Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-16 / 88. szám
1902 ÁPRILIS 10, SZERDA NÉPLAP A moszkvai tanácskozás megmutatta, Iiogv a gazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem akadályozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesítését Befejeződött a moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia Moszkva, április 13. (TASZSZ) A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet április 12-éa este tartotta záróülését. Az értekezlet teljes lilése elfogadta a nemzetközi gazdasági értekezletről közzéteendő kommünikét, amely a többi között ezeket mond- ja: „Moszkvában április 3-tól 12-lg folyt le a gyáriparosok, kereskedők, közgazdászok, szakszervezeti és szövetkezeti funkcionáriusok nemzetközi gazdasági értekezlete. Az értekezlet megvitatta az emberek életfeltételei megjavításának lehetőségeit a különböző országok és különböző rendszerek békés együttműködésének segítségével, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése útján. Az értekezleten 41) országból 471-en vettek részt. A 49 ország a következő: Ausztrália. Ausztria, Albánia, Argentína, Belgium, Burma, Bulgária, Brazília, Nagy- Britannia, Magyarország, Venezuela, Vietnam^ Német Demokratikus Köztársaság, Hollandia, Görögország, Dánia, Egyiptom, Nyugat- Németország, Izrael, India, Indonézia, Irán, Iziand, Olaszország, Kanada, Kínai Népköztársaság, Ciprus, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Libanon. Luxemburg, Mexico, Mongol Népköztársaság. Norvégia. Pakisztán, Paraguay, Lengyelország, Románia, Amerikai Egyesült. Államok, Szovjetunió, Urugay. Finnország, Franciaország, Ceylon, Csehszlovákia, Chile, Svájc, Svédország, Japán. Az értekezlet minden oldalról Megvizsgálta a világkereskedelem mostani állapotát és megállapította, hogy „a nemzetközi helyzet különösen az utóbbi években erősen romlott és ez növelte az országok közti kereskedelmet gátló mesterséges akadályokat. Megromlottak az országok közti hagyományos kereskedelmi kapcsolatok, nagy kárt szenvedett a Nyugat és Kelet közti csere.’’ i A kommüniké ezután rámutat: a világkereskedelem akadályozása komoly kárt okoz sok ország gazdasági fejlődésének, majd így folytatja : „Az értekezlet széleskörű és szabad eszmecsere eredményeképpen megállapította, hogy a nemzetközi kereskedelem volumene jelentékenyen növelhető és hogy az országok közti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése előnyös lenne a gyáriparosok, a kereskedők, a földművelők számára. Az országok közti kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elősegítené valamennyi ország gazdasági erőforrásainak jobb kihasználását, a foglalkoztatottság fokozását és a lakosság széles tömegei életszínvonalának emelését. A tanácskozás különböző országokból érkező résztvevőinek kijelentéseiből megállapítható volt. hogy a gazdasági és szociális rendszerek különbözősége nem akadályozza az egyenlőségen és kölcsönös előnyön alapuló nemzet-közi gazdasági kapcsolatok k iszét-es i tését. A z értekezleten nagy és konkrét lehetőségek mutatkoztak a nyugat- európai országok, az VSA, Kanada, a latinamerikai, ázsiai, afrikai országok, a Szovjetunió Kína, és a. kelet- és középeurópai országok közti kereskedelem fejlesztésére. Az értekezlet munkája megmutatta, hogy a kevésbbé fejlett országok gazdasági haladása, gépekkel és ipari felszereléssel való ellátása, éppúgy, mint az általuk exportált nyersanyagok és az általuk importált készáruk ára közti kölcsönösen előnyös viszony lét fontosságéi a nemzetközi kereskedelem fejlődése és a békés gazdasági együttműködés szempontjából. Az értekezletnek az a véleménye, hogy a kevésbbé fejlett országok gyors iparosítása és az ezt szolgáló nemzetközi együttműködés nagyon is szükséges és azt mindenképpen elő kell segíteni.” A kommüniké a továbbiakban elmondja hogy az értekezlet résztvevői javaslatot tettek a nemzetközi kereskedelem volumenének növelésére. majd rámutat: az értekezlet munkájának időszaka alatt a különböző országok kereskedelmi köreinek képviselői személyes kapcsolatot teremthettek, széles alapon megvitathatták az őket érdeklő kérdéseket és kereskedelmi megbeszéléseket folytathattak. Ennek a tárgyalásnak eredményeképpen különböző országoknak az értekezleten képviselt cégei között jelentékeny száméi ügylet megkötésére került sor. ' A; értekezleten megkez, dett kereskedelmi tárgyalások, amelyek tovább folynak, bizonyítják, hogy a kereskedők minden lehetőséget fel aktnak használni a nemzetközi kereskedelem fejlesztésére. „Ilyen körülmények között — folytatódik a kommüniké — a kormányoknak, valamint az Egyesült Xemzctek Szervezetének is megfelelő lépéseket kell tennie. Az értekezlet résztvevői ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy indítványozzák az ENSZ közgyűlésének, hívjon össze a legközelebbi jövőben a nemzetközi kereskedelem kérdései-' vei foglalkozó kormányközi értekezletet a kereskedelmi körök, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. Az értekezlet kifejezi meggyőződését, hogy a világkereskedelem fejlődése — kölcsönösen előnyös feltételek mellett az egyenlőség alapján, az elmaradott országok iparosítása szükségleteinek kellő figyelembevételével — elősegíti a népek közti nemzetközi gazdasági együttműködés megszilárdítását, az emberk életfeltételeinek megjavítását” — hangoztatja befejezésül a kommüniké. Határozat a nemzetközi kereskedelem fejlesztését elősegítő bizottság alakításáról A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet teljes ülése 1952 április 12-én határozatot hozott a nemzetközi kereskedelem fejlesztését elősegítő bizottság létesítéséről. A határozat szövege a következő: A nemzetközi gazdasági értekezlet ügy határoz: folytatja az érte- kezleteu megkezdett erőfeszítésekéi, hogy az országok közti kereskedelemnek az egyenlőség, a kölcsönös előny alapján történő kiterjesztésével elősegítse az országok gazdasági fejlesztését és lakosságuk jólétének emelését. A nemzetközi gazdasági értekezlet e célból elhatározza, hogy bizottságot alakit a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének elősegítésére. A bizottság feladata a tájékoztatás a nemzetközi gazdasági értekezletről, valamint az országok közti kereskedelem elősegítése az egyenlőség alapján, a kevésbbé fejlett országok iparosítási szükségleteinek figyelembevételével. Az értekezlet a bizottság feladatává teszi, hogy haladéktalanul terjessze az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elé a nemzetközi gazdasági értekezleten, ez év április 12-én elfogadott felhívást. A bizottság feladata ezenkívül, hogy meghatározza a második nemzetközi gazdasági értekezlet időpontját és helyét. A bizottság kiadásait a nemzetközi kereskedelem elősegítésében érdekelt egyes személyek. csoportok és országos bizottságok önkéntes hozzájárulásaiból fogják fedezni. Az EHSZ a legközelebbi jövőben hívja össze valamennyi kormány képviselőinek értekezletéi a nemzetközi kereskedelem fejlesztése érdekében A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet 1952 április 12-i teljes ülésén elfogadta az Egyesült Nem zetek Szervezetének közgyűléséhez intézendő felhívást. A felhívás a többi között ezeket mondja : Az értAezlet szem előtt tartja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének — alapokmánya 55. cikkelyének megfelelően — hivatása, hogy elősegítse a lakosság „élet- színvonalának emelését, a teljes munkalehetőséget, a gazdasági és szociális haladás és fejlődés feltételeit.” A jelen körülmények között különös jelentősége van az országok közti kereskedelem fejlődésének. A nemzetközi gazdasági értekezlet ezzel kapcsolatban javasolja az ENSZ közgyűlésének: hívja össze a legközelebbi jövőben valamennyi kormány képviselőinek értekezletét a kereskedelmi körök, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek részvételével a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének .érdekében, az egyenlőség alapján, a kevésbbé fejlett országok iparosítása szükségleteinek kellő figyelembevételével. Kiss Karoly elvtárs kiiliigyiainiszier távirata Siroky elvtárs miniszlerelnökhelyetles, külügyminiszternek a magyar-csehszlovák barátsági szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkalmából „viliam Siroky eh társnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnök- helyettese, külügyminisztere, Prága Engedje meg miniszter elvtárs, hogy a magyar-csehszlovák barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának harmadik évfordulója alkalmából forró Szerencsek!vámmi imát tolmácsoljam önnek és a baráti csehszlovák népnek. A szerződés megkötése óta eltelt három esztendő á két baráti nép életében az ötéves tervek hatalmas alkotásainak, a szocializmus eredményekben gazdag építésének időszaka volt. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk jelentős mértékben • hozzájárult ahhoz, hogy meghiúsítsuk az országaink független-égé ellen irányuló imperialista provokációkat és a háborús gyújtogatok szolgálatában álló árulók aknamunkáját és hogy egyre fokozódó erővel vehessünk részt a Szovjetunió vezetésével az egész világ békéjéért folytatott harcban. Kívánok a testvéri csehszlovák népnek további nagy eredményeket a szocializmus építésében és a béke megvédéséért vívott harcban. KISS KAROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Harry Pollin elvtárs beszámolója az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusán Az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusának április 11-i ülésen Harry Polliit elvtárs, a párt főtitkára, politikai beszámolót tartott. Az Egyesült Államok által AngBécsben megnyílt a Nemzetközi Gyermekvédelmi Értekezlet Április 12-én Becsben megnyílt a Nemzetközi Gyermekvédelmi Értekezlet. Az értekezleten hatvan ország küldöttsége vesz részt. Több mint ötszáz küldött érkezett, köztük szülők, pedagógnsok, orvosok, tudósok, irók, művészek, állami és szakszervezeti személyiségek. különböző politikai nézeteket és vallási meggyőződést valló emberek. Az értekezlet munkájában részt - vesznek a Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és más nemzetközi szervezetek képviselői is. Az ülésteremben a világ különböző nyelvein ez a felirat áll: ,,A béke megőrzésével védjük gyermekeink életét, egészségét és nevelését!” Az értekezletet Leopoldine Kruz- Beitel orvosnő, az osztrák gyer- megvédelmi társaság orvosnője nyitotta meg. A napirenden a következő beszá. mólók megvitatása szerepel: „Mit téliét iink békében a gyermekekért?”, „Gyermekegészségügy”, „Gyermeknevelés”, „Az irodalom, sajtó, rádió, mozi és művészet befolyása a gyermekek erkölcsi és kulturális fejlődésére.” liára erőszakolt fegyverkezési programra felforgatta Anglia gazdasági életét, az árak emelkedését, valamint a dolgozók vásárlóképességének csökkentését idézte elő. Ennek következtében nagy munkanélküliség keletkezett a konfekció-, aj textil- os a bútoriparban. Anglia számára az egyetlen reális kivezető út az a politika —i mondotta Pollitt elvtárs —, amelyet a kommunista párt követ. Első d»ntö lépésként meg kell teremtem a békét és csökken leni a. fegyverkezési kiadásokat. A második elengedhetetlenül fontos lépés; erélyes harc a jelenlegi költségvetés visszavonásáért, mindeu munkás bérének emeléséért és a vállalkozók óriási nyereségeinek határozott csökkentése. Harmadik lépésként Angliának teljesen szakítania; kell az USA mostani politikájával! és a lehető leggyorsabban ki kell fejleszteni a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmet. Pollitt elvtárs a továbbiakban H Szovjetunió békeharcáról beszélt. Őrizze meg becsületét Nyírcsászári termelőszövetkezeti község: teljesítse beadási kötelezettségét Hideg téli este volt. A napköziotthon ablakain még erős fény áradt ki az utcára. Itt tartotta gyűléseit a termelőcsoport — még egy irodahelyiségük sem volt akkor. Csakhamar lódobogás zaja verte fel a csendet. — „Megjött” — mondta a csoportéi nők és egyszerre siettek ki valamennyien megnézni az állam első segítségét! Két szép lovat kaptak. Olyakat, amelyeknek a környéken is alig volt párja. Az egyiknek még kiscsibója is volt. Ezzel a két lóval kezdték meg az első munkát a tszcs, tagjai. Csakhamar megjött a másik nagy segítség. Tavaszárpa-, lucerna-, lóhere- és egyéb vetőmagvakat kaptak államunktól, 4—5 ezer forint értékben. Kaptak még egy félva- gonra való műtrágyát is. Ennek köszönhették, hogy a sovány homokföldek, amik már csak dudvát termettek, 9 mázsás burgonyaátlaggal fizettek. Államunk segítsége fokozódott. Újabb lovakat, szekereket és egyéb gazdasági felszereléseket kaptak hitelbe a csoport tagjai. 1950 elejéi alakult meg a nyírcsászári Haladás és már ősszel tagosítotíák a földet. A gép jobban tudott dolgozni a tagositott földön. Még ma is emlékezetes a tagok előtt, mikor a ..paplaposra” búzát tervezett vetni a vezetésé??. „Nem lesz abban a sovány gyeptörésben semmi” — mondogatta akkor az elnöknek Orosi Ferenc, Bihari József és még egy pár kételkedő tag. A műtrágyának és a gépi munkának azonban meglett az eredménye. 11 mázsát termett holdankint a búza, jóval többet, mint az egyénieké. Államunk nagy segítségét, támogatását azzal igyefcezgU, meghálálni a „Haladás”, hogy az, elmúlt években elsőnek igyekezett beadását teljesíteni, túlteljesíteni. 1951- ben kenyérgabonából többszázszáza- lékosan teljesítette beadását. Azonban még nagyobb lelkesedést, a beadásban való helytállást var el dolgozó népünk állama a nyírcsászári dolgozó parasztoktól most, hogy valamennyien egy családba tartoznak, egytől-egyig tagjai a „Haladás” tsz-nek. Most korántsem dicsekedhetnek jó eredménynyel. Az első negyedévnek már a végére értünk és a császáriaknak még mindig van tartozása. Vanczák elvtárs, a tsz. elnöke több esetben felvetette a tagoknak: az egész megye lelkesen versenyez a beadási terv túlteljesítéséért, mi sem hozhatunk szégyent a megyére. Szarvasmarha és hízottsertésből túlteljesítette negyedévi tervét a tsz, de le van maradva a baromfibeadással. Van tartozásuk tojásból is. Bár Subják Mihály, Antal Józsefné és még számos szövetkezeti lag javaslatára már vásároltak tojást. „Én jónak látnám — mondta Sub.iák Mihály —, ha minden család beadna egy tyúkot és az árún, amit érte kapunk tojást vásárolnánk szintén beadásra”. Szerdán délután egymásután vitték fel az asszonyok a felajánlott tyúkot. Rövid pár óra alatt 30 darab gyűlt össze. Vanczák néni példamutatóan 2 darabot vitt fel, hogy minél jobban, elősegítse a beadás teljesítését. — A tojás felvásárlásra sem kellett volna hitelt felvenni — vetette fel Antal néni — azt is nekünk kellene összeadni. Könnyen beadhatna minden család 20—30 darab tojást és nem kellene az állam pénzét igénybe venni. Vannak ám olyanok is Császáriban, akik úgy gondoljak: „beléptem a termelőszövetkezetbe és letudtam a gondot a beadásról.” így van ezzel Ascsilánt János és Sárga; Ferencné is. Pedig a beadás elmulasztásáért büntetést vetnek ki a‘ termelőszövetkezetekre is. Emellett nagy szégyen egy tcrmelőszö- , vetkezeti községre, ha kártérítés fizetésére kell büntetni tagjait. A páríszervezefnek az a feladata, bogy azokat a tagokat, akik nem látják a beadás jelentőségét, felkeresse és megmagyarázza nekik, mit jelent az á községnek, ha teljesíti kötelezettségét. Várják a nyírcsászáriak Is, hogy 5 éves tervünktől villanyt kapjon a község. Hogy ezt megkaphassák, nekik is teljesíteni kell beadásukat ! Nem segíti elő egy cseppet seat a tagok meggyőzését az a „népnevelő módszer”, amit Kulcsár Mihály elvtárs, a járási tszes-szervező nyújt a termelőszövetkezetnek. Kulcsár elvtárs ugyanis azzal Igyekszik meggyőzni a dolgozókat, hogy durva hangon megfenyegeti őket. Nem ez a kommunisták nevelést módszere. Nekünk az a feladatunk, hogy szép szóval, türelmesen mutassunk rá a hibás nézetekre, nem pedig fenyegetéssel. Az ilyen magatartással nem fog jobban menni a munka, de a beadás sem a községben. Kulcsár elvtárs a jövőben nagyobb segítséget adjon a termelőszövetkezetnek. Olyat, ami elősegíti a termelőszövetkezetben a beadást is. De a tsz. vezetősége és tagjai is igyekezzenek azon, hogy minél előbb ielje|it!-ék beadásukat.
