Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-10 / 187. szám

Äff 'ATGTTSTTUS' lO, VÄSÄRNXP NÉPLAP A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1952 évi őszi növénytermelési munkák végrehajtásáról — a rizs és seprőcitok aratását,' vailaimtnit a másodnövényként ter­melt szálastakarmányok kaszálását és a dohány visszamaradt szárré­szeinek betakarítását október 20-ig, — a takarbányrépa, cikória, nyá­ri ültetésit burgonya, másodvetésű kukorica, napraforgó, pótvetésű do­hány és ricinus szárrészelnek be­takarítását az érés ütemének meg­felelően, de legkésőbb november 5-ig, — a gyapot szedését a kovadás megindulásától kezdve folyamato­san, de legkésőbb november 10-ig, — a cukorrépa szedését és a földről való lehordását a megyei tanács végrehajtóbizottsága és a cukorgyár átvételi ütemterve alap­ján, de legkésőbb november 10-ig e] kell végezni, — a szőlő szüretelését és a téli gyümölcsök leszedését az érésnek' megfelelően, folyamatosan, de leg­később november 20-ig. 2. A termés mennyiségének és minőségének emelése, valamint az állattenyésztés fokozott takar­mányellátásának biztosítása érde­kében a kukorica szár részeinek, a csatamádénak, leveles cukor-répafej­nek, a be nem szárítható szálasta- karmányoknak (pillangósvirágú ta­karmánynövények, savanyú füvek) és minden takarmányértéket képvi­selő mezőgazdasági hulladékamyag- nak a betakarítását, Illetve besiló­zását a liatakarítást követően fo­lyamatosan, de legkésőbb nyolc n*>,- pon belül el kell végezni. 3. A betakarításnál törekedni keli a gépi erő teljes kihasználá­sára és a betakarítás új módsze­reinek minél nagyobb területen való alkalmazására. Ezért: a termelőszövetkezetek és állami gazadságok a rizs aratását na­gyobbrészt kévekötő aratógépekkel és kombájnokkal, az alacsony növésű napraforgó aratását és csépi ősét lehetőleg kom- bájnnal, í a burgonya és cukorrépa szedését kiemelő ekefejekkel, ezek hiányá­ban mélyen járatott, kormányle- mez nélküli eketestek alkalmazásá­val és a cukorrépa fejelés ,Tarai o- semko-féle módszerének alkalmazá­sával, a gyapot zöldgubó szedését gubó- szedö gépekkel, a kukoricaszár silózását silógé­pekkel, a gyapot betakarítását a gya­potszedés mesterei tapasztala­tainak alapján kétkezes gyapot­szedéssel végezzék el. II. Trágyázás 1. A temelőszöveífkazeték (cso­portok, az állami gazdaságok és az egyéni termelők az ősz folyamán szántóterületüknek lehetőleg egy­ötödét trágyázzák meg. Ezért az elmúlt évben megmaradt, valamint a folyó évben termelt, illetőleg fel nem használt, összes istállótrágya kihordását nyomban a betakarítás befejezése után kezdjék meg és szep­tember 30-ig fejezzék be. A kihordott istálló trágyát úgy használják fel, hogy az érett istál­lótrágyát a kihordás napján elte­rítve, lehetőleg azonnal, de legké­sőbb két napon belül alászántsák, a nem kellően érett istállótrágyát pe­dig szarvasba rakva, érleljék és legkésőbb az őszi mélyszántással szántsák alá. 2. A rendelkezésre álló istálló- trágyát elsősorban a kukorica, cu­korrépa, burgonya, őszi takarmány­keverékek trágyázására kell fel­használni. 3. A műtrágyáik szakszerű alkal­mazásának biztosítása érdekében a műtrágyákat elsősorban a szerző­déssel termeit ipari növények, zöld­ségfélék és az őszi gabonák alá keli felhasználni. A t Iszövet­kezetek és állami gaz. ....gok fo­kozott mértékben alkalmazzák a ve­tésekhez a házilag készített szer­vestrágyával szemcsézett foszfor- műtrágyát. III. Vetőszántás, vetőmag- előkészítés, vetés 1. Az őszi vetések jó minőségben és időben való elvégzése érdekében rögmentes, ’ülepedett, beérett vető­ágyat kell biztosítani és a talaj ál­lapotának megfelelő mélységű szán­tást kell alkalmazni az alábbiak szem előtt tartásával: a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — elsősorban előhántó- ekével — az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de lehető­leg 20 cm. mélyen, az egyéni, termelők az elmúlt év­ben végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 18 cm. mélyen végez­zék az őszi vetések alá a vetőszán­tást, A szántás elvégzése után a rög­mentes, ülepedett vetőágy biztosí­tása érdekében fogast és hengert kell alkalmazni, vetés előtt a vetés: mélységéig kultivátorozást kell vé­gezni. A vetőszántást minél korábban úgy kell elvégezni, hogy a vetés1 előtt lehetőleg harminc nappal, de legalább 15 nappal befejeződjék. A jövő évi aratás munkájának megkönnyítése érdekében barázda­mentes, sima táblák kialakítását kell biztosítani. 2. Az őszi vetéseket minél koráb­ban, de legkésőbb az alábbi orszá­gos végső határidőikig kell végre­hajtani : Szeptember 10-ig: nyári keverék- takarmány, repce, bíborhere, szeptember 20-ig: ősziárpa, lucer­na, szeptember 30-ig: őszi keverékta- karmány, rozs, október 20-ig: ősstibúza, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihiar, Szolnok,1 Báes, Kiskun, Fejér, Tolna, Bara­nya, Somogy és Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagykőtai, ráckevei járásában, Október 25-ig: őszdbúza Zala, Vas. Győr, Sopron, Veszprém, Komá­rom, Nógrád, Heves, Borsod, Sza­bolcs megyékben és Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci járásaiban. 3. A termésterület egyenletesebb kihasználása a jobb fényelosztás és a megdőlési veszély . csökkentése, ezek által a terméshozam növelése érdekében a multévi jó tapasztala­tok felhasználásával a termelő­szövetkezetekben és az állami gaz­daságokban alkalmazzák a kereszt- soros vetést is. 4. Az őszibúza, rozs és ősziárpa vetőmagot legalább kilencvennyolc százalékra kell kitisztítani. 5. Az őszíbúza és az őszi árpa ve­tőmagot vetés előtt üszögfertőzés ellen lúgosánnal vagy rézgáliccal kell csávázni. .« IV' őszi mélyszántás 1. A talaj mélyművelésére való áttérést a jómtaőségü őszi mély­szántással kell biztosítani. Az őszi mélyszántást a tavasszal elvetésre kerülő növények alá a betakarítási munkák után haladéktalanul meg kell kezdeni. Nem kell felszántani azokat a szikes és futóhomokos te­rületeket, amelyek őszi mélyszántá­sának kötelezettsége alól a járási tanács végrehajtóbizottsága egyé­nienként felmentést ad. 2. A jó minőségű munka elvégzé­se érdekében: az őszi mélyszántást a termelő­szövetkezetek (csoportok) és az ál­lami gazdaságok kizárólag traktor­ral, az egyénileg termelők pedig le­hetőleg traktorral végezzék 22—25 cm. mélyen, a fogattal végzett mélyszántást 20—25 cm. (a gyümölcsösökben 15 cm.) mélyen végezzék, az őszi mélyszántásnál a gépál­lomások és az állami gazdaságok az összes rendelkezésre álló elö- hántos ekéket kötelesek — első­sorban a gyapot és egyéb ipari nö­vények, valamiint a zöldségfélék ta­lajának mélyszántásánál munkába állítani. 3. Az őszi mélyszántást minél korábban, de legkésőbb az alábbi országosan megállapított végső ha­táridőkig be kell fejezni: október 15-ig a gyapot alá, október 31-ig az összes egyéb ipari növények alá, november 20-ig a többi tavaszi vetésű növények alá. Az ősszel be nem vetett állami tartalófcter öleteket, parlag területe­ket és feltörésre kerülő legelők őszi mélyszántását november 30-ig kell elvégezni. Végül a gyümölcsösökben, vala-' mint a közíesművelésü növények alá a fagyok előtt, de legkésőbb december 13-ig kell a mélyszánt ári elvégezni. V. Az ő§zi uörénytermelési munkák végrehaj­tásának biztosítása 1. Az 1952—53. évben az őszi ke­nyérgabona (búza, rozs) termelése az alábbiak szerint kötelező: a) a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kenyérgabona- vetési kötelezettségét tervük hatá­rozza meg; ti) az egyénileg termelők szántó­területükön .1952—53. évben me­gyénként az alábbi mértékben kö­telesek kenyérgabonát termelni: Budapest főváros területén 20 százalék, Baranya, Győr, Sopron, Komá­rom, Tolna, Vas, Szaibolcs-Szatmár, Heves, Nógrád megyékben 36 szá­zalék, Somogy, Békés, Borsod-Abauj- Zemplén megyékben 38 százalék, Csongrád, Hajdú-Bihar, Fejér, Veszprém, Zala megyékben 40 szá­zalék, Bilfcs-Kiskun. Fest, Szolnok me­gyékben 42 százalék. 2. Az őszi növénytermelési mun­kák sikeres végrehajtása érdekében a mezőgazdasági szakmai propa­ganda-munkát ki kell szélesíteni. — Ezért a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere gondoskodjanak arról, hogy az őszi munkák legfon­tosabb agrotechnikai eljárásainak ismertetésére az írásos és a szóbeli propaganda minden eszközét hasz­nálják fel és a propagandamunká­ba vonják be a kutatóintézetek és oktatási intézmények dolgozóit, s| különösen biztosítsák az élenjárói tapasztalatok felhasználását. 3. Az őszi növénytermelési mun­kák végrehajtására a megyei, já­rási és községi tanácsoknak, vala­mint a termelőszövetkezeteknek', gépállomásoknak és állami gazdasá­goknak ütemtervet keli készíteniük. A megyei, járási és községi ter­veket a tanács végrehajtó bizottsá­gai, a termelőszövetkezetek, állami: gazdaságok és gépállomások őszt munkatervét közgyűlésen, illetve üzemi értekezleten a tagok, illetve dolgozók bevonásával tárgyalják meg és hagyják jóvá. 4. Az őszi növénytermelési mun­kák sikeres végrehajtásának felté­tele a széleskörű versenymozgalom. A földművelésügyi miniszter, vala­mint az állami gazdaságok és er­dők minisztere, a DISz., MEDOSz. és az MNDSz. segítségével mozclif- sák elő a mezőgazdaság dolgozói­nak a versenymozgalmát. Segítsék elő, hogy már az első ősz-i növény- termelési munkák megkezdésekor éves versenyszerződéseket kössenek az őszi növénytermelési munkák határidőben és a fejlett módszerele alkalmazásával történő végrehaj­tásra, ennék révén a nagyobb tef-j més elérésére. A dolgozók által tett. versenyvállalásokat, azok eredmé­nyeinek népszerűsítését a propa-j sanda minden eszközével a legszé­lesebb kürökbeu tudatosítani égi terjeszteni -kell. 5. Az e határozatban megállapí-' lőtt feladatok végrehajtását a ho- 'lyi tanácsok helyes tervkészítéssel, a munkák folyamatos ellenőrzésé­vel és a szakmai propaganda szé­leskörű felhasználásával biztosít­sák. A határozatban foglalt kötele­ző előírások, illetve a mezőgazda­sági munkákra vonatkozó egyéb érvényes rendelkezések megszegése vagy kijátszása esetén pedig gon­doskodjanak a jogszabályokban megállapított büntető rendelkezések alkalmazásával megfelelő felel ős- ségrevonásról. Jó eredményeket hoz az encsencsi Itjúság tsz-ben is a szovjet agrotechnika Szövetkezetünk, az encsencsi Ifjúság tsz. 3.200 hold földön gaz­dálkodik. Állandóan tanulnak a szovjet szovhozoktól, kolhozoktól. Idősebb testvéreink módszereivel Indítot­tunk harcot a magasabb termésho­zamért. Kukoricánk 90 százalékát, nap­raforgónk 35 százalékát négyzete­sen vetettük tavasszal. Komposzttal kevert fészekműtrágyázást 50 hold kukoricánál, 125 hold burgonyánál, és 45 hold napraforgónál alkalmaz­tunk. A kapások 65 százalékún komposzt nélkül fószekműtrágyáz- tunk, s szórt műtrágyázást alkal­maztunk mindenütt a kapásfölde­ken, ahol fészekműt rágvázásaa nem volt lehetőség. őszi vetéseinket tavasszal kétszer fejtrágyázrtuk pétisóval. Korán ta­vasszal, március végén holdanként 30 kiló pétisót, majd április vé­gén újabb 20 kiló pétisót adtunk a földnek. Bozsvetéseinken 100 százalékosan elvégeztük a pótbeporzást. A má­jusi fagyoktól kárt szenvedett ku­koricát és burgonyát holdanként 20 kiló pétisóval fej trágyáztuk. — Ugyancsak fe,jtrágyáztuk a takar­mányrépát is. A hűvös, fagyos idők elmúltával az időjárás miatt elmaradt luccrnavetéseket is hol­danként 30 kiló pé-isóval szórtuk meg. A növényápolást az agrotechni­kai • útmutatások szerint végeztük. Most a szövetkezet valamennyi tagja látja, azok is, akik úgy véle­kedtek először, hogy „kár erőlköd­ni”: dolgozni mégiscsak érdemes volt, érdemes volt betartani az ag­rotechnika, a tudomány útmutatá­sait. A kapások jól állták a fagyot és őszi kalászosaink is igencsak meghálálták a kétszeri fejtrágyá­zást. ^ A mostani időjárás, a rossz ta­laj és a parcellaföldek hátrányos viszonyai között is igen jó termést takarítottunk be. 52 holdon a szer­ződésesen, vetőmagnak vetett Pet- kusi (kisvardai) nemesített rozs 101 múzsán felül fizetett holdanként. AJ rozs pótbeporzásának eredménye,! hogy ablakos rozskalászunik _,| mondhatni — nem is volt! Az új, 1952—53-as gazdasági év­ben még nagyobb mértékben vesz»; szűk igénybe a mezőgazdasagtudo. rnány segítségét a magasabb ter-j méshozamért vívott harcunkban. —<i Kapcsolatot teremtettünk TFc-sísib] Vilmos Kossuth-díjas ■ tudományos; kutatóval, a homoki termelés ala-; pos ismerőjével, aki helyszíni szem­lét tartott nálunk és elkészíti szá­munkra vetésforgó-terveinket. Azi elgondolásunk az, hogy minden bri­gád kap állandó kezdésre egy 280 —320 holdas vetésforgót. Általában a hat táblából álló homoki vetés­forgók különféle, már alkalmazott változatait állítjuk be szövetkeze­tünk homokján, a talaj és dombor­zati viszonyoknak megfelelő növé-í nyekkel és talajerővisszapótlással.. De gondoltunk két vetésforgó ke-; rétében a szovjet füves vetésforgói bevezetésére is. — Már folynak a! felmérési munkák, folyik a tábláid kialakítása, a nyári és koraőszi ta-j lajmunka és a vetés már az új vetésforgók alapján kezdődik meg. Elterveztük egy kimondottan kí­sérleti üzemegység felállítását isj Itt egy 300 holdas területen külön­féle növénytermesztési kísérletek' folynak majd. hogy a homokra leg­megfelelőbb agrotechnikát, műtrá­gyázást, növényfajokat megismerj jük. Széleskörű szakoktatási progra­mot dolgoztunk ki a következő tél-1 re. A szakoktatásban nemcsak ni mi szövetkezetünk, de a szomszé­dos szövetkezetek tagjai is részt-1 vesznek majd. Elméletileg és gya­korlatilag felkészülten, a szovjeöj tudósok, kolhozparasztok útmuta­tásai alapján indulunk újabb har­cokba. újabb győzelmekért. Legyőzzük a szabolcsi homokot,; jó, bőven termő földdé tesszük, sn gazdaggá szövetkezetünket! BEMARD GÉZA, az cncsciicsi „Ifjúság'' tsz. agronömusa. 3 1953. évi népgazdasági tervünk (fokozott követelményeket állít me­zőgazdasági termelésünk elé. Az 1953. évi növénytermelési terv tel­jesítésének és túl teljesít ésének leg­első feltétele az 1952. évi őszi be­takarítás szántás és vetés kellő időben és az eddigieknél jobb miuő- iségben való elvégzése. Ezerben a növénytermelésben már értünk el jelentős eredményket az alapvető agrotechnikai eljárások általános alkalmazása terén. Emel­lett különösen az élenjáró termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok már számottevő területen alkal­maztak új, fejlett agrotechnikai módszereket és ezelk bevezetésével, az ezóvi nem minden tekintetben kedvező időjárás mellett is jelentő­sen növelni tudták terméseredmé­nyüket. Növénytermelésünk az elért ered­mények ellenére is még elmarad a rendelkezésre álló lehetőségek mö­gött, mind az alapvető agrotechni­kai eljárások végrehajtásában, mind a fejlett, új termelési módszereik alkalmazásában, mind a rendelke­zésre álló mezőgazdasági gépek ki­használásában. Mindezekben még hatalmas, kiaknázatlan tartalé­kaink vannak. Áz 1953. évi termelésben további .eredményeket kell elérni a növény- termelésben és már az őszi mun­kák elvégzésével meg kell teremteni a nagyobb termés legfontosabb elő­feltételeit. Figyelembe véve az ez évi időjárási viszonyokat, biztosí­tani kell a gabonafélék őszi veté­sének minél korábbi végrehajtását, -az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani minden rendelkezésre álló trágya telihasználására, a trá­gyázás és az őszi mélyszántás mi­nőségére, valamint a rendelkezésre álló gépi erő teljes (kihasználására és a gépi munka minőségének meg­javítására. I 1 Ezért a minisztertanács az 1953. évi növénytermelési terv teljesítése érdekében az 1952 évi őszi munkáik időszakára az alábbi határozatot hozza; I. , Betakarítás 1, A termés veszteségmentes és jó minőségben való betakarítása érdekében a termelőszövetkezetek, továbbá az állami gazadságok, kí­sérleti és tangazdaságok (továb­biakban: állami gazdaság) és az egyénileg termelők a betakarítást az alábbi határidőkig kötelesek be­fejezni : a) Békés, Csongrád, Hajdu-Bi­liar, Szolnok, Búcs-Kiskun, Fejér, Tolnia, Baranya, Somogy megyékben és Pest megye ceglédi, dabasi, mo­nori, nagykátai ős ráckevei járá­saiban I i i . — a fővetésű napraforgó, burgo­nya, kukorica aratását, szedését, il­letőleg törését szeptember 20-ig kell végrehajtani, — a learatott napraforgó kóróját és a kukorica szárát az aratás, il­letőleg a törés .után haladéktalanul, de legkésőbb október 5-ig le kell taakrítani a földről. b) Zala, Vas, Győr-Sopro.n, Vesz. prém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod és Szabolcs megyékben, va­lamint Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci já­rásaiban — a fővetésű napraforgó, burgo­nya, kukorica aratását, szedését, il­letőleg törését szeptember 30-ig be kell tejárad, — a learatott napraforgó kóró­ját és a kufcoricaszárat az aratás, illetőleg a törés után haladéktala­nul, dia legkésőbb október 15-ig le kell takarítani a földről. c) Az egész ország területén az alábbi növények betakarítását a következő időponig kell befejezni: — a rostkiender, a bab és borsó aratását augusz 1-ig, — a hagyma ét, a fővetésü dohány törését, cérna és mag­here, szójabab inus aratását szeptember 30 — a magnak kender, mu­har és köles ' a másodve­tésű takarmán '.ók aratását október 10-ig,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom