Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-13 / 192. szám
1952 AUGUSZTUS 15, PÉNTEK NÉPLAP 1 A nagykóllói tanács ébertelensége folytán még' mindig szabadon garázdálkodik Gerliczki János kulák HÉT SZOMSZÉDOS KÖZSÉG A GABONABEGY ÜJTESBEIV A rakamazi dolgozó parasztok már szabadpiacon árusíthatnak Néhányszáz méterre a csá- szárszállási állomástól, a betonút két oldalán, a lombos akácok között nyolc-kilenc ház sorakozik egymás mellett, Az üt jobboldalán, az utolsó nagyablakos házban tanyázik Gerliczki János kulák. A ház kívülről nem sokat árul el, a lefüggönyözött ablakok semmiitmondöan bámulnak az országútra. Ám ha idegen közeleg, éktelen kutyaugatás veri fel a környéket _ négy bozontos kutya rohamozza dühös vicsorí- tással a palánkét. A kutyáik szabadon járnak. Gazdájuk nem szereti, ha idegen közeleg ... A motorzúgás hallatán a kuláikasszony sietős léptekkel settenkedik a deszkakerítéshez s aztán, miint akiit rossz lelikiismeret űz, sebbei-lobbal nyargal a hátsó udvarra. Nem telik bele néhány perc, huszonöt sertés tolong ki a kapun, nyomukban ormótlan csizmás lányka szalad botladozva, kezében ostorral. Veres Erzsivel, az apátián, anyátlan árva lánnyal, a kulák szolgálójával csak kinn a tarlón lehet beszélni. Idezavarta ki a kulákasszony, így akarta megakadályozni, hogy bárki is találkozhasson vele. Vájjon mért nem akarja ezt a találkozást Gerliczki és a felesége? Veres Erzsi „élete“ Ott csetledeziik-botl adózik Erzsi a tarlón, alig bírja vonszolni a hatalmas férfi- csizmát maga után. A lány növésére, fejlettségére nézve nem néz ki többnek, mint 14 —15 évesnék. Sovány testén rossz ruha lóg. Lába, karja tele kék folttal, ütések nyomaival. Csak megkínzott, koravén, szarkalálbos arca, fáradt fénnyel nézegető szeme árulja el, hogy a gondottnál több súlyos esztendő terhe görnyeszti sovány hátát. Ha megszólítja a a ember, riadtan tekint jobbru-bairu, ijedt, halk hangon váJaszolgat el- harapedt félmondatokat. Még a nevét is suttogva árulja el. Szemében félelem bujkál. _ Csak akkor bátorkodik, melegedik fel egy kicsit, amikor arról kezd beszélni neki az ember, hogy benn a városban, üzemekben vidám, derűs lányok tanulnak szakmát, esztergályost, vagy villanyszerelőt, hogy a gépállomáson lányok ülnek a traktoron ées azok, akiknek anyjuk valamikor cseléd volt, most gimnáziumokban, egyetemeken tanulhatnak. Erzsi hallgat, érdeklődő, vágyakozó fény csillan meg szemeiben s lassan, bátortalanul elmoso lyodilt. — Hány éves vagy? — Húsz ... — Mióta szolgálsz Ger kinél? — Most lesz. meg: éve.. . Embertelen kizsákmányoJ —-Mit fizetnek ? kapsz? /.avarian verdesi nyéllel zsíros esi® rát. Mondani is a1 nem is. Körülnéz, közelben a gazda, mindig fenyegeti deznek tőled v: azt, hogy jó de nem mondod, K állóba, a bo Ha meg jól b iratunk rád 2 férjhez mégy Újra mégis ű.’.-il. Lass .,1 énzt nem adtak... d< ruhát, szépe ruhám...” „Hány?” — kérdezzük. ,,Van már négy is.” Négy ruha — négy évi bére! De ez is milyen ruha. A kulukasszon.v lányának levetett, használt rongyai. Alsóneműt egyáltalán nem adnak. Télen sem. Egy szál ruhában didereg hóban, fagyban, zivatarban. — Hol alszol? — A nyári konyhában, vagy az istállóiban... de ott nem szeretek... — Hány osztályt jártál az iskolában? — „ötöt.” — „Mért nem nyolcat?” — Nem szeretsz tanulni?....” — Erzsi gyorsan válaszol: „Dehogynem, de tetszik tudni.. . dolgozni kellett, azt mondták, úgysem kell nekem az iskola, én úgyis bolond vagyok.” __ Mikor voltál moziban? — Még sohasem. — Mikor volt szabadnapod, vasárnapod? A lány töpreng. Később mondja: „Tavaly, egy éve. Egy délelőtt vittek a városba, a templomba. Az evangélikusba.” — „Milyen vallásai vagy?” „Katolikus, csakhát a gazdák evangélikusok, azért kellett nekem is odamenni.” — A DISZ-be jársz? — Nem szabad ... Aztán kiderül, bogy a nap még fel sem bukkan a föld szegélyén, csak a csillagok pislákolnak, Erzsi már talpon van, dolgozik. Késő éjszakáig. Még éjfélkor is hallani, hogy zörög a krumplifőző üstnél. Felháborító bánásmód — Mikor vert meg Gerliczki utoljára? Lesüti a szemét, nem akar válaszolni. Látszik, megijedt attól te, amit eddig elmondott. Megfordítjuk hát a kérdést: „A múltkor miért vert el szijostorral. miért rugdosott meg a gazdád? Lassan, kibontakozik az eset. A kulák tairlóthántott s odaparancsolta a sertésekkel Erzsit. A disznók valamitől megijedtek s futni kezdtek befelé. A lány hiába rohant utánuk hanyatt-homlok, nem tudta visszatéríteni. A kulák éktelen káromkodásba kezdett, aztán cdarontótt a lányhoz. Lábába rúgott, hogy Erzsi jajdulva esett le a földre. Felemelte a szij ostort s csépelni, ütni-vemi kezdte a lánykát. Az összehúzta magát s csak jajgatott, síránko- zr t tehetetlenül a földön. A k iik végülis megelégelte, «bt rajta még hármat-né- talpra rántott a és haj- a disznók után. szomszédok még többet omlanak. Az elmúlt va- ' újra megverték. Kinn yrszágúton, sötétedés /evágták a földre s ;1 úgy tiport rá csiz- Azitán történt egy- ;y a kulák szabadon- 3 az udvaron a kisegítő felborított eg,v ú. Kegyetlenül el- e Erzsit. Az asz- ■•vedert. vágott a felszakadt a kopo- lányt elöntötte a becsukták a nyári Hányszor, d? telt arra figyel- »mszédok, hogy konyhában iitle- s nem halta t- hal'kain átszürő- oitoaás. tanács asztnak“ ített aláza tos gazbánnak az dákok! Vádi kizsákmányolásból, a szegények kínzásából, uzsorából szerezték. Haraszti Andrásnak, az egyik szegényparasztnak szült a felesége. Fogatra volt szükség, hogy az asszonyt kórházba tudják szállítani. Gerliczki adott fogatot. Pénzt nem kért érte — de nyole- n.api napszámot követelt. A felszabadulás előtt két-három állandó cselédet tartott. — 1948-ig Horváth József szolgált nála. Egy évi bérrel tartozik neki. A igauzsorávaí még máig is zsarolja a kis- parasztokat. Szabó Jánosék- tól egy hold f elszán fásáért négy napi napkeltétől, nap- szálltáig tartó munkát követel. Sertéseit az „Alkotmány” szcs. földjén legelteti _ de mindig olyan tarlón, ahol még mem kaparták össze a kalászokat. Állatait ráereszti a szomszéd kisparasztol: földjeire, leéteti a krumplit, tengerit. napraforgót. Rubé Jánoséit nak egy éve tartozik 2 mázsa krumpli, 50 kiló napraforgó, 1 mázsa tengeri kártérítéssel. Felháborító módon garázdálkodik ez a kulák! Súlyos felelősség terheli ezért a nagy- kállői tanácsot. A tanács Gerliczki Jánost középparasztként tartja nyilván! 21 hold földdel. Állítólag ennyi a saját földje, — ennyit mondott be a nyilvántartásba, bár még 45-ben, 46-ban mindig azzal dicsekedett, hogy 80 holdas niagygazda. A tanács azonban „nem vette észre”, hogy Gerliczki saját földjén kívül még 7 holdat bérel. — Kettőt az Újsoron _ s ki tudja, hol bujkálnak még eltitkolt holdak?! Gerliczki, a „középparaszt” - Máik így csapta be a nép államát. A beadási kötelezettségnél, az adófizetésnél is középparaszt- kénit szerepel. Vájjon, hogy nem vette e sok galádságot észre Miskolezi, a nagykáilói községi tanács begyűjtési csoportjának vezetője, amikor rendszeres vendége Gerliczki- ek?! A tanyabelli dolgozó parasztok nem egyszer hívták fel Miskolci figyelmét a kulák garázdálkodásaira, sőt már fel is jelentették a gyalázatos kártevőt. Az igazságtevést követelő szavak azonban süket fülekre találtak. Súlyos büntetést érdemel a kulák! Éppen itt az ideje, hogy Gerliczki és felesége elnyerje megérdemelt büntetését. A szolgálóját kínaó, kártevő, csaló, gazember kuláikoknak, a nép ádáz ellenségeinek börtönben a helye! De nem kerülhetik el a súlyos felelős- ségrevonást azok sem, akik szemet hánytak a kulákga- rázdátikodás felett. Erzsi előlit pedig táruljanak fel a felemelkedéshez vezető út kapui. A kúlákokszé!- t ében-h osszában h í résztél i.k, hogy' „bolond, féleszű lány”. Dehogyis féleszű 1 Titokban, hogy Gerliczkiék észre ne vegyék, újságot, könyveket olvas. A múltkor te arról beszélgetett az egyik paraszt- lánnyal: „Milyen szomorú, nehéz sorsuk van a koreai gyermekeknek, milyen vadállatok az amerikai gyilkosok. Jóeszü lány Erzsi! Legyen belőle tr.ak'toroslány, vagy esztergályos, kőműves, vagy éppen mérnök — az, amihez kedve van! Jó harcosa, kemény katonája lesz a szocialista építés, a béke táborának s kemény csapásokkal válaszol majd a háborút akaró, Koreát tipró banditáknak s itthoni cimboráiknak _ a kalákáknak! Soltész István. Néhány nappal ezelőtt hír jelent meg az újságokban arról, hogy Ka ka máz község megkapta a gabona szabadpiacon való értékesítésének jogát, mert teljesítette az állam iránti kötelezettségét. — Ez annál nagyobb eredmény a rakamazáak részéről, mert tavaly a gabonaibeadás elhanyagolása miatt kizárták a községet a szabadforgalomból. De a rakamazi pártszervezet és a községi tanács okult ebből az esetből és levonta a tanulságokat. S a rakamazi dolgozó parasztok megfogadták: nem lesznek többé a megye szégyenére. Rakamazon a baromfi-, tojás-, sertés- és szarvasmarhabeadás teljesítése mellett még a tavasszal felkészültek a gabomabegyüjtésre te. Amikor megjelent a begyűjtési rendelet, azt a dolgozó parasztokkal számos kisgyülé- sen ismertették. Ezután pedig a tanácsházáu minden egyes dolgozó paraszttal megbeszélték a gabombeadást és úgy Íratták alá a beadási könyvet. Rakamazon a sikeres begyűjtés egyik legfontosabb előfeltétele az volt, hogy a községi tanács betartotta és jól alkalmazta a 2. számú törvényerejű rendeletét. A gyors aratás és csípi és elengedhetetlen feltétele az időben való beadásnak. Látta ezt nagyon jól a tanács és a pártszervezet. A községet felosztották körzetekre és ezek a körzetek versenyben dolgoztak. így érték el, hogy az aratást hat nap alatt végezték el a tavalyi 12-vel szeroTisaanagyfaliu nem messze esik Rakamaztól, mindössze liánom kilométerre. Mégis óriás távolság választja el a két községet egymástól. Míg Kaka máz dolgozó parasztsága mái- a szabadpiac előnyeit élvezi, addig a tlsaa- nagyfalusáak beadásukat sem teljesítették, bár a csépiéit még augusztus 6-án befejezték. A csépié® elvégzése után a faluban 91 hátralékos volt, s ebből még mindig van 18, ezeket idáig nem számoltatták el. A mai napig a gabo- naheadási tervet 97 százalékra teljesítették. Pedig Tisza,nagy faluban éppúgy, mint Rakamazon vagy az ország bármely részén, vannak jó hazafiak. Csukás Bálint 74 kiló kenyérgabona helyett több mint két mázsát adott be. Kocsis Mihály kft ma zsával adott be többet, mint ami a beadási könyvében szerepel. Szabó Gábor pétiig megduplázta a kötelezőt. A legfőbb iába onnan adódik, hogy a községi tanács nem tartotta be a 2, számú rendeletet. A tavasszal, aml-l kor a beadást meg kellett volna beszélni a dolgozó parasztokká], nem tették ezt meg. A gabonabéadúis előkészítésével nem a tanács elnöke foglalkozott, hanem csak a begyűjtési osztály. Ott pedig elővették a könyveket és a dolgozó parasztokkal való megbeszélés nélkül beleírták a beadási kötelezettséget. És akkor sem beszélték— meg a dolgozó parasztokkal, amikor a kiskönyveket kiadták. A beben. A hordást öt nap alatt kaláka-munkával fejezték be. A cséplés, amely az elmúlt esztendőben 23 papig tartott, az idén 16 nap alatt befejeződött. Nem állt ebben, az Időben a népnevelő munka -sem. A pártszervezet állandóan foglalkozott a népnevelőkkel, hatásos érvekkel látta elüket. A' népnevelők, amellett, hogy megmagyarázták: a beadás törvény és azt minden becsületes hazafinak teljesíteni kell, — helyi példákkal mutatták meg: a gabonabeadás időben való teljesítése anyagi előnyöket is jelent a dolgozó parasztoknak. Ha pontosan teljesítik a saját maguk által vállalt kötelezettségeiket, megkapják a szabadpiacon való -értékesítés jogát. Ez pedig igen sokat jelent minden dolgozó paraszt számára. — Tóth Mihály 11 holdas dolgozó parasztnak az egyik népnevelő kiszámolta, hogy a szabadpiacon értékesíthető terményének árából vásárolhat egy kerékpárt 900 forintért, két kabátot 1300 forintért, egy pár női cipőt 200 forintért, hatszáz forintért pedig fehérneműt. És ezt elmondták a népnevelők a többi dolgozó parasztnak is. Rakamazon 900 dolgozó paraszt van, akiknek gabonabeadási kötelezettséget kell teljesíteni, s az egész begyűjtés során mindössze 37 esetben kellett az öt százalékos felemelést alkalmazni és csak báróim alkalommal az elszámoltatást. — A népnevelők nagyrészt olyan dolgozó pagyüjtési osztályt sem a ta-i nács elnöke, sem a titkára nem ellenőrizte, így történhetett meg az, hogy 47 gazdának más volt írva a könyvébe, mint a nyilvántartási lapjára. Tisza nagy falu éppen úgy, mint ltakamaz, az elmúlt esztendőben nem vehetett részt a szabadpiaci forgalomban, mert a beadást nem teljesítették. Azonban a tisza- nagyfalusi pártszervezet és a községi tanács nem okult ebből, nem használta fel a tavalyi év tapasztalatait. Az elmúlt esztendőben a begyűjtés főképpen azért nem haladt, mert a népnevelő munka nem volt szervezett és rendszeres a községben. A gtuboniabegyUjtés megmutatta, hogy ezen a téren mitsem változott a helyzet — sőt rosszabbodott. Vannak ugyan népnevelők a faluban, de ezek közt elvétve lehet találni élenjáró dolgozó parasztot. A községi pártszervezet egyáltalán nem törődik a népnevelőkkel. A pártszervezet valamikor az aratás megkezdése előtt tartott utoljára párt taggyűlést, népnevelő értekezletre pedig egyáltalán nem emlékeznek. Volt ugyan a népnevelőknek megbeszélés, de ezt a tanács elnöke tartotta. Nagy általánosságokba beszélt a feladatokról, s nem adott helyi meggyőző érveket. A népnevelők nem ismertették a dolgozó parasztokkal tényekkel alátámasztva a szabad] >lac előnyeit sem. Nem isi j volt munkájuknak sok ered ménye. rasztok, akik maguk is élenjárnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. — Olyan népnevelők buzdították a dolgozó parasztokat, mint Muzbek György, aki 150, vagy Sutler Mátyás, aki 120 százalékra teljesítette a gabona beadást. A beadás sikeres teljesítését, a szabadpiac megszerzését nagyban elősegítette a párt- és a tanácstagok példamutató magatartása. Nem volt egyetlen olyan kommunista vagy tanácstag, akinél alkalmazni kellett volna az ötszázalékos felemelést vagy elszámoltatták volna. 250 dől gozó paraszt teljesítette túl a gabonabeadást és ezeknek több mint harmada a párt- szervezetnek vagy a tanácsnak tagja. Hogy a beadási kötelezettséget a dolgozó parasztoknak majdnem egyharmada túlteljesítette, az nem kisrésaben köszönhető a községben folyó nemes versengésnek. 300 dolgozó paraszt van egymással párosversenyben. Versenyüket a tanács rendszeresen éréken és eredményüket nyilvánosságra hozza. így jelenthették a rakamazi dolgozó parasztok augusztus másodikén a cséplés befejezése után négy órával, hogy gabonabeadúsi kötelezettségeiknek száz százalékig eleget tettek. S nva már élvezik a szabadpiacon való értékesítés jogát. A beadási kötelezettségek teljesítésében nem mutatott példát a pártszervezet és a tanács minden tagja. Vannak köztük olyanok, mint Soltész Károly és Kovács Mihály, akiket el kellett számoltatni. Maga a pártszervezet titkárhelyettese, Árva László sem teljesítette beadását, csak jó egy hétre a cséplés befejezése után, s hogy hibáját takarja, maga ht- reszteli a dolgozó párasatoknak, hogy nem fontos az állam iránti kötelezettséget rendezni. így nem is lehet azon csodálkozni, hogy még most sem teljesítette a begyűjtés tervét Tiszanagy- ’falu. De mindehhez hozzájárul még a községi tanács opportunizmusa te. Amellett, hogy a 91 hátralékosból még csak 73-at számoltattak el a cséplés után egy jó héttel, — emellett a kártérítést is csak 41 gazdára vetették ki, holott már mind a 91-et erre kellett volna kötelezni. Elnéző a la nács a kulúkokkal, a kupe- cekkel szemben is. Ttezanagy- faluban mindenki ismeri Kelemen Gábor kupecet. Sok dolgozó paraszt vallotta már kárát az ő „működésének”. Kelemen Gábor még július 16-án elcsépelte terményét, a beadását pedig csak augusztus 13-án, majdnem egy teljes hónappal később rendezte. A tiszanagyfalusl tanács és pártszervezet vegyen példát a raikainaziakról, menjenek el a szomszéd községbe, vegyék át módszerüket, amellyel a ra- kamnaiak kivívták maguknak a szabadpiacot. Teljesíteni kell a beadást Tiszanagryfaluii is
