Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-23 / 119. szám

2 NÉPLAP 1952 AIAJt/S 23, PÉNTEK 3* Í R T É I» í T É S BÉKEHARC RAMOCSAHAZAN beszélgetések vezetésére alkalmas, nempedig kisgyűlések tartására. — Természetesen lehetővé kell tenni azt, hogy a népnevelők jártasság­ra tegyenek szert a népnerelőmun- ka valamennyi fajtájában. A kis­várául járásban helyesen teszik azt, hogy a gyakorlatlanabb népne­velőket jó kisgyűléselőadók mellé osztják be segítőtársul s egyben „tanulópárként” Is, A csoportos újságolvasás igen alkalmas arra. hogy a dolgo­zókkal megismertessük a napi fel­adatokat, eseményeket. A csenger- ujfalusi Lenin és Haladás terme­lőszövetkezeti csoportokban helye, sen szervezték meg a csoportos újságolvasást, ebédidőben, pihené­sek alkalmával. Ennek az előfelté­tele az, hogy népnevelőink rendsze­resen tanulmányozzák a sajtót s gonddal a legmegfelelőbb cikkeket válasszák ki. .Mit ismertessenek például falusi népnevelőink a má­jus 22-i Szabad Kép ből és Nép- lap-ból? Ismertetni kell a Szabad Népből, a „A június 1-i béketalál­kozóra készül az ország dolgozó népe” cikket s hozzá a Néplapból a megyei híreket, a növényápolási, begyűjtési munkák állásáról, vala­mint az en.csencsi klerikális reak­ciós. háborús gyújtogató ügynököt leleplezi'; cikket. Helyes, ha a nép­nevelők rövid összefoglaló képet adnak a nemzetközi helyzetről s ugyanakkor felhívják a dolgozók figyelmét a sajtóban megjelent többi cikk elolvasására is, azok témáját közük. A csoportos újság- olvasást meg kell honosítani .min­den termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, gépállomáson s szer­vezzék meg népnevelőink a lehető­ségek szerint az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok számára is dűlőkként, vagy hívják meg az egyénileg gazdálkodókat a szövet­kezetiek újságolvasására. A mezei munkák idején az agifációnak ép­pen ezek a formái jelentősek. Egész dolgozó népünk lelkesen készül a június 1-i békelaláikoüóra. Mint a tapasztalatcsere résztve­vői, többek között Koppányi elv- társnő. a mátészalkai járási párt- bizottság ágit. prop. titkára • el­mondotta ; a békékisgyülések je­lentős mértékben hozzájárultak a csoportos agitáció kiszélesedéséhez s egyben a békekisgyillósek azt is megmutatták: nagy érdeklődéssel hallgatják, vitatják dolgozóink a nemzetközi kérdéseket. A június 1-i béketalálkozöra való készülő­dést használják fel arra pártszer­vezeteink, népnevelőink, hogy egyre magasabb színvonalra emelkedjék agitációs munkánkban a nemzet közi kérdések rendszeres ismerte­tése. Adjanak állandó segítséget, tárnicsot arra párttitkáraink a nép nevelőknek: hogyan kell helyesen megvilágítani a nemzetközi kér­déseket. Tanulmányozzák ezen a téren is a szovjet tapasztalatokat. Ouzsev elvtárs. a moszkvai Sáriéi és Kalapács gyár agitátora rend szeresen vezet csoportos beszélge­téseket nemzetközi témákról. Gon dósán felkészül minim egyes be­szélgetősre, áttanulmányozza az. újságokat, folyóiratokat, megismer 1-edi.k a külföldi országok földrrj zi. gazdasági, politikai adataival - rendszeresen gyűjt cikkeket, fény­képeket, térképeket. Igen fontos az, hogy akkor, ami­kor a -béketábor harcairól beszé­lünk. mindenkor bátran leplezzék le népnevelőink a In-ke belső, fa­lusi, otthoni ellenségeit. A Pártoktatás Házában megtar­tott tapasztalatcsereértekezlet je­lentős mértékben hozzásegítette népnevelőinket ahhoz, hogy még szélesebb mértékben alkalmazzák a .csoportos agitáció fegyverét. Ezután a békebizottsággal is megbeszélték o kaldlca ügyét és el­határozták, hogy kisgy üléseken ismertetik a dolgozó parasztokkal, OlilON József is vezetett egy ilyen kisgy ülést. Az emberek, amikor megmagyarázták nekik, mi­ről van szó, hamar belementek. Akadtak ugyan olyanok is. akik ellene voltok, mint ahogy Simon József kisgyülésén Szabó József. Amikor már többen beszéltek. Szabó is felállt, és így szólt: — Kern, mondom, hogy nem rossz, de én nagy családdal vagyok, én magam is győzőm a munkámat,. — Mennyi kapása van? — kér­dezte Simon-. — Van vagy két hold. —- Figyeljen csak. Hozzáfog mondjuk egy darabos, gazos föld kapálásához és azt mondja, „ez ma meglesz”. Igen ám, de délutánra eshet az eső és akkor másnapra, vagy harmadnapra marad a mun­ka. Az pedig mór nagy baj, a kapa nem késhet. 11a meg össze­fogunk, annyi kapást, mint magá­nak van, egy délelőtt elvégzőnk! A kisgy ülés résztvevői helyeslő hólogatása kísérte Simon beszédét, Szabó József azonban csak makacs- kodott. •— Csináljátok, ahogy akarjátok — mondta, — de engem hagyja­tok ki. a AMOCSAIIAZA dolgozó tté­*' pének nagyrésze összefogott. Az első k-isgyülések után megala­kultak az első kaláka csoportok, s ezeket követték a többiek. Ma, már a dolgozó parasztok földjeinek mintegy felét művelik így. Simon József a munkában sem maradt le. Lám most is, már kora hajnalban lynn van a csoportjával. Ragály János földjére mennek burgonyát kapálni, Tóth János, Pa­taki Imre, Fekete András meg még egy páran. (Az este még megbeszélték, hogy mg kihez mennek. A csoportvezető­nek jelenti be mindenki, hogy az 0 földje mikor kívánja legjobban a kapát, s aszerint osztják be az embereket.) Vidáman folyik a munka, szinte észre sem veszik, hogy már meg- kapőlták az egészet. — Ezen ugyan dolgozhattunk volna, vagy két napig. — mondta Ragály János fia, Miklós, amikor leheveredlek a föld végébe pihenni egy kicsit. — Most már jöhet a tengeri. De nem is tudom, mikor volt ilyen korán megkapálva min­denünk. — így kellene mindig, — jegyzi meg Tóth János — mert igy lesz nagyobb termés. Most Simon vészi át a szót. — -Vemesak a korai kapálás kell annak, hanem a többszöri is. — Magyarázni kezdte. — Mikor a Szovjetunióban voltam, olt láttam, hogy négyszer-ölször is kapálják a növényeket, s micsoda termést ta­karítottak be! öröm, volt nézni. Ha így közösbe dolgozunk, jut idő ne­künk is, hogy többször kapáljunk. Tóth János is helyesel, 6 is szívesebben takarít be több kttko- ricót. Tavalyról tudja, mit jelent a, rossz munka. A beadást tudta ugyan teljesíteni, dg a piacra már bizony nem futotta. Aztán elhallgattak, sokáig csend volt, melyet Darabos Gábor tört mag. Valahova messzire nézett és elgondolkodva mondta: — Ha a tszcs ben ilyesmi-féle a i munka, az nem lehet rossz. Kern sokáig pihentek. Az ő cso­portjuk az első (mert versenyeznek egymás közt), s meg is akarják tartani ezt a helyet. AMIST DOLGOZTAK, észre sem vették, hogy a hátuk mögött megáll valaki. Csak a szá­ntásra néztek fel. Szabó József figyelte munkájukat már jó ideje. — Aztán mióta csináltátok ezt a darabot — intett a burgonya felé. — Mióta? Ma — felelte Simon. Szabó megcsóválta a. fejét. — Nem mondom, gyorsan halad­tok, de milyen a, munkátok? — Közelebb ment megszemlélni a ka­pálást. Eszébe jutott, hogy már ők harmadik napja kínlódnak a ma­gukéval, mert bizony a májusi eső után a gyom úgy nő, mintha húz­nák kifelé a főidből. — Ez éppen nem rossz, — mond­ja ki a vizsgálóé eredményét. de magában elismerte, hogy bizony még jobb is, mint az ö kapálásuk. Ekkorára már köréje gyűltek valamennyien. Szabó egy darabig zavartan hallgatott, aztán halkan megkérdezte. — Aztán most is he lehet lépni ebbe a... kalákába? Tj'STE amikor mentek hazafelé, Simon Józsefnek a községi tanács előtt vitt el az útja. Meg­állt, hogy elolvassa a versenytáb- lát, amelyre szép kövér betűkkel ez volt írva: „Községünk járási első a növényápolást munkák te­rén. Minden növénynél elvégeztük az első kapálást, s már a burgo­nyánál és a tengerinél sokfelé a második megy. A beadásban a har­madik helyen vagyunk, mert a félévi beadást mindenből teljesí­tettük.” Simon József elhatározta: haí hazamegy, levelet ír. Megírja, hogy megálltak a helyüket a békeharc­ban — az öcősének, aki úgy hír­lik, már sztahanovista lesz a föld­alatti vasút építésénél... — AFRA ISTVÁN — Titóista nagygyűlés süketnémáknak Május 25-ig farfanak a jelentkezések a középiskolákban a nyári termelőmunkára Ént az esztendő. 1952, az ötéves •terv döntő esztendeje, amely foko­zott kötelezettséget, felelősséget ró valamennyi pártszervezetünkre üzemben és falun egyaránt. Uerö elvtárs mondotta: ..1952 ötéves tervünk döntő esztendeje. Döntő esztendő ez nemcsak azért, mert ez az ötéves terv harmadik éve, ha­nem azért is, mert az 1952-re ma­gunk elé tűzött tervek megvalósítá­sával megvalósítjuk az ötéves terv­ben meghatározott alapvető oélki- iüzéseinknek több mint a felét”. Min­den hazáját, népét szerető embernek megkétszerezett erővel kell küz­denie e döntő tervév túlteljesítésé­ért. S látni kell azt: népünk győ­zelme a béketábor győzelme is. Most amikor üzemeink küzdelme folyik a harmadik tervév túltelje­sítéséért, földjeinken a növény- ápolási munkák jő elvégzéséért, az aratásra, eséplésre való felkészü­léséért,, népnevelőink feladata meg­magyarázni: a terv túlteljesítésével a béke megőrzéséért is harcolunk. S népnevelőinknek, mint azt a Po­litikai Bizottság december 20-1 ha­tározata megszabja, az egyéni agi­táció mellett az eddiginél még szé­lesebb mértékben kell a csoportos agitáció fegyverét használni. Pártszervezeteinknek, népneve­lőinknek látniuk kell, hogy a cso­portos agitáció fontos fegyver a terv túlteljesítéséért, a béke meg­őrzéséért folytatott harcban. A cso­portos agitációnál a népnevelő egy­szerre több dolgozóval beszélget, élénk vita alakul kt. a dolgozók már egymás kérdéseire és érveire 5s válaszolnak. A csoportos agi­táció elősegíti a kérdések sokoldalú megvitatását, ugyanakkor jeleniős mértékben nevelt a kádereket. A csoportos RgUácuínak igen sok formája van A legjelentősebb a kisgyűlés, a cso­portos újságolvasás, a csoportos beszélgetés. A Politikai Bizottság idevonatkozó határozata uláii ta­pasztalható volt megyénkben, hogy a csoportos agitáció különböző for­máit egyre hatásosabban használ­ják fel pártszervezeteink. Erről tanúskodott az a vita is, amelyet a Pártoktatás Házában nemrégiben megrendezett népnevelők tapaszta­latcseréjén folytattak le a megje­lent pártvezetök és népnevelők. Jelentős eredmény van a kisgyfi- léselőadék, a csoportos megbeszélé­sek vezetőinek kiválogatásánál. Párt- bizottságaink, pártszervezeteink fi­gyelembe vették azt, hogy a kis- gyűléselöadóknak a legképzettebb elvtársak közül valókat kell kivá­lasztani, akik mélyen és alaposan tudják a dolgozókat tájékoztatni a nemzetközi helyzetről, időszerű fel­adatokról, akik hasznos tanácsokat tudnak adni a terméshozam növe­léséhez. Prlncz elvtárs. a kisvárdal járási pártbizottság ágit. prop. tit­kára elmondotta, hogy javaslatuk­ra a pártszervezetek a kisgyülés- előadókat a középfokú politikai is­kola legjobbjai, élenjáró dolgozó parasztok, jól dolgozó pedagógu­sok és agronómusok közül válogat­ták ki. Az agronómusok megismer­tették a termelőszövetkezetekkel, dolgozó parasztokkal az új agro­technikai módszereket. A csengeri járásban — mint arról Veszprémi elvtárs beszámolt — hasonlóképpen segítettek az agronómusok, a nép­nevelők a dolgozó parasztoknak s etmek eredményeként például Ga- csályban 220 hold kukoricát négy­zetesen vetettek el. 40 holdat pe­dig fészektrágyázással ültettek. * rá rtsaervezetei üknek a laposan figyelembe kell venni a népneve­lők adottságait s aszerint megbízni őket feladatokkal. Van olyan nép­nevelő, aki jól beszél öt-hat ember előtt, vitát vezet, újságot olvas fel, azonban nem érzi magát biz­tonságban, ba nagyobb csoport előtt kell beszélnie. Az ilyen nép­nevelő csoportos újságolvasások. A jugoszláv politikai emigrált sok rádiója jelentette, hogy a Tito fasiszták az isxtrini Piran- ban nagygyűlést akartak ren­dezni. A nagy előkészületek elle­nére sem lehetett a gyűlést el kezdeni, mert nem gyűlt össze elég résztvevő. A titóisták — látva, hogy a nagygyűlés ku darcba fullad — a süketnémák közeli otthonából tehergépkocsi­kon elhozatták a süketnémákat és felsorakoztatták őket az emel­vény előtt. Megfenyegették őket, hogy elbocsátják az otthonból azt, aki a jelenlévő UDP. legé­nyek jeladására nem tapsol. A süketnémák türelmesen „hallgatták” és meg is tapsolták a szónokot. .Tói válogatták ösz- sze a titóisták a hallgatóságot. Biztosították magukat, hogy a gyűlés résztvevői ne jöjjenek ki a béketürésből a sok hazugság hailattára. tanulók felügyeletére szorítkozik és ezért a munkájáért tiszteletdíj- btui részesül. Miután az iskola igazgatója meggyőződött arról, hogy a gaz­daság vagy vállalat megfelelően felkészült a tanulók fogadására, síz iskolából szervezetten indulnak n munkahelyre a tanulók. A tanu­lók és kísérő pedagógusok útikölt­ségét a vállalat téríti meg. A tanulók munkába állításának első szakasza június 23 és július 1 között kezdődik. A következő munkaszakasz ennek megfelelően három hét múlva indul. ( Az iskolákban május 23-ig tar­tanak a jelentkezések. A DISZ- fiatalok már szervezik a munka- csoportokat, amelyek helyenként már most versenyre hívják ki egy­mást azért, hogy melyikük szerez nagyobb dicsőséget az Iskolának. A 40—50 főnyi csoportok lázasan készülnek és' a nevelőkkel együtt tervezgetik, hogyan fogják a sza­badidőt, a vasárnapokat közös szó­rakozással. kultirnnttsorokkal. sport­tól kellemessé tenni Egy tavaszi vasárnap igen ked­ves, váratlan vendég érkezett Simon József ramoesahdzi dolgozó paraszthoz. Az öccse, András láto­gatta meg, akinek akkoriban telt le a katonaideje. Már rég nem látták egymást, s most az udvarra kiülve, hosszan elbeszélgettek. Simon András határ­őr volt. Ez jutott most a bátyja eszébe és kérlelni kezdte Andrást: beszéljen, mit látott, mit tapasz­talt a határokon. Különösen a jugoszláv, határ érdekelte. András aztán sok dolgod elme- síit neki. Elmondta, hogy egyszer egy idős jugoszláv parasztot foglal, el, amint átlépte a határt. Az el­mondta: azért jött át, mert már 1 nem bírja, tovább az embertelen I helyzetet. Kiforgatták mindené­iből! Az utolsó szem gabonáját is elvették tőle és az VDBA-tisgtek ráadásul meg is verték, mert szólni talált, hogy hagyjanak neki is va­lamit, mert éhcnhal. — Máskor meg észrevettük, — folytatta Simon András, — hegy odaát egy határmenti kis faluban j nagy mozgolódás van. Hát tudodj mit csináltakt Egy jugoszláv ha ; ! tárőrt ravataloztak fel, s azt állí­tották, hogy a magyarok lőtték . agyon. Később megtudtuk, hogy amerikai golyó oltotta lei az éle tét. As egész csak azért történt.] hogy rászedjék, ellenünk ingerelj jók a jugoszláv népet. Megtanulta tfimon András, ami­kor katona volt, hogy erőseknek-j kell lennünk, ha meg akarjuk vé-i i deni a hazát. Erősnek kell lennie] \ az országnak. Ezért fogadta meg\ j erősen, hogy jó munkás, jó béke-\ ! harcos lesz nagy békém ö vünk, a i j földalatti vaséit építésénél. Meg-', I fogadta bátyja előtt, az egész falu] ■ elölt és azt monda búcsúzóul: dől.’ j gozzatok ti -is itthon úgy, hogy erű-] j.sefc legyünk, ne legyen kedve a.: \ ellenségnek megtámadni bennünket.] MÉM FELEJTETTE cl öccse] [ ^ ' szavait Simon József. Sokáig ! gondolkodott rajta, forgatta mágá- I ban. Fúr napig szinte, nem találta | helyét. Aztán egyszer megkereste. j a községi .párttitkárt, hogy elmond ja, mi érlelődött 'meg benne. ' Elsorolta szépen, mit hallott ! Andrástól Utóikról, aztán oda- S vezette a beszédet., hogy kevés az, ! amit a fahl vállalt június 1-re. \a Megyei ISéketaldlkozó napjára, l hogy akkorára minden növényi| I egyszer megkapálnak. „Persze, így is nagyobb termés lesz, ha bevált- f jak a szavunkat, de mennyivel j nagyobb lenne, ha sokkal előbb ; Kapálnánk ?” l — Az biztos, — helyeselt a prirt- í titkár, —-de hogyan csináljuk meg? ! — Éppen ezért jöttem. Úgy gon­! dolom, ha összefognánk a kapó í lámái, akkor sokkal hamarabb i menne a munka. A faluval meg- j beszélnénk a dolgot. A csoportos agitáció fontos fegyver a terv túlteljesítéséért, o béke megőrzéséért vívott harcban Kora tavasz óta tömegesen ér- í keztek kérések az iskolákból a köz- i oktatásügyi minisztériumba, hogy 1 a tanulóifjúság a nyári szünetben bekapcsolódhassák a termelő m un- n kába. Az Iskolaigazgatók és neve-! < lök — igen helyesen — támogatták j az ifjúság kívánságát.. A DISZf ; már megkezdte a középiskolák leg- f jobb tanulóinak szervezését nag;j } békemüvünk; Sztálinváros épít- kezesi munkáihoz, I'iatalok ezrei adták lie kérvényüket a különböző t mezőgazdasági és ipari üzemekhez, -j vállalatokhoz. , Az iskolák igazgatói szrzödést i kötnek a kijelölt vállalatokkal és . állami gazdaságokkal, amelyben ^ biztosítják a tanulók számára a j megfelelő munkafeltételeket, a meg- c felelő elszállásolást és térítés el- t lenében az ellátást. A tanulók niun- t : Icájukért a meghatározott normák- , nak megfelelő teljesítménybért kap- . ják. I i Minden -Ml 50 főnyi tanulóego- t port mellett egy-egy pedagógus- l felügyelő lesz az iskola tanárai i közül A pedagógus megbízatása a’t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom