Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-26 / 97. szám
N É P t A P 1952 'ÁPRILIS 2(1, SZOMBAT ...i* értekezlet ereilinéuyei siHjos (‘ssijulsí jelentenek a népek l>éi«éN egyAiítimík««Iésíének elk^nségjeire*' A magyar delegáció beszámolója a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet eredményeiről A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten résztvett magyar delegáció tagjai pénteken délután számoltak be a moszkvai értekezlet eredményeiről. A gyűlést Olt Károly pénzügy- miniszter nyitotta meg. Ezután Dégen Imre, a SZÖVOSZ főtitkára, a magyar delegáció vezetője mondott beszámolót. A moszkvai világgazdasági értekezlet — mondotta többek között — beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat. Ismételten, a gyakorlatban bizonyította be. bogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok közötti árucsere szükséges és lehetséges. Az értekezlet eredményei súlyos csapást jelentenek a népek békés együttműködésének ellenségeire. Ez az értekezlet volt a történelem folyamán az első', legátfogóbb, valóban világgazdasági értekezlet. 4 konferencián résztvett negyvenkilenc ország 471 küldötte között o::t voltak a nyugati és tengerentúli tőkesorazágok képviselőt, népes küldöttségek a gyarmati és függő országokból és ott volt a nyolcszázmilliós béketábor minden országának képviselője. Különböző gazdasági érdekekből vezetett, különböző politikai felfogású, különböző életszokásokat követő emberek egyöntetűen foglaltak állást amellett, hogy a fegyverkezési verseny semmiesetre .sem alkalmas út a nyugati/ a tengerentúli és a gazdaságilag elmaradott országok gazdasági nehézségeinek csökkentésére. Egyetértettek abban is, hogy van egy másik út, amely a, nemzetközi kereskedelem széleskörű, békés fejlesztéséhez vezet anélkül, hogy az abban részt verő országok bármelyikét függő helyzetbe hozná. A konferencia egyöntetűen szem- befordult a fegyverkezési versenyben érdekelt monopolkapitalista körök által diktált diszkriminációs politikával Az értekezlet kérésié azokat az eszközöket és módokat, amelyek a „nyugat’’ és „kelet”, másként pedig az iparilag fejlett és a gazdaságilag elmaradott országok közötti kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztéséhez vezetnek. A nemzetközi kereskedelem helyzetének elemzésén keresztül •— anélkül hogy a konferencia tárgyalásain ideológiai viták folytak volna — megmutatkozott a nemzetközi kereskedelem zsugorodó tendenciája és ezzel összefüggésben a tőkés piacok válságos állapota, A Szovjetunió, a Kínai -Népköztársaság, az európai népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek a konferencián tett nyilatkozatai meggyőzően igazolták, hogy , a nemzetközi kereskedelem kiszélesítésének konkrét lehetőségei adva vannak. E bejelentések rávilágítottak arra, hogy a világkereskedelem normális fejlődését feltételezve, a tőkés országok és a béketábor országai közötti . árucsere-forgalom a következő két-hávom év^ folyamán a jelenleginek közel tí& romszoro- fcára volna fokozható, A konferencián világosabban megmutatkozott, mint bármikor, hogy a Szovjetunió és a többi szabad ország szakadatlanul bővülő és erősödő gazdasága a világkereskedelemnek ú,i központját teremtette meg, ugyanakkor o tőkős világpiacot ellentétek emésztik és válságok gyötrik. , Nyugateurópa külkereskedelmi mérlegének hiánya -194«—1950. években meghaladta a 54 milliard dollárt, 1951-ben pedig tovább növekedett, Az európai fizetési uniónak a nemzetközi kereskedelem kiépítésével foglalkozó, jelentése nyomatékosan rámutatott arra, hogy a fizetési mérlegek válságának a behozatali korlátozások útján való kiküszöbölése hiábavaló kísérlet. A nyugati országok fizetési nehézségeinek enyhítését nagymértékben megköuyíthetl a béketábor országaival folytatott kereskedelem kiszélesítése, miután ezek az országok szállításaikért hajlandók az egyes országok nemzeti valutájában való fizetést is elfogadni, amennyiben azért az importáló országban számukra szükséges árukat vásárolhatnak. Egyedül a Szovjetunió megrendelései legkevesebb másfél-két millió embernek bárom évre adnának munkát, ami a családtagokat is beszámítva, hatmillió ember megélhetését biztosítaná, A konferencián bebizonyosodott, hogy a fegyverkezési verseny növeli a dolgozók nyomorát és a vállalkozók jelentős részének sem előnyös. A tőkés országok delegátusainak a konferencián elhangzóit állásfoglalásai a legszélesebb rétegeknek a békés nemzetközi kapcsola-í tok fejlesztésére irányuló erőteljes kívánságát bizonyítják. A konferencia egyik llegjeleníő- g»bb pozitívuma a gyarmati és függő országok képviselőinek nagy számban való részvétele és nagyfokéi aktivitása volt. Ezek az országok főleg" azért vannak rendkívül válságos helyzetben, mert természeti kincseik nagyrésze és a legfontosabb iparágak, a külkereskedelem és a vele kapcsolatos pénz. intézetek majdnem kizárólag a kíiföldt érdekeltségek kezében ossz. pontosulnak és a közlekedést is, különösen a hajózást, néhány ország és nemzetközi kartell ellenőrzi. Joggal állapította meg a pa ki'sztáni küldött, hogy a növekvő haditermelés és ennek nyomán az ipari termékék árainak nagyarányú emelkedése megakadályozza a gazdaságilag elmaradott országok ipari árukkai, felszerelésekkel, gépekkel való ellátását. A gyarmati és függő országok k'1 pviselőtne k állásfoglalásaiba n megmutatkozott ezen országok dől. gőzé tömegeinek, haladó közgazdászainak és uemzeii burzsoáziájának a gazdasági függetlenségre irányuló törekvése. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok •küldöttei építő javaslatokat tét-' ,tek a gazdaságilag elmaradott országok s a béketábor országai 'közötti árucsere fejlesztésére, E javaslatok megvalósítása hatalmas mértékben fellendítené a gyarmati és függő országok gazdaságát. A Szovjetunió és a népi Ueiuo- kniiikus országok nemcsak perspektívát adtak a világkereskedelem fejlesztésére, hanem azonnali üzletekre tettek javaslatot és ilyen üzleteket kötöttek is a konferencia során. Számos- tőkésország vezető üzleti körei, akik hallgatva a termékeny nemzetközi gazdasági kapcsolatok ellenségeinek hírverésére, távolmaradtak a konferenciától. — Amikor értesültek arról-, hogy az értekezlet valóban konkrét gazdasági kérdésekről tárgyal és jelentős üzletkötésekre nyújt lehetőséget, kormányaiknak súlyos szemrehányást tettek és táviratilag adtak - megbízást a konferencián résztvevő Üzletembereknek, hogy részükre is kössenek üzletekéi. — 1 .vonódon a konferencia befejeztével összehasonlíthatatlanul nagyobb volt azoknak a tőkés érdekeltségeknek a köre, amelyek a béketábor országaival kapcsolatba r kerültek, mint a konferencia ele- u jón. / c A magyar delegáció tevékenyen kivette részét a koherencia munkájából A világkereskedelem fejlesztésére vonatkozó álláspontját kifejezésre juttatta a konferencia során létesült mindhárom munkabizottságban. A tőkés országok küldöttei." elsősorban a velünk már régebben gazdasági kapcsolatban álló országok képviselői, a nemzetközi árucsereforgalom növelése terén számottevő tényezőként értékelték azt a két és félrnilliárd svájci frank értékű forgalmat, amelyet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális fejlődése esetén úgy a kivitel, mint a behozatal vonalán a következő három évben lebonyolíthatnánk. Az értekezlet során 2(1 ország 3Ö résztvevöjérél folytatott a magyar küldöttség közvetlen tárgyalásokat. E megbeszélések megmutatták, hogy milyen széles lehetőségek állnak fenn külkereskedelmi kapcsolataink kiszélesítésére. Nemcsak a nyugateurópai és tengerentúli, hanem a közép és délkeletázsiai országokkal Is. A moszkvai értekezlet elé a magyar dolgozó nép legszélesebb rétegei bizalommal és a konferencia célkitűzéseinek sikerébe vetett sziláid meggyőződéssel tekintettek. 1 konferencia eredményei messze menően igazoltálc ezt a várakozást. Az. a körülmény, hogy Moszkvában rendezték a Konferenciát, tette 'lehetővé, hogy az értekezlet valóban nemzetközi legyen és azon valamennyi üzletember, közgazdász. szakszervezeti és szövetkezeti funkcionárius, politikai felfogásra való tekintet nélkül résztvehessen. A konferencia résztvevőire, köz- lük a tőkés országok képviselőire is, mély benyomást tett a szovjet emberek szemmel látható magas életszínvonala, nagy vásárló ereje, ami éppen a konferenciát közvetlenül megelőző időben elrendelt — immár ötödször! árleszállítással méginkább fokozódott, A konferencia gyakorlatában megelevenedtek és időszerűvé váltak Lenin szavai, amelyeket a géműit nemzetközi konferencia alkui inából mondott: „Isméden: Ge-| nuába. mint kereskedők megyünk azért, hóiig a legelőnyösebb forrná- kát érjük <1 a. kereskedelem lejtődé se számára, amely megindult, amely folyik és amiig, ha sikerülne is valakinek hosszabb-röridebb időre erőszakosan megszakítania, mégis e megszakítás alán elkerülhet el len ül tovább fog fejlődi." A konferencia újabb tények bizonyítéka volt a következetes Sztálini békepolitikának, amelyrői Sztálin elvtárs a következőket mondta: „4 mi külpolitikánk világos, a béke megöl zésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésénél,: ■ politikája ez valamennyi országi felé... Aki békét akar és kereskedelmi kapcsolatokat igyekszik retünk létesíteni, az mindenkor támogatásra talál, nálunk.'' Ez a nyilatkozat 1984-ben hangzott el. Országunk a második világháború óta eltelt években szakadatlanul arra törekedett, hogy Magyar- ország nemzetközi gazdasági kapcsolatait helyreállítsa és tovább fejlessze. Külkereskedelmi forgalmunk ma jóval túlhaladja a háború előtti színvonalat. Országunknak 29 országgal van kereskedelmi egyezménye és a világnak több mint SO országával tartunk fenn rendszeres kereskedelmi kapcsolatot. Népgazdaságunk erőteljesen fejlődik — gyors léptekkel haladunk előre ötéves tervünk végrehajtásában. Hazánk az egykori mezőgazdasági országból ipari . országgá Jeti. Most (íz nap alatt emelkedik annyira az ipari termelés, mint a régi Magyarországon egy egész esz. tedő alatt s mezőgazdaságunk termelési színvonala is évről-évre nil Ezek a tényezők biztosítják azt is, hogy országunk a nemzetközi árucserében egyre növekvő mértékben vegye ki részéi. Ezúton hozzájáruljon a népek közötti békés együttműködés fejlesztéséhez, szervesen kiegészítse és elősegítse népgazdaságuk további rohamos fejlesztését. A nemzetközi gazdasági értekezlet számunkra azt a tanulságot jelenti, hogy még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket gazdasági építő munkánk sikereinek növelésére. — Tegyük gazdaságilag és politikailag még erősebbé hazánkat, a béketábor magyarországi frontszaka, szót.- A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet is arra figyelmeztetett bennünket, hogy minél inkább növekszik a béketábor országainak gazdasági ereje, annál szilárdabb alapokon áll a népek közötti békés egyiittmüködés ügye — mondotta befejezésül Dégen Imre elvtárs. I» A R T t I» ITÉS _____ jr Megerősítik a g»árteso|>ortokat a pátroliai Boldogulás ttja tszcs-ben Május elsejéig befejezik a ■ tavaszi vetést is — így számítanak a pá írohai Boldogulás Ltja tszcs, tagjai. A titkár elvtárs elhatározta : ennek érdekében megjavítja a pártcsoportok munkáját. Van bőven javítanivaló ezen a téren. Három pártcsoportja vau a pátroliai tszcs-nek. Amióta hit rejöttek ezek a pú Besöpör lük, értek el eredményeket. Azelőtt nagy volt a száma azoknak, akik nem tartották kötelességüknek munkaegységeik növelését, a munkában való becsiilereS részvételt. Ezen a téren nagy javulás mutatkozik- n pártcsoportok megalakulása óta. — Helyes ez, mert a pártesopoBok- nak az a feladatuk, hogy tagjaikat az állampolgárt fegyelemre, munkafegyelemre neveljék. A pártcsoportnak nem szabad figyelmen kívül hagynia a fegyelem megsértésének egyetlen esetét sem. Nem szabad megtűrni például az olyan fegyelmezetlenségeket, amiket Kis- Jenő még mindig elkövet, Kiss Jenő bítronifigondozónál sokszor megtörténik az, hogy ittas állapotban jelenik meg munkahelyén, sőt ilyen állapi ibíin megy el taggyűlésre is! A múltkor a Baromfitenyésztő Vállalattól voltak kinnt. de a részeg gondozóval nem tudtak düllőre jutni, eredménytelenül kellett elmenmük. Ilyen fegyelmezetlenségek csak ott történhetnek meg, ahol maga a pártcsoportvezetősem Ielég fegyelmezett, mint Pásztor ! Mihály eivíárs. Kiss Jenő baromfi gondozó pá rí csoport vezetőj e. Pász- í ior elvtárs lebecsüli a tanulás je- I lenlőségét. nem olvassa a sajtőr. | Ennek következménye az, hogy nem tud fegyelmet tartani páriesoport- iában, nem mutat példát. A lain csoportoknak gondoskodni j kell arról is, hogy a dolgozók ái- j j indóan tisztában legyenek a pártlés a kormányhatározatokkal. De ez tehetetlen úgy, ha a pártcsoport tagjai nem olvassák a napi sajtót, így van ez a pálrohai tszes-nél is. Nemcsak, hogy a tagok nem olvassák a sajtót, de még a pártcsoportok vezetői sem, sőt maga a páti- titkár elv társ sem vette még e héten kezébe az újságot. Ezért felelős Bail a Nándor könyvelő I-, aki átveszi az újságokat s azokat a kiosztás helyett elsüllyeszti az íróasztal fiókjában. Hetek óta hevernek' olt kiöl vasat latiul az újságok. Verseny toiyik az egyes munkacsapatok között. De lehet-e ott egészséges, állandó verseny szellem kibontakozásáról, verseny nyilvánossá gröl beszélni, ahol az értékelő tábla az istállóban. az egyik .jászolban fekszik kihasználatlanul?! A tagok nem látják minden nap a verseny eredményeit s így nem igyekeznek azon, hogy minden percet kihasználjanak a munkában, Polcsák Jánosné, Mo/.ga Andrásáé, Pázmány Elvira apró-cseprő kis személyes nézeteltérésüket munka közben vitatják meg, amiből veszekedések keletkeznek és ezek a veszekedések a munka rovására menuek, rontják a versenyszellemet, rontják a munkafegyelmét, Ennek oka a párt- csoportvezetőjük, C'-s. Nagy Péter elvtárs is. Nem neveli fegyelemre párlcsoportjn tagjait. Maga sem mutat jó példát. A krumplivetésnél, amikor az egyik munkacsapat na k elfogyott a keze alatt lévő veíőkrtimpH és az ő területére lepakolt krumpliból akartak elvinni, hogy tovább folytathassák a .vetést, Vs. Nagy pártcsoporl vezető nem engedte,, Nem cselekedett helyesen < s. Nagy elvtárs. mert hátráltatta a közös munkát. Cs. Nagy Péter' és még néhány pártcsoportvezető a tanulást is elhanyagolja. Róluk: Pólyák Bélától, Négyest Jánosról. Vas Ilonáról csak rossz példát vcdietDek a ts/c.-v tagok. Elhanyagolja a tanulást Botosak Melánia is, annak ellenére, hogy munkacsapatvezető. A tanulás hiánya megmutatkozik aztán a csapatán. Csapata a leggyengébb, leghátul kullog a versenyben Az a legnagyobb hiba, hogy a ta utiUisi fegyelem lazasága ellen nem harcolnak kellő eréllyel a párlcsoportvezetők és maguk a pártcsoport tagjai sem. A pártcsoportok ,ió munkájának elengedhetetlen fel tétele a pártbizalmi segítsége, példamutatása. A pártbizaimiaknak rendszeresen össze kell hívni a pártcsoport tag jait megbeszélésre, értekezletre, úgy. mint K. Nagy Imre elvtárs, aki ezeket a megbeszéléseket összeköti politikai nevel önt u n k á v al, a ..Pártépítésből" való felolvasással A pá Besöpörtek jó munkájának elengedhetetlen kelléke még az is. hogy a pártszervezet vezetőség- megfelelően irányítsa a pártcso, portokat és ezeknek vezetőit rendszeresen értekezletre hívja össze. Ezen a téren alapvetően meg kel: javítani a munkáját B-aráth Lajos elvtársira!;, a Boldogulás Útja tszcs. pártszervezet titkárának, A tszcs, pártszervezetének vezetősége komoly ígéretet tett arra, hogy ezeket a hiányosságokat a legrövidebb időn belül kijavítja és most taggyűlésre készülve megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek előttük állanak, hogy minél jobban végezzék munkájukat a fszcs-beu lévő pártc-soportok. — Lénáit — *>
