Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-02 / 153. szám
1952 JÚLIUS 2, SZERDA NÉPLAP Az MDP Központi Vezetősége ülésén Farkas Mihály elvtárs beszámolójában a. többi között a következőket mondotta: Mi lette szükségessé, hogy a Központi Vezetőség megtárgyalja az ifjúság között végzendő párt- munka feladatait? Mindenekelőtt az, hogy mind erőteljesebben növekszik az új nemzedék szerepe, jelentősége a szocializmus építésében. A legnagyobb hiba lenne, — mondotta a továbbiakban Farkas Mihály elvtárs, — ha a párt, ha a DISz. letoecsjilné az ifjúság nevelésének nagy feladatait és e feladatok nehézségeit, ha ab- Ml indulna ki. hogy az ifjúság úgyszólván már a maga egészében véglegesen, ingadozás nélkül a párt mellett áll, már a párt biztos tartalékserege. Még kiizdenünk kell a munkás- ifjúság soraiban a fegyelmezetlenség, a munkához való felelőtlen viszony ellen. Még fellelhető ifjúságunk soraiban a cinizmus. Harcolnunk kell nem egyszer az antiszemitizmus, vagy sovinizmus ellen. Ez utóbbi nem egyszer már a népi demokráciához alakítva jelentkezik. Pl. abban, hogy szocialista építésünk sikereit a „magyar faj felsőbbrendűségével” magya-' rázzák. Ifjúságunk egy részében van még önző anyagiasság is, vannak olyanok, akik a hazához, a közösséghez való viszonyt kizárólag azon mérik, mit kapnak a társadalomtól és akiknek az anyagi érvényesülésen, a karrieren kívül semmi sem fontos. Még nincs minden rendben ifjúságunk erkölcse _ nem utolsósorban szexuális erkölcse — terén, a szülőkhöz, a leányokhoz, a családhoz való viszonyában. A dolgozó nép soraiból az állam és a nép hatalmas áldozatai árán nevelődő munkás. és paraszt származású tanulóifjúságunk bizony még nincs eléggé felvértezve a dolgozó néptől való elszakadás, elidegenedés veszélyével szemben. Vannak a kozmopolitiz- musnak is hatásai ifjúságunkra: a nyugati táncok, öltözködés utánzása, a „jampeckedés” st'b. Tapasztaltunk még negatív jelenségeket, túlzott anyagi igényeket, sőt követelőzést, felelőtlen viszonyt a tanuláshoz. elernyedést a nehézségek leküzdésénél. A mi ifjúságunkat a múlt bur- zsoá erkölcse általában kevésbbé terheli, mint a felnőtt nemzedéket _ és ez így nagyon jól van —-, de ugyanakkor ifjúságunk kevésbbé van megodzve az élet nehézségeivel szemben, hiszen az ő múltja és felemelkedése még simább volt, mint népünk felemelkedése általában, ennélfogva a „sima”, a ..békés fejlődéssel”, a sikerekkel járó veszélyek: az elbizakodottság, a kitartás hiánya, a megalkuvás, vagy meg! apu lás a nehéz, áldozatokat követelő helyzetekben őt még inkább fenyegetik, mint az idősebb nemzedéket. A pacifizmus ernyesz.tő és mérgező hatását sem küzdöttük le még ifjúságunkban. Ezen a téren szintén sok a tennivaló. Amint az elvtársak az elmondottakból láthatják, Ifjúságunk nevelése terén pártunk nagy feladatok elvégzése előtt áll. Farkas elvtárs ezután a DISz. szervezeti erejéről beszélt, hangsúlyozva, hogy az új nemzedéknek nem a döntő többsége, hanem csak kisebbsége, mintegy 35 százaléka van a DISz.-ben. Gyengeségei és hiányosságai dacára — folytatta Farkas elvtárs, — a DISz., de különösen az úttörő-mozgalom már komoly erőt képvisel az ifjúság között. Pártunknak' azonban a DISz. fejlődését nemcsak szervezeti, de politikai szempontból is meg kell vizsgálnia. A PÁRT MUNKÁJA AZ IFJÚSÁG KÖZÖTT Farkas Mihály elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén Milyen politikai célokat és feladatokat tűzött ki pártunk a DISz. elé és hogyan oldotta meg ezeket a DISz.? Az ifjúság között végzett munkában csak kezdeti eredményekről tehet beszélni. Dolgozó és tanuló ifjúságunk nagy politikai változása és fejlődése mögött a DISz. — és tegyük hozzá — a párt munkája az ifjúság között általában réve elmaradt. Ennek a nem kielégítő helyzetnek az oka döntő mértékben abban keresendő, hogy pártszervezeteink mindmáig nem ériették meg eléggé a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezet jelentőségét, ezért nem fordítottak rét. elég gondot, nem vezették, támogatták ,<t nem ellenőrizték eléggé. A felelősség az ifjúság között végzett munka nem kielégítő helyzetéért elsősorban r. pártot terheli. A DISz., elvtársak, csak a párt vezetésének biztosítása által válhat a dicső Komszo- molhoz hasonló forradalmi ifjúsági szervezetté, a magyar nép új nemzedékének olyan harcos iskolájává, amely szocialista szellemű nevelésével átfogja a fiatalok döntő többségét. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség 1950 február 10-i ülésén tartott beszámolójában a következőket, mondotta : „Az ifjúság körében megértek a dolgozó fiút átok minden rétegét egységesen összefogó szervezet létrehozásának előfeltételei. Az ifjak megértették, hogy eljött az ideje, hogy nálunk is meg kell teremteni azt az egységes szervezetet, amely a Szovjet unió Komszomoljóhoz hasonlóan elősegíti az ifjúság szocialista nevelését és pártunk utánpótlását az ifjúság köréből.’’ Rákosi elvtárs ebben a beszédében pártunk új ifjúsági politikáját vetette fel, ami nagy jelentőséggel bírt nemcsak az ifjúsági mozgalomban dolgozó párttagok, de egész pártunk számúra is. Hogy mit jelentett pártunk új ifjúsági politikája és ezzel kapcsolatosan milyen új feladatok állanak pártszervezeteink előtt, mindezt a Központi Vezetőség a párt ifjúsági szövetségének létrehozásával kapcsolatosan a pártszervezetekhez intézett levelében határozta meg. Ebben a levélben pártunk a következőkre utasította szervezeteit: i 1. Rendszeresen irányítsák, segítsék és ellenőrizzék a hozzájuk tartozó ifjúsági szervezetek munkáját. Minden pártbizottságban és pártszervezetben közvetlenül a titkár, vagy a szervezőtitkár felelős az ifjúsági szervezel munkájáért. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a pá.rt szervezetek vezetőségébe és a pártbizottságokba beválasz- szák az ifjúsági szervezet, illetve bizottság titkárát, amennyiben pártunk tagja. Ahol ez nem történt meg, ott is be kell vonni az ifjúsági szervezet, titkárát a párt vezetőség m unkájá ba. .?. Biztosítani kell. hogy a fiatal párttagok és tagjelöltek lehetőség szerint az ifjúsági, szervezetben végezzék párt mun káj u ka t. A tapasztalatok azt igazolják, hogy pártszervezeteink nem értették ,meg eléggé azokat a feladatokat és kötelességeket sem, amelyeket a Központi Vezetőség levele az ifjúsági szövetség vezetésével kapcsolatosan felvetett és ennek következtében nagyon hiányosan hajtották végre. A DISz. is hibát követett el, mert nem törte magát, hogy érvényesítse a párt vezetése által biztosított jogait, nem törődött eléggé a maga részéről azfcai, hogy mindenütt megkapja azt az irányítást és azt a támogatást a párt részéről, amely nélkül eredményesen dolgozni nem tud. E legfontosabb hibák mellett a DISz. fejlődését komolyan zavarta — és még ma is zavarja — funkcionáriusainak igen nagymértékű fluktuációja. A DISz.-szervezetek és részben az intéző bizottság vezetési stílusára nagymértékben jellemző a tömegektől való elszakadás. A Dl űz. vezetői bosszú hónapokon át nem járnak ki a DISz. alsóbb szervezeteihez, megyei, városi, járási és különösen üzemi szervezeteihez. — Nagyon ritkán — vagy egyáltalában nem — fordul elő az, hogy a DISz. vezetői ifjúsági gyűléseken az ifjúsághoz szóinak. A DISz. vezető szerveinek munkatársai idejük tekintélyes részét üléseken és határozatok, körlevelek megírásával töltik el. Feltételezhetnénk, hogy akkor, amikor a DISz. nagyiészt körleveleken és határozatokon keresztül vezet, megtesz mindent, hogy azokat ellenőrizze is. Sajnos, meg kell azonban állapítani, hogy a DISz. intéző bizottságában hiányzik a vezetésnél az ellenőrzés. Kevese: — vajmi keveset — törődnek a DISz.-nél a hozott határozatok sorsával, végrehajtásával. A DISz. intéző bizottsága nem nézi meg rendszeresen, hogy mi a további sorsa a DISz. szervezeteinél hozott határozatoknak, hogyan hajtják végre s egyáltalában végrehnjt- ják-e a határozatokat. Nem adják meg a végrehajtáshoz szükséges támogatást és így nem is tudják, hogy az alsóbb DISz.-szervezetek az intéző bizottság határozatainak nagy részéről már rég meg js feledkeztek. Pártszervezeteinknek a jövőben feltétlenül meg kell mindent tenniük annak érilekében, hogy megtanítsák a DlSz.-szerve- zetek vezetőit, a kommunista vezetés stílusának elsajátítására. t DISz.-szervezetek vezetői értsék meg: a jó vezetésnek döntő feltétele az. hogy ismerjék a tömegeket, ismerjek saját szervezeteiket, hogy állandóan és folyamatosan eleven kapcsolatban legyenek az ifjúsági tömegekkel és szervezeteikkel. A l>ISz.-re is teljes mértékben érvényes az a sztálini tanítás, amely az ellenőrzést a pártmnnka egyik döntő tényezőjének tekinti. A DISz. munkáját gyengítette továbbá az a szektariánus szellem. amely fellelhető a DISz. szervezeteiben és amely többek között kifejezésre jut abban is, hogy mechanikusan kopírozzák a pártot, annak módszereit, továbbá abban, hogy számos DISz.-szervezeí elhanyagolja az ifjúság sport- és kulturális kérdéseivel való foglalkozást. Nagyon komolyan fel kell pártunknak figyelnie arra a tényre, hogy a DISz.-ben lényegében a 10 —20 éves fiatalok vannak, tehát a fiatalságnak csak öt korosztálya. Igaz, ennek az öt korosztálynak nagy többsége bent van a DISz.- ben, de az is igaz, hogy a fiatalság hat korosztálya majdnem teljes egészébe® hiányzik a DTSz.- szervezetböl. A 20 éven felüli ifjúság távoltartja magát a DlSz.-tői, mert a DISz. politikai, nevelő, kulturális munkája nem elégíti ki igényeit. A DISz. bürokratikus vezetési stílusa, a tömegektől való részbeni elszakadása és az a tény, hogy a DISz. funkcionáriusai közül még ez év márciusában a központban 25 százalék, a megyékben 50 százalék, Budapesten 56 százalék 10—21 éves volt, szintén nem hatott valami nagy vonzóerővel a 20 éven felüli fiatalságra. Ezen a téren az utóbbi időben történt némi javulás a DISz.-ben. Pártunk Politikai Bizottsága ez év februárjában felfedte a DlSz.- nek e komoly hiányosságait és megtette a szükséges intézkedéseket ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetésére. A Politikai Bizottság február 28-án hozott határozata a pártmunka megerősítéséről az ifjúság között a következő, képpen intézkedik : „Arra kell törekedni, hogy a ?} éren aluli fiatalok elsősorban a púit legfontosabb segédcsapatéiban. a DISz.-ben dolgozzanak, politikailag olt Izépezzék magukat és aktív műnkéit ott, végezzenek. A pártbizottságok és a pártszervezetek a DISz. szervezeti megerősítése és a párt egészséges utánpótlásának biztosítása érdekében a. éven aluliak közül tagjelöltnek csak a termelésben, a t'Miulásbap, a társadalmi munkában kiváló érdemeket szerzett fiatalok legjobbjait vegyék fel. A pártbizottságok ellenőrizzék és segítsék elő, hogy a területükön dolgozó DISZ. bizottságok vezetői és munkatársai, valamint fontosabb Dl Bz.-szervezetek titkárai keltő politikai képzettséggel és tapasztalattal rendelkező, a feladat ellátására alkalmas — lehetőleg 20 éren felüli — káderek légyenek és hogy a DlSz.-bizott- ságokban és a vezetőségekben kialakuljon egy stabil may olyan fiatalokból, akik már túl vannak a kötelező katonai szolgálaton, valamint a női káderekből. A pártbizottságok a DlSi.-szervek megerősítése céljából adjanak u DISz.-nek politikailag fejlett és lehetőleg már pártiskolát végzett, 24—20 éves pártkádereket és segítsék, hogy a hatáskörükbe tartozó DlSz.-vezelők mielőbb elvégezzék a beosztásuknak megfelelő pártiskolát.’’ A Politikai Bizottság február 28-i határozata az ifjúság között végzendő pártmunka és a DISz. politikai és szervezeti fejlődésének. új szakaszát nyitja meg. A határozat eredményeként a DISz.-ben komolyan meg kell, hogy ■ nőjön a politikailag fejlett vezetők száma. ami törvényszerűen maga után keli, hogy vonja a DISz.-szervezet magasabb színvonalú politikai ne- velőmunkáját, az ifjúság eredményesebb bekapcsolását a termelésbe, a szocialista versenybe, a tszcs.-k megszilárdításába ; maga után kell. hogy vonja a jobb tanulást. A Politikai Bizottság e nagyjelentőségű határozatának helyes végrehajtása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megnőjön a DISz. vonzóereje, népszerűsége az új nemzedék milliós tömegében és ezen belül a 20 éven felüli ifjúság között is. ami kifejeződik majd a DISz. taglétszámának gyorsaiéi növekedésétien. örvendetes tényként lehet megállapítani, hogy a Politikai Bizottság február 28-1 határozatát párt- szervezeteink, különösen megyei, városi, járási bizottságaink eredményesen kezdik végrehajtani. Június 6-ig. nem teljes adatok szerint országosan több, mint 2200 párttagot küldtek pártszervezeteink a DISz. erősítésére. De a DISz. nem készült fel eléggé arra, hogy ezt a párt-megerősítést szervezetein belül gyorsan és átgondoltan lebonyolítsa. Vontatottan állították funkcióba az új kádereket és nem adtak részükre konkrét feladatokat. Ennek eredményeként többen már „vissza is mentek a pártba”. Pártszervezeteinknek törődniök kell azzal, hogy a DlSz.-be irányított fiatal párttagokat tehetségüknek és képességüknek megfelelően — és persze figyelembevéve az ifjúsági szövetség szervezeti autonómiáját — a DlSz-szervezetek tagsága megfelelő funkcióba válassza be.' Ezt annál is inkább figyelembe kell venni, mert egyes DISz.-szerveze • teknél a DISz.-be irányított fiatal párttagokat nem választás, hanem kinevezés útján, helyezik funkcióba. — ami persze helytelen! Miben mutatkoznak meg pártbizottságaink, pártszervezeteink munkájának jelenlegi hiányosságai a DlSz.-szervezetek vezetésében és támogatásában? Abban, hogy a DlSz.-szervezetek irányítása és támogatása még mindig nem vált a pártszervesetek munkájának szerves részévé, ma még — sajnos — az a helyzet, hogy pártszervezeteink kampányszerűen foglalkoznak az ifjúság kérdéseivel. Az ifjúság nevelése, irányítása, a DISz. erősítése azonban semmi esetre sem kampányfeladat' Ezzel a bonyolult, sokrétű feladattal rendszeresen és tervszerűen kell foglalkozni. Az ifjúság nevelését, a DlSz.-szervezetek irányítását, és támogatását a. párt állandó jellegű, egyik legdöntőbb politikai feladatának kell tekinteni! Pártbizottságainknak az ifjúság között végzett munkájára nagyrészt az jellemző, hogy csak nagy általánosságban foglalkoznak vele. Ennek megfelelően a DISz.-re vonatkozó határozatok is nagyon ál talánosak. Pártszervezeteinknek, pártb zotlságainknak sokkal konkrétéi ben kell foglalkoznak a DISz. irá nyitásával, munkájának ellenörzé sével és támogatásával. Ha párt bizottságaink a DISz. egyes fonto- területein tárgyalják, maguk is job ban megismerik a DISz. munkáját és ezt nemcsak általánosságban, hanem töviről hegyire fogják is-, merni. Az ilyen konkretebb veze- - tésnek kétségtelenül meg is lesz nek az eredményei. Rátérek,*elvtársak. arra a két désre, hogyan veszi ki részét műn • kásifjúsá.gunk a szocialista term * lésből, ötéves tervünk megváló s fásából, s milyen méretű a szoc y lista munka frontján munkásif Sl Ságunk példamutatása és fegye'-«í' — folytatta Farkas elvtárs. Vi< Kétségtelen, pártunk legszilán i m támasza a fiatalság között a i F. kásifjúság. amely mind akt;.1 kiüt ban és mind nagyobb tömegei-''-’ veszi ki részét a szocialista tér lésbői. Ez örvendetes tény. Er lelt azonban rá kell mutatni a is, hogy bizony munkásifjúság. egésze még nem vált a term rohamcsapatává, számos bel. még távolról sem■ kielégítő pél mutatása és magatartása. Nem kielégítő még a munkásifjúság között a munkafegyelem. Nem kielégítő a sztahanovisták száma sem a munkásifjúság között. Mindez azt mutatja, hogy a DISz. egyik legdöntőbb feladatát, a munkásifjúság százezres tömegeinek a szocialista épitömunkára való mozgósítását, a munkáim való szocialista viszony kialakí sát még távolról sém oldja ni kielégítő módon. De ez másrészt azt is bizonyítja, hogy pártszervezeteink sem tudták még a munkás, ifjúság nagy erejét, lendületét és aktivitását teljes egészében a szocialista építés szolgálatába állítani. . Pártunk kezdeményezésére, mint,' ismeretes, az utóbbi évek folyamán j a magyar dolgozó ifjúság, a munkásai jóság új, fontos osztaga szer- . veződött meg: az ipari tanulók egyenruhás, immár mintegy 00.000 főnyi csapata. Létrehoztuk az új. korszerű tanulóműhelyeket és az ipari tanulóotthonok széles háló- ' zatát. Az ipari tanulók közötti munka területén a legnagyobb hiányosság a nevelőmunka és a tanulmányi előmenetel gyengesége. S ezért nem lehet csupán az ipari tanulöszer- vezet vezetőit felelőssé tenni. Felelős ezért kétségtelenül a DISz. is. amely hosszú időn keresztül alig akart tudomást venni az ipari ta.nulőszervezetről, s amely még most sem foglalkozik az ipari tanulókkal jelentőségüknek megfelelően. De felelősek vagyunk ezért mi is valamennyien, pártszervezeteink és alulról felfelé, különféle pártszerveink, amelyek nem fordítottak kelllő figyelmet az ipari tanulók közötti munkára, helytelenül abból indulva ki, hogy ez a munka állami szerv feladata. A másik fontos hiányosság az ipari tanulók közötti munkában a lemorzsolódás nagy mértéke. Ha minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az ifjúmunkás tömegek a meglévő hiányosságok ellenére is lelkesen, mind nagyobb aktivitással veszik ki részüket a szocialista építésiből és politikailag alapjában véve egészségesen fejlődnek, úgy ezt ilyenformán a falusi ifjúságról még nem mondhatjuk el. A falusi ifjúság politikai fejlődésében nagy elmaradás tapasztalható. Soraiban érezhető a legerősebl>en az ellenség, különösen a klerikális reakció befolyása. A falusi ifjúság politikai nevelése terén súlyos mulasztások terhelik: elsősorban pártszervezeteinket, mert különösen a megyei, járási párt- bizottságok elhanyagolták a falusi ifjúság közötti politikai nevelőmunkát, s ezért a DISZ nem tudott megerősödni a falusi ifjúság soraiban. (Folytatása a '}. oldalon.)
