Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-27 / 175. szám
1902 JÚLIUS 27, VASÁRNAP NÉPLAP Az apagyi tanács a versenymozgalom kiszélesítésével harcol a gabonabegyüjtési terv teljesítéséért Teljesítse minden építőipari üzem harmadik negyedévi tervét Apagy mindig az utolsók közt .volt a baktai járás begyűjtési versenyében. A 16 ik, 17-ik helyen Isiiét említeni. Megváltozott azonban az idén Apagyon a helyzet. A párttitkár és a tanácselnök elvtársak komolyan munkához láttak. Kiépítették a Párt és a tanács ak- tívahálozatát a csáplési és begyűjtési munkálatok segítésére. Mindéti cséplőgéphez tettek egy népnevelőt. Ezenkívül megerősítették a begyűjtési »állándó bizottságot és raínclen cséplőgéphez beosztottak egy állandó bizottsági tagot; Ennek az, a., feladata,. „hogy , minden nap meglátogatja azokat a dolgozó parasztokat,: akiknél aznap mennek csépelni és elbszélget velük a- beadási törvényről és teljesítéséről. Ezenkívül megszervezték a cséplőgépek közötti versenyt. A dolgozó párasztok a cséplőgéptől egyenesen a begy Uj főhelyre, viszik a terményt. A Versenyt naponként értékelik. A legjobb gépescsapatot varsenyzászlóval ajándékozzák meg. A Párt és a tanács gondoskodik ártól. liogy a verseny nyilvános legyen. Versenytábla van a tanács- házánál is és a cséplőgépnél is, ezen- -ismertetik a legjobban ' teljesítő dolgozó parasztok és az élenjáró' cséplőmunkááok eredményeit. Ugyanígy ismertetik a hanyagul teljesítő dolgozók heveit és a lemaradt gépes csapat munkáját is. Az 1. brigád visszaszerzi a zászlóf Egynapi cséplés után a versenyzászló őrzője az í. számú gép lett. Hat napon keresztül őrizték is a zászlót. Azonban hat nap elteltével á többesztendős dob felmondta a szolgálatot, az új meg még nem érkezett meg. Leállt a munka. Várni kellett. Leültele karikába Dunavölgyi János udvarán. Beszéltek, sok mindenről, de a szemük Mindig a kapun volt. Ott, ahol a piros versenyzászlót lobogtatta a szél azzal a felírással: „A legjobb eséplőbrigúdnak.” Talán azért figyelték most mindnyájan úgy a zászlót, mert érezték, hogy veszélyben forog. A dolgozók között Ott ill t Dévényi Kálmán ellenőr is, aki egyben népnevelő. Most ő beszél a dolgozóknak arról, hogy csépelni kell vasárnap is, hogy behozzák a lemaradást. Ekkor belépett Kiss Gy. Sándor versenyzászlófelelős a kapun. A cséplőgép munkásai némán összenéztek. Tudják, hogy miért jön Kiss Sándor. Vége az elsőségnek. Oda a zászló. K in is várják, hogy Kiss Gy. Sándor elmondja jövetele célját, szinte karba kiáltják: ..Nem adjuk a zászlót!... „Ez nem igazság! Azért elvinni, mert eltört a gép!” -— „Nem adjuk!” Kiss Sándor nehezen találja fel magát. Alig tud szóhoz jutni. — Dehát ernbe ... If.j. ltacskó János felelős vezető felugrik és közbevág. — Nem adjuk oda a zászlót! — Hát hallgassa .., — Nem hallgatok semmit. Mondtam már, hogy nem adjuk oda! — Nem ám ! ... Nem adjuk ! — mondják karba a dolgozók. Dévényi' Kálmán ellenőr feláll, szólni, akar, de Várni' kell, amíg a zaj elül., — Ha elveszítettük e versenyzászlót, oda kell adni. Csak nem szájjal fogunk harcolni érte. Hát micsoda dolog ez... Há lett ügyesebb nálunk, vigyék oda. Úgyse lesz ott tovább, csak ma... Mi ma megkapjuk az tij dobot és holnap visszahozzuk a zászlót... — Dehát ml is dolgoztunk volna ám, ha tudunk. — mondja az eddig hallgató, Barkó Mária. — Volna... volna .., Ha ez a sok volna nem volna. — mondja Dévényi Kálmán. — De hát Így ... Én amondó vagyok, emberek, adjuk oda a zászlót... Holnap úgyis visszahozzuk ... Ma megkapjuk az új dobot. A gépállomástól kérünk dinamószíjat... Felszereljük a dinamót és este is dolgozunk. Nem fog minket megelőzni senki ... Nem válaszolnak a dolgozók. A mély hallgatást Dévényi és Kiss Sándor beleegyezésnek tekinti. Kiss vinné is a zászlót, csak már nem látja sehol. — Már elvitték, a hármas géptől voltak itt érte — mondja Barkó Mária. Kiss Gy. Sándor el Is ballag, s ekkor Barkó Mária bevallja cselekedetét, ő dugta el a zászlót. Dévényi megszidta érte a lányt, de nincs sok idő a veszekedésre, mert megérkezett az új dob, meg kell kezdeni a munkát. Fintor István DlSZ-tltkárral a zászló ügyét is elintézik, elcsitulnak hát a kedélyek és nyugodtan folyhat tovább a munka a cséplés, a gyors beadás sikeréért. Aznap Dunavölgyi János udvaráról Tar Sándor portájára megy a cséplőgép. Az átszállítás alkalmával Barkó Mária most Is. mint mindig egyenesen a versenyzászló- ért szalad. Persze, már csak a helyét találja. Ezen a napon a 3 as gép büszkélkedik vele. A beadás nyomonköveH a cséplésf Másnap hajnali 3-tól este 10-ig zúgott az egyes gép. A dolgozó parasztok innen terményüket egyenesen a begyiijtőhelyre vitték. Ahol ez a gép csépel, nincs egyetlen egy hátralékos sem. Dévényi Kálmán népnevelő és Dunavölgyi János, a begyűjtési állandó bizottság tagja teljesítik feladatukat. Ennél a gépnél betartják a dolgozó parasztok a törvényt, hogy cséplőgéptől a begyüj főhelyre. Azonban nem így teljesíti ám minden állandó bizottsági tag a feladatát. Például Lőrinc István, akit a 2 es géphez osztottak he, keveset foglalkozik a dolgozó parasztokkal, ez az oka annak, hogy az ő körzetében 4 hátralékos van. Apagyon 80 család csépelt el, ebbből 6 család nem teljesítette állammal szembeni kötelezettségét. A tanács eleget tett a törvénynek 24 óra eltelte után 5 százalékkal felemelte beadási kötelezettségüket, a másik 24 óra után pedig elszámoltatta a hanyag gazdákat. így harcol az apagyi pártszervezet és a tanács azért, hogy Apagy teljesítse a gabonabegyüjtés tervét és ezzel megszerezze a szabad piac kedvezményét is. Dolgozó népünk Alkotmányunk megünneplésére készül. Szerte az országban, megyénkben is az üzemek dolgozói az Alkotmány ünnepére tett fogadalmaik teljesítésével harcolnak ötéves tervünk döntő esztendejének győzelmes tervtelje- sitéséért. Azonban ez az egész országot jellemző lelkes harc nem mutatkozik meg teljes egészében megyénk építőiparában. Vannak ugyan építkezések, ahol dolgozóink az objektív nehézségeket legyőzve is győzelemre vitték az első félévi terv-teljesítést, azonban I vannak nagyszámmal olyanok is, ahol nem tettek meg mindent az első félévi terv győzelméért. Győzelemről számolhatott be AZ ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT, abol az első félévi tervet 104 százalékra teljesítették. Főleg a jól szervezett nyilvános verseny, valamint a műszaki dolgozók lelkes munkája hozta meg az elért eredményt. A Tiszamenti Vizműépítö, bár a megyénk területén levő munkahelyein 10S százalékos íervíelje- sítéSit ért el, azonban többi munkahelyein lemaradt. Ennek főoka pedig a műszaki és fizikai dolgozók közötti szoros kapcsolat hiánya, ■ aminek következménye a lanyha munkaverseny. A terv nemteljesítését mutatják a 61/2 és 61/3 Építőipari Vállalatok első félévi jelentései Is. Tervteljesítéseik 95.5 és 92 százalékosak. Nem kismértékben mutatkozik meg ezekben a szégyenletes számokban Kiss László műszaki osztály- vezető rossz munkája, fegyelmezetlen viselkedése. Vájjon hogyan tud egy elvan vezető rendet* fegyelmet tartani, aki maga is a fegyelmezet- lenkedők közé tartozik, aki munkaidejét hazautazással tölti, aki nem látja meg, hogy a tervteljesílés alapja a helyes műszaki vezetés?! Pedig a 01/3 Építőipari Vállalatnak nagy feladatot kell megoldania. A ktevárdai Vulkán kibővítéséről van szó. A Tulkán dolgozóinak pedig feladata a vásárosnamé- nyi és nagyhalász! híd építkezéséhez szükséges vasanyagok minél előbbi leszállítása, hogy a hidakat még az őszi nagy forgalomra el tudják készíteni. Tehát Kiss László műszaki osztályvezető rossz munkája nemcsak a vállalat tervteljesítését veszélyezteti, hanem veszélyezteti a kisvúrdai munkák hátráltatásával a Vulkán dolgozóinak, valamint a két híd építőinek terv- teljesítését, az őszi forgalom sikeres. lebonyolítását is. Egyes építőipari vállalataink rossz ’ munkája mellett meg kell említeni # TÉGLAGYÁRAINK GYENGE MUNKÁJÁT is.'"Egyetlen téglagyárunk volt a megyében, a tlszabereeli, amelyik első félévi tervét túlteljesítette (106.5 százalékra), a többi azonban jóval 100 százalék alatt fejezte be az első félévet. A vásárosoaményl például 65 százalékra teljesítette mindössze félévi tervét. A pártszervezet a dolgozók segítségével Vásárosnaményban meg is találta a lemaradás okát, ami nem más volt ozidáig, mint a már leváltott vállalatvezető ellenséges munkája, aki minden intézkedésével akadályozta a termelés emelkedését. .Mindezek a példák mutatják, hogy megyénk építőiparában sok hiányosság van még, amit azonban meg lehet szüntetni. Főleg javítani kell a műszaki vezetők munkáján, akiknek jó vagy rossz munkája döntő kihatással van a terv-teljesítésre. Műszaki vezetőinknek figye. lenibe kell venni, hogy a műszakiak és munkások szoros együttműködésének gyakorlatban való megvalósítása elengedhetetlen feltétele a tervek túlteljesítésének. A JÓL SZERVEZETT VERSENY, amelybe műszaki vezetőink is bekapcsolódnak teljes lendülettel, — p,A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét...44 „47, §. (1) A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén. (2) A Magyar Népköztársaság ezt a védelmet és segítséget széleskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszerv&zésével valósítja meg.4* „A közegészségügy’ terén látjuk, hogy . ; .’pusztítják népünket a babona, kuruzslás, tüdővész ét egyéb fertőző és járványos betegségek, a nagy-, fokú csecsemő- és gyermekhalandóság, az egészségtelen lakásviszonyok, helytelen ruházkodás és táplálkozás, .tisztátalansúg és rossz ivóvíz.” (Szabolcsi Tanító, 1931 szepí.) „Ezek a szegény gyerekek reggel hatkor indulnak el két-három kilométer távolságból és csak este mennek haza fáradtan és éhesen. Ebédre ki-ki hoz magával,. amit tud. így a statisztikái adatokból felénk sír a szegénynép nyomora, szenvedése. Van olyan gyermek, alktnelk napi étele az olajpogácsa.,. Találunk az olajpogácsánál gyengébb eledéit is, pl. burgonyahéj és répaleves...” (A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1987 december 24-i számának cikke a Nyíregyháza melletti, szarvasszigeti iskolásgyermekekrői.) 1939 július 20-án ■ Szatmári József kemecsei sze- ’gényparaszt kérvényt nyújtott be az alispánhoz: „...-apám Szatmári János zsunki lakos, teljesen elaggott, öreg ember, ki állandóan gazdasági cseléd volt. Most magatehetetlen s a kenyerét megkeresni sem tudja: Az a kérésem, hogy az elöljáróság uta- síItassák,-hogy az aggkari biztosításra vegye fel.” Az alispánt1!~hlyatal havi öt pengőt utalt ki Szatmári János számára — kivételesen! (Megyei levéltári adat.) „A halálozási szám országosan 14.12, Szabolcsban rosszabb az átlagnál, mert 15.16...” (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1937 július 0.) „Petritla Aladár dir. érdekes könyvet írt az ország egészségügyi viszonyairól. Ebben a könyvben kimutatja a szerző, hogy Szabolcs azok közé tartozik, ahol legmagasabb a születések száma, de ugyancsak az országos átlag felé emelkedik a gyermek-halálozás, a tuberkulózisban elhaltak arány- száma Is.” (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 193S május 19.) „Fejlődött egészségügyi hálózatún!:. A kórházi ágyak száma 1700-nal emelkedett. TöVb új kórházi osztály létesült, elsősorban vidéken. A rendelőintézeti órák száma, részben új rendelőintézetek létesítése folytán több, mint ÍIO százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán 1000 férőhellyel bővült a bölcsödéi hálózat.” (A Központi Statisztikai Hivatal 19ő2 második negyedévi tervjelentéséből.) „.[. Két hetet tölthettünk Hajdúszoboszlón. A gyógyf ürdőbe szólt, a. beutalónk... Sok reumás és fáradt ember talál itt gyógyulást, pihenést egy egy nyáron. A mi reumatikus bánfáimat nkat is a jó 38 fokos viz gyógyítja meg. — Régen az iánké volt ez az előjog is.” (Veres János, István István, Rabócsi József nyíregyházi gépkocsivezetők leveléből.) „Tarpán Károlyi „gróf’ volt vadászkastélyát 30 munkálcé'ptelen örey elhelyezésére rendeztük be. üdülő ez, egy szép erdő közepén. Több ennél! Meleg otthon, az. otthontalanoknak. Világos, egészséges szobákban hófehér, sodronyos, paplanon ágyak nyújtanak pihenést. Barátságos, tiszta ebédlőben étkeznek, olvashatnak, rádiót hallgathatnak.” (A megyei tanács jelentéséből.)-1 megyében két gyermekotthonban nevelődnek, tanulnak azok a gyermekek, akik régen hontalanok, elhagyatottak voltak. Ezek az otthonok valóságos gyermckpaloták, nagy parkkal, függönyön, hófehér hálószobákkal, ebédlőkkel. Sport, játék, rengeteg könyv, rádió áll a kicsiny lakók rendelkezésére. A harmadik gyermekotthon felállítása most van folyamatban. * „Felépült a mátészalkaiak büszkesége, több, mint másfélmilliós költséggel az SzTK rendelőintézet. Vgyávákkor fürdőt is létesítettek ebben a községben.” (Mátészalkai járási népnevelőiüzetből.) biztosíték a tervek teljesítésére, sör túlteljesítésére még ott is, ahol eddig lemaradás mutatkozik. Ezért szükséges, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink jó munkája nyomán az eddiginél is lendületesebb, nyilvános munkaversenyek lendítsék élő a harmadik negyedévi tervteljesítést megyénk építőipari vállalatainál, üzemeinél. A lehetőségek megvannak a különböző mozgalmak megindítására, kiszélesítésére. A Loy-, Rűder-mcz- galrnak a termelés emelkedését segítik elő, a Gazda-mozgal cm és más anyagtakarékossági kezdeményezések prdig az önköltség csökkentésével segítik a tervteljesítést. Fontos, liogy ezek a mozgalmak nocsak papirou legyenek meg, lianem a műszakiak segítő munkája nyomán eleven valósággá váljanak, ami még nagyobb eredmények elérésére buzdítja a fizikai dolgozókat is. Téglagyáraink dolgozói, vezetői abban a tudatban végezzék munkájukat, bogy a megyei téglagyárak tervteljesítésétől nagyban függ A MEGYÉBEN ÉPÜLŐ LÉTESÍTMÉNYEK MIHAMARABBI ELKÉSZÍTÉSE A felépülő nyíregyházi napközi otthon. a tiszadadai terményraktár, a rövidesen felépülő apagyi téglagyár és a már nagyobbítás alatt alté kisvárdal Vulkán mielőbbi befejezése is. Lá tulok kell téglagyári dolgozóinknak, hogy munkájuk nem magánügy, hanem az egész megye és. az egész ország ügye. Ügye a nyíregyházi dolgozónak is. aki kisgyermekét a felépülő napközibe akarja küldeni nap minit nap, a kisvárdal Vulkán dolgozóé is, aki korszerűbb munkahelyen akarja emelni termelését. Az egész ország Ugye a tiszadadai száraz terményraktár mielőbbi elkészülte, ahol a dolgozók egészévi kenyérnekvalóját raktározzál». Ezeket kell szem előtt tartamok téglagyári üzemeinknek, de építési vállalatainknak is a harmadik negyedévben és azontúl egész évben. Mindehhez a dolgozók lelkesedésén. a műszakiak jobb munkáján kívül szükséges a szakszói vezeti, bizalmiak- eddiginél jobb munkája is. SZAKSZERVEZETI BIZALMIAINK a munkaversennyel kapcsolatos munkát ne csupán a versenyfelelősre hárítsák. Ne várják, hogy majd az „összeszedi” a vállalásokat, hanem minden egyes dolgozóval beszéljék meg az elkövetkező feladatot és ezeknél a megbeszéléseknél támaszkodjanak a műszakiakra is. A műszakiak segítségével érjék el a bizalmiak területeiken a munkafegyelem teljes megszilárdítását, a kósőnjárás, lógás megszüntetését. Legyenek gazdái a mozgalmak kiszélesítésének, ami, legfőbb alapja a jó tervteljesftés- nek, annak, hogy sem a harmadik negyedévben, sem ötéves tervünk döntő évének végére egyetlen építőipari üzeműnk, vállalatunk se legyen, amely szégyenkezve álljon dolgozó népünk előtt, mert nem teljesítette évi tervét. Azonban ne feledkezzenek meg szakszervezeteink árról, hogy csak akkor tudnak feladataiknak eleget tenni, lia megfelelő irányítást kapnak pártszervezeteinktől. Tehát a szakszervezeti munka jó pártlrányítúsa, a munkások és műszakiak szoros együttműködése a szocialista munkaversenyt még nagyobb lendülettel bontakoztatja ki és alapja annak, hogy építőipari dolgozóink tervteljesítése méltó legyen többi üzemeink tervteljesítéséhez. BALOG GÁDOR, az építőipari szakszervezet megyei bér- és term, felelőse. *
