Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-25 / 147. szám
1952 JÚNIUS 25, SZERDA NÉPLAP 3 Maradéktalanul fejezzék be gépállomásainkon a nyári munkákra való készülődést A termésbetakarítás a mezőgazdasági munták egyik legnagyobb, legfontosabb időszaka. A termés rövid idő alatt történő, szem veszte Régnélktili betakarítása igen fontos állami feladat — az ország to vábbi erősbödését, a dolgozók anyagi jólétét emeli. Az elmúlt napokban megtartott GÉPÁLLOMÁSI SZEMLÉK azt. mutatják, hogy vezetőink és dolgozóink nagyrésze megértette ezt. A gépszemlék során legtöbb gépállomáson nem találtak semmi kifogásolni valót. Igen példamutatóan: készült a szemlékre a csaholni, kölesei, nagyhalászi, tyúkod! és a demeeseri gépállomás. Azonban korántsem szabad azt gondolni, hogy ezeken a gépállomásokon és a többletkén most már nincsen semmi különösebb tennivaló, — csak várni az aratás, a tarlöhántás. a cséplés megkezdését. Nem elég az, hogy a gépállomások műszakilag a gépek kijavításával felkészültek! Bá- ha jól körülnézünk, akkor még itt is akad javítani való. Tavaly sok helyen kijavították a gépeket és aztán fc- ,léje sem nézlek többet, — csak amikor eljött a munkák ideje. Ebből nagyon sok gépinba következett, ami rengeteg időveszteséggel járt, s ezzel veszélyeztették a bő termés betakarítását. Az idén ennek nem szabad előfordulni. A gépszemlék után mégegyszer alaposan meg kell vizsgálni a traktorokat, arató- és cséplőgépeket és a legkisebb rendellenességeket is ki kell javítani, mert ezek a kis hibák később nagy károkat okozhatnak. A csahold gépállomáson például néliány cséplőgépen nem nézték meg, a csapágyakat, mondván : „tavaly nem volt velük semmi ba.i, — az idén is meg fognak felelőt.” Az ilyen nézetnek sok elfecsérelt idő lesz az eredménye. S néliány gépállomáson még mindig nem alakították ki a megfelelő munka szervezőiét a cséplőgépekhez, pétiig ez igen fontos, — a Bredjuk-módszer használata pedig énéi kill egyáltalán nem lehetséges. Igen jelentős : dolog az, hogy a dolgozó parasztoknak megmagyarázzák a gépállo- másiak a közös szérű fontosságát, mert nem utolsósorban ez is eldönti a csépié* gyorsaságát. A gépállomások szállítóeszközeinek menetrendjét már most el kell készíteni, hogy a beJiordást zavartalanul el tudják végezni. Már most gondoskodjanak a gépállomások vezetői arról, hogy a csépié» szekérről, vagy n vontatóról ne történjék, mert ez nagymértékben lassítja a munka menetét, és emellett igen veszélyes is. Az elmúlt cséplésd idényben a rtagy- ecsedi gépállomáson egy cséplőgép pontosan azért égett le, mert a rendelkezés ellenért is vontatóról végeztéik a csépiést. Ez azonban arra is figyelmeztet, hogy különösen gondot kell fordítani a tűzbiztonságra. A t ű zol tófelszerel ések e t meg kell javítani és az előírt víz- mennyiséget biztosítani. A gépállomásoknak azonban az alapos műszaki felkészülés, valamint az aratás-cséplésl tervek elkészítése mellett igen fontos feladatuk, hogy A LEGNAGYOBB SEGÍTSÉGET NYÚJTSÁK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK a munkáik tervszerű é« gyors elvégzése érdekében. A gépállomás- tervét teljesen össze kell hangolni a termelőiszövetkezetével. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek brigádjainak terveivel egyezzen a t ralit oroshr igád ok, a kombájn- és aratógép-kezelök, a cséplőcsoportok munkameneté. A megye területén ez éviién 17 kombájn fogja köny- nyíteni a szövetkezeti parasztok legnehezebb munkáját, az aratást, a csépiést. A .gépállomásoknak be kell bizonyítanlok, bogy a kombájn a dolgozó parasztok barátja, nagy segítője. Éppen ezért jól kell felkészülni a kombájnnal való munkára. A gépállomások igazgatóinak, mezőgazdászainak mégegy- szer felül kell vizsgálniuk a munkára kijelölt területet, hogy arra alkalmasáé és jól elő van-e készítve, nincs-e akadályozva a kombájn vagy az aratógép munkája? Ugyanakkor gondoskodni kell a kombájnvezetők meleg étellel való ellátásáról, jó ivóvízről és általában mindent meg kell csinálni, hogy a gép kora reggeltől késő estig zavartalanul dolgozhasson a meghatározott menetterv szerint. A kombájn műszaki ellenőrzését állandóan egy erre kijelölt szakember végezze. És nem utolsósorban kell az, hogy a kombájn vezetője már előre ismerje azokat a dolgozókat, akikkel együtt fogja munkáját végezni. A gépállomások mezőgazdászai a termelőszövetkezetekben legyenek és gondoskodjanak arról, hogy az aratás után azonnal elvégezzék a tartóhántást és a másodvetést. Ahhoz, hogy a . nagy nyári munkákat sikeresen el tudjuk végezni, elengedhetetlen a megfelelő POLITIKAI FELKÉSZÜLÉS. A dolgozókkal meg kell értetni, hogy milyen hatalmas jelentőségű munkát végeznek, hogy az ország kenyeréről van szó. Az kell, hogy a traktorosok, a cséplőmunkások, a termelőszövetkezetek parasztjai a nyári munkákban hatalmas béke- liarcot lássanak, amelynek megnyerésével ismét csapást mérünk az imperialisták háborús terveire. Hu a dolgozók ennek a tudatában lesznek, akkor nem fogják tűrni a munkafegyelem megbontását és saját maguk járnak el a legkeményebben azok ellen, akik vétettek a fegyelem ellen. Különös figyelmet kell szentelni A Női TRAKTOROSOKRA. Tavaly a nyári munkák során igen kimagasló eredményeket értek el, s ezt. példának kell odaállítani a traktoroslányok elé. A gépállomások nagy feladat előtt állnak. Az előkészületeik egyes kisebb hibáktól eltekintve megfelelőek voltak. |Azonban nem szabad elbizakodni, minden dolgozónak éreznie kell, hogy rajta is múlik a terv sikeres végrehajtása, s ba ezt érzi és eképp dolgozik, akkor minden bizonnyal a nagy nyári munkákat maradéktalanul elvégezzük — időre. KOVÁCS LSTT.t.Y, rt megyei tanács gépésitéxi csoportján ah vezetője A harmadik kapálás befejezésével készülnek az aratásra a nyírmadai Dózsa tsz-ben Még csak a növényápolást vég-, zik a nyírmadai „Dózsa” tsz.-ben, de gondolatban már minden tag ott. van az aranysárgára érett gabonatáblán. Sok dolga van ilyenkor az elnöknek, de a párttitkárnak, a pártmunkásoknak is. A pártcsoportvezetőknek is kiterjed a figyelmük a tenni valókra, jobb munkára buzdítják a pártcsoport tagjait. Földi Mik- lósné például a minap így szólt az egyik munkacsapat-vezetőhöz: „Te. Gebei elvtárs 1 Az aratásról jut eszembe, hogy nektek meg kell szorítani a munkát, ha részt akartok venni az aratásban. xV napokban láttam, hogy még nem fejeztétek lat a tengeri második kapálását. A te munkacsapatodnak a legjobbnak kell lenni.” Gebei elvtáns meg is ígérte, hogy másnap este. ba találkoznak, már ő is dicsekedhet azzal, hogy másodjára mindent megkapáltak A burgonyát, napraforgót és a ko rábbi tengerit pedig már ők is harmadszor kapálják, mint a többiek. Mire az általános aratás megkezdődik a „Dózsa” tsz-ben, már az összes kapásokat háromszor kapálják meg. Tavaly aránylag több munkaerő volt a szövetkezetben, mégis gyengébben haladt a munka, mint most. A mostani jobb munkának egy „titka” van: a földterületet egyénekre osztották fel. — Számosán voltak olyanok nálunk — emlékszik rá vissza Földi- Pú — akik kézzel-lábbal tiltakoztak az ellen, hogy minden tag részére kiosszuk a földterületet. Szabó Irén., Stefán Lászlóné és Sínég rajtuk kívül számosán a tavalyi „banda-munkához” ragaszkodtak. A pártcsoport tagjai segítségére voltak a ísz.-vezetőség- nek megmagyarázni az egyéni terület jelentőségét. Ennek köszönhetjük. hogy számos olyan családtag dolgozik most a szövetkezetben, aki tavaly még nem járt dolgozni. De vannak még mindig családtagok, akikre szükség lesz az aratáson, bár most még nem dolgoznak. A tavalyi 8 napos aratás helyett az idén 6 nap alatt tikárnak learatni. A pártcsoportvezetőnek erre is van gondja. Van még a mi brigádunkban is egynéhány olyan asszony, aki jöhetne dolgozni — mondja Földi elvtársnő. — Bíró elvtárs brigádvezető felesége is dolgozott az elmúlt évben és most bizony igen ritkán nyújt segítséget a szövetkezeinek munkájával. Földi elvtársnő igen helyesen gondolta, hogy megbeszéli ezt a dolgot a pártcsoportban lévő asszonyokkal és esténkint, vasárnapon- klnt elmennek beszélgetni azokkal az asszonyokkal, akik most még nem járnak rendszeresen dolgozni. — Ügy gondolom — mondja Földiné, — hogy rögtön kiszámoljuk, mennyivel lesz kevesebb terményünk. ha késünk az aratással. Egy napi késés hoidankint 50 kiló gabonát, jelent, márpedig nekünk előre láthatólag négy—négy és félezer mázsa terményünk lesz. Köriynyen kipereghetne 2—300 mázsa szem, száz ember fejadagja. Ezt kell nekünk megakadályozni a gyors aratással. Még azt is megmondjuk, hogy 3—i mázsa terményt vennénk el minden családtól. ha késnénk az aratással. Az aratás idejére a verseny nyilvánosságára még nagyobb gondot akar fordítani Földi elvtársnő. — Elgondolásomat megbeszélem a pártvezetőséggel és utána javaslom a többi pártcsoportvezetőknek is. Brigádunk számára egy kisebb versenytáblát készítünk -— mondja el Földiné a pártesoport helyes kezdeményezését —, ami állandóan kinn lesz velünk a földekén és arra mindig kiírjuk majd, hogy kik járnak élen és kik maradtak le a munkában. A nyírmadai „Dózsa” termelőszövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy a megyében az elsők között aratják le a kenyérgabonát. Az alapos gazdasági és politikai előkészítő munka meg is teremti ehhez a lehetőséget. A pártszervezet, a pártcsoportok megadnak ehhez minden segítséget. Az azonban feltétlenül szükséges, hogy az időszerű növényápolási munkákat elvégezzék az aratásig. Dolgozzanak mindenütt olyan lelkesen, mint az a munkacsapat, amelyben a párttitkár eivtársnő van. öt nap alatt heten 13 hold dohányt kapáltak meg, közben még tököt Is kapáltak, szénát is gyűjtöttek. Ilyen előkészületek után site e- lesz a betakarítás is. P A R T É P í T É S Használjuk fel a szemléltető agitáció eddigi tapasztalatait a termésbetckarfiásnál Az agitáció, a felvilágosító munka egyik igen fontos formája a szemléltető agitáció. A szemléltető képeknek, feliratoknak, rajzoknak, a ,,Villám”-nak igen nagy ereje van a munkára való buzdításnál — ezt pártszervezeteink már az elmúlt esztendőben is tapasztalták. Éppen az elmúlt esztendei termésbe!aka- rítás és begyűjtés időszaka volt az. amikor ezen a téren nagyot fejlődött népnevelőmunkánk. A tavalyi jó tapasztalatokat most is fel kell használnunk s tovább kell fejlesztenünk azokat. Igen hatásosak és népszerűek vol- ak megyénk községeiben a „villám“-ok. Szilágyi László kótaji dolgozó paraszt nem teljesítette például a beadási kötelezettségét. Reggel „Villám” volt a kapujára szegezve: ..Elfeledkeztél hazafias kötelességedről, nem teljesítetted beadásod !” Szilágyi László ezekután maradéktalanul eleget tett beadási kötelezettségének. Gyulaházán a népnevelők naponta készítettek „Villám”-ot a pedagógusok segítsé- vel. Büdszentmihályon az úttörők mozgó „Villám”-ot vittek az utcákon. Nagy dobozt készítettek, amelybe belehajt egy magasnövésü úttörő. A doboz négy oldalára Villám”-okat ragasztottak. .-V mozgó ,,Villám”-ot az úttörők zenekara és csasztuska-brigádja kísérte. Tiszalökön is ötletes „Villám”-ok jelentek meg naponta a pártszervezet szerkesztésében. Ilyenek például : „Miért hallgatsz Balogh Sámuel az ellenségre? Kövesd ifjú Áfra János példáját, aki élenjár a beadásban!” A ,.Villám”-ok meghonosodtak községeinkben s igen nagymértekben segítették elő az aratást, csépiést és a terménybe- gyüjtést. Természetesen nem ez az egyedüli helyes formája a szemléltető agitác-iónak. Lényeges például az. hogy valamennyi községben rendszeresen és pontosan vezessék a dicsérő- és szégyentáblát. Minden nap friss neveket írjanak fel rájuk, hogy a verseny eleven legyen. Tiszanngyfalun a népnevelők a cséplőgép oldalára akasztottak egy versenytáblát s erre a táblára mindenkor ráírták: hogyan teljesítette beadási kötelezettségét a géptől az a dolgozó paraszt, akinél éppen csépeltek. Volt eset rá, hogy maguk a dolgozó parasztok követelték azt, hogy a nevüket ír- ! .iák fel a diesőségtáblára. Súlyos fogyatékossága pártszervezeteink népnevelőmunkájának az, hogy nem ismerik fel a verseny- táblák jelentőségét. Megelégszenek azzal, hogy kéthetes, többhónapos adatok dicstelenkedjenek rajta, ha éppen nem valami dobolási hirdetményt akaszt a tanács arra a táblára. amely az élenjárók dicsőségét van hivatva hirdetni. Ez nem más, mint elfojtása a versenyszellemnek, bürokratikus magatartás a dolgozók lelkesedésével szemben. Sokkal fokozottabb mértékben ellenőrizzék és segítsék pártszervezeteink azt, hogy a községi versenytáblák elevenek és érdekesek legyenek. Igen helyesen teszik a nyírbátori járás egyes községeiben, hogy nemcsak az élenjárók neveit és ered-f menyeit írják ki a dicsőségtáblára, hanem azok fényképeit is mellé teszik. Számtalan formája van a szemléltető agitációnak, amelyet jól tudnak hasznosítani pártszervezeteink. A kemecsei .látásban például nz elmúlt nyáron fényképfelvételeket készítettek az élenjáró dolgozó parasztokról s fényképeiket diavetítővel bemutatták a járás községeiben. A mátészalkai járási tanács hangosaidét szerelt fel s azzal járta a községeket.. A kisváfdai Vulkán vasöntöde munkásai sablonmintákat készítettek : repülőgépet, kocsit, csigát s a kisvárdai diákok ezeket a mintákat ráfestették a dolgozó parasztok kapuira, kinek-kinek érdeme szerint. A csengeri járásban kivágott békegalambokat helyeztek az élenjárók kapuira. Az egyik községben az úttörők elkészítették a község térképét nagy papírlapon s arra ráfestettek minden házat. A nagy térképet hitettek a község főterére. Utána piros és nemzetiszjnu zászlócskákat készítettek s az élenjáró dolgozó parasztok házaira kitűzték a győzelmi lobogókat. Készítettek fekete gyász zászlókat is, ezeket aa elmaradók- házaira tűzték ki. Nem szabad elfeledkeznünk ezen a téren sem a kulákok, az ellenség leiepiezeseroi. Népünk ellenségei mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a ter- mésbelakarítás sikerét. Az elmúlt! aratásnál Pécsik Mihály nyíregyházi; kulák tudatosan későn aratott,! hogy ki peregjen a szem a kalász-, bél. Nyírbogdányban az ellenség: azt a hírt terjesztette: „nehéz aj beadás, mert sok az ocsú a búzában”. Balogh János kulák is siránkozva állított be a begyüjtőhelyra és mondta : „ocsús a búzám”. Megnézték a zsákját.« valóban ocsús terményt akart beadni. Megnézték; a lakását is — ott azonban meg-: találták a színtiszta terményt. A| nagyhalász! Homok-tanyán a Gálik-I kuláktestvérek esténként valóságos kisgyűléseket tartottak a gyoi‘3 munka ellen. Népnevelőink használ-! jók jól a szemléltető agitáció fegyverét is a kulákok. klerikális reakció leiepe zésére. Az elmúlt észtén-' dőlten a nyírgyulajl népnevelők ha-, tásos plakátot készítettek a kulákok leleplezésére. A központilag kiadott kártékony férgek elleni plakátokból kivágták a növénytpusz- tító féreg rajzát, azt nagyobb fehér papírlapra ragasztották, majd a papírra ezeket a szavakat írták; ..Kártevőink! özvegy Molnár Ml-j liályné 32 holdas kulákasszony,! aki nem hordott be Idejében, nein tett eleget tojásbeadási kötelegett-j ségének, a tarlóhántást nem vé-i gezte el.” Ugyanakkor másik pia-' kát is volt a faluban, amely ötéves terv virágzó faluját ábrázolta. Erre az élenjárók: Orosz Ferenc, Csipkés György dolgozó parasztok neveit írták. A szemléltető agitáció addigi tapasztalatai azt mutatják: hasznos fegyver a jó népszerűsítésére, a hibák. fogyatékosságok leleplezésére. Vonják be ebbe a munkába pártszervezeteink a pedagógusokat, DISZ-fiatalükat, hazatérő diákokat. A szemléltető agitációt is használják fegyverként a betakarítás, begyűjtés nagy ütközetében! A megyei és városi békebizottság nagygyűlése torsai háború kitörésének második évfordulója alkalmából A szabolcs-szatmármegyei ési a nyíregyházi békebízottság a koreai nép ellen indított amerikai agresszió második évfordulója alkalmából ma este 7 órakor nagygyűlést rendez a József Attila kultúrotthon nagy*< termében. A nagygyűlésen Miskolci Fe-i renc, a koreai „Rákosi Mátyás“ kórház dolgozója mond beszédet.
