Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

1952 JÚNIUS 29, VASÁRNAP

NÉPLAP

5

A kisrárdai Vulkán-öntöde építőinek harca a beruházási megtakarításokért

A kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgozöi az építőkkel közösen vállalták, hogy az évi 6 millió forint herubúzásból 242.000 forintot megtakarítanak.

Ez a felajánlás április utolsó napjaiban történt.

40.000 FORINT MEGTAKARÍTÁS A FÖLDMUNKÁNÁL

Az első megtakarítást az új öntöde helyének tereprendezésénél érték el. Többezer köbméter földet kellett megmozgatni. A földet ki kellett termelni, elszállítani valahová, Kisváré a túlsó szélére, vagy ki, tudja, hová. Krivecki Béla üzemvezető és Kerekes Zoltán helyettes üzemvezető viszont tudomást szereztek ar~ól, hogy a vasút pályaépítést akar végezni. Elmentek a pályaépítés vezetőségéhez és megegyeztek: a vulkánbeliek Ijiter- rnelik, a vasút pedig elszállítja a földet. Ezzel 40.000 forintot takarítottak meg.

Ez a megtakarított összeg azon ban egyhamar veszélyben forgott. Kikezdték a felvonulási építkezést. Az építkezéshez temérdek víz szükséges. Háromezer forint beruházást kapott az építkezés vezetősége az ideiglenes víztorony megépítéséhez. Eztp kellett volna először felépíteni. Azonban anyag nem volt a víztoronyhoz.

VÍZTORONY

— ÓCSKA ANYAGOKBÓL

Az építésvezető számolgatott. Ha másfél hónapig nem sikerül a tornyot felépíteni, . akkor körülbelül 550 köbméter vizet kell karon «szállítani. Az pedig átlagosan, 100 méterre szállítva, mintegy 5.800 forint felesleges kiadást jelent.

Azonban nemcsak Szabó Gyula építésvezető, hanem az egész üzem gondjává vált a víz. Botos István gépész is meghallotta, hogy „baj tan”. Segíteni akart, csak egyelőre még nem tudta, hogyan segíthet.

Az egyik épület végénél aztán az ócskavashoimik közt, lim-lom- mal körülvéve egy hatalmas vasedényt pillantott meg. Megtapogatta, megkopogtatta oldalár.

— Ennél alkalmasabbat még kívánni sem lehetne, — jegyezte meg. Közben lemérte e tartály lemezvastagságát. 10 milliméter vastag lemezből készült, 5 méter liosz- szú, 3 méter átmérőjű, hengeralakú vasedény hevert előtte.

Örömmel számolt be az építésvezetőnek arról, hogy mit talált. Közösen megnézték. Az építésvezető aggodalmaskodott: Több, mint

3 mázsa. Hogyan lehet elszállítani? — De Botos István most sem jött zavarba. Küldjön hozzám 4 ügyes segédmunkást, majd megcsináljuk.

így is történt. Botos István először a tartály helyét készítette el. Közvetlenül az építkezés mellett emelkedett egy domb, közepén egy régi gyárkémény alapzata. A kémény tövét körül 60 centire kibontották és az egyik részén .a földben teknőt készítettek a tartály számára. Az edény szállításárnál Botos előre mindent figyelembe vett. Hol adódhat szerencsétlenség, hol kell vigyázni. Erre kioktatta a négy segédmunkást. Méterről méterre gurult a hatalmas edény, óvatosan felgörgették a partra, hévérrel megemelték a félvégét és becsúsztatták a kéménytönkhöz.

— Már itt van, csak hogyan állítsuk fel? — kérdezték a munkások.

— Egy csiga kellene, ott az a nagy nyárfa, ahhoz kötnénk és egy drótkötéllel segítenénk felemelni, — magyarázta Botos és meg is mutatta, hol keressék a csigát.

Míg a munkások megtalálták a csigát, Botos két hatalmas ,.and- ráskerasztet” készített. Hévérrel megemelték a tartály ..orrát” és alá illesztették az andráskeresztet.

Még aznap délután talpára állt a hatalmas edény. Másnap felszerelték csövekkel a tartályt, és Botos István bekapcsolta a vízszívó és nyomó motort. A lányok meg- nyitogatták a csapot, volt bőven víz, nem kellett tovább karolni. Ez a víztorony ellátja az egész építkezést vízzel, nem kell másikat építeni. így mentette meg Botos István gépész a megtakarított beruházásokat és egyben 800 forint költséggel megépítette a víztornyot s ezzel újabb 2.200 forintot takarított meg.

Néhány nap múlva újra hozzá fordult segítségért az építésvezető.

ÚJABB TÍZEZER FORINT MEGTAKARÍTÁS

— Nehéz és költséges a szállítás. Ninos forgókorong, nem tudjuk kihasználni a csilléket.

Botos István itt is talált megoldást. Az ócskavasak közül halászott elő, rakott Össze egy forgó- korongot. Közel 10.000 forintot takarított meg a forgókorong beállításával.

Botos István harca a beruházá; sok megtakarításáért, a többi dolgozókban is felébresztette a gazda gondosságát, az építkezés dolgozói kezdték követni Botos István példáját.

RÉGI TÉGLÁKAT HASZNÁLNAK A FELVONULÓ ÉPÍTKEZÉSEKHEZ

Szabó Gyula építésvezetőnek az jutott eszébe, hogy a kubikosmunkát végzők összegyüjtlietnék a régi gyár romjaiból visszamaradt téglákat. Fel lehetne használót a felvonuló építkezéseknél. Ezzel elindult, hogy megmondja a munkásoknak, kíméljék a földből kikerülő téglákat. Az építésvezető csodálkozva látta, hogy minden legkisebb, még felhasználható tégladarab külön volt gondosan rakva. A dolgozók is arra gondoltak, hogy a felvonuló építkezésre fel lehet őket használni. Annyi téglát gyűjtöttek össze, hogy 4.500 forintot takarítottak meg.

A betonozáshoz már készülnek a zsalntáblák, amelyeket hulladék- deszkaanyagból készítenek el. Erről a 61/3. Építőipari Vállalat dolgozói gondoskodnak. Ez 10—15.000 forint megtakarítást eredményez a Iterubazások terén. A 25 méteres víztorony építéséhez az ácsok az oszlopok zsaludeszkáját lyukakkal állítható vaskengyellel fogatják össze. Ennek következtéiben nem rongálódik a zsaludeszka a szegeléssel, bajd a betonozás ntán a lebontáskor.

Az építés vezetősége most azt tervezi, hogy az öntöde építésénél

MOZGÓÁLLVÁNYOKAT

KÉSZÍTENEK

A mozgóállványt jól ki. lehet használni, mivel az öntöde 80 méter hosszú, 40 méter széles lesz, tetejébe pedig emeletet húznak a 400 személyes fürdő és öltöző részére. Sokezer forintos megtakarítást jelent majd ez is.

Az üzem területén gondosait ösz- sze vannak rakva a törött, kopott formázó szekrények. A törötteket összeforraszt.iák, a kopottakat megcsiszolják, használhatóvá teszik. Ezek a formázó szekrények még sok ideig végeznek majd termelő munkát az új üzemben s ezzel körülbelül 25.000 forintot takarítanak meg. 1

A nép állama megjutalmazza a dolgozók igyekezetét: a vasöntöde építkezésére előirányzott 6 millió forint beruházásból kormányunk már

100.000 forintot lakásépítkezésre fordított.

— KOLOZSl DlTZffő —

Az encssncsi szövetkezeti parasztok látogatása a nyíregyházi HomokkísérSeti Gazdaságban

Néhány hete az encsencsi Ifjúság termelőszövetkezet tagjai látogatást tették a nyíregyházi Homnkkfsér- lefi Gazdaságban. Amikor hazajöttek a látogatáson résztvett tagok, beszámoltak a tagságnak. 51. Nagy Lajos brigádvezető arról számolt be, hogy most látta meg a műtrágyázás igazi hasznát. Elmondta Nagy Lajos, hogy milyen különbségek vannak’ az egyes parcellák közölt, melyek kaptak műtrágyát, vagy nem. Meg is fogadta, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordít brigádja területén a szakszerű műtrágyázásra.

Pál Sándor figyelmét a rend és tisztaság ragadta meg először. Kint a kísérleti földeken látta a csillagfürt hasznát, valósággal csodákat művel ezen a rossz homokon. Ott látni a régi szabolcsi gazdálkodást egy parcellán, amiről holdanként 4—5 mázsa rozsot és 25—30 mázsa burgonyát vesznek ]\ De ott látjuk ugyanebből a homokból a gondos gazda földjét is, amint holdanként zöldtrágyával és műtrágyával 18 mázsás rozstermés szokott’ lenni és 70 mázsás burgonya. A mi gazdaságunk és egész Encsencs ugyanilyen homokos, mint u Kísérleti Gazdaság, tehát ezt a vetésforgót nekünk csak le kell másolnunk és máris megkét- s zerezbetjük te rmései nket.

A látogatáson szerzett tapasztalatokat Fiilöp János brigádja területén már alkalmazza is. Fülöp Sándor a kísérleti telepen megkérdezte. hogy ott mikor szántják iá az elfagyott kukoricát és azt válaszolták neki, hogy soha. Megtudta Fülöp, hogy a hiányokat pótolni kell és fejtrágyaként pétisót kell adui. A szántás nagy vízveszteséget jelent, különösen a május- végi, júniusi szántás igen káros, mert ilyenkor a meleg hatására még nagyobb a. párolgás. így Fülöp elvtárs amikor hazajött, elmondta a tagságnak, hogy nem kell kiszántani a kukoricát, csak a hiányokat pótolni és megszórni pétisóval.

Az így kezelt kukorica most sokkal fejlettebb, mint azoknak a kukoricájuk. akik kiszárították és újravetették.

Egy levélben nem lehet megírni, amit ott tanultak a látogatók. Mi azt ajánljuk minden homoki termelőcsoportnak és szövetkezetnek, hogy vegyék fel a kapcsolatot ezzel a kísérleti teleppel és sok gondtól még fognák szabadulni. Különösen a helyes vetésforgó alkalmazása, a zöldtrágyázás és a homoki takarmányterineJés területén érhetnek el nagy eredményeket, ha az ott látottak szerint gazdálkodnak.

Vasvári Károlyné

Encsencs, Ifjúsági tsz,.

Kormányrendelet a lakások egyél] célra; való igénybevételének megtiltásáról

Az ötéves terv lakóházépítkezések céljára jelentős összegeket irányzott elő. Az egész országban folyó lakásépítkezés az ötéves terv egyéb nagyarányú építkezéseihez hasonlóan a szocializmus felé haladó országunk békés fejlődését tükrözi vissza,

A minisztertanács elrendeli, hogy lakóházat csak lakás céljára lehet igénybe venni. E rendelkezések alól az állami szervek, állami vállalatok, illetőleg tömegszervezetek kérelmére különlegesen indokolt esetben a helyi ipar minisztere, községekben lévő lakások esetén pedig nz illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága kivételt engedélyezhet.

A fenti rendelkezések alapján Budapesten, a megyeszékhelyeken, valamint a járási tanács működési köre alól kivett városokban történt igénybevétel esetén az igénybevett lakással használhatóság szempontjából azonos lakás építéséről, illetőleg helyreállításáról a megyei, illetőleg városi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A lakás építéséhez vagy helyreállításához szükséges beruházási hitelt annak az állami szervnek, vállalatnak felügyeleti hatósága, illetőleg tömeg- szervezeteknek országos szerve köteles rendelkezésre bocsátani, amelynek részére a lakást igénybe vették.

A rendelet augusztus 1. napján lép hatályba. Megyénk nagy szülötte, Bessenyei György

; harca a kleriká

' A felvilágosodás korának haladj írói a magyar költészet antikleri- kális hagyományait gazdag eszmékkel, magas művészi igénnyel építették tovább. -V kor legjelesebb írói és gondolkodói félreérthetetlenül áilástfoglaltak a haladás ügye mellett, s ennek az állásfoglalásnak része volt harcos antikleri(ca- lizmusuk is. Bessenyei, Baesányi, Verseghy, Csokonai, Kazinczy, Berzsenyi, Katona József tevékenysé, ge a magyar irodalomban eszmeileg és művészileg magas színvonalra emelte a haladó törekvésektől elválaszthatatlan aníiklerikaliz- must. A felvilágosodás eszméinek legjelentősebb magyarországi úttörője Bessenyei György volt. Tág- körű irodalmi munkásságának minden területén küzdött a felvilágosodott gondolkodás érvényesítéséért. Bessenyei útján megtorpanást, fél-megoldásokat okozhatott a nemesi származás s a magyar társadalom akkori fejletlensége, de életművének egészéből máig ható fénnyel sugárzik a felvilágosodott szellem. Bessenyei eszméinek jelentőségét csak úgy értékelhetjük igazán, ha azokban nem valami absztrakt, az élet gyakorlati kérdéseitől, elvonatkoztatott érdeklődés megnyilvánulását látjuk, hanem rámutatunk Bessenyei hazafias törekvéseinek szoros egységére fel világosodott nézeteivel.

Irodalomtudományunkban még a legutóbbi időben is mutatkozott hajlandóság arra, hogy Bessenyei elméleti jellegű munkásságát elkülönítve értékeljék egyrészt politikai-kulturális röpiratairól, másrészt szépirodalmi működésétől. Pedig Bessenyei megértéséhez is az adja a kulcsot, hogy a 18. század végén a nemzeti törekvések és felvilágosodott eszmék kapcsolatának, harmóniájának mértéke volt a haladás fokmérője. Bessenyei törekvései kulturális programjában csúcsosodtak; ki. ő a kultúra, a nemzeti nyelv felemelésével akarta elkezdeni az ország felemelését.. Beszéltünk már ennek a kulturális programnak a magyar társadalmi viszonyokból fakadó objektív gyengeségéről. Ez azonban nem jelenti azt. hogy Bessenyei kulturáiis-nemis reakció ellen

zeti programja ne a felvilágosodás eszmélnek hatására keletkezett volna — az adott magyar körülmények között.

Helytelen volna Bessenyei és általában a magyar felvilágosoda"' gondolatkörét egyetlen tényezőből, a francia felvilágosodás eszméiből levezetni. A magyar felvilágosodás nemzeti jellegének egyik lényeges vonása a kulturális nemzeti megújhodás hangoztatása, s talán nem kell bővebben fejtegetni, hogy pl. Bessenyei antiklerikallanrasa nem „francia ügy” a mi irodalmunkban, nem idegenből ideplántált üvegházi probléma, hanem a ni agy, - társadalmi viszonyok elevenébe •( gó harci feladat. Bessenyei tel nein azért volt antiklerikális. m a francia felvilágosodásnak for tényezője az egyházellenesség, nem azért támadta a klérust, me annak liazaflatlan, haladásellem tevékenysége gátolta a nemzeti fe, emelkedést. Ezt a harcát segítette, kritikáját élesítette, az összefüggések politikai és filozófiai feltárását megkönnyítette számára a francia felvilágosodás íróinak ösztönző példája.

t Bessenyei antiklerikalizmusában a vallás világnézeti leleplezése párosul az egyház gyakorlati ténykedésének kritikájával.

Már az „Agis tragédiájá”-bar úgy mutatja be a papokat, mint végletekig korrupt, becstelen demagógokat, akik aszerint fordítják szavukat, hogy kitől mennyi pénzt kapnak. A nép hisz nekik, mert „hogy Jupiter telek Ítészéi, úgy hitetnek”, pedig csalárdok, hazugok, akik becsapják híveiket. Az „Agis tragédiájáénak ókori környezetén keresztülsugároznnk Bessenyei korának nagy társadalmi kérdései; Agis és Kleombrotee szociális törekvése Bessenyei nézeteit is kifejezi. Az ó álláspontját tükrözik a tanácsosok ellen zúduló támadások: Agis úgy tekint a királyra, mint akit behálóztak a gonosz tanácsnokok — ez is Bessenyei ekkori király-illúzióját' i iik-- rözi. Ebben az összefüggésben érthető, hogy Bessenyei a papság elleni legerősebb szavakat a király szájába adja:

Utcáinkon széjjel csavarog a Papság,

Igaz lesz szájokban pénzért sok hazugság, Kétszínű tanítók; kiáltó koldusok;

Büszke hit egei ők, álnok tanácsosok!

Nagy tanítótól töményében, a

„Természet világá”-ban Bessenyei inár világosan rámutatott arra, hogy a vallás nem valami veleszületett tulajdonsága az embernek, hanem „természet ellen” oltották bele erőszakkal:

ügy vallasz, mert jókor, magad hire nélk-iü Adják rád, mikor még fejed üresen ül. Akaratod felett élsz a vallásodban, •

Henne nőttél s nem vol a választásodban.

S ha liírelték volna az ördög jóságát, Ifjúkorban annak tisztelnéd nagyságát.

Megvakul az ember ideig-óráig

Természet ellen i-s, de nem■ tart sokáig.

Mit szült az erőszak? Okoskodásokat, Különböző hitet s ezer vallásokat.

Jól látta Bessenyei, hogy a vallás a hatalmasokat segíti a népek elnyomásában, hogy a vallás elkábítja a népet, leszereli, elaltatja elégedetlenségét a fennálló viszonyokkal szemben:

Szentséggel hirdették, hogy felvegye jármát.

S okosokra, bízza zűrzavar hatalmát,

Mellyel már ész nélkül nem boldogulhatott, f:s rendet magában jót nem csinálhatott.

Hogy vezéreknek engedelmes légyen Mert Blyseumban különben nem mégyen.

Us lett vigasztalás nyomorult sorsában, i'gyében, bajában, végre halálában, őket az okosok más világra tolták,

És est a világot maguknak foglalták.

I népnek örökké megkötve kell lenni, Szabadságban mindent semmivé tud tenni

— írta a „Természet világáéban. Bessenyei a klérus kritikáját a vallás kritikájával kezdte s a pallók világi működésének nagyhatású leleplezésével fejezte he a „Ta- rimenes utazásáéban (1804). Ez a szatirikus államregény szellemesen parodizálja az egyházat, fel- rajzó ötletességgel' pellengéred ki a klérus visszásságait. Elítéli a papok álszenteskedését: „Nem lehet a boldogító világi sz^énységet olyannak számunkra ajánlani, kinek a gazdagság, kincs, bujaság torkán böfög fel”. Hazafiatlannak bélyegzi a klérust, mert „valaki a

világnak semmi néven nevezendő

terhét nem viseli, hazájához szava nincs”. A „Tarimen.es utazása” jellegzetes terméke a felvilágosodás irodalmának, szinte lexikona a fel- világosodott eszméknek, köztük a vallás és az egyház tekintélyét s létét támadó gondolatoknak is. A magyar felvilágosodás irodalmára nagy hatást gyakorolt Bessenyei György’ széleskörű irodalmi és politikai működése, nem utolsósorban gazdag eszmeiségéi antiklerikallz musa.