Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

1952 ÁPUIUS 12. SZOMBAT NÉPLAP Nincs ok a német békeszerződés megkötésének halogatására V Szovjetunió kormán vának rá lasz jegy zeke a három nyugati liataiom kormányainak március 25-i jegyzékére V Demokratikus Jogászok nemzetközi szövetség-ének bizottsága közzétette jelentését az ligycsült Államok koreai bűntetteiről Az Egyesült Államok jegy zéke „Az Amerikai Egyesült Államok Ez év április 9-én Visinszkij elv­társ fogadta Chataigneaut, Fran­ciaország nagykövetét, Cummingot, az Egyesült Államok Ideiglenes ügyvivőjét és Grayt, Nagy-Britan- nia ideiglenes ügyvivőjét és átadta nekik a szovjet kormány válasz­jegyzékét. Az Egyesült Államok kormányá­nak 1952. március 25-i jegyzéke és a szovjet kormány 1952. április 9-i válaszjegyzéke a következőképpen hangzik: pedig a versengésen és bizalmat­lanságon alapulnak. Az Egyesült Államok kormány*, abban a meggyőződésben. hogy A szoTjct kormány válasz jegyzéke Ez év március 25-én Cummirg. az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője. Gary, Nagy- Britannia ideiglenes, ügyvivője és Brionval, Franciaország ideiglenes ügyvivője átnyújtotta A. ,T. Visin­szkij elvtársnak a Szovjetunió kül­ügyminiszterének az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia Os Francia- ország kormányának azonos szőve, gü jegyzékét, válaszul a szovjet kormánynak a német békeszerző­déssel foglalkozó ez év március 10 i jegyzékére. ideiglenes ügyvivője tiszteletét fe­jezi ki a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége külügymi­niszterének és kormánya megbízá­sából a következőket közli: Az Egyesült Államok kormányá­nak mindig fontos célja Volt és marad olyan igazságos és tartós békeszerződés megkötése, amely végetvetne Németország kettészakí­tottságának. Ilyen békeszerződés megkötéséhez — mint azt a szovjet kormány is elismeri — a német nép akaratát kifejező össznémet kor­mány megteremtésére van szükség. Ilyen kormányt csakis a szövet­ségi köztársaságban, a szovjet meg. szállási övezetben és Berlinben megtartandó szabad választások útján lehet létrehozni. Ezeket a választásokat csak olyan feltételek mellett lehet megtartani, amelyek biztosítják a német népnek a nem­zeti szabadságot és a személyi sza­badságot. Hogy megállapíthassuk, fonnáll-e ez az e!ső lényeges felté­tel, az Egyesült Nemzetek közgyű­lése bizottságot rendelt ki egy­idejű vizsgálat lefolytatására a szövetségi köztársaságban, a szov­jet övezetben és Berlinben. A vizs­gálóbizottságot biztosították arról, hogy megteremtik számára a szük­séges lehetőségeket a szövetségi köztársaságban és Nyugat-Berlin- bcn. Az Egyesült Államok kormá­nya örömmel vette volna tudomá­sul, ha ezeket a lehetőségeket a szovjet övezetben és Kelet-Berlin- hen is megadják, hogy ezzel lehe­tővé tegyék a bizottságnak felada­ta teljesítését. A szovjet kormány, amikor meg­tette javaslatait a német békeszer­ződésre vonatkozólag, kijelentette, iiogy kész megvizsgálni más javas­latokat is. Az Egyesült Államok kormánya tudomásul veszi ezt a nyilatkozatot. Véleménye szerint lehetetlen a békeszerződés beható megtárgyalása, amíg meg nem te­remtik a szabad választások meg­tartását biztosító feltételeket és amíg nem alakítanak olyan szabad össznémet kormányt, amely alkal­mas arra, hogy részt vegyen ezen a tárgyaláson. Egész sor fontos kérdés van még. amelyet meg kell oldani. így például: Az Egyesült Álla­mok megállapítja, hogy Németor­szág területét a szovjet kormány nyilatkozatai szerint a potsdami ér­tekezlet rendelkezéseiben meghatá­rozott határok övezik. Az Egyesült Államok kormánya emlékeztetni kíván arra, hogy a valóságban Németország végleges határait nem hátároztá'k meg a potsdami rendel­kezések, mert azok világosan előír­ják, hogy a területi kérdések vég­leges eldöntését el kell halasztani a békés rendezésig. Az Egyesült Államok kormánya megállapítja azt is: a szovjet kor-j many ma azon a véleményen van.! hogy a békeszerződésnek elő kelt írnia német nemzeti fegyveres örök .— szárazföldi, haditengeré­szeti és légierők — megteremtését, egyben azonban korlátoznia kell Németországnak azt a jogát, hogy szövetségbe léphessen más orszá­gokkal. Az Egyesült Államok kormányai­nak véleménye szerint az ilyen fel­tételek visszafelé haladást jelen­tenének és megakadályozhatják olyan korszak beköszöntését Euró­pában, amelyben a nemzetközi kap­csolatok az együttmüködéssn nem „Az Egyesült Államok ez év március 25-i jegyzékével kapcso. latban a szovjet kormány szüksé­gesnek tartja kijelenteni a követke­zőket: A szovjet kormány március 10-i jegyzékében javasolta az USA kor­mányának, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy haladéktalanul tárgyalják meg a Németországgal kötendő bé­keszerződés kérdését, avégett, hogy a közeljövőben elkészítsék a béke- szerződés egyezményes tervezetét. A szovjet kormány a békeszerződés előkészítése megkönnyítésének ér. dekében előterjesztette a Németor­szággal kötendő békeszerződés alap­jainak tervezetét, egyben közölte, hogy hajlandó bármely más javas­latot is megvitatni. A szovjet kormány ezzel kap­csolatban Indítványozta, hogy a bé­keszerződést az össznémet kormány személyében Németország közvetlen részvételével dolgozzák ki. A már­cius 10-i jegyzék rámutatott még, bogy a Szovjetuniónak, az USA- uak, Angliának és Franciaország­nak, amely államok Németország, ban megszállási feladatokat teljesí­tenek. meg kell vizsgálniok azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a német nép akaratát kifejező össz­német kormány mielőbbi megala­kulását. A szovjet kormány a Németor­szággal kötendő békeszerződés és az össznémet kormány megalakí­tása kérdésére vonatkozó javasla­tainak előterjesztésekor abból in­dult ki, hogy e fő kérdések megol­dása nagyjelentőségű az európai béke megszilárdítása szempontjá­ból és megfelel a német nép jogos nemzeti érdekei igazságos követel­ményeinek. A német békeszerződés megkötésének halaszthatatlan vol­ta szükségessé teszi, hogy a Szov­jetunió, az USA, Anglia és Francia- ország kormánya megtegye a leg­sürgősebb intézkedéseket Németor­szág egységesítésére és az összné­met kormány megalakítására. A Szovjet kormány ennek megfe­lelően szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország kormánya haladékta­lanul megtárgyalja a szabad össz­német választások megtartásának kérdését, amint ezt a szovjet kor. mány már korábban is javasolta. Az a tény, hogy a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaországkor, mápya elismeri a szabad össznémet választások megtartásának szüksé­gességét, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy az ilyen választásokra a legközelebbi jövőben sor kerüljön. Ami azt a javaslatot illeti, hogy a megtartandó szabad össznémet választásokkal kapcsolatban egy ENSZ-bizottság vizsgálja meg, váj­jon megv-annak-e az ilyen választá­sok feltételei, e javaslat ellentétben áll az ENSZ alapokmányával, mert az ENSZ alapokmányának 107. cikkelye kizárja az Egyesült Nem­zetek Szervezetének beavatkozását a német ügyekbe. Ilyen vizsgála­tot. a Németországban megszállási feladatokat teljesítő négy hatalom által alakított bizottság folytathat. Az USA kormányának alkalma volt tanulmányozni a Németovszág­szükség van az európai egység poii. tikájára, teljes mértékben támo­gatja azokat a terveket, amelyek előírják Németország részvételét tisztán védelmi jellegű európai kö­zösségben, amelynek célja a sza­badság megőrzése, az agressziónak és a militarizmus újjáéledésének elhárítása. Az Egyesült Államok kormányá­nak az a véleménye, hogy a szov­jet kormánynak a német nemzeti fegyveres erők megteremtéséről szóló javaslata nem egyeztethető össze ennek a célnak megvalósítá­sává!. Az Egyesült Államok kormá­nyának úgy, mint eddig is, meggyőző­dése, hogy az európai egység poli­tikája nem veszélyeztetheti egyet­len ország érdekeit sem és hogy ez az igazi út a béke felé.’’ gal kötendő békeszerződésnek a szovjet kormány által javasolt ter­vezetét. Az USA kormánya nrra közölte, hogy hajlandó-e megkez­deni e tervezet tárgyalását és nem terjesztette elő saját békeszerző­dés-tervezetét sem. Az USA kormánya egyúttal több kifogást emelt a Németországgal kötendő békeszerződés alapjai szovjet tervezetének egyes pontjai­val szemben. Ez további jegyzék­váltást eredményez a kormányok között és akadályozza a vitás kér­dések megoldását. Mindez elkerül­hető volna, ha a hatalmak közvet­lenül tárgyalnának. Minthogy azon. ban az USA március 25-i jegyzéke felvet ilyen kérdéseket, a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy e kérdésekkel foglalkozzék. A szovjet kormány német béke­szerződés-tervezete kimondja: „Né­metország kötelezettséget vállal, hogy nem csatlakozik egyetlen olyan koalícióhoz vagy katonai szövetséghez sem ,amely a Német­ország ellen vívott háborúban fegy­veres erejével résztvett bármely ál­lam ellen irányul.” A szovjet kormány véleménye sze­rint ez a javaslat megfelel a Né­metországban megszállási feladato­kat teljesítő hatalmak, valamint a Németországgal szomszédos álla­mok, ele ugyanúgy maga Németor­szág, mint békeszerető és demokra­tikus állam érdekeinek is. Ez a javaslat nem tartalmazza a német állam szuverén jogainak megep- gedhetetlen korlátozását, azonban kizárja, hogy Németországot vala­mely békeszerető állam elleni ha­talmi csoportosulásba bekapcsolják, A szovjet kormány német béke­szerződés-tervezete kimondja: „Né­metországnak megengedik, hogy az ország védelméhez szükséges nem­zed fegyveres (szárazföldi, légi és haditengerészeti) ereje legyen.” Mint ismeretes, a szovjet kor­mány ugyanilyen javaslatot ter­jesztett elő a Japánnal kötendő bé­keszerződés tervezete tárgyában is. Az ilyen javaslat megfelel a nem­zed szuverénltás és az államok közti egyenjogúság elvének. Elkép­zelhetetlen az a helyzet, hogy Ja­pánnak joga legyen az ország vé­delmét szolgáló nemzeti fegyveres erőket tartani, Németországot pe­dig megfosszák e jogától és rosz- szabb helyzetbe juttassák. Kétség­telen, hogy a béke ügye, valamint a német nemzet szempontjából sok­kal jobb, ha ilyen fegyveres erőket létesítenek, mintha Nyugat-Német- országban a revansvágyók zsoldos, csapatait alakítják meg, élükön fa­siszta, hitleri tábornokokkal, akik készek Európát harmadik világhá­ború örvényébe taszítani. ' Ami Németország határait illeti, a szovjet kormány teljesen elegen, dőknek és véglegeseknek tekinti e kérdésben a potsdami értekezlet ha­tározatait, amelyeket az USA kor­mánya éppúgy, mint a Szovjetunió és a Nagy-Britannia kormánya el­fogadott. E határozatokhoz Fran­ciaország is csatlakozott. A szovjet kormány ismét java­solja az USA kormányának, kezd­jenek hozzá Anglia és Franciaor­szág kormányával együtt a Német« Az Uj Kína hírügynökség közöl­te. a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetsége bizottságának az, USA koreai bűntetteiről szóló jelentését. A bizottság, mely neves osztrák, olasz, angol, francia, kínai, belga, brazil és lengyel jogászokból áll, ez év márciusában több miut két he­tet töltött Koreában. A vizsgálat folyamán a bizottság a helyszínen megállapított és tanúvallomások­kal megerősített tényeket jellegük­nek megfelelően osztályozta, majd megvizsgálta, hogy az imperialis- ták által Koreában elkövetett bű­nök milyen mértékben sértik az; idevonatkozó hágai és genfi nem­zetközi egyezményeket, továbbá a nürnbergi nemzetközi katonai tör­vényszék alapokmányát, valamint az ENSZ által a fajirtás bűntetté­nek megbüntetéséről elfogadott egyezményt. A jelentés a koreai háború kelet­kezesét Illetően megjegyzi: az Egyesült Nemzetek Szervezetének az a határozata, hogy beavatkozik a koreai polgárháborúba, egyértel­mű az alapokmány megsértésével. Az a tény pedig, hogy Truman azonnal megparancsolta az USA fegyveres erőinek az intervenció megkezdését, még mielőtt az ENSZ elfogadta volna a szóbanforgó jog­talan határozatot, — arról tanús­kodik. hogy az USA beavatkozása jogtalan, előkészített, tehát agresz-: sziót jelent. Az ENSZ többi tag­államainak intervenciója is meg­sérti az ENSZ alapokmányát. Bakteriam háború című fejezetben a jelentés elmond-: ja, hogy a bizottság tagjai az or­szág különböző vidékeire utaztak,1 tanukat hallgattak ki és anyagokat gyűjtöttek a talált tartálymarad-- ványokra vonatkozóan. A bizottság számos konkrét esetet vlzgált megs melyek megcáfolhatatlanul arról tanúskodnak, hogy az USA éí csatlósai baktériumfegyvert alkal­maznak Koreában. Az a tény, hogy a megfertőzött területeken ruei­sern tört ki járvány, azzal magya­rázható hogy a hatóságok a lakos­sággal szoros együttműködésben gondos, határozott járványellenes intézkedéseket tettek. — A bizottság a tények figyelem- bevételével megállapítja, — hang­zik tovább a jelentés, — hogy a nyílt mezőt fedő havon és a ta­vak jegén igen alacsony hőmérsék­let mellett nagymennyiségű, az esetek többségében Koreában isme­retlen, különféle rovart találtak. E rovarok jelentékeny része — amint ezt megállapították — pes­tis, kolera és egyéb járványos be­tegség baktériumaival volt meg­fertőzve. A rovarok lelőhelyének közelében olyan tartályokat talál­tak amelynek szerkezete feltételez­hetővé teszi, hogy nagymennyiségű rovar szállítására készültek. — Az egyik tartály oldalán au- golnyelvü feliratot találtak. Több esetben megállapították, hogy eze­ket a tárgyakat olyan helyeken és abban az időben találták, ahol és amikor repülőgépek jelentek meg és alacsonyan, bombadobás és fogy. vertíiz nélkül köröztek. Köviddel ennek megállapítása után pestis- és koleramegbetegedéseket észleltek. A bizottságnak mindezen körülmé­nyek figyelembevételével arra a megállapításra kellett jutnia, hogy a járványos betegségek baktériu­maival fertőzött rovarokat ameri­kai repülőgépekről dobták le Ko­rea felett. A Tcgyifcgvver használatával kapcsolatban a bi­zottság jelentése rámutat, hogy az amerikai repülőgépek legalább Is 1951 májusa óta többízben alkal­maznak fojtó és egyéb gázokat vagy vegyi fegyvert. A jelentés több konkrét, kivizs­gált esetet sorol fel. így a többi között megemlíti, hogy 1952 ja­nuár 9-én délután két intervenció» repülőgép bombázta a Yonszantól északra lévő Makszen nevű kicsiny helyi falut. A bombázás nyomáu 88 ember mérgezést szenvedett. A vegyifegyver alkalmazásának számos más esetével kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy azokban a körzetekben, ahol a gáz elterjedt, a fű sárgásbarna lett, a réztárgyak kékeszölddé váltak az ezüstgyürük pedig megfeketedtek. A bizottság tanulmányozta a fulladásos halál következtében el­hunytok holttestén végzett boncolás eredményét is. — A felsorolt tényét: megcáfol­hatatlanul bizonyítják — mondja a továbbiakban a jelentés —hogy a Koreában működő amerikai csa­patok különféle vegyifegyvereket használnak és hogy e vegjifegyve- reltet számos esetben alkalmazták a polgári lakosság ellen. A vegyi­fegyvereknek sok áldozata volt. Tömeges megsemmisítés, gyilkosságok és egyéb bűncselekmények című fejezetében a jelentés azokat a megdöbbentő bűncselekményeket vázolja, amelyeket az USA fegyve­res erői békés koreai polgárok, közöttük nők és gyermekek ellen követtek el. A bizottság hitelesnek ismerte el Peti Von Gun-nak, Szincshon város népi bizottsága elnökének vallomá­sát, aki elmondotta, hogy a város­ban az Imperialisták két hónapos megszállásuk alatt 35.383 embert —19.149 férfit és 10.234 nőt — gyilkoltak meg. A jelentés ezután a gondosan megvizsgált tényekből következeté­seket von le. S majd megállapítja: e következtetések figyelembevételé­vek a bizottságnak meg kell nevez­nie azokat, akiket nemzet­közi bíróság előtt felelősségre kell vonni, hogy feleljenek ezekért a bűncselekményekért. A bizottság té. továzás nélkül kijelenti, hogy e bűncselekmények közül többet nem tudtak volna elkövetni, ha azokról az USA kormányának vezetői és az amerikai fegyveres erők felső pa­rancsnoksága nem tudtak volna és anélkül, hogy az amerikai kormány vezetőt és az amerikai fegyveres erők felső parancsnoksága nem ké­szítették volna elő ezeket a bűn­cselekményeket. A bizottság ezért vádat emel e személyek ée a hadra- kelt csapatok minden tisztje ellen, akik felelősek ezekért a bűncse­lekményekért. A bizottság ezenkí­vül vádat emel minden egyes ka­tona ellen, aki résztvett a nemzet­közi jog előírásainak ellentmondó parancsok teljesítésében. Ilyen következtetések levonásá­val teljesítettük azt a feladatot, amellyel a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége megbízott bennünket. A jelentés végül hangsúlyozza : a bizottság meggyőződése, hogy mun­kájával hozzájárult a béke nagy ügyének védelméhez. A jelentéihez, amelyet a bizottság minden tagja aláírt, mellékelték az okmányokat és a tanúk jegyzékét. országgal kötendő békeszerződés, valamint Németország egyesítése és az össznémet kormány megte­remtése kérdésének megtárgyalásá­hoz. A szovjet kormány nem lát okot e kérdések megoldásának ha­logatására. Most dől el az a kérdés, vájjon Németország ismét egységes, füg­getlen, békeszerető állam lesz-e, amely beletartozik Európa béke- szerető népeinek családjába, avagy továbbra is fennmarad Németor­szág szétszakít ott »ága és az ezzel kapcsolatos európai háborús ve­szély. A szovjet kormány' egyidejűleg azonos tartalmú jegyzéket juttat el Anglia és Franciaország kormá­nyához.” Cltataignean, Camming és? Gray urak közölték, hogy a Szovjetunió Jegyzékét átadják kormányuknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom