Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-15 / 139. szám

1952 JÚNIUS 15, VASÁRNAP NÉPLAP A Hagy a r Ilolgozok Pártja Politikai ISIzottságának iiatározaia hT. 1951/52-cs évi iskolánkfiviili pártokíatás <apagz(ala(airól és az 1952/53-as oktatási évről /. A pártoktatás eredményei és hiányosságai Párt és népi demokrácián!: törté­netének hiányos kidolgozása. — Emiatt még a magasabb fokú tan­tól yaraoikon is gyakoriak -voltak a mesterkélt, a történelmi helyzet különbözőségeit figyelmen kívül hagyd párhuzamok, a vulgarizá- lás. A proletárnemzetköziség és a hazafiság propagandáját gyakran üres szólamokkal helyettesítették. Az alsófokú pártoktatás tanulóival általában nem sikerült eléggé meg­értetni a magyar népi demokrácia osztályviszonyait, az osatáQyharc éleződésével ka peso latos aktuális feladatokat A kommunista világnézet kérdé­sével nem foglalkoztunk kellő mér­tékben. Míg a Szovjetunió népsze­rűsítése terén előrehaladtunk, párt­propagandánk változatlanul keveset foglalkozott a testvéri népi demo­kráciákkal, a tőkés országok dolgo­zóinak helyzetével, harcaival. A központi pártsajtó kevés segítséget nyújtott az elméleti kérdések tisz­tázásához. Pártbizottságaink jórésze — köz­tük a Budapesti Pártbizottság — még nem értékeli megfelelően az előadásos propaganda óriási jelen­tőségét a marxista-leninista kép­zésben és sok esetben csak teherté­telt látnak a propaganda-jellegű előadások- szervezésében és leveze­tésében. A képzettebb párt-, állami és tömegszervezetí funkcionáriusok II. A pártoktatás színvonalának további emeléséért 1. Oktatásunk eszmei-politikai 1. Az 1951—52-es tanévbe® a párttagság 40 százalékát vontuk be a szervezett politikai oktatásba, mirwl a városban, mind falun. Az előző évhez viszonyítva lényegesen több alapszervezeti titkár, párt- csoporBblzalmi és népnevelő tanult a különböző tanfolyamokon. Szám­szerűen javult a pár toktat ás a nagyüzemiek többségében, különösen a budapestiekben és a gépállomá­sokon is. Komoly hiányosság azonban, hogy igen alacsony a tanfolyamo­kon résztvevő értelmiségiek aránya s ezek egy részét is pártszervezete­ink indokolatlanul alacsony okta­tási formákba osztották be. Orszá­gosan mintegy 140.000 pártonkívüli vett részt az alsófokú oktatásban, ami a pártonkívüli dolgozók fokozó­dó politikai fejlődésén s vonzódá­sát mutatja pártunk felé, de he­lyenként már akadályozta a párt­tagság megfelelő számban való ok­tatását. 2. A pártoktatás szervezeti meg­erősödése mellett tovább emelke­dett eszmei-politikai színvonala, az elmélet és a gyakorlat helyesebb összekapcsolása. a) A különböző tanfolyamokon többet foglalkoztak a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseivel, a fontos párt- és kormányhatáro­zatok megtárgyalásával. Az előző évhez viszonyítva javult a tan­anyagok színvonala, de ugyanakkor a K. V. Ágit. Ftop. Osztálya által kiadott útmutatók egyrésze túlzot­tan részletes módszertani útmuta­tásaival inkább gátolta, mint segí­tette a propagandistákat a tan­anyagok önálló feldolgozásában, oktatói és nevelői módszereik ki- fejlesztésében. b) A pártbizottságok fokozott gondoskodása, a propagandisták zömének szorgalmas munkája, a párttagság, elsősorban a pártfunk­cionáriusok növekvő érdeklődése és tanulási készsége elősegítette a tanfolyamok eredményesebb mun­káját. A káderképző tanfolyamokon a széles pártaktíva elsőízben tanul­mányozta rendszeresen a klasszi­kus müvek segítségévei! a Bolsevik i'árt történetét. Ideológiai fejlődé­süket nagy mértékben elősegítette Sztálin: „A dialektikus és a törté­nelmi materializmusról” e. müvé­nek alapos feldolgozása. A káder­képző tanfolyamok részvevői Rákosi elvtárs „Népi demokrá­ciánk útja” c. pártifőiskolai előadá­sának feldolgozásával jobban meg­értették, hogyan kell alkalmazni a lenini-sztálini tanításokat a ma­gyar népi demokrácia viszonyaira. Az idén elsőízban indított politikai gazdaságtan tanfolyam hallgatói az alapfogalmak megismerésén túl különösen az imperializmus és ka­pitalizmus általános válsága kér­déseit tanulmányozták sikeresen. Falum az alsófokú pártoktatás részvevői, különösen a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, a vá­rosi, üzemi hallgatók a szocialista iparosítás kérdéseit tanulmányoz­ták eredményesen, s a hallgatók általában jó példát mutattak a pártmegfbfzatások teljesítésében, a termelésben, a begyűjtésben, a ter­melőszövetkezetek megszi Iá rd it á- sáért vívott harcban. A kommu­nista nevelés szempontjából ki­emelkedő hatású volt és fokozottan mozgósított a Párt előtt álló fel­adatokra Rákosi elvtárs életrajzá­nak tanulmányozása. A pártoktatás egyik fő hiányos­sága, hogy a hallgatók jelentős ré­sze nem dolgozta fel kellő alapos­sággal a tananyagot, ezért is a csoportos foglalkozásokon a napi kérdések túl részletes tárgyalása, a gyakorlati példák sokasága mi­att gyakran háttérbe szorultak az elméleti és elvi kérdések. A nagy­üzemekben emiatt is az oktatás szervezeti javulásával nem járt együtt színvonalának emelkedése. Az egész pártpropaganda elmé­leti színvonala emelésének egyik fő akadálya most a magyar munkás- mozgalom, a Magyar Kommunista színvonala emelésének fő eszköze a marrizmu s.lenin i zm us klasszilcus müveinek, elsősorban a SzK(b)P történetének szélese bbkörü tanítása. Ezt szorosan össze kell kapcsolni Pártunk vezetőinek a marxizmus- lemnizmustiak a sajátos magyar viszonyokra való alkalmazását tükröző írásainak, a párt- és kor­ra á n y h a t á roza to k na k ta n u 1 m á n y o­zásával. A K. T. Ágit. Prop. Osztálya biztosítsa a SzK(b)P' története egyes fejezeteihez a megfelelő ma­gyar vonatkozású kiegészítések ki­dolgozását, gondosan ügyelve a ha­mis azonosságkeresés és a vulgari- zúlás elkerülésére. A marxiamus- leninizmus tanszékek vezetőiből álló bizottság 1952. szept. 1-ig ter­jessze az Ágit. Prop. Bizottság elé a Bolsevik Párt története hat so­ron levő fejezetének programját, s december 31-ig a többi fejezetekét. 1952. év végéig ki kell dolgozni és a SzK(b)P történetét tanulmá­nyozók oktatási anyagába be kell építeni a magyar párttörténet rö­vid tanfolyamát és a magyar népi demokrácia történetének alapvető tételeit, alapul véve dz utóbbihoz Rákosi elv-társnak a Pártfőiskolán „Népi demokráciánk útja” címmel tartott előadását. A Pártfőiskolán 1952. okt. 1-ig fel kell állítaná a magyar párttörténeti tanszéket. 2. Párt oktatásunkat fokozottan a kommunista nevelés szolgálatába kell állítanunk. Ezért mind a szó­beli, mind az írásos propagandá­ban jobban ki kell domborítani a világnézeti kérdéseket, elsősorban a hazafiság és a proletúrnemzet- köziség eszméit, kifejtve a magyar nép szocialista nemzetté válásának kérdését, hogyan lett a magyar munkásosztály a legjobb haladó nemzeti hagyományaink zászlóvi­vője, s ugyanakkor hogyan számol­ja fel Pártunk a sovinizmus ma­radványait. Le kell leplezni a szociáldemo- kratizmus maradványait nemcsak elvontan, mint, a burzsoá ideoló­gia megnyilvánulását a munkás­osztályon belül, hanem mint a szo­cialista építés kerékkötőjét, mint a bér- és táppénzcsalás, a munkafe­gyelem és a munkanormák lazítá­sának és a csoport és a műhelyi érdekeknek az állami érdekekkel való szembeállításának egyik fő forrását, a kártevés és rémhírter­jesztés melegágyát. Propagandánk­nak nevelnie kell dolgozóinkat a párt-, az állami és munkafegyelem jórésze nem, vagy csak ritkán tart propaganda előadásokat. c) Az oktatás decentralizálásá­nak eredményeként a pártbizottsá­gok és a pártszervezeti vezetőségek munkájában jobban előtérbe került a pártoktatás, s kezd szűk reszort- jellegéből fokozottabban a pártbi­zottságok egészének munkaterüle­tévé válni. A pártbizottságok rendszereseb­ben tűzték napirendre a pártokta­tás kérdéseit. A megyei, kerületi és egyes nagyüzemi pártbizottsá­gok megkezdték a helyi propagan­da anyagok kidolgozását. Azonban a járási, városi é.s nagyüzemi párt- bizottságok és alapszervezeti veze­tőségek egy részén k oktatással kapcsolatos munkája, tevékenysége még minidig túk^omóan szervezési jellegű s alig terjed ki a tanulás eszmei-politikai tartalmára. 3. A DISz. propaganda munkája ezévbm fejlődött, de még alatta maradt a követelményeknek. A DISz.-szervezotek tagságuknak csak 20—22 százalékút vonták be a DISz. oktatásba. Ennek az elma­radásnak egyik fontos oka, hogy a DISz.-bizottságok még nem rendel­keznek elég propaganda tapaszta­lattal, s a pártiszervezetek sem se­gítették kellőképpen a DISz.-t az ifjúság marxista-leninista nevelésé­ben. szigorú betartására, az állam irán­ti kötelezettségek pontos teljesíté­sére. Mindezt alá kell támasztani a szocializmus és kommunizmus, az emberiség boldog jövőjének fel­tárásával, melynek nagyszerű táv­latai még hatalmasabb teljesítmé­nyekre lelkesítik a dolgozó töme­geket. Erőteljesebben kell folytatni a klerikális reakció, az idealista és a vallásos ideológia elleni har­cot, különös súlyt helyezve annak a marxi-lentni-sztállni tételnek he­lyes megértésére, hogy a vallás a párttagok számára nem magánügy, s elsősorban a pártfunkeionáriu- soknak kell aktívan hareolniok a vallásos előítéletekkel szemben. 3. A propagandisták elméleti és módszerbeli felkészültségének to­vábbi javítása a párt oktatás szín­vonala emelésének alapvető fel­tétele. a) A pártbizottságok gyökeresen számolják fel azt a hibás gyakor­latot, hogy nagy számban vontak be propagandamunkára képzetlen párttagokat, míg a politikailag fejlett és müveit párttagokat, kü­lönösen az állami és gazdasági vo­nalon dolgozó felelős funkcionáriu­sokat és értelmiségieket „sajnál­ják” megbízni propagandamunká­val. Feltétlen érvényt kell szerezni a Politikai Bizottság 1951. május 17-i határozatának, amely kimond­ja : „Most fokozottan olyan propa­gandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politiká­ját, gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpoliti­kai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyaráz­ni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és álha- tatosságra nevelik a hallgatókat”. A nagyüzemekben folyó oktatás színvonalának megjavítására a bu­dapesti, kerületi és a városi, já­rási pártbizottságok a legjobb pir.-i pagandistákat bízzák meg a nagy­üzemek, bányák és gépállomások propagandista szemináriumai, ká­derképző tanfolyamai és politikai iskolái vezetésével. b) A K. V. Ágit. Prop. Osztálya évente egy-két ízben hívjon össze országos propaganda-értekezletet a propagandamunka legfontosabb tar­talmi és módszerbeli kérdései meg­vitatására a megyei titkárok be­vonásával. A megyei és budapesti kerületi pártbizottságok ugyancsak szervezzenek hasonló célú megyei, illetve kerületi értekezleteket. A megyei titkári értekezletek na-| pirendjére kell tűzni a propaganda­munka kérdéseit. c) A pártoktatás színvonala emelése érdekében a pártbizottsá­gok elsősorban a propagandista szemináriumok és konferenciák irányításával és ellenőrzésével fog­lalkozzanak. Rendszeresen tűzzék a pártbizottságok és pártvezetősé­gi ülések napirendjére a propa­gandisták munkájáról szóló beszá­molókat, továbbá «gyes fontosabb elméleti, vagy politikai kérdések feldolgozásának eredményeit a pártoktatásban. d) A propagandista káderek ki­képzésének meggyorsítására az 1952—53-as oktatási évben a Párt­főiskola hallgatóinak egyharmada propagandista legyen. e) A pártbizottságok biztosítsák, hogy az eredményesen dolgozó pro­pagandisták a jövő tanévben is vé­gezzenek oktatói munkát, általában azon a fokon, amelyen az idén ta­nítottak, hogy ezéyi tapasztalataik felhasználásával eredményesebben tudjanak tanítani. Elméleti to­vábbfejlődésük elősegítésére lehe­tővé kell tenni részükre, hogy — a propagandista szemináriumon való kötelező részvétel mellett — önkéntes alapon bekapcsolódhassa­nak a káderképző tanfolyamokba, vagy az önálló tanulásba is. A pártszervezetek szüntessék meg a propagandisták túlterhelését egyéb pártmunkával. f) A propagandisták elméleti és módszertani képzése, az önálló ta­nulás és az elméleti tanácsadás kifejlesztésének egyik legfőbb esz­köze a Pártoktatás Házai, a buda­pesti kerületi, városi, nagyüzemi és járási pártbizottságok mellett léte­sített Pártmunkás Könyvtárak. Ezek vezetésével képzett és tapasz­talt propagandistákat kell meg­bízni. A legfontosabb 30 budapesti és vidéki pártmunkáskönyvtár ve­zetőjét függetleníteni kell, a vidé­kieket megbízva egyben az esti pártiskola vezetésével is. 4. A párt propaganda minőségi megjavításának, a marxizmus-leni­nizmus eredményesebb elsajátításá­nak egyik legfontosabb előfeltétele az előadásos propaganda kiszélesí­tése. Az előadásos propagandát a párt­tagság, az értelmiségiek és a leg­jobb pártonkívüliek politikai kép­zésének, nevelésének sokoldalú, ha­tékony eszközévé kell fejleszte­nünk. Az előadásos propaganda ölelje fel a marxista ideológiának azokat a fontos kérdéseit, melyek nem kaphattak helyet eddigi párt­oktatásunkban. Segítse elő a mnr- xizmus-leninizmus klasszikusai ön­álló tanulmányozását, a nemzet­közi helyzet eseményeinek, a szo­cializmus építése kérdéseinek jobb megértését. Az erre alkalmas párt-, állami és szakszervezeti funkcionáriusok — a vezető funkcionáriusokat sem kivéve — rendszeresen tartsanak propaganda előadásokat. A buda­pesti és a megyei pártbizottságok­nak meg kell szervezniük az elő­adók rendszeres kiképzését és to­vábbképzését az előadói irodák ve­zetésével. 5. A marxizmus-leniniizmus saj­tópropagandája az utóbbi években mindjobban elmaradt propagan­dánk általános fejlődése mögött, pedig a sajtónak — folyóiratok­nak, újságoknak, brosúráknak — kell a propaganda egyik fő fegyve­réül szolgálnia. A Rzabad Nép-ben és a megyei pártsajtóban rendsze­resebbé kell tenni az elméleti és konzultációs cikkek közlését. A Társadalmi Szemle is segítse kon­zultációs cikkekkel a pártoktatást. A folyóiratok és a többi napilapok is rendszeresen közöljenek szakte­rületük egyes ideológiai kérdéseiről propaganda anyagokat. 6. Az 1952—53-as oktatási évad­ra az alsófokú oktatás tananyagát tankönyv formájában keli kiadni, melynek szerkesztésére a KV. Ágit. l’rop. Osztálya Irányítása mellett, oktatási formánként szerkesztő bi­zottságokat kell létrehozni. A tan­könyv kiadását a Szikra Könyv­kiadó végezze. III. A pártoktatás 1952/53. évi terve a) Az 1952—53-as tanévben a párttagság 50—55 százalékát kell bevonni a szervezett pártoktatás­ba. Elsősorban a nagyüzemek, bá­nyák, építkezések, gépállomások, a termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok pártszervezeteiben kell a párttagság nagyobbarányú tanulá­sát biztosítani. A tagjelöltek túl­nyomó többségét be kell vonni a pártoktatásba. Ennek érdekében tudatosítani és népszerűsíteni kell a tanulás je­lentőségét és a Párt szervezeti sza­bályzatának azt a követelményét, mely szerint minden párttag köte­lessége, hogy „szakadatlanul fej­lessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalút, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leniniz- mus tanításait”. A pártszervezeteknek feltétlen meg kell változtatniok helytelen álláspontjukat az értelmiségiek ok­tatásával kapcsolatban és nagy fi­gyelmet kell fordítaniok az értel­miségieknek, különösen a mi új ér­telmiségiéin,k, s elsősorban a mű­szakiak, mind szélesebb bevonására a pártoktatásba, mégpedig képzett­ségüknek megfelelően a pártokta­tás magasabb formáiba. Az erre alkalmas értelmiségi elvtársakat az előző évinél lényegesen nagyobb számban kell megbíznunk propa­gandamunkával. Az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani arra is, hogy elsősorban olyan párton- kívüliek részesüljenek pártoktatás­ban, akik termelő- és társadalmi munkájukban élenjárnak. b) A hallgatók pártoktatásba va­ló beosztását gondos egyéni elbírá­lás, személyes beszélgetés alapján kell elvégezni, messzemenően figye­lembe véve az elvtársak kívánsá­gait. A hallgatók beosztásánál alapvető irányelv, hogy azokat, akik ezévben valamely oktatási formát eredményesen elvégeztek, a jövő oktatási évben feltétlenül ma­gasabb oktatási formába kell be- osztani. c) A pártoktatás irányítása és ellenőrzésének munkájából minél nagyobb részt kell vállalnia az alapszervezetek vezetőségének. Az alapszervezetek vezetőségei kísér­jék figyelemmel a párttagok tanu­lását, a pártosoportbizalmiakra tá­maszkodva, szilárdítsák meg a ta­nulási fegyelmet. Érjék el, hogy a pártoktatás a pártfegyelem isko­lájává is váljék. A tanulásukat el­hanyagoló aktívákat, funkcionáriu­sokat pártcsoport-ülésen, vezetőségi ülésen, taggyűlésen felelősségre kell vonni. d) A pártszervezetek tekintsék egyik főfeladatukineik, hogy elő­segítsék az ifjúság marxista-leni­nista nevelését. A pártszervezetek jólképzett előadók átadásával, a DISz.-oktatás folyamatos támoga­tásával segítsék elő, hogy a DISz. tagsága 30 százalékát 1 levonja a szervezett DISz.-oktatásba. c) Az új oktatási évadban okta­tási rendszerünk alapjában nem változik meg. Az iskolánkívüli pártoktatás a városokban és a fa­lun is egységesen 1952. október 15-én kezdődjön és június 15-ig tartson. Budapest, 1952. június 5. ünnepség volt Tunyogmaiolcson Zalka Máté halálának 15. évfordulóján Tunyogmatolcs dolgozói soha nem felejtik el községük nagy szü­löttjét. Zalka Máté halála évfordulóján zászlóűíszibe öltözött a falu. Zalka Máié szülőházának udvarán gyűl­tek össze a község dolgozói, hogy megemlékezzenek a félelmet r,em ismerő békeharcosról. Papp Zoltán elvtárs, községi párttitkár mondott ünnepi beszédet. Az MNDSz. koszo­rút helyezett el Zalka Máté szülő­házán. Ifj. Balog Józsefné az MNDSz. nevében szólalt fel. Méltatta a nagy harcos éleiét, majd a község asszonyainak nevé­ben vállalásit tett arra, hogy hálá­juk jeléül még fokozottabban kive­szik részüket a növényápolási mun­kából és az aratás megkezdéséig mindent háromszor, a cukorrépát pedig négyszer megkapál jak. így járulnak hozzá a béke erősítéséhez. A tunyogmatolcsi dolgozók csatla­koztak a vajai versenykihíváshoz is. Az ünnepséget kultúrműsor zárta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom