Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-11 / 135. szám
Vili. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM. ARA 50 FILLER 1052 JÚNIUS 11, SZÚRD A Megvalósulnak a természetátalakítás sztálini tervei Háborút üvölt ma az őrültek maroknyi csoportja, nagyarányú vérontást követel párszáz ágyugyáros, üiadianyagszállító, eszeveszetten fegyverkezik a tőkés világ, mert a M'all-Street urai dupla hasznot takarnak bezsebelni; milliók halála, tűz és százmilliók szenvedése árán takarják megtölteni aranyzsáUjni- Skat, páncélszekrényeiket. De nem ez az egyetlen hang a Ailágon, sőt ereje sem fogható a .másik erőhöz. Százmilliók harci (kiáltása nyomja el a háborús uszi- tíók rikácsolását. Békét követelnek *i világnak ezek a százmilliók, elszántan harcolnak a háború megszállottal ellen. Soraik egyre nő siek, egyre szorosabbak, egyre féléi metesebb erőt képviselnek. — „Kidgway takarodj haza 1” — ezt kiáltják a párizsi bekell arcosok s erejük tudatában nem hátrálnak tneg sem a börtöntől, sem a rendőr, pribékek golyóitól. „Le a háború keretszerződéssel! — Igazságos békeszerződést'’ — követeli az essem tüntető. Sztrájkol az amerikai vasipari mankó?, hogy a truma-nok, eisenhowerek ne örülhessenek az új ágyuknak. Nem rakja ki a fegyvereket a marselllei dokkmunkás akadályozza a fegyvergyártást, a hadiszállítást a jugoszláv dolgozó. Ügyetlen..tiltakozás az egész világ mert a népek 'békét akarnak és bi. znkodva tekintenek azok felé, akik ezt a békét nenfesak hirdetik, hanem tesznek is érte. Bizakodva tekint az emberiség elsősorban a béke zászlóvivője, a hatalmas Szovjetunió felé, amelynek minden lépése, minden tette egyet jelent a békéért, a százmilliók megvédéséért folyó harccal. A szovjet emberek biztosak a jövőben. Erre mutatnak azok hatalmas békealkotások, amelyek építésére alig másfél esztendeje hozott határozatot a Szovjetunió minisztertanácsa. Épül a sztálingrádi, kujbisevi, kahovkai erőmű, a Turkmén-föcsatorna, a szovjet em bér, a természet ura megváltoztatja a folyó irányát, hogy azok sivatagokat öntözzenek, tegyenek dúsan termővé. A nagy sztálini kor gigantikus alkotásai ezeik, s méltán sorakozik melléjük a most elkészült Volga—Don-csatorna, amelyhez fogható mü nincs még egy a világon, amely egységes vízrendszerbe foglalja a Szovjetunió európai részének öt tengerét, nagy területen öntözi, termékenyíti meg n sivár sztyeppét. Másfél év óta fokozott ütemben folyt itt a munka, s ha táridőre elkészült a nagy mű, akárhogy is ócsárolták vak gyűlölettel az imperialisták . Eyen erős, ilyen lebírhatatlan a felszabadult ember, a kommuni mus építője. Ilyen nagy alkotásokra képes az az ország, amely a legszentebb ügynek tartja a béke megvédését. Igazi békeművek ezek a Volga-Don csatorna és testvérei A béke müvei, mert az élet ügyét az emberiség felvirágoztatásé szolgálják. És a béke müvei, me tovább növelik a Szovjetuniónak a béke legfőbb ötének gazdaság erejét, tovább szilárdítják hatat mát. A békeművek segítségével tér melt acél és búza újabb száz,mii lió tonnái emelnek akadályt a ha borús gyújtogatok tervei elé, teszik áttörhetetlenné a világbéke leg erősebb bástyáját. A sztálini kor nagy építkezései szerves részei a Szovjetunió béke- politikájának, hiszen — mint Sztá ljn elv társ megmondta — egyetlen állam sem, a szovjet állam sen képes teljes erővel kifejleszteni a polgári szükségletekre dolgozó ipa- át, olyan nagy építkezéseket kezdeni. mint a volgai, dnyeperi, amudarjai vízierőmütelepek... és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát. „Ilyen hatalmas célokat valóban csak az a nép tűzhet maga elé, amely szilárdan és következetesen a béke politikáját folytatja, amely ,.a saját útját járja, védelmezve a béke ügyét, megmutatva, hogy a békét akarja, leleplezve ellenségei rablószándékát és bebizonyítva, hogy háborús uszítok.” Ilyen gigászi müvekbe csak az a nép kezdhet, amely eltökélte, hogy nem hagyja lerombolni azokat és sziklaszilárdan meg van győződve arról, hogy minden ellenséggel szemben képes megvédelmezni mindazt, amit két keze munkájával alkotott. Mit adnak ezek a nagy békeművek a Szovjetuniónak? Azt, hogy termőfölddé válik a déli vidékeken a sztyeppe, Közép-Ázsiában a sivatag. Megszelídülnek az azelőtt aszály 1 hozó száraz szelek, az ember válláról végérvényesen leveszi a nehéz munka terheit a gép, villamosenergia. Uj városok, falvak, gyárak, utak épülnek, simára egyengetett ■ földek, ültetvények, kertek, gyümölcsösök . és erdők létesülnek, lóőő-ben elkészül a kujbisevi, 1956-ban a sztálingrádi erőmű. S az új erőművek együtt 22 millió kilowatt villamosenergiát adnak, többet ,mi.nt az Egyesült Államok 30 legnagyobb vizierőműve együttvéve. Az új csatornarendszerek segítségével háromszor akkora területet fognak öntözni, mint Ma gyarorszag, 48 millió holdnyi sivatagos, aszályos területen szilárdan kezükbe ragadják a lermésze gyeplőjét s az éghajlattól, az időjá rástól függetlenül biztosítani fogják a gabona, a gyapot, a gyümölcs, az állati termékek eddig még nem látott hatalmas hozamát. Az első hatalmas békealkotás — a Volga-Don csatorna — megépült. Határtalan büszkeséggel és boldogsággal tölti el ez a békéért küzaö emberiséget, új békeküzdelmekre serkenti őket Nyugatnémetorszflg felfegyvérzői, a koreai nép gyilkosai, a baktériumháború gonosztevői ellen. És különösen sokat jelent számunkra, a népi demokratikus országok számára a nagy békegyőzelem. Arra serkent bennünket, hogy a szovjet emberekhez hasonló lelkesedéssel építsük a mi békealkotásainkat, amelyeknek méretei bar kisebbek, de jelentőségük úgyszintén nagy: erősítik az országot, a szocializmust építő né]>et. Erőnk fokozott megfeszítéslével dolgozunk hát, hogy minél előbb teljes üzemmel termelje a vasat a Sztálin Vasmű, a villamosenergiát a Tisza, löki Erőmű. Amikor a szovjet villamosítási terv első gyermeke, egy 12 ezer kilowatt teljesítményű új energiaforrás megszületett, Lenin elvtárs azt mondta : ..Tizenkétezer kilowatt — igen szerény kezdet. Lehet, hogy az amerikai, német vagy svéd villamosítást ismeiő külföldi nevet, rajta. De az nevet igazán, aki utoljára nevet.” És alig harminc év múltán hatalmas arányokban bontakoznak ki a sztálini kor nagy építkezései, gyönyörű győzelmek hirdetik a szovjet nép alkotóerejét; a kommunizmus diadalát. A mi fi begyűjtés fokozásával, gondos növényápolással erősítsük a békét! A tanácsoknak legyen gondjuk arra, liogy a tojás- és haroinfibeadással hátralékosok is mielőbb teljesítsék kötelességüket Vándorzászlót őriz Szabolcs- Szatmár dolgozó parasztsága, amelyet kiváló begyűjtési eredményeinkkel szereztünk meg. A járások dolgozó parasztjai megfogadták : még jobb begyűjtési eredményekre törekszenek, hogy ezekkel továbbra is itt tartsák az országos legjobbat megillető vándorzászlót. Éppen ezért nem engedhetik még a megye becsületes dolgozó parasztjai, hogy — mint az elmúlt napokban is — csökkenjem a begyűjtött baromfi- és tojásmennyiség, hiszen számosán vannak olyanok, akik adósai még az államnak. És éppen itt van arra lehetőség, hogy Ismét emelkedjék a baromfibegylij- tés és tojúsbegyiijtés. Községi tanácsainknak legyen gondjuk arra, hogy a hátralékosok mielőbb teljesítsék beadási kötelezettségüket. S ebben segítsék a tanácsok munkáját a kötelességüket már teljesített dolgozó parasztok is azzal, hogy serkentik elmaradt társaikat. Közel hé.t és félezer olyan dolgozó paraszt van a megyében, akik nem teljesítették még baromfibeadási kötelezettségüket. És hét és félezret meghaladja azoknak a száma, akik tojásbeadásban adósai az államnak. A nagykállói járási tanácsra és a járás községi tanácsaira háruló feladatok nagyságát mutatja az a körülmény, hogy a legtöbb hátralékos úgy baromfi-, mint tojásbeadásban éppen a nagykállói járásban van, de sok hátralékos vai ott te.ibeadúsban is. Természetesen nemcsak a nag; káliói járás tanácsainak, de vala mennyi községi tanácsnak is tőre kednie kell arra, hogy az állam fegyelem megszilárduljon a ba romfi- és tojúsbegyiijtés területén Mintegy hárommillió forint kártéri test kell' fizetniük azoknak a dől gozó parasztoknak, akik meg sem mi baromfit, tojást, tejet nem adtak be az államnak, vagy hanyagul teljesítettek, megszegték a törvényi. A törvényszegőkkel, a hanyagokkal szemben tanácsaink alkalmazzák a törvényes rendelkezéseket. (A menyei tanács -jelenlété, bőt.) A hét végére fejezzék be dolgozó parasztjaink a második kapálást Sza.bolcs-Szatmúr dolgozó parasztjai nagyjelentőségű kezdeményezéssel indultak harcba a növényápolás sikeréért. Úgy határozlak: aratásig háromszor kapálnak, hogy a kalászos termények betakarítása zavartalanul, gyorsan lefolyhasson — és aratás idején s? legyen torlódás ,a növényápolási munkák esetleges elmaradása miatt. Legtöbb járásunkban már jóval túl vannak a dolgozó parasztok a második kapálás felén — sőt az eredmények azt mutatják: ezen a héten befejeződhetik Szabolcsid zatmárban a második kapálás és a jövő héten teljes erővel hozzá lehet fogni a harmadik kapáláshoz. A dolgozó parasztok versengésének fő célja legyen, hogy a növényápolás e hetében befejezzék a második kapálást. E cél elérését segítsék elő községi tanácsaink, s nem utolsó) sorban pártszervezeteink is. A nyírbátori járásban Mogyorósi Lászlóné aporligeti parasztasszony van a verseny élén A nyírbátori járási versenybizottság hírül adta az egész járásnak: a növényápolás! verseny élén Mogyorósi Eászióné hétholdas aporligeti dolgozó parasztasszony jár az egyéni gazdák közt. Híres ember a járásban Mogyorósi László- né. mert jó békeharcos. Földjén teljesen elvégezte már a kétszeri kapálást. De nem csak növényápolásban jár élen, az állam iránti kötelezettségeit is példamutatóan teljesítette. Eleget tett már egész esztendei baromfibeadásának, sertés- és vágómarhabeadását egész esztendőre kétszeresen teljesítette. Azonban azt is közli a járási versenybizottság, hogy a leghátul kul- logót is az a pori ige tick közül kell megnevezni P. Erdei János személyében ,aki elmaradt a növényápolással, de beadási kötelezettségeinek sem telt eleget. Mogyorósi Lászlóné jó békebarcos hírét akkor teszi még nagyobbá, ha maga keresi fel az elmaradót, s megmondja neki: ne hozzon szégyent a községié, a járásra, álljon egy sorba azokkal, akik a magas termésért, az ország erősítéséért, a béke erőinek növeléséért küzdenek! (Ml sa j főcsoport.) „Ötnapos aratási-mozgalom indult el a nyírlugosi állami gazdaságban tartott falunapról Mezőgazdaságunk szocialista átalakításánál nem kis fontosságú dolog az, hogyan mutatnak példát az állami gazdaságok termelőszövetkezeteinknek és csoportjainknak, hogyan segítik azokat gazdag tapasztalataikkal. Számos levél és cikk érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyek mind beszámolnak arról, megyénk mily hatalmas eseménye volt a szabó les-szatmári állami gazdaságok és lennelőcsoportok dolgozóinak nyírlugosi béketalálkozója június első napján. Ez a találkozó, a nyírlugosi falunap előmozdította, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok küldöttei sokat tanuljanak a nyírlugosi állami gazdaságban — írják cikkeikben Gaál Hermina elvtársnő, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője és 'fakó elvtárs, a nyírlugosi állami gazdaság igazgatója. A falunap gazdasági és kulturális tapasztalatcsere volt, a jelenlévő mintegy háromezer állami gazdasági és termelőszövetkezeti dolgozó feledhetetlen élménye. A falunap tiszteletére az egész község díszbe öltözött, zászlók lengtek a házakon, díszkapukon. Az utakon egymást érték a von tárók, szekerek. Rövid idő alatt mintegy háromezer ember gyiilt össze a lu- gosi állami gazdaságban. Állatni gazdasági dolgozók, tszcs, párttitkárok .elnökök, agronómusok, brigádvezetők, rengeteg fiatal, — 16 termelőszövetkezeti község küldöttei, a Megyei Pártbizottság és a nyírbátori Járási Pártbizottság tagjai, — később eljött Győré József elvtárs is, a Megyei Pártbizottság titkára. Az állami gazdasagok dolgozói nemcsalf nagy kedvvel, kultúrműsorral készültek a nyírlugosi nagy falunapra. Hanem elsősorban azzal, hogy a Megyei Béketalálkozó liszteletére kiváló eredményeket értek el a termelő munkában. — A nyíregyházi tröszt jelentése szerint Horváth Miklós, a büdszentmihá- lyi állami gazdaság dolgozója 256 százalékos, Csobni Mária a dombrá- di állami gazdaságban 202 százalékos, Zelenák Mária a nyirlugcs' állami gazdaságban 150 százalékos átlagteljesítményt ért el, a bara bási állami gazdaság szőlőtermelő brigádja hősiesen küzdött a természettel, nappali nehéz munka után éjszakákon át füstöltek, hogy a szőlőt megmentsék a fagytól. Háromezer ember hatalma? tömeg — tíz és száz kis csoportra oszlanak, hogy alaposan megnézzék a gazdaságot, sokat tanuljon mindenki. Nehéz hát követni a sok ki? csoportot — írják a nyírlugosi fa lunap résztvevői. Határjárás a nyírlugosi állami gazdaságban A nap gazdag eseményeinek jelentős állomása volt a gazdaság megtekintés?. A Nyírlugoson összegyűlt állami gazdasági dolgozók és termelőszövetkezeti parasztok megszemlélték a gazdaság határát, a közeli mezőket, megvitatták a fagy után szükséges növényápolási munkák módját, megbeszélték a bemutatott agrotechnikai eljárások alterveink is . kisebb méretűek most, d: így is többet adnak az országnak öt év alatt, mint Horthyék gyászos negyedszázada. És előttünk a jövő, a hatalmas alkotások jövője, amely felé a szovjet emberek, a Volga-Don építői mutatják az utat. kalmazásának módjait, a futóhomok megkötésének, az erdősávok létesítésének, a zöld futószalag bevezetésének kérdéseit. Valamennyi érdeklődő saját szemével győződött meg arról, milyen szép a gazdaság négyzetesen vetett kukoricája, hogyan végzik a rozs pótbeporzását: megnézték a jarovizált burgonyává’ bevetett gyönyörű krumpliföldet, az édescsillagfürt-legelőket. a futóhoniokot megkötő szélvédő erdőpász tákat. (Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból: A bő termés biztosítása minden ifjú csoporttag legfőbb gondja a kótají Vörös Októberben (2. old.) — A tegnapi szemlén párosversenyre hívták a kölesei traktoristák a nagvkállóiakat (3. old.) — Gépkihasználásí mozgalom a Lakatosipari Vállalatnál (4. oldal)
