Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-27 / 149. szám

NÉPLAP 1902 JÚNIUS 27, PÉNTEK PARTÉPÍTÉS .Pártszervezeteink feladatai a minisztertanács aratásról, bebordásról, cséplósról, másodvetésról, valamint a tarló- liántásról szóló határozatának végrehajtása során Kövid napok múlva megindul a/, aratás, majd a eséplés munkája. Páríszervezeteinknek éppen ezért a iiégnagyobb gonddal kell tanulmá­nyozni és a tömegeknek megma­gyarázni a minisztertanács haíá.-o- jzatát az 1952. évi aratás, behor- dás, csóplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás végrehajtásáról. Emellett nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy mezőgazdasá- ‘gunk legfőbb és legsürgősebb so- ronlévő feladata a növényápolás. Kettőzött erővel kell most. az íaratás előtt nekilátni a kapálás­nak és gyomirtásnak, hogy a növé­nyek fejlődésére a háromszori- négyszeri kapálással a legkedve­zőbb körülményeket teremtsük meg. Mimié* fokozott munkát, jobb ín a nkfl szervezést és a munkák pontosabb megtervezései követeli meg a gépállomások, álla­mi gazdaságok és termelőszövetke­zeti csoportok vezetőitől, mind pe­dig a mezőgazdaság helyi irányító szerveitől. Pártszerveszetelnknek a felada­tokra való mozgósítás idején mind­azokat a tapasztalatokat fel kell használni, melyeket eddig szerez­tek az egyéni és csoportos agitáció területén. Elsőrendű feladat, hogy pártszervezetei nk gond őskorija na k arról, hogy népnevelőink, a kisgyú- 1-ósek vezetői alaposan ismerjék a ani-niszterlandes határozatát az ara­tásról, behor dúsról, csépiéiről. má­sodvet étről, valamint ® tarlóban- tás végrehajtásáról. Ugyanakkor különösen fontos, hogy pértteerve- aretelnk * minisztertanács határo­zatában mindazt az újat meglás­sák, amely eddig nem volt ezeknél a munkálatoknál előtérbe állítva. Igen fontos, hogy a népnevelők az egyéni agitáció során — de a cso­portos agitáció közben — úgy szer­vezzék meg a felvilágosító munkát, hegy azon szólaltassák meg a jó eredményeket elért dolgozó parasz­tokat, akik saját tapasztalataikkal is támasszák alá azt, hogy a mi­nisztertanács határozata milyen nagy mértékben segíti a munkák jő elvégzését Pártszervezeteinknek nem sw had elfeledkezni arról, hogy a* el­múlt esztendőkben milyen kemény küMekn&t kellett folytaim a ku- láikség és klerikális reakció mester­kedései ellen, amelyek igyekeztek ágy szabotálni ac aratás eredmé­nyeit, hogy minél nagyobb szem­veszteség következzen be. A minisz- úertanács határozata alapvetően kimondja: ,,a szemveszteség meg­szüntetése és jóminőségit termés biztosítása érdekébon ® búzát viasz .. érésben, a rozsot teljes érés előtt az őszi és tavaszi, árpát és a zabot sdrgaérésben, egyéb növényeket.- repcét, borsót, lencsét. Tent, kölest, egyéb takarmányt, illetve vetőmag vakot pedig érésüknek abban a szakaszában kell learatni, amikor szemveszteség nincs, vagy fér * le­helő legkisebb". A pártszervezet vigyázzon arra mindenhol, hogy a mezőgazdasági állandó bizoilságok valóban úgy dolgozzanak, qbogv a minisztertanács határozata meg­mondja: „Folyamatosan kisérjek figyelemmel a növények érését és állapítsák meg területükön, vagy a dűlők, táblái: egyes részein külön- külön az egyes nöi'ények aratása megkezdésének legkedvezőbb idő­pontját”. Igen sok függ attól, hogy párt- szervezeteink hogyan irányítják, hogyan ellenőrzik az aratással ösz- sz-efüggő összes munkákat, hogyait vetik fel az egyéni felelősség kér­dését és hogyan leplezik le azokat, akik akár az ellenség szavára, akár tudatlanságból, vagy hanyag­ságból kárt okoznak a dolgozók államának. Nyilvánvaló, hogy a behordás munkálatai, a behordott gabona megvédése szaboíázscselekmények- Től, a tűzrendészen rendelkezések végrehajtása szántén a legszélesebb „Királyi szék és pásztorfoot egymás ellen nem lesznek...44 Kölcsey Ferenc aniiklerikálixmusa •zervezettséget igényli. A mindsz- rertan.ács határozata megmondja, a behordást Jcésedelem nélkül kezdjék meg és i behordást minden felhasználható igaeréjiik munkábaállításúval az »gyes növények aratásának befej« sósétól számított 8 napon belül fe­jezzék lie”. Ez vonatkozik a ter­melőszövetkezetek, állami gazdasá­gok és egyénileg dolgozó parasz­tokra egyaránt. Semmiképpen nem szabad .azonban abba a hibába es­ni, hogy mindez magától megy. A minisztertanács határozata utal is arra, hogy előrelátónak kel! lenni. — „Abban az esetben, ha egyes tervi elősző vetkezetek és állami gaz­daságok saját erejűi bői a határ­időn belül semmi Itörülmények kö­tött nem tvdnák a behordds mun­káját befejezni, a községi tanács részükre a behordásra megállapí­tott fuvardíj készpénzben történő kifizetése ellenében igénybe veheti olyan egyénileg termelők iga-erejét, akik saját területükön a behordást már befejezték." Nyilvánvaló, hogy nem lenne helyes, ha mindezt a munkáit tanácsaink csnk admi­nisztratív feladatnak fognák fel. Pá r tszervezet cink go rwlosko ríj a r. a k arról, hogy az egyénileg dolgozó parasztság felelősséget érezzeii a termelőszövetkezetek, állami gazda­sagok igaerővel való megsegítése tekintet étien. Mondják el a népne-i velők, hogy nemzetgazdaságunknak és természetesen békénk megvédé­sének igen komoly érdekei fűződ­nek ahhoz, hogy a minisztertanács határozatában megszabott; határ­időn belül a gabona be legyen hordva. A tűzvédelem megszerve­zését sem szabad csupán aömi-j nisztratív feladatnak felfogni. A tűzvédelem megszervezése, a behor­dott termés megvédése kemény harci feladat. Egyetlen területen sem, de itt különösen nem törhe­tünk meg semmiféle hanyagságot és lazaságot. 1 cséplés , eredményes elvégzésére a járási; tanácsok vb.-inak a miíiiszterta- ■nács határozata értelmében június 10-ig meg kell állapítani a cséplő-' gépek területi beosztásét és menet- iránytervét. Pártszervezeteinknek alaposan meg kell magyarázni ok a dolgozó pa­rasztság számára a miniszterta­nács határozatainak azt a részét, mely az osztályozó henger alkal­mazásáról szól. „A szem veszteség lehető legkisebb mértékre való csökkentését minden cséplőgépnél" nemcsupán az állami szerveknek kell ellenőrizni, de ellenőrizze azt minden dolgozó paraszt, A csép- lésre vonatkozó határosat legfon­tosabb része számunkra ez; „a ke­nyér- és takarmánygabonát olyan ütemben kell csépelni, hogy a csép- lés az egyes növények ásatásától számított jO napon belül, de legké söhb augusztus 20 ig az ország egész területén befejeződjék’’. Pártszerv eseteinknek kell gon­doskodni arról, hogy ezt a határ­időt betartsuk és túlteljesítsük. — Pártszervezeteink nevelőmti nká j u k követ'feztében érjék el, hogy a cséplőgépeiénél. cséplő munkások között kifejlődjön az egészséges versenyszellem,. Teremtsék meg verseny feltételeit. Találjanak mó­dot a verseny nyilvánosságának megoldására. Szervezzék ar.t meg. hogy az egye» cséplőgépek dolgozói egyrészt saját teljesítményüket, másrészt a versenytárs cséplőgé­pek teljesítményeit állandóan fi gyelemmet l-:ígérhessék. /i roásodvstés nagyarányú és gyors elvégzése ér­dekében a tavalyitól eltérő új mód­szert vezet be a minisztertanács határozata, amikor előírja: ,,a mdsodvetósek talajelőkészítését és vctcsct as aratással egyidőben úgy kell elvégezni, hogy minden gazda­ság az aratás után 10 napon belül, de, legkésőbb július 20-ig teljesítse, illetve túlteljesítse,”. Pártszerveze­teinknek meg kell magyarázni dol­gozó parasztságunknak, hogy csak ez a gyorsaság teszi lehetővé, hogy a talaj nedvességtartalmát a leg nagyobb mértékben kihasználjuk és a másodvetési növények fejlődé­sét bármilyen időjárás esetére is biztosítsuk. I tarlóhánlást ahogy a minisztertanács hatá­rozata mondja: ,,a, másod vetési munkákhoz hasonlóan és az ara­tással egyidejűleg azonnal meg kell kezdeni”. A legnagyobb figyelmet szenteli a minisztertanács határozata a gé­pek előkészítésére, amikor részlete­sen és pontosan meghatározza a javítás munkáját, a kijaiftott g pék kipróbálását és a javítószol­gálat előrelátó megszervezését. Nemkevésbbé nyomatékosan mutat rá a minisztertanács határozata a munka megszervezésével és a mun­kaerők biztosításával kapcsolatos feladatokra. Különösen ki kell emelni a határozatnak azt a ren­delkezését, hogy az aratás és esép lés munkáját a brigádok keretében a brigádvezetők irányításával és felelőssége mellett mindenütt úgy kell. végezni, hogy a termésered­mény brigádonként megállapítható legyen. Ez az alapja a jól dolgozó brigádok jutalmazásának. Ez az alapja azonban ezen túlmenőleg a' feJelőfsség érvényesülésének, ez az alapja az elkészített tervek határ­időre való végrehajtásának, ez az alapja annak, hogy brigádjaink a rájuk bízott területen versenysze­rűen tudják elvégezni az aratás, illetve a eséplés munkáját. Pártszervezeteinknek kel! gon­dolni arra, hogy a helyi tanácsoki valóban elérjék, hogy az I. és II. típusú termelőszövetkezeti esopor- tok is közösen végezzék az aratás és a eséplés munkáját. i A munkaerők számbavétele meg követeli a női munkaerők fokozott bevonását. Er revonat kozó- lag ezt mondja a határozat t ..a nő: munkaerő fokozott bevonása érdekében azokban a termelőszö- vetkezeteklien és állami gazdasá­gokban, ahol állandó jellegű nap­köziotthon nincs, a lehetőség sze­rint i d én p b olcsó d eket és vapkezi- otthonolcad kell felállítani'. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek bátran nyúltak hozzá éhhez a kér­déshez, ahol a pártszervezet meg tudta értetni a dolgozókkal a női munkaerő jelentőségét, ott ez a kérdés megoldódott. Az aratás, behordás, csépié.«, má­sodvetés és tarlóhántás nem ki­sebb és nem elhanyagolhatóbb fel­adat egyénileg gazdálkodóink föld­jein sem. Egyénileg gazdálkodó pa­rasztságunk szorgalma és munka­szeretete biztosítéka annak, hegy idejében és felkészülve hozzálát­nak a munkához, azonban ez maga még nem elegendő. Ahhoz, hogy minden község a számára előírt, határidőben elkezdje és befejezze a nagy nyári munkákat, az szük­séges, hogy a helyi tanácsok teljes figyelmet fordítsanak az egyéni gazdálkodók munkájára is. Gon- doskodniok keli arról, hogy bizto­sítva legyenek mindazok az eszkö­zök. amelyek munkájukhoz aziiksó geaek. Például ne legyen hiány igaerőben. Megbízható jelentések alapján kísérjék figyelemmel a munkát, irányításuk és ellenőrzésük terjedjen ki a munka minden rész­letére és minden lemaradást ide jähen javítsanak ki. Az aratás, behord ás, eséplés, tná sodvetés és tarlőhántás munkája részben az ország kenyerének biz. tosítáisát, részben pedig az állat, állományunk fejlesztéséhez szük­séges takarmányalap növelését je­lem!. ezért mezőgazdaságunk dol­gozóinak legnagyobb erőpróbája Ennek tudatában mezőgazdaságún! minden dolgozójának és minden irányítójának legfőbb köteleivé bogy ereje legjavát adja e munká­ba ás ki-ki a maga területén, min; a békeharc egy-egy posztján. be­csülettel és jó munkával álljon helyt. Itt nyugszik megyénkben. Szat- márcsekén Kölcsey Ferenc, a nagy magyar hazafi, költő, a Himnusz szerzője. Kölcsey ellensége volt mindazoknak, akik gátolták né­pünk felemelkedését, országunk függetlenségének kivívását, n ha­ladást s éppen ezért ellensége yolt az egyházi reakciómik is. A reformországgyűléseken egyre élesebb támadások érték a feudá­lis egyházat a haladás hívei részé­ről. Különösen a katolikus egyház kiváltságos helyzetét és az egy házi tizedet támadták s ennek kor­látozását, majd megszüntetését sür­gették. Az 1833—34-es országgyű­lésen Kölcsey Ferenc is a papi dézsma korlátozása mellett szólalt fel, hangsúlyozva az adózó nép és városi polgárság érdekeit. Kölcsey nemcsak a papi dézsma alóli részleges felmentés ügyében került szembe a klerikális érdekek kel és az egyház képviselőivel, ha­nem a vallásügyi vitákban is. amelyek erősen foglalkoztatták az országgyűlést. Kölcsey szemében u haladásért vívott küzdelemnek szerves része volt a vallási türe­lem. a vegyesházasság törvényesíté- séért folytatott harc. Nemcsak or­szággyűlési felszólalásai tükrözik lialfld.í álláspontját ezekben az ak­kori égető kérdésekben, hanem —- sokkal élesebben — az Országgyű­lési Napló is. Keserű, gúnyos ban­gón írja iUt „A kormány emberei örülnek, de a papság, úgy beszélik, fájlalja, hogy nem az ű ügyük, hű­nek a királyi jog miatt léteinek készületek. Ha így: gondolkozásu­kat megfogni nem tadom ... Ne féljetek, uraim! míg a dolog mos­tani állása fennmarad : addig ki­rályi szék és pásztorbot egymás ellen nem lesznek.” Az Országgyű­lési Naplót át- meg átszövik az utalások, célzások a klérus haladás- ellenes tevékenységére. Amikor a papok arról értesültek, hogy a „vallásügy” nem jól áll, azonnal sötét akciókba kezdtek, rágalmazó híreket koholtak, „for­télyt fortélyra gondoltak, híreket terjegettek. s kéz alatt alkudozá­sokat kezdettek”. Kölcsey lelkes védelmezője volt a magyar nyelv ügyének, s keserű gúnnyal támadja a papságot, amely ebben a kérdésben is a reakció ol­dalán állott. Szintén az Ország­gyűlési Naplóban olvassuk: „S ki mondja meg: miért e nagy ellenke­zés a nyelv ügyében? Való lehel- ne-e, hogy azok a keresztes és roj­tos excellencek. vagy amiknek ne­vezni jobbnak látjátok, a magyar nyelv teljes jogba tételével a ma­gyar polgári alkotmányt eltemette!- ni képzelik? Legalább úgy mond­ják, gróf Ciráky kevés napok előtt saját vendégeinek ezt beszélő, s be­szélő — sírva' Ég és csillagok' — Vagy attól félsz e jámbor gróf, hogy a szent nyelv elveszvén, a Zendavesztát más Is megértheti, s a ti bramin-bölc-seségtek odalesz? Jaj nektek Indiának szentjei! Jaj nektek egyiptomi férfiak! Bizony, bizony mondom, a kaszti lélek többé üdvösségre nem vezet. Uraim, tágítsátok meg az elzáró Sáncot magatok körül ; szűk he­lyet hagytatok magátoknak, minek körében sem lábaitoknak elég séta- hely. som tüdőiteknek elég levegő nem találkozik; s ki lesz oka a veszélynek, ha saját zsírotokban kell megfutnotok?” * Kölcsey politikai írásai mellett elbeszélései is antiklerikális szelle­műek. „A ferrói szent fa” című írása a „keresztény Európa” gyar­matosító kegyetlenségét leplezi le. „Némelyek azt mondják: az írók sokban mértékben túl mentek. De talán írótollaikkal azon vadságot akarták jóvátenni, melyet a világ légin ível tebb részéből, a ..keresztény Európá”-ból érkezett legelső látoga­tók rajtok elkövettek” (a guánok törzsén). A hódítók a régi lakos­nak „rabszolgaságot és halált je­lentének”. A töredékben maradt elbeszélés voltaképpen Kölcsey ko­rának nagy kérdését — a gyarmati helyzet tarthatatlanságát — tükrö­zi. afrikai környezet leplében. S ha guánok sorában saját nemzete létét félti a költő, ügy minden oktin-k megvan arra. hogy a „ke­resztény” gyarmatosítókban az ud­vart és „szent" szövetségesét is lássuk és gyűlöljük. Ezek az írá­sok méltán csatlakoznak Kölcsey nagyerejfi hazafias költészetéhez. A nyírbogát DISZ-szervezefek készülődése a betakarításra Nyírbogát község csatlakozott a vajai dolgozó parasztok felhívásá­hoz. Ez a csatlakozás megmozgat­ta a tszcs -k DlSZ-fiataljait, akik megígérték: jó munkájukkal hoz­zájárulnak tszcs-jük és községük versenyének megnyeréséhez. A Hunyadi tszcs. DISZ-szerveze tőnek tagjai Takács Ferenc DÍSZ- titfeár vezetésével rendszeresen meg­tartják a vezetőségi ülést és a já­rási DISZ-bizottság utasításait fel­dolgozzák. Az ifi napokon megbe­szélik az Ifjúság feladatát a tszcs-u belül. Az elmúlt hell gyű­lésen a szocialista muukaverseny kiszélesítéséről beszéltek és páros­versenyre hívták ki egymást a nö­vényápolási munkák meggyorsítá­sára, Takács Ferenc a versenyki­hívás után a növényápolásban 1.3 munkaegységet ért el. Zsuk Miklós napi 1.24 munkaegységet teljesít. Jól állja meg a helyét a verseny­ben Vadon Sándor, Balázs Elek és Villás Erzsébet is. A fiatalok az aratásra szintén felkészültek. Megszervezték az aratóbrigádot és versenyre hívták ki a járás DISZ-aratóbrigádjait. A Petőfi tszcs-ben is lelkesen dolgoznak a DISZ-tagok. Minden nap ki van írva két-húrom élenjáró ifjú neve a versenytáblára. Az ifjak versenye még sem tud úgy kiterebélyasedni, mint- a Hunyadi tszcs-ben, mert a DlSZ-szervezet vezetősége nem figyelt még fel a fiatalság versenyszellemére. A ve­zetőség elfelejtkezett az aratóbrigád megszervezéséről is, de az ifjak elha­tározták : maguk fogják kezdemé­nyezni a DISZ-aratóbrigád megala­kítását. A Haladás, Dj Élet és Kossuth tszcs-kben hasonló a helyzet. E csoportokban sem figyelt fel * DISZ-szervezet vezetősége az ifjak lelkes munkájára. Pedig a fiatalok nevei napről-aapra kikerülnek a versenytáblákra. A PlSZ-tltká- roknak nyitott szemmel kell jár­niuk tszcs-jiikben és észre kell ven­niük a DISZ-tagság kezdeményezé­seit. Hogy a DISZ-titkárok a fel­adatukat a Haladás, az Uj Élet, a Kossuth és Petőfi tszcsk-ben job­ban láthassák el, rendszeresebben; vegyenk részt a járási titkári érte­kezleteken és a Hunyadi tszcs. DISZ-titkárához hasonló gondos­sággal dolgozzák fel a járási DISZ- bizottság tájékoztatásait. Sokat tanulhatnak a nyírbogát! tszcs k DISZ-szervezetei a nyírbo­gát állami gazdaság DlSZ-szerve- zetétöl is. Az állami gazdaságban már korábban megalakították a fiatalok az aratőbrlgádot. Megfo­gadták : négy és fél nap alatt le­aratják a részükre kiosztott terü­letet. Az állami gazdaságok fiatal­jai a csáp lésben és egyéb munkák­ban is helyt akarnak állni, hogy példát mutassanak a község többi DISZ szervezeteinek. Xtokánszki József járási DISZ-titkár, Nyírbátor, 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom