Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-17 / 166. szám
iur>2 JULIUS 17. CSÜTÖRTÖK: NÉPLAP 3 A Cheorghiu Dej hajógyár dolgozói szocialista versenyre hívták ki a bukaresti Rákosi Mátyás müvek dolgozóit Néhány napja új név ékeskedik a budapesti volt Ganz hajógyár bejárata fölött. A Komán Munkáspárt és a román nép szeretett vezérének Gheorghiu Dejnek neve. A gyár dolgozói most elhatározták azt, hogy szocialista munkaver- senyre hívják ki a bukaresti Rákosi Mátyás Művek dolgozóit. A kihívásban a többi között a következőket írták: a Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói abban a megtiszteltetésben részesültünk hogy üzemünket a román nép és a Komán Munkáspárt szeretett vezéréről, Gheorghiu Dej elvtárs nevéről nevezhettük el. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a megtiszteltetés egyben fokozot- tab kötelességeket jelent számunkra, ahhoz, hogy ötéves tervünket teljesíteni tudjuk — ötévé« tervünk döntő évszakában még jobb eredményeket akarunk elérni, ezért párosversenyre hívjuk a bukaresti Rákosi Mátyás Művek dolgozóit.” Hyugainémeíorszsni sajtóvisszhang a Kémet Szocialista Egységpárt ti. pártértekezisténck határozatára! .i „Vulksstlnrane” című stuttgarti tap „Döntő jelentőségű határozat” című cikkében a többi között ezeket írja: A Német Szocialista Egységpárt II. pártértekezlete hazánk keleti részének szocialista átépítéséről) szóló határozatával nagyszerű kilátást és hatalmas célt adott Keleties Nyugat-Németország lakosságának. Kétségtelen, hogy ez a cél új tettekre serkentt az emberek millióit az egységes és demokratikus Németországért folyó harcban. — Azok, akik a bonni különszerződés helyeslésével elárulták a német nemzet érdekeit, tajtékozó diihvel fogadják a berlini pártértekezlet határozatát. Nyugat-Németország munkásosztálya és valamennyi dolgozója azonban üdvözli a határozatot, amelynek megvalósítása biztosítja a német nép jobb jövőjét, nemzeti szabadságát és békés fejlődését — írja a stuttgarti lap. Eredniényíeleiick az amerikai acél* ipari sztrájk rendezésére irányuló tárgyalások Hírügynökségi jelentések szerint Newyorkban kedden az acélipari monopóliumok és a szakszervezetek: képviselői között tárgyalások indultak meg, hogy újabb kísérletet tegyenek a most már negyvenöt nap- 'ja tartó acélipari sztrájk megszüntetésére. Mint az angol rádió jelenti, a tárgyalások ismét kudarccal végződtek. A „Reuter” az amerikai acélipari] munkások: harcát az Egyesült Államok eddigi legsúlyosabb acélsztrájkjaként jellemzi. Megállapítja, hogy a hét végéig tizenöt millió tonnára emelkedik a monopóliumok vesztesége. Ha a hét végéig sikerül is valamilyen módom rendezni a sztrájkot, a végleges termelési kiesés mintegy tizennyolc millió tonna lesz. A londoni rádió jelentése szerint Washingtonban egy hivatalos szóvivő kijelentette: a sztrájk következtében a harckocsik és lőszerek gyártása rendkívüli mértékben csökkent fi trieszti angol és amerikai hatóságok nem engedélyezték a beutazást az „0“ övezetbe a római magyar és csehszlovák követnek Az „Unita” jelenti hogy a trieszti angol-amerikai hatóságok nem engedélyezték Csehszlovákia és Magyarország Rómában akkreditált követeinek a beutazást Trieszt szabad terület „A" övezetébe. A követek meghívást kaptak a trieszti nemzetközi ipari kiállításra. A kiállításon csehszlovák és magyar kiállítási tárgyak is szerepelnek. i A Bolsevik Párt üdvözlete a Japán Kommunista Párt 30 éves fennállása alkalmából a Párt Központi Bizottságához A Japán Kommunista Párt megalakításának 30. évfordulója al- kaiméból a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi! Bizottsága a következő üdvözletét intézte a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságához: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága meleg üdvözletét és jókívánságait küldi a testvéri Japán Kommunista Pártnak 30. éves fennállása alkalmából. A Japán Kommunista Párt mindig dicsőségesen harcolt a munkásosztály ügyéért és a japán néptömegek érdekeiért. A Japán Kommunista Párt bátran küzd ma, amikor Japán a megszállók igájában! görnyed és népét megalázzák. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek megvannak győződve arról, hogy egyedül a Kommunista! Párt képes egyesíteni Japán demokratikus erőit és elvezetni az országot a nemzett újjászületés, az igazi demokrácia, az ország gazdasági fellendülése megszervezésének útjára. A Kommunista Párt vezetése alatt erősödik a népnek a szabadságért és Japán nemzeti függetlenségéért, a külföldi imperializmus és Japán csatlósai ellen folyó harca. A japán népnek ez a liaica a Tá- voikeleti béke megőrzésének fontos tényezője és támogatásra talál az egész világ demokratikus erői között. A Japán Kommunista Párt olyan új programmal fel fegyverkezve fogadja ezt az évfordulót, amely a japán nép vágyait és reményeit: testesíti meg. Ennek a programnak alapján a Párt sikeresen folytatja! sorai egységének erősítését, ami egyik legfontosabb feltétele a japán haladó erők győzelmének. Uj sikereket kívánunk a japán kommunistáknak dicső útjukon. étijén a Szovjetunió és Japán népeinek barátsága! Éljen a testvéri Japáu Kommunista Párt! A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Tirtjámli Központi Bizottsága. I! »■■■■■y—W— ' ...........mi. — I■■■■■» MWIH'I m II I I 1 1 ■■■—■pw TŰZ A TARLÓN Kulturális egyezmény a Bolgár Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Szófiában hétfőn aláírták a Bolgár Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kulturális egyezményét. Az egyezmény szoros együttműködést létesít a. két ország tudományos kulturális és nevelésügyi intézményei között. A bolgár külügyminisztérium tiltakozásai török határsértések miatt A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma július 14-én két jegyzékeit juttatott el a török köztársaság szófiai követségéhez. Az első jegyzék a tölbbi között ezeket mondotta: Június 26-án egy török katona Krajnovo falutól 700 méterre keletre átlépte a határvonalat és benyomult bolgár területre. Itt megközelítette a földjén dolgozó Georgi Gudenov bolgár állampolgárt és ráfogva pisztolyát, erősza itteni török ■területre akarta hurcolni. Gudenov saembeszállt a támadóval és segítségért kiáltott. Amikor a szomszédos kertben dolgozó két bolgár állampolgár a kiáltás hallatára a. helyszínire futott, a török katona visszavonult és onnan két pisztolylövést adott Gudenovra. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma erélyesen tiltakozik a bolgár határ ezen újabb megsértése ellen — mondja a továbbiakban a jegyzék, majd hangsúlyozza : A hasonló provokációkból származó esetleges következményekért kizárólag a török kormányt terheli a felelősség. A második jegyzék megállapítja, hogy július másodikán két török vadászgép nyilvánvalóan felderítési céllal 7 kilométerre berepült bolgár terület fölé. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma erélyesen tiltakozott Bulgária légterének brutális megsértése ellen és követeli, hogy a török kormáiny tegye meg a szükséges intézkedéseket a hasonló provokációk megismétlődésének elkerülésére. Négymilliárdos deficitlel zárult az Egyesült Államok költségvetés az 1951—52-es pénzügyi évben Á „Newyork Times” jelentése szerint az Egyesült Áltomök kormánya nyilvánosságra hozta az 1951—52. pénzügyi év államköit- cégvet ősének mérlegét. A költség, vetés az óriási fegyverkezési kiadások következtében több mint négymilliárciois deficitté! zárult, míg az előző évben 3.5 milliárd felesleg mutatkozott. A kiadások összege meghaladta a 66 milliárd dollárt, míg egy évvel előbb alig volt több 41 milliard dollárnál Az újíehértól Dózsa iermelöcsoport megkapta a szabadpiacot Az újíehértól Dózsa termelőcso . port tagjai, mint a megye élenjáró i lékeli arcosai kenyérgabonából eleget tettek hazafias kötelességüknek. A nyíregyházi járás miniszteri meghatalmazottja a tegnapi napon kiadta a termelőcsoportnak az engedélyt, hogy búza-, rozs-, árpa és zaibterményiiket szabadpiacra vihetik. Ugyancsak gzabndon értékesíthetik a tagok a háztáji gazdaságukban termelt és a munkaegység után kapott gabonaféleségeiket. — Ebben a termelőcsoportban mindössze két hétig volt a gabonafélék forgalma korlátozva. Termelőcsoportok, egyénileg dolgozó parasztok kövessétek az újfehértói Dózsa példáját! i Az akácok egyre hosszabb árnyékot vetettek a tarlóra és a búzakeresztekre, ahogy a nap lefelé ballagott az égen. A perzselő, tikkasztó forróságat lassan felváltotta a fülledt alkonyati melegség. Vajmi kevés enyhülést hozott. A krumpli és cukorrépa levelei, a tengeri bóbitái lógatták levelüket s változatlanul eső után áhítoztak. Csak a traktor berregett fáradhatatlanul s haladt rendületlenül egyik dülőúttól a másikig. Ekéi harsanva vágták, törték a tarlót. Simon Mihály, a nyírmeggyes! Petőfi tszcs, elnökének fia ült a traktoron. Ő a segédgépkezelő. A felelősvezető Bársony Júlia most éppen pihent a lakókocsiban. Mindketten fiatalok és DISZ-tagok. Sőt, Júlia már tagjelölt. Sürgős a munka. Ilyenkor alig pihen a valamire való traktorista. Simon Miska két éjjel és egy nap szántott egyhuzamban. Júlia sem marad el mögötte — merthogy a vezető nem is maradhat le. Ilyenkor, pihenés idején sem tud háborítatlanul aludni az ember. Nem olyan eiz, mint otthon télidején a szobában, nyugodtságban, csendességben. Egészen más itt kinn a mezőn, ezernyi búzakereszt mellett. Látszólag csend van — azonban mógsincs. Az apró, kemény, acélosbarna búzaszemecskék- ben ott feszült a dolgos paraszt- ember egészévi munkája, öröme és aggódása. S akinek van szíve, az érzi mindezt az örömet, aggódást, ahhoz beszélnek, kiáltanak a búzaszemek. Júliának van szíve és ért a búzaszemek nyelvén. Ö is tagja a Petőfi csoportnak. Innen ment el a gépállomásra, hogy traktorista legyén. A föld az ő földje is, a termés az ő termése is. Először bizony hallani sem akartak róla a szülei, különösen az édesanyja, hogy traktorista legyen. Egyszer aztán felkerekedett Váradi Magdával, a barátnőjével s elgyalogoltak a szálkái gépállomásra. Útközben ötször is megálltak, hogy visszafordulnak. A gépállomáson már nem is jutott erejük arra, hogy bemenjenek jelentkezni. Féltek, hogy otthon kitör a vihar. Csak jártak körbe-körbe a gépállomáson, bementek a gépszínekbe, még fel is ültek a traktorokra, olyan jól simult a kormány a kezükbe ... Késő este ért haza Juci. Kérdi az anyja: hol voltál? A lánynak hirtelen elszánt gondolata szaladt át a fején és kivágta: „Jelentkeztem traktoristának!” Aztán várta lehajtott fejjel a vihar kitörését. Lett is hadd, el hadd! A végén aztán mégiscsak azt mondta az anyja: „Hátha így van, így van ... edd meg, amit főztél...” Több se kellett a lánynak! Mint a szélvész rohant a gépállomásra $ azon nyomban jelentkezett traktorosnak ! Sikerült. Tavasszal jött ki először a földre boldog izgalommá]. S hogy megmutassa: nem hiába lett traktoros, 154 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Jó minőségben. Ezt mutatja az ötvenhét hold búza is, amely itt fekszik előtte keresztekbe rakva. Szeretné tenyéréivé venni minden kenyérszemet, életmagot, hogy egyenként megei- mogassa őket. Élet. Milyen szép nevet Is adót a nép a búzának, gabonának. Valóban élet. Kenyér, ruha, csizma, traktor, kombájn, Tiszalöki Erőmű ... Ezek az apró magvak ott vannak láthatatlanul az omlós kenyérben, ott fénylenek az új csizma tükörsima szárán, ott duzzadnak a nagy Erőmű betonjában — mindenütt, ahol a nép jóléte virágzik, ó, csak baj ne érje a termést! Még rágondolni Is rossz! Egymás mellett, egymás mögött több mint ezernyi kereszt! Sem közel, sem távol teremtett lélek sem, csak ők ketten, meg a fasorban egy gyerekformájú emberke. S ebben a ■ pillanatban szörnyű kiáltás csattant fel a tarló felöl: — Tűz van ! Segítség! Tűz van! Júlia a szívéhez kapta a kezét, leugrott a kocsiról s csak nekidőlt halálsápadtan a kocsi oldalának. A szíve úgy kezdett verni, mint a harang nyelve, ha vészt jele®. A tarlón öles lángok csaptak fel az egyik keresztből, szeszélyesen futottak végig a kévéken, már beleharaptak a tarlóba is és sisteregni kezdett a föld. Simon Miska ott ordított a kereszt mellett széttárt karokkal, aztán nekiugrott a keresztnek s ütni, csépelni kezdte, majd a földnek esett, s hányta a homokot a tűzre. Júlia szájából sikoltás tört fel. Tűz! Mit tegyen? Fusson segítségért? Apró lángnyelvek szaladtak a tarlón s már-már elérték Misi otthagyott traktorát A lány már nem gondolkodott. Rohant, mintha szárnyai nőttek volna, keresztül a tarlón, szántáson, egyenesen a traktorhoz. Felugrott rá, beindította s vitte, menekítette a tűz elől. Kikormányozta a fasorba. Alig ugrott le a gépről, iszonyodva látta, hogy az égő kereszttől mintegy húsz méternyire újabb két kereszt vet lángot. Ekkor a gyerek is odaért. Láttái a tüzet s rohant lélekszakad vei Szügyi Sanyi. Júlia rákiáltott s( mindketten az égő keresztekhez rohantak. Kézzel-körömmel vájták h| száraz földet, szoknyában, ingben hordták a homokot s szórták aj csapkodó lángokra. Sistergett ;« tarló, ropogtak, sírtak a búzasze- mek, pattogott a száraz szalma. —i Szikrák fröcsentek u tűzoltók meztelen karjára, arcára, ők nem érez-* bek semmit. Csak annyit tudtak, hogy veszélyben van az élet! Körülibeiül tizemet percig tartót! ■az öldöklő harc a tűzzel. Sikerült eloltani. Amikor az utolsó lángnyelv is meghunyászkodott, valósággal lerogytak a földre. Szólni sem tudtak. Csak nézték egymás csuromvizes, fakó, rémült arcát. Zihált a tüdejük. Akkorára már! mások is odaérkeztek, jöttek a tűzoltók és a hunyorgó zsarátnokod vízbefoj tolták. Az érdem azonban, a traktoristáké volt. Megállapították a tűi okát is. Szondi brigádvezető hanyagságából keletkezett, aki a ki- poffogó cső pakolását nem igazította meg többszöri figyelmeztetés ellenére sem s a szikra innen pattant ki. Júlia elindult imbolygó léptekkel a kocsi felé. De nem ment be a belsejébe, kiült a rúdra és úgy nézte a búzái óidét, a megmentett kereszteket. Nemsokára aztán megbeszéltei társaival, hogy levelet írnak a koreai katonáknak. Bélyeget már régebben vásároltak — most csomagot akarnak küldeni s melléteszik a levelet. A levélbe nem írják bele, hogy tűz volt a tarlón., hiszen ott sokkal iszonyúbb és szörnyűbb dolgok történnek, kicsiny gyermekeket gyilkolnak az amerikaiak, rabolnak és pusztítanak. Azonban azt feltétlenül meg fogják írni: „Harcoljatok azzal a tudattal hős koreai katonák, hogy mi itt Magyarországon, Nyírmeggyesen minden körülmények között megálljuk a helyünket s erőnket nem kímélve harcolunk azért, hogy béke és szabadság legyen az egész világon. Nálatok, Korpában i§...”