Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-25 / 147. szám

Mai számunkból: Segítsék elő Söldimívesszövctkc- zeteink, hogy minden dolgozó paraszt teljesítse tojásbeadásí kötelezettségét (2. old.) Hasz­náljuk iel a szemléltető agitáció eddigi tapasztalatait a termés- betakarításnál (3 old.) — Harc­ban a félévi terv túlteljesíté­séért (4. old.) Y ITT. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1052 JÚNIUS 25, SZERDA Segítsük a szabadságáért küzdő hős koreai népet! A békeezerető emberiség a bős koreai nép iránti nemzetközi szoli­daritás és a béke megvédésének jegyében emlékezik meg ma 1950 június huszonötödikéről, a Korea békés népe elleni imperialista orv- iá átadás második évfordulójáról. Két esztendővel ezelőtt kezdő dött a felháborító bűnténysorozat azzal, hogy amerikai biztatásra, amerikai segítséggel TA Szín Van bandái betörtek Kszak-Koreába s pár nap múlva rá megjelentek — az ENSZ kalózlobogója alatt — az Egyesült Államok, Anglia és más tőkés országok rablóhordái is Ko­rea földjén. Két esztendeje tart a véronlás Koreálwm. a háború tervei azon­ban nem két éve születtek. Jóval korábban kifőzték azokat Wa­shingtonban, a Wall-Streeteu. a háborúk nagy boszorkánykonyhái­ban. Az amerikai ágyúgyárosok, a világhatalom őrültjei leágazó ter­veik megvalósításához első lépés­ként szánták a koreai hadjáratot, amely után Kína, majd a Szovjet­unió megtámadásának kellett vol­na következnie. Ennek érdekében dolgozták ki a koreai háború tér­iét. Ezért szállították a rengeteg fegyvert már a támadás előtt Dél Koreába, ezért tartózkodott ott Ro­bert«») amerikai brigád tábornok 500 főnyi katonai missziójával, amelynek feladata az volt, hogy „amerifcaniaáűja” TA Szin Matt hadseregét, vagyis képessé tegye a nép elleni harcra. Alig pár nappal a támadás előtt pedig megjelent Szöulban Dulles, az amerikai kli! ügyminisztérium „tanácsadója” s nemcsak „tanácsot”, hanem egye­nesen jelt. utasítást adott a táma­dásra a liszlnmanietáknak. .V dollárszolga Li Szín Hun nem késett a támadással. Arra azonban *em ő, sem amerikai parancsolni nem számítottak, milyen kudarc vár rájuk a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság elleni háború­ban. Azt gondolták, a túlerő, a „technikai fölény”, a hatalmas ha­digépezet megteszi majd a magáét, s az amerikai csizmák nemsokára fiszak-Kína, esetleg a Szovjetunió földjét taposhatják. Nem sikerült a tervük. Két esz- ' (erdővel a háború megkezdése után az amerikai hadvezetőség nem tud másról számot adni, mint sorozatos kudarcokról, nagy vere­ségekről. Arról, hogy ,.a háború két esztendő óta issza az amerikai vért, pénzt, fegyvert és maradók lieesületet, de csak kudarcot, szé­gyent és gyalázatot hozott eddig a támadónak”. Az Egyesült Államok rád vezetősége — bár mozgósítható haderejének túlnyomó részét beve­tette — újra és újra kénytelen ta­pasztalni, hogy hiábavalónk, ered­ménytelenek a meg-megújuló roha­mok. Olyan nagy vereséget kény­telen elkönyvelni az USA, amilyet gyarmati hatalom még nem szenve­dett el. Tapasztainiok kell Koreá­ban, mint ahogyan pár éve Kíná­ban is tapasztalhatták, hogy „a gyarmatosítók kora lejárt és hogy új korszak nyílt meg az elnyomott gyarmati és félgyarmati népek tör­ténetében. ..” Ezek a harcok: min­den vonatkozásukban mutatói a megváltozott erőviszonyoknak, mu­tatói annak, hogy az amerikai im­perializmus erői távolról sem vol­tak olyan nagyok, .mint amilyenek­nek az amerikai hí tv érés beállí­totta. Hogy miért képesek ellenállni Korea kis népe és a kínai népi ön­kéntesek a hatalmas gyarmatosító hadseregeknek? Azért, mert igaz. ságos az a harc, amit folytatnak. Igazságos ügyért hullatják vérü­ket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlaja alatt harcoló százezrek. A szabadság, a béke, a népi demokratikus vívmányok meg védése ad erőt a harcosoknak. — Korea hős védői megmutatják, mit jelent egy felszabadított nép haza- fisága. Lelkesedéssel vállalják a haza védelmét, nem riadnak Visz­aza a legönfeláidozóbib feladatok végrehajtásától sem. Legyőzhető! len az a nép, amely a „hátország­ban” napok alatt eltünteti a bar­bár bombázások nyomait, hősiesen dolgozik a front ellátásáért, a pa­rasztok, a munkások száz légitá­madástól sem riadnak vissza, ha­nem dolgoznak. Uj épületek emel­kednek a romok helyén, termelnek a gyárak, ha hegyi barlangokban is, — de folyik az iskolai oktatás. Az élet ereje árad Korea hős né­péből. az életé, amely legyőzi a ha­lált. A sorozatos vereségeken felbő­szülve, egyre kegyetlenebb, egyre barbárabb eszközökhöz nyúlnak a gyarmatosítók, hogy megtörjék a hős koreai és kínai nép szabadság­harcát. Hitler gaztetteit rég túl­szárnyalták azok- a hóhérok, aki­ket szinte a tőkés világ minden zugából Koreáiba parancsoltak a washingtoni Fehér Ház urai. Az imperializmus gyalázatos fenevada garázdálkodik a Távol-Keleten, szörnyű bűntetteket követ el az egész emberiség ellen, lábbal tipor­ja a nemzetközi egyezményeket. A nekivadult őrült el akarja törölni a föld színéről egész Koreáit, ki akarja irtani népét. Lidice sorsa ezer példányban is megtalálható Koreában. Gázkamráknál is ros­szabbak a kocsedoi hadifogolytá­borok. ahol valóságos háborút foly­tatnak védtelen hadifoglyok ellen, lángszórókkal, tankokkal, géppus­kákkal, mérgesgázzal. A vegyi- és haktóriumháború til­tott. eszközeit alkal mázzák a gyar­matosítók Koreában, Napalm-bom­bákkal égetik tél a falvakat, váro­sokat és nem lehet felsorolni az imperialisták koreai gaztetteit. Ezek a bűncselekmények arra fi­gyelmeztetnek. hogy Korea ügye az egész világ ügye. Azt példázzák, hogy amerikai imperialisták holmin a világ bármely más pontján meg­ismételhetik koreai „küldetésüket”. Éppen ezért érzi magáévá az egész haladó emberiség Korea népének hős küzdelmét, ezért kíséri határ­talan együttérzés minden koreai és kínai haryos küzdelmét s az a forró kívánság él az emberekben, hogy minél előbb szűnjön meg a vérontás Koreában, szűnjön meg a háborús fenyegetőftzés az egész vi­lágon. A szeretet, az együttérzés számtalan jelét láthatták távol­keleti testvéreink, amikor szeretet- csomagok, gyógyszerek, kórházfel­szereléseik keltek útra sokezer kiló- méter távolságból, hogy ott. ahol nagy szükség van rá. örömet sze­rezzenek szenvedő, nélkülöző gyer­mekeknek, 'éhező anyáknak, bete geket, sebesülteket mentsenek meg az életnek. Küldtünk mi. magyar dolgozók is ilyen ajándékokat, s most az imperialist« rablótámadás második évfordulóján a budapesti békegyűlés résztvevői ú,i felhívással fordulnak a koreai nép magyar barátaihoz, a béke minden magyar harcosához. Tűdtől adja ez a fel­hívás, hogy a dolgozók ezrei tár.ira­Ors/ágos gyűjtést indít a magyar dolgozó nép Korea megsegítéséért it éter n agygvül és Budapesten az imperialisták koreai agressziója kirobbantanának második évfordulója alkalmából A világ békéjére törő amerikai imperialisták két esztendővel ez­előtt, 1950 .június 25-én indították meg aljas háborújukat az új or­szágot építő koreai nép ellen. Kedden délután a Városi Szín­házban gyűltek egybe Budapest dolgozói, hogy ismét megmutassák: magukénak érzik Korea hősi har­ca t. Megjelent a nagygyűlésen Rónai Sándor elvtárs. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dolli István, a minisztertanács elnöke, továbbá sznhó latrán elvtárs altá­bornagy. Kiss Károly elv-társ kül­ügyminiszter, Kristóf István elv­társ, SZOT-főtitkár, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint közéle­tünk számos más kiválósága. Megjelent a nagygyűlésen Rákosi Mátyásné elvtársnő Is, akit a nagygyűlés résztvevői fergeteges tapssal és él jennel köszön tőitek. Ott volt Haj Újon Szám, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság magyarországi követe, Fan Fa Szint, a Kínai Népköztársaság magja rországi nagyköve: »égének ügyvivője és a lobbi baráti állam budapesti képviselője. A magyar és a koreai Himnusz elhangzása után Gábor Miklós, ,i Nemzeti Színház művésze előadta Szül Csöng Szik: „A barátság bős- költeménye” című versciklusának egyik, részletét. Audios Erzsébet elvtársnő üdvözölte a megjelente­ket, majd Kristóf István elvtárs mondott beszédei. Kristóf István elvtárs beszórir A Szakszervezeti Világszövet ségj felhívással, fordult a szakszerveze­tekbe tömörült dolgozókhoz, hogy június 25-én az egész világon tilta­kozzanak az amerikai imperialis­ták és csatlósaik koreai agressziója- ellen. 1950 június 20-én, tehát két év-, vei ezelőtt az amerikai imperialis­ták és liszinmanista zsoldosaik vé­res agressziót robbantottak ki a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság békeszerelő népe ellen. Ennek a napnak második évfor­dulóján az egész békeszerető embe­riség megemlékezik a koreai nép hősi ellenállásáról. A továbbiakban Kristóf István; elvtárs vázolta a kétéves koreai háború kiemelkedő eseményeit. Rá­mutatott arra, hogy a harctéren vereséget szenvedett modern barbá­rok a legállatiasa-bb kegyetlenke­déseket -követik el a koreai nép­pel. a védtelen hadifoglyokkal szem­ben s gaztetteiket napról-napra so- kásítják. A tárgyalóasztalhoz kén.v- szeriilt imperialisták minden mó­don igyekeznek meghiúsítani a fegy­verszüneti tárgyalásokat s nem mondanak le arról a szándékuk­ról, hogy agressziójukat kiterjesz- szék. A koreai nép azonban szilárdan szembeszáll az agresszorok mester­kedéseivel, mint ahogyan sikeresen küzdi le az imperialisták szörnyű gaztettét, a baktériumháborút is. — Az egész világ bámulattal és csodálattal adózik a koreai és kí­nai hősöknek —- folytatta. akik a népek közös ellensége, az ameri­kai imperializmus elleni harcban állnak helyt messzi, Távol-Keletén. A koreai háború egész menete arról tanúskodik, hogy a legkorszerűbben felszerelt imperialista rablóhadsereg is alulmarad — alul kell maradnia — a szabadságért és a békéért küzdő hősökkel szemben, akik tud­ják. miért harcolnak. A koreai háború két esztendeje megmutatta a világ népeinek az amerikai imperialisták bestiális ar­cát, megmutatta azt, hogy itt nem­csak a koreai nép ellenségeiről van szó, hanem az egész világ békéjé­nek, minden nép békéjének, sza­badságának ádáz ellenségeiről, akik világuralmi terveik megvalósítása érdekében semmiféle gaztettől nem riadnak vissza. Kristóf István a továbbiakban hangsúlyozta,, hogy az amerikaiak koreai vérengzései ellen szerte a világon íömegtiltakozások lángja csap magasra. A magyar dolgozó nép is két év óta számos tanujelét adta annak, hogy együttérez a hő­siesen harcoló koreai néppel. A magyar nép azonban ügy érzi — folytatta, — hogy tovább is se­gíteni -kell Korea hős harcát. Hó­napok óta levelek százai érkeznek az Országos Béketanácshoz és ezek­nek küldői felvetik egy újabb ko­reai gyűjtés tervét. A június 1-t béketaiulkozókon több heljen java­solták a hozzászólók eg,v újabb koreai gyűjtés megindítását. A leg­utóbbi Terv- és Békekölcsön-sorso­lásokon nagyobb összegeket nyert kötvénytulajdonosok jelentős össze­geket ajánlottak fel Korea megse­gítésére. Mindez azt bizonyítja, hogy dol­gozó népünk helyesli egy újabb ko­reai gyűjtés megindítását. Ezért határozott kedden délelőtt az Or­szágos Béketanács elnöksége, hogy Korea szabadságharcának második évfordulóján felhívással fordul az egész dolgozó magyar néphez: a koreai nép megsegítésének és a béke védelmének napját tegyük em­lékezetessé újabb koreai gyűjtés megindításával, A július 1-től augusztus 1-ig tartó országos gyűj­tés változatos formában adjon le­hetőséget arra, hogy dolgozó né­pünk kifejezhesse tényleges segítő­készségét a koreai néphadsereg. harcosai iránt éppen úgy, mint a hátország dolgozói és gyermekei iránt. A gyűjtés során dolgozó népünk újabb tettekkel mutathatja meg. hogy teljes mértékben a koreai nép mellett áll, elítéli az amerikai im­perialisták embergyilkos merényle­teit. követeli az aljas baktérium­háború megszüntetését, a koreai és kínai hadifoglyok elleni kegyetlen­kedések, a hadifoglyok „rostálásá­nak” megszüntetését, a fegyverszü net haladéktalan megkötését, köve­teli a tartós békét Koreában és az egész világon. Követeli, hogy az imperialisták tartsák tiszteletben a népeknek a szabadsághoz, függet­lenséghez, az élethez való jogát?*' Legyen a koreai gyűjtés hónapja nagy tanuságtétel a közös ellenség ellen harcban álló koreai "nép meg ­segítése mellett. A nemzetközi szo­lidaritás elmélyítése mellett legj-en a hazaszeretet, ébresztője is, olyan alkalom, amikor mindenki megmu­tathatja, hogy áldozatra képes a béke védelmében. Jó alkalom ez a béke harcosai­nak- arra, hogy sokat beszéljenek arról, ami két éve és különösen ma Koreában történik. Minél többen ismerjék meg az amerikaiak Koreá­ban elkövetett gaztetteinek tényeit, minél többen lássák meg: milyenek azok a kegyetlen, embertelen fasisz­ta eszközök, amelyekkel az ameri­kai imperializmus a békés népek életére tör és miijén sorsot szán a mi dolgos népünknek is. A koreai gyűjtés kezdete egybe­esik harmadik negyedévi tervünk indulásával, egybeesik a mezőgaz­daság legfontosabb munkaszaka­szával. az aratás, begyűjtés jő el­végzésével. ügy adjunk a koreai harcosoknak, a koreai ártáknak, hogy népünknek is adunk. Felaján­lott forintjaink aranyfedezetét a becsülettel elvégzett munka, az állam iránti kötelességek becsületes teljesítése adja meg. Akkor segit- (Folytai ás a 2. oldalon.) toK-ban, levelekben javasolták: „újabb gyűjtéssel adjunk tanúsá­got a harcoló Korea iránti szoli­daritásunkról” . . . Az Országos Béketanács felhívással fordul az egész magjrnr néphez, hogy június 25-ét, amely a Szakszervezeti Vi­lágszövetség határozata értelmében a koreai nép megsegítésének és a béke védelmének napja — tegyük emlékezetessé újabb koreai gyűjtés megindításával.” Segítsük a szabadságáért küzdő hős koreai népet! — ezt kívánja meg tölünk ina az a nép, amely miértünk is szenved, ontja vérét, amely a mi szabadságunkat, bol­dog életünket, békearatásunkat is védelmezi az amerikai imperiaiis ták ellen, a mi esküdt ellenségeink ellen. ísegítsiik Korea népét — ezt kívánja saját becsületünk. Ezt kí­vánja asszonyunk, ezt kívánják gyermekeink, testvéreink, akik nem akarnak imperialista rablóháború áldozatai lenni. Segítsük Koreát — ezt kívánja a nyolcszázmillió em­bert számláló hatalmas béketábor, amelynek harcosai hős küzdelmet vívnak Franciaországban. Olaszor­szágban, Nyugatnémetországban, a gyarmatokon a zsarnokság, a há­ború politikája ellen: amelynek harcosai Sztálingrádnál. Kujbisev- nél hatalmas erőmüveket alkotnak, megteremtik a Huai-folyó új gát­rendszerét, Sztálin Vasművel. Nova Hutát építenek. Mi, magyar dolgozók, az üze­mek tervének túlteljesítése, a békearatás elvégzése mellett meg­takarított pénzünkkel is járuljunk hozzá, hogy kevesebb legyen Ko­reában a szenvedés, a koreai gyer­mekek arcán a könny, s a koreai háború minél előbb az imperialis­ták teljes vereségével végződjék. Kiáltsuk oda az imperialistáknak: vegyék el kezüket Koreáról s ne próbálkozzanak a béketábor egyet- len pontján sem hasouló támadás­sal. mert sehol nem találnak köuy- nyü zsákmányra. l-egjren ez a gyűj­tés harcos kiállás Korea népéért, az egész világ békéjéért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom