Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-31 / 126. szám

NÉPLAP .1902 MÁJUS 81, SZOMBAT V A U T É P í T É S A csengeri járási pártbizottság munkája a járási titkárok országos értekezlete után A Megyei Béketaláikozóra készülő üzemeinkből V i’iszameati Vízmííépílö Vállalat dolgozói tervtúlteljesítéssel harcolnak a békéért fi csengeri járási pártbizottság mm­.iája a járási titkárok: értekezlete óta jelentősen javult. Az országos értekezleten tárgyalt kérdésekben a járási pártbizottság a maga problé­máira ismert. Ez a pártbizottság is foglalkozott időnként öncélú ..párt- építéssel'’, máskor pedig, a nagy mezőgazdasági munkák idején; ,,nem ért rá” a pártot építeni. — A mezőgazdasági osztály munkatársat azelőtt csak a tanácselnökkel és tszcs-elnökökkel beszéltek, s a párttitkárokkal csak véletlenül ta­lálkoztak — a szervezési osztály munkatársai viszont csaknem kizá­rólag a párttitkárokkal tartottak kapcsolatot. A csengeti járási párt- bizottságnak is voltak ..motorizált instruktorai”, akik egy nap alatt 0—8 községen is végigszáguldottak. Mindent egybevetve; kevés- segítsé­get adtak a járás pártszervezetei­nek, s így sok közülük igen rosszul dolgozott. . Az országos értekezlet után Dóssal elv társ, a járási pártbizottság tit­kára Összehívta a pártbizottságot, megbeszélték a feladatokat. Elha­tározták, hogy mindenekelőtt az alap-szervezeteket erősítik meg. Bő­ven akadt itt tennivaló. A számos, angyalost pártszervezetnél például azelőtt a taggyűlést csak hírből is­merték, Zajtún pedig a tagság jó­formán semmi pártmunkát sem végzett, nem voltak pártbizalmiak, népnevelők; nyolc hónap alatt egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Volt persze nem egy olyan alap- szervezet is a járásban, amely jól dolgozott, s éppen azért dolgozott jól, mert a pártbizottság foglalko­zott vele. a helyszínen segítette. a járási titkárok országos értekezle­tének egyik legfőbb útmutatása az .volt: töltsenek a pártbizottságok 1 tagjai minél több időt az alapszer­vezeteknél, segítsenek minél többet a vezetőségnek a helyszínen. — A csengeri járási pártbizottság ezzel a módszerrel látott hozzá az alap- szerveeetek megerősítéséhez. — A járási pártbizottság tagjai, munka­társai addig is kijártak a falvakba, de korántsem rendszeresen. Így az. mtán az egyik faluban gyakori lá­togatók voltak, máshová viszont •három hónapig -sem tették be a lá­bukat. Bűnek a helyzetnek most véget vetettek. Vontosan, tervsze­rűen beosztották, ki milyen ~ időkö- eöfcfie*. keres fel egy-egy községet. Veszprémi elv társ, a járási pártbi­zottság ágit. prop. titkára például áprilisi Lgeve alapján a többi kö­zött r észtvett Rozsály, Csengersi- ma. Csegöld és Sza mosta tárfalva pártszervezeteinek vezetőségi ülé­sein és a taggyűléseken. Porcsal- mán. Herrnánszegen és Tyúkodon a politikai iskolákat ellenőrizte. — Ugyancsak Rozsa iyban értekezlet re hívta a szomszéd községek ágit. prop. titkárait. Csegöldün népneve­lő-értekezleten, Csengeni j faluban az állami gazdaság pártszervezeté­nek vezetőségi ülésén vett részt. Biztosítani kellett azt is, hogy mindnyájan elegendő időt töltsenek egy-egy faluban. Veszprémi elvtárs, amiőta tervszerűen dolgozik, leg­alább egy napot tartózkodik min­den községben. Általában a pártbi­zottság tagjai hetenként mintegy három-négy napot töltenek a köz­ségekben. Most már nem „az ab­lakon kiáltják be” az instrukciót; megismerhetik egy-egy alapszerve­zet, falu helyzetét, nemcsak a tit­kárral, vagy a vezetőség egyik- másik tagjával beszélhetnek, ha­nem a párttagokkal, a tszcs-tagok- kal, egyéni gazdálkodókkal is, részt- vehetnek üléseken — valóban a helyszínen mutathatják meg, ho­gyan kell vezetni. Jencsik elvtárs, a járási pártbi­zottság mezőgazdasági osztályának vezetője Zajta községben azt ta­pasztalta. hogy a három I. típusú termelőszövetkezeti csoport rendkí­vül gyengén dolgozik, megszilárdí­tásuk érdekében egyesíteni kellene őket. Jencsik eivtárs mindenek­előtt megfelelően tájékozódott: ki­ment a munkacsapatokhoz, beszélt Iszcs-tagokkal, majd a III. típusú termelöíjtvetkezeti csoport titkárá­val. megvitatta a dolgot a tanács­elnökkel. Csak ezután javasolta Gergely elvtársnak, a község párt­titkárának, hogy beszéljék meg a ké"dést vezetőségi ülésen. Jencsik elvtárs ezen az ülésen is résztvett. A púrttitkúr elvtárs az ülés után már világosan látta, mit kell ten­nie azért, hogy a három T. típu-ú tszcs, tagjait meggyőzze: egyesíte­niük kell erejüket, Jencsik elvtárs tehát jól dolgozott, megoldotta fel­adatát anélkül, hogy kivette volna a párttitkár kézéitől a vezetést, anélkül, hogy maga intézkedni volna. Sőt. éppen tanította, ön­állóságra nevelte az alapszervezet vezetőjét. Ezzel a módszerrel erő­sítették meg a gacsúiyi egységes pártvezetőséget is. Szarvas elvtárs, a járási bizottság szervezőtitkára rendszeresen felkeresi a falu párt- titkárát. Minden alkalommal egy- egy fontos kérdést vizsgálnak meg. I.egutóbb a brigádok és munkacsa­patok megszervezésében mutatkoz­tak nehézségek, s ezt oldották meg együttesen. Más alkalommal megbe­szélték. hogyan tudnák alkalmazni a szovjet agrotechnikai módszere­ket a faluban. Azóta a gacsál.vi Dózsa tszcs már több új módszert be is vezetett. Azért segíthetett szarvas elv társ a szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásában, mert ismeri eze­ket a módszereket. Számtalan fon­tos kérdés megoldásánál nem adhat segítséget az a pártbizottsági tag és munkatárs, akinek nincs mező- gazdasági szaktudása. Azelőtt az is megtörtént, hogy a járási pártbi­zottság egyik-másik tagjának szé­gyenkeznie kellett, mert olyan szakkérdést tettek fel a dolgozó pa­rasztok, amire nem tudott vála­szolni — s a bürokratikus munka következtében nem is ismerte fel, milyen súlyos hiányosságról van szó. A járási titkárok országos ér­tekezletén Rákosi elvtárs erre is felhívta a figyelmet. A pártbizott­ság tagjai maguk is tapasztalják : most, hogy lényegesen több időt töltenek a falvakban, sokkal több kérdéssel fordulnak hozzájuk, sok­kal több gyakorlati útmutatást kell adniuk. Nem is végezhetnek te­hát jó munkát, ha nem ismerik a mezőgazdaság, a fejlett szovjet agrotechnika és a magasabbrendfi állattenyésztés általános kérdéseit. A Járási pártbizottság ezért nem sokkal a járási titkárok országos értekezlete után szakmai előadás- sorozatot szervezett munkatársai számára, a járás legkiválóbb gaz­dasági szakembereinek bevonásá­val. Így ismerkedtek meg a pártbi­zottság tagjai a négyzetes kukori- cavetésnek ,a gyengébb talajok ja­vításának, az állatállomány növe­lésének módszereivel. A tavaszi ve­tés idején például már hiába »igye­keztek meggyőzni a járási titkárt a porosa Imái tszes-ben, hogy ned­ves a föld, s ezért még nem lehet vetni — a járási titkár bebizonyí­totta, hogy lehet. * A helyszínen való vezetés kom­munista módszerének alkalmazásá­val a járási pártbizottság tagjai és munkatársai sokkal alaposabban megismerhetik a falu, a tszcs éleié­nek minden kérdését, az pedig je­lentősen megjavíthatja mind a járási pártbizottság, mind a párt- szervezetek munkáját. A járási pártbizottság ehhez komoly segít­séget adhat, éberen ellenőrizheti a határozatok végrehajtását, az alap. szervezetek pedig a nagyobb segít­ségre támaszkodva megerősödhet­nek. A csengeri járási pártbizottság az.t is elhatározta, hogy az alap- szervezetek megerősítése érdekelten többet törődik a párt csoport okkal. A pártbizottság tagjai, munkatár­sai, valamennyi pártszervezet veze­tőségének figyelmét felhívták arra. milyen nagy jelentősége van a pártcsoportoknak, milyen fontos, hogy a vezetőség gondoskodjék jó működésükről, támaszkodjék rájuk. Maguk is nem egyszer részt vesz­nek pártcsoport-értekezleteken és sok hasznos tanácsot adnak a párt bizalmiaknak. A pártbizottság ha­vonta egyszer meghív a községek­ből néhány jól és néhány gyengén dolgozó pártbizalniit. Beszélgetnek velük, tapasztalatcserét szerveznek, s maguk is tapasztalatokat gyűjte­nek. A csengeti járásban ma már a pártcsoportok nagyrésze nemcsak papíron van, 'hanem él, dolgozik. A csengeri állami gazdaságban pél­dául akkor lettek élénkebbek a taggyűlések, akkor kezdték bírálni a párt titkárt és a gazdaság vezető­jét, akkor javult meg igazán a munka, amikor valamennyi brigád ban létrehozták a pártcsoportokat. A pártbizottság helyes munkamódszere, a járási titkárok országos értekez­letén elhangzott útmutatások alkal­mazása fellendítette a pártéletet a csengeri járásban. Nagyon sok ál­landó aktivista segíti a járási párt. bizottság munkáját, a pártszerveze­tekben több mint 800 népnevelő dol­gozik —, közülük mintegy 40(1 pár- tonkívüli. Az aktivisták növekvő száma, a pártbizalmiak, propagan­disták, a tömegszervezetekben dol­gozó kommunisták szélesedő háló­zata is mutatja, hogy erősödnek a járás pártszervezetei. A pártmun­ka fellendülése természetesen meg­látszik a begyűjtésben is. A járás az első félévi begyűjtés tervét ser­tésből már eddig 123. szarvasmar­hából 328, tojásból 105, baromfiból 302 százalékra teljesítette. A csengeri járási pártbizottság jó kapcsolatot teremtett a pártszer­vezetekkel és szervezetileg megerő­sítette őket. A jó szervezeti ered­mények mellett azonban még hiá­nyos a járásban a politikai nevelő­munka. Ez elsősorban a népneve­lők munkájában mutatkozik. Igaz, a járási pártbizottság rendszereseit irányítja az alapszervezetek agitá- ciós munkáját, az alapszervezetek, ben is megtartják a népnevelőérre kezieleket, szempontokat is adnak az. agitációhoz — de az.t. hogy a népnevelők milyen módszerekkel, jól, vagy rosszul agitálnak-e, csak kevéssé ellenőrzik. így történhet meg, hogy a gyorsan megnöveke­dett termelőszövetkezeti csoportok egyik-másik munkacsapatánál csök­ken a lendület és a népnevelők egyes helyeken nem veszik fel ez ellen a harcot. A tyukodi gépállomás hibái is arra intenek, hogy több figyelmet kell fordítani a járásban a politi­kai nevelőmunkára. Ennek a gépál­lomásnak nincs megfelelő kapcso­lata a termelőszövetkezetekkel. A gépállomás igazgatója, Pacza elv. társ nem látogatja a termelőszövet­kezeteket, nem ellenőrzi megfele­lően a gépek munkáját. Dorogi elv­társ, a gépállomás vezetőjének po­litikai helyettese foglalkozik ugyan a traktoristákkal, de a termelőszö­vetkezetekkel már ő sem törődik és traktoristáit sem neveli arra, hogy felvilágosító munkát végezze­nek a termelőszövetkezetekben. — Egyes pártszervezeteknél olyan helytelen nézetek bukkantak fel, hogy a termelőszövetkezeti csopor­tokban már egyáltalán nincs szük­ség ágit áeióra. Elsősorban a poli­tikai nevelőmunka gyengeségei okozták azt is, hogy a járás elma­radt a tavaszi munkákban s hogy akadozik a fehérgyarmati járással folytatott versenyük. A járási párt- bizottságnak nem szabad megelé­gednie a jó szervezeti eredmények­kel. Gondoskodnia kell arról, hogy alaposabb és lelkesebb nevelőmun­ka. agiisció folyjék valamennyi pártszervezetben, tszos-beii, vala­mennyi faluban. A csengeri járási pártbizottság jelentős sikereket ért el a páítmun- ka és a termelőmunka fellendítésé­ben, egyre nö a tekintélye, mind­inkább a járás gazdájává lesz. — Ezek a sikerek arra kötelezik a pá rtbizotísügot. hogy az elért ered­ményeket továbbfejlessze, az orszá­gos értekezlet anyagát újra és újra tanulmányozza s az ott kapott ta­nácsokat alkotó módon hasznosítsa gyakorlati munkájában. Rév Uillós A nyíregyházi garázsépítkezés dolgozói május első napjaiban ter­melési értekezlelet tartottak, ahol elhatározták, hogy május havi tervüket 150 százalékra fogják tel­jesíteni június 1., a BéketaliLkozó tiszteletére. Május első dekádjában a garázsépítkezés dolgozói érték cl a vállalatnál a legkiválóbb eredmé­nyeket, 180 százalékos tervteljesí- séssel. Május It. dekádjában már 140 százalékos volt náluk a terv- teljesítés. Ehhez az eredményhez nagyban hozzájárultak a műszaki dolgozók is, akik elősegítik a folya­matos munka biztosítását. Ezért szeretik a dolgozók Balogh építés­vezetőt és Eereticzi munkavezetőt. A májusi munka versenyben a legki válóbb eredményt Szabó Ká­roly kömfivesbrigádja érte el, amely­nek teljesítménye felülmúlta az április 1-1 és a május 1-i fel­ajánlásukat is. Szabó Károly kő-' m ü ves-b r i gá d vezető minde'n nap megbeszéli munkatársaival a kö­vetkező napi munkákat, aminek eredménye az. bogy soha sínes fennakadás a munka menetében. Kiváló eredményt érnek el a többi kőművesek is. Pl. Osornás Tibor 384 százalékot ért el. Baráti And­rás kömfivesbrigádja pedig 158 százalékot. A garázsépítkezésnél a leggyengébben teljesítő dolgozó is eléri a 301 százalékot. Az átlagos százalék a munkahelyen 142 száza­lék, amely igen reális a 110 száza­lékos tervteljesítéshez viszonyítva. Szép eredmények születtek a ja­vítóműhelyben is. Május első nap­jaiban még csak 7 dolgozó Indult versenyre a Béketalálkozó méltó megünneplésére, — ma már vala­mennyi dolgozó versenyben dolgo­zik. A verseny megindulásakor Berger Béla és Borbély Ferenc le­ges/.! ük vezettek, akik azt vállal­ták, hogy június 1-ig szeptember 5-1 tervüket fejezik be. Május 17-én ennek eleget is tettek. Most már szeptember 3 7-1 tervükön dolgoz­nak. A verseny megindulása óta kiváló eredményeket ér el Mudrt Sándor betanított segédmunkás, aki vállalatunk legjobb segédmunkása. Ma már túlszárnyalta l’erger Béla és Borbély Ferenc hegesztőket is a tervteljesítésben, szeptember 22-í tarvén dolgozik és harcol azért, hogy a Béketalálkozóig befejezze 111. negyedévi tervét. Bezzeg Já­nos és Birtok István betanított se­gédmunkások vállalása az volt. hogy a Béketalálkozó napjáig augusztusi tervüket teljesítik. Ma már szeptember hő 12-1 tervüket is 1 tefejezték. És így harcolnak a Javítóműhely dolgozói valameny- nyicn, hogy méltón ünnepelhessék mag a Béketalálkozó napját. — Horváth János esztergályos azt fogadta meg, hogy minden egyes munkadarabot előbb meg fog csi­nálni, mint ami annak elkészítési batárideje. Május II. dekádjában állandóan 179 százalékos ered­ményt ért el. S Fegyveres Zoltán­nak ugyanez volt a vállalása. Fegy­veres Zoltán és Horváth János a mfihelybízottság vezetői. Most lesz a szakszervezeti vezetőség újra­választása. Azok a szakszervezeti funkcionáriusok ,akik méltók akar­nak maradni továbbra is funkció­jukhoz, példát kell mutatniok: mint Fegyveres és Horváth szak­társak. Gáli Miklós Tisza menti Vízmüépítő Válla Int. A kendergyár népszerű emberei: a niunkauiódszerátadó sztahanovisták Beregnyei József és Császár Jó­zsef sztahanovisták jól végzik mun­kájukat a nagyhalászi kendergyár áztatójában — írja levelében Nagyidat Béla elvtárs, az üzemi párttitkár. Beszámol arról, hogy Beregnyei József és Császár József sztahanovisták átadják munkamód- I szereiket a gyengébb szakképzett­séggel és kevesebb tapasztalattal rendelkező dolgozóknak. Ennek kö­szönhető nagymértékben, hogy a kendei'áztatóban április elsejétől többszáz mázsával növekedett a termelés. A dolgozók a két sztaha­novistát igen megbecsülik és nagy tiszteletben tartják, követik példá­jukat. .Tó munkát végez Rábírni elvtárs is. a csoport vezetője. A dolgozókkal szoros és állandó kapcsolatot tart. Ennek köszönhető, hogy megszilárdult a munkafegye­lem, noha olykor a büntetés eszkö­zét sem sajnálta Rabiba elvtárs a fegyelem megsértőivel szemben. Nagyidat eivtárs bírálatot Is gyakorol, mégpedig a lenáztató dol­gozók felé. Gyenge ott a munka­fegyelem. Jobb munkaszervezésre is szükség, vau a lenáztatóban. Ezen a téren a szakszervezet vezetősége is hibás, mert nem figyel fel a hiányosságokra. A pártvezetőség sem hívta fel erre az üzemi bizott­ság figyelmét kellő időben. A hiá­nyosságokat most már a szakszer­vezet és a pártszervezet is felis­merte és Igyekszik még a béketa­lálkozó tiszteletére, június elsejéig a hibákat gyökerestől kiirtani — írja befejezésül Nagyidat elvtárs. A megye legjobb kenyerét a nyírbátori kenyérgyár dolgozói készítik A nyírbátori kenyérgyár dolgozói első negyedévi tervüket túlteljesí­tették. Minőségileg a megy? terüle­tén a legjobb kenyeret és süte­ményt készítik. Az üzemükben a legnagyobb rend és tisztaság ural­kodik. A termelő munkában a me­gye kenyérgyárai között a legtöbb nőt vontak be. A megengedett sclej- tet 50 százalékkal csökkentették. Az adminisztrációs munka is ná­luk a legjobb. A dolgozók kollektív szelleme igen jó és a szocialista verseny eredményei legjobbak a nyírbátori kenyérgyárban. A nyír­bátori kenyérgyár dolgozóinak jó munkájáért a Megyei Tanács élel­miszeripari osztálya ..Szaboles- Szaimái- megye legjobb kenyérgyá­ra” címmel átadta a megyei ván­dorzászlót. Az átadáskor a dolgo­zók Ígéretet tettek a béketalálkozó tiszteletére, hogy a kapott vándor- zászlót megtartják s egyben ver­senyre hívták a megye 4 legna­gyobb kenyérgyárát. (A-Meggei Tanács Sajtócsoportfa.') S vásárosnaményi járási tanács dolgozói is követelik Duclos elvtárs szabadonbocsátésát A vásárosnaményi járási tanács dolgozói tegnap délben rüpgyülést tartottak, amelyen tiltakozásukat fejezték ki Duclos elvtárs letartóz­tatása ellen és az alábbi táviratot intézték az Országos Béketanács­hoz : „A vásárosnaményi járási tanács üzemi pártszervezete által tartott röpgyülésen a tanács dolgozót mély felháborodással szereztek tudomást a francia dolgozók szeretett vezé­rének, a béke nagy harcosának az amerikai imperialisták uszítására történt letartóztatásáról. Azzal vá­laszolunk ezen emberi jogokat és szabadságot lábbal tlpró fasiszta intézkedésre, hogy a sorou követ­kező feladatok elvégzésénél, a ter­vek túlteljesítésénél a dolgozókkal való kapcsolatunkat a legszoro- sabbra fűzzük’, s a Szovjetunió­vezette béketáborban minden erőnk­kel küzdünk a béke erőinek állandó növeléséért, az imperialisták és itteni cinkosaik ellen. — A járási tanács dolgozói nevében Algács István üzemi MDP titkár, Lánezi József tanácselnök és Tóth Lajos szakszervezeti titkár.’’ (Gorzús Sándor járási tudósító.) s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom