Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-26 / 174. szám
1952 JÚLIUS 26, SZOMBAT NÉPLAP 3 LÁTOGATÓBA MENNEK A PASZABI EGYÉNI GAZDAK — Szívesen látják a kedves vendégeket a* ibrányi „Alkotmány66 termelőszövetkezetben Vasárnaphoz egy hétre,. augusztus harmadi'kán a paszabi dolgozó parasztok egy népes csoportja kel líti-a, hogy meglátogassa az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezetet. Baszabon egy hármas és egy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport működik kiváló eredménnyel. Ezek la csoportok a falu dolgozó népének szeme előtt nőttek, terebélyesedtek, lerősöditek meg. A paszabi dolgozó parasztok saját termelőszöTet- kezeti csoportjukban láthatják, tapasztalhatják, mit jelent a szocialista nagyüzemi gazdálkodás: bő termést,, boldog életet Azonban a látogatásuk során? Iladabüs István fiatal, dolgos ember, ö elsősorban sírra kíváncsi, mennyi munkaegyse- get lehet elérni a, szövetkezetben. Hadahás István, bár még fiatal, az lapja földjén gazdálkodik, — mert az beteges, — de máris jó gazda hírében sill. A földjükön sokat tud termelni, de mégsem annyit, mint a termelőszövetkezetiek. így hát úgy számít, liogy alaposam megnézi, hogyan tud a termelőszövetkezet oly nagy terméseket elérni. És még egy dolgot néz meg Hadabás István: a gépi munkát. Kis gyermekkora óta szereti a gépeket, s nagyon kíváncsi rá milyen termés jár a gépi mu-nka nyomában. Tóth. András középparaszt Fasza b egyik legjobb gazdája. Amikor a szeszélyes időjárás miatt a többi parasztoknak nagyon kevés a termése, neki akkor is közepes. Éppen paszablak nemcsak a saját szövet-’ kezetíikben, hanem más falubeliben is tapasztalni akarnak. így született meg az az elhatározás, hogy meglátogatják az Ibrányi Alkotmány termelőszövetkezetet. A dolgozó parasztokat ezen a látogatáson olyan gazdák képviselik, mint Kocsmár András, Tóth András, Tibor György, Ballal András, Ha- dabás István. De elmegy az első típusú termelőcsopoirt néhány tagja is Kiss Mihály elnök vezetésével, hogy megnézzék, miiként dolgozik az Alkotmány”. ezért pt a legjobban azok az agrotechnikai eljárások érdeklik, amelyeket a szövetkezet alkalmaz a nagyobb termés elérése érdekében. Az egyes típusú terrnelőesoport parasztjai már elindultak a szövetkezeti • gazdálkodás útján. A közös vetés meghozta a maga gyümölcsét. Mielőtt tovább mennének ezen az úton, még meg akarnak nézi egy pár szövetkezetét. így az ibrányi Alkotmányban a többi fontos dolgok mellett leginkább a munkaszervezés és a termelőszövetkezet üzemi pártszervezete érdekli őket. És amikor eljön a nap, a paszabi dolgozó parasztok küldöttei útrakelnek. Az „Alkotmány” termelő- szövetkezet tagjai már várják őket. Először a nemrég kijavított, frissen meszelt kultúrharcba vezetik az érkezőket, hogy ként 12 mázsa termett, az egyénileg dolgozó parasztoknak pedig csak S. Rozsból az átlagtermésünk 13 mázsa volt, az egyénieknek iiedig hét. Árpából nekünk 10, nekik nyolc mázsa. De ez így volt majdnem minden, növény féleségnél. És nagyszerű eredményt mutatott az első zárszámadás is. Voltaik olyan tagok, akik majd ötven mázsa szemes terményt kaptak munkaegységeik fejében, a többi más egyéb természetbeni járandóság és a pénzbeli juttatás mellett. Volt olyan tagunk, aki ötezer forint értékű ipnr- cikkutalványt vásárolt el. És ennek a jó zárszámadásnak az eredménye itt vari, — mutat az út ikétoldalíám húzódó házsorra. — Ezek lakói ma mér mind termelő- szövetkezeti tagok. Már 91 család van a szövetkezetünkben, s több mint hatszáz hold földön gazdálkodunk. Ezeknek a tagoknak ötven százaléka sohasem tudott sertést, szarvasmarhát tartani. Nem jutott o’! odáig. Most nézzenek be akármelyik udvarra! Mindenütt találnak ebből is, abból is. Vagy nézzenek he a szekrényeikbe, melyek tömve vannak ruhaneművel, cipővel. s pótbeporzást. De meg is látszik, a termésünk megint nagyobb az egyénileg dolgozó parasztokénál két-liárom mázsával. Aztán elérkeznek majd a tengerihez, amely négyzetesen van vetve. Ez messze kiválik a többi közül. Ott, ahol lehetett, már a pótbeporzást is elvégezték. A sorközök tiszták, gaz csak elvétve látható. — Nem sajnáltuk tőle a kapát — mondja majd az elnök, — először ekekapáztufc, aztán kézáika,pávai húzgál’tuk meg. Mindenkinek megvan a maga területe, amelynek megmunkálásában segítenek a családtagok , asszonyok is. Igaz,, ilyen kevés van, mert a növényápoló brigád 80 százaléka nő. Beléptek a szövetkezetbe. Még az aratás alatt is folyt a növényápolás, mert úgy szerveztük meg a munkát. Hiányzó nálunk elvétve akad, mert a tagság szigorúan használja a törvényben előírt büntetést a munkafegyelem megszegőivel szemben. Aztán majd elmondja az elnök elvtárs, hogy a gépi munka menynyire megnöveli a terméshozamot, milyen agrotechnikai eljárásokat! alkalmaztak még, hogy az ősszel megkezdik a vetésforgó kialakítását. Meg azt, hogy a munkákat mennyire elősegíti a verseny. A pártszervezet tagjai egyenletesen vannak elosztva a munkacsapatokban és felelősek az ott folyó munkákért. így javult meg például a Címre munkacsapat, amely a legrosszabb volt. Most az aratásnál teljesítménye már kétszáz százalék volt. Jócskán eltelik az idő, mire egy jó nagyot kerülve eljutunk a szövetkezet építkezéséhez. Ez a vasútállomástól nem messze van, ahol hatalmas garmada tégla és kő vár az elszállításra. Az építkezés helyén már sok új épület húzódik. Két pajta 18 fiókkal, 80 férőhelyes tehénistálló, 100 süldő számára szabadszállás, 1000 férőhelyes baromfiéi. Már félig kész van egy 52 kecces sertésfia ztató. De ez még semmi! Mit fognak építeni még ebben az éviién: 10 fiókos téglaipajta, 40 férőhelyes lóistálló, öt yagonos tengerigóré, két egyenként száz köbméteres betonsiló, süllyesztett be tont rágyat elep, gép- és sztíkér- szin, kovács- és egyéb műhelyek szerepelnek a tervben. Itt van, nem messze a szövetkezet állatállománya, 18 ló, 24 szarvasmarha, 92 sertés. Ez nem nagyon sok, de Idáig nem tudták áliatál'loTnányukat fejleszteni, mert nem volt hely. Az építkezéssel nő majd az is. Az év végére lesz 147 szarvasmarha, 410 sertés, ezer baromfi, 35 ló. De ez csak a kezdet. A szövetkezeti parasztok már távolabb is néznek. S már látják az új központi tanya épületeit, ha pedig a szövetkezet önálló lesz (amelyet most kérnek), az új feldolgozó üze meket. S így fog eltelni a nap. A paszabi küldöttek megismerkednek egy szövetkezettel, amelynek, mint mindegyiknek, űlja felfelé ível. s amelyik azt mutatja: érdemes a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépni. 6.35 kilogram kenyérgabona jut munkaegységenként a leveieki Jilkoimányban a félévi elszámolásnál Leveleken jó ütemben halad a kenyérgabona begyűjtése. A tanács nem tűr törvényszegést: a községben. Eddig hatvan gazda csépelt el s három nem adta be kötelezettségét 24 órán belül. A tanács azonnal kivetette rájuk az 5 százalékos emelést. A dolgozó parasztok nagy- része szép példáját adja a liazafi- ságnak. Ifjú R. Takács János kommunista dolgozó paraszt, aki tanácstag is, 170 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét és versenyre hívta ki a község valamcny- nyi dolgozóját. Ifjú II. Takács János szintén 170 százalékra teljesített. A begyűjtési állandó bizottság elnöke, Vr Fodor János 210 százalékkal a verseny élén halad. Leveleken a termelőszövetkezeti csoport is szép eredményeket ért el. Példáit mutatott az aratásban, begyűjtésben, az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Nem véletlenül gondol egyre több, még kívülálló dolgozó paraszt arra, hogy rálép a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Gyorsítja az elhatározást a félévi elszámolás. A szövetkezeti élet bőségéről beszélnek az elszámolás adatai: egy-egy munkaegységre 14 forint készpénz, 47 dekagram cukor, 6.35 kiló kenyérgabona, 1.5 kilogram árpa stb. jut. mielőtt elindulnának szétnézni, beszélgessenek egy kicsit. A szobában, ahová belépnek, egy nagy rádió és kön y v társzekr én y van. „Tavaly kaptuk ezt egy ke- rókpárrail együtt, magyarázza majd az elnök, mert a gabomabeadási tervünket 316 százalékra teljesítettük. Aztán leülnek, beszélgetnek egy kicsit, de a vendégek nyugtalanok, szeretnének már kint lenni, látni, tapasztalni. Így az elnök az indulást jelzi. Amint kilépnek az udvarra, ez elnök mesélni kezd szövetkezetükről: — Termelőszövetkezetünk most, augusztus 20-án lesz két éves, ezért äs kapta az „Alkotmány” nevet. Amikor megalakultunk, 15 családdal, 180 hold földdel, nem volt (semmink, csak a dolgos kezünk. — Nehéz volt nz az első esztendő. A földjeink 16 kilométeres körzetben voltak szerteszét. Amikor vetni akartunk, el kellett menni még este, ha reggel jókor akartunk hozzáfogni. Állatállományunk nem volt. A gépállomás segítségével szántot- tuk-vet ettük földjeinket. Kemény munkáiban, telt el az év, de a közös mimika első gyümölcse megmutatta, érdemes így dolgozni. Az első betakarításnál. csodájára jártak termésűiknek. Búzából nekünk holdanItt vau például id. Burzán Péter háza, menjünk be ide. Burzán báesiék, amíg a szövetkezetbe nem léptek, úgy álltak, mint az ujjam. Most egy tehén, egy anyaikoca van az ólban. S disznókat Is öl az öreg, amióta szövetkezeti paraszt. Tavaly több mint ötezer forintot költött el ruhaneműre. Az idén tavasszal az előlegcsztás- kor is kevés hijján. 1700 forintot kapott. Ezért vett magának két rend ruhát, cipőt, s felöltöztette feleségét és fiát is, ismét. A házsorból kiérve a szérűbe indulnak. A cséplést ekkorra már befejezik a szövetkezeiben, a beadást pedig még a csépi is Iiefejezése előtt teljesítik. A többi beadási kötelezettség teljesítésében sem állnak rosszul Tojásból már az egész évit, baromfiból a félévit, takarmányból és szénából az egészévit beadták. — Sertésből már az új gazdasági évre adtak be 22 mázsát. A hatalmas táblák között lassan haladnak. Ebben kereszitsoros árpa volt, amoda köménymag. — A kalászosokon fejtrágyázást végeztünk — mondja az elnök, — Mit fognak megnézni ezek a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetben Közeledik a Lenin-csatorna ünnepélyes megnyitásának pillanata Moszkva, (MtI) Gyorsan kö-j zeledik az óra, amikor Kraszno- armejszkben Sztálin elvtárs mo-! numentális szobra körül meg-j kezdődik az ünnepi ülés, amelyen megnyitják a Lenin-csator-! nát. Krasznoarmejszk a nagy vízi-: út Volga felőli kapuja. Itt kezdődik a volgai zsilipek lépcső-1 sora, amely átemeli a Volga felé tartó hajókat, a Volga—Don vízválasztón. Itt feszül majd végig a csatorna felett a vörös szalag, amelyet elvág maid a folyami hajózásügyí miniszter, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának megbízásából megnyitja a csatornát. A környék ünnepi külsőt öltött, virág- és zászlóerdőkbe, zöld fák koszorújába öltözött. A csatorna kapuját a Volga felől hatalmas diadalív képezi. A diadalív művészi domborműve a Vörös Hadseregnek a fasiszta hordák felett Sztálingrád falainál aratott történelmi győzelmét ábrázolja. Az ötven méter magasságba nyúló kapu felső részére arany betűkkel vésték be ezeket a szavakat: „Dicsőség a nagy Sztálinnak!" A diadalív belsejében sok ki. sebb-nagyobb helyiségben motorok, emelőkészülékek és zsílip- kezelő-szekrények vannak. — Ugyancsak itt van az első számú zsilip parancsnokának irodája, A volgai kapu ötven méternvi magasságából feltárul a határtalan volgai térség csodálatos látványa. Mindenfelé hajókaravánok láthatók. Közvetlenül a diadalív lábánál terül el Krasznoarmejszk, a műit évben épített új városnegyedeivel. A „Joszif Sztálin“ gőzös az elmúlt hét péntekén elindult Moszkvából Sztálingrádba, hogy résztvegyen a Lenin-csatorna ünnepélyes megnyitásán. A megnyitáskor a hajófelvonulást a „Joszif Sztálin“-gőzös vezeti. A „Joszif Sztálin“ gőzös már hat napja halad nevezetes útján. A hajót mindenütt szeretettel várják a szovjet dolgozók, akik büszkén beszélnek arról, hogy munkájukkal ők is hozzájárultak korunk e nagyszabású alkotásának felépítéséhez. A Kémet Demokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága megkezdte Síét amerikai szolgálatban álló kém perének tárgyalását Berlin, (ADN). A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága pénteken kezdte meg a nyugatberlini úgynevezett „szabad jogászok vizsgálóibizottsága” hét ügynöke ellen indított per tárgyalását. A vádlottak az amerikai titkosszolgálat által irányított és pénzelt nyugatberlini kémszervezet megbízásából dolgoztak, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió ellen irányuló gazdasági és katonai tevékenységet fejtettek ki. A németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság berlini képviselőjének levele Berlin nyugati övexeteinek parancsnokaihoz Berlin (TASZSZ) Berlin nyugati övezeteinek parancsnokai 1952 június 6-án és 8 án levelet intéztek S. A. Gyenyginhez, a Szovjet Ellenőrző Bizottság berlini képviselőjéhez azoknak az intézkedéseknek ügyében, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság Berlin külső övezete védelmének ügyében foganatosított. 1952 július 19-én S. A. Gyenygin válaszolt Berlin amerikai, angol és francia övezeti parancsnokainak. Válaszlevelében hangsúlyozza: azokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya hozott Berlin külső övezete védelmének erősítése ügyében, „azoknak a kémszervezeteknek terrorista,, kártevő, kém- és fel forgató tevékenysége tette szükségessé, amelyek Nyugat-Berlinben állították fel központjaikat és a Német Demokratikus Köztársaság valamint annak lakossága elleni cselekményeket követnek el, A berlini terrorista és kártevő banda ellen nemrég lefolytatott bírósági eljárás megmutatta, hogy Nyugat Berlin a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányuló kémkedés, kártevés és provokáció fészke lett. Emellett inegál lapították, hogy Berlin külső övezete megfelelő védelmének hiánya elősegíti ezeknek a kártevő szervezeteknek a tevékenységét.” S. A. Gyenygin befejezésül hangsúlyozta : „amint a Német Demokratikus Köztársaság kormányának határozata is kimondja, ezek a védelmi intézkedések ideiglenesek és azonnal hatályon kívül helyezik, mihelyt megegyezés jön létre a szabad össznémet választások megtartásáról, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megteremtése érdekében.” Ax t j Kína kiilőntudósítója a 123.9 számú magaslati pont ellen intézett amerikai támadásról Keszon. (Uj Kína). Amióta az, amerikaiak a Panmindzson közelében fekvő területeken bevetették I. tengeri hadosztályukat, azóta az amerikai tengerészek ismételten támadást indítottak az értekezlet színhelyétől keletre fekvő 123.9 számú magaslati pont ellen, amelyet kínai önkéntesek tartanak. Legutóbb július 6-án az ameri. teaiaik egyik zászlóalja parancsot kapott a magaslat előretolt állásainak megtámadására. Ebben az ütközetben az amerikai zászlóalj kétszázötven embert vesztett, míg a kínai önkéntesek vesztesége mindössze egy halott és három sebesült volt. A támadást egész napon át tartó ágyú tűz és repiilőbombázás vezette be. Este tíz órakor lopva felsorakoztattak egy zászlóaljnál valamivel nagyobb erőt, amely bárom oldalról csendben megközelítette a dombot. Amikor az amerikaiak már csak harminc méternyire voltak a vonaltól, kézigránátok zápora zudult feléjük. Az amerikaiak működésbe helyezték lángszóróikat. A kínai önkéntesek a földön tovaharapódzó lángok ellenére megsokszorozták kézlgr á né t-t ám adásukat. A domb két széléről más kínai önkéntesek is beavatkoztak az ütközetbe gépfegyver és ágyn- tüz zúdult az ellenséges csapatokra, amelyek sűrű fiistfellegben és (vakító lángtengerben visszahúzódtak. A küzdelem rövid és sikeres ivóit. Az amerikai parancsnokok később további támadásokra kényszerítet- ték embereiket, de az amerikai tengerészek közül egy sem merte elsőnek megmászni a dombot. Egymásba kapaszkodva kúsztak felfelé, mint valami megriadt csorda, de a kézigránátok és tankelhárító bombáik egymásután terítették le őket, amíg jobbnak nem látták életüket menteni és visszaszal ad ni. Amikor a megmaradt amerikai tengerészek a domb alján újból csoportosulni készültek, a népi haderőknek a domb körül elhelyezett ütegei srapmsllrcáport zúdítottak rájuk. Az jamerikaiak újból vad menekülésbe tkezdtek, de igen kevésnek sikerült közülük elmenekülnie.
