Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-17 / 89. szám

NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 17, CSÜTÖRTÖK DARWIN KÁROLY Holnap, április 18-án a Ma­gyar Természettudományi Társu­lat nyíregyházi szervezete Darwin Karoly halála 70 éves évfordu­lója előestéjén ünnepséget ren­dez este hat órai kezdettel a József Attila kultúrotthonban. Az emlékest előadója debreceni egyetemi tanár lesz. Az előadást kultúrműsor követi. Hét évtizede annak, hogy Darwin Károly 18S2 április 19-én, életének 74. évében meghalt. A Szovjetunió­tól kapott szabadságunk tette lehe­tővé, hogy ez az évforduló ínegülése nem csupán tudós társaságok ma­gánügye, hanem a széles dolgozó tömegeké. Mindazoké, akik a hala­dásért harcolnak. Darwin Károly a íejlödéstan egyik legnagyobb mes. tere. Munkássága, hibái mellett is, döntő változást jelentett a tudo­mány történetében. Jelenünk hala­dó, alkotó biológiája az ő tanítá­saiban, eredményeiben találja meg, mint Lenin elvtárs írta: ,.a kifo­gástalan tudományos alapot.” Az emberiség régi nagy problé­mája az élővilág, a fajok, az embe­rek eredetének kérdése. Ám az egy­házi uralom, a papi mesék, az ink­vizíció máglyáinak füstje évszáza­dokon keresztül tilalmas ködbe hurkolta ezeket a problémákat. — Darwin Károly előbb orvosnak, majd papnak tanult, de egyik sem Jelt belőle, hanem természetkutató, természettudós. Angliából 22 éves korában, 1831 december 27-én in­dult földkörüli útjára a Beagle nevű hajón és 1830 október 2-án tért vissza, öt világrészt érintett, három óceánt járt be és úgy a kontinenseken, mint a szigetvilág­ban ásványokat gyűjtött, kutatta a növény és állatvilágot. Hazatérése után hosszabb ideig rendszerezte és tanulmányozta a gyűjtött anyagot és számos ezen alaiiuló munkát írt. Uj, forradalmi megállapításaira, amelyekért élete végéig helytállt, jellemző e mondása : ”... a szer­ves világ minden változása a ter­mészet törvényei alapján jön létre, nem íredig csodás beavatkozás kö­vetkeztében.” Alapvető munkájáról, az 1859-ben kiadott „A fajok ere­detéről”, Marx azt írja, hogy „erős csapást mért a metafizikus termé­szetszemléletre, bebizonyítva, hogy az egész mai szerves világ, a nö­vények, az állatok, valamint az ember is millió éven át tartó fejlő, dés eredménye.” És éppen ezért, már Darwin életében megindult az erős bare tanaival szemben az egy­házak szellemi vezetésével, az anti- darwinisták közreműködésével. Jel­lemző: Wilbeforee anglikán püspök, korának egyébként kiváló matema­tikusa, az egyik társadalmi egyesü­let Darwin első művének megjele­nése után tartott ülésén ezzel a kérdéssel fordult Huxleyhez, a ki­váló angol zoológushoz: vájjon nagyapai, vagy nagyanyai ágon tartja rokonságát a majmokkal? Mire Huxley a püspök szavaira a következőket válaszolta: ,-Egyj cseppet sem szégyenlem, hogy a majmokkal vagyok rokonságban. — Ellenben szégyenleni az olyan em­ber atyafiságát, aki magas intelli­genciáját, mint a püspök úr, arra használja, hogy az igazságot elho­mályosítsa és olyan dolgokról vi­tatkozzék, amiket nem ismer!”Ám hiába volt a klerikális reakciónak, a reakciós áltudósoknak minden­féle gyalázatos mesterkedése, ha­zugsághalmaza — Darwin igazsá­gát nem tudták homályban tar­tani. Darwin volt az első, aki be­bizonyította, hogy az élőlények eredete közöis. az ősi fajok a körül­mények hatására alakulnak át ál­landóan más és más fajokká és tá­volodtak el az eredeti alakoktól. Darwin állításait igazolják az ása­tások, az átmeneti fajok, de az embriológia ma már tömegesen megfigyelhető tényei is, amelyek elseprik a klerikális, idealista állí­tásokat és szilárdan bizonyítják a fejlődés vitathatatlan tényét. Darwin tanításainak voltak hi­bái, fogyatékosságai is. Nem sike­rült felfedeznie a változékonyság okait s az öröklődés természetét sem volt képes helyesen megma­gyarázni. Megállapította a fejlő­dést, de azt már nem, hogy a fej­lődés ugrásszerű minőségi változás, hoz, forradalmi változáshoz vezet. Micsurin rakta le a szervezetek szakaszos fejlődéséről szóló elmélet alapjait s a szakaszos fejlődés el­mélete gyakorlati alkalmazását Li- szenko dolgozta ki. A szovjet ter­mészettudósok a darwini tanokat megtisztították s a természetátala- kítás nagyszerű eredményeivel iga­zolják a nagy természettudós igaz­ságait — ma már a gyakorlatban, a megvalósult szocializmus országá­ban ! S a szovjet tudósok azért fej. lesztliették tovább a darwini tano­kat, mert a marxizmus-len in izmus alapján állottak. Micsurin mon­dotta : „A tudomány teljes újjá­alakítása csakis Marx, Engels, Le­nin, Sztálin tanításai alapján le­hetséges.” Mi magyar dolgozók is, akik már szabad országban folytatjuk a har­cot a természet ellen, akik a Tisza- löki Erőmű építésével munkába fogják a vizet, akik megterméke­nyítik a földeket, új növényeket honosítanak meg — tisztelettel em. lékezünk meg Darwin Károly mun­kásságáról, a nagy tudós halálá­nak hetvenedik évfordulóján. Tornai Imre, természettudományi szakosztály- vezető. Takarékossági versenyt kezdett a nyíregyházi és nagyhalászt tanács Dolgozóink felismerték a takarékos- ság nagy építő jelentőségét és epr: más után születnek a takarékossági mozgalmak, mint a- Gazda-mozgalom, a beruházási takarékossági mozga­lom. az egyéni takarékossági moz­galom. Most a nyíregyházi városi ta­nács takarékossági bizottsága egyéni takarékossági versenyre hívta ki az ország összes városi tanácsáhak taka­rékossági bizottságát. A városi tanács takarékossági bi­zottsága vállalta, hogy a betétköny­vek és takarék bélyegek eladását nem- csak a tanács dolgozói között fogja propagálni, hanem kiterjeszti azt a tanácshálózaton keresztül a város dol­gozói felé is. Ugyanilyen tartalmú versenyfelhívás történt a nagyhalá- szi községi tanács takarékossági bizottsága részéről a megye községei felé. Dolgozó népünk szívesen takaré­koskodik bátran helyezi el megtaka­rított pénzét a nép bankjában, az Országos Takarékpénztárnál . és a postákon, mert tudja azt, hogy erős, értékálló, jó forintunk van, mely a dolgozók országában a. dolgozók ja­vát szolgálja. A nyereményekben és névértékekben kisorsolt államkölcsön- kötvények százezrei is azt bizonyít­ják. hogy bátran építhetünk a Párt és Rákosi elvtárs szavára. Éppen ezért ne keltsük el minden pénzün­ket egyszerre, gondoljunk előre nem látott kiadásokra, amelyeknél jól jön a megtakarított készpénz. Vált­sunk kamatozó, vagy nycrcménybe- tétkönyvet. .A kamatozó betétkönyv­vel elhelyezett pénz havonta kamato­zik, míg a nyereménybetétkönyv tu­lajdonosai időközönként sokszorosát nyerhetik vissza az elhelyezett pén­züknek. Legyen példa minden község taka­rékossági bizottsága előtt a nagyha- láiszi és a nyíregyházi versen yí el hí­vás ! Perccsényi Jenő, az OTP. nyíregyházi fiókjának vezetője. Hirdetmény a beszolgáltatás! kiskönyvek kiadásáról A burgonyatermés fokozásának lehetőségei a laza homoktalajokon Irta: Weslsik Vilmos, Rossuth-díjas tudományos kutató S A burgonya termésnagyságá- ra döntő befolyást gyakorol a talaj tápanyagkészlete. Ennek növelése a gazdaságosság és oksze­rűség határáig a legfőbb felada­tunk. A jó burgonyatermés eléréséhez feltétlenül szükséges a rendszeres szervestrágyázás. Ez egymagában is tekintélyes mennyiségű termés- többletet biztosít. Ha azonban ki­magasló terméseket akarunk el­érni, akkor feltétlenül szükség van műtrágyázásra is. Kimagasló ter­méseket elérni népgazdaságunk legfőbb érdeke, nemcsak közellátás szempontjából, hanem azért is, mert a mai szükségletek sokoldalúak, en­nélfogva több növénynek kell he­lyet kiszorítanunk a meglevő vetés- területen. így tehát kisebb térre szorul a burgonya eddigi vetéste­rülete és ezt a kisebbített vetéste­rületet csakis a nagyobb burgonya- termésekkel tudhatjuk kiegyensú­lyozni. Xcm lesz érdektelen, ha elősoro­lom. hogy a laza homoktalajokon melyik szervestrágyának van a leg­jobb hatása a burgonya termésére? Erre a kérdésre akkor adom meg a legmeggyőzőbb feleletet, ha elő­sorolom, hogy a nyíregyházi Ho­mokkísérleti Telep futóhomokdomb- juin, melyik szervestrágya adta a legnagyobb burgonyaterméseket. Hogy erre tárgyilagosan felelhes­sek, leírom a gyakorlatban figye­lembe vehető szervestrágyázások hatását a burgonyára. Az elősoro- lás alkalmával először kimutatom azt. hogy a szervestrágyák pusztán önerejükre támaszkodva, tehát a műtrágyák segítségének igénybevé­tele nélkül, milyen burgonyatermé­sek elérésére voltak képesek és utána elősorolom azokat az adato­kat, amelyek feltüntetik a szerves­és műtrágyák együttes hatásút. 0 összehasonlító alapul az * 1941. évtől 1950. évig terje­dő időszakot veszem és így 10 évi átlagban kimutatom a burgonyater­méseket kát. lioldankint. A régi szabolcsi gazdálkodási rendszerben, tehát a kísérleti gaz­daságunk I. számú homoki vetés­forgójában — ahol a talaj egyhar- mad része évente pihen, de trágyú zást nem kap — a burgonya termé­se 27.25 q. A VII. számú szalma- trágyás, de nem műtrágyázott ve­tésforgóban a burgonya 50.95 q terméssel fizetett. A X. számú is­tállótrágyázott, de nem műtrágyá­zott vetésforgóban a burgonya ter­mése 53.65 q. Ezzel szemben a XV. számú tarlózöldtrágyázott, de nem műtrágyázott vetésforgóban a bur­gonya 63.04 q termést adott. Amint látható, 10 évi átlagban kát. holdankint a zöldtrágya fo­kozta a legjobban a. burgonya ter­mését. De az évtizedes kísérletek teljes összhangban vannak a gya­korlati tapasztalatokkal is. Ugyan-, is a nagyüzemi gazdálkodásban is évek óta általános tapasztalat az, hogy a burgonya rendkívül szereti a zöldtrágyát, bátran állítható, hogy jobban meghálálja azt, mint az Istállótrágyát. Ez a megállapí­tás természetesen elsősorban a bur­gonyára vonatkozik a laza homok­talajokon. Ezek után nézzük meg, hogyan alakult a burgonya termése tízévi átlagban kát. holdankint. hogyha a szervestrágyúklioz foszforsav és káli műtrágyát adtunk. A nyíregy­házi Homokkísérleti Telep futóbo- mokdombjain az V. számú szalma- trágyás vetésforgó burgonyatermése 61.54 q. A XI. számú istálló- és műtrá- gyás vetésforgó pedig 63.OS q bur­gonyatermést adott. Ezekkel szemben a XIII. számú tarlózöldtrágyázott és mtttrágyá- zot vetésforgó burgonyatermése 78.90 q. Amint látható, bármelyik mód­szert is vesszük bírálat alá, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a zöld­trágyázás fokozta a legjobban a burgonya termését. Ugyanis a mű­trágyázás javára a terméstöbblet tízévi átlagban kát. holdankint az V. számú szalmatrágyas vetésfor­góban 10.59 q, a XI. számú istál- lótrágyás vetésforgóban 9.43 q és a XIII. számú tarlózöldtrágyás vetés­forgóban 15.86 q. Pedig figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a tiszántúli homok vidéken tízévi időszakot alapul- véve, a gabonatarlóba vetett csil­lagfürt zöldtrágyának csak 3 évben sikerül jól, 3 évben közepesen, 2 évben gyengén és 2 évben pedi rosszul, vagyis sehogysem. Tehát tízévi Időszakból csak 6 évben ad a tarlóba vetett csillagfürt érdem­leges zöldtrágyatömeget és mégis milyen nagyszerű annak talajter­mékenyítő hatása! Ennek alapján bátran merem ki­mondani, hogy ahol a csillagfiirt termesztése sikeres, ott a burgonya alá elsősorban zöldtrágyát és fosz­forsav-, valamint kall műtrágyát adjunk. így tehát az istállótrágyát in­kább más növényeknek biztosítsuk, annyival is inkább, mert az istálló­trágyából sehol nicsen sok és ezt bizony takarékos beosztással kell felhasználnunk. Az istállótrágyát elsősorban kukorica, répa, ipari és kereskedelmi, valamint szálastakar- mányfélék alá biztosítsuk, különö­sen abban az esetben, ha utóbbia­kat kettős termesztés alakjában karoljuk fel. nri A leírt szervestrágyás vetés- I ” I forgókban a kimutatott ter­méstöbbletet kát. holdankint 100 kg szuperfoszfáttal és 40 kg káli­sóval értük el. így tehát a műtrá­gyázás Igen szép tisztajövedelmet biztosít. De ez arra figyelmedet minket, hogy jövedelmező termés­többlet csakis úgy érhető el, ha egy vetésforgó keretében rendszere­sen alkalmazunk szervestrágyázást és ezt kiegészítjük okszerű műtrá­gyázással. Laza homokon csakis a két trágyázási rendszer együttesen biztosítja a kimagasló burgonya- terméseket. 1 (Folytatjuk.) A Városi Tanács végrehajtóbizott- sága értesíti a területéhez tartózó mindazon termelőket, akiknek föld. jük a 800 négyszögölet meghaladja (szőlőnél 400 négyszögöl), hogy az 1952—53. évi beadási kötelezettségét minden termelővel április 15—30. között fogjuk megtárgyalni. A tár­gyalásra a város 4 belső kerületé­ben minden termelő idézést fog kap­ni, amelyen pontosan meg lesz hatá­rozva a tárgyalás napja és órája. A tárgyaláshoz mindenki feltétlenül hozza magával: Tavalyi beadási kiskönyvét, vételi­jegyeit (tavalyit és ideit), termelési szerződéseit, földjére vonatkozó összes iratait és papírra leírva vetésterü­leti adatait, pontosan részletezve, hogy miből mennyit vetett (a saját művelésében lévő földjén.) Az 5 hol­don aluli termelők, amennyiben kei. tőnél több 12 éven aluli gyermek van saját eltartásukban, gyermekeik­re vonatkozó igazoló okmányaikat is hozzák magukkal. A város külső területei: Felsősima, Vajda körzet, Város-déli körzet, Vá. ros-észak körzetben f. hó 19-én kezd­jük a fenti munkálatokat, ahova idézést nem küldünk ki, hanem a ta­nyafelelősök, mezőőrök, albizottsági tagokon keresztül fogunk minden tér melót kiértesíteni a pontos megjele­nésről. Külső körzetek beosztása, a megtárgyalás helye és ideje FELSŐSIMA TANÁCSHÁZ: IV 19. Felsősima I. körzet, IV. 21. Felsősi­ma II. körzet, IV. 22. Felsősima III. körzet, IV. 23. Felsősima IV. körzet, IV. 24. Nagylapos, Alsóbadur, Lóczi bokor, IV. 25. Kordován bokor, Bá­lint bokor, IV. 26. Alsósima, IV. 28. II. Manda bokor. VAJDABOKORI TANÁCSHÁZ: IV­I9. István és Pólyák bokor, 21. Róka és Benkö bokor, 22. Debrö és Varga bokor, 23. Kazár és Súlyán bokor, 24. Kovács és Zombori bokor, 25. Sze­les, Cerhát és János bokor, 26. Mo­hos, Bedő, Nádas és Vajda bokor. FELSŐ PÁZSIT ÁCS LAJOS HÁZÁ­NÁL: IV. 19. Felsöpázsit I- körzet, 21. Felsöpázsit II. körzet, 22. Füzes bokor, 23. Felsöbadur, 24. I. és II. Cugos, 25. Antal bokor. VÁROSI TANÁCS BEGYŰJTÉSI OSZTÁLYA: 26. örökösföld I. szakasz, 28. örökösföld II. szakasz és Szabad­ság bokor. BORBÁNYA KULTURHÁZ: IV. 19, Borbánya I. körzet. BORBÁNYA KULTURHÁZ: IV. 21. Borbánya II. körzet, 22. Borbánya III. körzet. 23. IV. körzet, 24. örö­kösföld IV., V. szakasz, 25. Rozsrét szőlő, 26. Rozsrét bokor I. cs II., 28. Kisteleki bokor, 29. Ujkisteleki szőlő és ókisteleki szőlő. I. MANDA KECYER JÓZSEF LA­KÁSÁN: IV. 21. Alsópázsit, 22. Sala. mon bokor és Szélső bokor, 23. Újte­lek-bokor, 24, I. és III. Manda bo­kor. VÁROSI TANÁCS BEGYŰJTÉSI OSZTÁLYA: IV. 25. Örökösföld III. szakasz. Városi Tanács. Nagyobb fegyelmet az lipítők labdarúgó- csapatánál Mi, a nyíregyházi Építők csapatá­nak szurkolói nagy figyelemmel kí­sérjük kedvenc csapatunk szereplését. A csapat az eddigi mérkőzéseken be­bizonyította, hogy méltó erre a biza­lomra. Hatalmas lelkesedéssel küztíe- nek egyes mérkőzéseken s ilyenkor mi, szurkolók örömmel figyeljük csa­patunk játékát. Azonban kiterjed a figyelmünk másra is. A vasárnapi perocesi mérkőzésen nem azt a játé­kot mutatta a csapat, melyet joggal elvárhattunk volna tőle. Ennek is megvan az oka; a fegyelmezetlenség. Vasárnap reggel a vonat indulása előtt a csapat tagjai az edzővel kar­öltve előre „ittak a medve bőrére". Egy sportembernek tudnia kell, hogy nemcsak a mérkőzés előtt, de hétköz­ben is vigyázni kell erre a veszélyes „szórakozásra". Ezért arra szeretnénk kérni a vezetőséget, hogy vigyázzon nagyobb gopddal a csapatra és ellen­őrizze a játékosokat nemcsak az ed­zéseken, hanem más alkalmakkor is. Mi nyíregyházi Épitők-szurkolók azt akarjuk, hogy a csapat méltóképpen képviselje Szabolcs-Szatmár megye labdarúgócsapatát az NB II. keleti- csoportjában. A nyíregyházi Építők szurkolói. UJ TORNASZERREL GAZDAGODOTT AZ UJFEHÉRT6I ISKOLA Az űjfehértói II. számú iskolában ünnepélyesen adták át rendeltetésé­nek a társadalmi úton létrehozott 2500 forint értékű tornaszcrállványt. A tornaszerállványhoz szükséges fa­anyagot a községi tanács biztosította, míg a szükséges munkákat a gépállo­más dolgozói, valamint Cönczi Mik lös és fia készítették cl. HOVÁN JÓZSEF, Néplap levelező. RÖPLABDA Vasárnap, április 20-án indul a megyei röplabdabajnokság. A röplab- tíabajnokságra a következő női osa- patok neveztek be: Ny. Petőfi, Ny. Lokomotiv, Ny. Épitök, Ny. Vörös Meteor, Tiszalöki Építők, Nagykállói Kinizsi, valamint a Kisvárdai Loko­motív. A következő férfi csapatok rie. veztek be a bajnokságra: Ny. Petőfi, Ny. Lokomotív, Ny. Épitök, Ny. Vö­rös Meteor, Ny. MTSE, Kisvárdai PC. tőfi, Kisvárdai Fáklya, TisztMökí Épí­tők, Mszalkai Építők és a Nagykállói Kinizsi. Kűdióműsor ÁPRILIS 17. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek. Lapszemle. 6.00: Falurádió. 6.45: Hí­rek.’ 7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: A rendőrségen. Készlet Dévy Tibor ..Felelet“ c. regényének II. köteté­ből. 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: Hanglemezek. 13.15: Népi de­mokráciák muzsikájából. 14.00: Idő­járás- és víz áll ás jelentés. 14.15: A Rádió Gyermekujság műsora. 14.50: Egy bányász útja. Irodalmi riport. 15.30: Magj^ar népzene. 16.15: Rá­dió Politikai Kör. (üzemi). A kleri­kális reakció népi demokráciánk el­lensége. IV. rész. 16.45: Hanglemezek. 17.00: Külpolitikai kérdésekre vála­szolunk. 17.50: Ifjúság Hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát! 18.00: A Néphadsereg Híradója. —- 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Hangos Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Mozart: Copi fan tutte. Opera. 22.15: Hírek. Sport 24.00: Hírek. PETŐ FI-RÁ DIÓ: 6.00: Hangleme­zek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.00: Vidám kórusművek. 7.35: Hang­lemezek. 8.30: A Szovjetunió a szo­cializmus országa.. 8.40: Hangleme­zek. 9.20: Orosz nyelvlecke az álta­lános iskola második orosz könyve alapján. 9.40: Uttörő-sporthíradó. — 10.00: Hírek. 10.10: Magyar kama­razene. 10.50: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. 15.00: Fiatalok zenei újságja. 15.30: Brahms-dalok. 15.50: Úttörő-mikrofonnal az ország­ban. 16.10: A Rádió szórakoztató ze­nekara játszik. 16.40: ..Ránk moso­lyog öröm s remény.“ Verses, zenes összeállítás. 17.00: Hanglemezek. —. 17.30: Hírek. 17.40: A termelőszövet­kezetek kötelezettsége a nép állama iránt. 17.55: Hanglemezek. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyőre József Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa György-u. S. Tel.: 13-70 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Nyiregyházi-nyomda, Nyíregyháza, Dózsa Oyörgy-u 5. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom