Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

1852 ÁPRILIS 20, VAS ARA'AP NÉPLAP A TAVASZI MUNKÁK GYORS BEFEJEZÉSÉVEL ünnepelje a nyíregyházi járás május elsejét Ügy *. talajelőkéstítő, mint a vetési munkálatok komoly késedel­met szenvedtek: a nyíregyházi Já­rásban. A meginduld tavaszi mun­kák sikerét a kezdeti rossz időjá­rás mellett hátráltatja az ellenség is, amely Igyekszik elhitetni a dol­gozó parasztokkal, hogy „vizes és hideg a föld”, majd pedig azzal próbálkozik a szántás-vetést hát­ráltatni, „nem érdemes sietni, mert még jöhetnek fagyok’’,' AZ ELLENSÉG HANGJÁ­NAK LESZERELÉSÉRE a községi tanácsok nem. fordítottak kellő gondot. De ugyancsak elmu­lasztotta egyik vagy másik tanács felelősségre Vonni tíz osztály-ellen­séget, ellenőrizni elvégzett, illetve az ci nem végzett munkáját. Csak az utóbbi .napokban figyeltek fet erre községi tanácsaink és így több kulák ellen indult meg az eljárás, mint például Kálinánházán Bánss- ki lsiváu, Kovács András, Tímá­ron iá. Bálint Mihály, id. Nagy József és Prokop Lászlóné ellen a tavaszi szántás-vetés elmulasztá­sa miatt. Ezek a kulákok nemcsak a magúk földjén hanyagolták el a munkát, hanem igyekeztek a többi dolgozó parasztokat is lebeszélni a vetésről. S azért, hogy az ellenség ilyen aknamunkái tudott kifejteni és a községi tanácsok- nem figyel­tek fel* erre idejében, elsősorban mi, a járási tanács vezetői va­gyunk felelősek, mert nem adtunk kellő - segítséget és nem magyaráz­tuk meg, lib'gy a jól megmunkált földbe idejében elvetett mag nincs kitéve Semmi veszélynek'. Járásunk területén, aliol a ter­melőszövetkezetek és az' egyénile; dolgozó parasztok a Túrt irányítá­sával-és a tanács jó szervező és -segítő munkájával fogtak a tava­sziak elvetéséhez, SZÉP EREDMÉNYEK születtek. így'például'a venesellői Szabadság termelőszövetkezet már­cius 81-re 16 hold árpát, 5 hold napraforgót, 2 hold hagymát és 3 hold. mákot vetett el. Az 'ibrány: Alkotmány termelőszövetkezetben az enyhe decemberi napokat ki­használták és márt akkor elvégez­ték sok helyen .a talajelőkészítő munkákat. Most tavasszal pedig a fagymentes, napokon 10 hoki nap­raforgót és 3 hold mákot tettek a földbe-. A korai vetésnek az lett az eredménye, hogy ezeket a'növé­nyeket sarabolni lehet, A szövetké­zéinek tíz- hold tavaszi ári» volt tervbe véve keresztsoros vetéssel, de húszat vetettek el. Kom bánták meg ezt a.‘szövetkezet parasztjai, mért az az árpa már kiválik többi közül, olyan szép. A szövet­kezet a koraiak vetéstervét száz­százalékra teljesítette, a burgonya ültetésével 50 százalékra áll. A ku­koricát négyzetesen vetették. Ahol az állandó bizottság a tö­megszervezetekkel a munkálatokat jól megszervezte és élénk a ver­seny, ott az eredmények kimagas­lóak. Nagycserkesz március 31-re a tavaszi árpa vetését 102 száza­lékra teljesítette. Sőrekúton és Gáván is jól halad a munka és a falvak dolgozói vállalták, hogy a kukorica vetését április 20-ig befe­jezik. A járás eddig, a kukorica és burgonya vetéstervét is beleszá­molva 59 százalékban teljesítette tervét. KIVÁLÓ EREDMÉNYEKET HOZ VEN CSELLÓ ÉS GAVA PÁROSVERSENYE A járásban az elsők közt van Gáva és Vencsellő. A két- község párosversenyben áll egymással és ez hozta a kiváló eredményekét. A vetési munkálatokban a legutolsók közt vannak Gros, Iíótaj és Nyír- pazony községek. Ezeknél a legsú-1 lyosabb hiba, hogy a tanács bele­nyugszik' azokba a jelentésekbe, amiket a mezőőrök adnak, nem el­lenőrzi, hogyan áll valóban a ve­tés. Itt nincs megszervezve kellően a jelentő szolgálat. . Nem vonták be ebbe a munkába a űülőfeleiősö- ket, a mezőgazdásági állandó bi­zottság tagjait, a tanácstagokat. Nem értékelik y községen belül dűlők, batárrészek szerint a ver senyt. Porosán, piszkosan, haszná­laton kívül állnak ezekben a köz-' ségekben a versenytáblák. Nem tettek időben feljelentést a szabo­táló kulákok ellen sem. Bár ezek ■ben a községekben vállalások szü­lettek, hogy a vetést határidő előtt befejezik, de a teljesítés érdekében nem sokat tettek. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEKNÉL ÉS CSOPORTOKNÁL a szervezés és a munkafegyelem lazasága miatt lemaradás. - mutat­kozik a nyírpazonyi Gcrő. a nap­kori. vj. Világ és. a tiszaberéeli Pe tőfi tszes.-ben. Emiatt az. ottani vezetőség, mellett komoly felelőssé; hárul a járási tanácsra is, mert nem . adott megfelelő, segítséget a nehézségek leküzdésére. A szövetkezetekben sok helyen a gépállomások rossz felkészülése hátráltatja a tavaszi munkákat Például a sőrekűti gépállomás traktora elromlott a nyírszőlős! Új Élet termelőcsopo rínál, a másik gép pedig, amit kiküldtek a rossz helyett, még útközben elromlott. A venesellői gépállomás traktora pedig a rakajnazi Szikra, termelő­csoportnál üzemanyaghiány miatt állt meg. A járási tanács most felfigyel ezekre a hiányosságokra, a felada­tokat úgy oldja meg, hogy ahova kimegy, ott a helyszínen ad gya­korlati segítséget a lemaradás be­hozására. A versenykezdeményezések nagy­tan segítenek a munkánkban. Á községekben a jól dolgozó parasz­tokat példaképül állítjuk a töb­biek elé. A tavaszi vetések gyors befeje­zése mellett jól fel kell készül­nünk A NÖVÉNYÁPOLÁS! MUNKÁK helyes megszervezésére és megindí­tására. Az ellenőrzés során meg­tanítjuk községi tanácsainkat a tervek helyes végrehajtásának módszerére. Ezeknek végrehajtá­sát állandóan ellenőrizzük, hogy a felmerülő hibákat azonnal ki tud juk javítani. A megindult verse­nyek kiszélesítésével a községek termelőszövetkezetek, . brigádok," munkacsapatok és egyének között, valamint a párosversenyek meg­szervezésével adunk segítséget a terv sikeres teljesítéséhez. Járásunk a kisvárdai járással van párosversenyben. Fő célunk, hogy a föld jobb megmunkálásá­val, az új agrotechnikai eljárások bevezetésével sokkal nagyobb ter­mést érjünk el, mint a tavalyi esztendőben. Ennek a célnak az elérésére mindén adottságunk megvan, csak ki kell használni azokat. Rajtunk a sor; hogy a Párt irányítása, útmutatása alap­ján gazdái legyünk a területnek és két kézzel végezzük a munkát,; akkor az eredmények -nem marad­nak el. AZ eddigi eredmények nem mu­tatnak valami jó munkát. Le teli győznünk az önteltséget Nem tesz semmit, hogy a nyíregyházi járás a múlt évben elsőnek végezte el a vetési munkákat. Idén is élen kell járnunk. Csatlakozzék a járásunk valamennyi községe Vaja dolgo­zóinak kihívásához. Ügy dolgoz­zunk, .hogy május elsejét a vetés ■befejezésével, r begyűjtési ered­mények megszilárdításával, újabb sikerekkel ünnepelhessük. SZÖVÉRFI TIVADAR, n nyíregyházi járási tanács vb. elnöke. Üdvözöljük a nyírbátori járás 1 e velezöér t ekezl e te t Ma tartják meg értekezletü­ket Nyírbátorban a járás mun­kás- és parasztlevelezői. Ennek az értekezletnek az a feladata, hogy utána teljes erővel meg­induljon, szélesedjék ebben a járásban is a levelezömozgalom. Az országos levelezőértekezlet gazdag tapasztalatait íelhasz. nálták a járás- levelezői Is s en­nek köszönhető, hogy a járásból érkező levelek száma a múlt­hoz képest megkétszereződött. Azonban nem dicsekedhetünk azzal, hogy sikerült ebben a já­rásban nagy eredményeket el­érni. Ennek az értekezletnek az lesz a feladata, hogy részlete­sen megvitassák a levelezők a további munkát és szétvigyék munkahelyeikre az értekezleten hallottakat. A nyírbátori járás levelezői eddig is bebizonyították, hogy örömmel leveleznek a sajtóval, mert tudják, hogy leveleiken keresztül jobb munkára serken­tik a dolgozókat s a hibák fel­tárásával elősegítik azok kijaví­tását. A nyírbátori járás levele­zői közül különösen kiemelkedik jó munkájával llelmecíi Sán­dor elvtárs, a nyírbátori Nö­vényolajipari Vállalat üzemi le­ve lezője, Jckkel Pot ent, az en esencsi gépállomás levelezője, Lukács Irén, a nyírbátori óvó­nőképző tanulója, Demjén Jó­zsef, a Lenin tsz, tagja, akik az értekezleten már gazdag levele- zői tapasztalatról számolhatnak be. Vitassák meg a levelezők ezeket a tapasztalatokat, a já­rás munkás- és paraszt-levelező, mozgalmát. Adjanak tanácsokat a hibák kijavítására; tanács­kozzák meg az értekezleten, hogy mint levelezők, hazatérve, hogy fogják meggyorsítani a ta­vaszi munkák sikeres befejezé­sét. Kapcsolódjanak be a nyír­bátori járás levelezői is abba a harcba, amely május 1. méltő megünnepléséért folyik. Üj leve­lezőket szervezzenek, szélesítsék tovább a levelezőmozgalmat, írással, leveleikkel segítsék üzemben és falun egyaránt a szocialista építésünket meg­gyorsító feladatok végrehajtá­sát, a béke harcos védelmét. A mai levelezőértekezlet le­gyen kiinduló iMini ja annak, hogy a továbbiakban hónapról hónapra száz és száz levél ér­kezzék be a pártsajtóhoz a nyírbátori járásból is. Előleget, prémiumot, korpát és beadási kedvezményt kapnak a tinó- és üszönerelési szerződést kötő termelők A kormány az állattenyésztés fejlesztése és a húsellátás biztosí­tása érdekében a dolgozó paraszt- -ágra igen kedvező feltételek mel­lett akciót indított tinó- és üsző- nevelési szerződések kötésére. A ti nőnevelés! szerződéseket öt- vcnkilós, vagy ennél nehezebb bi­kaborjúkra kötik meg. A borjúkat i va rtalanftva százötven, kétszáz- nyolcvan, négyszáz, hatszáz kilós élősúlyra felnevelve kell átadni az Állatforgalmt Vállalatnak. A szer­ződés megkötésekor a tulajdonos­nak a borjú árát a Vállalat kifi­zeti. A szerződő nyolcszáz .kilóig terjedő korpakiutalást kap hatósá­gi áron, aszerint, hogy a tinó ne­velését milyen súlyra vállalta. Ha a termelő kétszáányolcvan kilónál nagyobb súlyra való’ felnevelést vűilaly részére húrom részletben ötszáz forint előleget folyósít a Vállalat. A/, átadott állat után a beadási’ kötelezettségbe beszámított súlyért beadási árat, ä beadási kötelezettségen felüli élősúlyért négy forint ötven fillér alapárat, ezenfelül a százötven kilón felüli átadott állatért élősúly kilónkéntJ ötven fillér, a kétszáznyolcvan ki-j lón felüliért egy forint, a négyszáz) kilón felüliért 1.20 forint, a hat-) száz kilón felül átadott után pedlf kilónként 1.50 forint nevelési pré miumot fizetnek ki a termelőnek. A szerződő öt hónapon keresztüj ötven százalékos tejbeadási kedl vezményt kap. Űszőnevelési szerződést kötő ter­melők a szerződés aláírásakor két­száz forint, majd további két rész­letben százötven—százötven forint előleget; kapnak. Az üszők súlyából hetven kiló az átadáskor beszámít a termelő vágómarha beadási köte­lezettségébe. Az üszőre szerződők 12 hónapra ötven százalékos tej­beadási ; mérséklést kapnak. A ne­velésre vállalt állat után egy má­zsa korpa jár hatósági áron. Az egyéves korban és legalább 280 kilós súlyban átadott üsző minden kilója után — minőség szerint — a 4.00—4.50 forintos áron felül kilónként nyolcvan fillér nevelési jutalmat kap a szerződő. Ne akadályozza a Barnevál a baromfibegyüjtés munkálat Guides és Tivadar dolgozó pa rasztjai a begyűjtési verseny so­rán elsősorban a tojás- és baromfibeadási kötelezettség tel­jesítésében, illetve túlteljesítésében tűntek ki. Azonban nem járul hoz­zá eredményeik növeléséhez a Ba­romfiértékesítő Vállalat. A föld­művesszövetkezet feladata a ba­romfi begyűjtése. Ezt a munkát el is végezték a szövetkezet dolgo­zói, de akadályt jelent a jobb eredmények elérésében, hogy BAR NÉVAL által kiküldött gép­kocsik a felvásárolt árut már két alkalommal nem Szállították el, amit az ügyvezető jelentett Is r vállalat igazgatójának. A begyűj­tött árukat ennek ellenére sem szállították el és kénytelenek vol­tunk ismét felhívni a BARNEVÁL vezetőjét, hogy gondoskodjon az elszállításról. A Baromfiértékesftő Vállalat dolgozói iparkodjanak ezen a té­ren megjavítani munkájukat, mert szövetkezeti dolgozóink hozzá akar­nak járulni a vánűorzászló meg­tartásához. Ehhez pedig az kéll hogy közös erővel, összefogva, szer­vezett munkával dolgozzunk a to­vábbi eredmények elérése érdeké ben. CSOMÁLI ERZSÉBET, ’ Néplap-levelező, Nyíregyháza. A termelőszövetkezeti élet első törvénye A termelőszövetkezet legelső kö­telessége, hogy teljesítse termény­beadási kötelezettségét roÍDden olyan terményből és állati termék­ből, amelyet a begyűjtési rendelet előír ;— ezt szabja meg minden, termelőszövetkezetnek és termelő-- csoportnak a minisztertanács jöve­delemelosztásról szóló határozata. Valamennyi termelőszövetkezeti tagnak; valamennyi szövetkezeti ve- zetőnek a szövetkezeti élet első törvényéül az állam iránti kötele­zettségek pontos teljesítését kell tekintenie. Szabolcs-Szatmár termelőszövet­kezeteiben és termelöcsoportjáiban azonban nem tekintik mindenütt a legelső kötelességnek a beadás tel­jesítését. Ezért van az, hogy a be­adásban, legelsősorban a hízottser- tésbeadásban. de a tojás- és ba- romfibeadásban is elmaradtak szö­vetkezeteink. Egyetlen példa, a nyír­egyházi járás példája is megmu­tatja, milyen fontos munka vár a szövetkezetek üzemi pártszerveze­teire, a szövetkezeti vezetőkre, hogy a szövetkezetek tagjait az állampol­gári fegyelem szellemében nevel­jék. A nyíregyházi járás ötven- nyolc termelőszövetkezete és cso­portja közül mindössze három tel­jesítette eddig hízottsertésbeadásl kötelezettségét. De számos példát lehetne még felhozni. A megye ter­melőszövetkezeteinek és csoportjai­nak 70 százalékában például nincs még baromfiállomány és a legtöbb szövetkezetben nem sokat tettek még a baromfiállomány létesítése — ezzel együtt a baromfi- és tó- jásbeadási kötelezettségteljesítés előmozdítása érdekében. Azok a termelőszövetkezetek, amelyekben olyan „elképzeléseket’ ápolhatnak, hogy náluk az állam­polgár! fegyelem „mellékes kérdés’ hogy a beadás teljesítésével „rá­érnek mert ők az állam dédelge­tett gyermekei” — azok nem tesz­nek mást, mint gátolják a város ésJ a falu élelmiszerrel, iparcikkel való ellátását. Megsértik a szövet­kezetek alapszabályait, megsértik legelsősorban a Párt és kormány politikáját. Világos tehát, hogy helytelen egyetlen szövetkezeti vezetőnek, vagy egyszerű szövetkezeti tagnak is azt hinni: a beadási kötelezett­ségek -teljesítése és a szövetkezetek megszilárdítása két külön dolog, egymással ellentétes valami. A begyűjtésről szóló új rendelet azt mondja, hogy a beadás nagysága nem a termés mennyiségétéi és az állatok számától, hanem a föld nagyságától és minőségétől függ — s a Párt és a kormány december elsejei határozata széle® lehetősé­get nyit a terményfelesleg szabad­piacon való értékesítésére. Mindez: arra buzdítja a termelőszövetkeze­tekét, valamennyi szövetkezeti ta­got . és szövetkezeti vezetőt,, hogy többet termeljenek, többet foglal­kozzanak az állattenyésztéssel, jói teljesítsék beadási kötelezettségei­ket, hogy .minél több terményt ér­tékesíthessenek szabadon, növel­jék a szövetkezet jövedelmét, min­den egyes tag jövedelmét; Ml más ez, ha nem az az út, amely szö­vetkezeteink állandó gyarapodásá­hoz, állandó előrehaladásához, megerősödéséhez visz?! „Mi (i beadás egész vonoMit megemeljük a\ kövc.l élményeket. Miértt Hogy serkentsük mezőgaz­daságunk színvonalának növeke­dését... És hozzátelletem, amit már annyiszor elismételtünk: anél­kül, hogy üj gépekre, vagy valami jelentékeny befektetésre völgyi, szükségünk, « magyar mezőgazda^ sági termelékenységet SO százalék­kal meg lehetne emelni egész kö­zönséges, már ismert agrotechni­kai eljárásokkal, amelyeket rész­ben már kezdenek is használni., ” — ezeket mondotta Rákosi Mátyás. elvlárs. Mennyire előmozdítja például & sertéslteadásról szóló rendelet azt, hogy szövetkezeteinkben kialakul­jon a közös sertésállomány, meg­kezdődjék a közös sertéstenyésztő munka! Minél több sertést hizlal a szövetkezet, annál többet érté­kesíthet szabadon a beadáson fe­lül. Ellenben ha nem folyik a szö­vetkezetben közös állattenyésztés és hizlalás, a beadást az igazgató­ság kijelölése alapján a tagok ház­táji gazdaságából kell teljesíteni. Ha pedig így sem teljesítenek ha­táridőre, a szövetkezet éppúgy kár­térítésre kötelezett, mint az egyé­ni gazdák. Nálunk, 8 zabolcs-Saa tanárban pár héttel ezelőtt igen lelkes és helyes kezdeményezés Indult el a nyírbátori Lenin termelőszövetke­zetből, amely — sajnos — még mindig nem vált a szövetkezetek tömegmozgalmává. A nyírbátori Lenin tagjai lelkes elhatározással létesítenek baromfiállományt, ser. tésálloinányt, hogy példásan tud­ják teljesíteni állampolgári köte­lezettségeiket. Felismerték, hogy a beadás teljesítése és a szövetkeze­tek felvirágzása egy és ugyanazon dolog. Ezt kell felismerni megyénk valamennyi szövetkezetének, kemé­nyen kell küzdeniük a magas ter­méshozamért, hogy megalapozzák a beadás teljesítését és saját gaz­dagságukat. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom