Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-29 / 176. szám
«> NÉPLAP 1952 JÚLIUS 29. KEDD I Pártunk feiyilágssíto munkája a tömegek között megyénkben Győré József elvtárs beszámolója a Megyei Pártválasztmányi ülésen A Szabolcs-Szatmári Pártválaszt- mány szombaton tárgyalta meg a Központi Vezetőség június 27-i és 28-i ülésének anyagát, amely a Párt tömegek közötti felvilágosító munkájával, valamint az ifjúság közötti pártmunkával foglalkozott. A Párt tömegek közötti felvilágosító munkájáról a beszámolót1 Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára tartotta meg. Bewzámoiója elejéit elért eredmé- jnyetofckel foglalkozott, amelyek visszatükrözik azt: Szabolcs-Szat-; már dolgozó népe is nagyot fejlődött öntudatban. Ez köszönhető annak a jő felvilágosító munkának, amelyet pártfewttsáfealnk, pártszervezeteink végeztek a dolgozó tömegek között. A Központi Vezetőség ülése azonban felhívta a figyelmet azokra a súlyos fogyatékosságokra is, amelyek fennél Lanak tömegfelvilágosító munkánkban. — Megyénkben sem ismerték fel mindenütt a tömegagitáeió nagy jelentőséget, azt, hogy a tömegek megnyerése mennyire, fontos mindennapi munkánk eredményes elvégzéséhez. Ez megmutatkozik agitációnh színvonalának és tartalmának gyengeségében. Mi magunk is haj-; Jamosak vagyunk a politikai tömegmunka lebecsülésére és annak adminisztratív intézkedésekkel szervezési munkával valló helyettesítő-! sere. Ennek következménye az ellenség elleni harc lebecsülésében, az opportunizmusban, az éberség eltompulásában jelentkezik. Semmi okunk sincs az önelégültségre Nézzük a begyűjti munkáját. .Semmi okunk sincs arra, hogy önelégültek legyünk. Igaz, ltogy a begyűjtési vándorzászló nálunk van. Ez arra kötelez bennünket, hogy jobban dolgozzunk. Viszont a gabo- nabegyüjtósben a 17. helyen állunk1 és ez rárnk nézve szégyen. A tag- és tagjelöltfelvételi munkánkban is erősen érezhető az önelégültség. A politikai tömegmunka lebecsülésének, a megnyugvás hangútótának igen jellemző példája az a nézőt is, amely a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetben kezd eluralkodni : „Szépek az eredményeink, nincs szükség felvilágosító munkára”. — Ezért nem akartak népnevelő érte-, közieteket tartani a nagy nyári munkák idején. A politikai munkát .illetően fogyatékosságok vannak a Megyei Pártbizottság munkájában, de méglnkább a járási pártbizottságoknál. Ahelyett; hogy a politikai tömegmuníka megjavítására törekednének, sokszor a tanácsok helyett végzik el a gazdasági feladatokat. Politikai munkánk gyengeségét mutatja, hogy sokszor nem tudjuk, .mit kezdjünk a tömegszervezetek- kei. A falu szocialista átszervezése, a feladatok jobb elvégzése megköveteli, hogy többet foglalkozzunk a tanácsok tömegkapcsolatának ál-, .laudó javításával, meg kell javítani a nyilvános tanácsüléseket, biztosítani kell, hogy a tanácstagok beszámolói kötelezettségeiknek eleget tegyenek, javítaniuk kell az állandó bizottságok munkáját. Munkánk legnagyobb hiányossága az ellenség elleni harc lebecsülése, az éberség eltompulása, a nagyfokú opportunizmus, ami megmutatkozik: a kulákság, a legvadabb osztály-; ellenség elleni harcban úgy párt- szervezeteink, mint tanácsaink, állami és gazdasági vezetőink részéről. Megyénkre még fokozottabban áll Horváth elvtárs megállapítása,; hogy a falusi osztályharc fő vona-1 iában küzdő elv társa ink sokszor megfeledkeznek arról: a kulák a főj ellenség. A vásárosnaményi járásban 05, a nyíregyháziban 39, Nyíregyházán 42, a nagykállói járásban 34, Sőrekúton és Nagycserkeszen 39 kulikra nem vetettek ki sertés- beadási kötelezettséget. A tiszalöki járásban míg a dolgozó parasztok elsőfélévi sertésbeadási tervüket 140 százalékra teljesítették, addig a hulákck mindössze 70 százalékra. A fehérgyarmati járásban azt mondják: „szegény a kulák, nincs; már semmije”. Megtéveszti az, elvtársakat az, hogy a kulák igyekszik szánalmat kelteni maga Iránt, legtöbbször rongyos nadrágban megy fel a tainácsházára. Innen ered az, hogy a járásban na 52 hátralékos kólákból 40 nem teljesítette beadási kötelezettségét még az elszámoltatás után sem. Súlyos hiba, hogy egyes tanácsok a kulák beadási kötelezettségét áthárítják a dolgozó parasztokra, mint azt Demecserben tette Batári Sándor volt tanácselnök, akit a kuldtok „Sándor bácsinak” szólítgattaik ... Előfordult olyasmi is, hogy „eltűnik” a kulák földje, vagy „csökken” a kataszteri tiszta jövedelme. Az opportunizmusnak nem ritka példája, hogy mikor a tanács feljelenti a kulakokat különböző sznbo- tuláisért, ugyanakkor aláírásokkal ellátott mentő-levelet küldenek a bíróságra. Az opportunizmus oka elsősorban az elmélet lebecsülése, Pártunk parasztpolitikájának nem- ismerése, — elferdítése. A csengeri járásban szintén megtalálható az opportunizmus. A mátészalkai járási tanács begyűjtési csoportjának volt vezetője együtt ivott a kólátokkal, ugyanakkor azt hangoztatta: „a kulákók szegények, érthető, hogy nem teljesítik beadási kötelezettségüket”. Nyírmeggyesen a párttitkár elvtárs és a esoportelnök szemethúnyt afelett, hogy a tavaszon több mint 16 kulák és volt csendőr íurakodott be a csoportba S ennek következtében a becsületes dolgozó parasztok tömegesen kérték vissza belépési nyilatkozatukat. Nem neveltük eléggé pártszervezeteinket következetes, harcos helytállásra a kulátkok el'leui harcban. S nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy népnevelőinket is harcos helytállásra kell nevelni és fokozni kell éberségüket. Agitációnk- ban necsak mint személyt leplezzük le a kulákot, hanem mint legvadabb osztályellenséget, az imperialisták hazai szövetségeseit, hogy ezáltal mégjobban meggy ülői fessük a falu dolgozó népével a kuláksá- got. Annáik ellenére, hogy a klerikális reakció elleni harcban jelentős eredményeket értünk el, mégis vannak ezen a téren komoly fogyatékosságok. Eredmény az, hogy egyre több dolgozó ismerte fel: az ellenség kezébe adja gyermekét, ha hittanra járatja. Azonban még mindig előfordul az, hogy .egyes pártfunkcionáriusok sem ismerik fel a klerikális reakció aknamunkáját. 'rákoson például a pap segítségét kérték a tszcs-ben a munkaegység-számoláshoz. Pártszervezeteink elhanyagolják a szektáik ellent harcot. Nem mutatják meg a szekták mögött álló ikulékot, az amerikai imperializmust. Nincs kellően tudatosítva az, hogy a Párton belül a vallás nem magánügy. Pócspe.triben, Kéken maguk a párttitkár elvtársak is resztvettek egyházi szertartásokon. Helytelenül értelmezik sok helyen az úgynevezett békepapok feladatait. Dombrádon még kisgyülés- előadónak is beosztották. Ezen a területen is szükséges a népnevelő munka minőségi megjavítása, a természettudományos propaganda- műnk:! kiszélesítése. Agltációnlkban az eddiginél jobban kell ismertetni a Szovjetunió nagy tennészetátala- kító terveinek végrehajtását, amellyel szemléltetően meg tudjuk magyarázni dolgozóinknak: az ember képes a természet átalakítására. Fel kell figyelni nálunk is a szGCiáidemokratizmus Káros tevékenységére. A szakszervezeti választásokon nem egy kizárt jobboldali szociáldemokratának sikerült befurakodni a szakszervezeti vezetőségekbe. A szociáldemokratiznius aknamunkaja a normalazításokban, a béresalá- sokban, az igazolatlan hiányzásokban jelentkezik. A Tatarozó Vállalatnál tudatos anyaghiányt Idézett elő. A gépállomásokon a nagyméretű géptörések is arra figj-eimeztetnek: a szociáldemokratizmus az amerikai imperializmus cinkosa. Rátérek a Központi Vezetőség ülésén felvetett másik fontos kérdésre, _ folytatta beszámolóját Győré József elvtárs, a munkás-paraszt szövetség kérdésére. Horváth elvtárs két alapvető feladatot jelölt meg: Megnyerni a dolgozó parasztok egészét az állam iránti kötelezettségek teljesítésére, valamint- megszilárdítani a szocialista szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egyre szélesebb tömegét a tszcs-be való belépésre. Megyénk dolgozó parasztsága mindinkább megérti azt, hogy a Sztálin Vasmű, a Tiszalöki Erőmű építése nem pusztán munkásérdek, hanem elsőrendű paraszti érdek is. Győrtelek. Nagyecsed példája, a nyírbátori termelőszövetkezeti járás dolgozó parasztjainak lendületes munkája a magasabb terméshozamért, példamutatása az állampolgári kötelezettségek teljesítésében, bizonyít j r eat. Ennek ellenére nem egy helyen ütötte fel fejét nálunk is az a helytelen nézet., hogy a munkásosztállyal szemben akarjuk „védeni” a parasztságot, amikor egyes pártszervezetek siránkoznak a begyűjtési tervek számadatai miatt. _ Ugyanakkor nem egyszer liberálisak vagyunk a termetőszövetkezeti csoportok beadási kötelezettségének teljesítésével szemben. Még egyes járási pártbizottságoknál is van olyan helytelen nézet, hogy a tszcs-k állampolgári kötelezettségének teljesítése „ellentétben áll” a csoportok gazdasági megerősítésével. Ez a helytelen nézet akadályozza a csoportok fejlődését, lazítja az állampolgári fegyelmet, A termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításánál komoly eredményeket értünk el. _ Azonban ezekkel nem lehetünk megelégedve. Fokozni kell a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását, hogy csoportjaink magasabb terméseredményeikkel győz-j zék meg a még kívülálló dolgozó parasztokat. Minden termelőszövetkezeti csoportban szervezett népnevelő csoportokat kell létrehozni. Meg keil erősíteni a szocialista munkafegyelmet, el kell érni, hogy a csoportok példamutatóan járjanak élen. A politikai falvilágosító munka megjavításával elő kell segíteni terme’őszövetkezett csoportjainkban a pártszervezetek megalakulását, ahol erre mód és lehetőség vám, ugyanakkor a DISz.- saervezetek megerősítésével is fokozottabb mértékben kell foglalkozni. Szólni kell a népnevelő munka közvetlen feladaisiról is. A csoportos agitáció további ki- szélesítése mellett biztosítsuk az egyéni agitáció állandósítását. A népnevelő munka minőségi megjavításához szükséges: állandó, területhez kötött népnevelő csoportok legyenek, amelyeket, állandóan, fel kell frissíteni az élenjáró dolgozó parasztok bevonásával. A népnevelők nevelését tervszerűen, állandóan végezzük. Biztosítani kel/ a fejlettebb népnevelők részvételét az egyhónapos párt iskolán. A, népnevelőért ekezl etek rendszeres megtartásúval általánosítani kell a népnevelők tapasztalatait. Biztosítani kell, hogy a népnevelők a központi anyagok feldolgozása mellett eredményesen tudjanak érvelni helyi példákkal. Közvetlen feladatunk az Alkotmány évfordulójára Indított munkaverseny vállalásainak túlteljesítésére való lelkesítés, üzemeinkben elsősorban a harmadik negyedév túlteljesítésére, az önköltség csökkentésére, a gépek jobb kihasználására. a munkafegyelem megszilárdítására. Pártszervezeteink ellenőrizzék a vállalások teljesítését, népszerűsítsék a jó eredményeket. A népnevelők figyelmeztessék a lemaradóikat az adott szó betartására. Falusi népnevelőink hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseire, amelyeket csak áldozatos, kemény munkával, az ellenség elleni kíméletlen harccal tudunk valóra váltani. Magyarázzuk meg: Alkotmányunk nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró dolgozóinkra. Ezért kell most a figyelmünket falun a behordásra. csép- lésre, a begyűjtés meggyorsítására irányítani. Széles körben kell ismertetni a székely! szövetkezeti parasztok versenyfelhívását: „Augusztus 1-ig teljesítsük terménybeadási kötelezettségünket, biztosítsuk a szabadpiacot.’’ Pártbizottságaink, pártszervezeteink jó munkájától függ az, hogy a begyűjtés mostani szakaszában is Szabolcs-Szctmár lesz-e az első. — fejezte be beszámolóját Győré József elvtárs. Ezután számos hozzászólás hangzott el az első napirend felett. A hozzászólások Bernáth elvtárs, a tiszalöki járási pártbizottság titkára hozzászólásában arról beszélt, hogy Központi Vezetőség ülése sok olyan fogyatékosságra hívta fel a figyelmet, amely a járás területén is fennállott és fennáll. A hibák onnan adódtak, hogy a járási pártbizottság nem támaszkodott kelőképpen a párt- szervezetekre, a dolgozó tömegekre. A begyűjtésnél például azt mondta a járási pártbizottság: ott vannak a falufelelősök, tőlük függ a begyűjtés eredménye. Ezzel veszélyeztette az alapszervezetek önállóságát. És kiderült: Büdszent- mihály éppen azért került az élenjáró községek közé, mert önálló feladatokat kapott. Ezek után így folytatta Bernáth elvtárs felszólalását: „Megtanultuk Horváty, elvtárs beszédéből, hogy munkánk végzésében elsősorban a tömegekre kell támaszkodni. Első és legfontosabb feladatunknak tartjuk a pártszervezetek munkájának javításával megszilárdítani a termelőszövetkezeti csoportokat. Mutassanak: azok a begyűjtésben is példát. Munkánk hiányossága még, hogy nem elég harcos az agitá- ciónk, nem leplezzük le a kiilúko- kat — több helyen felütötte a fejét az opportunizmus. Az egyik tiszaeszlári kuláknak tavaly 450 aranykoronás földje volt, most „leolvadt” 150 aranykoronára. Az ügy a bíróság elé került, a bíróság azonban még mindig tétlenkedik. Igen komoly feladatunk van a szociáldemokratizmus elleni harcban is. A járásunk területén levő Kordélyos Vállalatnál jobb munka- szervezéssel 10—12 ezer forintos megtakarítást lehetne elérni. Nem véletlen, hogy ott rosszul megy a munka, nem véletlen, hogy nem egyszer valósággul üldözik a párttagokat. Bernáth elvtárs ezután arról beszélt, hogy a járási pártbizottságok legfontosabb feladata: úgy megértetni az alapszervezetekkel, községi pártvezetőségekkel a Központi Vezetőségi ülés útmutatásait, hogy azok helyileg tudják alkalmazni azt. Állandó, helyszínen való ellenőrzéssel kell segíteni a pártszervezeteket az útmutatások helyes végrehajtásában. Bernáth elvtárs felszólalása megmutatta azt, hogy a tiszalöki járási pártbizottság megértette: a pártválasztmányi ülés tanulságát és feladatát: nem sablonos, mechanikusan kell „konkretizálni” a Köz- ponti Vezetőség ülésének útmutatásait, hanem alkalmazni kell azokat a helyi viszonyokra. Csak így tudják pártbizottságaink és pártszervezeteink munkájukat megjavítani, csak így tudják hatékonyan kiszélesíteni a párt felvilágosító munkáját a tömegek között. Lipőlc elvtárs, a kisvárdai járási pártbizottság szervező titkára hozzászólásában elmondotta, hogy az osztályharc ellaposodását számos községben tapasztalják a járás területén. Például Dombrádon Víg elvtárs az egységes falusi pártbizottság titkára az irodájában képet festetett egy kitelepítettél. De Víg elvtársnál az opportunizmus megmutatkozik más, sokkal veszélyesebb formában is. Az elmúlt hónapban 5 tagjelöltet vett fel a párt- szervezet, ebből 4 alkalmazott volt. ezek között is egy horthysta törzsőrmester. Ebből is látszik, hogy a dombrádi pártbizottság kényelmetlen munkának tekinti a dolgozó parasztok nevelését, hogy tagjelöltnek felvegyék, inkább osztályellenséget vennének be a Párt soraiba. Komoly hiányosság mutatkozik úgy a járúsi pártbizottság, mint a járási tanács részéről az alsóbb szerveknek való segítségnyújtásban. Ezért fordulhat elő. hogy eddig tűrtük azt, hogy a járás területén ISO dolgozó paraszt van hátralékban a kenyérgabonabeadás terén és még három sincs közülük, akiket elszámoltattak volna. A jobboldali szociáldemokraták ellen sem léptünk fel kellő harcossággal — folytatta Lipők elvtárs. — Pedig üzemeinkben megtalálhatjuk aljas aknamunkájukat. A kisvárnál Vulkánban például az üzem legfontosabb részében, a' laboratóriumban dolgozik egy volt csendőrnek a lánya. A pártszervezet felhívta az üzem vezetőségének figyelmét annak eltávolítására, de ezt még a mai napig sem tették meg. Szabó Endre elvtárs, a kemecséi járási pártbizottság titkára hozzászólásában mindenekelőtt a népneve- lőmunka fogyatékosságairól beszélt. Ezelőtt — mondotta — a népnevelő értekezleteket nem a párttitkárok, hanem a tanácselnökök tartották. Nem is kaptak a népnevelők kellő segítséget munkájukhoz. De a népnevelők nagyrésze is alkalmazottakból tevődött össze. Horváth Márton elvtárs beszéde nyomán lényeges javulás tapasztalható ezen a téren. A legfejlettebb elvtársakat állítottuk be a kisgyű- lések előadóinak és elvittük őket más községbe tapasztalatcserére. Komoly hiányosság mutatkozik meg a népnevelő munka elhanyagolása miatt Nagyhalászon és Kéken, ahol bizony szépszámmal lehetett hátralékosokat is találni. Kéken például a 8 hátralékos közül 3 párttag és ugyancsak 3 tanácstag volt adósa államunknak. Ebben a községben Tatás kulák 5 napig tartotta odahaza az elcsépelt terményt, a pártszervezet és a tanács opportunizmusának eredményeképpen. Ml segítséget adtunk ezekben a községekben u népnevelő munka, megjavításához — mondotta Szabó elvtárs. — Most már a cséplőgépek előtt ltisgyüléseket tartanuk ezekben a községekben is és elérték azt, hogy Halászon egyáltalán nincsen hátralékos, de Kéken is alig egynéhányan vannak még hátralékban. Kéken igen helyesen használta fel az egyik népnevelő azt az alkalmat agitációs munkájához, mikor a szövetkezetbe egy szekér kenyér érkezett. — Eássátok — mondotta a dolgozó parasztoknak — a beadott termény egyrésze így kerül vissza hozzánk. De elmondják most már a népnevelők azt is a dolgozó parasztoknak, hogy az ellenség nemcsak a tervünk teljesítését hátráltatja azzal, hogy lebeszéli őket a terménybeadásról, de anyagilag is kárt okoz a dolgozó parasztoknak azzal, hogy beadásukat ezáltal felemelik. A jólszervezett népnevelőmunkával elérjük azt — mondotta Szabó elvtárs, — hogy járásunk területén termelőcsoportjaink rövid időn belül teljesítik beadásukat. De példájukon az egyéni parasztok is Igyekeznek a legrövidebb időn belül teljesíteni hazafias kötelességüket. Murczlcő Károly elvtárs, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára felszólalásában rávilágított arra, hogy Nyíregyházán különösen a szociáldemokratizmus elleni harc tompult el — s ez leginkább az építőiparban, a város legtekintélyesebb iparágában ütötte fel a fejét és végez kártevő munkát. A vasút területén szintén elaludt az éberség. Igen fontos — mondotta Murczkó elvtárs —, hogy pártszervezeteinket megtanítsuk a gazdasági vezetés helyes ellenőrzésére. Törődjünk többet a tömegszervezetek munkájával. Ezek után Földvári elvtárs, a Központi Vezetőség küldötte szólalt fel. Felhívta ismételten a figyelmet arra, hogy a Párt tömegek között végzett' felvilágosító munkája alapvető feltétele a további (Folytatás a 3. oldalon.)
