Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-03 / 181. szám
4 1552 AUGUSZTUS 3, VASÁÉN AJ? NÉPLAP A gabonabegyüjtésben a megye legjobb járása a nyírbátori, a legjobb község pedig Székely A megye versenybizottsága szombati ülésén ismét értékelte azokat a járásokat, községeket, állami gazdaságokat, gépállomásokat és termelőszövetkezeteket, amelyek az elmúlt hét során a legkimagaslóbb eredményeket érték el a begyűjtés vagy egyéb munkák terén. I járások versenyében első a nyírbátori járás. A megyei tanács vándorzászlaját a kisvárdai járás szerezte meg. Harmadik a baktalórántházi, 4. a nyíregyházi, 5. a kemecseí, 6. a vásárosnaményí, 7, Nyíregyháza város, 8. a nagykállói, 9. a mátészalkai, 10. a lehérgyarmatí, 11. a tiszalöki, 12. a csengeti járás. A jó begyűjtésért továbbra is Székely község dolgozó parasztjai kapják meg az elsőt megillető vándorzászlót. A széke- lyiek úgy a kenyérgabonából, mint a takarmánygabonából teljesítették állam iránti kötelezettségeiket. A második helyre Szabolcsbáka került, a harmadik Nyírbátor, mindkét község a gabonabeadási tervét 100 százalékig teljesítette, A termelőszövetkezetek közöl a gabonabeadás jó teljesítésével a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját az aranyosapáti „Béke" termelőszövetkezeti csoport hódította el. Itt a szövetkezeti parasztok a kényérgabonabe- adást 124, a takarmánygabonabeadást 107 százalékra teljesítették. A megyei tanács ván- dorzászlaja a szamostatárfalvi „Ady Endre“ termelőszövetkezetet illeti meg. A harmadik helyre az újíehértói „Dózsa“ termelőszövetkezet került a beadási kötelezettségek teljesítésével. A jó beadás egyik előfeltétele a gyors cséplés. Éppen ezért a cséplésben legjobb gépállomás minden héten a megyei tanácstól jó begyűjtési munkáért vándorzászlót kap. E héten ezt a vándorzászlót a nagyvarsányi gépállomás vívta ki, a cséplési terv 85.1 százalékos teljesítésével. A kemecseí járás és Nagyvarsány a nyári munkák élén A talaj- és egyéb nyári munkák végzésében az elmúlt héten a kemecseí járás érte el a leg- jobb eredményt. A járás területén a behordást 100, a tarló- hántást 70, a másodvetést 63 százalékban végezték el. A járásban igen jó ütemben halad a cséplés is, A járásban átlagosan minden cséplőgépre napi 118 mázsa mag jut. Ezenkívül még 9.730 hold kukoricán és 632 hold napraforgón elvégezték a pótbeporzást Azonban a keme- csei járásban, ha továbbra is jó eredményeket akarnak elérni, akkor sokkal többet kell foglalkozni a versennyel A járás területén lévő versenybizottságok eléggé gyengén dolgoznak és ez érezhető a verseny nyilvánosságán, valamint minden munkában. A megyei tanács vándorzászlaját a nyíregyházi járás érdé- melte ki, ahol 279 hold kukoricán és 632 hold napraforgón elvégezték a pótbeporzást, valamint a behordást 100, a tarlóhántást 74, a másodvetést pedig 60 százalékra teljesítették. De ugyancsak pótbeporzást végeztek 14 hold lucernán is. Harmadik Nyíregyháza város, 4. a nagykállói, 5. a nyírbátori, 6. a tiszalöki, 7. a kisvárdai, 8. a baktai, 9. a mátészalkai, 10. a fehérgyarmati, 11. a vásárosna- ményi, 12. a csengeri járás. Községek versenye Bár a székelyiek igen jól dolgoztak az elmúlt héten is, azonban legkimagaslóbb eredményt a nagyvarsányi dolgozó parasztok értek el és így elhódították a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Nagyvarsányban a behordást, cséplést, tarlóhántást, másodvetést befejezték és pótbeporzást végeztek 41 hold tengerin és 29 hold napraforgón. A multheti másodiktól, Nyír- meggyestől a megyei tanács zászlaját Nagydobos hozta el, ahol a behordást 100, a cséplést 98, tarlóhántást 98, a másodvetést 91 százalékban végezték el. A pótbeporzás itt is eredményesen folyik. Az állami gazdaságok közt folyó verseny igen érdekes és változatos. Míg a múlt héten a barabási állami gazdaság lett az első, most meg kell elégednie a második hellyel, mert az onnan feltörő nyírbogdányi állami gazdaság érdemelte ki a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Harmadik a balkányi állami gazdaság. A gépállomások közt az első helyet változatlanul a sőrekuti traktoristák tartiák a nyári terv 81.4 százalékos teljesítésével. Itt a megyei tanács vándorzászlaját a nagykállói gépállomás kapja míg a harmadik helyre ismét a nyírmadai gépállomás került. A termelőszövetkezetek elsője a nyírpazonyi Gerő tsz., ahol a behordást, tarlóhántást 100 százalékra teljesítették. — Ugyancsak rendezték az állam iránti kötelezettségeiket is. __ Gépállomási tartozásaiknak 90 százalékát megfizették. A másodvetési tervet 105 százalékra teljesítették. Pótbeporzást alkalmaztak 13 hold kukoricán. A második helyre a porcsalmai Rákosi termelőszövetkezet került, ahol a behordást, cséplést 100, a tarlóhántást, másodvetés.t 85 százalékra teljesítették. Harmadik a kocsordi Vörös Csillag. E héten a „megye legjobb békeharcos járása" címet a nyírbátori járás, a legjobb békeharcos község címét pedig Pá.troha 'érdemelte ki. A dolgozók nyomorán gazdagodnak a jugoszláv tókések A „ZA LJÜDSKO ZMAQO'\ a. Magyarországon élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja írja: A kapitalizmus visszaállítása Jugoszláviában valósággá vált. A bari és idegen burzsoázia uralkodik az ország egész gazdasági élete felett. A Tito-klikk teljesen átadta a kereskedelmet a magántőkének. A kereskedelmi vállalatok magánkézbe adásával állandóvá vált az árak ugrásszerű emelkedése a piacon. A kereskedők, felvásárlók és más spekulánsok, akik a termelők és a fogyasztók között állanak, minden erejükből arra törekednek, hogy kirabolják egyiket is, másikat is, amivel mégjobban csökkentik a falusi és városi dolgozó tömegek már amúgy is nyomorúságos élet- színvonalát. Ezek a rablók, akiknek üzérkedései fölött a titólsia hatóságok szemethúnynak, a legkevésbbé sem törődnek a fogyasztó tömegek érdekeivel. Csak a zsíros profitok érdeklik őket. üzleteikben elsősorban a nagy hasznot hajtó árucikkeket tartják. Ezért sokhelyütt a legszükségesebb élelmiszerek ée tömeg- fogyasztási cikkele is hiányoznak. Így például a bori járásban már több hónapja nincs gyufa, petróleum, só és más fontos áru. Pristina lakossága a só hiánya miatt két hétig kénytelen volt marhasón élni. A dolgozó parasztok nem juthatnak sóhoz, noha a sóraktúrak tömve vannak. Hasonló a helyzet a petróleummal is. Ugyanakkor a fiúméi olajfinomító vezetői szemforgatóim arról panaszkodnak, hogy külföldön kell vevőt keresniük, ha nem akarják leállítani a munkát. A helyzet az, hogy a dolgozó parasztok egyre magasabb árakat kénytelenek az iparcikkekért fizetni, a munkások fizetése pedig állandóan csökken. A kapitalisták spekulációs okokból visszatartják az árut; az áruhiányt pedig a profit növelésén kívül a munkabérek csökkentésére is felhasználják. A fizetéscsökkentéseket olyasmikkel indokolják, hogy pl. a „gyártás nem hasznothajtó”, „az árukat nem lehet eladni’’ stb. A mezőgazdasági termékek vételárait a spekulánsok mindjobban leszorítják, viszont az eladási árakat egyre emelik. A vételi és eladási ár közti hatalmas különbö- zetet a kereskedők, a hazai és külföldi tőkések vágják zsebre, így például a belgrádi „Koteksz” igazgatója az árak emelésével súlyos milliókat „keresett”. Jugoszlávia dolgozó tömegei világosan látják, hogy a kapitalista piac és a gyarmati kizsákmányolás körülményei közt helyzetük állandóan romlik és romlani is fog mindaddig, míg a hatalmon a fasiszta Tito-banda van. Ezért a munkásosztály és a dolgozó parasztság, valamint az ország többi dolgozói fokozzák harcukat Jugoszláviának az imperialista járom és a kapitalista kizsákmányolás alóli felszabadításáért, a fasiszta .Tito-banda megdöntéséért. Vizezett árpát akart beadni a kulák — 8 hónapi börtönre ítélték A fehérgyarmati járási bíróság július 31-én tárgyalta! id. Kerekes Bertalan 28 holdas szatmárcsekei kulák ügyét, aki aljas módon meg akarta károsítani a dolgozó nép államát. Id. Kerekes Bertalan 1949-ben állt már egyszer a dolgozó nép bírái előtt, mert engedély nélkül vágott ki fát. Az egyhónapi börtönt azonban úgylátszik kevésnek tartotta. Most a beadásnál próbálta megkárosítani a dolgozók államát. Kerekes július 18-án este befejezte az árpa cséplését. Másnap aztán megje- lent 406 kiló árpával a terményraktárnál. A terményátve vőnek feltűnt, hogy az árpa nagyon vizes, nem vette át, de visszatartotta a terményt, — Ugyanakkor bizottság szállt ki a kulákhoz. A beadásnak szánt árpa 4.45 százalékkal volt vizesebb az otthonmaradottnál. Azt szerette volna id. Kerekes Bertalan, hogy a beadott árpa a többi terményt be- füllessze és tönkretegye. Azonban az átvevő és a tanács ébersége leleplezte a gazember kulák mesterkedését és a járási bíróság 8 havi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre, 2 ezer forint vagyonelkobzásra és a köz- ügyektöl 3 evre való megvonásra büntette. Külpolitikai Jegyzetek " U——11" i ÚJABB BŰNJEL Különös, de jellemző, hogy a „Life” című amerikai folyóirat, amelynek címe magyarul „életet” jelent, a tömegpusztítás és az öldöklés propagandájával foglalkozik. Talán nem is kell csodálkoznunk ezen, ha figyelambevesszük, hogy a folyóirat kiadója Henry Lewis, a hírhedt tömegbutító és háborús gyújtogató. Nos, a „Life”-ban nemrég sokatmondó táblázat jelent meg. Mint ismeretes, a „Life” nemcsak szöveggel agitál az agresszió mellett, hanem képekkel és illusztrációkkal is. Ilymódon akarja Lewis megszabadítani az állagain erí ka it a „felesleges” gondolkozástól, ezért tálalja a háborús propagandamér'- get leegyszerűsített, úgyszólván grafikon-formában. Az említett táblázat két részből ál!: rajzokból és igen rövid szövegből. Tárgya — a baktériumháború áldozatai és eszközei. A táblázat baloldalán láthatók a megfertőzendő „célpontok”, a jobboldalon pedig a baktériumfegyver 16 különböző fajtája. A folyóirat ártatlan ábrázattal, mintha mitsem tudna a koreai eseményekről, odaveti, iiogy ezeket az eszközöket „valószínűleg alkalmazni lehet emberek, állatok és a termés ellen”. Melyek hát ezek a „célpontok” ? Fölülről az első helyen egy ember sémáját látjuk. A gyujtogatók az ember ellen a pestis baciUusait, az influenza, a sárgaláz, a tularémia, a brucellózis vírusait és bacillusait szándékoznak mozgósítani. Bakteriológiai eszközök segítségével „megsemmisíthet ők” háziállatok, baromfiaik, búza, burgonya, zöldbab. Minden igen szemléltető: a fertőzendő anyag és a fertőző szer. Igazságosság kedvéért Henry Lewis ezzel a rövid aláírással láthatta volna el táblázatát: „Ilyen módszereket használunk a Korea és Kína elleni háttériu n>háborúokban”. — Ezt nem tette meg, a rajz azonban saját maga helyett beszél. A táblázat minden részlete pontosan megfelel annak, ami Koreában történik, ahol az amerikai repülőgépek pestises bolhákat, mérgezett konzerveket, halat stb. dobn'ak le. A Len in-csat orna jelentősége a népi demokráciák gazdasági életében A Leninről elnevezett Volga— Don-csatorna megnyitása után Moszkva, a Szovjetunió fővárosa, öt tengerrel áll közvetlen összeköttetésben. Ez a többi között azt jelenti, hogy a hajók a moszkvai kikötőből közvetlenül lejuthatnak a Fekete-tengerre, onnan a Dunára és a dunaparti nagyvárosokba: Budapestre, Bratiszlavá-ba, Bécsbe. A hajófuvar olcsó és a nem romlandó áruk kényelmesen, átrakodás nélkül szállíthatók a nagy ürtartalmú uszályokban. Éppen ezért a népi demokratikus országok gazdasági fel. lendülése szempontjából igen nagy jelentősége van a Lenin-csatorná- nak. A Duna így bekapcsolódik az egyre nagyobb mértékben kiépülő szovjet vízrendszerbe. Az új Víziút Moszkván kívül számos szovjet ipari és mezőgazdasági központtal is összeköti a Dunát. A Volga éis Don városai _ Rosztov, S zárát ov, Sztálingrád, Kujbisev, Kazany, Gorkij _ mind megközelíthetők hajón. Moszkva a hajózhatóvá tett Oka folyón kérész, túl all összeköttetésben a Volgával es a Volga vize most már találkozik a Fekete-tengerbe torkolló Don vizével. Más vízi utal; Moszkvából a Balti- és a Fekete-tengerbe vezetnek, _ úgyhogy a dunai hajók Moszkván keresztül közvetlenül eljuthatnak a fában és takarmányban gazdag északi vidékekre és tengerekre. A Kaspi-tengeren . is nyitva áll már az út a dunai hajók llőtt, aminek az olajellátás és a, halászat szempontjából van nagy jelenít őségé. Régóta tervezték Európában,' hogy a Dunát összekötik a Rajnával és így az északi tengerekkel.; A terv azonban esaik terv maradt. Most pedig megvalósította a Szovjetunió. A Lenin-csatornán a dunai hajók máris kijuthatnak oda, ahová nyugati irányban hiába akartak eljutni. Nincs messze az idő, amikor a murmanszki, arhaugelszki, leningrádi vagy az usztraháoyi és bailiui szovjet emberek megismerkednek a dunai hajósokkal. A szovjet technika jelenleg eredményesen fáradozik a folyam-tengerjáró hajók új típusainak megépítésén. Közel van az idő, amikor ezek az újtípusú hajók elárasztják a dunai kikötőket, leibonyolítva majd a dunai államok és a Szovjetunió árucsereforgalmánaík jelentős részét. A tengelyen történő nyersanyagszállítás, nagy távolságra, nem mindig gazdaságos. Különösen áll ez a Szovjetunió és a dunai államok közötti szállításra; ugyanis a szélesebb nyomtávú szovjet vasutaknál való átrakás sok munkát vesz igénybe. A nyersanyag több- ezerkilométeres szállítására a legalkalmasabb a hajó. Ha meggondoljuk, hogy a dunai hajók ezentúl közvetlenül eljuthatnak a mérhetetlenül gazdag szovjet nyersanyagterületekre, a fában, szénben, vasban, olajban és gabonában gazdag vidékekre és a szó szoros értelmében azok előtt a gyárak előtt vethetnek horgonyt, amelyekben az élenjáró szovjet ipar kiváló termékei készülnek, — akkor mérhetjük csak fel igazán, milyen hatalmas jelentősége van a Lenin- ,csatornának a népi demokratikus országok gazdasági életében. A V. I, Lénia hajózható csatorna A Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna 10. számú zsilipje
