Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-27 / 175. szám

NÉPLAP 1932 JÚLIUS 27, VASÁRNAP 1943 utolsó napjaiban tartották meg a szövetséges hatalmak mosz­kvai értekezletüket, amelyen a bé­kerendezés többi kérdései között ha­tározatot hoztak Korea jövőjéről is. Az értekezlet elfogadta a Szov­jetunió javaslatát, amely arról szólt, hogy helyre kell állítani Ko­rea egységét, a koreai állam függet­lenségét, biztosítani kell az ország­nak demokratikus alapokon történő fejlődését, meg kell alakítani az általános választásokig is a koreai .ideiglenes kormányt. A moszkvai értekezlet hozta lét­re azt a közös bizottságot is, amely­ikek feladata lett volna az ideigle­nes kormány támogatása. Amint az elmúlt esztendők ese­ményei mutatták, az értekezlet ha­tározata — csak határozat maradt. Mégpedig az Egyesült Államok tarthatatlan magatartása miatt. —, Az USA már a moszkvai értekezle­ten is eltérő álláspontot képviselt és csak a közvélemény nyomására egyezett bele a legészszerübb béke rendezésbe, a szovjet javaslatokba. Az Egyesült Államok javaslata r.eiu tartalmazta a kormány megalakí­tását, a koreai állam független«* gének biztosítását, ehelyett tízéves gyámságot indítványozott, s esa: akkor vonták vissza az amerikai küldöttek javaslataikat, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy lelepleződ­nek gyarmatosító céljaik. A moszkvai határozatok szenemé­ben a megalakuló közös bizottság­ba be kellett vonni Észak- és Dél- Korea pártjait, tömegszervezeteit is. Délen ezeket a szervezeteket ..amerikai módra” válogatták ki az USA távol-keleti képviselői, össze­sen húsz délikoreai szervezetet akar­tak bevonni a tanácskozásba, még­pedig olyanokat, amelyek közül csak három tette magáévá a mosz­kvai határozatokat, 17 pedig szem­beszegült a döntésekkel. Az ameri­kai küldöttség nem engedte a ta­nácskozásra a szákszervezeteket, a paraszíszövetséget, az ifjúsági szö­vetséget: az ország legnagyobb szervezeteit. Az Egyesült Államok saját távolabbi céljait szem előtt tartva, már 1946-ban jónak látta a legreakciósabb erőkre támaszkodni, távoltartani a dolgozó népet az ál­lamigazgatástól. Ismerjük meg Koreát! IV. A Szovjetunió harca Korea egységéért Ugyanebben az időben már nagy változásokat mutat a Szovjetunió által mindenben támogatott Észak- Korea. Ez az országi-ész máris a szabadság, a függetlenség hazája lett. A nép élt is a szabadsággal, s a Munkapárt, a kommunisták ve­zetésével felszámolta a japáu inili- tariamus politikai és gazdasági ma­radványait. A Munkapárt minden demokratikus erőt maga köré tömö­rítve, indított harcot az egységes, demokratikus állam politikai és1 gazdasági alapjainak megteremté­séért. Még 1946-ban lezajlott Észak Koreában az, első demokratiku- szavazás: megválasztották a népi bizottságokat. A politikai öntuda ra ébredt nép nagy lelkesedéssel vett részt a szavazáson. A szavazók 99.6 százaléka tett hitet a népi ha­talom mellett. Munkások, parasztok, értelmisé giek, művészek, kisemberek, néphez hű egyházi személyiségek kerültek a községi, körzeti, városi és tarto­mányi bizottságokba. létrejött a köz­ponti hatalmi szerv is: Észak-Ko- rea Népi Bizottsága. A népi bizott­ságok működését úgy jellemezte Kim ír Szén elvtárs, hogy „tevé­kenységükben a széles néptömegek­re támaszkodnak, megerősítik azok követeléseit, az egész nép támoga­tásában részesülnek és mélyreható kapcsolatban állnak vele”. Ezek a szervék eredménnyel vették fel a küzdelmet az északi országrész de­mokratizálásáért, a nép jogainak kiszélesítéséért. Dél-Koreában ez al-att az idő alatt még mindig MacArihur főpa­rancsnok „demokráciája'’ dühön­gött. Amint bemutatkozó beszédé­ben mondta Korea népének későb­bi főhóhéra: „Minden hatalom az enyém". Amig a Szovjetunió a közös bi­zottságban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében a legnagyobb erőfe­szítéseket tette Korea egységének megteremtésére, előbukkant egy ja­vaslatban a régi rejtett amerikai cél. Lovett úr megírta Molotov elvtársnak az Egyesült Államok ..javaslatait”: „Koreának mind szovjet, mind pedig amerikai öve­zetében rövidesen meg kell tartani mindkét övezet ideiglenes törvény­hozó testületének megválasztását.” Ez a javaslat leleplezte az USA törekvéseit, azt, hogy Koreából so­ha nem akart egységes, demokrati­kus államot, hogy az Egyesült Ál­lamok a kettéosztás mellett van, mert így hatalmában tarthatja, gyarmat módjára kizsákmányolhat­ja — legalábbis Dél-Koreát. A moszkvai értekezlet határoza­tát felrúgó amerikai képviselők ez­után teljes mértékben zátonyra vitték a közös bizottság munkáját, minden eszközzel akadályozták a két országrész egyesítését. Nemcsak Észak-, de Dél-Korea népe is feszült figyelemmel kísérte azt a vitát, ami a közös bizottsá ban folyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttel közt. A délkoreaiakat is felháborította az amerikaiak gyalázatos politikája. Népgyüléseket tartottak a demokra­tikus szervezetek, az egységről ír­taik a demokratikus lapok. Az ame rikai megszállók kegyetlen hajszát indítottak ezek ellen a szervezetek és újságok ellen. A „demokrácia bajnokai” letartóztatták a szöuli •népgyűlés szónokait, a nép érdekei­ért harcoló Koreai Munkapárt Központi Bizottságának több tag­ját, a Demokratikus Népfront ke­rületi vezetőit, a parasztszövetség elnökét, a szakszervezetek központi bizottságának két tagját, a Demo­kratikus Nőszövetség vezetőit, a demokratikus újságok munkatár­sait, a közös bizottság tanácskozó megbeszéléseinek küldötteit. Betil­tottak több demokratikus szerveze­tet és újságot, — ilyen eszközökkel akarták levezetni a nép ellen­állását. A nép helyesen felismerte a hely­zet súlyosságát. Tudta, miért tilta­kozik az amerikai javaslat ellen. Tudta, miért támogatja a szovjet tervezetet. A Szovjetunió már 1946 őszén azt javasolta, hogy a követ­kező év elejére vonják ki Korea rerületéről mind az amerikai, mind a szovjet csapatokat. A javaslat nagy népszerűségre tett szert a ko­reai dolgozók körében — és nagy zavart keltett az amerikai impe­rialisták táborában. Mostmár két lehetőség között választhattak. Vagy lemondanak Dél-Koreárói, amelyet maguk számára bőséges nyers­anyagforrásként és jó felvevőpiac­ként könyveltek már el, vagy pedig vállalják a leleplezett gyarmatosító szerepét. A szégyenérzetnél nagyobb veit a profitéhség Amerika impe­rialistáiban s az utóbbit választot­ták. Meg akarták óvni azonban a „demokrácia” látszatát is és most már teljesen félrerúgva a moszkvai határozatokat, gyors ütemben ösz- szelióztak egy „képviselőválasztást” Dél-Koreában. Fegyverrel kísértél; a szavazóhelyekre a népet, terrort, megfélemlítést alkalmaztak, hogy koreai lakájukat, Li Szín Mant nyeregbe ültessék, összeverbuváltak egy olyan parlamentet, amelyben nincs egy munkás, egy paraszt sem. A koreai nép egységét, békés éle­tét szem előtt tartó Munkapárt kezdeményezésére Dél- és Észak Korea demokratikus pártjai és szervezetei 1948 áprilisában közös értekezletet tartottak, amelyen a: tízmillió koreait képviselő szerve­zetek elhatározták a lLszinmauista törvénytelen választás bojkottálá­sát. Júniusban törvénytelennek nyilvánították a terrorválasztáso- fcat és határozatot hoztak az álta­lános választások kiírásáról. Észak- Korea választóinak 99.98 százaléka járult ekkor az urnákhoz, de min­den terror ellenére leszavazott Dél- Korea lakosságénak túlnyomó több­sége, a választók 77.52 százaléka is. A megválasztott Legfelső Nép- gyűlés tehát Korea egész népét képviseli, megalakult kormánya az egész nép egyetlen törvényes veze­tője. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nagy nem­zetközi tekintélyre tett szert: elis­merte a Szovjetunió, elismerték a népi demokráciák. S a Szovjetunió ae egységre törekvő koreai nép iránt újabb baráti gesztust gyako­rolva — kivonta csapatait Koreá­iból. EZ VOLT A MÚLT! „Az ég izzó hőséget árasztott minden élő­lény felé, a levegő szinte rezgett, s égett- szagú volt. A földet repedések hasogatták keresztül-kasul, ke­ménysége a köves ta­lajjal vetekedett. Nem fogta a faeke, kiesor- bult benne az ásó is. A konyhakerti vete- mények hajtásai el­hervadtak, a rozs szo- k aitlainul korán elv i rág- zott és kikalászolt. de olyan ritka, olyan apadtszemű volt, hogy még az elvetett magot is alig adta vissza. A tavasziak ki sem haj­tó titak és a földek, ahol tavasszal vetettek, si­váran terültek el. Re­ménytelen pusztasá­gukkal nyomasztóan hatottak na emberek kedélyére, olyan volt minden, mint a ke­mény szurok, még a laho-dia sem hajtott ki!” így rajzolta meg Szaltikov-Scsednii a sztyeppét jnfsztító aszályt a cári Orosz­ország idején. ír. ILYEN A JELENI A nap most is par- zselőn süt. Az utak mentién még ott van­nak a szürkés üröm­cserjék. de a sztyeppe már nem sárgásbar­na, hanem ragyogó zöld ruhát öltött itt a Don-vidékfin. Amerre nézünk, mezők sma- ragdeszőnyege terül el. A „Kollektivista” kolhoz földjein jó aratás volt, a gabona embermagas­ságúra nőtt és az öreg kozákok á-lmélkodva vizsgá'lgaitták a gabona magas, erős szárát. Ahol valamikor szá­raz szelek járták bo­szorkány táncukat, most hús, friss levegő árad ... Az áj tenger, az áj vizek felől jön. Az éltető reggeli harmat sokáig csillog a levele­ken, s a Ny-izsnye- Ja-blocsn i j-t any a lakói derűs arccal járnak a földeken, amelyek mintha újjászülettek volna... Mi minden történt ezen a környéken! — örökre egyesült a Vol­ga és a Don vize... Tizenhárom gátóriás fékezi a Don vizét és az ember akarata áj JCiiLÚ Idillt a idijeppel tengert teremtett. He­tekkel ezelőtt a Don árterületétől már ré­gebben a fennsíkra költözött tanya utcái-n örömteli kiáltás zen­gett végig: — Ideért a víz!... Megérkezett a tenger! Már amikor ideköl­töztek a mesterséges medence partjára, mondogatták, hógv ez a roppant földteknő megtelik majd vízzel, itt lesz az űj tenger. A’ kis tanyafalu most ott terül el a Ci in! ja,nszki-tenger mel­lett. A Lenin-Utca fe­hér-falit házai vissza­verődnék a liata-lmas víz fénylő tükrében ... S hogy szépül a kis te­lepülés. A kolhozigaz­gatóságnak emeletes épülete van, a tágas téren most fejezik be a klub vakolását, hét­osztályos új iskolaépü­let nőtt ki a földiből, s a lakótelepen túl a kolhozgazdaság épüle­tei között új istállók, nklok, ólak sokasága épült az állattenyésztő telepen. Mindenfelé építés nyomai látsza­nak, kijelölték már a helyet, ahol emeletes lakóházakat emelnek, fürdőt és műhelyeket építenek... A betakarítást nagy lelkesedéssel, gyorsan és rendben végezték el és megállapították, hogy a kolhoz jövedel­me már az idén meg­kétszereződött. 111. ILYEN LESZ A JÖVŐ! A kolhozparasztok arca nagy figyelemmel fordul a dobogó aszta­la felé, amely mellett ott ülnek a kolhozve­zetőség és a vendégek. Xyikolaj Pctrovics Cse­le unó v párt titkár és Szergej Crigorjevics Jadrincev agronómus előadásából kirajzoló­dik a jövő képe, a kol­hoz fejlődése az új le­hetőségek között, ami­kor majd teljes egészé­ben érvényesülnek a természetű t&lakitás, az öntözés előnyei. A szavak széthúzzák a jövő függönyét: Beláthatatlan arany­ló búzamezők szökken­nek kalászba a vízzel f bőségesen öntözött ha­talmas területeken... Hektáronként 200 púd lesz a gabonatermés!... A mesterséges folyók mentén tölgyerdők su­sognak, gyümölcsösök, szőlőskertek hoznak dús termést és gyapot­ültetvények ontják a „fehér aranyat”... A kolhoz állatállománya a kövér legelőkön lil­áik:, fejlődik... Mindez nem fantasz­tikus kép, hanem szi­lárd alapokra, reális számításokra rögzített beteljesüléshez köze­ledő valóság. A költői szavak után a számok tényei beszélnek, a pontos fejlesztési ter­vet ismertetik: Először 1500 hektár kerül öntözésre, ezen a területen búzát, gya­potot. évelő füveket, gyökértakarmányt vet­nek. Az öntözött föl­dekről takarítják be a legszárazabb eszten­dőikben is az egész kol­hozban termelt búza és gyapot 93, az évelőfű és nedvdús takarmány 100 százalékát, a zökl- takarmány és abrak több mint felét. A kol­hoznak tehát az időjá­rás semmiféle szeszé­lyétől nem kell félni... A jószág minden kö­rülmények között bő-' ségesen jut takar­mányhoz : az állatte­nyésztésből eredő kol- liozjövedelem — tizen­kétszeresére emelkedik a jövőben ... Pontos számítások készültek a termés­eredményekről is: hek­táronként 30—35 má­zsa gabona, 15 mázsa gyapot, 280 mázsa zöldségféle, 70 mázsa széna, 450 mázsa gyö­kértakarmány, _ ezek már a holnapi bőség számai .. . Boldogan)- megelége­detten ballagnak haza a kolhozpa máztok az esti ülésről. Sok szé­pet, sok érdekedet és biztatót hallottak* A júliusi égbolt csillagai, nak visszfénye tükrö­ződik a Clmljanszki- tenger vizén, amelynek hullámai lágy morajt lássál kísérik az ott­honukba tartó kolhoz- parasztok lelkes sza­vait. (P. Seleszt cikke nyomán.) Ma avatják a Lenin elvtársról el­nevezett Volga _ Don hajózható csa­tornát. — Rajzunk a nagy csatorna út­vonalának hosszan­ti keresztmetszetét ábrázolja, s azt ér­zékelteti, milyen óriási munka volt 13 zsilip segítségé­vel kiküszöbölni a két folyó szlnfkíi lönbségét. VJ emberek a Duna— Feketetengeri-Csatorna építésénél Jó három évvel ezelőtt Mircea j oda falu mellett a puszta mezőn, egy posványos tó mellett pár ember belevágta csákányát a földbe, meg­töltötte az első talicskákat és eszel megkezdődött a harc a Duna—Fe­kete-tengeri Csatorna megépítéséért. Azóta a csákányokat és lapátokat hatalmas földkotrógépek és egyéb hatalmas masinák cserélték fel és nem egy helyen már SO méter mély­ségben dolgoznak a soksok kilomé­ter hosszú csatorna medrén. Épül a csatorna, partján épülnek az új városok, az új kikötők, átalakul a. természet, de átalakulnak a csator­nát építő emberek is. A csatorna építői nem is olyan régen még csákányokkal szakítot­ták fel a föld testéi, még sátorok­ban aludtak é-s gigászi harcot foly­tattak a vidék viszontagságaival. De hol vannak ma már ezek az emberekf A kubikusok, a szekere­sek, akik harcoltak a puszta kettős közepénf tizek az emberek billenő gépkocsikat vezetnek az új sugár­utak aszfaltján. Ott, alwl azelőtt térdig érő vízben dolgoztak az em­berek, ma már ugya nazok szívó- kotrógépeket kezelnek. Vegyüljünk el a. hatalmas munkástömegbe, járjuk be a csatorna útvonaléit, szálljunk fél a kotrógépet!, vezetői fülkéibe, lépjünk be a nemrég épí­tett házakba, hogy megismerked­jünk ezekkel az emberekkel, akik együtt nőttek, együtt fejlődtek u. hatalmas építkezéssel. * Filip Pronozát az a vágy haj­totta, hogy részt vegyen, a csatorna építésében. Testvére, József, már néhány hónapja dolgozott itt. Ami­kor leszállóit a vonatról és először pillantotta meg a hamuszürke sík- ságot, amelyet csak itt-ott tarkított cgy-egy szürke barakk, elszorult a szive. Végtelennek tetsző egyhangú síkság. Más vidékhez, végtelen bú­zatáblák, a zöld mező, a kanyargó utak szépségéhez szokott ő. Első pillanatra gyűlöletet érzett a barátságtalan puszta iránt. De .getan elfogta a dac. „Itt minden­nek gyökeresen meg kell változni, — méghozzá gyorsanÉs így gon­dolkoztak a csatornaépítők ezrei. Ide kell hozni a. Duna vizét, hogy két partiéin zöidelő leértek, viruló gyümölcsösök és büszke városok legyenek. Filip Pronoza hogy siet­tesse ennek a napnak az clérkczc- set, minden erejét megfeszítve, dol­gozott. Először két kezével csak csákányt és lapátot forgatott, de nemsokára már elsajátította a kot­rógép kezelését. Ünnep volt, ami­kor először szállhatott erre a szov­jet gépcsodára. Azóta megérkezett: az építkezéshez a harmadik test-, vér is. A csatorna építésénél így most már húrom Pronoza-testvér dolgo­zik. A testvérek versenyében Füip az első, de a másik kettő fogailko- zik, hogy utoléri Filipet. Megfogad­ták, hogy hamarosan mindhárman sztahanovisták lesznek. Így akarják fogadni legfiatalabb testvérüket, aki szintén eljön, hogy építse a esa. tornát. * 1 Sultana Ionetie az egyik legjobb női autóvezető. Amikor Tulceából idejött, először mint segédmunkás dolgozott. Elcsodálkozott, amikor, egy idő múlva azt ajánlottálz neki, iratkozzon be a sofönskolába. Az iskolán jó eredményt ért el cs ha­marosan kocsira került. Az autóve­zetés tetszett neki, de azzal sehogy- stfm tudóit kibékülni, hogy mindig ugyanazon az ülőn kell ide-oda jár­ni és az út két végpontján türel­mesen kell várni a be- és kirakó- dú sra. I.e akarta gyűrni ezt az egy­hangúságot. Megszervezte az üte­meit, gyors be- és kirakást, meg­gyorsította a munkát, kereste és megtalálta az új, rövidebb utat. Ma j\iiár 50 GO fordulót tesz meg egy imp. Munkalendülete magával- ragaéfja a többieket is. Szerte a csatornaépítés mentén ismerik ne­vét ds amikor az úton kocsija fel­veri '() port, az emberek barátságo­san integetnek a legjobb női sofőr felé. | i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom