Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

NÉPLAP 19ö2 JÚLIUS 1Ü, CSCIÜRTÖK Quit ás z QílILcl es tplm^ép o^zetjo ÉL FELÉ már valósággal lán- ^ goit a határ, az emberek aggódva- vizsgálgalták az eget, amelyen egyetlen felhő sem ■volt látható. Juhász Mihály is először felfelé kémlelt, aztán az előtte elterülő tengerit nézegette. Itt a Fekete laposon, amely Nyír­tét túrái- oldalán terül el, mintha még jobban megszenvedtek volna a növények a szárazságtól. Juhász megtörölle izzadt homlo­kát, s tekintete előreszaladt a sor végére. Alaposan meg kell még dolgozni, hogy délre kiérjenek, na­gyon gazos a föld. Aztán újra bele­vágott a homokos földbe, amelybe nyakig szaladt a kapa-. Nem messze mögötte a lánya, Juliska- haladt. Nem sokat szóltak, Juhász nem sze­reti a. sok beszédet. Nem akarja erre pazarolni erejét, ezt oda össz­pontosítja a kapába,'vagy amit ép­pen csinál, mert kell ám igyekezni, hogy megmunkálja a felszabadu­láskor kapott Íj hold földet és a lehető legtöbbet hozza ki belőle. — „Akárhogy is dolgozom, lám mégis elmaradok” — ötlött most is eszé­be, mert nagyon jól tudja, kapálni nem akkor kell, amikor már ilyen gazos a föld. A földjük ott húzódik cl a Vas Zoltán termelőszövetkezet táblája mellett, melyben, szintén tengeri von, s mennyire elül ez az övétől. Nagyon jól látja ezt, mert lopva lopva odapiUantgat. De ezt csak magában gondolja. Másnak azt mondja: „megélek és nagyon- jól a földemből.” Szóval kapálnál: csendesen. J ULISKÁNAK is a körül forog a gondolata-, mint az apjáé, ' aa.khát éppen egész más oldalról, őr talán észre sem veszi azt a kü­lönbséget, ami a két egymás mel­lett elterülő tengeri közt van. Egész mást- látott meg. Már tegnap is itt /■apáitok és már akkor megfigyelte « tszcs-és lányokat, (mint ahagy hívják őket), hogy a legnagygőh melegben is milyen jókedvűen dol­goztak, s milyen szaporán haladt a munlca. A daluktól meg csakugyan visszhangzottak a környező dom­bok, Juliska nagyon szeretne ott lenni- köztük, résztvermi a nótázás­bám, a vidám beszélgetésekben. At­tól nem- fél, hogy a munkában nem állná meg köztük a helyet, hisz az apjával jár ő kapáim már jó egynéhány éve. Még akkor el­kezdte a munkát, amikor a- harma­dik elemit befejezte, Pedig, szere­tett volna tovább tanulni. Minden osztályt kitűnőre végzett. Menni kellett először libát őrizni, aztán egyéb más munkát végezni, amikor meg elbírta a kapát, akkor ide. földből az én részemet, s majd én oda megyek, Így is bevesznek, ér­deklődtem, már. Juhász mint a gumilabda pattant fél mérgébe, ekkora „képtelenség" hallatára. — Micso-o-oda!! Mit beszélsz tel Rögtön agyonváglak! Juliska hirtelen elpityeredett. Az apja visszaült, de villámló szemek­kel méregette. Juliska ]ia sirt is azért, ha nem sikerült valami, — de nem lehetett megfélemlíteni, úgy, hogy akaratát végre ne haj­totta volna. Később is a szipogás közben egyre azt hajtogatta: „úgyis belépek”. Aztán lassan elhallgatott, amikor pedig a szomszédban a lá­ngok egymást kezdték öntözni a nagy meleg miatt, felnevetett. * JUHÁSZ JÚLIÁNAK nem kel- " lett egyedül belépni a szö­vetkezetbe, mert apját és sok tár­sát a zárszámadás végleg meggyőz­te arról, hogy egyedüli helyes út a termelőszövetkezet. De Júlia vem sokáig volt ott. Most már a gépál­lomásra vágyott, ahol még szebb­nek látta az életei. Ehhez hozzájá­rult az, hogy a gépállomás mellett laknak és a bátyja ott dolgozik. De a-z is, hogy a termelőszövetkezetbe sűrűn jár Gábor élvtárs, az igaz­gató politikai helyettese, és az so- icat beszélt a gépről, a gépi munka szépségéről, Szóval egyszer négy lány összebeszélt és elhatározták: traktoristák lesznek. Az elhatáro­zást tett követte. Persze ez sem ment könnyen. Amikor bementek a gépállomásra, néhány nyélves asz- szony elmondta őket mindennek. Júlia anyja nem ellenezte a- lánya szándékát. Ismerte, amit meg akar csinálni, arról nem lehet lebeszélni. Inkább attól félt, hogy, amilyen szeteburdi, valami bajt csinál a géppel, vagy meggondolja a dolgot és otthagyja a gépállomást. Az apja pedig csak legyintett: „Itt már úgysem- az történik, amit én­mondok”. — Egyszer aztán meg­hallotta, bogit az ö lányáról plety­kál a falu. Este azt mondta Júliá­nak: — Már pedig holnaptól kezd­ve nem mész a gépállomásra! Ettől kezdve Júlia mindig korábban kelt, mint az apja és ment. Este, ha ott­hon volt, hamar lefeküdt, hogy ne is találkozzanak. A rossz nyelvek aztán kifáradlak és Júlia marad­hatott. * A TÉL LASSACSKÁN EL- ~ MÚLT és jött a tavaszi mun­ka. Gábor elvtárs a kiindulás előtt beszélgetett a lányokkal: Irigykedve nézte a „téeszesése- ket— Lám, azoknak nincsenek ilyen gondjaik, mint nekünk — s itt mérgesen nézett apjára —, csak dolgozni, dolgozni, s nem sok lát­szatja van. Ilyen gondolatokat forgatva ■ mellék a kapát, aztán vágtak bele a földbe. Lassan kiértek a■ sor vé­gére, s leültek ebédelni. Nem mess- sze tőlük telepedtek le a szövetke­zet-vek, Míg emi-tt a két ember szót­lanul, gépiesen rakta be a falato­kat, addig amott nagy volt a sür­gés-forgás. JfBÉD UTÁN Juhászéli ledültek pihenni, de a forróság olyan nagy, hogy az árnyékot adó fák olatt. is füledt a .levegő, így hát ■ sak forgolódtak. Juliska elmerülve figyelte a lányolcat, majd nagyso­kára megkérdezte: — Apám, miért nem lépünk be mi a tszcs-bef — Ugyan, — felelte az bosszú­san, mert megzavarta, de aztán mégis rászánta magát a feleletre: Mit gondolsz! Egyszer van az éle­temben földem és azt most odaad­jam másnakt — legyintett egyet. Juliska ezt nem nagyon értette. S csak azt látta, hogy ott vidáman folyik az élet, ők pedig egész nap szótlanul görnyednek. — Miért adná oda a földet más­nak, hisz a miénk volna aztán is. — Nem érted te ezt! — szólt most már mérgesen Juhász, szerette volna befejezni ezt a beszélgetést, de Juliska ncm tágított: — Tudja apám, ha maga nem újvár, bekeverni, akkor adja ki a — Most válik el, mit tudnak a lányok, hogy álljatok meg a helye­teket. Tudjátok nagyon jól, vannak olyan traktorosok, akik nem szívle­lik a■ nőket itt a gépállomáson. — Azt mondják: „Nem- nektek való munka ez.” Most kell megmutatni, itt is helyt tudtok állni. Megkezdődött a szántás. Nehe­zen ment, sokszor volt úgy, amikor a gép elromlott, vagy valami más baj volt, hogy Júlia sírva ment a főgépészhez, vagy Gábor elvtárshoz: ..Itthagyom a gépállomást.” Persze ezt sohasem gondolta komolyan, csak azt akarta ezzel a fenyegetés, sei elérni, hogy minél előbb hárít­sák él élöle az akadályokat. Kü­lönben mindig jó kedve ix>lt, nem­csak ő, hanem a közelében min­denki. A lányok tavaszi bemutatkozása jól sikerült. Az egész ország ismeri a nyírtéti traktoristalanyokat. Amikor egy este Juliska haza­ment, az apja igen barátságosan fogadta. Juhász olvasta az újsá­got, s csak ennyit mondott: „Kü­lönb ember vagy, mint Mihály’. (Mihály, Júlia bátyja, szintén trak­toros.) * TV AGY UTAT TETT MEG Ju­^ ' lia, míg eljutott a mai nap­hoz. A gépállomáson jönnek-men- nek a lányok. Nagy a sürgés forgás. Kaszás Mária boldogan újságolja, hogy ő is cséplögöpvezető lesz, még­hozzá Bredjuk módszerrel fog dol­gozni. Az a nyolc lány, akiket ki­jelöltek cséplőgépvezetésre, még a, munkaidő, után is. ott tanult a megindított traktor körül. Csak Júlia nem volt ott. Szomorúan fi­gyelte őket messzebbről. — Engem nem jelölnek lei, most már biztos — gondolta magában, — mert olyan szeteburdi vagyok, nem merik rám bízni a gépet. Gábor elvtára riasztotta fel gondolataiból. — Juhász elvtársnő, régebben azt mondtad nekem, — kezdte meg csendes hangon Gábor elvtárs, — arra vágytál, hogy megváltozzon az életed. Nos, megváltozottt Júlia nem válaszolt mindjárt, a gondolatait rendezgette, — Igen, megváltozott. Azelőtt is voltak gondjaink, de milyenek vol­tak azok, — rakta a szavakat csen­desen, sorjában. — Kicsinyesek, valahogy nem adtak célt. És most is vannak, vesződik az ember a- gép­pel, izgul, hogy sikei'ül e valami. Alig tudok időt szakítani a tanu­lásra, Este ha fáradtan hazame­gyek, mindig érzem, hogy valamit nem végeztem él. Szóval teli van az életünk gondokkal. De ... nem is tudom, hogy fejezzem ki magam, valahogy ez megtölti az életemet... s egészen . más célt ad... Most ta­nulhatok, folytathatom ott, ahol né­hány évvel ezelőtt abbahagytam, mert menni kellett libát őrizni. De az annyiszor ismételt szavak, ame­lyek már sokszor kopottnak tűn­nek, Júlia ajkán különösen meg­szépültek, kiszínesedtek. Gábor elv­társ figyelmesen hallgatott, aztán egy darabig csend volt, s majd megkérdezte: — Emlékszel rá, a. tavasszal egy­szer azt mondtad, itt hagyod a gép­állomást, mert a férfiak, nem jó szemmel néznek rátok, meg nem gondoskodik rólatok a vezetőség. — Igen, emlékszem, de az akkor volt. Azóta nekik is megváltozott a véleményük. Amikor a tavaszi sze­zont befejeztük, már csak a leg­rosszabb munkások beszéltek ró­lunk lenézően. De a többiek azokat is elhallgattatták, Mostmár olyan, mintha testvérek lennénk, Júlia kisideig várt, majd menni készült-, mert úgy gondolta-, befeje­ződött a beszélgetés. Csalódott ké­pet vágott. Hát csak ezért hiva­tottt — gondolta élszomorodva. De nem! Gábor elvtárs még nem fejezte &e. örömhírt közöl: GTE IS CSÉPLŐGÉPVEZETŐ - LESZEL, mégpedig a harma­dik Bredjuk-módszerre átalakított gépnél. Nehéz volna, leírni Júlia örömét. Majd körültáncolta Gábor elvtár­sat. Aztán megtudta azt is, miért nem szóltak neki hamarabb erről. Gábor elvtárs tetetett szigorúság­gal, „hivatalos hangon” folytatta: „Meg akartuk büntetni az elvtárs­nőt azért, mert olyan szeteburdi. Mert a cséplőgépnél helyt kell ám állni. Emlékszik rá úgy-e, — foly­tatta csendesen —hogy kik csé­peltek azelőtt, öreg szakemberek. Nemhogy a lányokat, de még a fiatal férfimunkásokat sem enged­ték a géphez. Most meg tizenhét éves létére csépelni fog. Ott nem lehet szeleburdiskodni, mert a ke­nyérről van szó. Meg aztán nem lesz becsülete, tekintélye, hisz az egész munkacsapatot maga vezeti. Emlékszik rá, sokat meséltem ma­guknak Fása Angelindról. Legyen olyan kitartó, bátor! Nem szabad meghátrálni a nehézségek elöl, — akkor győzni fog.” Elhallgatott. Júliának még ott csengtek a fülében az utolsó sza­vak, s érezte, nehéz lesz a munka, de sikerülni fog. 8 azt is érezte, felesleges itt a sok szó. Annyit mondott csak csillogó szemmel: — Bízhat bennem, Gábor elvtárs, becsülettel helytállók! Néhány nap múlva pedig Juhász Júlia és még egy pár lány kezde­ményezésére megszületett a 9 nyír­iéti traktoristalány versenyfelhí­vása: naponta 20 mázsát csépelnek, tíz százalékos üzemanyag megtaka­rítás mellett, X tarlóhántást, má­sodvetést két nappal a haláridő előtt elvégzik. S a gépüktől azonnal a begyüjtöhelyre szállítják a dol­gozó parasztok, a tszes-k a gabo­nát, AFRA ISTVÁN. VILLÁM TIlA KXÖIlISTAK, TRAKTORT STANŐK ! Kaptur Margit, a nyirtéti gépállomás híres traktorista. lánya megfogadta, hogy naponta 250 mázsa terményt csépel i! Munkáját azzal segíti elő. hogy szovjet szakmai könyve­ket és szépirodalmi könyveket olvas, a tanultakat értéke­síti ! Kövessétek példáját! vásárosnaményi járás községei! Olcsva szövetkezeti község 119 százalékra teljesítette szé- rtatoeadási kötelezettségét! Helyes lenne, ha a járás vala­mennyi községe követné az olesvaiak példáját! KISVÁRDAI ZÖLDSÉGARUSITÓ ÜZLETEK! Az utóbbi időben többször előfordul, hogy nem megfelelő, nem friss árut kínáltok eladásra! A szocialista kereskedelemben ,zz megengedhetetlen! Min. dig a legjobbat kell adni a dolgozóknak! nyíregyházi állami áruház kirakatrendezői: Nagyobb frisseséget! Az egyik kirakat dekorációja Duelos elvtárs szalbadonboesátását követeli 1 Közöljük: Duclos elvtársat a népek hatalmas mozgalma már több mint egy hete kiszabadította a börtönből. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat nyíregyházi telepe minden este 3 óráig ügyeletet tart, hogy az állami gazdaságok, gépállomások és ter­melőszövetkezetek sürgős rendelé­seit teljesíteni tudja. A vállalat megbízottja későbbi időpontban is átveszi a halasztást nem tűrő meg­rendeléseket. A megyei telepen nem teljesíthető megrendelések végett a MEGÉRT vállalat budapesti köz­pontja a 113—619 telefonszámon bármikor felhívható. Borackmag-gyüjtés A barack vitamindús, ízes gyü­mölcs. Azonban még egy értébe vari, ez pedig a magva. A magnak nagy hasznát veszi az ipar. Szárí­tott állapotban 1 forint negyven fillért fizet érte a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat. Városok­ban a Lim-Lim Boltok és a MÉH. átvevőhelyek, falun pedig a föld- művesszövetkezetek veszik át az összegyűjtött barackmagvakat. Molnár Miklós. Sporthírek Népköztársasági Kupa G áva—Nagyhalász 3:2, Bakfcalo­rántháza—Vaja 3:1, Mátészalkai lo­komotív—Hodáaz 7:2, ópályi—Nagy- ecsedi Postás 4:4, Gyulatanya—Búd- szentmihály 1:0, Mándok—Tuzsér 3:2 Kékese—Kisvárdai Földművesszövetke­zet 3:1. Nyírpazony—Nyíregyházi Belsped 1:0 (A mérkőzés az I. félidő 30. percében félbeszakadt.) A megyei bajnokság állása: Kisvárdai Vasas 13 10 2 1 36:13 22 Ny házi Lokomotív 14 9 3 2 37:19 21 Nyírmadai ÁGSE 14 8 4 2 27:17 20 Ny házi Dózsa 13 7 4 2 33:18 18 Tiszalök 13 7 3 3 32:14 17 Balkány 13 6 1 6 34:27'13 Nyírb. Kinizsi 15 5 3 5 29:30 15 Nyírb. Bástya 13 4 4 5 29:30 12 Rakamaz 13 5 1 7 28:33 11 V. Kinizsi 13 5 1 7 31:35 11 'Demecseri Szikra 13 2 4 7 22:31 8 Mszalkai építők 13 3 2 8 17:35 S Nyházi Kinizsi 13 1 3 9 20:37 5 Záhonyi Lók. 13 1 3 9 16:51 5 Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-FILMSZINHAZ: fél 5. fél 7. fél 9 órakor: Felszabadult föld- Magyar film DÓZSA-FILMSZINHAZ: 4. 6, 8 órakor: Szovjet Ör­ményország. Színes szovjet film. KERT-MOZI: fél 9 órakor Távol Moszkvától. Színes szovjet film. Nyercménybetétkőnyvek sorsolása Július 9-én Egerben Július 12-én Hódmezővásárhelyen Július 15-én Szekszárdon Július 19-én Budapesten Kisorsolásra kerülnek az 1951. február 1-től kezdődően 1952. június 30-ig bezárólag váltott és a sorsolás napján is betétet tartalmazó nyereménybetétkönyvek. Egerben a Heves megyében váltott, Hódmezővásárhelyen a Csongrád megye területén váltott, Szekszárdon a Tolna megye területén váltott, j Budapesten az ország többi részében és a fővárosban váltott nyere­ménybetétkönyveket sorsolják! A SORSOLÁS NYILVÁNOS! Rádióműsor JULIUS 10. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIO: 5.30: Hírek. Lap. szemle. 5.45—8.30-ig: Reggeli zenés műsor. 6.45: A Szabad Nép mai ve­zércikke. 7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: Uj hajtás. Fiatal költők és írók müvei. 12.00: Hírek. Hangos Új­ság. 12.30: Hanglemezek. 13.15: Liszt Ferenc müvei bői, 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: A Rádió Gyer- mekujság műsora. 14-50: Magyar népdalok. 15.30: Felkelt a nap a Szangan folyó felett. Regényiemerte- tés. 16.00: Hanglemezek. 16.30: A magyar nép történetéből: Kölcsey Ferenc. 16.45: Hanglemez. 17.00: Külpolitikái kérdésekre válaszólunk. 17.15: Ifjúság Hangja. 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. 18.00: A Néphadsereg Híradója. 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Hangos Új­ság. 20.40: A begyűjtési verseny hí­rei. 20.45: Aida. Opera. 22.10: Hírek. Sport. 22.35: Az operaközvetítés folytatása. 23.45: Cimbalom-furulya kettősök. 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek — 7.00: Hanglemezek. 7.35 Balettzene. 8.30: Mi történik a Kurili-szigeteken. Ri­port. 8.40: Régi operettrészletek. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. 10.00; írek. 10.10: A Zeneművészeti Főis­kola hallgatóinak hangversenye. — 10.50: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 15.00: A béke zászlaja alatt. 15.20; Orosz és szovjet hegedümüvek* 15.40: Fiatalok zenei újságja. 16.10? A Magyar Rádió szórakoztató zene­kara játszik. 16.40: Az ország sze­me. Irodalmi riport. 17.00: Hangle­mez. 17.30: Hírek. 17.40: A Falurá­dió előadása. 17.55: Az Albán Nép­hadsereg együttesének műsora. 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: Az ötéves terv nyomában! 19.15: Sportnegyedóra. 19.30: A Ma.gyar Rádió tánczenekara játszik. 22.00: Kórusok. 22.35: Vonósnégyes. Apróhirdetés Uj állapotban lévő mély gyermek- kocsi eladó. Cím a kiadóban. Egy darab női pullóvert jogo® tu lajdonosa kellő1 igazolás meiltett a nyíregyházi rendőrkapitányságon át. vehet. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-ii tea 6. ^azáus ü. y^ Szilágyi József. 7 ui.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom