Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-26 / 174. szám

1952 JÚLIUS 26, SZOMBAT NÉPLAP 3 LÁTOGATÓBA MENNEK A PASZABI EGYÉNI GAZDAK — Szívesen látják a kedves vendégeket a* ibrányi „Alkotmány66 termelőszövetkezetben Vasárnaphoz egy hétre,. augusz­tus harmadi'kán a paszabi dolgozó parasztok egy népes csoportja kel líti-a, hogy meglátogassa az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezetet. Baszabon egy hármas és egy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport működik kiváló eredménnyel. Ezek la csoportok a falu dolgozó népének szeme előtt nőttek, terebélyesedtek, lerősöditek meg. A paszabi dol­gozó parasztok saját termelőszöTet- kezeti csoportjukban láthatják, ta­pasztalhatják, mit jelent a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás: bő termést,, boldog életet Azonban a látogatásuk során? Iladabüs István fiatal, dolgos ember, ö elsősorban sírra kíváncsi, mennyi munkaegyse- get lehet elérni a, szövetkezetben. Hadahás István, bár még fiatal, az lapja földjén gazdálkodik, — mert az beteges, — de máris jó gazda hírében sill. A földjükön sokat tud termelni, de mégsem annyit, mint a termelő­szövetkezetiek. így hát úgy számít, liogy alaposam megnézi, hogyan tud a termelőszövetkezet oly nagy ter­méseket elérni. És még egy dolgot néz meg Hadabás István: a gépi munkát. Kis gyermekkora óta sze­reti a gépeket, s nagyon kíváncsi rá milyen termés jár a gépi mu-nka nyomában. Tóth. András középparaszt Fa­sza b egyik legjobb gazdája. Amikor a szeszélyes időjárás miatt a többi parasztoknak nagyon kevés a ter­mése, neki akkor is közepes. Éppen paszablak nemcsak a saját szövet-’ kezetíikben, hanem más falubeliben is tapasztalni akarnak. így szüle­tett meg az az elhatározás, hogy meglátogatják az Ibrányi Alkot­mány termelőszövetkezetet. A dol­gozó parasztokat ezen a látogatá­son olyan gazdák képviselik, mint Kocsmár András, Tóth András, Tibor György, Ballal András, Ha- dabás István. De elmegy az első típusú termelőcsopoirt néhány tagja is Kiss Mihály elnök vezetésével, hogy megnézzék, miiként dolgozik az Alkotmány”. ezért pt a legjobban azok az agro­technikai eljárások érdeklik, ame­lyeket a szövetkezet alkalmaz a na­gyobb termés elérése érdekében. Az egyes típusú terrnelőesoport parasztjai már elindultak a szövet­kezeti • gazdálkodás útján. A közös vetés meghozta a maga gyümölcsét. Mielőtt tovább mennének ezen az úton, még meg akarnak nézi egy pár szövetkezetét. így az ibrányi Alkotmányban a többi fontos dol­gok mellett leginkább a munkaszer­vezés és a termelőszövetkezet üzemi pártszervezete érdekli őket. És amikor eljön a nap, a paszabi dolgozó parasztok küldöttei útra­kelnek. Az „Alkotmány” termelő- szövetkezet tagjai már várják őket. Először a nemrég kijavított, frissen meszelt kultúrharcba vezetik az ér­kezőket, hogy ként 12 mázsa termett, az egyéni­leg dolgozó parasztoknak pedig csak S. Rozsból az átlagtermésünk 13 mázsa volt, az egyénieknek iiedig hét. Árpából nekünk 10, nekik nyolc mázsa. De ez így volt majd­nem minden, növény féleségnél. És nagyszerű eredményt mutatott az első zárszámadás is. Voltaik olyan tagok, akik majd ötven mázsa sze­mes terményt kaptak munkaegysé­geik fejében, a többi más egyéb ter­mészetbeni járandóság és a pénz­beli juttatás mellett. Volt olyan ta­gunk, aki ötezer forint értékű ipnr- cikkutalványt vásárolt el. És en­nek a jó zárszámadásnak az ered­ménye itt vari, — mutat az út ikétoldalíám húzódó házsorra. — Ezek lakói ma mér mind termelő- szövetkezeti tagok. Már 91 család van a szövetkezetünkben, s több mint hatszáz hold földön gazdál­kodunk. Ezeknek a tagoknak ötven százaléka sohasem tudott sertést, szarvasmarhát tartani. Nem jutott o’! odáig. Most nézzenek be akár­melyik udvarra! Mindenütt talál­nak ebből is, abból is. Vagy nézze­nek he a szekrényeikbe, melyek tömve vannak ruhaneművel, cipő­vel. s pótbeporzást. De meg is látszik, a termésünk megint nagyobb az egyénileg dolgozó parasztokénál két-liárom mázsával. Aztán elérkez­nek majd a tengerihez, amely négy­zetesen van vetve. Ez messze kivá­lik a többi közül. Ott, ahol lehetett, már a pótbeporzást is elvégezték. A sorközök tiszták, gaz csak elvétve látható. — Nem sajnáltuk tőle a kapát — mondja majd az elnök, — először ekekapáztufc, aztán kézáika,pávai húzgál’tuk meg. Mindenkinek meg­van a maga területe, amelynek megmunkálásában segítenek a csa­ládtagok , asszonyok is. Igaz,, ilyen kevés van, mert a növényápoló bri­gád 80 százaléka nő. Beléptek a szövetkezetbe. Még az aratás alatt is folyt a növényápolás, mert úgy szerveztük meg a munkát. Hiányzó nálunk elvétve akad, mert a tag­ság szigorúan használja a törvény­ben előírt büntetést a munkafegye­lem megszegőivel szemben. Aztán majd elmondja az elnök elvtárs, hogy a gépi munka meny­nyire megnöveli a terméshozamot, milyen agrotechnikai eljárásokat! alkalmaztak még, hogy az ősszel megkezdik a vetésforgó kialakítá­sát. Meg azt, hogy a munkákat mennyire elősegíti a verseny. A pártszervezet tagjai egyenletesen vannak elosztva a munkacsapatok­ban és felelősek az ott folyó mun­kákért. így javult meg például a Címre munkacsapat, amely a leg­rosszabb volt. Most az aratásnál teljesítménye már kétszáz százalék volt. Jócskán eltelik az idő, mire egy jó nagyot kerülve eljutunk a szövetkezet építkezéséhez. Ez a vasútállomástól nem messze van, ahol hatalmas garmada tégla és kő vár az elszállításra. Az épít­kezés helyén már sok új épület hú­zódik. Két pajta 18 fiókkal, 80 fé­rőhelyes tehénistálló, 100 süldő szá­mára szabadszállás, 1000 férőhelyes baromfiéi. Már félig kész van egy 52 kecces sertésfia ztató. De ez még semmi! Mit fognak építeni még eb­ben az éviién: 10 fiókos téglaipajta, 40 férőhelyes lóistálló, öt yagonos tengerigóré, két egyenként száz köbméteres betonsiló, süllyesztett be tont rágyat elep, gép- és sztíkér- szin, kovács- és egyéb műhelyek szerepelnek a tervben. Itt van, nem messze a szövetke­zet állatállománya, 18 ló, 24 szarvasmarha, 92 sertés. Ez nem nagyon sok, de Idáig nem tudták áliatál'loTnányukat fejleszteni, mert nem volt hely. Az építkezéssel nő majd az is. Az év végére lesz 147 szarvasmarha, 410 sertés, ezer ba­romfi, 35 ló. De ez csak a kezdet. A szövetkezeti parasztok már távo­labb is néznek. S már látják az új központi tanya épületeit, ha pedig a szövetkezet önálló lesz (amelyet most kérnek), az új feldolgozó üze meket. S így fog eltelni a nap. A paszabi küldöttek megismerkednek egy szövetkezettel, amelynek, mint mindegyiknek, űlja felfelé ível. s amelyik azt mutatja: érdemes a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépni. 6.35 kilogram kenyérgabona jut munkaegységenként a leveieki Jilkoimányban a félévi elszámolásnál Leveleken jó ütemben halad a kenyérgabona begyűjtése. A tanács nem tűr törvényszegést: a község­ben. Eddig hatvan gazda csépelt el s három nem adta be kötelezettsé­gét 24 órán belül. A tanács azonnal kivetette rájuk az 5 százalékos emelést. A dolgozó parasztok nagy- része szép példáját adja a liazafi- ságnak. Ifjú R. Takács János kom­munista dolgozó paraszt, aki ta­nácstag is, 170 százalékra teljesí­tette beadási kötelezettségét és ver­senyre hívta ki a község valamcny- nyi dolgozóját. Ifjú II. Takács Já­nos szintén 170 százalékra teljesí­tett. A begyűjtési állandó bizottság elnöke, Vr Fodor János 210 száza­lékkal a verseny élén halad. Leveleken a termelőszövetkezeti csoport is szép eredményeket ért el. Példáit mutatott az aratásban, begyűjtésben, az állam iránti köte­lezettségek teljesítésében. Nem vé­letlenül gondol egyre több, még kí­vülálló dolgozó paraszt arra, hogy rálép a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Gyorsítja az elhatározást a félévi elszámolás. A szövetkezeti élet bőségéről beszélnek az elszámo­lás adatai: egy-egy munkaegységre 14 forint készpénz, 47 dekagram cukor, 6.35 kiló kenyérgabona, 1.5 kilogram árpa stb. jut. mielőtt elindulnának szétnézni, beszélgessenek egy kicsit. A szobában, ahová belépnek, egy nagy rádió és kön y v társzekr én y van. „Tavaly kaptuk ezt egy ke- rókpárrail együtt, magyarázza majd az elnök, mert a gabomabeadási ter­vünket 316 százalékra teljesítettük. Aztán leülnek, beszélgetnek egy ki­csit, de a vendégek nyugtalanok, sze­retnének már kint lenni, látni, ta­pasztalni. Így az elnök az indulást jelzi. Amint kilépnek az udvarra, ez elnök mesélni kezd szövetkeze­tükről: — Termelőszövetkezetünk most, augusztus 20-án lesz két éves, ezért äs kapta az „Alkotmány” nevet. Amikor megalakultunk, 15 család­dal, 180 hold földdel, nem volt (semmink, csak a dolgos kezünk. — Nehéz volt nz az első esztendő. A földjeink 16 kilométeres körzetben voltak szerteszét. Amikor vetni akartunk, el kellett menni még es­te, ha reggel jókor akartunk hozzá­fogni. Állatállományunk nem volt. A gépállomás segítségével szántot- tuk-vet ettük földjeinket. Kemény munkáiban, telt el az év, de a közös mimika első gyümölcse megmutatta, érdemes így dolgozni. Az első beta­karításnál. csodájára jártak termé­sűiknek. Búzából nekünk holdan­Itt vau például id. Burzán Péter háza, menjünk be ide. Burzán báesiék, amíg a szövetke­zetbe nem léptek, úgy álltak, mint az ujjam. Most egy tehén, egy anyaikoca van az ólban. S disznó­kat Is öl az öreg, amióta szövetke­zeti paraszt. Tavaly több mint öt­ezer forintot költött el ruhaneműre. Az idén tavasszal az előlegcsztás- kor is kevés hijján. 1700 forintot kapott. Ezért vett magának két rend ruhát, cipőt, s felöltöztette fe­leségét és fiát is, ismét. A házsorból kiérve a szérűbe in­dulnak. A cséplést ekkorra már be­fejezik a szövetkezeiben, a beadást pedig még a csépi is Iiefejezése előtt teljesítik. A többi beadási kötele­zettség teljesítésében sem állnak rosszul Tojásból már az egész évit, baromfiból a félévit, takarmányból és szénából az egészévit beadták. — Sertésből már az új gazdasági évre adtak be 22 mázsát. A hatalmas táblák között lassan haladnak. Ebben kereszitsoros árpa volt, amoda köménymag. — A kalászosokon fejtrágyázást végeztünk — mondja az elnök, — Mit fognak megnézni ezek a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetben Közeledik a Lenin-csatorna ünnepélyes megnyitásának pillanata Moszkva, (MtI) Gyorsan kö-j zeledik az óra, amikor Kraszno- armejszkben Sztálin elvtárs mo-! numentális szobra körül meg-j kezdődik az ünnepi ülés, ame­lyen megnyitják a Lenin-csator-! nát. Krasznoarmejszk a nagy vízi-: út Volga felőli kapuja. Itt kez­dődik a volgai zsilipek lépcső-1 sora, amely átemeli a Volga felé tartó hajókat, a Volga—Don víz­választón. Itt feszül majd végig a csatorna felett a vörös szalag, amelyet elvág maid a folyami hajózásügyí miniszter, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának megbízásából megnyitja a csa­tornát. A környék ünnepi külsőt öl­tött, virág- és zászlóerdőkbe, zöld fák koszorújába öltözött. A csatorna kapuját a Volga felől hatalmas diadalív képezi. A diadalív művészi domborműve a Vörös Hadseregnek a fasiszta hordák felett Sztálingrád falai­nál aratott történelmi győzel­mét ábrázolja. Az ötven méter magasságba nyúló kapu felső részére arany betűkkel vésték be ezeket a szavakat: „Dicsőség a nagy Sztálinnak!" A diadalív belsejében sok ki. sebb-nagyobb helyiségben moto­rok, emelőkészülékek és zsílip- kezelő-szekrények vannak. — Ugyancsak itt van az első számú zsilip parancsnokának irodája, A volgai kapu ötven méternvi magasságából feltárul a határ­talan volgai térség csodálatos látványa. Mindenfelé hajókara­vánok láthatók. Közvetlenül a diadalív lábánál terül el Krasz­noarmejszk, a műit évben épí­tett új városnegyedeivel. A „Joszif Sztálin“ gőzös az elmúlt hét péntekén elindult Moszkvából Sztálingrádba, hogy résztvegyen a Lenin-csatorna ünnepélyes megnyitásán. A meg­nyitáskor a hajófelvonulást a „Joszif Sztálin“-gőzös vezeti. A „Joszif Sztálin“ gőzös már hat napja halad nevezetes út­ján. A hajót mindenütt szere­tettel várják a szovjet dolgo­zók, akik büszkén beszélnek arról, hogy munkájukkal ők is hozzájárultak korunk e nagysza­bású alkotásának felépítéséhez. A Kémet Demokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága megkezdte Síét amerikai szolgálatban álló kém perének tárgyalását Berlin, (ADN). A Német De­mokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága pénteken kezdte meg a nyugatberlini úgynevezett „szabad jogászok vizsgálóibizottsága” hét ügynöke ellen indított per tárgya­lását. A vádlottak az amerikai tit­kosszolgálat által irányított és pén­zelt nyugatberlini kémszervezet meg­bízásából dolgoztak, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szov­jetunió ellen irányuló gazdasági és katonai tevékenységet fejtettek ki. A németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság berlini képviselőjének levele Berlin nyugati övexeteinek parancsnokaihoz Berlin (TASZSZ) Berlin nyugati övezeteinek parancsnokai 1952 jú­nius 6-án és 8 án levelet intéztek S. A. Gyenyginhez, a Szovjet Ellen­őrző Bizottság berlini képviselőjé­hez azoknak az intézkedéseknek ügyében, amelyeket a Német Demo­kratikus Köztársaság Berlin külső övezete védelmének ügyében foga­natosított. 1952 július 19-én S. A. Gyenygin válaszolt Berlin amerikai, angol és francia övezeti parancsnokainak. Válaszlevelében hangsúlyozza: azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya hozott Berlin külső öve­zete védelmének erősítése ügyében, „azoknak a kémszervezeteknek ter­rorista,, kártevő, kém- és fel forgató tevékenysége tette szükségessé, amelyek Nyugat-Berlinben állítot­ták fel központjaikat és a Német Demokratikus Köztársaság vala­mint annak lakossága elleni cse­lekményeket követnek el, A berlini terrorista és kártevő banda ellen nemrég lefolytatott bí­rósági eljárás megmutatta, hogy Nyugat Berlin a Német Demokrati­kus Köztársaság ellen irányuló kémkedés, kártevés és provokáció fészke lett. Emellett inegál lapítot­ták, hogy Berlin külső övezete megfelelő védelmének hiánya elő­segíti ezeknek a kártevő szerveze­teknek a tevékenységét.” S. A. Gyenygin befejezésül hang­súlyozta : „amint a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak határozata is kimondja, ezek a védelmi intézkedések ideiglenesek és azonnal hatályon kívül helyezik, mihelyt megegyezés jön létre a szabad össznémet választások meg­tartásáról, az egységes, demokrati­kus és békeszerető Németország megteremtése érdekében.” Ax t j Kína kiilőntudósítója a 123.9 számú magaslati pont ellen intézett amerikai támadásról Keszon. (Uj Kína). Amióta az, amerikaiak a Panmindzson közelé­ben fekvő területeken bevetették I. tengeri hadosztályukat, azóta az amerikai tengerészek ismételten tá­madást indítottak az értekezlet színhelyétől keletre fekvő 123.9 számú magaslati pont ellen, ame­lyet kínai önkéntesek tartanak. Legutóbb július 6-án az ameri. teaiaik egyik zászlóalja parancsot kapott a magaslat előretolt állásai­nak megtámadására. Ebben az üt­közetben az amerikai zászlóalj két­százötven embert vesztett, míg a kínai önkéntesek vesztesége mind­össze egy halott és három sebesült volt. A támadást egész napon át tartó ágyú tűz és repiilőbombázás vezette be. Este tíz órakor lopva felsorakoztattak egy zászlóaljnál valamivel nagyobb erőt, amely bá­rom oldalról csendben megközelí­tette a dombot. Amikor az ameri­kaiak már csak harminc méternyi­re voltak a vonaltól, kézigránátok zápora zudult feléjük. Az ameri­kaiak működésbe helyezték láng­szóróikat. A kínai önkéntesek a föl­dön tovaharapódzó lángok ellenére megsokszorozták kézlgr á né t-t ám a­dásukat. A domb két széléről más kínai önkéntesek is beavatkoztak az ütközetbe gépfegyver és ágyn- tüz zúdult az ellenséges csapatok­ra, amelyek sűrű fiistfellegben és (vakító lángtengerben visszahúzód­tak. A küzdelem rövid és sikeres ivóit. Az amerikai parancsnokok később további támadásokra kényszerítet- ték embereiket, de az amerikai ten­gerészek közül egy sem merte első­nek megmászni a dombot. Egymás­ba kapaszkodva kúsztak felfelé, mint valami megriadt csorda, de a kézigránátok és tankelhárító bom­báik egymásután terítették le őket, amíg jobbnak nem látták életüket menteni és visszaszal ad ni. Amikor a megmaradt amerikai tengerészek a domb alján újból csoportosulni készültek, a népi haderőknek a domb körül elhelyezett ütegei srapmsllrcáport zúdítottak rájuk. Az jamerikaiak újból vad menekülésbe tkezdtek, de igen kevésnek sikerült közülük elmenekülnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom