Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-30 / 125. szám

1052 MÁJUS 30, PÉNTEK NÉPLAP As országgyűlés elfogadta a polgári perrendtartásról ssóió törvényjavaslatot Az országgyűlés csütörtöki ülé­A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye Jacques Dudás elvtárs letartóztatásáról Bén a polgári perrendtartásról, va­lamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényja­vaslatot tárgyalta. Molnár Imre elvtárs, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg az illést, majd £ith Endre előadó is. inertette a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. Tóth Endre előadói beszéde —• A szocializmus alapjainak le- rakása szakaszában egész jogren­dünket és jogi intézményeinket is át kell alakítanunk szocialista jog­renddé, szocialista jogi intézmé­nyekké. Ebben a munkában rend­kívül nagy segítséget nyújt a Szov­jetunió hatalmas gazdag tapaszta­lati anyaga. E munka során az országgyűlés már több jelentős törvényt alkotott. : A polgári perrendtartásról szóié törvényjavaslat is egyike azoknak a jogalkotásoknak, amelyek hivat­va vannak hozzájárulni jogrendsze­rünk szocialista átalakításához. •— Eddig nagyjában — egészben, ki- sebb-nagyobb módosításoktól elte­kintve még mindig a régi burzsoá polgári perrendtartás van érvény- lton. A régi polgári perrendtartás tipikusan burzsoá jogalkotás, visz- szatükrüzte a kapitalista gazdasági rendet, eszköz volt a kizsákmá­nyoló osztály kezében. A régi pol­gári perrendtartást jellemezte el­sősorban a rendkívüli bonyolultság ős nyakatekertség. Másik jellemző vonása íredig a formalizmus volt. Míg a társadalmi és gazdasági életben semmiféle egyenjogúságról nem beszélhettünk, addig a tör­vény a felek „egyenjogúságát” mon­dotta ki. Nyilvánvaló, hogy a tör­vényben biztosított jogok formális jogok lettek, anyagi igazság nem érvényesülhetett, liánom csakis az alaki igazság. A benyújtott törvényjavaslat a polgári perrendtartástól, amit most tárgyalunk, alapvetően különbözik a régi polgári perrendtartástól. — Megváltozott gazdasági rendünk és a népi demokráciánk által a bíró­ságok elé tűzött feladatok csak úgy oldhatók meg, ha az eljárási szabályok a polgári jogban is teljes mértékben biztosítják az állampol­gárok személyi és vagyoni jogai­nak érvényesítését, megvalósítják a dolgozók széles tömegeinek részvé­telét a bíráskodásban és a peres ügyek eldöntésének alapjává az anyagi igazságot teszik. A javaslat azokból a demokra­tikus alapelvekből indul ki, ame­lyeket az Alkotmány a bírósági szervekre és bírósági eljárásokra megállapított. A másik demokrati­kus alapelv, amelyre az új polgári perrendtartás épül, az anyagi igaz­ság érvényesítése. A javaslat köze­lebb. hozza a peres eljárást a dol­gozó néphez, ledönti azt a jogi vá­laszfalat, amely eddig a felek és a bíróság között fennállott. Gondos­kodik arról, hogy a nyilvánosság, szóbeliség, közvetlenség, igazmon­dást kötelezettség, a felek egyen­jogúsága stb. — teljes mértékben és az eljárás egész folyamán érvé­nyesüljenek. Egyszerűbbé és bü­rokrácia mentessé teszi a polgári peres eljárást. A régi polgári perrendtartás a maga egészében, tehát minden ren­delkezésével, amely a régi kapita­lista gazdasági renddel állott ösz- szefiiggésbeú, hatályát veszti. 'Tóth Endre ezután részletesebben ismertette a törvényjavaslat leg­fontosabb rendelkezéseit, majd így fejezte t>e beszédét': Igazságszolgáltatásunk ezzel a javaslattal is a szocializmus alap­jait lerakó, az elnyomás, kizsák­mányolás. alól felszabadult dolgozó népünk érdekeit, jogait kívánja kö­rülbástyázni, biztosítani. Ezért is kérem a javaslat elfogadását. A törvényjavaslat vitájában Ke. leti Ferenc szólalt fel elsőnek. Keleti Ferenc felszólalása A még ma is érvényben lévő polgárt perrendtartásunk több mint negyven évvel ezelőtt • született és minden intézkedése a burzsoá ál­lam érdekeit szolgálta. Százait és ezreit lehelne felso­rolni azoknak az eseteknek, amikor becsületes dolgozókat a néptől ide­gen. a néptől elszakadt bíróságok a legalsótól a legfelsőig cinikus ri­degséggel ütöttek el jogos pana­szaik védelmétől a „szent korona" nevében. Kormányunk elérkezettnek látta az időt, hogy az anyagi igazság biztosítása és kiderítése érdekében ezen a téren is megtegye a szük­séges intézkedéseket. Az új törvény egyszerűen, a dol­gozók számára is érthetően fejti ki a régi törvény 792 paragrafusával szemben mindössze 327 szakasz­ban azokat a szociális jogi intéz­kedéseket, amelyeknek alkalmazá­sával polgári igazságszolgáltatá­sunkban is meg tudjuk védeni a nép jogait. Annak elősegítése érdekében, hogy bíróságainkat közelebb hozzuk a dolgozó néphez, a javaslat sze- riut a polgári peres eljárás terén is be kell vezetni a népi ülnöki rendszert. Feltétlenül ki kell emelni, a ja­vaslat a polgári perrendtuná- te- riiletére is . előírja, hogy állam­polgáraink nemzetiségüknek meg­felelően saját anyanyelvűket hasz­nálhatják. Dr. Pesta László a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat vitájában a többi közölt a következőket mondotta: A régi magyar bíráskodási el-, járás kereszliil-kasul át volt szőve a legkörmönfontabb bürokratikus rendszabályokkal. A bírói eljárás új, demokratikus szabályozásával el kell tűnnie a bürokrácia e ne­mének az igazságszolgáltatásból. A bírói eljárás közvetlenebbé és ■ demokratikusabbá tételét szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendel­kezése is, amely lehetővé leszi, hogy a peres fél mindazt, amit az ügy szempontjából fontosnak tart, személyesen adhassa elő a bíróság előtt, tehát nem kelt úgynevezett jogvédelemről gondoskodnia, ha ezt] nem tartja szükségesnek. Az előttünk fekvő törvényjavas­lat rendelkezéseit világos, közért­hető nyelven fogalmazza meg. Ab­ban a meggyőződésben, bogy az űj törvényjavaslat hozzájárul hazánk fejlődéséhez, örömmel elfogadom. Pesta László beszéde után az országgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvényja. vaslatot. Az országgyűlés ezután megkezd­te a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Jacques Duclos elvtárs letirtóz- tatásának híre hatalmas felhábo­rodást keltett a francia dolgozók körében. A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága közleményt adott ki. A közleményt az „Hnmanité” csütörtök . reggeli száma közölte, a lapot azonban a rendőrség elko­bozta. A közlemény kiemeli: a kor­mány retteg a Párizsban és Fran­ciaországban l’idgway érkezése el­len és a béke mellett lezajlott tün­tetések hatalmas méretei miatt, azért jutott azután amerikai gaz­dáival egyetértésben arra a felhá­borító elhatározásra, hogy letartóz­tatja Jacques Duclost. Ez a .letar­tóztatás jellegzetes fasiszta intéz­kedés, amely az egész országban óriási felháborodást kelt. A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága ünnepélyesen fel­szólítja a dolgozókat, a demokratá­kat, az ország függetlenségének és a súlyosan veszélyeztetett békének sorsát szivén viselő minden fran. clát, hogy emeljék fel hatalmas és ellenállhatatlan tiltakozó szavukat. „Jacques Duclos letartóztatásába belenyugodni annyit jelentene, mint háborúra, fasizmusra, katasztró­fára ítélni magunkat. Jacques Duclost azonnal szabadon kell bo­csátani! Felhívjuk a munkásosz­tályt és Franciaország népét, hogy harcolja kt Jacques Duclos szabi- donbocsátását” — emeli ki a köz­lemény. Raymond Guyot elvtárs. a Fran­cia Kommunista Párt szajnamegyei szervezetének titkára és Eugéne Hóna ff elvtárs, a pá rizskörnyéki szakszervezetek szövetségének fő­titkára tiltakozó munkabeszünteté­sekre szólította fel a dolgozókat, hogy Ducios elvtársat kiszabadítsák a háborús uszítok karmai közül. „A fasizmus nem kerekedik fe­lül! A béke győzni fog’’ — emeli ki a felhívás. A francia dolgozók ii3íako/ó akciói Ducios elvi ár» Iciarlóztaiásu ellen A párizskörnyéki nagyüzemekben a dolgozók felháborodottan tárgyal­ják az eseményeket és megbeszélik a Ducios eivtárs letartóztatása el­leni tiltakozó akciók módozatait. Máris nagyarányú megmozdulá­sokra került sor az északi bánya­vidéken. fl szerda esti párisi tüntetésnek egy halálos áldozata van A szerda esti párizsi rendőrter­rornak igen sok sebesültje és egy halálos áldozata van. Belaid Ha- cine algíri négygyermekes dolgozó személyében. Belaid Haeinet a vas- és fém­munkások kórházába szállították, de már nem tudtak rajta segíteni. Charles Tillou volt miniszter, Azonnal bocsássák szabadon Ducios elvFársaF — követelik a megye dolgozói Denain-l>en ötezer dolgozó vonult fel a város utcáin, hogy követelje Ducios eivtárs haladéktalan -zabn- donbocsátását. A bányavidék különböző pont­jain tiltakozó munka beszii n te: é_ sekre került sor. A dolgozók egyes helyeken 21 órára hagyták abba a munkát. Aubervilliers peremváros polgár- mestere, valamint a helyi békebi­zottság megbízottai azonnal a kór­házba siettek, hogy kegyelettel adózzanak a bókeharebnn elesett dolgozónak. A csütörtökön reggel közölt liiva- talos adatok szerint a tüntetések során 71S embert tartóztattak le. Csala László előadói beszéde a házasságról, a családról és a &yíraságról szóló törvényjavaslatról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat dolgozó népünk minden egyes tag­ját legközelebbről érintő életviszo­nyokat szabályoz a Népköztársa­ságunk Alkotmányában lefektetett szocialista elveknek megfelelően. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a házasságot eg.v férfi és egy nő szabad és önkéntes életközösségé­nek tekinti’. A javaslat megvalósítja Alkot­mányunk 50. paragrafusának azt a rendelkezését, amely a nők és fér­fiak egyenjogúságát biztosítja és kifejezésre juttatja, hogy alkotmá­nyunk 51. paragrafusának az a rendelkezése, amely szerint Nép- köztársaságunk védi a házasság és a család intézményét, nem üres szú csupán. Megmutatja, hogyan válik valósággá itt is az ifjúság fejlődésének és nevelésének bizto­sítása. A tőkés társadalomban a megkö­tött házasságok nagyobb része nem a személyes és kölcsönös vonzalom, bánom gazdasági érdekből, igen sok cselben kényszerből jön létre. A szocialista társadalom nem is­meri az érdekből, még kevésbbé a kényszerből kötött házasságokat. Éppen ezért ez a házassági kötelék szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete, a dolgozók magas erkölcsi felfogása. Sehol a világon, de legkevésbbé a: tőkés országokban, megközelítőleg1 sincs és nem lehet olyan, minden tekintetben megfelelő családvéde­lem, miirt a Szovjetunióban, s a népi demokráciák szintén »messze' maguk, mögött hagyták ezen a téren is az összes tőkés országokat. Nálunk, szemben a tőkés orszá­gokkal, egyre inkább szaporodik r házasságkötések száma és erre való tekintettel is, javaslatunk jelentő­sen egyszerűsíti a házasságkötés módját. A dolgozók érdeke: a házasság szilárdságának, tartósságának, ko­molyságának, új erkölcsi tartalmá­nak megvédése, a gyermekek neve­lésének biztosítása. Ezért a javas­lat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel és a bírónak különö­sen tekintettel kell lennie a kis­korú gyermekek érdekeire. A köny- uyelmüen, illetve meggondolatlanul elhatározott válásoknak nincs helye. A bíróságnak külön előkészítő eljá­rásban kell a válni szándékozó há­zasfeleket meghallgatni és csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha megállapítja, hogy valóban ko­moly és alapos okról van szó. Javaslatunk biztosítja a nők egyenjogúságának elvét a házas­ságban is, amidőn kimondja, hogy a házasélet ügyeiben a házastúrsak- nak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, egymásnak hűséggel -tar­toznak és kötelesek egymást támo­gatni. Lakásukat egyetértve vá­lasztják. A névviselés tekintetében pedig lehetővé teszi a feleség szá­mára, hogy a házasságban is meg­tarthassa leánykori nevét. A há­zasság alatt szerzett vagyon tekin­tetéiben a férjet és feleséget szin­tén egyenlő jogok illetik meg és szükség esetén külön vagyonukból is kötelesek hozzájárulni a közös háztartás költségeinek fedezéséhez. A teljes egyenjogúság jellemzi ja­vaslatunkban a házaslárSak viszo­nyait az őket gyermekeik irányá­ban megillető jogok és kötelességek tekintetében is. A szülők köteles­ségévé teszi a javaslat, hogy a gyermeket megfelelően gondozzák, (levéljék, testi és szellemi fejlődé­sében elősegítsék. Javaslatunk rendezi az örökbe­fogadás kérdését, is. A szocialista jogrendszerbe^ csakis az lehet az örökbefogadás célja, hogy családi kapcsolatot létesítsen az örökbe­fogadó és az olyan kiskorú örökbe­fogadott közt, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei megfelelősn nevelni nőm .tudnak, hogy ezen ke­resztül a kiskorú családi nevelése biztosítva legyen. Mi ezt a törvényjavaslatot alkal­masnak tartjuk qrra, hogy a csa­ládi élet terén is- felszámolja a rothadt kapitalista erkölcsöket és az élenjáró szovjet jog példáját és tapasztalatait a mi körülményeink között felhasználva, a szocialista erkölcs alapjaira helyezze a családi életit. Halisz Aladár Íelszólalása , Halász Aladár felszólalásában a házasságról, a családról és. a gyám­ságról szóló törvényjavaslatnak a házasságra vonatkozó részével fog­lalkozott. Részletesen elemezte az ezzel kapcsolatos régi törvény ke­letkezésének körülményeit, majd így folytatta: Uj házassági jogunk nem ismeri azokat a formal i szűkös csökevé- nyeket, amelyek a felekezeti jogok­ból származtak át a végi tör­vénylő“. A régi törvény szerint a házassá­got csak vétkesség alapján lehet felbontani. V.) házasságjogunk csak egy bontó okot ismer, amelyet ak­ként jelöl meg, hogy annak ko­molynak és alaposnak kell lennie. Ez a törvényjavaslat elősegíti, hogy a hózastársak együttélése va­lódi és íeijes életközösség legyén, egymást támogassák é? gyermekei­ket a szocialista társadalom építé- aére és továbbfejlesztésére képes emberekké neve ■jók, . 1 Nyíregyháza dolgozói mély fel­háborodással olvasták, hogy a nagy francia békeharcost, Ducios elvtársat a francia rendőrség le­tartóztatta. A villanyielep dolgozói párttagok és pártonikívUliek egy­aránt összegyűltek a csütörtöki röpgyűlésre. Virúgli elvtárs, a párt- szervezet titkára ismertette az amerikai imperialistákat kioszol- gáló lakájkormány újabb gaztettét: Ducios elvtárs letartóztatását. A röpgyülésen a villanytelepi dolgo­zók mély felháborodással fogadták ezt az újabb aljas provokációt és mélységes felháborodásukat fejez­ték ki a gaztett ellen. Négyes i elvtárs felszólalásában azt mondotta : a francia nép kiváló fiának letartóztatása az imperialis­ták és bérenceik félelmét jelenti. Az essem gyilkosság, az Humanité főszerkesztőjének, Andre Stil elv­társnak letartóztatása után most újabb gyalázatos tettett követtek el a béke ellen, — Mi, a villanytelepi dolgozók mindnyájan azt követeljük, — mon­dotta Fehér Gábor elvtárs, — hogy azonnal bocsássák szabadon a fran­cia nép nagy fiút. Kollár elvtárs. majd Mácsai István elvtárs felszólalásai bizo­nyították, hogy üzemeink dolgozói izzó gyűlölettel fogadják a francia kormány aljas provokációját. A röpgyfllésen résztvevők megfogad­ták, hogy még fokozottabban har­colnak a békéért, teljesítményük emelésével mutatják meg, hogy gyű­lölik az imperialistákat, az esseni gyilkosokat. André .Stíl és Jacques Ducios elvtárs fogvatartóit. Tilta­kozásukat táviratba foglalták: „Mi valamennyien elítéljük az emberi szabadság lábbaltipróit és követel­jük — azonnal bocsássák szabadon Jacques Ducios elvtársat, A nyíregyházi kisvasul kommunista dolgozói taggyűlésükön vitatták meg a francia bábkor­mány aljas provokációját. A tag­gyűlésen résztvevők mély gyűlölet­tel fordulnak a béke ellenségei ellen és megfogadták, hogy a Béketalál­kozóra tett felajánlásukat tovább szélesítik és újabb,. nagyobb ered­mények elérésével tiltakoznak az aljas provokáció ellen. Bilku And­rás kocsilakatos a június 1-i I’.ékc- találkozóra felajánlotta, hogy ICO százalékot fog elérni. Most a tag­gyűlésen megígérte, hogy második; negyedévi tervét batáridő előtt tel­jesíti. Groska János eivtárs azt Ígérte a taggyűlésen, hogy 203 szá­zalékos teljesítményét tovább fo­kozza és ezzel ad méltó választ az- imperialisták gaztetteire. A tiszalöki járás propagandistái záróvizsgájuk alkalmával a követ­kező tiltakozó táviratot küldték az Országos Béketanácshoz,, hogy továbbítsa az ENSZ-hez Párizsba: Mi, a tiszalöki járás propagandis­tái mélységes felháborodással vet­tük tudomásul, hogy az amerikai imperialisták francia lakájai gyalá­zatos cselekedetre vetemedtek: le­tartóztatták Jacques Ducios elv- társat, a Francia Kommunista Párt titkárát. Követeljük, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon. André Stil elvtárssal s valamennyi békeharcossal együtt. S azzal vála­szolunk a háborús gyu.itogatóknak, a pestisgengsztereknek és a gyilko­soknak, hogy minden erőnkkel elő­segítjük : még magasabb legyen a ránkbízott hallgatók marxista- leninista tudása. Tudjuk, hogy ez a munkánk olyat) termelési győzel­mekben fog gyümölcsözni, amely még erősebbé teszi a Szovjetunió vezette béketúbort. Tiszalöki járás propagandistáig

Next

/
Oldalképek
Tartalom