Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-20 / 92. szám
« NPPEXP 1052 APB IBIS 20. VASÁRNAP Az amerikai imperialisták kifosztják Jugoszláviát . A Koreai népi felszabadító hadäereg egyik hős osztaga h'hlmzett zászló' ad át Kim It s're» úlvt:r.'«naK az oi-z'ng egyik ayő/.elin.'nek emlékére. amerikai tőkebefektetési övezetté [ tette Jugoszláviát, hanem straté-j giai fontosságú nyersanyagok szál ] Utójává Is. Az amerikai imperia- j listák Titóék segítségével fokozzák j Jugoszlávia természeti kincseinek elrablását. Különös jelentőséget tu- j lajdonítanak a réznek, az ólom- j nafc, a cinknek, a krómnak, a molibdénnak és más színesfémeknek, amelyek bőven fellelhetőek .Ti! goszláviában. Az okát nem nehéz kitalálni. A stratégiai nyersanyago-, kát a kétségbeesett fegyverkezés" versenyben álló amerikai háborús gyújtogatok nem nélkülözhetik. Jugoszlávia színesfém-kivitele az Egyesült Államokba . 1950-ben kétszer akkora volt, mint 1949-bSn és több mint ötször akkora, min: 1939-ben. A ü tóisták 1951-ben egyedül ólmot több mint 000 millió dinár értékben szállítottak az Egyesült Államokba, ami körülbelül az 1950-es jugoszláv kivitel felét teszi ki. 1952 januárjában a I Tito-klikk négyszer annyi hadászati« fontosságú nyersanyagot irányított az Egyesült Államokba, mint azj elmúlt év bármelyik hónapjában. | Az amerikai imperialisták potomt áron szerzik meg Jugoszlávia ter-1 mészeti kincseit. Egy tonna ólom- | ért például az Egyesült Államok ! Jugoszláviának 02 dollárt fizet, J amikor világpia« ára 370 dollár J tonnánként. Az Egyesült Államok monopol«- ■] tűi a színesfémek mellett nagy ] mennyiségben rabolják a jugoszláv j fát is. Szlavónia fakivitele 1951-' ben 8—10-szerese volt a háború- előttinek. A rabló erdőirtás óriási méreteket ölt. Jugoszlávia sok vi- ■ dékán, különösen Horvátországban. ' komoly károkat szenvedett a lakosság az árvíztől, amely’ közvetlen következménye a Belaja Gora, a Moszlavacsi-hegység lejtőin és másutt végrehajtott erdőirtásnak. Rieka kikötőjét egymásután hagyják el a fával megrakott amerikai hajók. Az amerikai imperialisták ki-j csikarják a mezőgazdasági termő- j keket is. A Titó-klikk a Wall-1 Street utasítására búzát, tengerit, | jószágot szállít külföldre, bár a ju- i goszláv dolgozók súlyos élelmezési I nehézségekkel küzdenek. A múlt. . év januárjától júliusig, annak eJ- ; lenére, hogy ebben az időszakban különösen erős volt Jugoszláviában az éhínség, mezőgazdasági termékek tették ki a jugoszláv kivitel körülbelül egyharmadát. A jugoszláv mezőgazdasági termékeket főképp, Nyugat-Németországba szállítják, az ottani revans-hadsereg élelmezésére. A íitőisták mintegy egymillió tonna búzát és tengerit exportálnak Nyugat-Németország- ba. 1951. folyamán Nyugat-Német- országba, Franciaországba és más tőkés országba vittek 70.000 szarvasmarhát, annak ellenére, hogy 1951-ben Jugoszlávia állatállománya egyharmadával csökkent. Az élelmicikkeket, akárcsak a ! színesfémeket és a fát, Tito klikkje fillérekért adja oda. Jugoszlávia nemzeti kincseinek elfecsérlése óriási hiányt idézett elő a külkereskedelmi mérlegben. E hiány a titoista sajtó beismerése szerint majdnem eléri a 200 millió dollárt- Az év elején az Egyesült Államok követelésére végrehajtott devalváció egyhatodára csökkentetté a dinár értékét a dollárhoz viszonyítva és újabb leise-, tőségeket nyitott meg az ameriks imperialisták előtt Jugoszlávia tér mészeti kincseinek elrablására. Jugoszlávia gyarmati kifosztása újabb bajokat és szenvedéseke jelent a jugoszláv dolgozóknak. A Tito-klikk arra kényszeríti a inun- ! kasokat, hogy igen nyomorúságos j bérért 12—14 órát dolgozzanak az ércfejtőkben és fakitermeléseknél. : A dolgozó parasztoktól export cé ! lókra utolsó szemig elveszi a ga-! | Ilonát. I Jugoszlávia jelenlegi helyzete szemléltetően igazolja a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája i határozatának Igazságát, amely megállapította, hogy „Jugoszláviának növekvő szolgai függősége az imperializmustól a munkásosztály kizsákmányolásának fokozásához és anyagi helyzetének súlyos romlásához vezet." i A* elmúlt évben Jugoszláviát 80 ezer ú. n. „külföldi turista” látogatta meg. Az idén — mint a belgrádi . sajtó közli — számuk megkétszereződik. A belgrádi „Majestic” Hotelt és az ország legjobb szállodáit az amerikai és angliai ..vendégek’’ rendelkezésére bocsátották. A külföldiek pedig igazi gazdák módjára viselkednek Jugoszláviában. Ebben semmi meglepő sincs, hiszen" a Tito-klikk. feláldozta az országot az amerikai imperialistáknak, Jugoszlávia gyarmati helyzetét formálisan is megerősítette a katonai és gazdasági egyezmény megkötése a Tito-klikk és a Wall-Street között. Ez a magyarázata annak, hogy a könnyű profitra áhítozó amerikai üzletemberek áradata egyre jobban elönti Jugoszláviát. „Jugoszlávia olyan ikiétet jelent, ahol minden befektetett dollár kettőt hoz’’ — írja a New-York Herald Tribune"’ című amerikai lap. A belgrádi vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy biztosítsák a monopóliumok jövedelmét. Titóék leleplezésük után nemcsak kártérítést fizettek az államosított vállalatok háborűelőtti külföldi tulajdonosainak, hanem arra is kötelezettséget vállaltak, hogy kifizetik a királyi Jugoszlávia háborúelőtti adósságait. Ebből az összegből az amerikai cégeknek 55.5 millió dollár, az angoloknak 18 millió dollár, a svájciaknak 15.3 millió, a svédeknek 7.9 millió dollár jutott stb. A Tit^-kiikk fokozatosan egész Jugoszlávia gazdasági életét a külföldi, elsősorban amerikai monopóliumok ellenőrzése alá helyezte, amelyek tulajdonában ma, akárcsak a háború előtt, jugoszláv vállalatok, ércfejtők, bányák vannak. Az „Anaconda Copper Mining” amerikai tröszt megkaparintotta Szlovéniában a Mezsica közelében levő ólom- és cinklelőhelyeket, valamint a bori ércbányákat és a trepcsai ólombányákat is. A milliárdos Mellon ellenőrzi a jugoszláv bauxit-termelést, amely egyediül Boszniában és Hercegovinában mintegy százmillió tonna bauxit- ércre támaszkodik. A „Continent tál Supply Incorporated” amerikai társaság korlátlan felhatalmazást kapott a jugoszláv kőolajmezők felkutatására, a „Foster Weliner Corporation"’ társaság pedig a boszniai Brodban és Riekában rendelkezik olajfinomítókkal. A „General Motors” társaság állandó képviselője vezeti a Maribor közelében levő automobil-gyárat, a zenicai, sziszaki és más kohóműveket pedig a „Betlehem Steel Company” ellenőrzi, Sokáig lehetne még sorolni azokat az amerikai cégeket, amelyek jugoszláv vállalatokat és nyersanyagforrásokat ragadtak magukhoz és amelyek a jugoszláv dolgozók kizsákmányolásából és kirablásából szerzik profitjukat. A Tito-klikk nemcsak kedvezői A nemzetközi gazdasági értekezlet magyar küldöttsége Április 12-én végétért Moszkvában a nemzetközi gazdasági’értekezlet, melyen 49 ország 471 küldötte vett részt. Az értekezlet résztvevői minden oldalról megvizsgálták a világkereskedelem mostani állapotút és megtárgyalták az országok közti gazdasági kapcsolatok helyreállításának és fejlesztésének lehetőségeit. A moszkvai tanácskozás megmutatta, hogy a gazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem akadályozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséi. A népi demokratikus országok és a nyugati üzleti körök küldöttei számos fontos javaslatot tettek a gazdasági együttműködés fejlesztésére. A képen a moszkvai nemzetközt gazdasági értekezleten résztvevő magyar küldöttség tagjait láthatjuk (balról jobbra) : Ssildffl’i Bild, Hálj László és üiyen Imre. .1 koréul frontról A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL A Szovjetunióban folyó nagyarányú vizierőmű-építkezések nemcsak szolgai, ják, Hanem ösztönzik is a technika haladását. Az építkezések hatalmas arányai modern szállítási technikát igényelnek. A képen a jaroszlavi gép. kocsigyár nemrég üzembeállított, éj billenő tehergépkocsiját látni, amely nagyszerűen bevált a kujbisevi vizierömü zárgátjának építésénél. A Szovjetunióban sokezer kolhoz épít kis vízierőmüvet. Dzsambul területén nemrég helyezték üzembe a georgijevi villamos vizierőmüvet, ahonnan több kolhoz állattenyésztő telepe és műhelye kap villanyáramot. Az új vizierömü lehetővé tette, hogy 4 000 kolhozparaszt lakásába villanyt vezessenek be. Képünk a georgijovi villamos erőmű géptermét mutatja be. elmúlt évben a Szovjetunió kolhozainak dolgozói 400.000 lakóházat, kulturális és gazdasági épületet, valamint istállót építettek. Egyedül az OSzFSzK kolhozaiban 35.000-nél több új gazdasági épületet és 30 000. nél több istállót építettek. Képünk a .,J. V. Sztálin“-kolhoz sertéshizlaló. telepének építkezéseit mutatja be. A kolhozok és szovhozok az ideiglenes csatornák új öntözési rendszerérő térnek át. Két-három esztendő leforgása alatt több, mint 4 millió hektár területen alakítják át az öntözési há lózatot. Az állam számos traktorral, talajgyaluval, buldózerrel, gépkoosida ruval és még sok más géppel segíti a csatornák elkészítőit. Képünkön a Tadzsik SzSzK. „Kirov" ezovhozában. •gy buldózer a régi öntözőcsatornát temeti be.
