Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-29 / 176. szám

«> NÉPLAP 1952 JÚLIUS 29. KEDD I Pártunk feiyilágssíto munkája a tömegek között megyénkben Győré József elvtárs beszámolója a Megyei Pártválasztmányi ülésen A Szabolcs-Szatmári Pártválaszt- mány szombaton tárgyalta meg a Központi Vezetőség június 27-i és 28-i ülésének anyagát, amely a Párt tömegek közötti felvilágosító munkájával, valamint az ifjúság közötti pártmunkával foglalkozott. A Párt tömegek közötti felvilá­gosító munkájáról a beszámolót1 Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára tartotta meg. Bewzámoiója elejéit elért eredmé- jnyetofckel foglalkozott, amelyek visszatükrözik azt: Szabolcs-Szat-; már dolgozó népe is nagyot fejlő­dött öntudatban. Ez köszönhető an­nak a jő felvilágosító munkának, amelyet pártfewttsáfealnk, párt­szervezeteink végeztek a dolgozó tömegek között. A Központi Veze­tőség ülése azonban felhívta a fi­gyelmet azokra a súlyos fogyaté­kosságokra is, amelyek fennél Lanak tömegfelvilágosító munkánkban. — Megyénkben sem ismerték fel min­denütt a tömegagitáeió nagy jelen­tőséget, azt, hogy a tömegek meg­nyerése mennyire, fontos mindenna­pi munkánk eredményes elvégzésé­hez. Ez megmutatkozik agitációnh színvonalának és tartalmának gyengeségében. Mi magunk is haj-; Jamosak vagyunk a politikai tö­megmunka lebecsülésére és annak adminisztratív intézkedésekkel szer­vezési munkával valló helyettesítő-! sere. Ennek következménye az el­lenség elleni harc lebecsülésében, az opportunizmusban, az éberség eltompulásában jelentkezik. Semmi okunk sincs az önelégültségre Nézzük a begyűjti munkáját. .Semmi okunk sincs arra, hogy ön­elégültek legyünk. Igaz, ltogy a be­gyűjtési vándorzászló nálunk van. Ez arra kötelez bennünket, hogy jobban dolgozzunk. Viszont a gabo- nabegyüjtósben a 17. helyen állunk1 és ez rárnk nézve szégyen. A tag- és tagjelöltfelvételi munkánkban is erősen érezhető az önelégültség. A politikai tömegmunka lebecsülésé­nek, a megnyugvás hangútótának igen jellemző példája az a nézőt is, amely a tiszadobi Táncsics ter­melőszövetkezetben kezd eluralkod­ni : „Szépek az eredményeink, nincs szükség felvilágosító munkára”. — Ezért nem akartak népnevelő érte-, közieteket tartani a nagy nyári munkák idején. A politikai munkát .illetően fogyatékosságok vannak a Megyei Pártbizottság munkájában, de méglnkább a járási pártbizott­ságoknál. Ahelyett; hogy a politi­kai tömegmuníka megjavítására tö­rekednének, sokszor a tanácsok he­lyett végzik el a gazdasági fel­adatokat. Politikai munkánk gyengeségét mutatja, hogy sokszor nem tudjuk, .mit kezdjünk a tömegszervezetek- kei. A falu szocialista átszervezése, a feladatok jobb elvégzése megkö­veteli, hogy többet foglalkozzunk a tanácsok tömegkapcsolatának ál-, .laudó javításával, meg kell javí­tani a nyilvános tanácsüléseket, biztosítani kell, hogy a tanácstagok beszámolói kötelezettségeiknek ele­get tegyenek, javítaniuk kell az ál­landó bizottságok munkáját. Munkánk legnagyobb hiányossága az ellenség elleni harc lebecsülése, az éberség eltompulása, a nagyfokú opportunizmus, ami megmutatkozik: a kulákság, a legvadabb osztály-; ellenség elleni harcban úgy párt- szervezeteink, mint tanácsaink, ál­lami és gazdasági vezetőink részé­ről. Megyénkre még fokozottabban áll Horváth elvtárs megállapítása,; hogy a falusi osztályharc fő vona-1 iában küzdő elv társa ink sokszor megfeledkeznek arról: a kulák a főj ellenség. A vásárosnaményi járás­ban 05, a nyíregyháziban 39, Nyír­egyházán 42, a nagykállói járásban 34, Sőrekúton és Nagycserkeszen 39 kulikra nem vetettek ki sertés- beadási kötelezettséget. A tiszalöki járásban míg a dolgozó parasztok elsőfélévi sertésbeadási tervüket 140 százalékra teljesítették, addig a hulákck mindössze 70 százalékra. A fehérgyarmati járásban azt mondják: „szegény a kulák, nincs; már semmije”. Megtéveszti az, elv­társakat az, hogy a kulák igyek­szik szánalmat kelteni maga Iránt, legtöbbször rongyos nadrágban megy fel a tainácsházára. Innen ered az, hogy a járásban na 52 hátralékos kólákból 40 nem teljesí­tette beadási kötelezettségét még az elszámoltatás után sem. Súlyos hiba, hogy egyes tanácsok a kulák beadási kötelezettségét áthárítják a dolgozó parasztokra, mint azt Demecserben tette Batári Sándor volt tanácselnök, akit a kuldtok „Sándor bácsinak” szólítgattaik ... Előfordult olyasmi is, hogy „eltű­nik” a kulák földje, vagy „csök­ken” a kataszteri tiszta jövedelme. Az opportunizmusnak nem ritka példája, hogy mikor a tanács felje­lenti a kulakokat különböző sznbo- tuláisért, ugyanakkor aláírásokkal ellátott mentő-levelet küldenek a bíróságra. Az opportunizmus oka elsősorban az elmélet lebecsülése, Pártunk parasztpolitikájának nem- ismerése, — elferdítése. A csengeri járásban szintén megtalálható az opportunizmus. A mátészalkai já­rási tanács begyűjtési csoportjának volt vezetője együtt ivott a kólá­tokkal, ugyanakkor azt hangoztat­ta: „a kulákók szegények, érthető, hogy nem teljesítik beadási kötele­zettségüket”. Nyírmeggyesen a párttitkár elvtárs és a esoportelnök szemethúnyt afelett, hogy a tava­szon több mint 16 kulák és volt csendőr íurakodott be a csoportba S ennek következtében a becsületes dolgozó parasztok tömegesen kér­ték vissza belépési nyilatkozatukat. Nem neveltük eléggé pártszerve­zeteinket következetes, harcos helytállásra a kulátkok el'leui harc­ban. S nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy népnevelőinket is har­cos helytállásra kell nevelni és fo­kozni kell éberségüket. Agitációnk- ban necsak mint személyt leplez­zük le a kulákot, hanem mint leg­vadabb osztályellenséget, az impe­rialisták hazai szövetségeseit, hogy ezáltal mégjobban meggy ülői fessük a falu dolgozó népével a kuláksá- got. Annáik ellenére, hogy a klerikális reakció elleni harcban jelentős eredményeket értünk el, mégis vannak ezen a téren komoly fogyatékosságok. Eredmény az, hogy egyre több dolgozó ismerte fel: az ellenség kezébe adja gyer­mekét, ha hittanra járatja. Azon­ban még mindig előfordul az, hogy .egyes pártfunkcionáriusok sem is­merik fel a klerikális reakció ak­namunkáját. 'rákoson például a pap segítségét kérték a tszcs-ben a munkaegység-számoláshoz. Pártszervezeteink elhanyagolják a szektáik ellent harcot. Nem mu­tatják meg a szekták mögött álló ikulékot, az amerikai imperializ­must. Nincs kellően tudatosítva az, hogy a Párton belül a vallás nem magánügy. Pócspe.triben, Kéken maguk a párttitkár elvtársak is resztvettek egyházi szertartásokon. Helytelenül értelmezik sok helyen az úgynevezett békepapok felada­tait. Dombrádon még kisgyülés- előadónak is beosztották. Ezen a területen is szükséges a népnevelő munka minőségi megjavítása, a természettudományos propaganda- műnk:! kiszélesítése. Agltációnlkban az eddiginél jobban kell ismertetni a Szovjetunió nagy tennészetátala- kító terveinek végrehajtását, amellyel szemléltetően meg tudjuk magyarázni dolgozóinknak: az em­ber képes a természet átalakítá­sára. Fel kell figyelni nálunk is a szGCiáidemokratizmus Káros tevékenységére. A szakszervezeti választásokon nem egy kizárt jobboldali szociál­demokratának sikerült befurakodni a szakszervezeti vezetőségekbe. A szociáldemokratiznius aknamunkaja a normalazításokban, a béresalá- sokban, az igazolatlan hiányzások­ban jelentkezik. A Tatarozó Válla­latnál tudatos anyaghiányt Idézett elő. A gépállomásokon a nagymé­retű géptörések is arra figj-eimez­tetnek: a szociáldemokratizmus az amerikai imperializmus cinkosa. Rátérek a Központi Vezetőség ülésén felvetett másik fontos kér­désre, _ folytatta beszámolóját Győré József elvtárs, a munkás-paraszt szövetség kérdésére. Horváth elvtárs két alapvető feladatot jelölt meg: Meg­nyerni a dolgozó parasztok egészét az állam iránti kötelezettségek tel­jesítésére, valamint- megszilárdítani a szocialista szektort a mezőgazda­ságban, megnyerni a dolgozó pa­rasztok egyre szélesebb tömegét a tszcs-be való belépésre. Megyénk dolgozó parasztsága mindinkább megérti azt, hogy a Sztálin Vasmű, a Tiszalöki Erőmű építése nem pusztán munkásérdek, hanem első­rendű paraszti érdek is. Győrtelek. Nagyecsed példája, a nyírbátori termelőszövetkezeti járás dolgozó parasztjainak lendületes munkája a magasabb terméshozamért, példa­mutatása az állampolgári kötele­zettségek teljesítésében, bizonyít j r eat. Ennek ellenére nem egy helyen ütötte fel fejét nálunk is az a helytelen nézet., hogy a munkásosz­tállyal szemben akarjuk „védeni” a parasztságot, amikor egyes párt­szervezetek siránkoznak a begyűj­tési tervek számadatai miatt. _ Ugyanakkor nem egyszer liberáli­sak vagyunk a termetőszövetkezeti csoportok beadási kötelezettségének teljesítésével szemben. Még egyes járási pártbizottságoknál is van olyan helytelen nézet, hogy a tszcs-k állampolgári kötelezettségé­nek teljesítése „ellentétben áll” a csoportok gazdasági megerősítésé­vel. Ez a helytelen nézet akadá­lyozza a csoportok fejlődését, la­zítja az állampolgári fegyelmet, A termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításánál komoly eredményeket értünk el. _ Azonban ezekkel nem lehetünk megelégedve. Fokozni kell a terme­lőszövetkezeti mozgalom megszilár­dítását, hogy csoportjaink maga­sabb terméseredményeikkel győz-j zék meg a még kívülálló dol­gozó parasztokat. Minden terme­lőszövetkezeti csoportban szervezett népnevelő csoportokat kell létre­hozni. Meg keil erősíteni a szocia­lista munkafegyelmet, el kell érni, hogy a csoportok példamutatóan járjanak élen. A politikai falvilá­gosító munka megjavításával elő kell segíteni terme’őszövetkezett csoportjainkban a pártszervezetek megalakulását, ahol erre mód és lehetőség vám, ugyanakkor a DISz.- saervezetek megerősítésével is fo­kozottabb mértékben kell foglal­kozni. Szólni kell a népnevelő munka közvetlen feladaisiról is. A csoportos agitáció további ki- szélesítése mellett biztosítsuk az egyéni agitáció állandósítását. A népnevelő munka minőségi megja­vításához szükséges: állandó, terü­lethez kötött népnevelő csoportok legyenek, amelyeket, állandóan, fel kell frissíteni az élenjáró dolgozó parasztok bevonásával. A népneve­lők nevelését tervszerűen, állan­dóan végezzük. Biztosítani kel/ a fejlettebb népnevelők részvételét az egyhónapos párt iskolán. A, népne­velőért ekezl etek rendszeres meg­tartásúval általánosítani kell a népnevelők tapasztalatait. Bizto­sítani kell, hogy a népnevelők a központi anyagok feldolgozása mel­lett eredményesen tudjanak érvelni helyi példákkal. Közvetlen feladatunk az Alkot­mány évfordulójára Indított mun­kaverseny vállalásainak túlteljesí­tésére való lelkesítés, üzemeinkben elsősorban a harmadik negyedév túlteljesítésére, az önköltség csök­kentésére, a gépek jobb kihaszná­lására. a munkafegyelem megszi­lárdítására. Pártszervezeteink el­lenőrizzék a vállalások teljesítését, népszerűsítsék a jó eredményeket. A népnevelők figyelmeztessék a lemaradóikat az adott szó betartá­sára. Falusi népnevelőink hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét ötéves tervünk nagyszerű célkitű­zéseire, amelyeket csak áldozatos, kemény munkával, az ellenség elle­ni kíméletlen harccal tudunk való­ra váltani. Magyarázzuk meg: Al­kotmányunk nemcsak jogokat, ha­nem kötelezettségeket is ró dolgo­zóinkra. Ezért kell most a figyel­münket falun a behordásra. csép- lésre, a begyűjtés meggyorsítására irányítani. Széles körben kell is­mertetni a székely! szövetkezeti pa­rasztok versenyfelhívását: „Augusz­tus 1-ig teljesítsük terménybeadási kötelezettségünket, biztosítsuk a szabadpiacot.’’ Pártbizottságaink, pártszerveze­teink jó munkájától függ az, hogy a begyűjtés mostani szakaszában is Szabolcs-Szctmár lesz-e az első. — fejezte be beszámolóját Győré Jó­zsef elvtárs. Ezután számos hozzá­szólás hangzott el az első napirend felett. A hozzászólások Bernáth elvtárs, a tiszalöki járási pártbizottság titkára hozzászólásá­ban arról beszélt, hogy Központi Vezetőség ülése sok olyan fogyaté­kosságra hívta fel a figyelmet, amely a járás területén is fennállott és fennáll. A hibák onnan adódtak, hogy a járási pártbizottság nem támaszkodott kelőképpen a párt- szervezetekre, a dolgozó tömegekre. A begyűjtésnél például azt mondta a járási pártbizottság: ott vannak a falufelelősök, tőlük függ a be­gyűjtés eredménye. Ezzel veszé­lyeztette az alapszervezetek ön­állóságát. És kiderült: Büdszent- mihály éppen azért került az élen­járó községek közé, mert önálló feladatokat kapott. Ezek után így folytatta Bernáth elvtárs felszólalását: „Megtanultuk Horváty, elvtárs beszédéből, hogy munkánk végzésében elsősorban a tömegekre kell támaszkodni. Első és legfontosabb feladatunknak tart­juk a pártszervezetek munkájának javításával megszilárdítani a ter­melőszövetkezeti csoportokat. Mu­tassanak: azok a begyűjtésben is példát. Munkánk hiányossága még, hogy nem elég harcos az agitá- ciónk, nem leplezzük le a kiilúko- kat — több helyen felütötte a fe­jét az opportunizmus. Az egyik tiszaeszlári kuláknak tavaly 450 aranykoronás földje volt, most „leolvadt” 150 aranykoronára. Az ügy a bíróság elé került, a bíróság azonban még mindig tétlenkedik. Igen komoly feladatunk van a szociáldemokratizmus elleni harc­ban is. A járásunk területén levő Kordélyos Vállalatnál jobb munka- szervezéssel 10—12 ezer forintos megtakarítást lehetne elérni. Nem véletlen, hogy ott rosszul megy a munka, nem véletlen, hogy nem egyszer valósággul üldözik a párt­tagokat. Bernáth elvtárs ezután arról beszélt, hogy a járási pártbi­zottságok legfontosabb feladata: úgy megértetni az alapszervezetek­kel, községi pártvezetőségekkel a Központi Vezetőségi ülés útmuta­tásait, hogy azok helyileg tudják alkalmazni azt. Állandó, hely­színen való ellenőrzéssel kell segí­teni a pártszervezeteket az útmu­tatások helyes végrehajtásában. Bernáth elvtárs felszólalása meg­mutatta azt, hogy a tiszalöki já­rási pártbizottság megértette: a pártválasztmányi ülés tanulságát és feladatát: nem sablonos, mecha­nikusan kell „konkretizálni” a Köz- ponti Vezetőség ülésének útmuta­tásait, hanem alkalmazni kell azo­kat a helyi viszonyokra. Csak így tudják pártbizottságaink és párt­szervezeteink munkájukat megjaví­tani, csak így tudják hatékonyan kiszélesíteni a párt felvilágosító munkáját a tömegek között. Lipőlc elvtárs, a kisvárdai járási pártbizottság szervező titkára hoz­zászólásában elmondotta, hogy az osztályharc ellaposodását számos községben tapasztalják a járás te­rületén. Például Dombrádon Víg elvtárs az egységes falusi pártbi­zottság titkára az irodájában képet festetett egy kitelepítettél. De Víg elvtársnál az opportunizmus meg­mutatkozik más, sokkal veszélye­sebb formában is. Az elmúlt hó­napban 5 tagjelöltet vett fel a párt- szervezet, ebből 4 alkalmazott volt. ezek között is egy horthysta törzs­őrmester. Ebből is látszik, hogy a dombrádi pártbizottság kényelmet­len munkának tekinti a dolgozó parasztok nevelését, hogy tagjelölt­nek felvegyék, inkább osztályellen­séget vennének be a Párt soraiba. Komoly hiányosság mutatkozik úgy a járúsi pártbizottság, mint a járási tanács részéről az alsóbb szerveknek való segítségnyújtásban. Ezért fordulhat elő. hogy eddig tűrtük azt, hogy a járás területén ISO dolgozó paraszt van hátralék­ban a kenyérgabonabeadás terén és még három sincs közülük, aki­ket elszámoltattak volna. A jobboldali szociáldemokraták ellen sem léptünk fel kellő harcos­sággal — folytatta Lipők elvtárs. — Pedig üzemeinkben megtalálhat­juk aljas aknamunkájukat. A kis­várnál Vulkánban például az üzem legfontosabb részében, a' laborató­riumban dolgozik egy volt csendőr­nek a lánya. A pártszervezet fel­hívta az üzem vezetőségének figyel­mét annak eltávolítására, de ezt még a mai napig sem tették meg. Szabó Endre elvtárs, a kemecséi járási pártbizottság titkára hozzá­szólásában mindenekelőtt a népneve- lőmunka fogyatékosságairól beszélt. Ezelőtt — mondotta — a népne­velő értekezleteket nem a párttit­károk, hanem a tanácselnökök tar­tották. Nem is kaptak a népneve­lők kellő segítséget munkájukhoz. De a népnevelők nagyrésze is al­kalmazottakból tevődött össze. Horváth Márton elvtárs beszéde nyomán lényeges javulás tapasztal­ható ezen a téren. A legfejlettebb elvtársakat állítottuk be a kisgyű- lések előadóinak és elvittük őket más községbe tapasztalatcserére. Komoly hiányosság mutatkozik meg a népnevelő munka elhanyago­lása miatt Nagyhalászon és Kéken, ahol bizony szépszámmal lehetett hátralékosokat is találni. Kéken például a 8 hátralékos közül 3 párttag és ugyancsak 3 tanácstag volt adósa államunknak. Ebben a községben Tatás kulák 5 napig tartotta odahaza az elcsépelt ter­ményt, a pártszervezet és a tanács opportunizmusának eredményekép­pen. Ml segítséget adtunk ezekben a községekben u népnevelő munka, megjavításához — mondotta Szabó elvtárs. — Most már a cséplőgépek előtt ltisgyüléseket tartanuk ezek­ben a községekben is és elérték azt, hogy Halászon egyáltalán nin­csen hátralékos, de Kéken is alig egynéhányan vannak még hátralék­ban. Kéken igen helyesen használ­ta fel az egyik népnevelő azt az alkalmat agitációs munkájához, mikor a szövetkezetbe egy szekér kenyér érkezett. — Eássátok — mondotta a dolgozó parasztoknak — a beadott termény egyrésze így kerül vissza hozzánk. De elmond­ják most már a népnevelők azt is a dolgozó parasztoknak, hogy az ellenség nemcsak a tervünk teljesí­tését hátráltatja azzal, hogy le­beszéli őket a terménybeadásról, de anyagilag is kárt okoz a dol­gozó parasztoknak azzal, hogy be­adásukat ezáltal felemelik. A jólszervezett népnevelőmunká­val elérjük azt — mondotta Szabó elvtárs, — hogy járásunk terüle­tén termelőcsoportjaink rövid időn belül teljesítik beadásukat. De pél­dájukon az egyéni parasztok is Igyekeznek a legrövidebb időn be­lül teljesíteni hazafias kötelessé­güket. Murczlcő Károly elvtárs, a nyír­egyházi városi pártbizottság titkára felszólalásában rávilágított arra, hogy Nyíregyházán különösen a szociáldemokratizmus elleni harc tompult el — s ez leginkább az építőiparban, a város legtekintélye­sebb iparágában ütötte fel a fejét és végez kártevő munkát. A vasút területén szintén elaludt az éber­ség. Igen fontos — mondotta Murczkó elvtárs —, hogy pártszer­vezeteinket megtanítsuk a gazda­sági vezetés helyes ellenőrzésére. Törődjünk többet a tömegszervezetek munkájával. Ezek után Földvári elvtárs, a Központi Vezetőség küldötte szó­lalt fel. Felhívta ismételten a fi­gyelmet arra, hogy a Párt tömegek között végzett' felvilágosító mun­kája alapvető feltétele a további (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom