Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-26 / 174. szám

1932 JÚLIUS 26, SZOMBAT NÉPLAP 3 Vasárnaphoz egy hétre,, augusz­tus harmadikán a paszabi dolgozó parasztok egy népes csoportja kel útra, hogy meglátogassa az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezetet. Paszabon egy hármas és egy egyes típusú termelőszövetkezeti csoport működik kiváló eredménnyel. Ezek ta csoportok a falu dolgozó népének üzeme előtt nőttek, terebélyesedtek, (erősödtek meg. A paszabi dol­gozó pairasztok saját termelőszötet- Ikezeti csoportjukban láthatják, ta­pasztalhatják, mit jelent a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás : bő termést, boldog életet. Azonban a paszabiak nemcsak a saját szövet.’ kezetiilcben, hanem más falubeliben is tapasztalni akarnak. így szüle­tett meg az az elhatározás, hogy meglátogatják az Ibrányi Alkot­mány termelőszövetkezetet. A dol­gozó parasztokat ezen a látogatá­son olyan gazdák képviselik, mint Kocsmár András, Tóth András, Tibor György, Ballal András, Ila- ddbás István, De elmegy az első típusú termelőcsoport néhány tagja is Kiss Mihály elnök vezetésével, hogy megnézzék, miként dolgozik az „Alkotmány”. nyíre megnöveli a terméshozamot, milyen agrotechnikai eljárásokat I alkalmaztak még, hogy az ősszel megkezdik a vetésforgó kialakítá­sát. Meg azt, hogy a munkákat mennyire elősegíti a verseny. A pártszervezet tagjai egyenletesen vannak elosztva a munkacsapatok­ban és felelősek az ott folyó mun­kákért. így javult meg például a Címre munkacsapat, amely a leg­rosszabb volt. Most az aratásnál teljesítménye már kétszáz százalék volt. Jócskán eltelik az idő, mire egy jó nagyot kerülve Mit fognak megnézni ezek a dolgozó parasztok a termelőszövetkezetben látogatásuk során? Hadabás István fiatal, dolgos ember, ö elsősorban arra kíváncsi, mennyi munkaegysé­get lehet elérni a, szövetkezetben. Hadabás István, bár még fiatal, az lapja föld jén gazdálkodik, — mert az beteges, — de máris jó gazda hírében áll. A földjükön sokat tud termelni, de mégsem annyit, mint a termelő­szövetkezetiek. így hát úgy számít, liogy alaposan megnézi, hogyan tud a termelőszövetkezet oly nagy ter­méseket elérni, fis még egy dolgot méz meg Hadabás István: a gépi ónunkéit. Kis gyermekkora éta sze­reti a gépeket, s nagyon kíváncsi rá milyen termés jár a gépi munka nyomában. Tóth András középparaszt Pa- szab egyik legjobb gazdája. Amikor ti szeszélyes időjárás miatt a többi parasztoknak nagyon kevés a ter­mése, neki akikor is közepes. Éppen ezért pit a legjobban azok az agro­technikai eljárások érdeklik, ame­lyeket a szövetkezet alkalmaz a na­gyobb termés elérése érdekében. Az egyes típusú termelőcsoport parasztjai már elindultak a szövet­kezeti gazdálkodás útján. A közös vetés meghozta a maga gyümölcsét. Mielőtt tovább mennének ezen az úton, még meg akarnak nézi egy pár szövetkezetei. így az ibrányi Alkotmányban a többi fontos dol­gok mellett leginkább a munkaszer­vezés és a termelőszövetkezet üzemi pártszervezete érdekli őket. És amikor eljön a nap, a paszabi dolgozó parasztok küldöttei útra­kelnek. Az „Alkotmány” termelő­szövetkezet tagjai már várják őket. Először a nemrég kijavított, frissen meszelt kultúrliúzba vezetik az ér­kezőket, hogy mielőtt elindulnának szétnézni, beszélgessenek egy kiesi!. A szobában, ahová belépnek, egy nagy rádió és köuyvtárszekrény van. „Tavaly kaptuk ezt egy ke­rékpárral együtt, magyarázza majd tíz elnök, mert a gabomabeadási ter­vünket 316 százalékra teljesítettük. Aztán leülnek, beszélgetnek egy ki­csit, de a vendégek nyugtalanok, sze­relnének már kint lenni, látni, ta­pasztalni. Így az elnök az indulást jelzi. Amint kilépnek az udvarra, az oluök mesélni kezd szövetkeze­tükről: — Termelőszövetkezetünk most, augusztus 20-án lesz két éves, ezért äs kapta az „Alkotmány” nevet. Amikor megalakultunk, 15 család­dal, 180 hold földdel, nem volt tóm mink, csak a dolgos kezünk. — Nehéz volt az az első esztendő. A földjeink 16 kilométeres körzetben Toltak szerteszét. Amikor vetni takartunk, el kellett menni még es­te, ha reggel jókor akartunk hozzá­fogni. Állatállományunk nem volt. A gépállomás segítségével szántot- tuk-vetettük földjeinket. Kemény munkáiban telt el a® év, de a közös munka első gyümölcse megmutatta, érdemes így dolgozni. Az első beta­karításnál csodájára jártak termé­süknek. Búzá'ból nekünk holdan­ként 12 mázsa termett, az egyéni­leg dolgozó parasztoknak pedig csak 8. Rozsból az átlagtermésünk 13 mázsa volt. az egyénieknek íredig bét. Árpáiból nekünk 16, nekik nyolc mázsa. De ez így volt majd­nem minden növény féleségnél. És nagyszerű eredményt mutatott az első zárszámadás is. Voltak olyan tagok, akik majd ötven mázsa sze­mes terményt kaptak munkaegysé­geik fejében, a többi más egyéb ter­mészetbeni járandóság és a pénz­beli juttatás mellett. Volt olyan ta­gunk, aki ötezer forint értékű ipa r- cikkutalványt vásárolt el. És en­nek a jó zárszámadásnak az ered­ménye itt van, — mutat az ük kétoldalún húzódó házsorra. — Ezek lakói ma már mind termelő- szövetkezeti tagok. Már 94 család van a szövetkezetünkben, s több mint hatszáz hold földön gazdál­kodunk. Ezeknek a tagoknak ötven százaléka sohasem tudott sertést, szarvasmarhát tartani. Nem jutott el odáig. Most nézzenek be akár­melyik udvarra! Mindenütt talál­nak ebből is, abból is. Vagy nézze­nek be a szekrényeikbe, melyek tömve vannak ruhaneművel, cipő­vel. Itt van például id. Burzán Péter háza, menjünk be iele. s pótbeporzáist. De meg is látszik, a termésünk megint nagyobb az egyénileg dolgozó parasztokénál (hét-három mázsával. Aztán elérkez­nek majd a tengerihez, amely négy­zetesen van vetve. Ez messze kivá­lik a többi közül. Ott, ahol lehetett, már a lótbeporzást Is elvégezték. A sorközök tiszták, gaz csak elvétve látható. — Nem sajnáltuk tőle a kapát — mondja majd az elnök, — először okekapáztuk, aztán kéziíkapával húzgáltuk meg. Mindenkinek meg­van a maga területe, amelynek megmunkálásában segítenek a csa­ládtagok , asszonyok is. Igaz,, ilyen kevés van, mert a növényápoló bri­gád 80 százaléka nő. Beléptek a szövetkezetbe. Még az aratás alatt is folyt a növényápolás, mert úgy szerveztük meg a munkát. Hiányzó nálunk elvétve akad, mert a tag­ság szigorúan használja a törvény­ben előírt büntetést a munkafegye­lem megszegőivel szemben. Aztán majd elmondja az elnök elvtárs, hogy a gépi munka meny­cljuínak a szövetkezet építkezéséhez. Ez a vasútállomástól nem messze vau, ahol hatalmas garmada tégla és kő vár az elszállításra. Az épít­kezés helyén már sok ú,i épület hú­zódik. Két pajta IS fiókkal, 80 fé­rőhelyes tehén istálló, 100 süldő szá­mára szabadszállás, 1000 férőhelyes baromfiól. Már fiáig kész van egy 52 kecces sertésfiaztató. De ez még remmi! Alit fognak építeni még eb­ben az évben: 10 fiókos téglapajta, 40 férőhelyes lóistálló, öt vagonos tengerigóré, két egyenként száz köbméteres betonsiló, süllyesztett betontrágyatelep, gép- és szokér- szin, kovács- és egyéb műhelyek szerepelnek a terviben. Itt van,. nem messze a szövetke­zet állatállománya, 18 ló, 24 szarvasmarha, 92 sertés. Ez nem nagyon sok, de idáig nem tudták állatállományukat fejleszteni, mert nem volt hely. Az építkezéssel nő majd az is. Az év végére lesz 147 szarvasmarha, 416 sertés, ezer ba­romfi, 35 ló. De ez csak a kezdet. A szövetkezeti parasztok már távo­labb is néznek. S már látják az új központi tanya épületeit, ha pedig a szövetkezet önálló lesz (amelyet most kérnek), az új feldolgozó üze­meket. S így fog eltelni a nap. A paszabi küldöttek megismerkednek egy szövetkezettel, amelynek, mint mindegyiknek, útja felfelé ível. s amelyik azt mutatja: érdemes a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépni. ‘ 6.35 kilogram kenyérgabona jut munkaegységenként a ieveleki filkoimányban a félévi elszámolásnál Leveleken jó ütemben halad a kenyérgabona begyűjtése. A tanács nem tűr törvényszegést a község­ben. Eddig hatvan gazda csépelt el s három nem adta be kötelezettsé­gét 24 órán belül. A tanács azonnal kivetette rájuk az 5 százalékos emelést. A dolgozó parasztok nagy­része szép példáját adja a hazafi- ságnak. Ifjú R. Takács János kom­munista dolgozó paraszt, aki ta­nácstag is, 170 százalékra teljesí­tette beadási kötelezettségét és ver­senyre hívta ki a község valameny- nyi dolgozóját. Ifjú B. Takács Já­nos szintén 170 százalékra teljesí­tett. A begyűjtési állandó bizottság elnöke, TJr Fodor János 210 száza­lékkal a verseny élén halad. Leveleken a termelőszövetkezeti csoport is szép eredményeket ért el. Példát mutatott az aratásban, begyűjtésben, az állam Iránti köte­lezettségek teljesítésében. Nem vé­letlenül gondol egyre több, még kí­vülálló dolgozó paraszt arra, hogy rálép a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Gyorsítja az elhatározást a félévi elszámolás. A szövetkezeti élet bőségéről beszélnek az elszámo­lás adatai: egy-egy munkaegységre 14 forint készpénz, 47 dekagram cukor, 6.35 kiló kenyérgabona, 1.5 kilogram árpa stb. jut. Közeledik a Lenin-csatorna ünnepélyes megnyitásának pillanata Moszkva, (MtI) Gyorsan kö­zeledik az óra, amikor Kraszno- armejszkben Sztálin elvtárs mo­numentális szobra körül meg­kezdődik az ünnepi ülés, ame­lyen megnyitják a Lenin-csator- nát. Krasznoarmejszk a nagy vízi­ét Volga felőli kapuja. Itt kez­dődik a volgai zsilipek lépcső­sora, amely átemeli a Volga felé tartó hajókat, a Volga—Don víz­választón, Itt feszül majd végig a csatorna felett a vörös szalag, amelyet elvág maid a folyami hajózásügyi miniszter, aki a Szovjetunió Minisztertanácsának megbízásából megnyitja a csa­tornát. A környék ünnepi külsőt öl­tött, virág- és zászlóerdőkbe, zöld fák koszorújába öltözött. A csatorna kapuját a Volga felől hatalmas diadalív képezi. A diadalív művészi domborműve a Vörös Hadseregnek a fasiszta hordák felett Sztálingrád falai­nál aratott történelmi győzel­mét ábrázolja, Az ötven méter magasságba nyúló kapu felső részére arany betűkkel vésték be ezeket a szavakat: „Dicsőség a nagy Sztálinnak!" A diadalív belseiében sok ki. sebb-nagyobb helyiségben moto­rok, emelőkészülékek és zsilip, kezelő-szekrények vannak. — Ugyancsak itt van az első számú zsilip parancsnokának irodája. A volgai kapu ötven méternvi magasságából feltárul a határ­talan volgai térség csodálatos látványa. Mindenfelé hajókara- vánok láthatók. Közvetlenül a diadalív lábánál terül el Krasz- noarmejszk, a múlt évben épí­tett új városnegyedeivel. A „Jos,zif Sztálin“ gőzös az elmúlt hét péntekén elindult Moszkvából Sztálingrádba, hogv résztvegyen a Lenin-csatorna ünnepélyes megnyitásán. A meg­nyitáskor a hajófelvonulást a „Joszif Sztálin’-gőzös vezeti. A „Joszif Sztálin" gőzös már hat napja halad, nevezetes út­ján. A hajót mindenütt szere­tettel várják a szovjet dolgo­zók, akik büszkén beszélnek arról, hogy munkájukkal ők is hozzájárultak korunk e nagysza­bású alkotásának felépítéséhez. A Német Demokratikus Köztársaság Lcgíelsö Bírósága megkezdte Siet amerikai szolgálatban álló kém perének tárgyalását Berlin, (ADN). A Német De­mokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága pénteken kezdte meg a nyugatiberlini úgynevezett „szabad jogászok vizsgálóbizottsága” hét ügynöke ellen indított per tárgya­lását. A vádlottak az amerikai tit­kosszolgálat által irányított és pén­zelt nyugatberlini kémszervezet meg­bízásából dolgoztak, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szov­jetunió ellen irányuló gazdasági és katonai tevékenységet fejtettek ki. A németországi Ssovjet Ellenőrző Bizottság berlini képviselőjének levele Berlin nyugati övezeteinek parancsnokaihoz Berlin (TASZSZ) Berlin nyugati övezeteinek parancsnokai 1952 jú­nius 0-án és 8 án levelet intéztek S. A. Gyenyginhez, a Szovjet Ellen­őrző Bizottság berlini képviselőjé­hez azoknak az intézkedéseknek ügyében, amelyeket a Német Demo- kratikus Köztársaság Berlin külső övezete védelmének ügyében foga­natosított, 1952 július 19-én S. A. Gyenygin válaszolt Berlin amerikai, angol és francia övezeti parancsnokainak. Válaszlevelében hangsúlyozza: azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a Német 'Demokratikus Köztársaság kormánya hozott Berlin külső öve­zete védelmének erősítése ügyében, „azoknak a kémszervezeteknek ter­rorista, kártevő, kém- és felforgató tevékenysége telte szükségessé, amelyek Nyugat-Berlinben állítot­ták fel központjaikat és a Kémet Demokratikus Köztársaság vala­mint annak lakossága elleni cse­lekményeket követnek el. A berlini terrorista és kártevő banda ellen nemrég lefolytatott bí­rósági eljárás megmutatta, hogy Nyugat Berlin a Német Demokrati­kus Köztársaság ellen irányuló kémkedés, kártevés és provokáció fészke lett. Emellett megállapítot­ták, hogy Berlin külső övezete megfelelő védelmének hiánya elő­segíti ezeknek a kártevő szerveze­teknek a tevékenységét.” S. A. Gyenygin befejezésül hang­súlyozta : „amint a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak határozata is kimondja, ezek a védelmi intézkedések ideiglenesek és azonnal hatályon kívül helyezik, mihelyt megegyezés jön létre a szabad össznémet választások meg­tartásáról, az egységes, demokrati­kus és békeszerető Németország megteremtése érdekében.” Az tlj Kína hiilöntudósítója a 123.9 számú magaslati pont ellen intézett amerikai támadásról Keszon. (UJ Kína). Amióta az amerikaiak a Panmindzson közelé­ben fekvő területeken bevetették I. tengeri hadosztályukat, azóta az amerikai tengerészek Ismételten tá­madást indítottak az értekezlet színhelyétől keletre fekvő 123.9 számú magaslati pont ellen, ame­lyet kínai önkéntesek tartanak. Legutóbb július 6-án az ameri­kaiak egyik zászlóalja parancsot kapott a magaslat előretolt állásai­nak megtámadására. Ebben az üt­közetben az amerikai zászlóalj két­százötven embert vesztett, núg a kínai önkéntesek vesztesége mind­össze egy halott és három sebesült volt. A támadást egész napon át tartó áigyutűz és repülő bombázás vezette be. Este tíz órakor lopva felsorakoztattak egy zászlóaljnál valamivel nagyobb erőt, amely bá­rom oldalról csendben megközelí­tette a dombot. Amikor az ameri­kaiak már csak harminc méternyi­re voltak a vonaltól, kézigránátok zápora zudult feléjük. Az ameri­kaiak működésbe helyezték láng­szóróikat. A kínai önkéntesek a föl­dön tovaharapódzé lángok ellenére megsokszorozta k kézigrá i iá t-t áma­dásukat. A domb két széléről más kínai önkéntesek is beavatkoztak az ütközetből gépfegyver és ágyn- tüz zúdult az ellenséges csapatok­ra, amelyek sűrű füstfellegben és vakít ó hingt engerben visszalnizöd- itaik. A küzdelem rövid és sikeres ivóit. Az amerikai parancsnokok később további támadásokra kényszer [tet­ték embereiket, de az amerikai ten­gerészek közül egy sem merte első­nek megmászni a dombot. Egymás­ba kapaszkodva kúsztak felfelé, mint valami megriadt csorda, &• a 'kézigránátok és tankéit) árítö bom­báik egymásután terítették le őket, amíg jobbnak nem látták életüket menteni és visszaszaladná. Amikor a megmaradt amerikai tengerészek a domb alján újból csoportosulni készültek, a népi haderőknek a domb körül elhelyezett ütegei israpnellzáport zúdítottak rájuk. Az (amerikaiak újból vad menekülésbe ikezdtek, de igen kevésnek sikerült közülük elmenekülnie. LÁTOGATÓBA MENNEK A PASZABI EGYÉNI GAZDAK — Szívesen látják a kedves vendégeket az ibrányi „Alkotmány66 termelőszövetkezetben Burzán bácsiéit, amíg a szövetke­zetbe nem léptek, gy álltak, mint az ujjam. Most "y telién, egy anyakoca van a. ban. S disznó­kat Is öl az öreg, »lóta sző vetke­zeti paraszt. Táv több mint öt­ezer forintot költi ruhaneműre. Az idén tavasszá előlegcsztás­kor is kevés hijj 700 forintot kapott. Ezért v< igának kőt rend ruhát, cipőit Itözfette fe­leségét és fiát is. A házsorból ki zérübe in­dulnak. A csépié" i már be­fejezik a szövet 1 beadást pedig még a cs rése előtt teljesítik. A f ' kötele­zettség teljest állnak rosszaik Tojás' 'sz évit, baromfiból a ányból és szénából az ák. — Sertésből már i évre adtaik be 22 m. A hatailmas ssan haladnak. Eb1 Irpa volt, amoda h — A kalász ást végeztünk — —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom