Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

NÉPLAP 1352 .Túr.TUS 20, VASÁRNAP Harcoljanak jó munkával a békéért a káulorjáuoNi Kéke teiiiielőcNoport lakjai munkafegyelmet, mert a csoport tagsága nem ismeri a miniszterta­nács határozatát, amely kimondja, hogy a munkafegyelem lazító;: munkaegység levonásban kel! része- síteni. Nem alkalmazta ezt a cso­port vezetősége, s szemet hunyt en­nek a párt vezet őség is. Gebei Sándor és Gebei Júlia seru hagyta volna ott munkahelyét, ha a népnevelők ismertették volna előt­tük azokat az áldozatokat, amelye­ket a hős koreai szabadságharco­sok hoznak őértük is, ha egyetlen alkalommal is munkaegységet ron­tok volna le a fegyelem sértőktől. A csoport tagjai — gppsn ezekért a hibákért — méltatlanok nevükre. Nem érdemlik meg azt a nevet, amelyet a világ valamennyi 'be­csületes dolgozója áhítattal ejt ki: a béke. A pártszervezet megerősíté­sével. a népnevelőhálózat kiépítésé vei. a versenymozgalom kiszélesíté­sével biztosítani kell a cséplési munkálatok mielőbbi befejezését, hogy valamennyi csoporttag büszkén mondhassa: — én a „Béke’’ ter­melöcsoport tagja, jó munkámmal erősítem a békét, harcolok a hábo­rús gyújtogatok -ellen. Tegnap este ünnepi gyűléseken növekedett meg számos termelőszövetkezetünk taglétszáma A NYIRK \RASZI dolgozó pa­rasztok beváltiák szavukat ISMERD MEG A TISZALOKI VÍZLÉPCSŐ Utoán-faluu'sy-ataduiík át. valahol a Hortobágy felső sarkában, mélyen Nyíregyháza alatt. A falu, Biidszentmihály: jelentéktelen, szürke, nem Ígér semmi érdekeset. A szálén azonban, kerítésen át. magas építőállványo'tevt látunk. A kerítésen belül, üzem: magunkban az élniu 11 kit sok gyára elnevezést adtuk neki. Az igazgató, a pürtíitkár, a főmérnök — egy sereg ember, vezető és egyszerű dolgozó) viseli hajtókáján a ,,B*e$nlet és dicsőség’’ szép csillagát, az él-munkás-jelvényt. Mákgubót látunk a raktárban óriási ha Inasok­ban. Aztán bonyolult esőbereivdezöseket, laboralée rimriot, végül aprószemü kockákba, préselt, hófehér készárut: a morfint. A Tegsnea&aebb külföldre ex­portáljuk a felesleget, amelyet kórházaink, orvo­saink nem vesznek igénybe. A jelentéktelen község­ben, m ország egyik legjelentősebb üzemé, az Alka­loid a-gyár dolgozik és építi még fokoeottohh ter­melésének ofthonelt, a modern, új üzemrészeket. l’ISZA DOB, egy másik szürke fant. ahová rettenetes göröngyös dittőúton lehet bejutni. A. falu végén szinpompás virág: zöWelö parkban ódo®, hatalmas kastély. A kastély mögött széles, szabad rét fut ie. azalatt fénylő nagy iv öleld körül a mezőt: a holt Tisza-ág, túlpartján rekettye és füzfaboeót, azon túl tömör liomboserdő. A kastély elvesztette komor- pompáját g valami zajost, vidám holdo/csá? árad belőle a fa­lura, mióta gyermekek laknak benne. Sportszerei­vel ék könyveivel, kísérleti műhelyeivel és általános iskolájával üt éi a Tíajdúhadházról áttelepített gyermekváros. Az. elhagyott, vagy nem megfelelő környezetből áttelepített gyermekeket nevelik itt, — állami gondozásban — szabad, boldog embe­rekké. Az általános iskola elvégzése után további iskolára küldik, vagy a termelő mnirtában helye­zik el a növendékeiket. A holt ág után kifutunk m élő Tiszához és visszafelé haladunk egy darabot kanyargós útjain. Aztán elhagyjuk s széles országúira térünk. Körü­löttünk csendes táj. ítélek, egy-egy hosszú falu. amelyen keresztit!futunk, fiatal akácerdök, — mint fegnáp, mint máshol a Nyírségben. Csak az út — az út más: mintha: kiszélesedett volna, újszerű lett. élértkebb. Autók, motorbiciklik húznak el mellet­tünk egyre-músra. Itt a szélen nagy köteg vasrúd, ott tég’lahailmazok egymásután. Fonyvával fedett, megrakott teherautók vonulnak valahová előre. A/, úton beszédes jelek — a csendes tájon érik a változás. HOSSZÚT KŐKERÍTÉS mögött .utó«: látjuk a telepet. Néhány új ház néz. ki az útra, a lábuknál virágágy — odébb irodák. Itt folyik ötéves tervünk legnagyobb víziezőművé- iiek, a tiszalöki vízlépcsőnek építkezése. Még nem látunk belőle semmit. Nem ie látha­tunk, az építkezés a mélyben kezdődik, a munk. - aödörbeh. ahol az alaposáét végzik. Odasietünk. A. füves part, amelyen állunk, éles meredekkel sa ­kad le. Alattunk 11 méteres mélységben őriár; kattan: a tizen négyezer négyzetméter alapterületű munkagödör. Odafent a szálfák és széles földgátak között emberek. mozognak, magas turbinák, szívó- kutak acél-tömbje nő ki a földből szabályos közök­ben. Ahová már nem. látunk — öt méter mélység­ben a felszín alatt. Barsen-vaetalapzatban folyta­tódnak a szerkezetek, Ezek a géoek szakadatlanul sszívják a föld vérét, a talajvizet, hogy megszaba­dítva minden feleslege siói, az ember reá építhesse a természet feletti hatalmának talapzatát: diadal­mas művét, amely egy ország képét formálja ál a felszínen s egy világát az emberek tudatában. Kísérőnk mutat és magyaráz.: a jobboldali ré­szen áll majd a vízierömü: turbinaház három óriás-turbinával, amelyek évente 55 millió kilowa"- óra energiát termelnek. Kétszer annyit, mint a már meglévő összes vízierőmöle!epeink együttesen. A MC MÁSODIK RÉSZE a hajózal'lip. Kz 17 méter széles. 85 méter hosszá áteresztőcsatorna: itt emelik majd át a hajókat a vízlépcsőn, — akár ezertonnásat is, — hogy :t Tiszán t i. egészen Dombrádig, a Bodrogon Sáto ■■- aljaújhelyi? folytathassák majd útjukat. A felduz- zasgtot't víz. meghosszabbítja »hajózási útvonalain kát. Vízlépcsőről, z“llipkap.uról, hajókról szól a ma­gyarázat és míg egy »maliét sem látunk. Tisza sínes sehol. Az építkezés nem a folyómederben,.há­rem szárazföldön történik, a rá/.ompusz/.ui kanyar mögött. Mikor készen áll a mű, átvágják a kanyart és a Tisza belép új medrébe. Ahol bélép. ott áll majd a duzzasztó: három, egyéniként 37 méteres nyílású gát. amelyek hét és fél méter magasságba emelik fel a vizet. Ez a víz­lépcső, amelyből .másodpercenként 00 köbméter Víz ömlik, az Alföldet átszelő Tiszán-uíli Főcsatornába és kétszázezer hold terméketlen sziket változtat virágzó termőfölddé. Kísérőink számokat mond. hogy fogalmat alkot­hassunk hazánk nagy- természetátatekító müvének méreteiről. Ezeket a számokat még elgondolni Is nehéz. 100.000 köbméter betont és vasbetont, 25.000 vágón cementet, 120 ezer köbméter kavicsot, í>5 ezer köbméter követ, 320 vágón betonvasat hasz­nálnak fel az építkezéshez, az a’a.poaásluyz 2500 tonna vasszádpallót: hatmillió köbméter földet mozgatnak meg. A SZOVJET TUDOMÁNY c-s technika állt mellénk, hogy felépíthessük a bé­kés termelés nagy művét. A. Eli ma szovjet mérnök, vízépítési szakértő segítségévei, szovjet földkiter­melő gépeikkel folyik az építkezés. A munkagödör partján — néhány lu.ialwas gé­pen és egy sereg dolgozó emberen kívül — még r.em sokat láthatunk. Az építésvezetők azonban nir látják a müvet s látja velük a nép. A tiszán­túli falvak népe — amely kiégett, aszályos földjé­ről a felhőtlen rideg égre nézett é.s imádsággal, '■agy káromkodással követelte, hogy jöjjön már a víz, az égi kegy — most szétnéz birtokán, a föld­ién: szerszámért nyúl, épít, árko-t ás, készíti a víz új ágyát és feszülten várakozva Tiszalök felé figyel. S látja a művet a gyárak népe. amely felelős­eget vállalt az ötéves terv felépítéséért s mos. lobogó verseny lázban, határidő előtt készíti el a vázszerkezeteket, a turbinákat, a kot-óhajókat, a generátorokat s útjukat kísérve, Tiszalök felé for­dítja tekintetét. Már látjuk mindnyájan a levegőbe emelkedő magas vízosziopot. amint elindul, hogy magához ölelje és megitassa a ^szikkadt földet. Látják a Tiszáin és a Csatornán lassú méltósággal elúszó ezertonnás hajókat, az Alföldet behálózó nagy­feszültségű áramvezetékeket, a fényárban ragyogó falvakat, az,új.gyárak új gépeit látják, amint ha­talmas niunkásvárosok nőnek a Tiszántúlon, 'a szomjas földön — a bőség és termelékenység békés tájain. Mindez innen indul eí a munkagödörtől a meg­valósulás felé. („A mt hazánk” c. könyvből) írja levelében Lesku János. Ai első gabonát a harsnak adják a- cséplőgéptől Novak lslvén ta­nácselnökhelyettes egy mázsa helyett 150 kiló rozsot adott be, hogy meg’előzze versenytársát, Lesku János, a községi oárt- szervezet titkára nem engedi^ magát és a „sári éban * volt fi versenytársnak. Szekerét a csép­lőgép mellé állította s az első gabonát rögtön a beadás teljesí­tésére vitte. A vezetőség példamutatásá­nak meglett az eredménye. —•< Korchma András 420 kiló be­adását teljesítette a cséplőgép­től. Majd Szenes József, Kulin Lajos és más dolgozó parasztok sorakoztak a terménvraktár elé. A „Május T* tszcs, egy vagon terményt rak be a cséplőgép­től és a községből, elindítja ei első gabonaszállítmányt mun­kásosztályunk számára. A köz­ség így akarja megszerezni augusztus 14-re a szabadpiacot, A7 AJAKI DOLGOZÓ PA­RASZTOK a hordással együtt megkezdték a cséplést A köz­ségben elsőnek Kostyó András ötholdas dolgozó paraszt aratott le és első let! a beadás teljesí­tésében is. Beadási kötelezett­ségének 130 százalékban tett eleget, mint a földműves,szövet­kezet igazgatósági tagja. Kostyó András elbeszélget a szomszéd­jaival is, hogy hozzá hasonlóan a cséplőgéptől teljesítsék be­adási kötelezettségüket — írja Márton Jenőn é ; . , LEVELEKEN Takács János tanácstag 170 százalékban tett eleget beadási kötelezettségé­nek. A szép példát számos dol­gozó paraszt követi — számol be szintén Mártonná BESENYŐD község megkezd­te a cséplést 17-én reggel öt órakor és pár óra múlva a ter­ménybeadást is, Laskai Imre kö- zépparaszt csépelt el elsőnek, aki délelőtt tiz órára már tel­jesítette is beadás5 kötelezett, ségét. Terménye átadása a föld. művesszQvetkezet raktárában ünnepélyesen történt meg. Az ünnepség alkalmával Laska! Im­re azt mondta: a gyors beadás­sal elősegítjük ötéves tervünk megvalósítását és egyben vála­szolunk a háborús uszítóknak. Ezért igyekszem szomszédaimat is felvilágosítani beadási köte­lezettségük gyors teljesítésének fontosságáról. Nemsokára jött is Tóth Fe- rencné, Laskai Imre középpa­raszt szomszédja terményével. Szintén száz százalékig eleget tett beadási kötelezettségének — írja Katona József tanács­2? . Néhány nap és befejezzük ine-j gyünkben az idei jó gabonatermés! aratását. Termelőesoportjaink dön­tő többsége példát mutatott ebben á munkában is a még egyénileg dolgozó parasztságnak és az aratás gyors befejezésével hozzákezdett a dsépléshez. Beszélhetünk már olyan ■termelőcsioportról is, mint a fényes- jrhkei Fürst Sándor, ahol a c*ép- lést is befejezték. A pártszervezet jő felvilágosító munkája tette le­hetővé, hogy a Fürst Sándor tag­jai ilyen szép eredményekkel di­csekedhetnek. Erről a csoportról vegyen példát a kántorjára*)! liélie termelöcsoport pártszervezete, a csoport minden egyes tagja. KántorJánosi Béke termelőszövet­kezeti csoport — hirdeti a felirat. Szép nevet választottak a csoport tagjai, de nagy kötelezettséget is vállaltak magúkra ezzel a névvel. Nekik kell a béke élharcosának lenni a községben! Ez a név arra kötelezi a csoport minden tagját, hogy példamutató fegyelemmel, a ■munkák jó elvégzésével harcoljon ■m békéért, amely biztosíték arra, hogy építő munkájukat nem zavar­ja meg a háború borzalma. A Béke termelöcsoport tagjainak jó munkájától nagyban függ, hogy földjüket traktor helyett ne tankok szántsák, hogy a cséplőgépek zúgá­sát ne az ágyúk döreje váltsa fel. Most a koreai hónap alatt az Üzemek, a falvak dolgozói jó mun­kájukkal, a tervek teljesítésével és túlteljesítésével segítik a koreai nép szabadságharcát, békéért folyó har­cát. A hős koreai nép több mint Ikét éve vér- és emberúldozatok árán liarcol a a. egész világ békéjé­ért, a magyar dolgozók, köztük a kántorjánosi Béke termelőesoport tagjainak békés életéért is. Hatal­mas áldozatok árán. étetiiket sem kímélve harcolnak, s nem egy olyan hősük van, mint Kim Fsam Gvor tftatai parasztfiú. aki testével ta­karta él az ellenséges kísérőd lőré- isót, hogy társai e foglalhassák az erődítményt így harcol a hős ko­reai nép a szabadságért, a békéért. De vájjon hogyan segíti ezt a harcot a kántor Jánosi Béke terme- 1 (lesöpört tagsága? Nem nagyon di­csekedhet béketettekkel a csoport tagsága, s legkevésbbé a cséplőiirpd tagjai. ÍQsütörtökön indult meg a csoport­ban ai cséplés, az öfehértói gépállo­más cséplőgépével. A megindulás »apján mindössze 7 mázsát csépel­tek él, s másnap is csak reggel 8 érakor indult meg a cséplés. Baos- kó Károly gépkezelő, Hajdú Gyula brigádvezető, de a brigád többi tag- .1st sem sokat tettek azért, hogy eredményes munkát végezzenek. A csoport tagjai, s a gépállomás dolgozói egymásra igyekeztek hárí­tani a’ felelősségei. A brigád ragjai nem tudják, nem érzik, hogy az ö inunkájuk, a cséplés mielőbbi gyors befejezése segíti azoknak a koreai hősöknek harcát, akik a mi bé­kénkért is áldozzák életüket. Nem tudják ezt a csóplöbrigácl tagjai, nem tudta, ezt Gebei Sán­dor és Gebei Júlia, sem, akik ön­kényesen otthagyták a cséplőgépet. Nem gondoltak arra, hogyha Kim Csan Gvor, a koreai nép hőse a rábízott feladat előtt meghátrálf volna, ha nem harcolt volna hő­siesen, életét is feláldozva, nem tudtak volna csapást mérni az amerikai betolakodókra. A cséplő brigád tagjai, ha megijednek a nehézségektől, ha meghábráinak a feladatok előtt, az ellenségnek en­gednek teret, azokat segítik, akik pár érvvel ezelőtt mim cselédjüket sanyargatták a csoport tagjait. É hogy a csoport tagjai nem tudják, nem érzik, hogy a cséplés mielőbbi gyors befejezése harci feladat, on nek a feladatnak jó elvégzése nagyban hozzá járul a béke tábor megszilárdításához, segíti a , koreai nép szabadságharcát, — ’azért 3 csoport pártszervezete, pártvezetősége a (sietős. A 30 tagot számláló csoportban mindössze 0 párttag van. . koránt­sem azért, mert nincsenek a csoport tagjai között becsületes dolgozó parasztok, akik jó munkájukkal I eddig is bebizonyították: helyeslik] pártunk politikáját, s azt minden-j ben követik is. Az elmúlt hónap-! ban is két csoporttá? adta be fel- j vételi kérelmét Görög Imre elvtárs­nak, az üzemi pártszervezet tit­kárának. A taggyűlés elmaradt az elmúlt hónapban, mert a „sok mun­ka miatt nem lehetett összehívni a tagságot”. Görög Imre elvtárs nem tartotta fontosnak a csoport kommunistáival megvitatni az ara­tó s-csópléssel kapcsolatos feladato­kat, az új kenyérért folyó harc si­keres elvégzését. Sem * Görög elv- társ. sem a pártvezetésé? többi rag­ja item vette figyelembe, hogy a pártszervezet erősödése elősegíti a gazdasági munkák sikerét. Ha ezt megértették volna a pártszervezet vezetői, nem hanyagolták volna el a tagjelölt-felvételt. Éppen azért, mert. a kommunis­ták sem tekintették valamennyien komoly harci feladatnak a esép- lési munkálatok végzését, a párton- kívüli dolgozók sem ismerték fel nagy jelentőségét. De hogyan is ismerték volna fel, amikor a cso­portban egyetlen népnevelő . sincs/ A hanyagok azért sértik meg a* Sándor** termelőcsoportban 8. a barabási „Kossuth** termelő-, csoportban 10. a lónyai termelő, csoportban 30 a vasmegyeri, .Micsurin** termelőszövetkezet­ben 15—20 a nyírbogdányi tér- melőcsoportban ugyancsak 15—; 20 dolgozó paraszt újbplépő fel-’ vételét készítették elő. Az előzetes jelentések arról is beszámoltak, hogy a megyéd­ben tegnap este ünnepélyes kül­sőségek között több új termelő- csoport is alakul mint például Kállósemjénben negyven család­dal, Bökönyben 35—40 család­dal. Érpatakon 20—25 családdal.' A tegnapi ünnepi taggyűlése­ket és csoportgyűléseket köve­tően tovább gyarapodnak majd termelőszövetkezeteink, cso­portjaink, Szabolcs-Szatmárban tovább erősödik' a termelőszö­vetkezeti mozgalom. Termelőszövetkezeteink és tér. melőcs.oporjjaink mindenfelé a magyüzemi gazdálkodás ragyo­gó példáit mutatják. Az egyéni­leg dolgozó parasztok, a „kí­vülállók" egyre közelebb kerül­nek a szövetkezetekhez, a meg­erősödő, megszilárduló termelő- szövetkezetek láttán megérik bennük az elhatározás: maguk is szövetkezeti tagokként for­málják ezután jövőjüket, amely gondtalan, jómódú lesz a szö­vetkezetben. Tegnap este a megye számos termelőszövetkezetében és tér. melőcsoportjában ünnepélyes taggyűléseket tartottak. Ezeken a gyűlésen ünnepélyes külső- , ségek közt számos új szövetke­zeti tagot vettek fel. Az előzetes jelentések szerint! például Kállósemjénben 26 dolgo-j zó paraszt felvételére készültek, i ugyanígy a fényesliíkei „Fürst' L<MBl<‘xöink írják u iij(é*rol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom