Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-15 / 139. szám
1052 .TŰNTUS 15, VASÁRNAP NÉPLAP A HODÁ5ZI PER Színhely: . Szabolcs-Szatmárban Hadász, a Tanácsköztársaság bukása után, a horthy-ellenforrada- lom vér gőzös tombolába idején. Az egész országban, megyében munkások, szegényparasztok vére hullott a porba. Pisztolyos, korbácsos román burzsujzsoidosok, lakkcsiz- más fehér tisztek ölték, gyilkolták azokat a hazafiakat, akik új országot akartak építeni: a szabadság országút. Nem messze Hodász- tói, Vaján hét kommunista szegényparasztot állítottak a magukásott sír szélére s agyonlőtték őket, B akt alóránt házán a Kisváráéról elhurcolbakat gyilkolták le, Nyíregyháza, halotti esöndességű utcáin megkötözött, mezítlábas parasztokat kísértek, hátukra krétával rajzoltak keresztet, s a város határában, egy kukoricás szélén agyonlőtték őket. A nép rémülten gubbasztott meggyötörtén és éhezve. Hodászon is tombolt az ellenforradalom. Akinek csak köze volt a forradalomhoz, azt börtönbe vetették, huszonötöt vertek rá. így Verték meg kegyetlenül Iái esik Irmát, Lakatos Istvánt és még soksok embert. S a volt tanács jegyzője: Cs. Pap György görögkatolikus tanító, a nép fia, internálótá- bfirhán .szenvedett. A kulákok elemében voltak. Ko- rnoróozi Imre, meg a többi Koino- ftiori-ikulák zsíros haszonra lesett. Az egyik Komoróczi, Iván, alispán volt. ördögi tervet eszeltek ki. A hodászi parasztok egyszeresük egy- reápásra kapták a végzéseket: ennyi és ennyi adója van, ha nem Ázef, elvesszük a földet. A kulákok röhögve csúfolödíak: na, most mukkanj meg, gyalázatos! Aztán megveregették . a tehetetlenek vállát: ml majd kisegítünk. Kocsmába csalták őket, részegre itatták s adás-vételi szerződést Írattak a lerészegített parasztokkal. így vándorolt el fél liter pálinkáért Veresek több, mint 20 holdja, Balogh Kéri bácsi 15 holdja Komoróczi Imréhez... így zsírosodtak a föld- birtokosok, kulákok és papok, míg a nép vére és könnye hullt. A pap, Turzán József véres szájjal hirdette a templomban: „Le kell számolni a kommunistákkal!” Ekkor kezdődött el a per Hodászon. ni i • r * A vádlott: Cs. Pap György tanító a volt tanács jegyzője. a nép igaz barátja. A per távollétében folyt le nagyrészt, ö börtönlten és inter- nálótúborbani .sínylődött, itthon csak a családja éhezett. A vád: Meggyest Pút, « görög- ka tölíkns egyházmegye ügy feze ezeket írta a vádiratban: „A kommunizmus .kitörésekor agitációs gyűléseken vett részt s olyan értelmű lieszédet tartott, hogy ,,most kezünkbe ragadtuk a hatalmat, majd elbánunk az urakkal.” — „A községi jegyzőre ugyanakkor azt mondotta, hogy fel kell akasztani...” ,.A tanítói mivoltát megtagadta s amikor „tanító úrnak” szólították, a címzést visszautasította ... Nagy-j károlyból kommunista iratokat ho-i zott TI od ászra nagyobb tömeg} ben .. Komoróczi Iván, szítra ár megvet alispán, ezeket az indokokat sorolta fel többek között Cs. Patt , György internálás! véghatározafában: ,,A jegyző ellen izgatta a népet . .. a birtokosság ellen izgatott,. mert azok földjeinek felosztására biztatta a gyűléseken a népet.. Ugyancsak az alispán írja: . A proletárdiktatúra elérkegtekor azonnal szerepet vállalt, a kommunista tanácsnak jegvzője lett” Igen, ez volt a vád. Vádolták az urak és papok, mert földet és szabadságot akart a népnek s ezért harcolt is! Nézzük meg, hogy kik a vád képviselői ! A fővádló: Miklóssy István, görögkatolikus püspök, a fehérterror egyik fővezére, — „Atyai szívvel” helyeselte a nép gy öt rését s akkor, amikor Horthy, l a véreskezű lovastengerész-hóhér Nyíregyházára érkezett, elsőnek ő lépett elé, hogy hódolatteljesen üd vözölje papjai nevében : „... bízom a jó Istenben, aki szorongattatá sunk gyötrelmes napjaiban (forradalom — szert:.) Hunyadi leikét küldte alá e földre, hogy az Főméltóságodba szállva, mentse meg e Iiont. Bfzoin abban, hogy — rövid időn iveiül ott folytathatjuk, ahol • elhagytuk — (a nép kizsákmányolását — szeri:.) s ez.t, már most, okulva a legközelebbi múlt eseményein, kétszeres éberségigei és hatványozott erőfeszítéssel teljesíteni legszentebb kötelességünknek ismerjük...” Am a püspöki rezidencia messze volt Hadásztól, s a „méltóságos”, selyemköntösfi, aranygyflrűs püspök nem foglalkozhat közvetlenül olyan „csiip-csup” ügyekkel, mint egy kommunista tanító elítélése, üldözése. Miért voltak az Ó készséges hívei, 'papjai? S így a vádló: Turzán József, görögkatolikus pap, aki csak abban különbözött Mik- lóssytól, hogy fiatal korára való tekintette], nem követett el annyi gazemiberséget, minit felettese. De minden jel arra mutatott, hogy a tanítvány nem marad el a tanító mögött, Gyalázatos rágalmakat harsogott a templom szószékén, az utcán arról, hogy Cs. Pap György sikkasztott, lopott s ki tudja mit ki nem talált még. Félrevezette az embereket, rágalmazó beadványokat szerkesztett s alá becsületes dolgozó parasztok neveit hamisította. Egyre sürgette azt, hogy Véglegesen ítéljék el Cs. Pap Györgyöt. Az ellenforradalom burzsujm'joisz- teróhez így írt: „A műveltség, haladás miniszterét kérjük Nagyiméi- újságodban: (Hodászon a felszaba dulás előtt mindössze 3 tanító volt, míg ma 14 van — szerk.) ... Cs. Pap Györgyöt nemcsak falunkból de a közoktatás egész területéről pusztítani miéltóztessék.” Ez a pap a kommunista tanító családját megfosztotta minden életlehetőségtől. S akkor, amikor valaki védet mére kelt a tanítónak, azt meg fenyegette. 1921 május 8-án történt Damkó Miklós házába rontott be Turzán József, Aégy kulák kíséretében, rátámadt a kisparasztra, így ordítozott: „Szemtelen gazember, piszkos parasztja!” S kezét is emelte, hogy pofonverje Bqmkót mert szót mert emelni a nép tanítója mellett. Milyen módszere volt még? Cs. Pap György családja nyomorgott. Egy mátészalkai rokonuktól kértek kölcsönpénzt s mást nem tudtak adni zálogba, mint a tanítói oklevelet. Turzán k1 szí ma tolta, s az oklevelet kicsalta Pap György rokonától és sietve emelt újabb vádat, a „tanítói okirat elherdálásáért”. Ez volt hát a helybeli fővádló! így kezdte pályafutását Később a fasiszta Magyar Riet Pártja met gyei választmányi tagja lett; Kapzsi volt. Nemosak földjeit adta bérbe, hanem a templomi székeket is. Háborúra uszított. Amikor már Ópályiban pa.poskodott, nyilvános gyűléseiket tartott: „Harcoljatok a vörös rém ellen!” Aztán dicshimnuszokat zengett a hitleri csoda- fegyverektől, Horthyról.-., Voltak neki a pernél, segítőtársai is. Az elsők közé tartozott Müller János, főjegyző. Az a gazember, áld „ellen izgatott” Cs. Pap György. Szondi Lajosné így beszél Müller Jánosról: „Lopta és csalta a népet. Az első világ-; háború idején a hadbayopultak ítthonmaradt feleségeitől, gyermekéből ellopta a hadisegélyt. Netm adta ki nekünk, itt nyomorogtunk éhen, maréknyi liszt nélkül. A mi hadisegélyeinkből épített magának a háború alatt kastélyt. A munka is ingyen volt. Aki ingyen dolgo zott neki. annak több cukrot, lisz tét írt ki a jegyre. Aki nem dolgozott, annak kevesebbet utalt ki, vagy éppen semmit. Cs. Pap György már akkor pártunkat fogta s eljött velünk Nagykárolyba panaszt tenni. Persze, nem hallgattak meg minket az urak ...” Ez a Mutter így szerzett magának kastélyt, földbirtokot. 1944- ben ráadásul harminc fiatalt csalt fel a községházára s ott csendőrökkel elvitette őket. Gazember, gyalázatos gazember volt! Turzán másik jobbkeze, Cs. Pap György üldözője, Komoróczy Imre, 400 holdas „tekintetes úr“ volt. 10 cselédje, gulyása, kocsisa, két juhásza dolgozott helyette. Kíméletlenül bánt cselédeivel. Szécsi Józsefet megpofozta s mást Is nem egyszer, ö szerezte Iván rokona révén pálinkán a kisparaszti földeket. Vendégei a csendőrök voltak. Kati őrmester, aki Veres Gusztávot úgy megverte, bogy az három napig beteg volt utána. Rs Ott volt a többi kulák. Komoróczi Károly, aki görbebottal verte az utcán Is a népet és Mülténél együtt lopta, mint bíró, a hadiisegélyeket. Reichman József, aki azt mondta: „Parasztkoponyából rakom ki a kövesutat... * Cs. Pap Györgyöt lecsukták, állásából kidobták. Úgy halt meg nemsokára, majdnem éhen, tüdő- vészben, nyomorban Mátészalkán ... A nép is szenvedett. 1922-bem 53 haláleset közül 22 piciny csecsemőhalál volt. „Veleszületett gyengeség ...” A Hortliy-fasizmus ideje alatt több, mint 100 család vándorolt ki Amerikába a nyomor elől. Mint a bolygók, ügy keringtek. — Kom oróczi László szegény paraszt háromszor is kiment, mert ott sem talált mást, nyomornál. A község földterületének több, mint kétharmada egy földbirtokos és 43 kulák kezén volt. A föld egyharmada 420 dolgozó családnak adott volna kenyeret, ha elég lett volna. A per valójában 1945-bein dőlt el! Á nép javára, Cs. Pap György javára. A bírák a Szovjet Hősök voltak! Cs. Pap már nem ól. De él a nép. Növekvő jólétben, szövetkezetben összefogva. A Mül- ier-kastély helyén a nép tanácsháza van. Mozi, üt és sok minden épült. Ám a nép nem feledte el a gazságokat. Ott élnek még a Komoróczi, Galgóczi-féle kulákok Hodászon, rémhíreket suttognak, gyalázkod nak, hol képmutató, jámbor szóval hol gyűlölettől sziszegve. De többé nem hisznek nekik a hodászi dolgozók. Azt is tudják, hogy Turzán József, most Penészleken lapul és ahogy régen Hitlert, most Truman t, a baktériumos gyilkosokat dicsőíti. Azt üzenik a penészlekiek- nek: legyetek éberek, ti se engedjétek meg, hogy drága szabadságunkhoz és békénkbe® még egyszer szennyes kézzel nyúljanak a bitangok! SOLTÉSZ ISTVÁN Népi államunk megbecsüli a népért harcoló nevelőket Margittai Valéria, nyíregyházi Gál Józsefné, Dombrád-száhetcx- tanárnö. Kiváló tanárnői cinjét és tanyái tanítónő, akit Kiváló tani- 3000 forint pénzjutalmat kapott a tói ctrhmel és szintén 3000 forint Pedagógus-napon. pénzjutalommal tüntetlek ki. A kisváráéi járás nevelői nyerték meg a hiányzás elleni küzdelem versenyét. Képünkön Csucska, Jenő elvtárs, a kisvárdai járási tanács oktatási állandó bizottságának elnöke átveszi a vándorzászlót és pénzjutalmat Bodogán János élvtárstól, a megyei tanács VB elnökétől. Több munkaerőt, több segítséget kíván meg a nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezet kertészete! A Vörös Csillag negyvenholdas kertészetének sarkában tíz vidám asszony nótaszó mellett palántálta hétfőn délután az utolsó tábla paprikát. A fagykár utolsó nyomait tüntetik el. Baraesi Ferencné a mögötte hajlongó 9 asszonynak egyenes sorokat húz, amire a paprlkapalántá kát ültetik. A sorhúzó egyik oldalán négy, a másikon három fog van. Jó vasta, fába ágyazták a fogakat, bizony- nem valami könnyű munka az! — Lóval is lehetne csinálni, — mutat a nehéz sorhúzóra Baracsíné. — Legalább férfit irányítana ide a vezetőség, — mondják egyszerre többen is. — Adtak már ide olyanokat, akik betegek voltak, — mondja Veresné, — akiket már máshol nem tudtak használni. — A férfiak nem bírják a baj- longást, — tódftja a hetvenéves Vincién ó. — Fejükbe szalad a vér, igaz-e, Linka néni? — mondja nevetve Szilágyiné. — Aztán megfájdul a fejük. — He-he-he... de azért jöhetnének a sörözőt húzni. Ami igaz, igaz. Van valami igazuk, hogy a vezetőséget csépelik. — Volt már úgy, hogy vízzel kellett ültetni és a hétszáz literes lajtot mi húztuk meg vízzel, de még ki Is . húztuk ló nélkül a paprika-földre, — mondja Baracsiné. — Pedig egy hold kertészet több jövedelmet ad, mint 4 hold szántó, — bizonyítja Bunyi Jánosné, aki évek óta kertészettel foglalkozik, i — Síi nem akarjuk, hogy augusztusban megint le kelljen szán-, tani, mint .tavaly, — mondja szinte kipirulva, egy kissé mérgesen Veresné. — Mert olyan nagy volt a gaz, hogy nem látszott, ml volt bele ültetve. Ezek a szavak a vezet őségnek szóltak, bár nem volt ott senki közülük, de bizonyára azóta tudnak róla, hogy tíz asszony kevés egy negyven holdas kertbe és egy-két munkabíró férfira is szükség van, aki a nehezei* munkái an kisegíti az asszonyokat. — Hát ez a Dinka-néni nem állhat meg egy pillanatra sem, — mondják a palántahozók felé fordulva. Linka néni nem győzte várni azt az öt percet, míg meghozzák a palántát, bút elment eléjük és ö is megfogta a láda sarkát, mintha hozná. Szorgalmas asszony, sok fiatal, sok tszcs.-asszony példát vehetne rókr. Azok, akik most som járnak dolgozni, pedig már gazosödik a hagyma, meg az egész kertre keilen«- a kapa. Rs éppen az olyanok nein jönnek dolgozni, akiknek az osztozkodásnál a legnagyobb hangjuk van. mint Győri Kéretlené, Bihari Imré- né, özv. Qoga, Mihályné, Kovács Kálmánná, Kovács Józsefné és egy egész sor munkabíró asszony. A tavalyi és az idei kertészetet össze sem lehet hasonlítani, gokkal jobban gondozzák most a kertet, mint tavaly, de jogosan kérnek segítséget. A negyven holdhoz több munkaerő szükséges, mint az a tíz-tizenkét asszony. Ezek az asz- szonyok nem akarják augusztusban ieszántani a paradicsomot és biztosan neim akarják a tsz. többi tagjai sem! Segíteni keli, elsősorban a családtagok, az asszonyok bevonásával! 7