Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-20 / 143. szám
NÉPLAP 1952 JÚNIUS 20, PÉNTEK 1* Á It T í: 1» ÍTfcS _______________★ A liolysxíiifsi való ellenőrzés a se^ílség és intnyítás i^azi módszere — erre tanította meg Virág elvlárs a mátészalkai tanács vezetőit a közös határjárás alkalmával Az élénk rerseny A mátészaMoai járási pártbizottság titkár-helyettese (a titkár elvtárs pártis-kolán tanul), Virág elv- társ közös határjárásra hívta a mátészalkai tanács vezetőit, az egységes pártbizottság titkárát, Jámbor elvtársat. Réeztvett még a határjáráson a járási tanács elnök- helyettese. Gerák Piroska elvtársinő, valamint a járási pártbizottság tagja, Székely Gésa elvtárs. Virág elvtárs két célt tűzött ki maga elé a határjárás során. Egyrészt a helyszínen akarta ellenőrizni, hogy a tanács végrehajtó bizottságának n növényápolásból szóló jelentése való adatokat tartalmaz-e. másrészt ő maga akart rámutatni a gyakorlatban: a helyszínen való ellenőrzés, a segítség és irányítás dgazi módszere, — kommunista módszere. Szorgalmazta ezt a közös határjárást az a tény is, hogy íi tavaszi fagyok idején a mátészalkai községi tanács s a járási tanács is .,100 százalékos fagykárt” jelentett a járási pártbizottságnak. Valósággal elvesztették a fejüket, minden vetést ki akartak ezé nta (ni, A mostani határjárás elsősorban azt bizonyította be fényesen, hogy semmi ok nem volt a pánikra. A vetések kiheverték a fagykárt s ez különösen vonatkozik a Zalka Máté termelö- ezövetkezeti csoport, az állami gazdaság vetéseire, ahol pótlásként ipétisóval műtrágyáztak a fagykár ivitán. A mütrágyázott és nem mű- .trágyázott vetések közötti különb- Jfég szemmellátható. Ezt a határjárás során a mezőn dolgozó egyénileg gazdálkodók is elismerték. Nem ;csy mondotta közülük: „Hiába, a mi kis parcellánk nem tud versenyezni a termelőszövetkezeti cso- tforttal, náluk dúsabb lesz az élet, Ijrazdagabb a kenyér.” Itt kell elmondani azt a tapasztalatot is, amelyet erősen a tanács- ,vezetők figyelmébe ajánlott Virág jfelvtáre: a mezőn dolgozó parasztok nagy örömmel és lelkesedéssel tfogadták a határjárókat, köréjük gyűllek és szívélyesen elbeszélgettek. A dolgozó parasztok elvárják lés megkövetelik vezetőiktől, akik (közülük kerültek ki, hogy meglátogassák őket munkahelyükön: a mezőn és ott adjanak tanácsokat, iránymutatást! előfeltétele az, hogy a versenyeredményeket ne csupán a papír- jelentések alapján állítsák össze. Virág elvtársék 11 tábla kukoricát találtak, amelyeken még az első kapálást sem végezték el. Minderről a községi tanács végrehajtó bizottsága nem tudott, a mezőőrök sem jelentették a lemaradókat. A végrehajtó bizottság a helyszíni Az állandó bizottság tagjait be kell osztani arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék a mezőgazdasági munkák végzését — s éppen ezért igen nagy jelentőségük van az állandó bizottsági tagok szorgalmas munkájának a, jó versenyszellem kialakulásában. A helyszínen való ellenőrzésnek alaposnak, mindenre kiterjedőnek kell lennie. A tanács határjárói eddig legtöbbször csak a főutak mentén ellenőriztek. Több más fogyatékosság mellett nem figyeltek fel arra sem, hogy a község legelői tele vannak szúrókával. Ha beszéltek volna például a pásztórokkal, azok megtisztították volna a legelőket. Szakmai tanácsokat is várnak a dolgozó parasztok a határjáró vezetőktől. • Virág elvtárs rámutatott két tábla megkapált kukoricára. Az egyik táblát simán, a másikat tölcsérésén, tányérosan kapálták. Virág elvtárs megkérdez te 01őh Jork« elvtársnőt, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesét: melyik a helyesebb módszer? Oláh elvtársnő nem tudta megmondani azt, hogy simán kell kapálni, mert így jobban megimarad a nedvesség a. gyökérzet számára, míg a tányéros kapálásnál a gyökér a felszínen marad, elszárad s a nedvesség is jobban elpárolog a földből. Nem volt tisztában Oláh elvtársnő a jarovizáVt burgonya jelentőségével sem. Végűi is azt felelte: „Első dolgom lesz, hogy megvásároljak egy agrotechnikai szakkönyvet s nekilássak tanulni.” Ez helyes. Akik vezetnek ellenőrzésekkel nem szorította rá a mezőőröket arra, hogy valóságos adatokat jelentsenek, mindenkor jelentsék az élenjárók és hátuikul- logók neveit. Ez nem történt meg s éppen ezért üres. ritka kivétellel a mátészalkai tanács verseny- táblája. S ha ki is írnak eredményeket, azok legtöbbször nem a valódi helyzetet tükrözik vissza. Virág elvtárs itt figyelmeztette az elvtársakat arra, hogy sokkal inkább és irányítanak, azoknak mindenkor tisztában kell lenniük a legjobb, leghaladottabb agrotechnikai módszerekkel. A határjárók dós kalászoktól terhes gabonatáblák, jól fejlődő kukorica-, burgonya- és cukorrépatáblák mellett haladtak el, amelyeken dolgozó parasztjaink serényen munkálkodtak. Felemelő szép látvány volt ez. Ekkor figyelmeztette Virág elvtárs a határjárókat, a tanácsvezetőket: „Ti, elvtársak, mindezért felelősek vagytok. A nép azért bízott meg benneteket a vezetéssel, hogy jól gazdálkodjatok. Felelősek vagytok azért, hogy ez a dús termés a > dolgozók asztalára kerüljön kenyér formájában. Felelősek vagytok azért, hogy a munkák egy percet se késlekedjenek.” A határjárás után a résztvevők a járási pártbizottságon értékelték a tapasztalatokat. Leszögezték a legfőbb tanulságot: a helyszínen való ellenőrzés jelenti a tanács és a tömegek szoros és elválaszthatatlan kapcsolatának további szilárdulását. Ha ez így lett volna, akkor annakidején nem jelentenek „100 százalékos fagykárt”, — hanem a meglévő károkat a műtrágya-használat jelentőségének megmagyarázásával gyorsabban kiküszöbölték volna mindenütt, nem kerülnének a versenytáblára a dolgozó parasztokat elidegenítő, helytelen adatok, — élénk lenne a versenyszellem c községben. A községi tanács vezetői megfogadták: a határjárás tapasztalatait értékesítik az aratás, csépi és és begyűjtés nagy munkájában. cl kel! látni feladatokkal a mezőgazdasági állandó bizottságot. Ibrányban is megkezdődött az őszi árpa aratása Egyre szaporodnak a kévék zx aratógépek mögött az újfe- fcértói állami gazdaság Csengerí- tanvai üzemegységében, ahol két napja folyik az aratás. Tegnap jött híre, hogy az újSehértói állami gazdaság után az ibrányi „Zrínyi“ termelöcsoport is megkezdte az őszi árpa aratását. A Megyei Pártbizottságnak küldött táviratában jelenti az ibrányi községi tanács, hogy a termelőszövetkezeti község szövetkezeti gazdaságai közül a „Zrínyi“ tszcs, elsőnek vágott Lapzártakor jelentik: már Ic 57 kereszt őszi árpát, az aratás tovább folyik, kasza alá érik a község minden öszíárpa vetése. Az újíehértói állami gazdaságban tegnap estig 35 hold őszi árpát arattak le és ezen a területen megindult a másodvetés. Tegnap délután a biidszentmihályi és balkányi állami gazdaságokban is megkezdődött az őszi árpa aratása. I jfehértn újból a megye szégyenévé lesz, ha még a ínnáes vezetői sem mutatnak példát a beadásban Szabolcs-Szatmár, az ország legjobbját megillető begyűjtési vándorzászló tulajdonosa második helyre került a sertésbeadásban — mondja az elmúlt heti eredmények alapján a begyűjtési minisztérium június 154 jelentése. Vájjon miért (előzte meg Heves megye? Mert Heves megyében többet törődnek a begyűjtési tervek teljesítésének hátramozdítólval, mint Szaboles- Szatmárban. Jelenleg Oros az egyetlen község, amelyet lakóinak nagy adóssága miatt kizártak a szabadpiaci forgalomból. De néhány község közt Ujfehértó is újból» a megye szégyenévé lehet, ha még a tanács ve- zelöi sem mutatnak példát a beadásban, s nem dolgoznak megfelelőképpen a tervek, teljesítéséért! Hogyan dolgozik például Borza Bírna vb. elnökhelyettes Ujfehér- tő',1 a Párt és a kormány határozatának végrehajtásáért, ha maga is igyekszik kibújni a beadás alól?! Két tehenét senki sem vette nyilvántartásba. egy liter tejet sem adott az államnak. Szegedi elvtársnak. a mezőgazdasági csoport vezetőjének például nyolc és fél hold földje van. Most voltak kénytelenek 482 forint kártérítésre kötelezni, mert nem teljesítette tejbeadását. Szilágyi elvtárs is tartozik még negyven tojással az államnak. Látható, a tanács vezetőitől messze esik®egy kicsit a példamutatás. De nem törődnek azzal sem, más hogyan tartja be a törvényt, hogyan tesz eleget kötelezettségének. A kulákok bontatlanul szabotálnak. nem alkalmazza a begyűjtési csoportveze.ő a törvényt a hátralékosokkal szemben. Az állandó bizottság elnöke még a gyülé- : sekre sem jár el,-nem hogy az állandó bizottság munkáját helyesen irányítaná. 1 Nem ártana, ha a községi tanács rendet teremteni saját portáján. Nem ártana, ha kemény kézzel bánnának a beadást szabotáló kulákokkal, alkalmaznák a törvényt a beadást halogatókkal szemben. Nem ártana, ba munkára mozgósítanád a begyűjtési állandó bizottság valamennyi tagját, még több élenjáró dolgozó parasztot vonnának be az aktívák közé, életre keltenék a begyűjtési versenyt, gondoskodnának a dicsőségtábláról, a szégyentábláról. Nem hogy nem ártana, hanem éppen szükséges mindez, különben Ujfehértóról senki sem mossa le, hogy a tervteljesítés hátramozdí- tója, elveszi az országos első megye dicsőségét, egyiilt a többi elmaradt községgel. (Székely Sándor, a begyűjtési miniszter járási meghatalmazottja.) A sötétség cinkosai — gyermekeink ellenségei A máglyák füstje és pernyéje elszállt már. amely arra a szörnyű embertelenségre figyelmeztette a világot, hogy a klerikálizmus sötét papjai máglyára hurcolták Giordano Brúnót, a kiváló tudóst sok más társával együtt: amely arra figyelmeztetett, hogy kínpadra. börtönbe hurcolták Kopernikust és Gallileit. mert az igazságot merték hirdetni. Ma már ilyen gonosz- tetleket nem hajthatnak végre a sötétség cinkosai, azonban most is elkövetnek mindent, hogy az embereket megfertőzzék és a tudatlanság. babona igájába hajtsák őket. Nem véletlen az, hogy Franco, a véreskezü fasiszta diktátor országában az iskolák teljes egészében a katolikus egyház kezein vannak. S nem volt véletlen az sem. hogy a Horthy-Magyarországon is jórészt a papok tartották kezükben a gyermekek tanulásának, nevelésének ügyét. Nem azért, hogy felvilágosult, öntudatos embereket faragjanak a gyermekekből, hanem azért, hogy alázatos szolgákat gör- nyesszenek az urak számára. Pedagógusaink jól emlékeznek, hogy milyen nyomorúságos, embertelen viszonyok voltak az egyházi iskolákban. Az 1932—33. tanév hivatalos statisztikája szerint Szabolcsban a 13.554 római katolikus iskolába járó gyermekre mindössze 190 tanító jutott. Tehát egy egy tanítónak több, mint 70 gyerekkel kellett törődnie. A görögkatolikus iskolákba járó 7841 gyermeknek 90 tanteremben kellett összezsúfolódnia. Egy tanteremben átlagosan 81 gyermeknek kellelt szorongania. A megyében 293 egyházi iskola volt a 112 állami, községi és egyéb iskolával szemben. Ezek között a nyomorúságos viszonyok közölt ráadásul még a babonái, sötétséget tanították, Így akartak engedelmes cselédeket, ágyú töltelékeket adni a papok a földbirtokosoknak, bankároknak. „Vitéz” páter Szabó Pius, a hóhér Jány-altúbornagy 2. hadseregének vezető lelkésze így kiáltott fel egy értekezleten 1942 ben: ..Hisz csak a jóisten tudná megmondani, hol tartanánk már, ha a vallás nem tanította volna meg az isteni gondviselésbe vetett hitre, az elöljárók iránti feliételuélküli engedelmességre s a keresztek zúgolódás nélküli viselésére az egyszerű embereket!'’ Nem véletlen hát. hogy az a Mind szett ty és az a Grősz, aki összeesküvést szervezett a nép ellen, hogy a földet visszaadják a ti földbirtokosoknak, a gyárakat a tőkéseknek, s a nép nyakára amerikai géppisztolyokkal felszerelt csendőröket ültessenek — ez a két hazaértik) cinkosaival együtt aljas aknamunkát folytatott az iskolák államosítása ellen. Póespetri megyéjében jól ismerik a dolgozók a klerikális reakció gonoszlelteit! Gyilkoltak. hogy újra sötétségre, az urak iránti alázatosságra nevelhessék a dolgozók gyermekeit! S most, miután a gyermekek a nép akaratából a dolgozók iskoláiban az igazságot és öntudatot tanulhatják, még most is mindent elkövet a klerikális reakció, hogy hittanórákon félrevezesse a gyermekeket. A nép állama biztosítja a szabad vallásgyakorlatot és a papság jelentős része be is illeszkedik ennek folytán népi demokratikus életünkbe. Az állam biztosítja azt is, hogy a dolgozók gyermekei, kiknek szülei ügy kívánják: hittant tanulhassanak. Mindjobban felismerik azonban a dolgozók, hogy a papság egyrésze még mindig népi demokráciánk ellen feuekedik s a hittanórák nem vallásgyakorlaíot szolgálnak a klerikális reakció kezében, hanem fordítva: bűnös politikát a nép ellen ! Számtalan példa bizonyítja ezt. Joób Olivér nyíregyházi evangélikus pap titokban szervezett hittanórákat a gyermekeknek. A hittanóra alatt „őrséget” állított: egy papot az iskolakapuba, egy papot a teremajtó elé. El le- bet képzelni, hogy micsoda „kegyes áhítat” szellemében folytak le ezek a „hittanórák”. A népi demokrácia, a Szovjetunió ellen uszított a klerikális reakciónak ez az elvetemült ügynöke s még az enyhébbik dolog volt, amikor „csak” az iskola. a mozi. a tanulás ellett tartott ..szentbeszédeket”. Bezzeg József tiszakereesenyi római katolikus lelkész szintén a népi demokrácia elleni uszításra használta fel a hittanórát. Tarlska Zoltán kölesei református lelkész, aki előszeretetlel tömi a hívektől összeharácsolt libákat a spekulációs céljaira, az úttörőmozgakmj ellen izgatta a gyermekeket a „vallásos” összejöveteleken. Dr, Homoki Ferenc mátészalkai római katolikus pap 1950 tavaszán a szószéken a hívek legnagyobb megbotránkozására „tatárjárásnak” nevezte azt az alkotómunkát, amely Sztállnvá- rost, Tiszalöki Erőművet, nyíregyházi dohányfermentálót sok-sok úi iskolát épít! Nem különben uszított, lazított a hittanórán is. Érthető, amikor a becsületes dolgozók, akik végre szabadságban és békében élhetnek népi demokráciánkban, kijelentik: a háború ügynökeire nem bízzuk gyermekeink nevelését; A klerikális reakció papjai mindenáron arra törekszenek, hogy megakadályozzák a rendszeres tanulást, a tudományos igazságok elsajátítását s ennek érdekében nem egy esetben az iskolai fegyelem ellen törnek. Gulácsl Pál nyírtéti katolikus pap például arra bíztatta az iskola udvarán játszó gyermekeket Sényőn, hogy óra alatt folytonos ajtónyitogatással zavarják a tanítást. S éppen azért, mert a háborús gyújtogatok sötét cinkosul tntjök. hogy a szülők mindtöbben elfordulnak tőlük, különböző eszközökkel csalogatják a gyermekeket bittanórára. Tariska Zoltán kölesei református pap például fogott egy varjút, levágta szárnyait s odakötötte udvarán a szilvafához. A varjú éktelenül károgott, az utcán arrahaladó gyermekek beszaladtak az udvarra s a pap ezeket a gyermekeket terelte be hittanórára. Hollósi János görögkatolikus lelkész Ujfehértón kicsúfolta az úttörők játékát, majd maga hívta röplabdázni a parókia udvarára a fiatalokat, hogy aztán „lelkigyakorlatokat” tarthasson nekik. Iái nem riadnak vissza a háború ügynökei a terrortól sem. Dr. Homoki Ferenc Mátészalkán kegyetlenül ütötte a hittanórán a gyermekeket és letérdepeltette őket. Gulácsl Pál nyírtéti pap, Borsos Imre mező- ladányi pap a tanítókat támadta meg az iskolában, amikor azok nem engedték megbontani az iskola rendjét. Szinok Zoltán bujt református pap kezéből maguk a szülők ragadták ki a botot, amikor az a gyermekeket kínozta. Jellemző: Szinok pap házában két német villám-géppuska csövét találták meg gondosan bezsírozva, eldugva. Ennek a papnak a veje volt horthysta katonatiszt, fia pedig a Koreában ba kt éri utnbo tubákkal gyilkoló amerikai rablóhadsereg tisztje! Korea felperzseit földjeit, lerombolt otthonait, meggyilkolt, megkínzott asszonyait és gyermekeit szeretnék látni a klerikális reakció sötét ügynökei Magyarországon is. Ezért uszítanak a nép ellen s ennek az aljas célnak érdekében használják fel a hittanórákat is. A békéért harcoló dolgozók azonbun felháborodottau utasítják vissza ezt a mesterkedést. S. I.
