Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

NÉPLAP ff» a n t éi*í t i: s 4 tissalöki járás pártszervezetei tapasztalatcserét rendeztek a propagandisták számára A járási titkárok országos érte­kezlete felhívta a pártszervezetek figyelmét a párttagok és tagjelöl­tek estiméi-, politikai színvonalának emelésére. A pártoktatás a pártépí­tés elválaszthatatlan része. A jó oktatási munka erősebbé teszi a pártszervezetet s a jó termelési eredményekben tükröződik vissza. Éppen ezért mondotta Kovács Ist­ván elvtárs: „A jövőben minden falusi pártszervezet vezetősége na­gyobb figyelmet szenteljen a tag- Ság politikai képzésére és javítsa- meg az esti pártszeinindtiúmok színvonalát. Törekedni kell orra, hogy a párttagság mind nagyobb számát részesítsük politikai neve­lésben és különös gonddal törőd­tünk a legtehetségesebb elvtársak lóvd,átképzésével.” A tlszalökl járás pártszervezetei, hasonlóan a megye valamennyi já­rásához, tapasztalatcsereértekezle- íeket rendeztek a propagandisták számára. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy elősegítse az oktatási munka színvonalának további eme­lését. Különösen fontos ez most, amikor a sürgős tavaszi munkák beálltával több helyen olyan téves nézet ütötte fel a fejét, hogy: . most már nincs időnk tanulni”. Erre fény derült magukon az érte­kezleteken is. Pál Gábor elv társ, ti szád a dal középfokú politifeij .is­kolavezető elmondotta, beígy a Béke termelőszövetkezeti csoport tajai nem járnak el a politikai is- kólára sok munkájukra hivatkozva. A hiba gyökere ott van, hogy maga a párttitkár elvtárs is hiányzik, nem tanul. Hasonló a helyzet á ti- szalöki falusi alapismereti tanfo­lyamon. A tiszalöki Uj élet tér-, melőszővei keze t n él is sok a hiányzó a középfokú politikai iskoláról. Jtt sem fordít kellő gondot a púi tveze- t.őség a1 tanulásra. Ezek a példák is igazolják, hogy helyes volt a ta- pasztalatcsereértekezleíek összehí­vása, amelyeken két-három szom­szédos község propagandistái vet­tek részt. A propagandisták elmondták azo­kat * jó módszerei»el. amelyek segítségével még maga­sabb színvonalra lehet emelni a roarxizmus-lenínizimus tanítását. A büdszem mihályi Petőfi termelőszö­vetkezet politikai iskolájának veze­tője. Róka elvtárs elmondotta, hogy náluk a hiányzás teljesen meg­szűnt. A legszorgalmasabb politi­kai iskolahallgatók vállalkoztak ar­ra, hogy elbeszélgetnek a hiány­zókká!. Ugyanakkor a púrtvezelő- ség is azonnal cselekedett, mindkét hiányzóval beszélt s ennek eredmé­nyeként megszűnt a fegyelmezet­lenség. Most, a tavaszi munkák be. álltával a pártvezetőség elhatá­rozta, hogy minden egyes hallgató­val elbeszélget arról: ,.A nagyobb munka, a komolyabb feladat a ter­melés területén azt követeli, hogy az eddiginél is jobban tanuljon mindenki!” Tiszaűadán, a Kántor Péter-vezette alapismereti tanuló körön sincs hiányzás. Ez annak tudható be, hogy ő rendszeresen és alaposan felkészül minden elő­adásra. • Ezután még nagyobb gon­dot fordít arra — ígérte. Az ötös csoportok fontosságáról beszélt többek közölt (terhes elvtárs, a tiszadobi Tán­csics termelőszövetkezet, középfokú politikai iskolájának vezetője. A pártvezetőség uagy gondot fordítóit arra. hogy ezek a csoportok rend­szeresen működjenek, a csoportve­zetők minden előadás előtt felke­ressék a hallgatókat. Ugyanakkor háromtagú „elvtársi bizottságot” szerveztek s ez a bizottság bírálatot mond minden fegyelmezetlen, hi­ányzó, hanyag hallgató felett. Ez is segített abban, hogy a politikai iskolán elmélyüljön a bíráló szellem s bizony ma már minden hallgató alaposan és mélyen megbírálja a hibák elkövetőit, azokat, akik le­becsülik a tanulást. Darin elvtárs, a Tiszalöki Erőmű propagandistája arról beszélt, hogy elsőrendű fontossága van a hall­gatókkal való rendszeres foglalko­zásnak. ő minden egyes foglalkozás után elbeszélget egy-egy elvtárssal egyrészt a tanulásról; másrészt a termelőmunkájáról. Külön munka- tervet készített erre a célra. Dórin elvtárs igen fontos kérdésre a káderuevelés kérdésére irányította a figyelmet. A propagandistáknak el kell ér­niük, hogy minden egyes hallgató­jukból tevékeny, áldozatkész párt­munkás váljék. Ezt csak rendsze­res neveléssel lehet elérni. Több Jó traktorosok leszünk i biidszentmiliályi traktorosnőképzö iskola hallgatói elvtárs elmondotta, mint a bűd szentmihályl Szabó Sándor elvtárs is, hogyan vezeii a fejlődési nap lót. A naplóba rendszeresen jegyzi az egyes hallgatók fejlődését, fel­jegyzi hibáikat s a fejlődési napló segítségével rendszeres bírálattal és dicsérettel neveli a hallgatókat. A propagandisták munkájának nem utolsó sorban az a fokmérője, hogy hány harcos pártmunkást adnak át az oktatási évad végén a pártszer­vezeteknek. Ez azt is megköveteli, hogy a propagandisták fordítsanak nagyobb gondot a termelőmunkára, a gyakorlati élet kérdéseire Fogyatékossága volt általában a tapasztalatcsereértekezleteknek az, hogy nem vitatták meg: milyen fontos feladatokra kell mozgósíta­ni a hallgatókat a tavaszi munkák elvégzésénél. Nem beszéltek arról, hogy fontos feladatuk felhívni a figyelmet a szovjet agrotechnikai módszerekre. Kik tudnának erről legjobban beszélni faluszerte, ha nem azok a párttagok, akik rend­szeresen tanulmányozzák a rnarxiz. mus-leninizmnst ? Még szorosabb kapcsolatot a gyakorlati élettel! Ezt a legfőbb tanulságot vonják le a tiszalöki járás propagandistái a tapasztalatcsereértekezletekből s ha ezt megvalósítják, akkor még ele­venebbek, érdekesebb és színvona. lasabbak lesznek az előadások és szemináriumok, még kevesebb mér­tékben áll fenn a hiányzások, ki­maradások veszélye. Ki ad jobb szálat? Ki tanítja meg az új munkásokat a tilolásra? Ezért folyik a verseny a nagyhalászi kendergyárban Á büdszentmihályi traktovosnő- képző iskolán több mint 150 fiatal lány és vagy 10 fiatalasszony ta­nulja a traktorvezetés és gépkeze­lés mesterségét. Népi demokrá­ciánk gondoskodott kényelmes el­helyezésükről, tanításukról. • GYÜRE MÁRIA iskolai életük­ről többek közt ezt írja: „Szüleim cselédek voltak és mindig attól ret­tegtek, mikor dobja ki őket az ,.