Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

NÉPLAP 1953 ÁPRILIS 20; VASÁÉNAP PAKTÉPÍTÉS Leplezze le o dolgozók előtt o kóllósemjéni pórtszervezet a klerikális reakció mesterkedéseit E» elválaszthatatlan a tavaszi munkák jó elvégzésétől Bihari elv társnak a kállősem- jéni pártszervezet titkárának is a» * véleménye, hogy a klerikális re­akció ügynökei, a régi rend hlyei­vel együtt az, amerikai imperialls- ák legfőbb kiszolgálói, népi demo­kráciánk legnagyobb ^ellenségei. A titkár elvtárs véleménye csakhamar beigazolódik, ha valaki elbeszélget a községben dolgozó parasztokkal. A beszélgetések nyomán ruegláthat­a dolgozó nép ellenségének arca. lvriskó Elek az amerikai pestis- gengszterek, kolerabanditák barát­ja, támogatója! Arra vetemedett, hogy a szószéket, a gyóntatószéket használja fel aljas céljaira, Így akarja, a vallás leple alatt a hívő­ket a nép állama ellen fordítani s az amerikai imperialisták szekéréire fogni őket is. Milyen adatok bizonyítják elvi­jak lvriskó Elek görögkatoliku* pap igaza ábrázatát. Ez az ábrázat tathataüanul azt, hogy Krisko Elek a háborús gyújtogatok szövetségese, * dolgozó nép ellensége? Ezelőtt néhány esztendővel felkereste őt Hegedűs Mihályné, Gyónni akart. S az asszony a legnagyobb meg­rökönyödésére azt tapasztalta, hogy Kriskó egyáltalán nem a hitbéii dolgokkal foglalkozik, hanem a gyónás alatt nagyon, is politizál. Arra próbálta az asszonyt rábe­szélni — akinek a férje már akkor ;s szorgalmas pártmunkás volt, — hogy akadályozza meg a férje párbmunkáját: 6 maga vegye át minden nap a Szabad Földet a pos­tástól s azt dugja el, hogy ne ke­rülhessen a férje kezébe. Hasonló­módon „gyóntat” még má is Kriskó, Husvtt előtt Hegyes László a nagykállói gimnázium egyik diákja gyónt nála. Kriskó valóság­gal ráparancsolt, hogy ne menjen iskolába. Sőt, nem átallotta azt hazudni Hegyesnek, hogy van egy rendelet, amely szerint öt igazolat­lan hiányzás iiem számít hiányzás­nak. Mindezt azért tette és teszi Kriskó, mert nem akarja, hogy például Hegedtisné férje jó mun­kája nyomán virágzóbb és szebb le­i-yen * dolgozó parasztok élete. Kém akarja azt, hogy Hegyes Laci, dolgozó parasztfiatal tanuljon, mérnök, vagy agronómus legyen belőle, ami az elmúlt rendszerben nem lehetett volna. Kriskó nem akar mást, mint aknamunkával akadályozni a szo­cializmus építését, segíteni az ame­rikai imperialistáknak egy harma­dik világháború kirobbantásában. Kriskó azt akarja, hogy a kálló- semjéni dolgozó parasztok; újra a Kállay „nagyságos” igájába hajt­sák fejüket, mint cselédek. Xevez- heti-e magát egy percig is a nép barátjának az olyan ember, aki olyan bitangokkal cimborái, mint dr. Tóth Miklós fasiszta volt ügy­véd, vagy Baráth volt csendőr?! A kállósemjéni dolgozó parasztok becsülettel dolgoznak, A tavaszi munkákat már 95 százalékban be­fejezték, mert azt akarják, hogy az idén nagyobb darab legyen a ke­nyér, Ám Kriskó azt akarja, hogy a kenyér sovány legyen, Azért ren­dezett például az elmúlt kedden]' háromszor is misét, amennyit ij húsvéti két napon sem. így pró-j hálta akadályozni a munkákat. Következetes harcot a klerikális reakcié eilen! Mindezt tudja a pártliikár elv- táf3, mégsem harcolnak elég követ­kezetesen a klerikális reakció sötét ügynökei ellen. A népnevelők min­dennapi feladata lenne, hogy lelep­lezzék a* osztály ellenséget. Am a - épneveiöhálézat ezt a feladatot nem tudja ellátni. A pártUikár elvtárs albérletbe adta át a tanács­nak a népnevelőket s 6 maga nem ad érveket a klerikális reakció, az osztályellenség leleplezéséhez. Ugyanakkor a népnevelők között oda nem való ellenséges elemek is vannak. Ilyen például Kriskó Klek lánya, aztán Kun Károlyné, akinek a férje csendőr volt. l)e ott vau a népnevelők között Ignácz László tanító is, aki a legutóbbi politikai iskolai előadás után gyalázatos, felháborító antiszemita, fasiszta uszítóbeszédet tartott. Hogy ilyen eset előfordulhatott Kálíósemjén- ben, ez azt jelenti, hogy a pártszer­vezet megalkuszik az osztályellen­ség elleni harcban. Azt jelenti, hogy Kállósemjénben alszik az éberség, Nem fordít ketlő gondot a kálló- serajéni pártszervezet a párttagság eszmei-politikai színvonalának eme­lésére, marxista-leninista képzésé­re, pedig a tanulás nélkül nem te-, hot öntudatosan és következetesen harcolni az ellenség ellen. A köz­ségben mindössze két politikai is­kola működött s most a tavaszi munkák megkezdésekor teljesen megszűnt az alapfokú politikai is kóla. A középfokú politikai Isko­lára is mindössze S—10-cui járnak. Maga a párttitkár sem tamil, sőt előfordul, hogy a napisajtót sem olvassa el. Mindez hozzájárul ah­hoz hogy a pártszervezet nem Is­merte fel. hogy az állam és egyház között létrejött megegyezést nem tartja be minden község papja, még dühüdtebben, még aljasabb módon próbál támadni az oszlúlyellenség, még fondorlatosabb eszközöket ke­res építőmunkánk megakadályozá­sára. Tudnunk kell, hogy a pap­ság jelentős része a megegyezés szellemében működik, de ébersé­günk egy percre sem szünetelhet! A pártszervezetnek az a feladata, hogy szervezze meg a népnevelő- hálózatot, elsősorban a becsületes, élenjáró dolgozó parasztokból tartsa felszínen az osztály-ellenség lelten! harcot. Mutassák meg a káliéi semjénl. népnevelők a Kriskó-féle imperialista ügynökök igazi ábrá­zatát. Knélkiil a harc nélkül nem tudja jól megoldani egyetlen fel­adatát sem a pártszervezet, enélkill nem tud szabadon és jól fejlődni, előrehaladni Kallóséin jón dolgozó parasztsága, Hogyan' mozdíthatják elő könyvtárosaink a tavaszi munkák sikerét ? Szép és megtisztelő feladat könyvtárosnak lenni most, amikor a népet szerető, a népért harcoló írók és költők, tudósok könyvelt adhatjuk a dolgozók kezébe. Ezek a könyvek elősegítik dolgozó né­pünk harcát, amely az ötéves terv megvalósításáért, a béke megőrzé­séért folyik országszerte. A könyv­táros jő vagy rossz munkájától is függ az, hogy a könyvek, amelyek az írók legjobb tudása szerint íródtak, mennyiben segítik elő ezt a harcot. Jó könyvtár-munkát vé­gezni annyit jelent, mint segíteni a szocializmus építését, mint har­colni azért, hogy a béke megma­radjon otthonaink felett, 4 jó könyvtáros segíti a termelőmunkát A jó könyvtáros arra törekszik, hogy a dolgozók minél szélest Pír- körű ismeretekre tegyenek szert, minél többet tudjanak, de ugyan­akkor azt is figyelembe veszi, hogy a termelt'« területén mik a soron- ;ovö feladatok, — melyek azok a könyvek, amelyeket feltétlenül meg kell ismertetni a dolgozókkal. Nem jó könyvtáros az például, aki az üzemekben nem adja oda a veze­tőknek Ázsejev „Távol Moszkvától” című regényét elolvasásra, aki az építőipari munkásokat nem ismer­teti meg a „Hajrá”-val, vagy a ,,Ce- ment”-tel; nem jó könyvtáros az, aki nem terjeszti széles körben a termelőszövetkezeti csoportoknál az , ,,űj barázdát szánt az eke” című könyvet, vagy Nyikolajeva ,.Ara- tás”-át. Dolgozó parasztságunk most a tavaszi munkálatokkal megkezdte a harcot a bőséges ter­mésért. A cél: minél többet ter­melni. Éppen ezért nem mindegy az, hogy dolgozó parasztjaink mi­lyen módszerekkel, milyen eljárá­sokkal termelnek. Könyvtárosaink fontos feladata, hogy minél több agrotechnikai szakkönyvet adjanak a dolgozó parasztok kezébe s meg­ismertessék azokkal a szovjet szép irodalmi művekkel, amelyek a kol­hozok, szovhozok életét, munkáját mutatják be. A mezőgazdasági munkák ideje alatt gondoskodni kell arról a könyvtárosoknak, hogy ebédidő alatt a könyvtár ak­tívái felolvassanak ezekből a köny­vekből egy-egy részletet, fejezetet. A feladatot természetesen csak ak­kor tudják ellátni könyvtárosaink, ha megszervezik aktívahálózatu­kat. Legyenek a könyvtárak akti­vistái az úttörők, a DlSz.-tagok és a legszorgalmasabb, leglelke­sebb olvasók. A könyvtármunka tapasztalatai nat. Azzal kezdte munkáját, hogy az iskola tanulóival hazaküldte a könyveket a szülök részére azzal az üzenettel, hogy olvassák el. S ma már maguk a felnőttek kere­sik fel a könyvtárat könyvekért. Hasonló jó muiikát végez a gávai könyvtáros, Isii Kdroly elvtárs is. Könyvtárosaink feladata, hogy megszerettessék a dolgozókkal a könyveket. Ezen a téren példamu­tató munkát végez a Balkány-aba- pÚsztál könyvtáros, ífzalai Anna elvtársnő. Sokat foglalkozik az ol­vasókkal s éppen, ezért olvasóinak szánna ma ipái- elérte a százhatra-1 .ff. VODOLAG1N: Hogyan harcolnak a falusi agitátorok a termelékenység emeléséért? Rendszeresen elbeszélget az olva­sókkal s mindenkor megkérdezi véleményüket az elolvasott köny­vekről. Ahol így megy a munka, ott nem lesz nehéz, megszervezni a mezőgazdasági munkálatok ideje alatt sem a rendszeres olvasást, fel ol va sóköröket. Igen sok hanyagság Is tapasztal­ható azonban még mindig a könyv, tármunka területén. Egyes tanú csalnk még mindig nem ismerték fel a népkönyvtárak óriási szere­ltét a dolgozó tömegek nevelésé­ben, tanításában. Nagykállóban, jfeliértón valósággal albérletbe adta ki a tanács a könyvtárakat a tömegszervezeteknek. így például Nagykállóban sem könyvtáros, sem könyvtárhelyiség nincaen, a köny­vek a szekrényben porosodnak Kótajban van ugyan könyvtáros, azonban a könyvek itt sem kerül­nek a dolgozók kezeihez. Kótaj­ban május elsején avatják fel a kultúrotthont. Gondoskodni kell arról is, hogy a könyvtár végre jó kezekbe kerüljön, méltó otthont kapjon a kultúr házban s megsze­ressék a könyveket a kőtaji dol­gozók is. A könyv a tudás forrása. Aki rendszeresen olvas, az jobban tud­ja munkáját végezni. Nem érdek, télén tehát sem a dolgozók, sem a falu vezetői szempontjából, hogy milyen a könyvtármozgalom a községben. Foglalkozzanak rend­szeresem tanácsaink a könyvtár- munkával és segítsék könyvtáro­sainkat hozzá a jó munka végző­PRISTYÁK JÓZSEFFÉ kön éti könyriáros, ij A sztálingrádi terület falusi kör­zeteiben mintegy 30.000 agitátor működik, akik közül több mint 12.000 kommunista és mintegy 0000 kómszomolista. A falusi értel­miség is tevékenyen rés'ztvesz a pn- litlkai -tömegmunkában. A kolho­zokban és szovhozokbau, a gép- és traktorállomások műhelyeiben, a traktorosbrigádokban, a szántó­földeken és a kolhozparasztok há­zában — mindenütt találkozhatunk az agitátorral. A SZK(b)P Központi Bizottsága határozata: „Az agitátoroktatás hiányosságairól és megjavításáról” elősegítette a sztálingrádi pártszer­vezetben a falusi agitátorok .mun­kájának javulását. A politikai :jimegmunkát változatosabban, talá­lékonyabban, érdekesebben és ma­gas eszmei színvonalon végzik. Az agitátorok mindegyike bizo­nyos tapasztalatot szerzett a poli­tikai tömegmunka t terén. A falusi pártszervezetek ezt a tapasztalatot általánosítják, minden agitátorral megismertetik, a politikai és szer­vező munka leghatásosabb módsze­reivel fegyverzik fel őket. Széles körben elterjedt a 'tértilet egyik legjobb agitátorának, Szjcsov elvtársnak agltáclós gyakorlata. A Szovjet Hadseregből hazatér­ve, Szjcsov elvtárs a múlt év kora­tavaszán olvasókör vezetője, a trak­torbrigád és földművesbrigád agi­tátora lett. Az agitátor a pártszervezet tit­kárával meghányva-vetve teendőit, részletes munkatervet állított össze. Először a földművelési brigádnál rendezett beszélgetést és A. Djomiu agronómust is meghívta. Az agitá­tor előadta, hogyan harcol a szov­jet nép az ötéves terv batáridő előtti teljesítéséért, beszélt a kol­hoz kötelességeiről. A beszéd meg­ragadta a hallgatókat. Itj ahova, Klimova, Szicsova csoportvezető- riők és Tolmacsov brigádvezető he­ves vitát kezdtek arról, hogyan le­het az őszi vetések ápolását javí­tani. Felszólalt Djomin agronómus is és részletesen kifejtette, mit kell tenni és hogyan lesz a termés gaz­dagabb. ha tavasszal megfelelően gondoskodunk az őszi búzáról, rozs­ról, • A brigád néhány nap múlva elvé­gezte a műtrágyaszórást, a talaj- javítást a vetés alá, s pontosan tel-; jesítette az. agronómus többi utasí­tását is. Azokon a részlegeken, amelyeken a magashozamú termés munkacsoportjai dolgoztak, táblá­kat állítottak. A táblákra kiírták a csoportvezetők nevét, hogy min-, denki lássa, kinek a gabonája nőj jobban, melyik csoport halad elől a versenyben, A kolhozparasztok serényen fog­tak a tavaszi vetéshez. Az agitátor két kis könyvtárat állított össze a traktorbrigád és a földművelési bri­gád számára, sakkot is adott, új­ságról gondoskodott, előre megírta és kifüggesztette n Jelszavakat a traktoristák mezei lakókocsijában. Az agitátor a traktoristákkal is beszélgetett. — A kolhozparasztok bíznak ben­netek. hogy jól végzitek a vetést — mondotta. — Igazoljuk ezt a bizal­mat ! Minden vezető versenyezzen a gyors munkáért és a jő vetésmi­nőségért. A tráktorbrigádnál a javaslat lelkes visszhangra talált. Mindenki konkrét kötelezettséget vállalt. A verseny megkezdődött. Előfordult, hogy a jó kezdemé­nyezés ellanylmlt. Kötelezettséget vállalni nem nehéz, de ha nem küz­denek a teljesítésért, ha nincs el­lenőrzés, akkor formálissá válik a verseny. Ezért az agitátor igyeke­zett a versenyt forróvá tenni, olyanná, hogy minden nap eiőre- liajísa az eiúbereket. Az agitátor megegyezett a traktorbrigád szám- vivőjével, lvlimovval, hogy a ma- • tatótáblftt napról-napra pontosan vezeti. A. traktoristák számára, akik a legjobb eredményt, érik el, vándor vörös zászlócskát: alapítottak. „Har­ci röplap” kezdett rendszerese« megjelenni. •A traktorbrigád csakhamar elhó­dította fiz alékszikovSzki gép- és traktorállomás vándor vörös zász­laját, a , kolhoz pedig a körzeti vándifr vörös zászlót. — örültek á fiúk. — beszélté el később Szjcsov elvtárs, — amikor megkapták a zászlót. Két napig lengett a mi traktoristáinknál. Á harmadik nap egy másik brigádnál; adták át, amelyik utóiért bennün­ket a versenyben. Ez persze báutíj volt. Egy „Harci röplap”-ot vettem old, a falra függesztettem és mind- ösze négy szót írtam rá: „HíjJ-a zászlónk, elvtársak?'1 — Este, mikor a mezei táborba mentem, már messziről heves vitád hallók j— a fiúk egymást, korhol­ják. Megnézem a „Harci iöplap”-ot, még egy sor kerül hozzá: „A zászló újra a miénk lesz!” Beszélgettem velük. Befejezésül azt mondottam: „Véssétek emléke­zetekbe, elvtársak, hogy a gép- és traktorállomás vörös zászlajáért minden traktorbrigád harcol. Nő­höz' lesz a zászlót, visszaszerezni, még nehezebb lesz majd megtar­tani.’’ A beszéd hatása igen nagy volt, A traktoristák munkájának mu­tatószámúi erősen megjavultak. Két nap múlva a zászlót isméd nekünk adták át. . .i-y­Hogyan használja fel az agitátor a tapasztalatcserét a termelés emelése érdekében A falusi agitátorok politikai tö- megmunká.iában nagy helyet kell az élenjáró tapasztalat népszerűsí­tésének szentelni. Ezt azonban ügyesen kell végezni, a hallgatók­hoz közelálló és érthető beszélge­tési anyagot kell összeválogatni. Asztahova elvtársnő, a novo- annenszki körzet Kaganovics kol­hozának agitátora, a nagy termé­sek mestere, akit « Munka Vörös Zászlaja érdemrenddel tüntettek ki, szívósan alkalmazza a mezőgaz­daság legjobbjainak munkatapasz­talatát. j — Mindnyájan tudjátok — mon­dotta Asztahova elvtúrsnő egyik beszélgetés alkalmával, — hogy a velünk versenyző szomszédos „Bol-i serisztszkoje Znamja” („Bolsevik zászló”) kolhoz két éve tartja az elsőséget. És miért? Azért, mert kitünően dolgoznak. Vegyük pél­dául Anasztázia Akszjonovát, a Szocialista Munka hősét, Akszjono- va földjén kitűnően alkalmazzák a mezőgazdasági technikát. Akszjo- íiovK, mikor a gabonát aratják,’ megköveteli, hogy nyomban elvé­gezzék a tarlóhántást is. És ha; megnézzük két-három hét múlva, már az őszi szántást is elvégeztél; Akszjonova részlegein. Egyszer megkérdeztem Akszjono­vát — folytatta Asztahova elvtárs. nő — miért tisztább és jobb nála-' tok a gabona? Hiszen mi sem dob* gozunk rosszul és mégis rosszabb a, gabonánk. Akszjonova azt feleltei ,,Csoportunkban elértük a legfon­tosabbat — a növények iránti sze­retetek Az én asszonyaim megta­nulták a növények ápolását, tudJ ják, mire van szükségük, ml hiány­zik, milyen állapotban vannak,”- Ez a dolog nyitja! Ezt kel! nekünk is megtanulnunk. Akszjo- ilova csoportjának tagjai jól felké­szülnek az aratásra. Az agitátor sok minden érdeke set beszélt a szomszédos kolhoz ta paszralatából és saját tapasztalata ból s a koihozparasztokat még tér melékenyebb és jobbminőségü man kára szervezte, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom