Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

1952 ÁPRILIS 10. CSÜTÖRTÖK

N tP LAP

3

A moszkiai iicinzeíközi gazdasági críckczldcu

íi magyar küldöttség több nyugaténrópai és tengerentúli küldöttséggel folytat kereskedelmi megbeszéléseket

Az Uj Kinő Hírügynökség különtudősítói szemtanúi voltak az amerikai agresszorok két baktérlumtámadósénak

Á moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet résztvevői az ülések szünetében és az ülések után a külön e célra létesített kapcsolatok irodáján keresztül vagy közvetlenül érintkezésbe lépnek egymással, hogy konkrét formában íuegegyezA moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten április 8-án továbbfolytat a szekciók ülései. A 2-es számú szekcióban, amelynek feladata a gazdasági együttműködés előmozdítása a szociális problémák megoldására, kedden felszólalt Bc- zsóki Ferenc magyar küldött.

Bozsoki Ferenc elv társ, a Szak. szervezeti Világszövetség vegyipari tagozatának titkára felszólalásában rámutatott, hogy a magyar nép sokat szenvedett, a második világháború következtében. Országunk a pusztulás szélén állt. A végpusztulástól népünk élniakarása, munkaszeretete és a Szovjetunió önzetlen, baráti segítsége mentett meg bennünket.

, — A hábbrú után három évig dolgoztunk azon, hogy újra felépítsük azt, amit a háború lerombolt. Megtanultuk a mi nagy barátunktól, a nagy Szovjetuniótól, hogyan kell országunk természeti kincseit okosan felhasználni, s iparunk, mezőgazdaságunk fejlesztésével azokat a dolgozó nép szolgálatába ál. lítani. Sorra építettük és építjük az új, nagyteljesítményű gyárakat, :i mel yekben n ügymennyiségben

gyártunk különböző cikkeket. A gyárakban sok új munkásra van szükség. Az utolsó bárom év folyamán több, mint háromszázezer új munkást foglalkoztattunk az ipar különböző ágaiban: a nagyiparban a munkások száma csaknem megkétszereződött. Fellendült az építőiparunk. 1950-ben megszűnt a munkanélküliség, sőt külön intézményt kellett felállítani, amelynek feladata munkaerőt biztosítani az ipar számára.

— Iparunk erőteljesen fejlődik, Egyes Iparágaink már nemcsak a hazai szükségleteket elégítik ki, hanem más országoknak is tudnak juttatni iparcikkeket.

Ezután ismertette, országunk hogyan biztosítja a dolgozók számára az alkotmányunkban előírt jogokat az egészségvédelem, betegségi, rokkantsági és öregségi biztosítás te. rén. Hazánkban a dolgozók száz és százezrei tizenkét-huszonnégy napig terjedő fizetett szabadságukat az ország legszebb üdülőhelyein tölthetik.

— Nálunk — folytatta Bozsóki

Ferenc elvtárs — törvény biztosítja a művelődéshez való jogot.-— Ha az általános iskola nyolc osztályát elvégzett fiataloknak kedvűk és lehetségük van a továbbtanuláshoz, erre megvan a lehetőségük is. Az elmúlt évben négy új egyetem nyílt meg. ' ’

Az Cj Kína Hírügynökség tudósítója jelenti:

A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek alakulatai március utolsó hat napján további csapásokat mértek az ellenségre:

Március 26-án a népi erők egy egysége Ivorangporitól öt kilométerrel északra két ütközetben megsemmisítette az ellenség 182 katonáját. Ugyanezen a napon Szang- j őrig tói tíz kilométerrel délre az ellenség mintegy hetven főnyi erő- vei támadást intézett egy magaslat eiiea. A támadást a népi erők heves közelharcban visszaverték és az ellenségnek harminc főnyi veszte séget okoztak.

Március 27-én egy ellenséges zászlóalj Mundunnitól nyugatra támadásba kezdett, de a harcok so rán súlyos veszteségeket szenvedett és visszavonulásra kényszerült. A

hessenek kereskedelmi kapcsolataik fejlesztésben.

A magyar küldöttséget az osztrákok után most több más. országból — köztük Olaszországból és Mexikóból — érkezett küldöttek keresik fel ebből a célból.

—• Országunk agrárországból ipari országgá lett, de mezőgazdaságunk is sokat fejlődött az utóbbi évek folyamán. A fokozódó gépesítés lehetővé tette a nagyobb termelési eredmények elérését. így ipari exportunk mellett mezőgazdasági termelvényt is fokozódó mértékben tudunk külföldi piacoknak juttatni.

Ismertette, milyen mezőgazdasági termelvényeket tudnánk hasonló értékű ipari berendezés és nyersanyag ellenében exportálni. Befejezésül a következőket mondta:

—• Meg vagyunk győződve arról, hogy az országok közötti kereskedelem kiszélesítése nagyban hozzájárulna a dolgozók életszínvonalának emeléséhez, szociális és kulturális problémáinak megoldásához.

Szilágyi Béla

a gazdaságilag kevésbbé fejlett országok kérdéseivel foglalkozó szekcióban a következőkben világította meg a magyar küldöttség véleményét :

A háborúelőtti exportunk nagy óbb része mezőgazdasági termékekből került ki s a magyar mező- gazdasági cikkek igen ismertek voltak Európában. A mezőgazdasági cikkek exportja, természetesen ma is rendkívül fontos, noha az ipari termelés fejlesztése lehetővé teszi az iparcikkek- nagyobbmérvü exportját is. Kivitelünkben mind nagyobb szerepe Tan a szerszámgépek, egyéb ipari termelvények és fogyasztási cikkek exportjának. — Egyéb kiviteleink közül megemlíthetjük még a villanyégőexportot, amely iparcikkünket minden országban meg lehet találni»

— Magyarországnak már sok közel és távolkeleti piaca van és kapcsolatai vannak már la ti na meri kai országokkal is. Exportálunk például szerszámgépeket Indiába. Pakisztánba, Diesel-vonatokat Argentínába és Egyiptomba, mezőgazdasági gépeket és traktorokat Indiába, Egyiptomba, Libanonba és Uruguayba. Elsősorban gépeket exportálunk a gazdaságilag kevésbbé fejlett államokba és ezzel is segítjük ipari fejlődésüket.

— Szívesen felvesszük a kereskedelmi kapcsolatokat olyan területekkel, amelyekkel eddig nem volt kapcsolatunk.

— Vannak olyan áruk, amelyeket azonnal vagy rövid időn belül tudunk szállítani. A kevésbbé fejnépi erők ezen a szakaszon még aznap további két ellenséges század támadását verték vissza. Az ellenség e harcokban több mint kétszáz embert vesztett.

Március 28-án délben két ellenséges század négy órán át támadott egy magaslatot Kumszontól délkeletre. A népi erőkitt is visszaverték a támadókat, akik több mint hatvan embert vesztettek halottakban, Illetve sebesültekben.

Március 30-án egy ellenséges harccsoport tüzérségi támogatással támadást intézett egy magaslat eilen Szaugjongtól délkeléire. A népi erők u támadást sikeresen visszaverték.

Március utolsó hat napján lefolyt tüzérségi párharcban a népi erők tüzérsége csaknem uyoleszáz főnyi veszteséget okozott az ellenségnek.

lett államok részére ajánlhatunk szerszámgépeket, hűtőberendezéseket, transzformátort és egyéb elek. tromos gépeket, orvosi röntgenkészülékeket, autóbuszt, rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, orvosságot, gyógyszeralapanyagot, pamut- és selyemdarabárut stb. másfelől készek vagyunk vásárolni nyersanyagokat, félkész árukat, gépeket és műszereket. Nyersanyagokban többek között érdekel bennünket a gurui, a gyapjú, a pamut és sok egyéb áru.

Szeretnénk rámutatni arra, hogy a kevésbbé fejlett országokba — Ázsiába és Latinamerikába — exportálhatunk mezőgazdasági termékeket, gépeket, berendezést és közlekedési eszközöket, híradás technikai eszközöket s egyéb termékeket. Ennek ellenében könnyűiparunk számára alap- és nyersanyagokat kívánunk behozni.

Kétoldalú kereskedelmet kívánunk folytatni, amelyben a ke- vésbbé fejlett államok előnyös üzleteket köthetnének velünk. Hajlandók vagyunk eladott áruinkért a vevő ország valutáját elfogadni, ha azt ugyanott nyersanyag vagy félkész termékek vásárlására tölthetjük.

Amint Boros József kilépett az irodából, megállt egy pillanatra, s körülnézett a kihalt nagy kallói gépállomáson. Ott minden csendes volt, csak a műhelyből hallatszott ki néha zörgés, kalapálás. A sok gép s ezzel együtt a Vidám zajos élet kiköltözött a mezőkre. Boros József, a brigádvezető, ahogy továbbindult, levette sapkáját, hogy a gyengén lengedező szél lehűtse fejét. Az előbb az irodában a gépállomás igazgatója, alaposan „meg. izzasztotta”, a amint megindult a földekre a már alkonyatba hajló délutánon, egyre csak ez forgott a fejében.

Boros József

brigádjában ugyanis becsének, Istvánnak a gépén megrepedt a hengerfej. Az, hogy megrepedt, nem volt a legnagyobb baj, mert gyári hibából történt, hanem az volt inkább a baj, ami ezután következett. A traktornál kiírtjárt szereié mindjárt másnap elment a gépállomásról, s nem szólt senkinek, mert azt hitte, tudnak róla Irént a gépállomáson. így történt nreg az, j hogy a gép két napig ott állt és senki nem fogott a javításához. — Ekkor ő mór szólt, de ez sem kisebbíti hibáját.

— Nagyon jól mondta ezt az igazgató elvtárs, — gondolta Boros József. — De, lrogyis lehet így elfeledkezni valamiről, — korholta magát, — near is elfeledkezni, hanem így belenyugodni, hogy nem jönnél; a gépet javítani.

Eszébe jutott, hogy mit hozott fel mentségül az igazgató elvtárs előtt.

— De igazgató elvtárs, én vártam arra, lrogy jöjjenek ki, meg aztán annyi a dolgom ...

— Ejnye Boros elvtárs, én azt hittem nem érdemtelenül kaptad tegnap, a legjobb brigádvezetőnek járó pénzjutalmat. Mert az nem lebet a legjobb brigádvezető, alti így gondolkodik 1 Most még a brigádod a gépállomáson a legjobb teljesítményt nyújtja, de ha így dolgozol, akkor azt Íriszem elűbb-utóbb lemaradtok.

Szóval Boros elvtárs, nem szerelne még egy ilyen beszélgetésen résztvenni.

Amikor aztán haladt kifelé, mind- j jobban megnyugodott. Szeme szomjasan Itta az eléje táruló képet. —- Majd minden nap látta ezt, de .mindig újra és újra elgyönyörköAz Uj Kúra Hírügynökség egy- egy klilöntudosítója március 24-éu, illetve április 2-án szemtanúja volt annak, amint amerikai repülőgépek baktériumokkal fertőzött rovarokat és tárgyakat dobtak le Koreában.

Taj H uang, az Uj Kína Hírügynökség különtudósítója jelenti a koreai arcvonal középső szakaszáról : „március 21-én Szeporiban láttam. amint egy kétmotoros amerikai repülőgép mintegy kétezer mé- tér magasságban Délkelet felöl északnyugati irányban halad.

Megfigyeltem amint a gép három másodpercnyi időközökben háromszor egymásután ledobott valamit.

Rövidesen, még kétízben dobott le. nagy tömegekben sárgaszínü tárgyakat. A ledobott tárgyak pillanatok alatt szétszóródtak a levegőben. A község lakosai Szeporltól mintegy másfél kilométernyire északnyugatra egy magaslaton rovarokat találtak, amelyeket a repülőgép dobott le.

Saját szememmel láttam — írja a továbbiakban — a háborította magaslaton mintegy 100 méter hosszúságú és 70 méter szélességű területen nyüzsgő hernyókat és legyeket. Helyenként több mint 300 rovart számoltunk meg egy négyzetméteren. A lakosság a helyi kormánydött benne. Az alkonyat inindjob. i ban sűrűsödő fátylában, szinte végtelennek tűnt a termelőszövetkezet hatalmas búzatáblájának zöldje. Fennt a magasban élesen kivált egy pacsirta alakja a lemenő naptól vörösen izzó égbolton, s messze elhallatszott dala.

Boros elvtárs fejében elhatározás született meg. i

— Meg kell mut3tnl, hogy megérdemlőin a legjobb brigádvezető címet! Nos, majd a most kezdődő Belő ja n nisz-héten bebizonyítjuk: még többet és még jobban dolgozunk, hogy behozzuk az egy gép kiesését. Igaz. a termelőszövetkezet megvan a munkákkal elégedve, de még jobban keli dolgozni!

Amint továbbhaladt

egyszercsak gépzúgás ütötte meg a fülét. Egy darabig haligatódzott, aztán megnyugodva felsóhajtott. A messzeségből a szél a G. 35-ös trab, tor ventillátorának jellegzetes vijjogását hozta magával. Tehát a gé-« pet kijavították, megkezdte a munkát.

Amikor odaért, már sötét este vol t. Nem messze attól a géptől egy másik traktor szántott, Boros elvtárs ahhoz ment először. Ott éppen müszakváltás volt. Hogyan elvtárs vette át a gépet. A brigádvezető is alaposan körülnézett, megvizsgálta a traktor minden részét, nines-e valahol valami hiba.

— A gumikerekeket szedjétek le, ha a műtrágyaszórást befejeztétek — mondta Hogyan elvtársnak.

— Aztán menjél egész éjjel, nehogy leálijúl, ha nincs komolyabb baj.

— Már mért állnék le?! — felelte az.

A Boros-brigádban valóban csak akkor áll meg egy gép, ha már egyáltalán r.eiu tud menni, mert a brigádvezető és az igazgató is nagyon komolyan Veszi a fegyelmet. A gépállomás igazgatója sűrűn jár ki ellenőrizni éjszaka is, a gépekhez. A brigádvezetőről pedig tudják azt. hogy például tavaly ősszel, amikor egy éjszaka nem találta Garai Sándort ott a gépnél, elment érle haza és megkereste. Garai Sándor most is a brigádban van, de azóta nem fordult elő vele Ilyesmi.

A Boros-brigád nem hiába kapta nevét, mert harcim Boros is van

benne. Testvérek. De ne gondolja

zatl szervek segítségével gyorsan elpusztította a rovarokat."

Jen Tu, az Uj Kína Hírügynökség különtudósítója jelenti a nyugati arcvonalszakaszról:

Elkísértem Vej Hszi professzor bakteriológust, aki résztvett az amerikaiak baktériuruháborújának kivizsgálásában. Április 2-án repülőgépek jelentek meg fölöttünk, majd nagy tömegben szórtak le apró pontoknak látszó tárgyakat. Amint azok közelebb értek a földhöz, felismertük, hogy sárga- és barnaszínű tölgyfalevelek. A repülőgépek ezután szárnyasrovarokat szórtak le, amelyek közül több reánk hullott.

A szomszéd község lakosai katonák segítségével rövid idő alatt megtisztították a terepet a ledobott rovaroktól és falevelektől.

Emödí Irén, a büdszentmihályi

női traktoros iskola hallgatója arról írt, milyen nagyszerű körülmények között, tanulták meg a traktoristák mesterségét a büdszentmi- hályi iskolán. Alig vártuk, hogy dolgozhassunk szövetkezeteinkben, s ezzel háláljuk meg Tártunk, államunk gondoskodását — írta. Meg fogjuk mutatni valamennyien, hogy mi leányok, asszonyok is megálljuk helyünket a munkában.

ám valaki azt, hogy a brigádvezető a testvéreit könnyebben fogja mint a többit. Sőt, még többet követel tőlük. S ők a. nagykállói gépállomás legjobb traktoristái. A Boros-brigád tavaszi tervét 55 százalékra teljesítette. A' gépállomás eredménye 45 százalék. Boros István 90, Boros Mihály pedig 72 százalékra teljesítette már tavaszi tervét. A brigád1 vezető ezután bejárta az egész brigád területét, volt minden gépnél. A munka mindenütt a legnagyobb rendben ment, minden, hol folyt a szántás. Amikor egy-cgy géptől eljött, nem messze tőle megállt és várt egy jó darabig, nem állnak-e meg. Nem azért, mintha nem bízott volna meg az emberekben, de ellenőrizni kell!

Amikor visszaért

arra a helyre, ahol a két traktoron az öccse és Hogyan szántott, már jóval elmúlt éjfél. Vaksötét Tolt, mert az eget teljesen beborították a fekete esőfollegek és hideg, éles szél támadt.

— Megy jól a gép? — kérdezte öccsét, amikor odaért.

— Igen, nincs vele semmi baj.

A brigádvezető megállapította s megvizsgálta.

— De aztán úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! — szólt, s ment tovább a másik traktoilioz, Hogyan elvtárshoz.

— No, hadd forduljak én is vagy kettőt, mert egész e) ál mosódta ni — mondta neki, amikor odaért.

Aztán szántott, még akkor is, amikor az eső szakadni kezdett. Az öccse, István már meg akart állni, de amikor látta, hogy bátyja tovább szánt, meggondolta. — „Igaza van neki”,— jutott kérőbb az eszébe, — legfeljebb megázunk egy kicsit, de azt sem nagyon, mert van esőköpeny. Addig menni kell, míg csak leltet, mert ba mi állunk, megáll a vetés is.

A brigádvezető, amikor at eső egy kicsit csendesedni kezdett, Ismét nekiindult a területnek a többiekhez.

Reggel, amikor a harmatos búzatáblák közt a gépállomásra jgye. kezeit, kicsit fáradt volt, de a száján büszke mosoly játszadozott. — Jelentheti a gépállomás igazgatójának : „A Belojannisz-hót első nap ján az éjszakai műszak llő százalékra teljesítette tervét!"

Bozsóki Ferenc és Szilágyi Béla magyar küldött felszólalása a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet két szekciójának ülésén

A koi’Ciit-kiimi népi erők «mireins -<»• és III. kozott újabb csapásokat mértek az ellenségre

Boros .József brigádvezető jelenti:

„A Belojannisz-Iiét első napján az éjszakai műszak 115 százalékra teljesítette tervét