Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-06 / 183. szám

rViláq, proletárjai uwii üljelek t PARASZTKÜLDÖTTSÉGEK LÁ­TOGATÁSA A TISZADOBI ÉS TYÜKODI TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN (-2. old.) — A CSÉP- LÉS ÉS BEGYŰJTÉS MEGGYOR­SÍTÁSÁRÓL TÁRGYALT A ME­GYEI TANÁCSELNÖKÖK ÉRTE­KEZLETE (3. Old.) — MEGKEZ­DIK A II. BÉKEKÖLCSÖN KÖT­VÉNYEINEK KIOSZTÁSÁT (3. o.) Mai *sámlinkból: VITT. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ARA 50 FILLER 1952 AUGUSZTUS 6, SZERDA Fokozott népnevelőmunkával harcoljunk a begyűjtés sikeréért Az eddig megtartott járást )pá r t v ál asztmán yi ülések amelyek •*-lso napirendi pontként a párt tö­megek közötti felvilágosító munká­jának kérdését tárgyalták meg — [rávilágítottak arra, hogy amint az eredményeket a jó nópnevelőmun- thánuk köszönhetjük éppenúgy sú- ilyos hibák vannak ott, ahol a párt­it-zervezet elhanyagolja a dolgozók [állandó felvilágosító munkáját. A iiiál lésemjéui pártszervezet lebecsül­te a népnevelőmunka jelentőségét I— ez rányomja bélyegét a begyűj­tési eredményekre. Nagyhalászban iegyidőben több dolgozó parasztnál hrtssziliamgra talált az ellenség hangja, amely a begyűjtés ellen ÍJázított. Mint Nagy elvtárs elrnon- .dotta a kemecsei pártválasztmányi ói lésen, ez azért volt, mert az ara- Ináe után nem tartottak kisgyűlése- Iket, elhanyagolták a felvilágosító Emunkat. Egyes pártszervezetek ve- feetőinél az a nézet kezdett elural­kodni, hogy „van már rendelet a [cséplőgéptől való azonnali beadás­ira, nincs szükség felvilágosító mun­kára.” Ezeknek az elvtársaknak .alaposan meg kell szívlelniük -Sztálin elvtárs szavait: „Mag kelt (magyarázni a párt és a szovjetha- (talom utasításait, türelmesen és gondosan kell megmagyarázni, hogy ; I' */.-fi IbM9 J’árt és hová vezeti az országot. Ha ma nem értették meg — tes­sék megmagyarázni holnap. Ha (holnap sem értik meg, tessék meg­magyarázni holnapután. Máskülön­bben nem lesz és manapság nem is (lehetséges semminemű vezetés... a (tömegük azt akarják, hogy a veze- kés ne formaság ne papirosvezetés Begyen hanem legyen valóságos ve­zetés amely érthető számukra. Ép­eién ezért van szükség a párt és a h -.ov jetii utalom céljainak feladatai­nak,, utasításainak és ütmu- ouutaásainak türelmes megmagya- flázására.” — A nyírbátori Vörös ^Csillag párttitkára csodálkozik (azon, hogy a csoportban többen el- fi;üséges hangokat hallattak a be­gyűjtés, jövedelemelosztással kap­csolatban. Persze: nem vette észre, hogy éppen azok beszélnek így. akik kulákok szomszédságában lak­inak s a párttitkár elvtársnak az a véleménye: „majd télen, amikor Hőbb időnk lesz, akkor -tartunk nép- juevelőértekezletet s majd akkor megalakítjuk a pártcsoportokat.” Az ellenség azonban nem vár té­lig hanem mihelyt lazaságot vesz észre a vezetésben, azonnal megpró­bálja ezt felhasználni saját cél­jaira. Állandó, rendszeres nép- mevelőmunkát kell folytatni. A hu- itározatok napról-napra, őráról-órára való megmagyarázása nélkül 'nem tudjuk a dolgozó tömegek egészét megmozgatni. ISzabolcs-Szatmár a begyűjtésben a, tizenötödik helyen áll. Szégyen- teljes hely ez, hiszen az április 4-i versenyszakaszban az ország legelső megyéje voltunk. A mi leg­jobbjaink, élenjáró dolgozó paraszt­jaink eltökélték azt, hogy újra meg­szerezzük az első helyet. Győrtelek község dolgozó parasztjai ezért fordultak felhívással a megye min­den községéjiez és ezért csatlako­zott az április 4-i verseny győztes községe, Nagyecsed elsőnek a felhí­váshoz és vállalta az Alkotmány ünnepére a kenyérgabona beadási tervének 105 százalékos teljesíté­sét; a takarmánygabonabeadás 200 százalékra, a szénabeadás 115 szá­zalékra, a harmadik negyedévi ser­tésbeadási terv 130 százalékra, a harmadik negyedévi vágómarha be­adási terv 150 százalékra, a har­madik negyedévi baromfibeadási terv 135 százalékra, az egészévi to- jásbeadás 100 százalékra való tel­jesítését, valamint az augusztus havi tejbeadás teljesítését az Al­kotmány ünnepére. Ezért határoz­ták el a kemecsei járás élenjáró parasztjai, hogy elősegítik: augusz­tus 10-ig befejeződjék a cséplés s a járás teljesítse begyűjtési tervét. Ezt a lelkesedést at élenjárók lendületét kell elültetni, minden- dolgozó szívében. Ennek egyetlen módja van: megjavítani a népne­velőmunkát. A népnevelők munkája nem a cséplőgépnél -kezdődik hanem jóval előtte. Mielőtt a cséplőgép megér­kezne egy-egy dolgozó paraszt ud­varára, már előtte keressék fel népnevelőink s figyelmeztessék az állam, iránti kötelezettségek mara­déktalan teljesítésére. Hívják fel a figyelmét arra: az Alkotmány nemcsak jogokat biztosít, hanem kötelezettségeket is előír minden áljampolgár számára. Kovács Sán­dor elvtárs. a vajai pártszervezet egyik cséplőmunkás népnevelője így cselekszik. Előre kereste már fel I’ocsári Ernő dolgozó parasztot is, akinek először ez volt a véle­ménye: .ráérek még”. A ngcc;’veiöi azt felelte: „Mit gondolsz, mi len­ne, ha a mi határőreink úgy tel­jesítenének szolgálatot, hogy majd később állok őrt a határon, mert most nem érek rá? Az ellenség örülne neki. .így magyarázta meg azt, hogy a beadás pontos tel­jesítésével őrt állunk a béke front­ján. Figeczki Mária elvtársnő, Újtelek-bokori cséplőmunkás ■ népne­velő hasonlóképpen előre felkeresi a csépel tető dolgozókat. Fabula Pál­nál így beszélt: „Ha nem teljesí­tené azonnal a beadást, mindenki a*t mondaná a tanyában: „Látjá­tok Fabula az egyedüli, aki azt akarja, hogy ne kapjuk meg a sza­badpiacot.’ . Több pártszervezetnél tapasztalható, hogy a titkár elvtár­sak „nem találnak” érveket. Elfe­lejtik, hogy a nagy célok, az iparo­sítás, a falu géppel való ellátásá­nak. a nagyüzemi gazdálkodás le­hetőségeinek megmutatása mellett nagy gondot kell fordítani a min den-napi élet jelenségeivel való agi- tálásra. Minden egyes dolgozó pa­raszt nagy utat tett meg a felsza­badulás előtti sanyarúságból a mos­tani egyre jobb életéig. M-eg kell mutatni ezt az utat. Vájjon eszébe jut-e Herczeg Sándor nyírmadaí dolgozó parasztnak az, hogy 1939- ben, amikor utolsó tehénkéje meg­döglött, koldulási engedélyt kért a „múltóságos” alispántól?! Vájjon eszébe jut-e Ilku Pál tiszaberceli dolgozó parasztnak akinek ma há­rom hold földje, tehene, sertései vannak, akinek két fia egyenruhás ipariskolai tanuló Pesten, hogy a fel-szabadulás előtt segélyért kö- nyÖrgött s a környezettanulmányba az urak kénytelenek voltak beírni azt is: .ruhája nincs, csak egy lábravalója .. . naponta egyszer esznek keveset... öten vannak sj egy ágyuk...?! A -népnevelőknek1 emlékeztetniük kell a dolgozókat aj mindennapi élet ezen „apróságaira”! s figyelmeztetni kell őket: minden ’ becsületes ember elsősorban a haza Iránt teljesíti kötelességét. A haza iránt, amely ma már édesanya & gondot visel minden becsületes dol­gozójára ! A gabona begyűjtés meggyorsításával tartsuk meg a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját! Milota és Gelénes termelőszövetkezeti községek teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket A győrteleki és nagyecsedi dol­gozó parasztok újból magasra emel­ték a begyűjtési verseny lobogóját, újból lelkes, hazafias versenyre szólították a megye ■ dolgozó pa­rasztjait azért, hogy m-agőrizzük elsőségünket a begyűjtés versenyé­ben, a gabonabeadás teljesítésével augusztus húszadikán, Alkotmá­nyunk ünnepén is megőrizzük a minisztertanács vándorzászlaját. A fellendülő verseny napjai sikereket hoznak, egymást követik a jelenté-1 sek arról, hogy egész községek tel-; jesítik az állammal szembeni köte- lezártságukét. Milota dolgozó parasztjai táv­iratban jelentették: teljesítették egész esztendei kenyérgabonabeadá­si kötelezettségüket, jó hazafiak­ként harcolnak a békéért. „Mi már teljesítettük kötelezettségünket, ezentúl is megteszünk minden tő­lünk telhetőt azért, hogy nálunk maradjon a minisztertanács ván­dorzászlaja. Kövessék példánkat a megye valamennyi községében” — üzenik a milotai termelőszövetke­zeti parasztok táviratukban. Kövér Imre elvtárs járási minisz téri meghatalmaei.it1 Gelénes !cr melöszö vetkezeti község gyözelmérő tesz jelentést: „Gelénes termelőszövetkezeti köz­ség dolgozó parasztjai 110 százalé­kosan teljesítették esztendei ke­nyérgabonabeadási kötelezettségű két. Az árpabeadási kötelezettséget már régebben teljesítették, így arra is méltán büszkék a két termelő- szövetkezet tagjai. Bebizonyították a gelénesiek, tettekkel harcolnak az. ország építéséért, a békéért. A gelénesi győzelmet elősegítette az is, hogy Gelénes dolgozó paraszt­jai párosversenyben vannak a csa rodaiakkal. A csarodaiak megfogad­ták : elsőkként kerülnek ki a ver­senyből. Igyekeztek is a csópléssel beadással. Azonban a geléDesiek nem voltak restek megfigyelni, hogyan halad előre Csaroda a tervteljesí- téseel, S nem hagyták, hogy Csa roda egyszer is megelőzze őket. — Luczai Menyhért tanácselnök, Kosa Sándor, a „Kossuth” tszcs, elnöke és Ba-ksa Gábor a „Petőfi” tszcs. I elnöke a termelőcsoportok tagjaival együtt még éjszaka is dolgoztak, hogy Gelónesé legyen az elsőség. Sikerült is előre kerülniük a pá-j r'Wie.'.'.'asyrbw, * Glarvaapátb nlj Gemzsével együtt teljesítették be­adási kötelezettségüket. A botpaládi tanács miért nem tartja be a törvényt ?! Aranyosi Magdolna levelezőnk írja: Nálunk, a bedőbokori Szabad nép termelőcsoportban a kereszteket egy-egy kijelölt helyre hordtuk, úgy. hogy a hordás ne gátolja a csépiért. így gyorsabban halad mindkét munka. Cséplőbrigádumk igen jól dolgozik, naponta elérik a 200—250 százalékot is. A jól szer­vezett munkának meg is van az eredménye, mert a cséplést rövide­sen befejezzük. Beadási kötelezett­ségünket a cséplőgép alól a mun­kák megkezdése után mindjárt tel­jesítettük. Ugyancsak rendeztük a gépállomásnál lévő tartozásunkat is. Harcoljanak a tiszabecsi, tunyogmatolcsi, nagyari tanácsok is az opportunizmus ellen! Novak Mihály így ír levelében Fehérgyarmatról : „Tisxabecsen Kövér Áron nyilvántartó, Tunyog- matolcson a tanácselnök és Sonká­don a tanács valamenyi dolgozója azt hínesztelték: a fejadag és a vetőmag biztosítása után kell tel­jesíteni a beadást. A nagyari ta­nács elnöke pedig a sertéskivetést -nem akarta szétosztani a község­ben. Arra hivatkozott: nincs miből bsadni. Az ilyen opportunista ta­nácsdolgozók nem veszik észre, hogy a szomszéd községekben túlteljesí­tik a beadást. — míg ők siránkoz­nak. Jánkmajtison, Kisszekeresen, de lehetne tovább is sorolni a já­rás élenjáró községeit a dolgozó parasztok teljesítik, és többen túl­teljesítik beadási előirányzatukat. Vajon miért nem kellett Kisszeke­res községben egyetlen dolgozó pa­rasztnak sem felemelni beadási kö­telezettségét? Azért, mert o-tt jobb volt a termés? Nem. Nem így vau, mert e községben is kilenc-tíz mázsa termett egy hold földön búzából. E községben, — mint a többi élen­járó községekben is, — támaszko­dik a tanács a beadását becsülete­sen teljesítő dolgozó parasztok tö­megére. Bevonja őket a munkába és ők figyelmeztetik dolgozó pa­raszt társaikat a törvény betartá­sára. its eredményesen, amit a té­nyek bizonyítanak.” fi beadásban példát mutatnak a foldművesszövetkezetek vezetői Szövetkezeteink vezetőinek túl­nyomó része megértette, hogy meg­tisztelő feladat a földművesszövet­kezetnél vezető lenni. Ezt a gabo­nabeadás teljesítésénél is igyekez­nek megmutatni. így például Mol­nár Miklós, az ópályi földműves­szövetkezet meghatalmazottja vál­lalta, hogy a beadását túlteljesíti. Szavát állta. A beadást 130 száza­lékra teljesítette és emellett 118 ki­lót szabadforgalomba adott be. Márton Jenöné, MÉSZÖV. Botpalád dolgozó parasztjai sem dicsekedhetnek azzal, hogy igyekez­nek megszerezni a szabadpiaci ér- tőkésítés kedvezményét. Nem dicse­kedhetnek azzal, hogy mindent megtesznek a minisztertanács be­gyűjtési vándorzászlajának megőr­zéséért. — De a tanács még inkább nem mondhatja el, hogy a törvény őrizője, hogy keményen érvényesíti a törvényt ott, ahol erre szükség van. A botpaládi kulákok vígan szabotálnak a községi tanács szeme láttára, egyszerűen nem teljesítik beadási kötelezettségüket. Pinkócs- ki Jánosnó kulik asszony például július 26-án elcsépelt. Nemhogy 24 órán belül nem adta be a kötelező terménymeininyiséget, de még au-gusizitus harmadikán is adósavolt az államnak. A községi tanács még csak fel sem emelte beadási köte­lezettségét, nemhogy elszámoltatta volna. — Nem csodálnívaló hát, ha a dolgozó parasztok közi is olyan nézet alakul ki., hogy „minek igyekezzünk mi a beadással, lm a kukikoktól se kérik számon az el­maradást!” (MT. sajt öcsöt ,i.) Miért hoz szégyent községére Tiszaeszlár tanácselnöke ?! Számos községben jól harcolnak a cséplőm unik ások és a dolgozó pa­rasztok azért, hogy mielőbb teljesít­sék a kenyérgabona-begyűjtés ter­vét. Nem így van ez azonban Ti- szaeszlánon, ahol a cséplést még mindössze 30 százalékban végezték el. Van rá mód, hogy békemüsza- k-ofe szervezésével, a gépek teljes kihasználásával meggyorsítsák a cséplést Tiszueszláron is. Az ottani körzeti ellenőr jó munkával buzdí­totta a cséplőmunkásokat arra., hogy vasárnap békemüszakot tart­sanak. Éppen azért, hogy Tiszaesz- lár is felzárkózzék a többi község mellé. A cséplőmunkások egyaka- rattal határozták el, hogy részt- vesznek a békeműszakon. Ekkor jelentkezett az „új ötlet­tel” a községi tanács elnöke. „Nem kel-1 a cséplőmu-nkásoknak vasárnap is dolgozniofe, majd szervez ő kalá­ka-csépiért, fognak menni a cséplő­munkások nélkül is vasárnap a gé­pek.” Ebből a nagy „ígéret bői,, aztán nem lett semmi, nem volt va­sárnap ka-lákacséplés Tiszaeszlá- ron. Hat gép közül egyetlen egy csépelt, az is csak 30 mázsát. Hogy lehet az, hogy éppen a tanácselnök akadályozza meg felületességével, szószegésével, hogy a község lemos­sa magáról a szégyent? Hogy lehet az, hogy éppen a községi tanács el­nöke elégedett a 30 százalékos csép- lési eredménnyel? (MT. sajtócsoport.) Javítsuk meg a népnevolőmun- zódik attól, hogy felvilágosítsa a I junk meg na-m szűnő felvilágosító kát! Ne takarózzon egyetlen párt- dolgozókat, az nem is szereti elég-j szóval azért, hogy hírnevünkhöz, szervezet, egyetlen népnevelő seu. gé népét. Forró lelkesedéssel szó [ becsületünkhöz híven mielőbb ina- olyan megalkuvó nézet mögé, cialista építésünk ügye iránt, for-| radéktalanul teljesítsük gabonabe • hogy ..sok a munka". Aki visszahú- ró szeretettel népünk iránt harcol-1 adási kötelezettségünket! A bedőbokori Szabad Kép termelőcsoport teljesítette gabonabeadási kötelezettségét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom