Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-24 / 172. szám
NÉPLAP 1952 ,TÜLI US 24. CSÜTÖRTÖK Politikai tömegmunka , a kemecsei járás termelőszövetkezeteiben Pártunk Politikát Bizottsága felhívta figyelmünket arra, hogy a (tszcs, fejlesztés érdekében nagy gondot fordítsunk a tszcs-k inegszi- Hárdítására, hogy azok jól vezetett, szervezetten és fegyelmezetten dolgozó, sokat termelő és jövedelmező «•söpörtök legyeinek. Nem csekély feladat hárult ezzel a pártbizottságra, a pártszervezetekre. Nagy felelősséget éreztünk, mert 'járásunk területén 40 termelőcso- j>ort működik, ami a járás 47.2 szá- Kaléká'nak felel meg. Hozzáláttunk a feladatok végrehajtásához. Első teendőnk volt, hogy valamennyi tcrmelöcsoportban létrehozzuk a pártszervezetet, ami nélkül a ter- mielőcsoportolc az előttük álló hatalmas feladatokat nem tudták volna jól végrehajtani. Népnevelő csoportúikat hoztunk létre a termelőcso- portolson belül, különös gonddal ke- Keltiik a politikai iskolákat, s igye. kéziünk megerősíteni. a tömegszerft kommunisták és népnevelők példamutatására, Komoly felvilágosító munkára volt swiikség a telektanyai A őrös Csillag termelőszövetkezetiben, ahol az elmúlt éviién hét héten, keresztül folyt az aratás, s a kukoricát még decemberben is törték. A berkeszi ter mehisző vetkezet ben 450 tagból mindössze 200 tag dolgozott, g voltak oly an csoport t agok, ak ik lovaikat nem vitték ]>e a csoportba, hanem azzal alkalmi munkáit végeztek, s ritkán vettek részt a közös munkában. A székelyt termelővezeteket, mindenek előtt a DISZ-t. Ezek elvégzése után arról gondoskodtunk, hogy szervezetileg is megerősítsük az új tszcs-ket. A munkaszervezés kiépítése, a brigádok és munkacsapatok beosztása, a terület egyéneikre való felbontása mellett nagy gondot fordítottunk arra, hogy necsak papíron legyen nagy a tszcs, tagsága, hanem a»ok valamennyien napról-napra részt is vegyenek a munkában. Olyan hangúja tot kellett kialakítani esoport- nainikban, hogy szégyen és gyalázat legyen a naplopáis ,a lógás. Mindezek mellett arról is kellett gondoskodni, hogy új csoportjaink is többet termeljenek, alkalmazva a szovjet agrotechnikai módszereket, s hogy megbecsüljék a közös vagyont. Hogy mindezeket valóra tudjuk váltani, ahhoz nemcsak gazdasági és fegyelmi rendszabályokra volt szükség, hanem mindenek előtt szövetkezetben sok hibát okozott az, hogy a . területet nem osztották fel egyénekre, Réz Sándor brigádja nem járt ki dolgozni, s elmaradtak >a vetéssel és kapálással. A párt- szervezet felfigyelt erre, s a brigádvezetőt leváltotta, helyette Bliiva Ferencet választotta meg. A Hliva-brigád első a nyári munkák végzésében, ők a verseny-zászló tulajdonosai. Népnevelőink nemcsak beszéltek a munkák elvégzésének fontosságáról, hanem A kéki, nyírbogdányi és sízékelyi termelőcsoportok azonban élő példáját mutatták annak, hogy lehet és szükséges is a tarlóhántás és másodvetés mielőbbi elvégzése. Ezzel érveltek népnevelőink,, s értek is el eredményt ezen a téren. Fogyatékossága még népnevelő munkánknak, hogy népnevelőink nem harcolnak még elég következetesen az új agrotechnika bevezetéséért. Sok helyen elhanyagolták a roas pót beporzását, a kukorica négyzetes vetését. A telektanyai Vörös Csillagban a népnevelők is azon a véleményen voltak, hogy az elmúlt évben sem vetettek négyzetesen mégis bő termést takarítottak be. Mindezek a tapasztalatok járásunk területén is azt bizonyítják, hogy akkor a legeredményesebb a népnevelő munka, ha a népnevelő maga példamutatóan élen jár a munkák végzésében, ott ahol a leg. jobb pártonkívüli aktívákat is bevonják a népnevelő munkába, s a népnevelőket maga a pártszervezet titkára irányítja. A jó népnevelő munkának egyik legfontosabb feltétele, hogy a párt- titfcár megfelelő helyi érvekkel lássa el a népnevelőket, kéthetenszcmélycs példamutatásukkal Is serkeutették a csoport tagjait. szakadatlan politikai nevelőmunkára, A sényői Kossuth termelőcsoport. thaji Os. Nagy István népnevelőnek eddig 241 munkaegysége van. — Egyetlen esetben sem hiányzott ig&- zolattamul, de munkacsapatának egyetlen tagja sem maradt távol.. Munkájukiat jól Végezték, a rozsnál alkalmazták a pótbeporaást, s megbeszélték, hogy a napraforgóinál és kukoricánál szintén fogják alkalmazni. A népnevelőket úgy osztották el ebben a termelőesopontban, hogy minden munka csapatban 'egyenlő arányban legyenek. Tőkés Lajosnak februárig mindössze 11.3 munkaegysége volt, mert a háztáji gazdálkodással bajlódott, s csak fiát küldte a csoportba dolgozni. A népnevelők felkeresték és elmondták neki, hogy éppen az ilyen hanyagok miatt 120 hold földön 3 nap helyett csak négy és fél nap alatt tudták a kapálást befejezni, s emiatt körülbelül 40 mázsa veszteség érte a csoportot, ami 8 sertés hMtalásáira lett volna elegendő. __ .Székelyben rendszeresítették a röp- gyüléseket ebéd szünetben, kiszélesítették a versenymozgalmait, s azt rendszeresen értékelik is. A cséplőgépnél is meghonosították a fali- tijiság-táblftti megdicsérik az élenjárókat, kipellengérezik a hanyago- íkiat. Az agiítáctós sarkot á földekre is kivitték. így sikerült elérnie Székely községnek, hogy már visszakapta a szabadpiaci forgalmat. Tannak azonban hiányosságok az alapszabályok betartása terén. Nem tartanaik rendszeresen Igazgatósági és brigádértekezletet. Ezért a tagság nincs tisztáiba a vezetőség munkájával, nem ismeri eléggé feladatút. Szép munkát végeztek népnevelőink a tarlóhántás- nál, műsodvelésnél. Nem csak terntóőcsopartjalmkná?, de géx>áMomá- sainkon is találkoztunk olyan hanggal, hogy nem lehet dolgozni, mert száraz a föld. A bedkeszi tszcs-ben még Kalmár agronőmus is ezen a véleményen volt, s osah 10 százalékban végezték el a másodvetést. ként rendszeresen megtartsa az értekezletet. A népnevelő munkát nem kampányszerűen kell végezni, hanem állandóan, s az agitáciőnak minden eszközét fel kell használni. Székelyben, ahol a csoportos elbeszélgetések. mellett az egyéni agitá- ciót, a szemléltető agitációt is alkalmazzák, ott határidő előtt tudják teljesíteni a munkát. Ahhoz, hogy pártszervezeteink, népnevelőink még jobban felismerjék az agitációs munka jelentőségét, hogy az egész járás területén még nagyobb, még szebb eredményeket érhessünk el, sokkal több segítséget kell adni ehhez a munkához a járási pártbizottság minden tagjának. Fokozottabb mértékben ki kell fejleszteni. az agitációs munkát termelőszövetkezeteinkben, hogy ezáltal megerősödve eredményesebb munkát végezhessenek gazdasági téren is, agitáljanak maguk mellett az egyénileg dolgozó parasztságunk felé. Szabó Endre, a kemecsei járási pártbizottság titkára. Jó termést takarít be a nyíregyházi Ságvári tszcs. Három éve, 1949-ben egy dunántúli községijén laktunk. Már akkor beléptem a;z ottani termelőcsoport- 3>a, hogy a férjemen kívül, aki állami hivatalban van — én ás keressek. A tszcs, jól gazdálkodott. Az 1949—50-es gazdasági évben egy hold földön 18 mázsa búzát is megtermeltünk. De másból is szép jövedelme volt a csoportnak s így a tagságnak volt miből jussaimra. — Esy-egy tag csak búzából 18—20 mázsáit szállított haza. Én is szépen kerestem, mert rendszeresen eljártam dolgozni. Szüleim is parasztok és kicsi koromtól segítettem nekik a mezei munkában. Aztán férjemet áthelyezték Nyír- Sgybázára s én otthagytam a rszcs-t. A szövetkezeti gazdálkodást azonban nem- tudom otthagyni. — Megszerettem a közös munkát s elhatároztam, hogy itt is belépek valamelyik tszcs-be. Mivel a Ságvári tszcs, van a legközelebb és látom, hogy jól haladnak, a múlt liónap- Van megkértem a tszcs, elnököt : hadd járjak én is dolgozni. Nem tudok odahaza tétlenül ülni, mert nem szoktam meg. Gyerekeim már nagyobbak, nem sok baj van velük. Szurkos elvtárs ,a tszcs, elnöke örömmel fogadott és az aratásban már részt is vettem. Azóta rendszeresen dolgozom. Nem szoktam válogatni a munkában s haragszom érte, ha valaki az időt lopja vagy nem úgy végzi el a munkájút, mint ahogy azt kell. A legutóbbi tszcs, gyűlésen fel is szólaltam és megbíráltam egy pár könnyelmű feze?, tagot. Igaz, neheztelt rám Figeczki András, mert bírálatot kapott egy „újdonsült” tszcs, tagtól. Én azért a jövőben is megmondom a magamét. Női munkacsapatban dolgozom. A muníkacsapatvezetőm Pogonyi Lajcsné. Jól érzem magam közöttük, mert, szeretnek dolgozni. A növényápolási munkacsapatok különösen jó munkát végeztek. -Meg is látszik a huszonöt hold kukoricán. Ha gondját viseljük és elvégezzük rajta a pótbeporzá&'t, jó termésünk lesz. örül a szívem, mikor szétnézek a tszcs, földjein és látom, szebbek a veteményesük, mint az egyéni dolgozó parasztoké. Pedig azok is tudnak gazdálkodni. S úgy látom, a tszcs közelsége serkenti is őket. Mintha versenyt futnának egymással. Ebben a versenyben nem engedjük át az első helyet. Amíg nekik 10—12 mázsás búzaátlaguk lesz, addig a miénk megüti a tizenhármait. Hát ha még egy kicsit jobban gazdálkodnánk. Trágya és trágya kell ezeknek a földeknek és a tagság egészének megtanulnia, hogyan kell jól gazdálkodni. Nekünk részt kell vennünk egy olyan nagy város, mint Nyíregyháza élelmezésében és ez még jobb munkát kíván tőlünk. Többet és többet termelni'! _ legyen a jelszónk és ezzel gazdagítjuk országunkat és saját éléskamránkat is. Bukta Iffnácné, Nyíregyháza, PÁRT ÉPÍTÉS Segítsék elő júliusi taggyűléseink, hogy valóraváljanak pártsxervexeteink munkájában a KV útmutatásai Júliusi taggyűléseink napirendjén a Központi Vezetőség június 27— 28 i ülésének anyaga szerepel. Taggyűléseinknek tehát a Központi Vezetőség ülésé útmutatásainak szellemében alaposan meg kell vizsgálniuk a községben folyó politikai munka és az ifjúság közötti pártmunka helyzetét. A taggyűlés mindenkor igen nagy esemény egy-egy község, üzem, termelőszövetkezeti , csoport életében, mert nem utolsó sorban éppen a taggyűlések vitájától, az ott hozott határozatoktól függ az, hogy milyen munkát végez az elkövetkezendő időkben a pártszervezet, hogyan ellenőrzi, segíti a gazdasági vezetés nehéz munkáját. A Központi Vezetőség ülése igen hosszú időre megszabta pártszervezeteink, párttagjaink és tagjelöltjeink feladatait. Éppen ezért, a mostani, júliushavi taggyűléseknek még sokkal inkább nagy szerepük vau. A júliusi taggyűlésektől nagymértékben függ az, hogy miként válnak eleven valósággá a termelés, a begyűjtés frontján elért győzelmekben megmutatkozó valósággá azok az útmutatások, amelyeket a Központi Vezetőség Horváth elvtárs és Farkas elvtárs beszámolói útján párt-szervezeteinknek megadott. Az útmutatások megvalósítása azt jelenti, hogy nagy léptekkel visszük előre a falu szocialista átalakításának nagy ügyét, a szocializmus felépítését és a tartós béke biztosításának szent ügyét. Ennek a jelentőségnek tudatában pártvezetőségeinknek, pártszervezeteinknek a legnagyobb felelősségérzettel, a legnagyobb gondossággal kell előkészíteniük a taggyűléseket. Az első és legfontosabb teendő az, hogy minden egyes pártvezetőségi tag alaposan, a legapróbb részleteiben is megismerkedjék Horváth Márton és Farkas Mihály elvtársak beszámolóival. Vannak községek, ahol a. pártvezetőségek szemi- náriumszerüen vitatják meg a Központi Vezetőség ülésének útmutatásait. Ez igen helyes módszer. A taggyűléseket előkészítő jjártveze- töségi ülések a legnagyobb gondosságai tanulmányozzák a KV ülés anyagát, mert á beszámoló és a vita csak akkor lesz eredményes, ha elsősorban maguk a vezetők látják tisztán az előttük álló nagy feladatokat. Alapos vita, a 'helyi pártmunka mély értékelése eredményeként szülessenek meg a beszámolók. amelyek részletesen foglalkoznak a politikai tömegmunka és az ifjúság közötti pártmunka kérdéseivel. Alkotó módon tanulmányozzuk a Központi Vezetőség útmutatásait s a beszámolóknál is óvakodjunk a sablonos ismétlésektől, lemásolástól. Éppen a Központi Vezetőség ülése mutatott rá arra a súlyos fogyatékosságra, hogy ,,Pártbizottságaink munkáját fenyegeti az a veszély; ha az átfogó érvénnyel felvetett célok a pártbizottságok határozataiban is ugyanígy jelennek meg, akkor az átfogó általánossá válik, egyszerű ismétlés lesz.” Beszámolóinknak a Központi vezetőség átfogó útmutatásainak szellemében kell alaposan értékelni az üzemi, községi, csoportbeli' helyzetet a politikai íömegmuuka és az ifjúság közötti munka területén s a határozatoknak is a helyi adottságokból, tennivalókból kell ki- indulniok. Természetesen, nemcsak a pártvezetőségi tagoknak, a vezetőknek kell ismerniük Horváth és Farkas elvtársak beszédét, hanem minden egyes kommunistának meg kell ismernie a KV ülés anyagát. Igen fontos feladat vár, ezen a téren a pártcsoportbizalmiakra. A taggyűlések előkészítő időszakában a pártcsoportvezetők tekintsék legfontosabb tennivalójuknak a KV ülés útmutatásainak megismertetését a párttagokkal és tagjelöltekkel. Igen helyesen tette a levelek!- Alkotmány termelőszövetkezeti csoportban Csorba Magdolna elvtársnő, amikor az ebédidőt is felhasználta arra, hogy megismertesse csoportja tagjaival Horváth és Farkas elvtársak beszédeit. Vitassák meg a pártcsoportok e két beszédet s már a pártcsoportértekez- leten beszéljék meg a pártszervezetük előtt álló feladatokat, már a pártcsoportértekezletén. ' értékeljék saját pártszervezetük munkáját. Az Ilyen előkészítő munka elengedhetetlen előfeltétele a sikeres taggyűléseknek. A járási pártbizottságok segítsék elő azt a helyszínen való alapos ellenőrzéssel, hogy párt- szervezeteink valóban így készüljenek fel a Központi Vezetőség ülése anyagát megvitató nagyhorderejű taggyűlésekre. A járási pártbizottságok hívják fel a figyelmet a legfontosabb tennivalókra — elsősorban a politikai felvilágosító munka megjavítására. Megyénkben már széles körben terjednek el az agitáció különböző formái, azonban még mindig súlyos fogyatékosságok vannak az agitáció tartalmában,, eszmei színvonalában, az alapos, jó helyi érvek kidolgozásában. Súlyos fogyatékosságok vannak az osztályellenség leleplezésénél — népnevelőink nem elég harcosan. nem elég eredményesen leplezik le a szociáldemokratizmust, a kulákokat, az egyházi reakciót. A járási pártbizottságok hívják fel pártszervezeteink figyelmét arra. hogy ne tekintsék másodrendű feladatnak az ifjúság között folyó púrtmunka alapos és mély megviía- tását, hanem a taggyűlés -is tükrözz« vissza azt, hogy pártszervezeteink megértették Farkas Mihály elvtárs útmutatását: „Az ifjúság nevelését, a DISZ-szervczetek irányítását és támogatását a párt állandó jellegű egyik legdöntőbb politikai fealadatának kell tekinteni.” A júliusi taggyűléseinknek nem kevésbbé fontos napirendi pontja a tag- és tagjelöltfelvétel, Fúrtunk sorainak szakadatlan erősítése a dolgozó nép, a munkások, dolgozó parasztok legjobbjai felvételével. Egyes falusi pártszervezetnél, mint a kántorjánosi Béke termelőszövetkezeti csoport pártszervezeténél . is lábrakapott az' a téves és pártellenes nézet, hogy „nagy munkák vannak; nem érünk rá a tagjelöltfelvétellel törődni...” Az ilyen nézet a tagjelöltfel vétel meg nem értéséből ered. Hiszen mikor válik el falun az hogy ki a legjobb harcos, legjobb munkás, legjobb hazafi, ha nem éppen a nagy munkák, a termésbetakarítás, ter- ménybegyüjtés idején?! Talán bizony a téli fonók idején? A nagy nyári mezőgazdasági munkák, az állampolgári fegyelemhez való viszony mutatja meg a teljesértékű embert. A tett a tükre a pártlxü- ségnek, hazafiságnak. Éppen a nagy munkák idején kell a legnagyobb figyelmet fordítani pártszervezeteinknek arra, hogy a legjobbak felvételével erősítsék, felfrissítsék soraikat. Járási pártbizottságaink figyelme, segítsége terjedjen ki erre az igen fontos napirendi pontra is. Az alapos előkészítő munka nyomán megrendezett taggyűléseink váljanak új győzelmek forrásává üzemben és falun egyaránt.
