Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

105- .TUMI'S 19. CSÜTÖRTÖK: néplap * Megkezdődött az aratás az újfehértói állami gazdaságban A francia kormány attól fél, hogy Duclos elvtáre az egész francia nép előtt bebizonyítja a mai kormánypolitika nemzetellenes jellegét Kedden Franciaország kormány­zó körei újabb jogsértéssel tetéz­ték törvénytiprásaik sorozatát. A Pínay-kormány parlamenti cinko­sai, akik május -végén napirendre tértek üuclos elvtárs mentelmi jo­gának megsértése felett, most el­határozták, hogy kimentik a kor­mányt abból a szorult helyzetből, amelybe Duclos elvtárs hétfői le­vele juttatta. Mint ismeretes, eb­ben a nagyjelentőségű levélben üuclos elvtárs azt követelte, hogy személyesen interpellálhasson a parlament szószékéről törvénytelen meghurcoltatása ellen. A leleplező erejű levél nagy hatást tett a köz­véleményre. De a kormány és ame­rikai gazdái az újabb, közvetlen leleplezéstől való félelmükben ki­adták a parancsot: semmi esetre sem szabad a Francia Kommunista Párt bebörtönzött titkárát a nem­zetgyűlés szószékére engedni. És Herriot, a nemzetgyűlés elnöke, aki már 1939-ben gyakorlatot szer­zett a kommunista képviselők ül­dözésében, a burzsoá reakció és fa siziuus parlamenti vezérelnek se­gédletével végrehajtotta az utas! tűst. A parlamenti csoportok .el­nökeinek értekezlete, amely az ülé­sek napirendjét szokta összeállíta­ni, „elfogadhatatlannak”' nyilván! tóttá -Jacques Duclos interpelláció; kérelmét. A francia reakció cs amerikai felbujtói semmitől sem retten­nek jobban, mint attól, hoijy elkövetett bűneikre az ország legszélesebb nyilvánossága elStt teljes fény derül. Parlamenti mesterkedéseikkel azonban nem akadályozhatják ezt meg. Egész Franciaországban to­vább szélesedik a Duclos clvldrs és a letattóztatott hazafiak szabadon- bocsdtását követelő mozgalom. A francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén Marius J’atinaud elv­társ a Kommunista Párt nevében nyilatkozatot tett Duclos elvtárs interpellációs kérelmével kijpcso- latban. Rámutatott, milyen veszélyes a polgári szabadságjogok szempont­jából a nemzetgyűlési képviselő- csoportok elnökeinek határozata, amely Jacques Duclos interpellú- ciós kérelmét „elfogadhatatlannak” minősítette és nem vette fel a na­pirendre. A közvélemény felhábo­rodottan elítéli azt a tényt, hogy a kormány börtönbevetette a balol­dali ellenzék vezérét, Franciaor­szág első pártjának titkárát és megtagadja tőle azt a jogot, hogy a nemzetgyűlés előtt bebizonyílsa az ellene emelt vádak hazug voltát. A kormány attól fél, hogy Duclos elvtárs az egész francia nép előtt bebizonyítja a mai kormánypolitika nemzetellenes jellegét. Marius Paiinctud elvtárs végül is kijelentette: — Követeljük, hogy a Duclos- ügsyel kapcsolatos vitát megtart­sák és azt is követeljük, hogy ez a vita Jacques üuclos elvtárs rész­vételével történjék meg. A szabolcs-szatmármegyei katolikus papok békebizottságának tiltakozó távirata Duclos elvtárs letartóztatásával kapcsolatban A szabolcs-szatmármegyei katoli­kus papság békebizottsága június 17-én tartott választmányi gyűlésén felháborodással bélyegezte meg az amerikai zsoldban álló -francia kormány becstelen eljárását, amellyel megesúfoltá a törvényes jogrendet és hazug vádak alapján megfosztotta személyes szabadsá­gától a francia nép nagy fiút, — Jacques Duclos-t és békeharcos tár­sait. „Tudjuk jól, hogy az áruló Pi­nay-kormány szolgaiéiul! módon amerikai gazdája parancsát teljesí­tette. Ezt az újabb aljas gaztettet úg.v. a francia nép, mint az egész világ haladó emberisége megveti és elítéli. Ebben az órában meleg szeretet­tel és békéhareos együttérzéssel gondolunk a Santé-börtön hőslelktt foglyaira, akik mindnyájunk közös szent ügyét képviselik a sötét re­akció és a pribékek terrorista tá­madásával szemben. De a szabadságot nem lehet be­börtönözni és bátor harcosait nem lehet elnémítani. Száz- és százmil­lió békeharcos ajkán zúg tovább a nagy francia hazafi. Duclos csata­kiáltása: „De a fasizmussal 1 Le a háborúval!” A béketábor legyőz^ hetetlen ereje széttördeli a börtön, rácsokat és úg.v francia földön, mint Koreában diadalra viszi a béke és szabadság ügyét. Jacques Duclos és harcostársai ellen elkövetett gálád merényiét pedig még tovább szélesíti-, még jobban égybekovúcsolja azt a tá­bort, amely a Szovjetunió vezetésé­vel a békéért és a szabadságjogok­ért harcol. A fasizmus és a nestlstáborno* kok ellen kjizdő fraii-ia hazafiak példamutató, hősi magatartása csak fokozza erőinket a szocializ­mus építésében és a békéért való lankadatlan küzdelemben. Amikor híveinkkel együtt meg­botránkozással elítéljük a francia kormány jogíipró intézkedéseit, ugyanakkor a francia földön meg született emberi szabadságjogok ne­vében követeljük Jacques Duclos és valamennyi francia békehaíeos azonnali szabadonbocsátását.” Szabolcs-szatmármegyei Kato­likus Papok BékebizottságánaJi 182 tagja. A nyugatnémet bábkormány az üzemi szabályzat-törvénnyel el akarja venni a munkásosztály harci szervezeteit A tavasz folyamán az újfehértéi 'állami gazdaság többször volt a megye állami gazdaságai között az első, de az első három között min­dig ott olvashattuk a nevét. >A jó munkaszervezés, a versenyszellem ébrentartása volt ezeknek az ered­ményeknek a záloga. Már hetekkel ezelőtt felkészültek az aratásra is, beosztották a brigádokat, munka­csapatokat, előkészítettek a szer­számokat. A gazdaság vezetői egy jó héttel ezelőtt olvasták a Szabad Népbő]. hogy az ország déli részén megkez­dődött az aratás. Attól kezdve min­den nap megnézte valaki közülük az őszi árpát, vagy az igazgató, vagy az agronómus, vagy pedig az üzemegység-vezető. Minden nap érettebb kalász került be az irodá­ba mutatóba. Míg eljött tizenhete- dike, kedd. amikor így szólt a je­lentés: „Most már lehet.'1 Ezen a napon kézi kaszások áll­tak a negyvenholdas tábla sarká­nak. hogy előkészítsék a kévekötő- ara tógépnek a körbenjárást. Más­nap, szerdán reggel egész sor gép vonult ki a Csengery-lagba az őszir árpához. A fürge gumikerekű /,etor húzta n kévekötő-aratógépet, egy- ogy traktor ekét, vetőgépet vonta­tott és ami a legjobban felhívta a környék figyelmét: -ott vonult az „EMÁG” vadonatúj kombájnja is. A kombájnt az árpába csak próbá­ra hozták: megnézik, hogyan mű­ködik, hogy az esetleges előforduló kisebb hibát a föaratásig. a búza vágásúig még rendbe tudják hozni. Az első kaszavágás, az első ké­ve, amit a gép kidob, — minden esztendőben újnak, érdekesnek íü- r.ik, de a kombájn láttára senki sem nézegette ezeket, mindenki a kombájnt várta, hogy induljon. — Majd meglátjuk, hogy vizsgá­zik Vlácsovics András, — mondo­gatták többen is a gazdaság trak­toristájából lett kombájn-vezető felé, aki büszkén, egyenes, kihúzott derékkal ült a kombájn napernyő­je alatt. A kétméteres magasság­ból derűsen nézett a gyalog-kaszá­sokra. ök se sok évig fogják húzni a tűző napon a kaszát. A kombájn- vezető iskolán jól ' megjegyezte ma­gának. hogy az -ötéves terv végére 2600 ilyen kombájn 200.000 arató­cséplő munkást ment fel ez alól a nehéz munka alól. És 1954. után is egyre több gép segíti munkáju­kat. Mások arról beszélgetnek, vájjon HOGYAN VIZSGÁZIK AZ ARATÓ-CSÉPLŐGÉP? A két segédkezelő, Varga Jánosné és Bence János mégegyszer körül­néznek minden csavart, zsírozót és megállapítják, hogy -rendben van a hatalmas szerkezet. — Mellet! — szól fel Vargéné VI á cső rí cs A n d rá s na k. Lassan, méltóságteljesen elindul a hatalmas gép. Először mindenki szemben áll vele, vájjon hogyan vágja. Amikor meggyőződik min­denki, hogy a vágás jó. a vitorla szépen tereli a kalászokat a kés elé, majd a terelőasztalon két orsó- alakú forgó, spirál kiképzésű szer­kezet a felvonó szalaghoz továbbít­ja a levágott terményt, amely a dobba viszi. Most a gépet hátulról nézegetik kíváncsian. Alig ér föl­det az első marék szalma, ketten- hárinan is kapnak utána, egymás kezéből húzzák ki. „Meg kell hagy­ni: szépen kicsépelte, nem maradt egy kalász sem csépeletlen.” Itt a termés! — mutatja Bence János segédkezelő a tároló garat­ból kivett szép tiszta árpát. Kéz­ről kézre adják a gyönyörű magot, az első termést. Mindenki megta­pogatja, egyik markából a másikba önti. Mintha nem hinnének a sze­müknek az emberek, úgy fogdos- súk, szórogatják az aranyié ma­got. Mintha mesében olvasnák, hogy 2—3 másodperccel előbb még a szél lengeti az érett kalászokat, most pedig máris itt van a kicsé­pelt élet! A tarlót bírálgatják. Egy kicsit magas, — állapítják meg. A trak­torosok figyelmét Veres elvtárs, a gazdaság igazgatója máris felhívja a gondosabb szántásra, mert ha itt is sima talaj volna, sokkal alacso­nyabb tarlót lehetne hagyni. A KÉVEKÖTŐ-ARATÓGÉPET Zetorral vontatják. Sós János keze alatt fürgén mozog az új gép, a kévekötőt is biztos kézzel kezeli B. Tóth Mihály, ök 14—16 holdat vág­nak le uaponía ezzel a géppel. — Utánuk Dudás Ságidor munkacsa­pata rakja a kereszteket. Egy sor kereszt, ha össze van rakva, máris ott van Juhász János és Kovács József a traktorral, akik a másodvetés alá készítik elő a talajt. Ahol délelőtt még talpon álló árpa volt, ott estére már ku­korica, muhar, köles, vagy más egyéb mag dagad a frissen művelt talajban. — Ennek a negyven holdnak a felébe száznapos kukoricát, a má­sik felébe pedig muhart kell vet­ni, — beszéli meg a tervet Szabó főagronóinus Görög elvtárssal, az üzemegység vezetővel. Mintha szalagra volna rakva az egész munkaszervezet és egy ha­talmas gép húzná, olyan pontosan mennek egymásután a munkafo­lyamatok. Kell is, hogy szervezet­ten dolgozzanak, mert különben vállalásuknak nem tudnak eleget tenni. A négy nap alatti aratás nem könnyű munka, különösen, ahol több. mint hatszáz holdat kell learatni. Négy nap alatt az árpát le fogják vágni és 23 án már in­dul a eséplés, még ebben a hónap­ban a négyszáz mázsa vetőmagot, — amire szállítási szerződése van a gazdaságnak. — szelektorozva, Kitisztítva be is szállítja a gaz­daság. Megkezdődöd I>arbi Ifin hali perének tárgyalása Kedden kezdte meg az algiri bí­róság f.arbi Buhali elvtárs, az Al­giri Kommunista »Párt titkára pe­rének tárgyalását. Buhalit a liatő- súgok „államellenes üzelmekkel” vádolják. A tárgyaláson nz elnök büntetés­sel fenyegetett meg több tanút, akik hangoztatták, hogy az Algiri Kom­munista Part titkárának álláspont­ja teljesen megfelel az ENSz. alap­okmányának. Buhali a bíróság előtt tett nyi­latkozatában élesen síkraszállt a gyarmati elnyomás és a megtorló intézkedések ellen, rámutatott az algiri nép nyomorára s kiemelte a francia és algiri nép szolidaritását. A francia nép oldalán állunk. — mondta. — Az algiri nép, amikor saját szabadságjogai melleft száll síkra, ugyanakkor a francia népnek is segít, hogy megvédhesse szabad, ságjogaií. A bíróság az ítélet kihirdetését július 7-re halasztotta. A sényői Rákóczi tszcs, válasza a vajai felhívásra A sényői Rákóczi tszcs, tag­jai ezt írják leveliikben: „.ló munkával, több terméssel a tartós béke megvédéséért” — jelszóval vé­gezzük el a növényápolási, aratási, hordási, cséplési és begyűjtési mun­kákat. E harcban csalatkozunk a vajaink versenykihívásához és pá- rósversenyre lépünk községünk két tszcs.-jével. Vállaljuk: július 1-re a kukoricát háromszor, a burgo­nyát kétszer megkapáljuk és ugyanannyiszor töltögetjük, a nap­raforgót háromszor, a dohányt két­szer kapáljuk meg és egyszer töl­tögetjük, a cukorrépát négyszer kapáljuk meg. A kukoricán idejé­ben elvégezzük a pútbeporzásl. Hat napon belül learatunk. A behőrdást öt nap alatt befejezzük. A beadást a cséplőgép alól rögtön teljesítjük. Max Rcimann elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke a Freies Volk-ban cikket írt a Felle és Adenauer között létrejött megálla­podásról, amelyben a többi között leszögezi: Fette megígérte Adenauernek, hogy nem harcol a reakciós üzemi szabályzat-törvény ellen. Adenauer éppen ezt akarta, mert nyugalomra van szüksége, hogy a háborús kü­lönszerződést a legnagyobb csend­ben ratifikálhassa. Adenauer úgy véli, ha a háborús különszerződést ratifikálják, lo­vából népellenes intézkedéseket hozhat. A munkásság már eleve felismer­te az összefüggést az üzemi sza­bályzat-törvény és a háborús külön­szerződés között és a munkások­nak teljesen igazuk van. amikor azt mondják, hogy az üzemi sza­bályzat-törvény nem egyéb, mint a különszerződés végrehajtása az üzemekben. Adenauer és a háborús politiku­sok az üzemi szabályzat-törvény- nyel el akarják venni a munkás­osztály harci eszközeit, az üzemi bizottságokat és a szakszervezeti szervezeteket. A német szakszervezeti szövetség vezetősége, élén Feliével, beleegye­zett abba, hogy gazdasági tanácsot alakítsanak, amelynek az lesz a feladata, hogy biztosítsa a zavar­talan átállítást a fegyverkezési ter­melésre és a háborús gazdálkodás­ra. A gazdasági tanács a szakszer­vezeteket a háborús politika szol­gálatúba akarja állítani. A szak- szerkezeti tagok azonban nem tűr­hetik, — állapítja meg a továb­biakban Reimann elvtárs, — hogy néhány vezető a legdurváj>bap meg­sértse érdekeiket. Sürgősebb, mint valaha, hogy a szociáldemokrat ák, kommunisták, keresztények és pártonkívüliek részvételével megteremtsük a mun­kások egységes harci frontját. Nem szabad abbahagynunk a sztrájko­kat, tüntetéseket, hanem szélesíte­nünk és erősítenünk kell azokai. Az üzemekben folytatandó harc a háborús különszerződés ellen, szo­rosan összefügg az üzend szabály­zat-törvény elleni harccal és a mun­kásoknak a gazdasági követelé­seikért vívott küzdelmével Olaszország népe tiltakozik Ridgway olaszországi tartózkodása ellen Egész Olaszországban folytatód­nak a tiltakozó sztrájkok és gyűlé­sek Ridgway amerikai tábornok Olaszországban tartózkodása ellen. Fel újultak ä sztrájkok az üzemek­ben, bányákban és műhelyekben. Mindenütt gyűléseket tartanak a béke hívei a lakosság különböző rétegeinek képviselői. A rendőrség erőfeszítései ellenére az olasz városok házaira kitűzik a béke lobogóját, tiltakozó plakáto­kat ragasztanak az amerikai meg­szállás ellen. A Szent Márk-!éri híres harangtoronyról sokezer röp­cédulát dobtok le. A Szovjetunió jegyzéke Svédországhoz egy svéd repülőgép durva Itafársérlésc miatt Június 17-én A. J. Vlsinszkij elv­társ, a Szovjetunió külügyminisz­tere fogadta Solmant. Svédország nagykövetét és átnyújtotta neki a következő jegyzéket: „A szovjet kormány a követke­zőket jelenti ki a .svéd kormány­nak: 1952 június 16-án reggel hat órakor egy, svéd katonai repülőgép megsértette a Szovjetunió állami határát a Ilistna-fok (Hiiumaa- sziget) térségében. Mivel a svéd repülőgép a szovjet terület felett folytatta útját, egy szovjet vadász- i repülőraj többízben felszólította, ;hogy kövesse és szálljon le a re- ! pülő téren. A határsértő repjjjtőgép | nem engedelmeskedett a felhívásnak és tüzet nyitott a raj egyik gépé- j re. A szovjet vezérgép választüzb jután a svéd katonai repülőgép a I tenger felé eltávozott. A szovjet kormány tiltakozik a j svéd kormánynál az ellen, hogy a .svéd katonai repülőgép durván ‘megsértette a szovjet határt.” Válság a bonni kormánykoalíción bellii A nyugatnémetországi polgári sajtó közleményei mindinkább azt mu­tatják, hogy a különszerződés és az úgynevezet európai védelmi egyez­mény aláírása nemcsak a lakosság egyöntetű ellenállását váltotta ki Adenauer nemzetáruló politikájá­val szemben, hanem súlyos válsá­got idézett elő a bonni koalíción, az Adenauer-kományon belül is. A Düsseldorfban megjelenő ! „Welt am Sonnabend” megállapítja, hogy Adenauer politikája súlyos j válságba jutott. Adenauert meg- | fontolásra kell, hogy késztesse az a , körülmény, hogy a kormánypártok ; képviselői, sőt a kormány tagjai i között Is bőven akadnak olyanok, akik helytelenítik a kancellár köl­lé« belpolitikáját. t.jabb koncenlrácáós táborok az Egjcsiilí Állaniokbiiig Az amerikai kongresszus intézke- sen „óz idegenek számúra ’. Money, déseket lett a koncentrációs tábo- ! a bevándorlási hivatal vezetője* ki- rok hálózatának kiltfvitésére. A jelentette: a MacOarran-törvény képviselőim/, jóváhagyta azt- a tör-1 . ..........................................., , vényjavaslatot, amely megengedi az. ■|o=0t atl az ,gazsugugym,mszlernek. igazságUgyminisztériumuak, hogy j h°»y letartóztassa ,.a kiutasítandó * költségvetéséből új táborokat épít-1 idegeneket. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom