Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-20 / 92. szám
NÉPLAP 1953 ÁPRILIS 20; VASÁÉNAP PAKTÉPÍTÉS Leplezze le o dolgozók előtt o kóllósemjéni pórtszervezet a klerikális reakció mesterkedéseit E» elválaszthatatlan a tavaszi munkák jó elvégzésétől Bihari elv társnak a kállősem- jéni pártszervezet titkárának is a» * véleménye, hogy a klerikális reakció ügynökei, a régi rend hlyeivel együtt az, amerikai imperialls- ák legfőbb kiszolgálói, népi demokráciánk legnagyobb ^ellenségei. A titkár elvtárs véleménye csakhamar beigazolódik, ha valaki elbeszélget a községben dolgozó parasztokkal. A beszélgetések nyomán ruegláthata dolgozó nép ellenségének arca. lvriskó Elek az amerikai pestis- gengszterek, kolerabanditák barátja, támogatója! Arra vetemedett, hogy a szószéket, a gyóntatószéket használja fel aljas céljaira, Így akarja, a vallás leple alatt a hívőket a nép állama ellen fordítani s az amerikai imperialisták szekéréire fogni őket is. Milyen adatok bizonyítják elvijak lvriskó Elek görögkatoliku* pap igaza ábrázatát. Ez az ábrázat tathataüanul azt, hogy Krisko Elek a háborús gyújtogatok szövetségese, * dolgozó nép ellensége? Ezelőtt néhány esztendővel felkereste őt Hegedűs Mihályné, Gyónni akart. S az asszony a legnagyobb megrökönyödésére azt tapasztalta, hogy Kriskó egyáltalán nem a hitbéii dolgokkal foglalkozik, hanem a gyónás alatt nagyon, is politizál. Arra próbálta az asszonyt rábeszélni — akinek a férje már akkor ;s szorgalmas pártmunkás volt, — hogy akadályozza meg a férje párbmunkáját: 6 maga vegye át minden nap a Szabad Földet a postástól s azt dugja el, hogy ne kerülhessen a férje kezébe. Hasonlómódon „gyóntat” még má is Kriskó, Husvtt előtt Hegyes László a nagykállói gimnázium egyik diákja gyónt nála. Kriskó valósággal ráparancsolt, hogy ne menjen iskolába. Sőt, nem átallotta azt hazudni Hegyesnek, hogy van egy rendelet, amely szerint öt igazolatlan hiányzás iiem számít hiányzásnak. Mindezt azért tette és teszi Kriskó, mert nem akarja, hogy például Hegedtisné férje jó munkája nyomán virágzóbb és szebb lei-yen * dolgozó parasztok élete. Kém akarja azt, hogy Hegyes Laci, dolgozó parasztfiatal tanuljon, mérnök, vagy agronómus legyen belőle, ami az elmúlt rendszerben nem lehetett volna. Kriskó nem akar mást, mint aknamunkával akadályozni a szocializmus építését, segíteni az amerikai imperialistáknak egy harmadik világháború kirobbantásában. Kriskó azt akarja, hogy a kálló- semjéni dolgozó parasztok; újra a Kállay „nagyságos” igájába hajtsák fejüket, mint cselédek. Xevez- heti-e magát egy percig is a nép barátjának az olyan ember, aki olyan bitangokkal cimborái, mint dr. Tóth Miklós fasiszta volt ügyvéd, vagy Baráth volt csendőr?! A kállósemjéni dolgozó parasztok becsülettel dolgoznak, A tavaszi munkákat már 95 százalékban befejezték, mert azt akarják, hogy az idén nagyobb darab legyen a kenyér, Ám Kriskó azt akarja, hogy a kenyér sovány legyen, Azért rendezett például az elmúlt kedden]' háromszor is misét, amennyit ij húsvéti két napon sem. így pró-j hálta akadályozni a munkákat. Következetes harcot a klerikális reakcié eilen! Mindezt tudja a pártliikár elv- táf3, mégsem harcolnak elég következetesen a klerikális reakció sötét ügynökei ellen. A népnevelők mindennapi feladata lenne, hogy leleplezzék a* osztály ellenséget. Am a - épneveiöhálézat ezt a feladatot nem tudja ellátni. A pártUikár elvtárs albérletbe adta át a tanácsnak a népnevelőket s 6 maga nem ad érveket a klerikális reakció, az osztályellenség leleplezéséhez. Ugyanakkor a népnevelők között oda nem való ellenséges elemek is vannak. Ilyen például Kriskó Klek lánya, aztán Kun Károlyné, akinek a férje csendőr volt. l)e ott vau a népnevelők között Ignácz László tanító is, aki a legutóbbi politikai iskolai előadás után gyalázatos, felháborító antiszemita, fasiszta uszítóbeszédet tartott. Hogy ilyen eset előfordulhatott Kálíósemjén- ben, ez azt jelenti, hogy a pártszervezet megalkuszik az osztályellenség elleni harcban. Azt jelenti, hogy Kállósemjénben alszik az éberség, Nem fordít ketlő gondot a kálló- serajéni pártszervezet a párttagság eszmei-politikai színvonalának emelésére, marxista-leninista képzésére, pedig a tanulás nélkül nem te-, hot öntudatosan és következetesen harcolni az ellenség ellen. A községben mindössze két politikai iskola működött s most a tavaszi munkák megkezdésekor teljesen megszűnt az alapfokú politikai is kóla. A középfokú politikai Iskolára is mindössze S—10-cui járnak. Maga a párttitkár sem tamil, sőt előfordul, hogy a napisajtót sem olvassa el. Mindez hozzájárul ahhoz hogy a pártszervezet nem Ismerte fel. hogy az állam és egyház között létrejött megegyezést nem tartja be minden község papja, még dühüdtebben, még aljasabb módon próbál támadni az oszlúlyellenség, még fondorlatosabb eszközöket keres építőmunkánk megakadályozására. Tudnunk kell, hogy a papság jelentős része a megegyezés szellemében működik, de éberségünk egy percre sem szünetelhet! A pártszervezetnek az a feladata, hogy szervezze meg a népnevelő- hálózatot, elsősorban a becsületes, élenjáró dolgozó parasztokból tartsa felszínen az osztály-ellenség lelten! harcot. Mutassák meg a káliéi semjénl. népnevelők a Kriskó-féle imperialista ügynökök igazi ábrázatát. Knélkiil a harc nélkül nem tudja jól megoldani egyetlen feladatát sem a pártszervezet, enélkill nem tud szabadon és jól fejlődni, előrehaladni Kallóséin jón dolgozó parasztsága, Hogyan' mozdíthatják elő könyvtárosaink a tavaszi munkák sikerét ? Szép és megtisztelő feladat könyvtárosnak lenni most, amikor a népet szerető, a népért harcoló írók és költők, tudósok könyvelt adhatjuk a dolgozók kezébe. Ezek a könyvek elősegítik dolgozó népünk harcát, amely az ötéves terv megvalósításáért, a béke megőrzéséért folyik országszerte. A könyvtáros jő vagy rossz munkájától is függ az, hogy a könyvek, amelyek az írók legjobb tudása szerint íródtak, mennyiben segítik elő ezt a harcot. Jó könyvtár-munkát végezni annyit jelent, mint segíteni a szocializmus építését, mint harcolni azért, hogy a béke megmaradjon otthonaink felett, 4 jó könyvtáros segíti a termelőmunkát A jó könyvtáros arra törekszik, hogy a dolgozók minél szélest Pír- körű ismeretekre tegyenek szert, minél többet tudjanak, de ugyanakkor azt is figyelembe veszi, hogy a termelt'« területén mik a soron- ;ovö feladatok, — melyek azok a könyvek, amelyeket feltétlenül meg kell ismertetni a dolgozókkal. Nem jó könyvtáros az például, aki az üzemekben nem adja oda a vezetőknek Ázsejev „Távol Moszkvától” című regényét elolvasásra, aki az építőipari munkásokat nem ismerteti meg a „Hajrá”-val, vagy a ,,Ce- ment”-tel; nem jó könyvtáros az, aki nem terjeszti széles körben a termelőszövetkezeti csoportoknál az , ,,űj barázdát szánt az eke” című könyvet, vagy Nyikolajeva ,.Ara- tás”-át. Dolgozó parasztságunk most a tavaszi munkálatokkal megkezdte a harcot a bőséges termésért. A cél: minél többet termelni. Éppen ezért nem mindegy az, hogy dolgozó parasztjaink milyen módszerekkel, milyen eljárásokkal termelnek. Könyvtárosaink fontos feladata, hogy minél több agrotechnikai szakkönyvet adjanak a dolgozó parasztok kezébe s megismertessék azokkal a szovjet szép irodalmi művekkel, amelyek a kolhozok, szovhozok életét, munkáját mutatják be. A mezőgazdasági munkák ideje alatt gondoskodni kell arról a könyvtárosoknak, hogy ebédidő alatt a könyvtár aktívái felolvassanak ezekből a könyvekből egy-egy részletet, fejezetet. A feladatot természetesen csak akkor tudják ellátni könyvtárosaink, ha megszervezik aktívahálózatukat. Legyenek a könyvtárak aktivistái az úttörők, a DlSz.-tagok és a legszorgalmasabb, leglelkesebb olvasók. A könyvtármunka tapasztalatai nat. Azzal kezdte munkáját, hogy az iskola tanulóival hazaküldte a könyveket a szülök részére azzal az üzenettel, hogy olvassák el. S ma már maguk a felnőttek keresik fel a könyvtárat könyvekért. Hasonló jó muiikát végez a gávai könyvtáros, Isii Kdroly elvtárs is. Könyvtárosaink feladata, hogy megszerettessék a dolgozókkal a könyveket. Ezen a téren példamutató munkát végez a Balkány-aba- pÚsztál könyvtáros, ífzalai Anna elvtársnő. Sokat foglalkozik az olvasókkal s éppen, ezért olvasóinak szánna ma ipái- elérte a százhatra-1 .ff. VODOLAG1N: Hogyan harcolnak a falusi agitátorok a termelékenység emeléséért? Rendszeresen elbeszélget az olvasókkal s mindenkor megkérdezi véleményüket az elolvasott könyvekről. Ahol így megy a munka, ott nem lesz nehéz, megszervezni a mezőgazdasági munkálatok ideje alatt sem a rendszeres olvasást, fel ol va sóköröket. Igen sok hanyagság Is tapasztalható azonban még mindig a könyv, tármunka területén. Egyes tanú csalnk még mindig nem ismerték fel a népkönyvtárak óriási szereltét a dolgozó tömegek nevelésében, tanításában. Nagykállóban, jfeliértón valósággal albérletbe adta ki a tanács a könyvtárakat a tömegszervezeteknek. így például Nagykállóban sem könyvtáros, sem könyvtárhelyiség nincaen, a könyvek a szekrényben porosodnak Kótajban van ugyan könyvtáros, azonban a könyvek itt sem kerülnek a dolgozók kezeihez. Kótajban május elsején avatják fel a kultúrotthont. Gondoskodni kell arról is, hogy a könyvtár végre jó kezekbe kerüljön, méltó otthont kapjon a kultúr házban s megszeressék a könyveket a kőtaji dolgozók is. A könyv a tudás forrása. Aki rendszeresen olvas, az jobban tudja munkáját végezni. Nem érdek, télén tehát sem a dolgozók, sem a falu vezetői szempontjából, hogy milyen a könyvtármozgalom a községben. Foglalkozzanak rendszeresem tanácsaink a könyvtár- munkával és segítsék könyvtárosainkat hozzá a jó munka végzőPRISTYÁK JÓZSEFFÉ kön éti könyriáros, ij A sztálingrádi terület falusi körzeteiben mintegy 30.000 agitátor működik, akik közül több mint 12.000 kommunista és mintegy 0000 kómszomolista. A falusi értelmiség is tevékenyen rés'ztvesz a pn- litlkai -tömegmunkában. A kolhozokban és szovhozokbau, a gép- és traktorállomások műhelyeiben, a traktorosbrigádokban, a szántóföldeken és a kolhozparasztok házában — mindenütt találkozhatunk az agitátorral. A SZK(b)P Központi Bizottsága határozata: „Az agitátoroktatás hiányosságairól és megjavításáról” elősegítette a sztálingrádi pártszervezetben a falusi agitátorok .munkájának javulását. A politikai :jimegmunkát változatosabban, találékonyabban, érdekesebben és magas eszmei színvonalon végzik. Az agitátorok mindegyike bizonyos tapasztalatot szerzett a politikai tömegmunka t terén. A falusi pártszervezetek ezt a tapasztalatot általánosítják, minden agitátorral megismertetik, a politikai és szervező munka leghatásosabb módszereivel fegyverzik fel őket. Széles körben elterjedt a 'tértilet egyik legjobb agitátorának, Szjcsov elvtársnak agltáclós gyakorlata. A Szovjet Hadseregből hazatérve, Szjcsov elvtárs a múlt év koratavaszán olvasókör vezetője, a traktorbrigád és földművesbrigád agitátora lett. Az agitátor a pártszervezet titkárával meghányva-vetve teendőit, részletes munkatervet állított össze. Először a földművelési brigádnál rendezett beszélgetést és A. Djomiu agronómust is meghívta. Az agitátor előadta, hogyan harcol a szovjet nép az ötéves terv batáridő előtti teljesítéséért, beszélt a kolhoz kötelességeiről. A beszéd megragadta a hallgatókat. Itj ahova, Klimova, Szicsova csoportvezető- riők és Tolmacsov brigádvezető heves vitát kezdtek arról, hogyan lehet az őszi vetések ápolását javítani. Felszólalt Djomin agronómus is és részletesen kifejtette, mit kell tenni és hogyan lesz a termés gazdagabb. ha tavasszal megfelelően gondoskodunk az őszi búzáról, rozsról, • A brigád néhány nap múlva elvégezte a műtrágyaszórást, a talaj- javítást a vetés alá, s pontosan tel-; jesítette az. agronómus többi utasítását is. Azokon a részlegeken, amelyeken a magashozamú termés munkacsoportjai dolgoztak, táblákat állítottak. A táblákra kiírták a csoportvezetők nevét, hogy min-, denki lássa, kinek a gabonája nőj jobban, melyik csoport halad elől a versenyben, A kolhozparasztok serényen fogtak a tavaszi vetéshez. Az agitátor két kis könyvtárat állított össze a traktorbrigád és a földművelési brigád számára, sakkot is adott, újságról gondoskodott, előre megírta és kifüggesztette n Jelszavakat a traktoristák mezei lakókocsijában. Az agitátor a traktoristákkal is beszélgetett. — A kolhozparasztok bíznak bennetek. hogy jól végzitek a vetést — mondotta. — Igazoljuk ezt a bizalmat ! Minden vezető versenyezzen a gyors munkáért és a jő vetésminőségért. A tráktorbrigádnál a javaslat lelkes visszhangra talált. Mindenki konkrét kötelezettséget vállalt. A verseny megkezdődött. Előfordult, hogy a jó kezdeményezés ellanylmlt. Kötelezettséget vállalni nem nehéz, de ha nem küzdenek a teljesítésért, ha nincs ellenőrzés, akkor formálissá válik a verseny. Ezért az agitátor igyekezett a versenyt forróvá tenni, olyanná, hogy minden nap eiőre- liajísa az eiúbereket. Az agitátor megegyezett a traktorbrigád szám- vivőjével, lvlimovval, hogy a ma- • tatótáblftt napról-napra pontosan vezeti. A. traktoristák számára, akik a legjobb eredményt, érik el, vándor vörös zászlócskát: alapítottak. „Harci röplap” kezdett rendszerese« megjelenni. •A traktorbrigád csakhamar elhódította fiz alékszikovSzki gép- és traktorállomás vándor vörös zászlaját, a , kolhoz pedig a körzeti vándifr vörös zászlót. — örültek á fiúk. — beszélté el később Szjcsov elvtárs, — amikor megkapták a zászlót. Két napig lengett a mi traktoristáinknál. Á harmadik nap egy másik brigádnál; adták át, amelyik utóiért bennünket a versenyben. Ez persze báutíj volt. Egy „Harci röplap”-ot vettem old, a falra függesztettem és mind- ösze négy szót írtam rá: „HíjJ-a zászlónk, elvtársak?'1 — Este, mikor a mezei táborba mentem, már messziről heves vitád hallók j— a fiúk egymást, korholják. Megnézem a „Harci iöplap”-ot, még egy sor kerül hozzá: „A zászló újra a miénk lesz!” Beszélgettem velük. Befejezésül azt mondottam: „Véssétek emlékezetekbe, elvtársak, hogy a gép- és traktorállomás vörös zászlajáért minden traktorbrigád harcol. Nőhöz' lesz a zászlót, visszaszerezni, még nehezebb lesz majd megtartani.’’ A beszéd hatása igen nagy volt, A traktoristák munkájának mutatószámúi erősen megjavultak. Két nap múlva a zászlót isméd nekünk adták át. . .i-yHogyan használja fel az agitátor a tapasztalatcserét a termelés emelése érdekében A falusi agitátorok politikai tö- megmunká.iában nagy helyet kell az élenjáró tapasztalat népszerűsítésének szentelni. Ezt azonban ügyesen kell végezni, a hallgatókhoz közelálló és érthető beszélgetési anyagot kell összeválogatni. Asztahova elvtársnő, a novo- annenszki körzet Kaganovics kolhozának agitátora, a nagy termések mestere, akit « Munka Vörös Zászlaja érdemrenddel tüntettek ki, szívósan alkalmazza a mezőgazdaság legjobbjainak munkatapasztalatát. j — Mindnyájan tudjátok — mondotta Asztahova elvtúrsnő egyik beszélgetés alkalmával, — hogy a velünk versenyző szomszédos „Bol-i serisztszkoje Znamja” („Bolsevik zászló”) kolhoz két éve tartja az elsőséget. És miért? Azért, mert kitünően dolgoznak. Vegyük például Anasztázia Akszjonovát, a Szocialista Munka hősét, Akszjono- va földjén kitűnően alkalmazzák a mezőgazdasági technikát. Akszjo- íiovK, mikor a gabonát aratják,’ megköveteli, hogy nyomban elvégezzék a tarlóhántást is. És ha; megnézzük két-három hét múlva, már az őszi szántást is elvégeztél; Akszjonova részlegein. Egyszer megkérdeztem Akszjonovát — folytatta Asztahova elvtárs. nő — miért tisztább és jobb nála-' tok a gabona? Hiszen mi sem dob* gozunk rosszul és mégis rosszabb a, gabonánk. Akszjonova azt feleltei ,,Csoportunkban elértük a legfontosabbat — a növények iránti szeretetek Az én asszonyaim megtanulták a növények ápolását, tudJ ják, mire van szükségük, ml hiányzik, milyen állapotban vannak,”- Ez a dolog nyitja! Ezt kel! nekünk is megtanulnunk. Akszjo- ilova csoportjának tagjai jól felkészülnek az aratásra. Az agitátor sok minden érdeke set beszélt a szomszédos kolhoz ta paszralatából és saját tapasztalata ból s a koihozparasztokat még tér melékenyebb és jobbminőségü man kára szervezte, a
