Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-01 / 179. szám

NÉPLAP Ö 1‘ABTÉPÍTÉS Az ifjúság közötti pártmunka: elsőrendű fontosságú napirendi pontja a járási pártválasztmányi üléseinknek A Központi Vezetőség június £27—28 i ülésének útmutatásai, Far­ivas Mihály elvtárs referátumának ‘•tanulságai alapján a megyei párt- tTválasztmányi értekezlet leszögezte: isi DISZ munkájában levő fogyaté­kosságok legfőbb oka, hogy sem pártbizottságaink, sem pártszerve- •/ leink nem ismerték még fel Jeléggé a Komszomolhoz hasonló if­júsági szövetség jelentőségét. A Központi Vezetőség ülésének útmu­tatásait tárgyaló kibővített járási jiártbizőttsági ülések visszatükröz­ték azt is, hogy egyes pártbizottsá­gok még mindig nem értették meg az ifjúság közötti pártmunka je­lentőségét. így volt ez a csengeri járási pártbizottsági ülésen is, ahol a referátum elsikkadt az első napi­rendi pont mellett — jórészt tech­nikus ismételgetése volt Farkas elvtárs megállapításainak. Ez a je­lenség, amely úgyszólván általános volt, figyelmeztessen bennünket a ■járási pártválasztmányi ülések előtt arra: az ifjúság közötti pártmunka fontos napirendi pontja a pártvá­lasztmányi üléseknek! Az ifjúság közötti pártmunkáról, a pártszerve­zetek feladatairól van szó! Az ifjú­ság nevetésének és mozgósításának kérdése nem egyszerűen ifjúsági ügy, hanem pártunk egyik döntő, állandó feladata, Lenin elvtárs, a Szocialista Forradalom zseniális vezére a Komszomol III. Kongresz- szusán mondott beszédében megha­tározta az ifjúság történelmi hiva­tását. Azt mondotta: „bizonyos ér­telemben elmondhatjuk, hogy a kommunista társadalom megterem­tésének igazi feladata éppen az ifjúságra vár." ■— S ami a falusi ifjúságot illeti, azt mon­dotta Sztálin elvtárs: „A Komszo- •mól ifjúnak konkrét tényekkel kell tudni meggyőzni a parasztságot arról, hogy a szocializmuson kívül nincs menekvés számára”. A ifjú­munkások és a tanulók között 'vég­zett nevelömunka mellett kétségte­lenül a falusi ifjúság nevelésére keli fordítani megyénkben a fő figyelmet. Egyrészt, mert a falusi ifjúság politikai fejlődésében ta­pasztalható a legnagyobb lemara <lás, itt érezhető legerősebben az ellenség, különösen a klerikális reakció befolyása, mint arra a Központi Vezetőség ülése rámuta­tott .— másrészt világosan kell lát­niuk pártbizottságainknak és párt­szervezeteinknek : „ft dolgozó ■parasztfiatalságot illetőm, a. párt fő t ismszm is szid ja, sőt csaknem ki­zárólagos transzmissziója, a, DISZ. A DISZ-nek a falun a. tsz., de még inkább az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalság között különleges fontos feladat jutott. Olyan fel­adat, amelyet a párt vezetésével, csakis a DISZ végezhet cl és semmiféle más szervezet nem. Vz a feladat: a parasztfiatalság meg­győzése a, szociálisul: út helyességé­ről a mezőgazdaságban — a társas, szövetkezeti termelésben elért, kéz­zelfogható, gyakorlati eredmények segítségével — s ennek a fiatalság- nak példaadö szerepet biztosítani abban, hogy az egész dolgosé pa. rasztság a szocialista mezőgazdaság útját válassza." Láthatjuk, miiyen súlyos fogyatékosság, hogy Sza- bolcs-Szatmár termelőszövetkezeti csoportjainak mindössze 50 száza­lékában vannak DISZ-szervezetek s igen sok helyen volt tapasztal­ható az a jelenség ősszel, hogy a tszcs. DISZ-szervezetek felbomlot­tak és visszamentek a fiatalok a falusi területi ifjúsági szervezetek­hez. Meg kell erősítenünk termelőszövetkezeti csoportjainkban a DISZ-szervezetőket, hogy azok képesek legyenek a Párt vezetésé­vel előrevinni a falu szocialista át­alakításának nagy ügyét. Nem if­júsági egyletekre, búlrendezőkre van szükségünk, hanem a párt har­cos, politikai, nevelő ifjúsági szer­vezeteire — a szövetkezeti mozga­lom rohamcsapataira! Igen helye-, sen, a nyírbátori Lenin termelőszö­vetkezeti csoport DISZ-szervezete élére állt most a kukoricapótbe- porzásnak s a fiatalok nagy lelkese­déssel végzik ezt a munkát, hogy minél magasabb terméseredménnyel tudjanak j)éldát mutatni. Sztálin elvtárs kihangsúlyozta: „A Komszomol-ifjúnak nem szabad elfelednie, hogy a Párt vezetésének biztosítása a legfőbb és legfonto­sabb a, Komszomol egész munkájá­ban. A Komszomol-ifjii ne feledje el, hogy a Komszomol c vezetés nélkül nem tudja teljesíteni fő fel­adatát — a munkás-paraszt ifjú­ságnak a proletárdiktatúra és a kommunizmus szellem-éhen való ne­velését." A DISZ nem lehet a magyar munkás,- paraszt- és tanulóifjúság döntő többségét átfogó tömegszer­vezetté, nem képes az új nemze­dék szocialista szellemben való nevelését megoldani akkor, ha nem érvényesül maradéktalanul a párt vezetőszerepe a DISZ-ben — pártunk legfonto­sabb ifjúsági szervezetében. A párt vezet^szerepének biztosítását szab­ja meg legfontosabb tennivalónk­nak a Központi Vezetőség ülése. Ez is bizonyítja: nem csupán ifjú­sági ügyről van itt szó, hanem nagyonis pártmunkáról! Sieg kell magyarázni a DISZ vezetőinek, funkcionáriusainak, hogy a párt­vezetés nem egyszerű szervezeti kapcsolati” kérdés, hanem párt­vezetés annyit jelent: „a DWZ egész munkáját a párt politikájá­nak szelleme hassa át... a. />/£/• szerveseiéiben, vezetőiben és tagjai­ban elevenen és kieUhatatlanul él­jen az a, tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár yelyes úton és csak akkor tudja helyesen szolgálni u nép, a szocializmus, a béke meg­védésének ügyét, ha tűzön vizen dl követi nagy pártunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elv- társunkat... a DISZ-szervezetek minden egyes tagját és vezetőjét hassa ál a felszabadító szocialista Szovjetunió iránti határtalan szere­tet Cs odaadás, hogy a magyar fia­talság mély tisztelettel és szerelet tel, hűséggel viseltessék szeretett Sztálin elviáriunk iránt, akinek elsősorban köszönheti szabad, bol­dog életét." A Párt vezetése a DISZ egész életének és munkájá­nak törvénye. A DISZ egész léte, fejlődése és növekedése elszakítha tatlanul hozzá van kapcsolva a Párt által gyakorolt vezetéshez. Ez igen komoly felelősséget jelent minden egyes kommunista számára. Járási pártválasztmányi ülé­seink járuljanak hozzá, hogy har­cos, helytálló, hazafias, a világ népeinek nagy ügyéért lelkesedő fiatalokat neveljünk, akik úgy vé­lekednek, mint a szovjet fiatalok, mint Pável Korcsagin, ,,Az acélt megedzik” hőse. „Az ember legdrá­gább kincse az élet. Ez csak egy­szer adatik meg neki és úgy kell leélnie, hogy ne céltalanul leélt évek legyenek, hogy múltja miatt ne kelljen szégyenkeznie, hogy ami­kor meghal, nyugodtan mondhassa: Egész életemet, minden erőmet oda­adtam azért, " mi a világon a leg­drágább — az emberiség felszaba- lításáért folyó harcért.'’ Debreczeni Albert uszkei ifoipzó paraszt még a cséplés előtt teljesítette beadási kötelezettségét Debreczeni Albert és Kovács István uszkai dolgozó parasztok versenytársak. Egyik az egészség­ügyi, a másik a begyűjtési állandó bizottság tagja, Itebreczeni Albert, amikor látta, hogy a cséplőgép ké­sőbben kerül hozzá, mint verseny­társához, elhatározta, nem engedi magát megelőzni a gabonabeadás teljesítésében. Ezért kölcsönkért terményt olyantól, aki már elcsé­pelt és így teljesítette beadását, még mielőtt csépelt volna. Ennek a cselekedetnek híre azonban eljutott versenytársának fülébe Is. Kovács István sem hagyta magát és ő is kölcsönkért termén nyel* teljesítette beadását. A versenytársak így se­gítik a községet, hogy minél előbb megkapja a szabadpiacot. Tisza (lob dolgozói bolond ember­nek tartják azt, aki nyugodtan nézi, hogy veteményes kertjét feltúrják a disznók. Azt is, aki azt mondja: „nincs szükség tűzoltóságra, hiszen mi nem akarunk tüzet.” Balogh Imre, Farkas Sándor, Deine János jehovisták híveikkel együtt arról beszélnek, hogy „nincs szükségünk Néphadseregre, mert békét aka­runk.” Arról akarják meggyőzni a dolgozó népet, hogy nem szükséges Néphadseregünket erőssé, szilárddá tenni, fölösleges határainkat erősí­teni, megvédeni a betolakodók tó1. Sokan azt mondják Tiszadobon, hogy Baloghék, Dsméék ugyan­olyan bolondok, mint azok, akikbe- húnyt szemmel nézik, hogy kertjü­ket tönkretegyék a disznók, mint akik a tűz martalékának engedik otthonukat. Itt azonban nem erről van szó. Deméök a nép ellenségei 1 Azt akarják, hogy nyugodtan, ölhetett kézzel nézzük az imperialista há borús gyújtogatok betolakodását hazánkba, hogy ne védjük msg épülő, fejlődő hazánkat, — a mi kertünket — a disznóktól, a rab­lóktól, gyilkosoktól. Pacifista, ál békebarát hangot használnak, hogy „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát44 „48, S. (1) Magyar Népköztársaság biztosítja a HoigiOzóknak a mű- vclSdéöhcz való Jogát. (£) A Magyar Népköztársaság ezt a Jogot a népművelés kiterjeszté- sével és általánossá tételével, az ingyenes és köteíező általános iskolá­val, közép- é3 felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülök anyagi támogatásával valósítja meg.” „Üdvözöljük a Pedagógus Nap alkalmából me­gyénk nevelőit. Üdvözöljük Túri Sándor passabi, Gál Józsefné dombrádi tanítókat, Margilai Valéria nyíregyházi tanárnőt, kiknek ünnepélyes keretek közölt nyújtotta, át tegnap délelölt Dobi István, a minisztertanács elnöke a. „Kiváló Tanár” cs „Ki­váló Tanító’’ kitüntetéseket a■ S000 forintos pénz­jutalmakkal együtt, üdvözöljük act a 88 nevetőt, akiknek Darvas miniszter nyújtotta át tegnap az okleveleket Nyíregyházán az 1000 forintos pénz­jutalmakkal együtt, üdvözöljük azt a közel 800 ssa. bölcs szatmári nevelőt, akik szinten jutalmat kap­tak a, Pedagógus Nap alkalmából. Megyénk minden munkása, dolgozó parasztja, fiatalja, minden be­csületes dolgozója nagy szeretettel köszönti a ne­velőket, akik többé nem a „nemzet napszámosai’’, hanem az „új ember kovácsai" l (Néplap 1952 június 8.) „Vagy az aZsősimai iskola gyermekeiről beszél­jek, akiknek az apja, és nagyapja örüli, ha a betű­vetést megtanulta? Menjetek csak cl most a, nyír­egyházi Zrínyi-gimnáziumba, a kiállításra. OH van­nak a mi iskolánk fizikai kísérleti eszközei is. A mi számtani és fizikai szakkörünk készítene, állí­totta össze őket. Gulyás Miska, akinek, az apja még cseléd volt. Tárcsán Juci, Pristyák Zsuzsi, Olesnait-s Pista,, meg a, többiek, mind, tanyai pa- r ászt gyerekek. Van ott minden, elektromos csengő­től kezdve az ampermérőig. Négy nyolcadik oszló,- , lyosom volt s mind a■ négy tovább tanul. Az egyik már meg is kapta az értesítést, hogy felvették a tanítóképzőbe. Egyikük Diósgyőrbe megy el egyen­ruhás ipari tanulónak. Igen. Ha a múltban a tanyai tanító meg akarta tátogatni hajdani tanítványait, senyvedő szegények­kel, rongyosnihájúakkal kellett találkoznia, öl év múlva, hat év múlva én mérnökökkel, katonatisz­tekkel,, pedagógusokkal szoríthatok kezeli" (Elmondta a Néplap hasábjain 1952 június 8-dn Hernádi Mihály tanító.) „Alig JjO -1/5 százaléka végezte cl a, hat elemit a falu lakosainak ... Ma nyugodtan tanul hatnak a nyírbogán gyerekek... Mozi, új kultúrház van a. községben, ami szintén a dolgozó parasztok műve­lődését szolgálja. Több mint 30 fiatal végezte cl a községben as (dmult évben a dolgozók iskí^Xfút... a múlt rendszerben-.. csak ) tanító roK addig most Vf van. Ezenfelül Szabad Föld Tén ' téliét, természettudományos előadásokat is tej11 ; Jto- gáton. A tszcs-ben már a természettud/>{,t>( elő. adáson tanultak alapján alkalmaz'1- uf 'vjet agrotechnikát (Néplap 1 II.) „Tanító testvérétől! Jól tudjátok', hogy a ma­gyar tanító emberemlékezet óla gazdasági válság­ban élt akkor is, amikor a világ általános gazda­sági válságot nem ismert. Az állandó nyomasztó helyzet, különösen a gyermeknevelést nehezíti meg, sőt sokszor egyenesen lehetetlenné teszi.” (Szabolcsi Tanító 1032. január.)' „Á vk. miniszter rendeleté szerint azoknak a gazdasági továbbképző (ismétlő) iskoláknak, me­lyeknek taimitólétszáma 40 alá csökken, gazdasági jellegét be kell szüntetni és a község költségveté­séből az iskola fenntartására előirányzott összeget törölni -kell. _IQz a takarékossági intézkedés is a népoktatáson üt rést és a tanító sovány kenyeré­ből tör te megint egy darabot az óradíjak beszün­tetésével.” (Szabolcsi Tanító 1932 január.) „Nem az éj sötétségében képzelt rémkép, de fényes nappal, ép szemekkel látott, az érzékszervek segélyével felfogott s megörökített valóságos tény­állás alapján megállapítható az a szomorú való­ság, miszerint növekszik az analfabéták száma ... vannak községek, ahol a tankötelesek 50 százaléka teljesen beiskolázaMan .. Nyírvidék 1914 január 22.) „Hazáink összes elemi népiskoláinak 68 százaléka osztatlan, vagyis erőkkel kifejezve, egy tanerős. Ez iskoláknak ismét SÍ százaléka felekezeti. Oklevél nélkül mintegy 1000 tanító működik éspedig 93 szá­zaléka felekezeti iskolákban. A felekezeti iskolák­ban egy-egy tanítóra 70 gyermek jut. A jelentések­ből az tűnik ki, hogy a felekezeti iskolák legtöbb helyen túlzsúfoltak s ennek következtében sok a be nem iskolázottak száma is.” (Nyírvidék 1914 január 8.) „Kezdődik az iskolaév és vele máais ezer gond­ban iő a saegőny szülök feje. A tankönyvek az is­mételt kultuszminiszteri beavatkozások ellenére is méregdrágák... a későbbi elhelyezés gondjai is felsötét lenek a szülők előtt. Aki ... .kivételes sze­rencsével, illetve összeköttetéssel nem rendelkezik, hosszú időre el jegyzi magát a kinevezésre vagy megválasztásra való várakozás leiket őrlő állapotá­val.” (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1937 szept. 2.) eltereljék a dolgozó nép figyelmét a béke igazi megvédéséről. Képmu­tató szavaik világosan megmutat­ják, hogy az imperialisták gonosz ügynökei, a béke ellenségei. Még a „Gazdaság” című hitbuzgalmi köny­vükben is, — melyet . Newyockban, a halálgyárosok fővárosában adtak ki, — a 248-iik oldalon ezeket ol­vashatjuk egy jehovista „prófétá­tól”: „Én nem is kárhoztatnám az embereket, ha a teljes pusztulást választanák is...” Igen ! ők a pusz­tulásunkat akarják. Azt mondják: dobd el a fegyvert, hajtsd önként a nyakad a hóhérbú rd alá. Nemcsak szavukban, de cseleke­deteikben is megmutatják, hogy a dolgozó nép ellenségei. Senie János íiszadobi fojeitovisla úgy akarta államunkat, a dolgozó népet megkárosítani, hogy bejelen­tés nélkül vágott le egy olyan 2 mázsás anyakocát, amelyiknek nyolc háromnapos malaca volt. Bal­tával ütötte le a sertést, hogy szomszédjai ne vegyed? észre. _ (Ilyenkor fegyverhasználatot is en­gedélyez a jehovista szekta.) — Ugyanakkor Deine, a „jehova kivá­lasztott jámbor embere” hat beje­lentett sertése mellett még egy 120 kilogrammos bejelentetlen hízót is tartott spekulációs célokra. Nem- ma űzi először ezt a mesterséget. 1949-ben a csépi ősnél több, mint egy hold termését félig kicsépelva találták meg nála, amikor a csép­lőgép udvarára állt, — majd a cséplés után feketén árusította a lisztet. így akart jogtalan hasz­not szerezni azoknak a Irecsülétes dolgozóknak kárán, akik gyáraink­ban, üzemeinkben teljesítik túl ter­vüket. Azoktól akarta elvonni a kenyeret, akik Néphadseregünk bú­tor tisztjei, katonái, s éberen őrköd­nek valamennyiünk békéje feletti Tiszadobon soha nem látott virágzó élei bontakozik ki. Ezt tükrözi a Táncsics termelőszö­vetkezet fejlődése, eredményei. 60 férőhelyes korszerű tehénistáliót építettek, s most épül egy 120 férő­helyes, az állandóan gyarapodó ál­latállományuk részére. 28 korsze­rű baromfiólat építettek 1200 da­rab baromfinak. Dohánypajtát, si­lót építenek. Szép állatállománnyal dicsekedhetnek. 300 darab szarvas- marhájuk, 130 anyakocájuk, 1200 darab baromfijuk, ezen kívül szá­mos lovuk van. A tiszadobi Tán­csicsban az idén már két kombájn aratott, s öntözőberendezésük is van. Naponta 5—6 hold földöt ön­töznek vele, főleg azon a területen, ahol kertészettel foglakoznak. Ál­landóan gyarapszik a termelőszö­vetkezet, de ugyanígy gyarapszn- nak a szövetkezet tagjai kiilön-kü- lön Is. Vidámabbak, boldogabbak, mert látják szép jelenüket, s aü előttük álló ragyogó jövőt. Ehhez az élethez ragaszkodnak ni tiszadobi dolgozók. Ezt az életek meg is védik. Jobb munkával, több- termeléssel szolgálják a béke nagy ügyét, s nem engedik, hogy a disz­nók, az amerikai baktériuingyáro- sofc feltárják a szövetkezet földjeit, megsemmisítsék fáradságos munká­juk gyümölcsét. Harcolnak a köze­lükben épülő Tiszaiöfci Erőműért, amely az ő termelőszövetkezetük­ben, az ő községiikban is elősegíti! a nagyobb, a jobb termésen keresz­tül életszínvonaluk még nagyobb fokú emelkedését. Ha pedig kell, fegyverrel is őrt állnak a békd felett! És minden gazembert ,aki hábo­rút aikar, aki meg akarja akadá­lyozni munkájukat, gyűlölnek, meg­vetnek, — kilöknek maguk közül I 1952 AUGUSZTUS 1. PÉNTEK Leleplezték a tiszadobi dolgozók a kártevő, háborúra spekuláló Deme János jehovistét

Next

/
Oldalképek
Tartalom