Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-03 / 181. szám

N Ä Pt AP 1952 AUGUSZTUS 3. VASÁRNAP 6 Erőteljes osztály harcban bontakozik ki a lányai dolgozó parasztok új élete T’ÓTH FERENC 13 holdas ko- * zópparasat az elmúlt őszön ethatá rosta hosszú töprengés, szá- mottevés után, hogy belép a Béke termelőszöveftikezetbe. Nem 5 maga gondolt egyedül erre a községben Számos középparaszt, dolgozó kis- paraisat forgolódott a vánlkoson sok éjszakán,, törte a fejét, számolga­tott, átgondolta egész életét, pró­bált jövőt alkotni maga előtt gon- dolaiflban. Azottban furcsa kóstaahir kelt szárnyra a faluban. „Feloszlik a termelőszövetkezet!” — >rA vezető­ség elsikkasztott sokezer forintot, a 'tagok nem kapnak semmit, hiába dolgozták egy érven keresztül.” így aztán egyhamar elment min­it enfemek a kedve a termelőszöveí:- kemettoe való belépéstől. Tóth Ferenc nem hitt a kósza híreknek. Elment ünnepélyesen ki­öltözve a termel őszöveMseratt tag­gyűlésére, hogy kérje a felvételét. Kissé megkésett, de azért felemelt fővel 'lépett, a helyiségbe. Szaibad- iságot akart köszönni, de torkán futott a szó. A méregtől, bosszúság­tól vörösödé arcok fordultaik félé. Veszekedtek, civakodtak. Tóth Ferenc minden szó nélkül otthagyta a gyűlést Fel es égének neon mondta, mi történt a gyűlé­sen, csak annyit mondott: „Nem sok jót látok én az Itteni csoport­ból.” A TERMELŐSZOVETKEZET- BEN pedig egyre jobbam fe­szültté vált a helyzet. Lazult a munkafegyelem. Var $ a István mimkacsapaitveBető az egyik nap 10 órakor abbaha­gyatta munkacsapatával a munkát. — Ráér ez a donányfüzés hol­nap is. Most úgyis esik az eső, men­jetek aludni, úgyis eleget dolgoz­tunk és ki tudja, miért? Majd meg­csináljuk holnap. Var a a, István elsőnek hagyta el a pajtát. A csoport tagjai is haza- .szállingóztok. Eltelt néhány nap és a fűzeüen, csomóra dobált zöld- dohány befülledt, 50 póré dohány megrothadt. Var ff a képes volt az úton; megál­lítani a munkáiba siető Veres Fe­rencet is. — Hová Sietsz? Azt hiszed, érde­mes itt valamit csinálmi? Mindent elfecsérel a vezetőség ... Hallottad már, hogy S.000 forintot sikkasz­tottak? Veres Ferencnek elment mindem kedve a munkáitól. Ettől kezdve ké­tesét járt dolgozni és kedvetlenül végezte a munkát. Varga István fellázította: a vezetőség ellen a. tag­ságot. Veres Ferenc nem egy gyűlésen szólalt fel, amikor arról beszélt, hogy nem érdemes a csoportban dolgozni, szidta a vezetőséget, szid­ta a termelőszövetkezetet. Még érdekesebb dolog történt az ősz folyamán. A dohány töréskor nyolc pár gumicsizma érkezett a termelőszövetkezetnek. A vezetőség sizok/maik juttatta, akik a leigszor- gal/masabba-n jártaik dolgozni. Ezek között volllt Varga Lajos, pártveze- íőségi tag felesége is. A földmüves- s zí'»vetkezet boltja,ban kapták meg a lábbélit. Varga Lajosné hóna alá csapta a csizmát és sietett dol­gára. De alig Indult el, Bíró Ist­vánná utána lépett, kikapta a csizmát a hóna alól és kacslvairingós ká­romkodások közepette ütötte vele Vargámét. „Protekciót” emlegetett, s néni volt, aki megma gyarázaa ne­ki, a gumicsizma a jó munka ju­talma. PGT DARABIG aztán minden ^ elcsendesedett. A pártvezető­ség aiaonban kutatni kezdte a ve­szekedések, ellentétek okát! Figyel­te aiz uszftókat Észrevette, hegy Biró Istvánná mindén' csaportgyü- lés után a vele szemben lakó ku­pákhoz siet, K. Rács Jánoshoz. Itt találkozott Varga Istvánnal, a jobboldali szociáldeimokratávail, a>ki az egyesülés előtt nagy ellensége volt a Kommunista Pártnak, ké­sőbb pedig, az egyesülés után bét hőnapra fúr álmodott be a Pártba. Varga István hentes volt, a fekete­piacon harácsolt az infláció alatt. Turda Károly, a vélt rendőrőr- íneslcr is ide sietett, akinek na­gyon fáj a régi ..jó” világ elmúlása Együtt van sülve-íöve Sós Béta volt csendőr komájával. Magukat a legjobb embereknek tüntették fel s így sikerült a termelőszövetkezet tagjait felbérelni a vezetőség ellen. Az ellenség egy ideig még foly­tatta aknamunkáját. Varga István, Turda Károly, Biró Istvánná „el­tervezték” a termelőszövetkezet feloszlatását. Ez már a kora ta­vasszal történt Úgy áitoipodtaik meg, hogy Varga István lesz a ter­melőszövetkezet elnöke, ha a veze­tőséget sikerül kitúrni. Egyben a földimüvesszövetkezet hentesévé te­szik. Turda. Károly lesz a föl dm ü- vessszövetkezet ügyvezetője, Biró Istvánnét pedig a községi tanács el­nökévé fogják benyomni. Egyben Biróné azt a feladatot kapta, hogy a csoportban tovább szítsa az ellen­téteke«; maga provokál veszekedé­seket, verekedéseket. így készítette el a hadfit érvét az ellenség. Ez a terv persze csak később látott nap­világot, az ellenség mimdenmpi apró cselekedeteiben. A TERMELŐSZÖVETKEZETI ^ PARTSZERVEZET vezető sége első feladatának a felvilágo­sító munikia erősítését látta. A párbszerveziet vezetősége minői, odament, ahol a legnagyobb volt a hiba. A tavaszon történt, hogy Turda Károly Kagy Károllyal együtt járt dolgozni a gyümölcsös­be. A munka vontatottan haladt. Naponta alig végezték el 15—20 fa tisztogatási munkáját. Egyszer az­tán a pántti'tkár elvtárs ment ki Fagy Károllyal a gyümölésösbe, Elmondta Nagy Károlynak, hogy miijén szép termés várható, el­mondta, milyen tervet készítenek aiz állattenyésztésre. Nagy Károly figyelmesen hallgatta a titkár sza­valt. — 500 darab sertésünk lesz, 20 fejőstehenünk, a jövő évben 70 sül dőt hizlalunk meg. — Nagy Károly arca derült lett _Tudja, ez a Turda úgy elvette a kedvem a munkától. Azt mondta, hiába dolgozunk, úgysem lesz sem­mink, mert a vezetőség mindent elfecsérel. Megmondom őszintén, igazat adtam neki. Azt is mondta, le kellene váltani ezt a vezetőséget Azt mondta; Varga István jobban el tudná látni a vezetést. Az állat­tenyésztésről is azt mondta : .Álla­tot akarnak ezek a nyakunkra hoz­ni, pedig azok megeszik a fejünket, csak ráfizetünk. Min Jómos elmtárs, párt titkár az­után elmondta, hogy milyen ember, kicsoda is az a Túrd®, hogyan szö­vik a termelőszövetkezet ellen a tervet. XT GT DARABIG még forrt a méreg Nagy Károlyban, hogy úgy félre hagyta -magát vezetni, de aztán jókedvűen dolgozott. Két nap alatt ketten. 180 darab gyü­mölcsfát szedtek rendbe. A termelőszövetkezet tagjai nap­ról napra egyre jobban belátták, hogy ellenséggel van dolguk. Ápri­lis elsejére aztán megért a helyzet. Április elsején előlegosztás volt. 8000 forint előleget kapott a ter­melőszövetkezet. Jól tudta ezt az ellenség már előre, s ezért kiakar­ta használni ezt az alkalmat is a züllesztésre. A könyvelő, Biró Ist­vánná lánya nem készítette el a munkaegység nyilvántartó könyvet, nem voltak beírva a munkaegysé­gek, amelyek után az előleget szét kellett osztani. A szövetkezeti ta­gok felelősségre vonták a lányt ha­nyag munkájáért. Biréné, a kulá- kok cinkosa erre ismét verekedést kezdett. A szövetkezet tagjai azon­ban ekkor már nem hallgattak rá és készültek a szövetkezeti taggyű­lésre, amitől ,,nagy dolgokat” vár­tak. Türelmetlenül hallgatták az elnök beszámolóját. Aztán elérkezett a pillanat, ami­kor minden tag kifejthette vélemé­nyét. Mindenkinek volt bőven mon­danivalója. Sorra álltak fel, Veres Ferenc, Nagy Károly és a többiek, akiket félrevezettek, kihasználtak a kulák bérencek és fejükre olvas­ták gaztetteiket. Egyhangúlag ki­zárták Varga Istvánt a jobboldali szociáldemokratát, Turda Károlyt, a volt rendőrőrmestert és Bíró Istvánnét, a kulákbérencet. A kizá­rást tapsvihar követte. TACíNDBNKI elégedett volt a szövetkezetben ezen az estén. Tetőpontjára csapott az alkotási vágy. Munkaversenyre hívták egy mást. Hadat üzentek az egyenlős dinek és még akkor este egyénekre osztották fel a föld területét. Et töl kezdve vidáman folyt a munka a földeken. Megszűntek a veszeke dések, civakodások, a munkából való késések. Mindenki szorgalma­san járt dolgozni. Rendbehozták a gazdaságot. Veres Ferenc, aki a tavaszon alig járt dolgozni és fiá­val mindössze 14 munkaegysége volt, júliusban egyedül 60 munka egységet ért el. A félévi elszámo láskor 404 munkaegység után 40 mázsa kenyérgabonát kapott. Nagy Károly 203 munkaegységet ért el Bőségesen, gyümölcsözött a jó mun­ka. Varga András feleségével dol­gozott a termelőszövetkezetben. Annyi kenyérgabonát kapnak a félévi elszámolás után, hogy nem tudják hová tenni. Csak nézegette a ház padlását Varga András. Ez nem birja meg. Kölesön kell helyet leérni. így is cselekedett. Elment K. Rácz István 13 holdas közép­paraszthoz és elmondta, hogy nem tudja hova tenni a terményét. Rácz elnevette magát, azt hitte, tréfál vele Varga András. Komo­lyan beszélek. Tudod, gyenge a padlás. Hova tennék én 20 mázsa terményt. — 20 mázsát? — csodálkozott Rácz István. Aztán kissé gondol­kozott, majd ismét megszólalt, de inkább magának beszélt. — Nekem az egész nem lesz an­nyi. — Pedig a beadást is teljesítet­tük, 202 mázsa kenyérgabonát ad­tunk be. — bizonygatta Varga s nem is tudta, hogy ezzel a látoga­tásával álmatlan éjszakákat okoz Iiácz Istvánnak. Mert az most szá­molgat, most tesz számot a régi életről és képet alkot magának képzeletben az új életről, amelyet — úgy tervezi — már a termelő­szövetkezetben fog eltölteni. Minden dolgozó paraszt szemmel kíséri a termelőszövetkezet munká­ját. Lónya község dolgozó paraszt­jai látják, hogy mióta eltávolítot­ták az ellenséget, megváltozott az élet a termelőszövetkezetben. Egyre közelebbről nézték a közös mun­kát. TTJRA TSZCS TAGGYŰLÉS ^ következett és Tóth Ferenc közópparaszt újból határozott. Már előbb eljárt a gyűlésekre. Sőt bírálta a vezetőség munkáját. Ér­tékes javaslatokat adott a munkák elvégzéséhez. És most elérkezett az ünnepélyes nap Tóth Ferenc szá­mára. Elindult, hogy szakít a régi, robotos, hajsza élettel. Fiával, aki a felszabadulás után tanult orvos­nak, ment el a tsz.-gyűlésre. Más arcokat látott most, mint az elmúlt évben. Vidám, jókedvű embereket, akik mint testvérek, egy nagy csa­ládban ültek együtt ezen az estén. Izgatottan szorította pipáját Tóth Ferenc, mikor szólásra állt fel. Ősz szemöldöke alatt csillogott a szeme, nehezen talált szavakat. — Engedjék meg, hogy öreg nap­jaimat itt, ebben a szorgos család­ban tölthessen) el. Sajnálom, hogy nem léptem be tavaly. De akkor csak a veszekedést láttam. Most nyugodtan adom két lovam, két te­henem és disznóm a közös va­gyonba ... Tóth Ferenc termelőszövetkezeti paraszt lett, és sokan követik pél­dáját. Eddig 27 család lépett a lónyal . Béke termelőszövetkezetbe. Nagyobb részük középparaszt, a Mátyusi- és a Rákóczi-utcából. Az egész községben a termelőszövetke­zetről beszélnek. Napról-napra egy­re többen szakítanak a régi élettel. (— Kolozsi Dezső —) DCépek te nu el ős zö ne tk e zeteiakbol Az encsencsi Ifjúság termelőszövetkezetbe érkezőknek legelőször az ttinik a szemébe, mekkora rend, tisztaság uralkodik a község köze­pén elhelyezett szövetkezeti portán, ügyes kezek nagy gonddal virágos- kertelcet varázsoltak a homok közepére, szobortalapzatokat emeltek, s nem sokkal később már két gyönyörű szobor: Sztálin elvtárs mell­szobra. és a „Hála és hűség” szoborcsoport mása hirdette a szövet­kezeti parasztok forró szeretetét és háláját Sztálin, a szovjet népek iránt, aláírnék boldog, egyre szépülő életüket köszönhetik. Gyö­nyörű központi udvar, tavasszal vetett fű a leendő parkban, virágok... Hej, hol van az a botladozó, párnapos kis csoport, amely negyedik éve alakult meg Encsencsen! Mennyi hiba, mennyi baj volt eleinte. Hol járnak már azóta! Az egész falu a. szövetkezetben. Gazdagod­nak, építkeznek, hatalmas terveik vannak. S adnak a csinos', tiszta, virágos külsőre is ... íme az encsencsi Ifjúság tsz. hatalmas, hosszú irodaépülete, amely előtt (a fenti képen) ott látni a „Hűség és hála” szobrát, az udvar felől meg (második képünk) Sztálin elvtárs mellszobrát. Az irodaépü­letben számos helyiség van, valóságos kis „irodaház”. A tyukodi Előre termelőszövetkezetben jónéhány épületet, építke­zést megtekinthetnek a látogatók. Képünk egy épülő dohánypajtát mutat. A szövetkezet ácsbrigádja FerencZi József elvtárs vezetésével szorgalmasam, dolgozik, naponta átlagosan 2.7—2.8 munkaegységet ér­nek el a brigád, tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom