Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-08 / 82. szám

1982 Al'KU,La 8 KEDD NÉPLAP Békenagygyűléseken vettek részt a hazánkba érkezett külföldi küldöttek Felszabadulásunk hetedik évforj liulúja alkalmából több aazylflari üzemben, vidéki nagyvárosban, termelőszövetkezeti városban btke- nagygyíiléseket tartottak vasárnap délután, amelyekén megjelentek az április 4i ünnepségekre hazánkba .érkezett kti 1 földi küldöttek is. A győri vagongyár dolgozói a vagonszerelde hatalmas csarnokában gyűltek össze.­A dolgozók Tiharos tapsa köze pette léptek fel a díszemelvényre Jan Harns, állami ellenőrzési mi­niszter ,a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője és í'ranz Freihaut, az Osztrák Kom­munista Párt Központi Vezetőségé nek tagja, továbbá Otto Tropper és Vanille Kaspar, az osztrák küldött­ség tagjai. Zsofinyecz Mihály elvtárs közép- gépipari miniszter beszéde során számadatokkal világította meg, hogy mit hozott a felszabadulás az egész magyar népnek. .Tan Harus a csehszlovák dolgozó nép, a kormány és Gottwald elv- társ üdvözletét tolmácsolta, Franz Freihout pedig az osztrák haladó munkássóg üdvözletét, Diósgyőrött is határtalan lelkesedéssel kö- szöniötték a dolgozók a hozzájuk látogató külföldi delegátusokat, akik a nagygyűlés előtt megtekin­tették az új, hatalmas bt keal kö­tést, a kohóműveket. I Kossá István elvtárs kohó- és gépipari miniszter hangsúlyozta,: dolgozó népünk élni tudott a Szov­jetuniótól kapott szabadsággal. Ezután Heti Hr Hun a Ko­kén! Munkapárt Központi Bizott­sági), agltációs és propagandaosztá. Jyának helyettes vezetője üdvözölte p. munkásokat. A diósgyőri dolgozók lelkesen ünnepelték n szabadságért küzdő koreai népet és vezérét. Jean Pronteau, a Francia Kom­munista Párt Központi Vezetőségé­nek tagja vázolta ezután a fran­cia munkásosztály hősi harcát. Walter Friedrich, a Nemét De- 'mokratikns Köztársaság kormány­küldöttségének tagja, a német tu­dományos akadémia elnöke beszé­dében a békeszerető német nép iid» »•üzletét tolmácsolta, a komlói IFkenagygyülésen Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi mi- íiiszter elmondotta, hogy milyen nagy utat tett meg Komló, amíg a négyezerszáz lakosú, eldugott, sá­ros kis faluból néháuy év alatt ti. zenháromezer lakosú várossá 'fejlő­dött. Mibsjlov bolgár vezérezredes ba­ráti, meleg szavakkal köszöntötte íi komlói bányászokat. Beszéde végén — viharos éljezés közben magyar nyelven mondotta: Éljenek a magyar bányászok! Él­jen a Magyar Népköztársaság! Él­jen Rákost elvtárs! Éljen Sztálin elvtárs! Vasil Kati albán külkereskedelmi miniszter az albán dolgozók, közöt­tük az albán bányászok üdvözletét hozta Komlóra. Getrud Kahler textiliminkásnő, a Német Kommunista Párt küldötte u komlói dolgozók kitörő tapsvi­hara között jelentette ki, hogy a németek keményen harcolnak a terror és az amerikai uralom ellen. A Ganz hajógyár hatalmas kultúrtermében rendezett nagygyűlésen Nógrádi Sándor elv­társ altábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese mondotta el ünnepi beszédét. A következő felszólaló Httan Cen, a Kínai Népköztársaság magyar­országi nagykövete volt. Majd Adam llapaeki. a lengyel kormányküldöttség .vezetője kövei. kezelt szólásra. ..... A nagygyűlés utolsó szónoka Wilhelm Mohn, a Német Kommu­nista Párt küldötte volt. Végül az angyalföldi nagygyűlés | résztvevői Molnár Ernő elvtárs ke­rületi párttitkár javaslatára táv-| iratot küldtek Rákosi Mátyás elv- társnak. Salgól« rj á u It» n Kristóf István elvtárs. a Magyar Dolgozók, Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitkára ünnepi beszédében méltatta az év­századok álmait valóra váltó leg­nagyobb nemzeti ünnepünk, felsza. badulásunk jelentőségét. marsall, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, a hazánkban tartózkodó szovjet kormányküldöttség vezetője és Alekszandr Jefremovics Bogomolov, a Szovjetunió külügyminiszterhe­lyettese, Gero Ernő elvtárs állam- miníszter kíséretében vasárnap meglátogatta Sztál invárost és a Sztálin vasmű építkezését. Vorosilov elvtárs a-.magyar ha­tárról az alábbi táviratot intézte Rákosi Mátyás elvtárshoz, a Ma­gyar Dolgozók Pártja főtitkárához: „A Magyar Dolgozók Pártja íőtitkárának, RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak. Budapest. A Magyar Népköztársaság ha­tárait elhagyva, a Szovjetunió küldöttsége Önnek, drága Rákosi elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és az egész magyar népnek forró szívélyes üdvözletét küldi és kö­szönetét azért a meleg szíves fogadtatásért, amellyel Magyai- országon találkozott. bornok, lengyel nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes szólalt fel. Marió Montagnana az olasz Kommunista Ián üdvözletét tol­mácsolta. Mezőtúr tsz. városban Xeelu vezérőrnagy, a román delegáció tagja szólalt fel. Ezután Waideck Rochet fratcia küldött beszélt, majd Narotajsirijn J.hamosszerun, a Mongol Népköz- társaság miniszterelnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszéde után Hegedűs András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja be­szélt. Vorosilov elvtárs elismerését fe­jezte ki azért a hősies építő mun­káért, amellyel a magyar dolgozók rövid két év alatt a pusztaságból új várost és gyárépületeket vará­zsoltak elő. Elbeszélgetett kiváló Sztálinvárosi sztahanovistákkal, mérnökökkel az építkezés problé­máiról. Búcsúzáskor további sike­reket kívánt a nagy Sztálin nevét viselő mü építéséhez. Örülünk, hogy megláthattuk az állami gazdaságok és termelő­szövetkezetek mezőit, a Sztálin Vasmű építését és ami legfonto­sabb: az embereket, akik új, szabad életükben építik és akik őszintén és forrón fejezik kj szeretetíiket a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt, A magyar nép és a Szovjetunió barátsága bőséges gyümölcsöket hoz a béke további megszilárdítása ja­vára. Kívánunk önnek és az ön személyében az egész magyar népnek további sikereket a szo­cialista Magyaroszág építésében. K. Vorosilov.“ A .szovjet küldöttség hasonló táviratot küldött Dobi. Istvánnak. A tavaszi munkákkal is a békéért harcolok Az újságban olvastam Sztálin elvtárs válaszait, amelyeket az amerikai lapszerkesztőknek adott. Mélységesen megnyugtatott az a válasza, hogy nincs közelebb a há­ború, mint 2-3 évvel ezelőtt. A Szovjetunió és a népi demo­kráciák békepolitikáját mutatja az a tény is, hogy a Szovjetunióban ismét leszállították az árakat, ná­lunk megszűnt a jegyrendszer. A béke megvédéséhez nekünk is hozzá kell járulni. Sztálin elvtárs most is azt mondotta, hogy a bókét fenn lehet tartani és hasznos volna a Sztálin nyilatkozata megdönthetetien igazságokat tárt lel Az amerikai újságírók számára adott válaszában Sztálin, a szov­jet nép vezetője megdönthetetlen igazságokat tárt fel a világ szá­mára. A népek békéjének megtar­tása érdekében olyan igazságokat hirdet, amelyet a hivatásos papság­nak sem lehet figyelmen kívül hagyni. Igaza van, amikor azt mondja: nincs közelebb a háború. A. népek nem engedik. Az emberi­ség százmilliói aláírásukkal köve- telik a bókét. Ezt nem hagyhatják figyelmen kívül az imperialisták sea. dg,8£kLi a. iUssoa _ ■ . nagyhatalmak vezetőinek találko­zása. Ezzel szemben az amerikaiak új bűncselekményeket követnek el a bűke ellen. Kivégezték a görög szabadságharcosokat, Koreában pe­dig bacillusháborút folytatnak. A béke megvédéséhez minden dol­gozónak hozzá kell járulnia. Én április 4-re félévi tojásbeadásomat 130 százalékra teljesítettem, most pedig a tavaszi munkákban muta­tom meg, hogy harcolok a békéért. Somogyi András Felsőpázsit 79. Igazság tükröződik Sztálin ama válaszából is,, hogy alkalmas az időpont .Németország egyesítésére. A világjelenségként fellépő béke­vágy. mintegy parancsolóan előírja a legyőzött Németország politikai egyesítését. A Szovjetunió sohasem a német nép, hanem Hitler és rendszere .ellen küzdött, A béke ős az igazság szolgáinak, a keresztény egyház papjainak mi­sem kötelezőbb, mint a békéért, igazságért folytatott rendíthetetlen és ir.ryruiluivásnélküll harc. Yntlamányi Imre vikárius, Ezután Marian Naszkowski Iá-. A orosiloT clrfárs látogatása Sztáiiuvárosban Kliment .Tefrernorics Vorosilov Hazautazoti a felszabadulási ünnepségeken reszt vett szovjet Kormányküldöttség A hazánk felszabadulása 7. évfordulójának ünnepségein részt veit szovjet kormányküldöttség vasárnap este elutazott Budapestről. A Szovjetunió kormányküldöttségének vezetője: Vorosilov elvtárs, va­lamint a. küldöttség tagjai: Alekszandr Jefremovics Bogomolov és Jevgenyij Dunitrijevies Ki szelj ov elvtársak búcsúztatására a keleti pályaudvaron megjelent népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elv­társ. Ott volt a búcsúztatáson Dobi István, a minisztertanács el­nöke, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és mi­nisztertanácsának számos tagja, valamint a baráti államok budapesti képviselői. A szovjet kormányküldöttséget a határig elkísérték Gerö Ernő, Kiss Károly és Szabó István elvtársak, a Magyar Dolgozók Fártja politikai bizottságának tagjai, Vorosilov marsall távirata Rákosi clvtársboz A gazdasági rendszerek különbözősége nem lehel az együttműködés akadálya Nyesztyerov cl> a moszkvai nemzetközi Április 5-0 n a moszkvai nemzet- j közi gazdasági értekezlet I.ord Boyd orr (Anglia) elnökletével folytatta munkáját. Elsőnek K. Uaris professzor’ (Finnország) el­mondotta, hogy a kelettel való ke­reskedelem megmentette Finnorszá­got attól a heves válságtól, ame­lyet a nyugati országok képtelenek elkerülni. Ezután az értekezlet munkájában résztvevő szovjet küldöttek nevé­ben Nyeszlyerov elvtárs, a Szovjet­unió Kereskedelmi Kamarájának elnöke szólalt fel. Nyesztyerov elvtárs beszéde be­vezető részében hangsúlyozta, hogy ez az értekezlet minden eddigi nemzetközi gazdasági értekezletnél átfogóbb jellegű, de eredményei sokban függenek a résztvevők kí­vánságától és jóakaratától. Ezután a Szovjetunió kereske­delmi kamarájának nevében kije lentette, hogy a Szovjetunió ki akarja szélesíteni kereskedelmi kapcsolatait a többi országokkal. Foglalkozott azokkal a mesterséges akadályokkal, amelyek az utóbbi időben a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és kiszélesítése elé há­rultak, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet kereskedelmi szervezetek mindig szigorúan eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek és nincs szándékukban bárkit is kiszorítani a nemzetközi piacokról. A gazda­sági rendszerek különbözősége nem lehet akadály az országok közötti együttműködés fejlődése szempont­jából. A továbbiakban hangsúlyozta Nyesztyerov, hogy a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma állan­dóan emelkedik és egyes országok­nak a Szovjetunióval szemben foly­tatott kereskedelmi korlátozásai nem akadályozták meg a gazda­sági tervele sikeres teljesítését és a népgazdaság szüntelen fejlődését, sőt a Szovjetunió 1951. évi ipari termelése kétszeresen meghaladta az 1910. évi színvonalat, egész sor termelési ágban pedig még jelentő­A Szakszerveze nevében Louis Saillant főtitkár szó­lalt fel. A szónok megállapította, hogy sok ország fegyverkezési politikát folytat az értekezlet résztvevőinek tapsvihara közben felhívta a kül­dötteket: érjék el, hogy a hadi­kiadásokra szánt összeget békés építkezésre, a lakosság életszínvo­nalának emelésére fordítsák. A to­vábbiakban indítványozta, hogy az értekezlet javaslatai a következő pontokon alapuljanak: 1. A politikai megkülönböztetés gyakorlatának felszámolása és a gazdasági kapcsolatok fejlődésének útjában álló akadályok elhárítása. 2. A békés termelés fejlődésének társ felszólalása jíuzila&ági értekezleten sebb az emelkedés, Ezután a Szov­jetuniónak a népi demokratikus ál­lamokkal létrehozott kereskedelmi kapcsolatairól beszélt, majd el­mondta, bogy a Szovjetunió a nyu­gateurópai, amerikai, délkeletüzslai, .középkeleti és afrikai országokban, valamint Ausztráliában olyan áru­cikkeket vásárolhatna, amelyeket azok exportálni szoktak és nagy- mennyiségben adhatnak el nekik őket érdeklő szovjet gyártmányú árukat. Ilyen módon a háború- utáni maximális évi ötmllüárd ru­bellel szemben, évi 10—15 milliárd értékű áruforgalma lehetne az em­lített országokkal a Szovjetunió­nak. Hangsúlyozta, hogy ennek Igen nagy jelentősége lenne az il­lető országok lakosságának foglal­koztatottsága szempontjából. Egész sor ország különböző iparágainak hatalmas és szilárd felvevő piaca lehetne u Szovjetunió, ugyanakkor pcd'g nagymennyiségű különböző termékeket adna cl a rászoruló or­szágoknak. Nyesztyerov bejelentette, bogy a szovjet kereskedelmi szervezetek nemzeti valutáért is adnának el árukat, ezek ellenértékét az illető országokban használnák fel. Az ügyletek elszámolásút a • nemzeti bankokon keresztül végeznék. Végül ismét annak fontosságát hangsúlyozta Nyesztyerov, hogy meg kell szűnnie a nemzetközi ke­reskedelemben a megkülönböztetés minden formájának. A nemzetközi kereskedelem fejlesztése sokmlllió ember érdeke. Befejezésül idézte Sztálin elvtárs szavait: „Aki bé­két akar és kereskedelmi kapcsola­tokra törekszik velünk, az mindig támogatásra talál nálunk.” Sergio Steve professzor (Olaszor­szág) a kapitalista országok gazda­sági helyzetét elemezve azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy még a gazdagabb kapitalista országok je­lentős részének is egyik legfonto­sabb kérdése a nyomor — nem pe­dig a termelési eszközök bőségének problémája. í Világszövetség és a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztése tervének kidolgozása a nép jólétének emelése céljából, 3. A hadikiadások csökkentése es az így felszabaduló összegek szo­ciális, kulturális és más, a nép élet- szíuvonalánalc emelését szolgáló cé­lokra való fordítása. 4. Javaslat kidolgozása az ENSE gazdasági és szociális tanácsa szá­mára, hogy az a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztése és az életszín­vonal. emelése érdekében tevékeny­kedjék. A plenáris ülés után a nemzet­közi gazdasági értekezlet szekciói ügyrendi üléseket tartottak. A Biztonsági Tanács vitája a tuniszi kérdés napirendre tüzeséről A Bizturisági Tanács április 4-én tartott ülésén foglalkozott azzal a kérelemmel, amelyet tizenegy ázsiai és afrikai ország (Afganisztán, Burma, Egyiptom, India, Indoné­zia, Irak. IráD, Jemen, Pakisztán. Szaud-Arábia és a Fülöp-szigetek) terjesztett elő, hogy tűzzék a Biz­tonsági Tanács napirendjére a tu­niszi kérdést, Tuniszban ugyanis a francia gyarmati hatóság igyekszik elfoj­tani a növekvő nemzeti felsza­badító mozgalmat — katonai ter­rorrendszert vezettek be és kímélet­lenül üldözik a helyi lakosságot. A Biztonsági Tanácsban elnöklő Bokhari Sah pakisztáni küldött előterjesztette a tizenegy ázsiai és afrikai ország kérelmét. Elsőnek Franciaország képviselő­je szólalt fel. A tizenegy ázsiai és afrikai ország kérését „alaptalan propagandának és rágalmazó’’ ké­relemnek nevezte és igyekezett meg­győzni a Biztonsági Tanács tagjait a tuniszi kérdés napirendre tűzésé­nek c.éJszerüü£uségérör. Végül kijelentette, hogy a kérdés napié rendre tűzése ellen szavaz. Santa Cruz chilei küldött amel» lett foglalt állást, hogy a tuniszi kérdést tűzzék a Biztonsági Ta­nács napirendjére. — Azok az ázsiai és afrikai or* szagok, amelyek kérik a Biztonsági! Tanácsot, hogy tárgyalja meg aj tuniszi kérdést — mondta Santa' Cruz — az ENSZ-tagállamok csak­nem egynegyedét és az egész föld' kerekség lakosságának körülbelül egyharmadát képviselik. Bokhari Sah, Pakisztán képvises lője tényeket sorolt fel a tuniszi terrorról és arról, hogy a francia hatóságok üldözik a tuniszi lakos­ságot. Kíjeletnette, hogy a tuniszi bej és a francia helytartó közötti! egyezményt a tuniszi be.1 „a ncki- szegzett pisztoly” hatására írta alá, Brazília képviselője felszólalását has síkra szállt a tizenegy ázsiai és afrikai prszág kérése .mellett, jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom