Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-24 / 95. szám
1932 ÁPRILIS 24 CSÜTÖRTÖK N t P L A P A Magyar Népköztársaság minisztertanócsának 1009 1952 IV. 24, számú határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink (továbbiakban: termeiőszüvet kezet) fontos feladata, hogy a helyes munkaszervezéa megvalósításával és a munkafegyelem megszilárdításával példamutatóan gazdálkodjanak. továbbá, hogy élenjárjanak az állami fegyelem betartásában, a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezért a minisztertanács a következőket határozza: . I. A vezetés megszilárdítására A termelőszövetkezet elnöke a közgyűlés és igazgatóság (intéző bizottsági határozatni alapján egyéni felelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását. E működése során be kell tartani az alapszabályt a fennálló törvényeket és rendeleteket, a közgyűlés (csoportértekezlet) az igazgatóság (intézőbizottság) határozatait és a jóváhagyott termelési terveket. Az elnök felelős azért, hogy a 11 rmelőszüvet kőzetben á Uaudóa n emelkedjék a terméshozam és ezzel kapcsolatban a jövedelem. Ennek érdekében az elnöknek gondoskodnia kell a termelés élenjáró ta. piisztalatainak elterjesztéséről' továbbá arról, hogy a termelési ter- veket és a főbb munkaszakaszok ' terveit időben elkészítsék és a gazdálkodást a terv előírásai szerint irányítsák. Az elnöknek meg kell szerveznie a brigádokat, élükre megfelelő brigádvezetőket kell állítania. A brlgúdvezetőkkel időben közölnie kell az egyes brigádok munkájára vonatkozó utasításait. Az elnök a brigádvezetők megkerülésével nem adhat ki utasítást a brigád tagjai részére. Gondoskodnia kell arról is, hogy a brigádok állandó jellegűek legyenek, hogy ezek részére jegyzőkönyvileg adják át területüket és felszerelésüket, hogy ezek készítsék el és hajtsák végre a munkájuk alapjául szolgáló brigádterveket. Az elnök személyében felelős azért, bogy a termelőszövetkezet eleget tegyen valamennyi kötelezettségének (ezek között beadási kötelezettségének) az állammal ebemben. Az elnök felelős a munkafegyelem megszilárdításáért a termelőszövetkezetben. Gondoskodnia kell arról, hogy a tagok és munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó családtagjaik a közös munkában rendszeresen résztvegyenek és hogy munkájukat a Hl. típusú termelőszövetkezetekben a munkaegység- könyv előírásai alapján értékeljék, s ennek megfelelően a természetbeni és pénzben! jövedelemben megszerzett munkaegységeik arányában részesedjenek. Egyébként az elnök feladatait részletesen megállapítja az 1031/ 1051. (XI. 11.) sz. minisztertanácsi határozat, II. A növénytermelés fejlesztése érdekében Á szövetkezeti vagyon állandó növelésé, a tagok életszínvonalának emelése és a bead’s! kötelezettség teljesítése érdekében a termelőszövetkezetek alkalmazzák a fej- . lett termelési eljárásokat, amelyek a mezőgazdasági munkát megkönnyíti^ és a terméshozamot növelik! A kukoricát, a napraforgót intessék négyzetesen, bogy a sorok- között keresztben és hosszában is eltudják végezni a ló- vagy trak- torvontatású ékével a kapálást. Alkalmazzák kukoricánál, napraforgónál, pillangóstakarmány növényeknél, rozsnál a pót beporzást, a cukorrépa, burgonya, kukorica, gyapot, len megművelésénél a négyszeri, de legkevesebb a háromszori kapálást és védekezzenek a rovarok kártevései ellen. A járási tanácsok és a gépállomások agronómusai nyújtsanak segtíséget a tcrmelöszövctkezgteknek a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez és munkájukat elsősorban a termelőszövetkezetekben elért terméseredmények alapján kell megítélni. 2. A magas terméshozam biztosítása érdekében növelni kell a termelőszövetkezeti tagok felelősségérzetét. Ezért a növénytermelési brigádokat több évre — lehetőleg .— egy vetésforgó idejére — keil megszervezni és részükre erre az időre a területet a szükséges gazdasági felszereléssel igásállatokkal együtt jegyzőkönyvileg át kell adni. A brigád köteles a termelési tervek alapján területét egész éven át megművelni s azon a vetéstől a termés betakarításáig minden munkát elvégezni, beleértve az aratást és cséplést is. 3. A brigád kapásnövényekkel bevetőit területét a kézimunkák jó elvégzése érdekében egész évre fel ke i osztani a brigád munkacsapatai közölt és a munkacsapatokon belül is minden egyes tag részére l:i kell jelölni azt a területet, amelyet) a kézimunkák elvégzéséért felelős. 4. A brigádok és munkacsapatok munkáját az elért terméseredmények- alapján keli értékelni. Ezért a brigádok fordítsanak nagy gondot a fejlett termelési eljárások alkalmazásához szükséges munkaerő biztosítására és érjék el. hogy a brigádban lévő tagok feleségeikkel, családtagjaikkal együtt, rendszeresen résztvegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek minden munkát ren desen, határidőre végeztek el, s amelyek elérték vagy túlteljesítet ték a tervben megszabott termésátlagokat, az alábbi jutalomban kell részesíteni: a) Ha a szántóföldi növénytermelő brigád a gabonaféléknek a tervben megszabott terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, úgy jutalomképpen a terven 1*elii 1 termelt gabonafélék egynegyed részét természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó traktoristáknak, az illető gabonaféle területének megmunkálása, le aratása és cséplése során teljesített munkaegységeik arányában. V) Ha a munkacsapat a kukori ca, a burgonya, a mák, a napraforgó és a zöldségfélék tervben megszabott. terméshozamát a részére kijelölt egész területen túlteljesíti, jutalomképpen kapja meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét és azt ki kell osztani a munkacsapat tagjai között, az illető növény területének megmunkálása, betakarítása során teljesített munkaegységeik arányában. c) A cukorrépa, gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növények termelését végző munkacsapat tagjai között szét kell osztani a terven felül termelt és az államnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 23 százalékát az illető növény megmunkálása és betakarítása során szerzett munkaegységeik arányában. ti) A kapásnövényeknél a tervben megszabott terméshozam túlteljesítése esetén jutalom illeti meg az illető terület gépi munkáit elvégző traktoristákat Is abban az esetben, ha az általuk megművelt területen az egész brigád, de legalább két munkacsapat túlteljesítette termelési tervét. A jutalmat azonban a traktorista csak azoknak a munkaegységeinek arányában kaphat, amelyeket a tervet túl tel jesít ö immkaesa pat területének megmunkálása során szerzett, c) Jutalmat a termelőszövetkezetek csak abból a terményfajtából adhatnak a tervet túlteljesítő brigádoknak, munkacsapatoknak és traktoristáknak, amelyből a termelőszövetkezet az állami kötelező termény-beadást hiánytalanul teljesítette. Xem részesíthetők jutalomban azok a tagok, akik az előírt kötelező munkaegységeket nem teljesítették. 4. A munka helyes megszervezésére fordítsanak nagy gondot az I. és IT. típusú termelőszövetkezeti csoportok is. A tagok munkaerejének, igásállatainak, fogatainak, egyéb felszerelésének eredményesebb kihasználása érdekében szervezzenek brigádokat. A magasabb terméseredmények elérése végett törekedjenek a növényápolási, aratási, cséplési munkák közös erővel való elvégzésére. A gépállomások igazgatói, valamint a járási, városi tanácsok támogassák az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat. Adjanak segítséget részükre a vezetés megszilárdításához és az alapsza- bályszerü gazdálkodás kialakításához. III. A közös állattenyésztés fejlesztése érdekében 1. Minden termelőszövetkezet köteles állatállományát saját erejéből a népgazdasági terv ráeső részének megfelelő mértékben fejleszteni, hogy a kötelező állami beadás teljesítése mellett évről-évre növelni tudja -a közös vagyont és a tagok életszínvonalát. Ennek érdekében minden termelőszövetkezet létesíti sen legalább három állattenyésztő telepet, légyeu mindenütt közös Szarvasmarha- sertés- és baromfljte- nyésztés. Minden termelőszövetkezet foglalkozzék sertéshízlalással és ahol arra lehetőség vau, szervezzék meg a juhtenyésztést, valamint a víziszárnyasok' tartását is. 2. A termelőszövetkezetek az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében a szarvasmarhatenyésztésben vezessék be az egyedi takarmányozást a zöld- és siiótakar- mányok etetését az előírt normák szerint. A tehenészetben alkalmazzák a napi háromszori, négyszeri fejest, a borjaknál a mesterséges borjúnevelést, a teheneknél és kocáknál egy ivarzás alatt a kétszeri fedeztetést, a juhoknál az évenként kétszeri elletést, 3. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak növekvő állatállományuk számára elegendő szemes- és szálastakarmány termeléséről. A zöld futószalag bevezetésével, a rétek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozamát, Vessenek minél több másodvetésű szemes- és szálastakar- mányféleséget. 4. Minden állatfajta — szarvas- marha, sertés, juh, baromfi stb. —■ tenyésztésére külön brigádot kell létesíteni. Ugyanígy külön brigádot kell szervezni minden állatfajta hizlalására is. A brigádok tagjaitól meg kell követelni, hogy a gondjaikra bízott állatokat legjobb tudásuk szerint, a legnagyobb felelősséggel gondozzák és hogy magas termelékenységet érjenek el. Az állattenyésztésben a munkaszervezést és a magas eredményeket elérő dolgozók jutalmazását — amennyiben a termelőszövetkezet abból a termékből és terményből teljesítette az évi beadást — az alábbiak szerint kell végrehajtani: a.) A szarvasmarhatenyésztő brigádokban minden tíz tehénhez egy fejőnőt kell beosztani, akinek feladata a tehenek takarmányozása- gondozása és fejése. Ba kall osztani minden harmadik fejönő mellé egy tehenészt, aki az istálló rendbentartásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és a takarmányozásban segít. Egy brigádhoz általa ban 100 tehénnél többet nem kell beosztani. Annak a fejőnőnek, aki a gondozására bízott teheneknél a tej- hozamíervet az előírt takarmány- norma betartásával túlteljesített? természetben ki kell adni, a terver felül termelt tej 13 százalékát. A terven felül termelt tej további tíz százalékát az ugyanannál a tehén- csoportnál dolgozó tehenészek, takarmány osok számára kell kindn munkaegységeik arányában. b) A borjúnevelö brigádokban 1-1 borjúnevelőhöz 23 borjút kell beosztani és ha a reábizott növendékállatok a követelményeknek megfelelően fejlődnek és az egész év folyamán nincs veszteség?, jutalomképpen javára kell írni az év folyamán elért munkaegységek 10 százalékát. c) A sertéstenyésztő brigádokban 1-1 sertéstenyésztőhöz 20—23 anyakocát kell beosztani és a malaco- zási terv túlteljesítéséért jutalomképpen természetben ki kell adni a megbatározott terven felül 2 hónapos korig felnevelt malacok közül minden ötödik malacot. d) A hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a szarvasmarha, ill. sertéshízlaló brigádok ter- venfelül elért minden 100 kilogram súlytöbblet szerződésszerinLi átvételi árúnak egynegyed részét kapják meg. e) A juhtenyésztésben, a gyapjúnyírási terv túlteljesítése esetén, a terveuíelül nyírt gyapjú átvételi ára 10 százalékának megfelelő pénz értékét adják a juhásznak, a bárány nevelési terv túlteljesítése esetén pedig kapja meg terven felül felnevelt báryúnyok közül minden negyediket. 1) A baromfitenyésztésben dolgozóknak a tojáshozam tervének túlteljesítése esetén munkaegységeik arányában természetben ki kell adni a terven felül termelt tojás J3 százalékát, továbbá a terven félti 1 tenyésztett növendék baromfi egynegyedét. ff) Létesítsenek a ; termelőszövetkezetek -xuéhtenyésztést és gondoskodjanak arról, hogy ezt hozzáértő méhész, illetve méhészek kezeljék. Az esetben, ha a viaszk- és mézhozamra, valamint a méhcsaládok számára megszabott tervet a méhészek túlteljesítették, jutalomképpen kapják meg természetben a terven felül termelt méz lö százalékát. 3. Az első és második típusú termelőszövetkezeti csoportok jövedelmük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizlalást. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá. A közös jövedelemből a tagok e hozzájárulásuk és az állattartással kapcsolatos munkában való részvételük arányában részesedjenek. A közös állattenyésztés jövedelmének legalább 20 százalékát fordítsák közös beruházásokra.- IV. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében A termelőszövetkezetek feladataikat csak akkor tudják végrehajtani, ha szilárd munkafegyelmet teremtenek. Ezért el kell érniük, hogy minden tag és minden mezőgazdasággal foglalkozó munkaképes családtag* asszony és fiatal egyaránt kivegye részét a mezőgazdasági munkából. 1. A minisztertanács figyelembe véve a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak második országos tanácskozásán hozott határozatot, a termelőszövetkezeti dolgozók széleskörben megnyilvánuló követelését és a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében kialakult gyakorlatot a következőket rendeli: A termelőszövetkezet minden tagja évenként legalább 120 munkaegységet köteles teljesíteni. Ez a tagok munkaképes, mezőgazdasági munkával élethivatásszerűen foglalkozó családtagjaira is. férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. A kisgyermekes anyáknak évenként legalább 80 munkaegységet kell teljesíteniük. A termelőszövetkezetek törekedjenek arra, hogy napközi otthonok, bölcsődék létesítésével s más szociális intézkedésekkel megkönnyítsék a kisgyermekesauyák részére a termelőszövetkezet munkájában való részvételt. A termelőszövetkezet minden tagja akkor és ott tartozik a munkát' elvégezni, amikor és ahol a termelőszövetkezet elnöke, illetve utasítására a brigádvezető vagy a munkacsapa tvezető munkába állítja. A termelőszövetkezetek meghatározott számú munkaegység teljesítését követeljék meg a növényápolási és a terménybetakarítási munkák ideién. így a növényápolás idején mintegy 40, az aratás és cséplés idején mintegy 30, az őszi teriuénybetakat'ítás idején mintegy 30 munkaegység teljesítésére adjanak utasítást, erre a helyi körülményeknek megfelelően a vezetőség hozzon határozatot. Anyagi hátránnyal kell sújtani azt a tagot, aki akár a növény- ápolás, akár fiz aratás és a cséplés. vagy az őszt termés betakarítása idején n.etn teljesíti n megszabott munkaegységeket. Az évvégi zárszámadás alkalmával, egész évben teljesített összes munkaegységeinek annyi százalékát kell tőle levonni, ahány százalék hiányzik a fenti muDkuszakaszokra összesen megszabott munkaegységok teljesítéséből. 2. A III. típusú termelőszövetkezetekben a tagok és a családtagjaik végzett munkájuk arányúban részesülhetnek a termelőszövetkezet közös jövedelméből. A jegyrend- szer megszüntetésével a fejadag is megszűnt. így a kenyérgabonának a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó részét Is kizárólag a tagok és családtagjaik munkaegységeinek arányában lehet szétosztani. Előleget is csuk a már teljesített munkaegységek arányában lehet évközben folyósítani, de ennek felső határa nem haladhatja meg az egy munkaegységre tervszerűit jutó részesedés 50—00 százalékát. Az igazságos jövedelem elosztása megvalósítása érdekében a brigád- cs munkacsapatvezetők naponként és egyenként mérjék meg a tagok végzett munkáját és a megszerzett munkaegységeiket naponta tartsák nyilván. A vezetőség gondoskodjék arról, hogy minden termelőszövetkezeti tag sajátítsa el a munkaegységgel való számolást. Harcolni kell az igazságtalan egyeulőstliség nyílt és rejtett megnyilvánulásai ellen, 3. .Minden termelőszövetkezet kíi- lön-külön állapítsa meg a termelési tervek alpján minden egyes niun- kaíélesógnél a teljesíthető napi normát. A brigád vezetők és munka- csapátvczctők követeljék meg a normák teljesítését, A munka sürgősségének megfelelően minden rendelkezésre álló munkaidőt teljesen ki kell használni. ahogyan az a mezőgazdaságban általában is szokásos. Harcolni kell az olyan káros nézetek ellen, amelyek figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági munka sajátos jellegét és így sok esetben az ellenség hatása alatt a leguagyobb dologidőben is 8 órára akarják korlátozni a munkaidőt es ezzel gátolják a termelőmunkát s megrövidí- I tik a tagokat.' A tagoknak rendszeresen kel! járniok munkába. Ennek elősegítése érdekében a umukaesapatveze- tők. időben értesítsék a tagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azoknak- a tagoknak a munkaegységeiből, akik figyelmeztetés ellenére sem járnak rendszeresen munkába, mulasztott munkanaponként egy-két munkaegységet le kell vonni a termelőszövetkezet közgyűlésének határozata szerint. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja azt a tagot, akit sem a figyelmeztetések, sem a büntetésből történő munkaegységlevonások nem javítanak meg és továbra is súlyosan vét a munkafegyelem ellen. 4. A növényápolási, az aratás! és cséplési, az őszi terménybetaka- rítúsl és általában a sürgős munkálatok idején a brigádvezetőknek a hozzá beosztott tagokon kívül a tagok munkaképes és mezőgazdasági munkával élethivatásszerűen foglalkozó családtagjait is be kell osztania munkára. E családoknak az ilyen munkaszakaszokban teljesíteniük kell a vezetőség által megszabott munkaegységeket, amiután erről a hatürozat III/l. pontjában már említés történt. Emellett a tagok többi családtagjainak is módot kell nyújtani arra, hogy tőlük telhető módon hozzájáruljanak a közös munka elvégzéséhez, s hogy végzett munkájuknak megfelelően munkaegységeket szerezzenek. 5. A termelőszövetkezet tagjai 1932 május 1. után csak a termelőszövetkezet elnökének, illetve igazgatóságának írásbeli engedélyével vállalhatnak a termelöszövetkezeteti kívül más munkát. Az engedély nélkül más munkahelyen, de nelvállalni üzemekben dolgozó terme,-.c