úr”, — ivódig éjjel-nappal dolgoztak. — Ma pártunk megteremtette a lehe­tőséget, hogy a volt .számkivetet­tek” gyermekei tanulhatnak. Ezért tanihatok én is és megígérhetem : jó traktoros leszek. PÁLL IRMA leírja, hogyan leit ő a traktorosnő-képző iskola hall­gatója. így kezdi levelét: ,,1949­ben a tiszacsegei Kossuth tszcs ben találkoztam egy traktorista lány- nyál, aki jó munkája után már havi 1.200 forintot kapott. Tetszett a jő fizetés, meg az is, hogy mi­lyen büszkén ült a traktoron. Tgy határoztam el, hogy traktorista le. szék.” KA.JOR ILONA így ír: „Köszö­nöm pártunknak és Rákosi elvtárs­nak, hogy lehetőséget adott a tanu­láshoz. Ezt az iskolán jó tanulá­sommal, a gépáliomásou, — ahova megyek, — becsületes munkámmal hálálom meg.” CSÓKÁS JULIA ezt írja: ..Yer- . sunyt indítottunk a tanulmányi színvonal emeléséért. Jelenlegi ál­lageredményem 4.5, s ezt ötre aka­rom kijavítani. Ezért versenyre hívtam ki Bíró Annust, aki eddig 3.0-os átlaggal tanul, ő négyes át­lagot vállalt. Harcolunk felajánlá­sunk teljesítéséért.” BAKOS MÁRIA így emlékezik meg múltbeli életéről és boldog je­lenéről : „Gyerekkoromban örömmel léptem át az iskola küszöbét. Saj­nos boldogságom csak egy hónapig tartott, mert édesapám nem tu­dott iskolába járatni. Ma újból ta­nulok. sokkal, de sokkal jobb anyagi körülmények között. A leg­utóbbi értékeléskor átlageredmé­nyem 3.6 volt, s ezt még javítani akarom.” FERENCI ERZSÉBET is ör­vendezik : „A politikai tantárgyból 4-es, számtanból 3 as, mezőgazda­sági gépek ismeretéből 3-as ered­ményt értem el, Ivedig a múltban csak három osztályt jártam. Most ennél is többet akarok s ezért még jobban tanulok." MÁTÉ MÁRIA a DISZ-szervezet munkájáról is beszámol: ..Alig egy hónapja alakult meg DÍSZ-szerVe- zetünk, már is jó munkát fejt ki tanulmányi színvonalunk emelésé­nek elősegítésében. Megszervezte a tanulási versenyt és könyvjutalma­kat tűzött ki a legjobb eredményt elérők részére.” Szoboszlai Jolán, a nagyhalászi kendergyár tilosa. Az elmúlt év novemberében vette kezébe az első marok kendert, s letette sebesen forgó kések alá. Addig az áztató­bán dolgozott. Munkáját szép ered­ménnyel végezte s a Múlásban sem akart az utolsók közt lenni, — szor­galmasan tanulja áj szakmáját a szalumai tanfolyamon és munka közben is. Teljesítménye napról- nnpra emelkedik, hosszú ideig baj volt azonban a minőséggel. Már­ciusban az egyik napon aztán Szó- hoszlai Jolán és még sokan az i üzemben levelet kaptak a fonoda dolgozóitól. „Elvtárs, jobb minőségű kendert küldj, mert csak úgy tudunk jó- minőségű ruhaanyagot adni a dol­gozóknak.” ■ i Remegő kézzel dugta zsebre a fonoda dolgozóinak levelét. Bosz- szankodott volna, de eszélve jutott, hogy talán senki sem haragszik úgy, mint ő, lia rossz minőségű árut kap megtakarított pénzért. — Szóval hát igaza van annak a levélnek. Csak ne hoznának megint olyan piszkos pozdorjás kendert, Pedig olyat hoztak.-7- Ma megint nekem lesz a leg­több piszkos — korholta magát s csak szeme sarkából pillantott a melléje ledobott kendercsomóra. Szomszédos munkatársat egymást tréfálták a selejttel. Szoboszlai Jo­lánnak is odavetettek néhány csip­kelődő szót. de ő szótlanul, fel se nézve végezte munkáját. Ifj. Bács­kái Lajos tilos csoportvezető meg­állt Jolán mellett és egy darabig nézte, hogyan dolgozik. — Azt nem értem, Bácskái elv- társ, hogy miért nyúlik el a ken­der? — kérdezte indulatosan Jo­lán. Bácskái elvtárs Jolán helyére állt. Megmarkolt egy csomó ken­dert s közben magyarázott. Hogyan kell tilolni ? •— Azért nyúlik el a kendereso- raód mert a kés glszaggatja a szá­lakat. — Erősen megszorította a kendert, úgy magyarázta- — Ha gyengén fogod a kés kirángatja a kezedből és a megszabadult szálak elnyúlnak, kilógnak. Aztán jegyezd meg azt is, hogy nem szabad so­káig a kés alatt tartani a kendert. —- Meg is mutatta mindjárt. Gyor­san forgatta a kések alatt a ken­dert és minden fordulatnál szét-, zilálta, — Ahol pozdorjásabb, tovább tartani a kés alatt és jobban meg keli teríteni. Aztán gyakran ki kell taposni a lógó kócot. Szoboszlai Jolánnak először nem sikerült úgy végezni a tilolást, mint Bácskái elvtárs mutatta, de néhány perc múlva már vidáman tllolt. A műszak után bejelentette hogy 17 százalékkal jobb minőségű szál- kendert akar készíteni április 4-re. Szoboszlai Jolán ettől kezdve még nagyolv figyelemmel végezte munkáját. Felhasználta a szakmai tanfolyamon hallottakat is. Mit is mondott az előadó'/ -Színein! kell a kendert. — Szoboszlai Jolán éppen vegyesszínü kenderre) dolgozott. A kezében is két színt játszott a ken­der. A barnaszínü csomó hamarabb tisztult. Jolán a szőkét, a szőkéhez, a barnát a barnához, a feketét a feketéhez tette. Egyszerre csak egy­színű kenderszálat tllolt. Aztán azt is megfigyelte, hogy nem minden kendercsomó egyforma száraz. A’an egész nyirkos Is. A száraz kender könnyebben és gyorsabban tisztul a nyirkosnál. Többet nem keverte össze a száraz kenderszálat a nyir­kossal. Szoboszlai Jolánnak napról-napra kevesebb piszkos kendert hoztak vissza. (Április elsejére már csak 4 kilót.) Boldogan vette tudomásul Szoboszlai Jolán, hogy üzemük a vállalat üzemi közül a legjobb mi­nőségű kendert küldte a fonodának. Elsők lettek, mert Szoboszlai Jo­lán meg a többiek harcoltak a jobb minőségért. II. Tóth Erzsébet is azok közé tartozott, akik a leg­rosszabb minőségű munkát végez­ték és április elsejére ő is lecsök­kentette a visszaadott piszkos ken­der mennyiségét. Azóta pedig se Szoboszlainak, se Tóth Erzsébetnek nem volt piszkos kendere. Mátyás Eszter sem nyugodott bele, hogy rosszminőségü munkát végez. Április elsején még 20 kiló piszkos kendert kapott vissza tisz­tításra, április 7-én már csak 3 kilő pozdorjás kendert adtak neki vissza. Május elsejét úgy akarja ünnepelni, hogy úgy’ mennyiségileg, mint minőségileg a legjobb teljesí­tők közé kerüljön. Május elsejének tiszteletére to­vább folytatják a harcot a terv túl­teljesítés mellett a jobb minőségért. Tanítják az új munkásokat A lentilósokhoz 4 új lány került. Látta 55utl Erzsébet, hogy nehezen végzik a munkájukat. Odament Nagy Erzsébethez. — Te. Erzsébet Itt van ez * négy lány. Csak bajiódnak a kőc- cal. Segítsünk nekik. Mutassuk meg, hogy kell titolai. — Én benne vagyok, de szólni kellene Puliscsák Piroskának és Bartók Annának is, — ajánlotta kis gondolkozás után Nagy Erzsé­bet. így is történt. A négy régi be* gyakorlott munkás „védnökséget* vállalt az újak fölött. A verseny is kialakult köztük. — Úgy megtanítom Kiss Annát, hogy te sem fogsz jobban dolgozni — mondta Zuti Erzsébet Nagy Er­zsébetnek. Nagy Erzsinek az a véleménye, hogy őt és Kovács Máriát csak szaladásban hagyhatják el, de még ott se biztos. Majd kiderül. Kezde­ményezésünk minden esetre szép. Csatlakozzanak hozzá az üzem sztahanovistái is, hogy május else­jét a tapasztalatcsere kiszélesítésé­vel. a jó terv teljesítése melleit még jobbminőségű munkával ün­nepelhessék a nagyhalászi kender- gyár ifjúmunkásai. (Kolozsi Dezsői SZTÁLIN „4 BÉKÉÉHT (1946—1951)“ 1952 ÁPRILIS 11. PÉNTEK-» Ilúgosán látjuk hogy a béke erői erősebbek lehetnek a háború erői­nél, világosan látjuk, hogy a há­ború nem elkerülhetetlen — ahogy azt a háborús gyújtogatok feltün­tetni szeretnék. Ma már az egész béketábor harci jelszavává vált a sztálini útmutatás. ,,A béke fenn­marad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésé­nek ütmét és régig kitartanak mel­lette:’' ' Felhívja Sztálin elvtárs a fi­gyelmet arra, milyen jelentősége vau a harcban a széleskörű béke- ' kampánynak, amely leleplezi a há­borús gyújtogatok mesterkedéseit, feltárja a béke megvédésének lehe­tőségeit u néptömegek előtt. Lássa: meg mindenki, hogy az új háborús uszítok ..feltűnően emlékeztetnek Hitlerre és barátaira” és ezért sor­suk sem lehet más. mégha olyan vadállatiasan kegyetlen módszerek­be kapaszkodnak is, mint a bakté- riumháború. Ugyanakkor, amikor az Ameri­kai Egyesült Államok a kis kapi­tálisul országok egész sorát igúzzu. le, Sztálin elvtárs a kis és nagy nemzetek egyenjogúságát hirdeti meg. Ennek a politikának a valóra- váltását igazolják azok a szerződé­sek amelyeket a Szovjetunió Finn­országgal és a népi demokratikus országokkal kötött. A kötetben találjuk az 1946-os választási beszédet is. amely a háború bel- és külpolitikai eredmé­nyeit méri fel. s megadja a kom­munizmus építésének távlatait, A kötetben foglalt nyilatkozatok, beszédek magyar nyelven eddig egy-két kivétellel, csak a sajtóban, szétszórtan jelentek meg. Ez a gyűjteményes kiadás könnyen hoz­záférhetővé teszi őket. Tanulmá­nyozása nélkülözhetetlen minden pártfunkeionárius a béke minden harcosa számára. A napokbuu jelent meg Sztálin elv társ háborúutáni beszédeinek, nyilatkozatainak, üdvözleteinek gyűjteményes kiadása. A kötet a béketábor vezető erejének, a Szov­jetuniónak következetes és szilárd békepolitikáját tükrözi. Háborút akarnak, háborúra spe­kulálnak az amerikai és angol itn- j perialisták és csatlósaik. Közben I azonban arról beszélnek hogy a J Szovjetunió „nem akar együttmű­ködni’’ a kapitalista országokkal. ! hogy a Szovjetunió „agresszív po- í litikát folytat”. Igyekeznek hazug- I ságaikkal befonni a néptömegeket, I a háborút elkerülhetetlennek, ma- j gukat légyözhete(leneknek tüntetik fel. A világ népei azonban békét j akarnak s készek is azt meg is védeni. A világ népei Sztálin eiv-i társ útmutatásai nyomán harcolnak a békéért, aki választ ad korunk legégetőbb kérdéseire. ,,A Szovjetunió agresszív politi­kát-folytat” 1— ez kedvenc rágal­ma az imperialistáknak. Sztálin elvtárs visszaveri ezt a rágalmat is bebizonyítja, hogy már maga az a tény is, hogy a Szovjetunió olyan j hatalmas építkezést folytat, olyan (hatalmas természetátalakító terve­iket hajt végre, olyan nagyarányok­ban emeli dolgozói életszínvonalát I— már maga ez a tény is kizárja. ! hogy a Szovjetunió „háborúra ké- ; szül”. Rámutat Sztálin elvtárs j arra, hogy ezekkel a rágalmakkal t az imperialisták saját agresszív I terveiket leplezik. Leplezik azt, ; hogy a háborút ők jóljövedelmező | üzletnek tekintik, hogy kifoszthas­sanak más népeket, hogy újabb j milliárdokat harácsoljanak össze. Sztálin elvtárs az imperialisták minden mesterkedésével a népek békeakaratát helyezi szembe. És Sztálin elvtárs szavaiból azt is vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom