Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-18 / 167. szám

NÉPLAP <1 Központi Statisztikai Hivatal jelentése az ötéves népgazdasági terv harmadik évének második negyedévi végrehajtásáról (Folytatói az 1. oldalról.) Erőteljes ütemben folyik a kor­mány kétéves fásításfejlesztési ha­tározatának végrehajtása. A tavaszi erdősítési idényben mintegy 10,500 hold területen végeztek fásítást. Ezzel az 1052 végéig kitűzött fel­adatot 52.4 százalékra teljesítették. Közlekedés A vasút áruszállítási tervét 101.1 százalékra teljesítette. 1951. II. ne­gyedévhez képest a teheráruforga- lom emelkedése 25.3 százalék, a sze­mélyszállításé 23.2 százalék. A fon­tosabb árucikkek napi átlagos ra­kodásának emelkedése a múlt év második negyedéhez képest a kö­vetkező volt: szénnél 18.1 százalék, olajnál 35 százalék, mész-cementnél 5.0 (százalék, kő-kavicsnál 32.9 szá­zalék, burgonyánál 29 százalék, ke­nyérgabonánál 32.7 százalék. A vízi közlekedés teherszállítási tervét 108.9 százalékra teljesítette, a teherá.ruforgalom a múlt év azo­nos időszakának 120 százalékára nőtt. A tehergépkocsi áruszállítása 48.4 százalékkal volt több, mint .1951 II. negyedében. A városi közúti vasutak személy­szállítása 5.S százalékkal nőtt. A városi autóbuszközlekedés személy- forgalma egy év alatt 29.9 száza­lékkal. a távolsági autóbuszközle- kedésé 32.9 százalékkal emelke­dett. Áruforgalom A negyedév folyamán az árufor­galom megnövekedőit. A dolgozó parasztok és a termelőszövet kezetek. által piacra hozott termékek meny- nyisége tovább emelkedett, az árak tovább csökkentek: így Budapesten a negyedév végén a zsír ára 20 szá­zalékkal, az óla,lé 34 százalékkal, a baromfié 30 százalékká], a tojásé 12 százalékkal ,a burgonyáé 14 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év azonos időpontjában. 1952 másodi k negyed éljen a kis­kereskedelmi hálózaton keresztül a lakosság zsírból 20.4 százalékkal, édesipari készítményekből 28.0 szá­zalékkal, cigarettából 22.7 száza­lékkal, bőreipőből 47.2 százalékkal, kartonból 34 százalékkal, csecsemő- kelengyéből 23.1 százalékkal, sport­os játékáruból 47.7 százalékkal, edényből 51.8 százalékkal többet vásárolt, mint egy évvel ezelőti. A begyűjtési minisztérium máso­dik negyedévi begyűjtési tervét ke­nyérgabonából 122.6 százalékra, ba­romfiból 117.4 százalékra, tejből 111. százalékra, malacból 290.4 százalékra teljesítette. Hrzottser­I ősből és vágómarhából a begyűjtés az előirányzatot nem érte el, bár II í zottsertésből k Ilene venli á romeze r darabbal, vágómarhából hétezer da­rabbal többet gyűjtöttek be, mint a muliC év második negyedélten. 23 millió darabbal több tojást, 39 mil­lió literrel több tejet, kétszázhuí vágómnál több baromfit gyűjtöttek be, mint egy évvel ezelőtt. A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása Az év második negyedében a munkások és tisztviselők száma a népgazdaság valamennyi ágában tovább emelkedett. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 74.000 fővel nőtt. Ezen belül a nők lét­számának emelkedése közel 39.000. Az 1952 második negyedévi, mun­kabéralap a gyáriparban — leszá­mítva az 1951 december 1-i bér­emelést — a múlt év második ne­gyedéhez képest 22.8 százalékkal magasabb. Emelkedett a gyáriparban és az építőiparban a munka termelé­kenysége. A gyáriparban az egy főre eső termelés 11.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelke­dés a bányászatban 13.3 százalék, a kohászatban 13.8 százalék, a gép­gyártásban 18.3 százalék, a textil­iparban 3.8 százalék, a ruházati iparban 3.3 százalék. Az építőipar­ban a termelékenység egy év alatt 226 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán a gyáripar­ban a mun,kafegyelem általában ja­vult, az igazolatlanul mulasztók száma csökkent. Nem alakult ki­elégítően a munkafegyelem a mi­nisztériumi és a helyi építőiparban, sem az igazolatlan mulasztások, sem az önkényesen kilépők tekinte­tében. Her uli ásá-oL | 1952. II. negyedében a beruházá­sokra folyósított összeg 27.6 száza­lékkal volt több, mint 1951 azonos időszakában. Az emelkedés a gyár­iparban 37.4 százalék. A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 93.3 százalék, a könnyűiparra 4.8 száza­lék, az élelmiszeriparra 1.9 száza­lék jutott. Az üzembehelyezett beruházások értéke a múlt év hasonló idősza- kálioz képest 40.9 százalékkal emel­kedett. — Az emelkedés a gyár- iparban 87.5 százalék. A negyedév folyamán számos új üzem kezdte meg működését. Átad­ták rendeltetésének a korszerű tech­nikai berendezéssel felszerelt Tisza- menti Vegyiműveket, a inályi tég­lagyárat, a 700 köbméteres diósgyő­ri kohót, az, ajka-söjtörl és a Kő­bánya-sztálinim tosí 120 kw-os elek­tromos távvezetéket. Megkezdődött «. Hajdúsági Gyógyszergyár próba­üzemeltetése. A negyedév folyamán számos üze­met bővítettek és korszerűsít ettek. Elkészült a mélyfúró-berendezések gyára szerelő és műhelycsarnoka, a Vörös Csillag traktorgyár acélönt- vénytisztftó épülete, a békéscsabai téglagyár új műszárítója. A bányászatban több új nagyiéi-j jesítménvű bányagépet, szovjet mintájú bányakombájnt, rakodógé­pet, kaparószálagot, fejtőkalapácsot helyezitek üzembe. A negyedévben több új jelentős beruházást kezdtek meg, így a sztálinvárosi 700 köbméteres kohó és a MÁVAG Kohászati üzemek 180 tonnás ú.i martin-kemencéjének alapozási munkált, a MÁVAG Moz­dony- és Gépgyárban új csarnok és irodaház. Kislgmátid- -Komárom közötti 120 kw-os elektromos táv­vezeték és a veszprémi kenyérgyár építését. A második negyedben mezőgaz. daságunk nagyszámú erő- és mun­kagépet kapott, köztük 879 trak­tort, 575 kévekötő-aratógépet. 573 araíöoséplőgéper, ezenkívül több­ezer kisebb gépet. A közlekedés fejlesztését szol­gálja a negyedévben üaembehelve­zett Kunszentmárton—Lakiteiek közötti űj vasútvonal, tíz ú.i ind, több korszerű vasútbiztosító beren­dezés. Ez év másod ide negyedében 22 fa­lut, 25 termelőszövetkezetet, 21 ál­lami gazdaságot TiHamoeífotfnk 135 községbe falute’.efont vezet­tek be. Egészségügyi hálózatunk a ne-1 gyedév folyamán elkészült debre­ceni tüdőbeteg-sebészettel, várpalo­tai és .sztálinvárosi új rendelőinté­zetekkel bővült. Kuli uráli* is szociális eredmények A negyedév folyamán a szocialis­ta kultúra minden területén jelen­tős eredményeket értünk el. A ki­nyomtatott müvek száma 31 szá­zalékkal, példányszáma 14 száza­lékkal volt több, mint 1951 máso­dik negyedében. A megjelent napi­lapok példányszáma 4.6 millióval haladta meg az, előző év azonos időszakát. A negyedévben a mozgóképszín­házakat 35 százalékkal, a színháza­kat 30 százalékkal látogatták töb­ben, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A második negyedévben 65 új népkönyvtár nyílt üveg. Fejlődött egészségügyi hálóza­tunk. A kórházi ágyak száma 17(K)-zal emelkedett. Több új kór­házi osztály létesült, elsősorban vi­déken. A rendelőintézeti órák szá­ma, részben új rendelőintézetek lé­tesítése folytán több mint 30 szá­zalékkal emelkedett. A negyedév folyamán ezer férőhellyel bővült a bölcsődehálózat. 1952. második negyedében 50 ezer dolgozó részesült kedvezményes 1 szakszervezeti üdültetésben. 1052 JCLIUri IS, PÉNTEK »»Mw «g»w.tm.acroiKAW:^^ Termelőszövetkezeteink jó példája: megannyi útmutatás a falu boldog jövője felé Azok. akik vezetőiemberekként részesei a falu életét átformáló nagy munkának,1 — s mellettük a dolgozók tízezrei, kommunisták és pártonkívüliek —, jól emlékezetük­be vésték Rákosi elvtárs nagyfon- tossúgú útmutatását: „.4 le ff jobb agitáció ..., a legjobb propagan- | rla az, ha a szövetkezet jól műkö­dik, mintaszerű, ha n termelése olyan messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hogy mindenki előtt világos, hogy ez a jobb termelési I fonna". •Tói emlékezetükbe vésték — s eszerint dolgoztak. Mellettük volt a Tárt, segített határozataival a nép államának kormánya, s szövetkeze­teink a második országos tanács­kozás óta is hónapról-hónapra erő­södtek, olyan tartalommal teltek meg. hogy biztos, sziklaszilárd alapjait adhatják most már az ú.i falu gyönyörű épületének — min­den kétséget kizáróan ragyogó, szé­les utat mutatnak meg a falu bol­dog jövője felé. Emlékezetes, Szabolcs-íszatnuir termelőszövetkezeteiben és termelő- csoportjaiban is miként állt zászló alá ezer és ezer szövetkezeti pa­raszt a második országos tanácsko­zás után, hogy rendet teremtsenek portáikon, eltávolítsák a javíthatat­lan munkakerülőket, a szövetkeze­tek jóhírének elrontóit, s olyan lég­kört teremtsenek meg a kommu­nisták irányításával, segítségével, amelyben szégyen a dologkerülés, a tespedés. Emlékezetes, hogy me­gyénk valamennyi szövetkezeti gaz­daságában milyen lelkes egyönte­tűséggel keltek munkára minde­nütt, amikor tavasszal a területek felosztásának tennivalóit, a brigá­dok. munkacsapatok megerősítésé­nek tennivalóit kellett elvégezni, munkába vonni a családtagokat. Megannyi győzelmes jelentés, örö­met keltő hír jött a szövetkezeti gazdaságokból mindenfelől a nö­vényápolás idején, d? már a ta­vaszi szántás-vetéstől kezdve. Ezek mind arról beszéltek, hogy a mun­kafegyelem megszilárdulása, a te­rül etfelosztás, a jó munkaszerveze­tek kialakítása, a családtagok be­vonása nyomán jelentős eredménye­ket érnek el egymás után a szö­vetkezetek. Kikelt az a mag, ame­lyet a Párt, Rákosi elvtárs vetett el tanításaival a szabolcs-szatmári szövetkezeti .mezőkön is: erősítsé­tek meg. szilárdítsátok meg szövet­kezeteiteket, hogy kiváló, magas terméseredményeket érjetek el hogy megmutathassatok a kívülállóknak a szövetkezeti út helyességét, gaz­dagságát, — egyszóval a falu gyö­nyörű jövőjét. Valóságos hőstettek születtek a növényápolás idején nem egy szö­vetkezetben. Mint a tiszadadai , Bóké”-ben, a nyirmadai „Dózsá”- ban, a levelek) „ATkotmány”-ban és még seregnyi helyütt ahol a szövet­kezeti parasztok, a muokátoavont1 családtagok magas teljesítmények­kel gyorsították a munkát, alapoz­ták a kiváló terméseredményeket. S most a kalászosok betakarítása Ide­jén : milyen ragyogó példát állított az egész megye elé a székelyt ..Bé­kéért harcoló” tszcs.! Az első ga­bonát a hazának adták, s az egész termelőszövetkezeti község teljesí­tette már a kenyérgabonabeadiist, augusztus elsejére teljesen befeje­zik a kenyérgabona cséplését. Elől­jártak az aratásban, hordásban, elől járnak a tarlóhántásnál. másod- vetésnél is. Jó gazdák, mint még tíz és száz szövetkezet a megyében. S vájjon nem dícsérik-e a jó gaz­dát, a jó szövetkezetét azok. akik élénk figyelemmel nézik munkáját nap, mint nap, hétről-hét.re?! De igen, dicsérik! S nemcsak a gaz­dát, hanem azt a módot, ahogyan csinálja: az összefogás, a szövetke­zés módját; dicsérik azt az utat, amelyen jár: a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját! Mert mennyi dicséret van abban, hogy például Petnehúzán, Levele­ken, Vaján faluszerte azt beszélik az egyénileg dolgozó parasztok: aratás után, cséplés után vala­mennyien követjük a szövetkeze­tiek példáját! Mennyi dicséret van abban, s mennyi elismerés, hogy megyeszerte megnőtt, hatalmasan megnőtt az érdeklődés a szövet ke. zeti gazdálkodás, a meglévő ter­melőszövetkezetek irányában ! S honnan ered ez7 Onnan, hogy a kívülálló dolgozó parasztok sze­me előtt terebélyesednek, virágza­nak napról-napra szebben a maglé­vő szövetkezeti gazdaságok, s az egyre erősödő, izmosodó termelőszö­vetkezeteink jő példája: megannyi útmutatás a falu boldog jövője felé! Március tizediké óta a megyében 4S9 dolgozó parasztcsalád 848 tag­ja kérte felvételét termelőszüveike- zeteinfcbe, termelőcsoportjainkba; tettek fogadalmat arra. hogy betaka­rítás után jó munkás tagjai lesznek a szövetkezeteknek! S a beérkezett jelentések szerint több, mint ne­gyedszáz új szövetkezet előkészítő bizottsága kezdte meg működését! De ez még nem minden. A baktai, kUvárdai járásokban, Bíiclszentmi- hályon százával mondják a dolgozó parasztok: a betakarítás végezté­vel indulunk a szövetkezetbe. S nem úgy beszélnek, mintha bárki is kényszerítené őket erre! Hanem azt mondják, mint Szabó István petmeházi dolgozó paraszt is: „Tudjuk, meggyőződtünk róla, hogy csakis a szövetkezetben boldo­gulhat igazán a parasztember. Ne­kem négy holdam van — és öt gye­rek a családban. Az idén is 23 na- pot dolgoztam a csatornaépítésnél, most Gábor László csapatába áll­tam a cséplőgéphez, hogy keressek még valamit, mert bizony a' négy holdacska sovány jövedelméből nem futja úgy, ahogy kellene”, ks Steszkó István hatgyermekes dol­gozó paraszt ugyancsak Petnehá­zán hozzáteszi: „Azt bánjukéul, hogy még a múlt ősszel nem mív­űink l>e a szövetkezetbe, lenne az­óta párszáz munkaegységünk. Mert, tudja elvtárs, nem igen volt ne­kem még egy szép öltözet, kedvem­re való ünneplő ruhám sem, soha az életben. De lesz! Mert mindig pró­báltuk mi eddig, hogyan is lenne jobb. Most mepróbáljtik a szövetke­zetei, s biztosak vagyunk, benne, hogy' itt találjuk meg azt. ami minden parasztember óhajtása!” — Hogyan is ne, amikor a petne- bázi dolgozó parasztoknak még élénken az emlékezetükben él. mi­lyen szép jövedelmet értek el ta­valy a „Szabad Föld” termelőcso­portban Hajdú István. Hada Imré- né és még sokan mások. Hogyan is ne, amikor ott van a szemük előtt a szövetkezet, nap. mint nap lát­ják a „Szabad Föld” térden felül érő dohányát az Iklódi-tagban a gyönyörű búzát, amelyik levágva szinte egymás hátára adta a sú­lyos kereszteket az aranyszínű tar­lóra ! Hogyan is ne, amikor maguk is gyönyörködnek a szövetkezet Ha­talmas sertésólján, elismerően né­zegetik a szénporos téglaégetést, a szép jószágállományt, s tudják, hogy már az előzetes elszámolás, a júniusi becslés szerint is több, mint 11 forint jut majd pénzben egy-egy munkaegységre a szövetkezetben, s emellett öt kilónál is több kenyér- gabona, s más természetbeni jutt“- tás! Meggyőződtünk róla. hogy a falu jövője a szövetkezet — ezt mond­ják a dolgozó parasztok ezrei, s a betakarítás végeztével a szövetke­zetek felé indulnak. Fényeslitkén a „Fürst Sándor" termelőszövetke­zetbe most vették fel F. Márta Andrást nyolc holdjával. S követik P. Mátrát Csonka András, Gonda József Tudja Ferenc, Péter Sándor s még többen is, akiket a holnapi ünnepélyes gyűlésen vesznek a szö­vetkezeti tagok közé. S vajion Fé- nyeslitkén is mi volt a legjobb agitáció, a legjobb propaganda? A virágzó. megyeszerte híres Fürst Sándor” termelőszövetkezet maga! Gazdagságával tagjainak jó munkájával, a várható kiváló ered­ményeivel. Jól tudják a lüket kí­vülálló egyéni gazdák, hogy akkora jövedelmük sohase lehetne a régi módon való gazdálkodással, mint a „Fürst Sándor” tsz. tagjainak, akik (az előzetes becslés alapján!) 48 forint értékű munkaegységre szá­mítanak! P, Márta András és Gonda József szépen ki is számol­ták már hogy Lakatos Andrásnak máris 360 munkaegysége van. s a zárszámadásig dolgozik még vagy kétszázat, ötszáziiatvan munkaegy­ség 48 forint értékkel szorozva . . . Ez hát az agitáció, ez hát a jó propaganda! S hány példát lehetne felhozni az előzetes becslések, számadások alapján arról, hogy a szövetkezetek megszilárdulása, megerősödése mek- kora gazdasági eredményeket hoz (Pidig az előzetes becslés nem is pontos, a termés sokkal jobb, mint amilyen kilátásokat a becslés ide­jén mutatott)! A ben ki ,.Uj Bae rázda” tszcs, például a természet - beni juttatások mellett 23 és fél forintos munkaegységenkénti jöve­delemre számít, a kis varsányi ..Béke” becslése, hogy egy munka­egységre köz 1 25 forint, 3.3U kiló búza, 1.80 kiló rozs, 1.10 kiló árpa. 3.20 kiló kukorica és 10.10 kiló burgonya .iur majd. A kékl ..Uj utakon járó” termelőcsoportba« ugyancsak közel 24 forintos mun­kaegységenkénti pénzjövedilem mel­lett. jókora természetbeni juttatá­sokra számítanak a szövetkezeti parasztok. S még ez sem minden. Jól látják a kívülálló dolgozó parasztok min­denütt, micsoda hatalmas építkezé­sek folynak a szövetkezetekben. 70 férőhelyes istállót épít a kislétai .Rákóczi”, 3000 baromfinak épít valóságos palotát az encsencsi „Ifjúság”, 70 marhának istállót a karászi „Május 1.” 100 marhának a gyulaház! „Szabadság”.1S ez még csak néhány szövetkezet. Nincs olyan szövetkezeti gazdaság a me­gyében, ahol ne vöröslenének új, frissen rakott téglafalak, ne bonta­koznának ki az új, hatalmas gaz­dasági épületek alapjai a föld fe­lett, szinte jelképezve: ezek a jövő, a további fejlődés izilárd funda­mentumai. — S mekkora híre van, hogy u tiszadobi „Táncsics” termelő- szövetkezetébe, az ország egyik nagy termelőszövetkezetébe nemso­kára megérkeznek a villamos fejő­gépek! Hogy számos szövetkezetben vadonatúj teherautók vásárlását tervezik! Minden, minden a szövetkezeti parasztok további gazdagodásáról, egyre nagyobb jólétéről beszél. Az a tény is, hogy az előzetes becslés szerint nem kevesebb, mint 51 mil­lió forintot osztanak majd ki munkaegységekre a szövetkezeti pa­rasztoknak, az a tény is, hogy az idén több, mint bárom millió fo­rint kiosztott földjáradék gazda­gítja a szövetkezeti parasztokat, s az is. hogy még négymilliónál is többet fizetnek vissza az új belé­pőknek a bevitt jószágokért, gaz­dasági felszerelésért a szövetkeze­tek. Ezért tervezik hát a pátyodi, nagygécl, papi, jíkei, lény e:sl it kei, új kenéz i I. típusú termelőcsoportok, s még sok más I. típusú termelő- csoport parasztjai, hogy tovább ha­ladnak a fokozatosság lépcsőjén s III. típusúra térnek át. Ezért be­szélnek hát oly lelkesen a szövetke­zeti gazdálkodásról a petneházl, fő nyeglitkei, leveleki, büdszentmlbá- lyi, vajai dolgozó parasztok — aki utóbbiak együtt örültek a vajai „Rákóczi” tagjaival a több, mint 20 mázsás árpaátlagnak! A megerősödő, megszilárduld szö­vetkezetekben pezsgő élet, a szövet­kezeti parasztok közösségeinek egy­re szebbé váló életsora, a szövetke­zeti földek kiváló termése, a jó­szágállomány szép jövedelme, az épülő korszerű gazdasági épületek, a földeken megjelenő kombájnok — a jövő felé mutató gyönyörű ter­vek — ez a legjobb agitáció, a leg­jobb propaganda. Ez viszi most is­mét közelebb, a szövetkezetek ka­pui elé, a kapukon belülre a dol­gozó parasztok újabb százait, ez­reit. Ez teszi ünnepélyessé a hol­napi ünnepélyes tagfelvételi gyűlé­seket Vaját) 'és másutt, s majd a leendő tagfelvételi gyűléseket min­denfelé a megyében. Megyénk ter­melőszövetkezeti mozgalma űj dia­dalokkal nő tovább, egyre szélese­dik. <=>

Next

/
Oldalképek
Tartalom