Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-22 / 170. szám

2 N É P L A F 1952 JŰLITTS 22, KEDD Pátrohán egymást segítve hordanak a dolgozó parasztok Pátrohán a múlt évben nem volt közös szérűd de látták a dolgozó parasztok, hogy a termelőesoport szérűjén mennyivel gyorsabban ha­lad a munka, mint az ötven-hat- van keresztes kis asztagok mellett. Mezei Józseí. Pető József és Nagy Albert békebizottsági tagok már aratás előtt javasolták, hogy hord­janak közös szérűre. A község dol­gozó parasztjainak 20 százaléka hordott egy nagy közös szérűre, hatvan gazda, aki 5—6-os csopor­tokban segítették is egymást. így gyorsabban ment a hordás, mint máskor. A kis tarlókon három­négy szekér rakodott egyszerre. Akik közös szérűre hordtak, már estére el is csépeltek. A cséplőgép alól teljesítették beadásukat is. A cséplőmunkások 35—40 százalékkal többet kerestek a közös szérűn na­ponta, mint apró kazlak mellé liúzatgattak volna. Pátrohán, akik nem hordtak a közös szérűre, azok pedig csoporto­sultak a hordásra négyen öten, mint A. Szabó Gyula, Tóth András- né, Csorba Sándorné és Szabó Menyhértné, vagy a másik ilyen csoport: Szabó Mihály, Ács Nagy Ferenc és Papp Károly. A csopor­tok versenyben vannak egymással. Megvédik a termést a tfiztői A közös és egyéni szérűk tűzbiz­tonságát és megfelelő helyét a ta­nács begyűjtési állandó bizottsága és a község népnevelői ellenőrzik. Azonnal felfigyelnek a hanyagság­ra. a gabona-asztagoknál rend­ellenességet, tűzveszélyességet ta­pasztalnak, azonnal megteszik az óvintézkedéseket. Sünden esetben le­bontják a hanyagul felrakott asz- tagokat és átrakják. így rakták át asz tagjukat: I. Nagy István, I. Nagy József és K. Pethő András Is, akik a népnevelő jó agitációjá- nak hatására megértették, hogy az átrakással sajátmaguk és a dolgo­zók kenyerét védik meg a tűzve-, szélytöl, a pusztulástól. A községben a dolgozó parasztok szívesen teljesítenek tüzérséget. Napokra be van osztva a megfi­gyelőszolgálat. A tűzőrök éjjel-nap­pal szolgálatot teljesítenek. A templomtoronyban éber szemek vi­gyáznak a gabona épségére. Ké­szenlétben állnak a tűzoltók, ezek mellett a kisegítők, kerékpáros küldöncök, soros fogatok. A pátro- haiak tudják, hogy ezekben a na­pokban különösképpen éberen kell őrködniök az üj kenyér felett, mert a faluban ott vannak a béke ellen­ségei. a háborús gyújtogatok bará­tai : Makiári Károly kulák, aki az aratás idején arra akarta rábírni a dolgozó parasztságot, hogy csak) akkor arassanak, amikor a ma;/ pereg, mert csak így lesz jó terí més. De ugyanezt liíresztelte Bed/. Bertalan és Mozga Béla kulák hj. s mellé még a beadás ellen is uszí­tottak. Nem értek el azonban ered­ményt ellenséges agitáció jukkái az aratásnál és nem érnek el ered ményt a begyűjtésnél sem. A pátrohai dolgozó parasztok az elmúlt évben példamutatóan teljesítették beadási kötelezettségűket költséggel megépült a villanyveze­az állammal szemben. Soknak ke­rült a versenytáblára a neve, kapu­jukon pedig „Ez a gazda élenjár a beadásban’’ felírás jelent meg, amit mindig időben, rögtön a be­adás teljesítése után serény DISZ- fiatalok és népnevelők rajzoltak a kapukra. Ez évben sem szünetel a jő nép­nevelő munka. 80 pártbeli és pár- tonkívüli népnevelő, valamint egy úttörő csasztuska-örigád serkenti pontos kötelességteljesítésre a dol­gozó parasztokat. A község sikereihez valamennyi dolgozó paraszt hozzá akar járulni. Az ösziárpa beadásának minden dolgozó batáridő előtt tett eleget. Az általános cséplést eddig 47 dol­gozó egyén végezte el. Ezek közül egyet sem kellett elszámoltatni. Tudják, hogy az ötéves terv végre­hajtásából, a békevédelemből nekik is ki kell venni részüket. Van mit meghálálni Bú íróba „gróf’ Lónyal Menyhér­tét és Mihó Endréék egykori biro­dalma a felszabadulás óta a falu dolgozó parasztjaié. 1948 lg csak az uraság kastélyában világított vil­lanyfény, a falú többi dolgozói petróleum mellett vakoskodott. s nem volt a községben közvilágítás sam. 19484>aa 440.000 forintos ték, kigyulladt a fény Pátrohán is. Eddig 70 dolgozó paraszt ve­zettette be lakásába a vill^iyára mot és igen sok házban szólalt meg a rádió is. A düledező iskolákat rendbehozták 25.000 forintos költ­séggel. Tágas termek, világos abla­kok, frissen festett padok várják az iskolásokat. De kapott Pátroha új orvosi rendelőt és egészségügyi tanácsadót is. Kapott egy új be- kötőutat, amit a dolgozók Szabad- ság-útnak neveztek el. Ez az út lehetővé tette, hogy a dolgozó pa­rasztok gyorsabban közlekedjenek és 3 km-rel rövidítsék meg a köz­ségbe vezető utat. Jól felszerelt mintaboltot kapott a község. Léte­sült egy kultűrház is az ifjúság és a dolgozó parasztok számára. Ezért, és még sok minden egyé­bért: a tanulásért, a művelődésért, a szebb életért érzi Pátrolia köte­lességének, hogy határidő előtt tel­jesítse beadását. Pátroha versenyben van Vaja községgel, A pátrohaiak erősen fogadkozoak hogy ezt á versenyt ők nyerik meg. (MTI. Nyíregyháza.) ' Pocsári Ernő fontosabb dolgot talál • ■ • 1/ AJ A KÖZSÉGBEN if). Ny<í­' rádi Miklós udvarán zúg a gép a búzaasztag mellett. A cséplés útdíján vannak. Egy óra múlva be fejezik. Kovács Sándor munkaesa- patvezető, aki egyben népnevelő is, ■már gondoskodik arról, hogy a gép ■innen hová fog menni. Átmegy a szomszédba Pocsáriókhoz megnéz mi, hogy várják-e mór őket, egybe be is jelenti, hogy mennyi idő múlva fognak hozzájuk érkezni. Pocsári Ernöeknél nagy a sürgés- forgás. A fürgemozdulatú menyecs­ke, Pocsárinó a zsákokat rakja ösz. szc, közben meg is számolja őket. — Tizennyolc, tizenkilenc, húsz. Ennyi zsák biztos elég lesz. — Szól az udvaron álló férjéhez, aki gon­dolataiba merül. Az udvart vizsgál­ja. Azt nézi, hol lesz jobb helyen a szalmakazal. De azért válaszol a feleségének: — Húsz...! Ka. esetleg nem lesz elég, majd kérünk a szomszédból, nem lesz az késő akkor se... Igen. Csak elég lesz az. 10—11 mázsa terménynél nem lesz több. De kü­lönben is kiöntözzük a búzát a zsákból és akkor nem lesz hiba. ff KKORÁRA MEGÉRKEZETT Kovács Sándor is. Köszönés helyett azzal kezdi a szót: „Na, min vitatkoztok?” — Azt leérdi az asszony, elég lesz-e húsz zsák... Szedi mór ösz- sze a csépléshez... Soká jönnek még hozzánk1 — Nem, vagy egy óra múlva itt leszünk. Készenlétben várjatok. — Nem lesz hiba — mondja Po­csári Ernő. Most is azt nézegetem, hogy hová rakjam a szalmakazlat. Úgy gondoltam, odamutat oldalra az osztag mellől. A gép meg ide r.llna — mutat a kazal jobbolda­lára. — A motor lenne az utcafelé igy könnyebb lesz elszállítani a szalmát te meg a szemet is. — Ha így lesz jobb, akkor úgy állunk — hogyja jóvá Kovács Sán­dor. — Még azt szeretném tudni, hová akarod szállítani a zsákot? — Hová?... Hová. szállítanám. Ide a. lakáshoz... Az enyém az! — mondja kissé indulatosan. — Azt nem mondja senlci, hogy nem a tied... A tied! De vannak neked kötelességeid is, a be­adás. Az azért mégsem helyes, hogy azt is ide hordod a lakáshoz. Minek cipelnéd, ide. Nem könnyebb lesz, lw, onnan egyenesen szekérre rakod és viszed a dolgozó nép rak­tárába? Nem emelgeted kétszer, előbb ide, aztán a szekérre. — Nem érek rá egyenesen be­vinni. Majd ha előbb rendbeteszem az udvart és csak azután... Bevi­szem én, dehogy nem viszem. Nem tartozók én egy fillérrel se az ál­lamnak. Kifizettem már a három­negyedévi tojás-, baromfi beadáso­mat is — mondja büszkén. Majd beviszem én a terményt is. — Tudom én azt, hogy te rendes ember vagy — választja, Kovács Sándor népnevelő. De azért most még se jól gondolkozol... Majd be­viszed ... Mit gondolsz, ha a mi ha­tárőreink úgy teljesítenék a szolgá­latot, hogy majd később őrt állok a határon, mert most nem érek rá. Mi lenne akkor velünk? p ÖCS ARI leszegi a fejét. Hall- gat egy darabig. Majd von­tatottan így válaszolt: — Nem jó lenne.. — De nem ám! Az ellenség örül­ne neki. Az jönne be az országunk­ba, aki csak akar. Rombadöntenék azt, amit mi idáig felépítettünk..., Pedig sok mindent építettünk ... — Csak nézzük meg itt a mi falunkat, mi minden épült a felszabadulás óta, S új híd, köveséit, kuUúrhdz. Erről valamikor még nem is hallot­tunk, nemhogy lett volna. Aztán íj állami építésű lakásunk is van. — Ez igaz. Sok minden épült idáig — hagyja jóvá Pocsári. — Nemcsak a község épült, ha­nem gyarapodtál te is. A múltkori beszélgetésünk alkalmával te ma­gád mondtad, hogy minden úgy si­kerül, ahogy elgondolod. ■.. Gon­doltad: ,Jipítek egy új istállót”, valóra válik. Valamikor megtehet­ték volna ezt a te szüleid? •— Nem. — Pedig egyben volt a 18 hold. — Mit értünk vele. — Naay voll az adó. ISSG-ban 7 pengő volt egy mázsa búza. Emlékszem még, pedig kis kantusos kölyök voltam, hogy ha a szüleim búzát akartak eladni, előbb bolettát kellett rá váltani j pengőéri, úgyhogy alig kaptunk valamit a drága ter­mésért. Még akkor ilyen ár mellett ránknyomták a nagy adót. —Mert mi háromszor annyit fizettünk mini a grófok. — Nem győztünk csak arra keresni. Ilyen „rózsás” volt az az élet. Még jól se laktunk. Koplaltunk. Ezt a házat is úgy kop­laltuk meg — mutatja a hosszú, ré- giépítúsü házat. — Na. és most megkoplalod-e az istálló építését? — Nem ént... Már meg van minden hozzá, csak fel kell épí. teni. Eddig még nem nélkülöztem meg. — No lám. De nemcsak te épí­tői vagy a községnek építenek, ha nem az országban is mennyi min den épül. A Sztálin Vasmű, a Ti- szalöki Erőmű és sorolhatnám to­vább. Nemcsak ez a ház, vagy is­tálló is tied, hanem az ország is minden szépségével és gazdagságéi­val. Az országot a mi munkáske­zünk építi. Ki erővel, ki termény­nyel járul hozzá az ország építésé­hez. Ki, hogyan. Te például azzal hogy teljesíted az állammal szem­beni kötelezettségedet, a törvény szerint gép alól viszed be a ke- nyérnekvalót a raktárba. * T?GY óra MÚLVA Pocsáriék J J udvarán zúgott a gép. Szaporán teltek a zsákok. Jól fizet a búza­kéve. Pocsári Ernő egy csomóba rakja a megtelt zsákokat a cséplő gép mellett. Csőplés után a beadási bűzéit egyenesen a szekérre rakja és fontosabb dolgot tesz az udvar összetakarításémái. Mi ez a feladat? A szekérre rakott terményt a haza ráki árúba szállítja. Vaján Pocsári Ernő sok dolgozó társával együtt így harcol a bé­kéért és azért, hogy Vaján augusz­tus elsejére szabadpiac legyen. PAPP JELI A. Szombaton és vasárnap 78 családdal gyarapodott a termelőszövetkezetek és csoportok taglétszáma a vásárosnaményi járásban Szombaton Szabolcs-Szatmár szá­mos termelőszövetkezetében és ter­melőcsoport júbs.n ünnepélyes tag­gyűléseken és csoportértekezleteken üdvözöltek a szövetkezeti parasztok maguk között olyanokat, akik a gazdálkodás elmaradott, kisparcel­lás formáját az új, szövetkezeti móddal cserélték fel, beléptek a szövetkezetekbe. A vásárosnaményi járásban a dol­gozó parasztok jelentős számmal léptek be a szövetkezetbe az el­múlt hét szombatján és vasárnap. A járás területén 78 család 173 tagja vált szövetkezeti taggá, köz­tük 21 középparaszt. Nagyvarsány- ban hat család, Aranyosa pátiban 10 család, Lányán 4 család, Tarpán 6 család, Ján-don 3 család lépett n szövetkezetekbe. — Győrében öt család, Vitkán nyolc család hatá­rozta el, hogy új termelőcsoportot alakítanak a III. típus szerint, Má- tyuson is 13 dolgozó parasztcsalád formálja már az új III. típusú ter­melőcsoportot. Olcsvaapatiban az I. típusú ter­mel öcsoportban lévő 11 család el­határozta, hogy ezentúl a III. típu. sú termelőcsoportok alapszabálya szerint fog dolgozni. A járásban 12 előkészítő bizott­ság alakult eddig, 120 család 245 tagja dolgozik ezekben az előké­szítő bizottságokban ezért, hogy az előkészítő bizottságok számos tag­gal rendelkező új termelőesoportok- ká váljanak. A mátyusi ós ara­nyosapáti előkészítő bizottságok már át is alakultaké, termelőcsopor- tokká. A vásárosnaményi járás vala­mennyi községében élénk érdeklő­déssel szemlélik az egyénileg dol­gozó parasztok a meglévő termelő- szövetkezetek és termelőcsoportok munkáját, s újra mozgásban van a a egész járás, a szombaton és vasár­nap belépett 7S dolgozó parasztcsa­ládot bizonyára számosán fogják még követni. A vásárosnaményi járás mellett a mátészalkai járásban is élénk érdeklődés tapasztalható. A máté­szalkai „Búzakalász'’ I. típusú tér. melőcsoport 29 családja egy aka­rattal határozta el, hogy ezután III. típus szerint fognak működni. Beléptem a Ságvári tszcs-be Tizenegy hold földön dolgozom, az apósomén meg az enyémen. Jó föld mind a tizenegy hold. Szere­tettel gondozgatow és nem hagyom soha elgazosodni. Igyekszem, hogy minél több teremjen benne. Nincs is panaszom. Becslésem szerint egy holdon búzából lesz 12 mázsa. A rozs is elég jó. Megüti a 10 mázsát holdanként. A tizenegy hold föld eltartja hét- tagú családomat. A föld mellett ugyanis. állatállomány is von. Két ló, tehén, fiatal üszőt! nó és szép sertésállomány. Szóval nem panaszkodom, de azért többször elnéztem a szomszé­dos Ságvári t.szcs-t, hogy jobban haliadnak ők, mint én. Többször el­elbeszélgettem a tszcs-beliekkel a gazdálkodásról. Láttam, mióta táb­lás! tottak, még jobban megy a mun­kájuk és szebb termésük lesz, mint tavaly. Bár száraz a nyár, mégis 13 mázsás búzaétlagot várnak. — Egy mázsával többet, mint én. Pe­dig még különösebb módszert nem alkalmaztak. S ezen gondolkodtam a múlt héten is, mikor már eldön­töttem, hogy belépek. Látom, a cso­port, ba jól alkalmazza a trágyá­zást, keresztsorvetést, gépikapálást, pótbeiiorzást, hatalmas jövedelemre tehet szert. Növelnie kell a kerté­szeti területét, tehenészetét, inert; itt von közel a piac. S a csoport­nak erre lehet őségé van, mert mind erősebb és államunk is támogatja. A csoport jövőjét és saját gyerme­keim jövőjét látva léptem be aztán a múlt héten a csoportba. A hordásban már rósstveszek. Az elmúlt vasárnap Is egész nap segí­tettem, mert sürgős a munka és nem akarom,, hogy sokáig húzódjon a hordás és cséplés. Meg is mond­tam a legutóbbi csoportgyű lésen, miután felvetlek: Ha azt akarjuk, hogy csoportunk mind szebben vi­ruljon, gazdagodjon, ne húzódjon senki sem a munkától, hanem gyür. kőzzünk neki és intézzük el miha­marabb. Kernelem, boldogabb jö- vőm lesz jó munkám után a cso­portban, mint egyénileg és köny- nyebb lesz az életem s ami fő: há­rom gyermekem élete, amiért éj- jel't-niappaat eggyé teszek. Gyureskó András, új csoporttag, Nyíregyháza. A DISZ cséplőbrigád eredményesen harcol a gyors cséplésért Pátrohán Pátrohán 1070-es gépnél dolgozik a napon is túlteljesítették a nor­a DISZ cséplőbrigád, egyénileg dol­gozó parasztoknál csépel. Ennél a cséplőgépnél 18 DlSZ-f Intel vesz részit a munkában. Ezek a fiatalok H. Nagy Bálint. DISZ-titkár kezdeményezésére az egyik DISZ-gyűIésen elhatározták hogy cséplöbrigúdot alakítanak. A kezdeményezést a fiatalok kitörő lelkesedéssel fogadták, ez a lelke­sedés kíséri egész munkájukat. 16-án délelőtt 10 órakor kezdték meg a munkát. Az ellenőr maga a DISZ-titkár, aki az ifjűgárdIsták­kal együtt úgy dolgozik, hogy a csépelhető gazdák minden esetben határidőre teljesítsék beadásukat. A fiatalok jó agitációs módszereket alkalmaznak és segítenek Is a csé­pelhető gazdának: szekerét odahúz­zák a géphez és felrakják a gazda lemázsált beadási kötelezettségét s minden esetben felhívják arra a fi- gyelmét: ha 24 órán bélül nem tel­jesíti kötelezettségét, akkor feleme­lik a beadását, ez pedig szégyen lenne Pábrolmra. Erre nem került sor, mert eddig még minden dolgozó paraszt telje­sítette beadását. A fiatalok munkakedvét nem tö­rik meg a közbejött nehézségek sem. Az első napon például eltört a szaL mahordó elevátor kereke. A fiata­lok nem estiek kétségbe, lelemé­nyesen pótolták a kereket egy ko­csikerékkel. Nem volt éppen bele­való, döcögött is egy kicsit, sokszor kellett megigazítani, de azért ezen műt. Ezen a gépen — bár nincs át­alakítva Bredjuk-cséplésre — igen gyorsan megy a munka. Egy fiatat kévét adogat, kettő kévét vág, egy pedig etet. Ezizel a munkaszervezés­sel ügyesen dolgoznak a fiatalok. Percenként 30—40 kévét nyel el 'a dob. Lónárd András és Demeter Bélái DlSZ-tagok az ebédszünetben fel­váltva sajtót olvasnak és az Ifik­kel együtt közösen megvitatják a cséplésre és begyűjtésre vonatkozó cilckeket, ugyanígy megvitatják és tanulnak a többi megyék cséplésl módszereiből. A „DISZ-cséplőbrigád” versenyre hívta az 1300-as Béke-eséplőbrigá- dot a cséplésl norma túlteljesíté­séért. Szombaton mindkét brigád va­sárnapi bőkecséplésre készült. A DISZ-brigád azonban nem tudta vasárnap reggel megkezdeni a mun­kát, mert a traktorból kiszakadt a fokaskerék. Ezen a napon a Béke- Őri gád 228 q-t csépelt el. A dí­szesek nem adták fel azonban a reményt, elhatározták, hogy behoz­zák a lemaradást. Ezért vasárnap este 7 órakor egy új traktor beállí­tásával hozzákezdtek a csépléshez és este 11 óráig 47 mázsát csépel­tek el. Hétfőn reggel 5 órakor ismét megkezdték a munkát és déli 12 óráig teljesítették napi normáju­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom