Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

Ichőzőljűk az els# Pedag ó^iis-iiapot! >111. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM. ARA 50 FILLER 1052 JÚNIUS S, VASÁRNAP' ÜDVÖZÖLJÜK AZ ÚJ EMBER KOVÁCSAIT! üdvözöljük a Pedagógus Nap^< alkalmából megyénk nevelőit! üd­vözöljük Túri Sándor paszabi, Gál Jözsefné dombrádi tanítókat, .Mai gitai Valéria nyíregyházi tanárnőt, akiknek ünnepélyes keretek között nyújtotta át tegnap délelőtt Dobi látván, a minisztertanács elnöke a „kiváló tanár” és „kiváló taní­tó” kitüntetéseket a 3000 forintos pénzjutalmakkal együtt. Üdvözöl' jti'k azt a 28 nevelőt, akikuekl Darvas miniszter nyújtotta át teg­nap az okleveleket Nyíregyházán az 1000 forintos pénzjutalmakkal együtt. Üdvözöljük azt a közel há romszáz szabolcs-szatinári nevelőt, akik szintén jutalmakat kaptak a Pedagógus Nap alkalmából. Me­gyénk minden munkása, dolgozó parasztja, fiatalja, minden becsü­letes dolgozója nagy szeretettel köszönti a nevelőket, akik többé nem a „nemzet napszámosai”, ha­nem az „Fi j ember kovácsai”! Az ország, a megye a nevelőket ünnepli. Korán reggel virággal és dallal köszöntik a tanítványok a tanárokat, tanítókat, óvónőket, a szülők is felköszöntlk őket. A nyír­egyházi mozik külön előadást ik­tattak be számukra, kultúrműso­rok zajlanak le s mindez, a külső­ségekben is nagyszerűen megnyil- váiitiió ünneplés nem más, mint kifejezése annak, hogy a Párt, a dolgozó nép állama, minden dol­gozó megbecsüli és elismeri a pe­csoportja tudatosan nem támogatta a köznevelést, mert sötétségben akarták tartani a népet. Ma már merőben más a helyzet. A dolgozó nép állama az iskolák államosításával megteremtette an­nak az előfeltételét, hogy minden' egyes becsületes pedagógus tehet­sége szerint fejthesse ki nevelői munkáját a haladás, a szocializ­mus építése és a béke megőrzése érdekében. S ma már a hároméves terv s méginkább az ötéves terv alkotásainak eredményeként meg­újult és üj iskolákban az új élet kovácsai tevékenykednek. össze­hasonlíthatatlanul jobb körülmé­nyek között folyik az oktatás isko­láinkban, mint a múltban. Vaján az elmúlt rendszerben mindössze öt tanító, volt s egy-egy tanítóra 90—100 s még ennéj is több gyer­mek jutott. Ma már Vaján 11 ta­nító neveli a nép gyermekeit. S ez a példa vonatkozik úgyszólván minden községre. Népünk államá­nak szerető gondoskodása minden­re kiterjedt. Az egyetemi és közéj>- iskolai reformmal párhuzamosan egyre nagyobb segítséget nyujf a múltban különösen elhagyatott, el­dagógusok munkáját. Soha a múltban ilyen ünnepei nem voltak a nevelőknek! A múlt­ban nem ünnepeltek a nevelők. Kiég csak néhány idézetet közölni a Szabolcsi 'Mnitó című folyóirat felszabadulás előtti számaiból. 1932 januárjában ezt írja a lap: ..A magyar tanító emberemlékezet óta gazdasági válságban élt akkor is, amikor a világ általános gazdasági válságét nem ismert. Az állandó nyomasztó helyzet különösen a gyermeknevelést nehezíti meg, sőt sokszor egyenesen lehetetlenné te­szi még ma is ...” Nemkülönben elkeseredetthangú cikk látott nap­világot ugyanezen folyóirat 1931 szeptemberi számában: „Tízévi té- pelődő és kutató tanítói munkám után nyugodtan állapíthatom meg, hogy az új tanterv által kitűzött cél el nem érhető. Ez viszont sú­lyos megállapítás. Olyan munká­ba — éspedig nehéz felelősséggel járó munkába — kezdeni, amelyről eleve tudom, hogy nem érek célt vele, felesleges és demoralizáló vál­lalkozás. Az ú.i tanterv kettős célt tűz ki. Az, egyik a nevelést, a má­sik az ismeretek szerzését célozza... Ezeltután önként felmerül a kér­dés: van-e szükség tanítóra, isko­lára, ha a cél el nem érhető?” — Ezekkel a gondolatokkal kezdtek neki a nevelők az új tanévnek a Morthy-korszak sötét elnyomatása Idején. ígérgetések és szép szavak jutottak bőven a tanároknak s a különösen nehéz és sanyarú viszo­nyok között élő tanyai és falusi tanítóknak, mást azonban az ak­kori megátalkodott reakciós, haia- dásellenes kormány nem tett. „Hol egyik, hol másik kartársunk dűl ki sorainkból, a legnagyobb nyo­morban hagyva maga után özve­gyét és árvákat, kiknek a családfő eltemettetése is-igen nagy gondot okoz” — árulja el a valóságos helyzetet a Szabolcsi Tanító 1931 márciusi száma. Megaláztatás, sze­génység — ez jutott osztályrészül. Az uralkodó osztály, a földbirto­kosok és. nagytőkések maroknyi hanyagolt tanyai és volt uradalmi iskolák számára. S beköltözött is-, kóláinkba, elsősorban a Szovjet­unió, a szovjet pedagógia segítsé­gének köszönve — az újszellemű tanítás, nevelés. Éppen a szovjet módszer helyes alkalmazásával si­került például a nyíregyháza-alsó- símai iskolában megszüntetni a hiányzásokat és a tanulmányi át­lagot 3.7-re felemelni. Népünk kul- túrforradalmának nagyszerű harco­saivá váltak pedagógusaink a szov­jet pedagógusok támogatása nyo­mán. Ezért fordul szeretettel ma minden becsületes dolgozó, szülő gyermekei nevelői felé. Ez a szeretet és megbecsülés azonban arra kötelez minden neve­lőt, hogy még jobb katonája legyen a szocializmus építésének, a béke megőrzésének. Elsősorban arra kell nevelőink figyelmét felhívni, hogy szüntelenül tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus tudományát. Nem lehet jó szakember az a ta­nár vagy tanító, aki nem ismeri a marxizmus-leninizmust, Sztálin elvtárs tanításait. Lehetetlen a szocializmus építésére nevelni ifjú harcosokat anélkül, hogy vérünk­ké váljék a szocializmus győzel­mét szervező Párt ideológiája, vi­lágnézete. Lehetetlen megalkuvás, ingadozás nélkül harcolni az ellen­ség, elsősorban a klerikális reakció szelleme, a tudománytalan világné­zet ellen Iskoláinkban, ha magunk nem állunk szilárdan a marxizmus- leninizmus talaján. A Párt és a dolgozó nép nagy megbecsülése ser­kentse jobb tanulásra a nevelőket úgy a politikai, mint a szakmai is­meretek elsajátítása terén. Karéban a magasai»!» termeséi*! A nyírbátori járás, Ibrány község és a nagy varsányi Szabadság tsz. jár élen a növényápolásban Megyénkben a növényápolási munkákat a négy főnövénynél a következő százalékokban végezték el a dolgozó parasztok: Gukorré- pasarabolás 99, egyeselós 87, első kapálás 69, második kapálás 13% ; kukoricaegyeselés 71, első kapálás SO, második kapálás 17%; burgo- nyakapálás 91. első töltögetés 33, második töltögetés 2% ; .naprafor­gó első kapálás, 80, második kapá­lás 36 százalék. A járások versenyében élre tört a nyírbátori járás, ahol a kukorica első kapálása már 94, az egyeselés 43, a második kapálás pedig 29 százalékos. A burgonya első kapálását befejezték, a töltö­getés 47 százalék, a második töltö­getés 2 százalék. A napraforgó el­ső kapálását befejezték, a második kapálás 72 százalékos. Második helyre a mátészalkai járás küzdötte fel magát. A cukor­répa egyeselését, első kapálását be­fejezték, a második kapálást 20 százalékra végezték el. A kukorica első kapálását, egyesülését 80 szá­zalékra, a burgonya kapálását 96, első tültög^tését pedig ’ S3 száza­lékra végezték el. A harmadik helyre pedig a ke- rnecsei járás került, 4. a nagykál- lói járás, 5. Nyíregyháza város, C. a tiszalöki, 7. a nyíregyházi, 8. a vúsúrosnaményi, 9. a baktalóránt- házi, 10. a kisvárdai, 11. a csen- geri, 12. a fehérgyarmati járás. A községek versenyében Ibrány végzett olyan munkát, hogy a Megyei Pártbizottság verseny­zászlójának újra őrizöje lehet. A cukorrépa egyeselését, első kapálá­sát befejezték, a második kapálás­sal 99 százalékra vannak. A ku­korica első kapálását 96, a máso­dikat 92 százalékra végezték el. Második község Nagyvarsány, ahol a cukorrépaegyeseléssel végez­tek, a burgonyakapálás 100, az el­ső töltögetés 90 százalékos. A nap­raforgó első kapálásával végeztek, a második kapálással 25 százalék­ra vannak. Jó munkát végzett még Piricse. A legrosszabbul dolgozó községek Sonkád és Vámosoroszi. A termelőcsoportok vándorzászlaja az ibrányi Alkot­mány tszcs.-böl a nagyvarsányi Sza­badság tsz.-hez került. A cukorrépa egyeselését, első kapálását befejez­ték, a második kapálással 50 szá­zalékra vannak. A kukorica kapá­lását másodjára 80 százalékra vé­gezték el. A lóhere, lucerna első kaszálását, a szárítást, a kazlazást szintén befejezték. Emellett az; építkezési munkákban is szép ered) menyeik vannak. A szövetkezet saj ját erejéből épített . fel egy 200<( férőhelyes baromfiólat és egy 4'J férőhelyes sertésfiaztatöt. Komoly feladat áll nevelőink előtt: a következő esztendei be­iratkozás, a. továbbtanulás megol­dása és sok más fontos feladat. Harcoljanak a feladatok győzel­mes megoldásáért a nevelők. Har­cuk békeharc is. A gyermekek el­lenségei. a kultúra ellenségei kö­zépkori máglyákat emelnek a In.' A megyei tanács vándorzászlóját a nyíregyházi Manda-bokorban lé­vő Kossuth termelőcsoport kapja. A cukorrépa első kapálását, egye­selését befejezték, a második kapá­lásban 95 százaléknál tartanak. A burgonya első kapálását és töltö- getését szintén befejezték. A lu- cernaszárítással, begyűjtéssel vé. geztek. A marnbtbokori Kossuth termelő­csoport mellé szorosan felzárkózik még a nyírmadai Dózsa. Az állami gazdaságok versenyében a petneházi gazdaság érte el a legjobb eredményt. A gaz­daság nemrég bírálatot kapott, mert a gazdaságon bellii nincs ver­seny. A gazdaság vezetői tanultak a bírálatból és azóta van verseny és rend a gazdaságban. A magrépa, zeller, sárgarépa és gumipitypang kapálását már harmadszorra is be­fejezték. A lucernabetakarítással végeztek, az első dohánykapálással már 70 százalékra elkészültek. A dohány kapálásnál legjobb ered­ményt Fazekas Béla érte el, aki 147 százalékra teljesítette normá­ját. A megyei tanács vándorzászlóját a magyi állami gazdaság kapja meg. A répájukat négyszer megka­pálták. A dohány kapálással 34 szá­zalékra vannak és a fagykárokat pótolták. A burgonyát másodszor megkapálták. A gazdaság legjobb munkacsapata Oláh Anna csapata, amely 127 százalékra teljesíti nor­máját. Egyénileg Svelta Mária és Hegedűs Erzsébet végeznek legjobb munkát. A gazdaság jó példát mu­tat a környékbeli termelőcsopor­toknak, egyéni gazdáknak a szov­jet agrotechnikai eljárások alkal­mazásában. A rozs pótbeporzását egész területükön, 204 holdon ide­jöhet szakszerűen elvégezték. A gépállomások versenyében változatlanul a nagy- kállói gépállomás halad az élen 145.4 százalékos tervteljesítéssel, 99 százalékos üzemanyagfogyasztással. Második helyen a kölesei- gépállo­más van. Az itteni dolgozóknak fejükbe szállt a dicsőség. Megla­zult a munkafegyelem, a hét ele­jén nagy volt a hiányzás és emiatt visszaestek a tervteljesítésben. Ta­vaszi tervüket 143.2 százalékra tel­jesítették, 9S százalékos üzem­anyagfogyasztással. A legutolsó gépállomás a nyír­téti, ahol a kezdeti sikerek láttán elbizakodtak. Tervüket mindössze S1.7 százalékra teljesítették. A növényápolási munkákban az elmúlt héten legjobb eredményt a vencsellői gépállomás ért el. ladó könyvek és ujságok elégeté­sére Amerikában, Olaszországban. Koreából nem egy olyan megrázó hír érkezett, hogy az amerikai és liszinmanista banditák meggyilkol­tak és megbecstelenítőitek iskolás­lányokat. és tanítónőket. A háború ragadozói nem kímélik és nem lisz­télik a gyermekek életét, a nove­Fokozzuk a begyűjtés ütemét A begyűjtésben lanyhulás állt be, mintha a tanácsok mind a két ke­zükkel a növényápolás irányítását végeznék. Erre mutatnak a tized- százalékos emelkedések. A járások sonendje a június hatodikai értékelés szerint a követ­keze: 1. a mátészalkai, 2. a csen- gerl, 3. a kisvárdai, 4. a bakta- lórántházi, 5. Nyíregyháza város. 6. a tiszalöki, 7. a fehérgyarmati, 8. a nyíregyházi, 9. a kemecsei, 10. a vásúrosnaményi, 11. a nyírbátori és 12. a nagykállói járás. Az értékelt héten a legjobb ered­ményt a nyíregyházi járás érte el, ahol 48 darab sertést gyűjtöttek be. A községek versenyében tovább­ra is Győrtelek az első, Nagyecsed a második és Fábiánháza tört fel a harmadik helyre. Az utolsó köz­ségek: Vámosatya, Omboly és NyirUercs. A termelőcsoportok versenyében a Megyei Pártbizottság begyűjtési _ vándorzászlóját a hermánszegi Bé-. ke termelőcsoport nyerte el. Telje­sítették félévi sertés- és baromfi­beadási tervüket, tojásból jjedig 159 százalékot teljesítettek. Máso­dik a tiszarádi Kossuth, amely sertésből 100 százalékot, baromfi­ból, tojásból pedig 100 százalékon felül teljesített. Harmadik a büd- szentmihályi 1V1T tennclőcsoport. Nem törődnek ’ az állam iránti kötelezettségek teljesítésével: a nyírmadai Dózsa, a tiszabezdédi Május 1. és a rragyhalászi Rákóczi tszcs.-k. Az állami gazdaságok között fo­lyó versenyben a nyírmadai állami gazdaság van az első helyen, amely- félévi tojásbeadási tervét 115, hízó­beadási tervét 102.5 százalékra tel­jesítette. Egészévi süldőleadási ter­vét már 57 százalékra teljesítette. Második a nagymezői állami gaz- daság, amely félévi tej beadási tér, vét már 96 százalékra teljesítene, emellett 87 darab borjút elhullás nélkül mesterségesen nevelnek fel. A cséplőgcpjavilásban első hejyre a nagyvarsányi gépállo­más került, ahol befejezték a ja­vítást. A gépállomás a Gazda- mozgalom bevezetésével érte el ezt az eredményt. A gépállomás dolgo­zói a javítás nagyrészét helyben felkutatott anyagból végezték el, Második a demecseri gépállomás, ahol négy Bredjuk-eséplőgépet ké­szítettek. lök hivatását, a kultúrát. Éppen ezért minden nevelőnek szent kö­telessége legjobb tudása szerint résztvenni jobb munkával abban a küzdelemben, amelyet a világ műn. kásái és dolgozó parasztjai, becsü­letes emberei folytatnak Sztálin elvtárs vezetésével a béke megőr­zése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom