Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

1952 ÁPRILIS 10. CSÜTÖRTÖK N tP LAP 3 A moszkiai iicinzeíközi gazdasági críckczldcu íi magyar küldöttség több nyugaténrópai és tengerentúli küldöttséggel folytat kereskedelmi megbeszéléseket Az Uj Kinő Hírügynökség különtudősítói szemtanúi voltak az amerikai agresszorok két baktérlumtámadósénak Á moszkvai nemzetközi gazdasá­gi értekezlet résztvevői az ülések szünetében és az ülések után a kü­lön e célra létesített kapcsolatok irodáján keresztül vagy közvetlenül érintkezésbe lépnek egymással, hogy konkrét formában íuegegyez­A moszkvai nemzetközi gazdasá­gi értekezleten április 8-án tovább­folytat a szekciók ülései. A 2-es számú szekcióban, amelynek fel­adata a gazdasági együttműködés előmozdítása a szociális problémák megoldására, kedden felszólalt Bc- zsóki Ferenc magyar küldött. Bozsoki Ferenc elv társ, a Szak. szervezeti Világszövetség vegyipari tagozatának titkára felszólalásában rámutatott, hogy a magyar nép so­kat szenvedett, a második világhá­ború következtében. Országunk a pusztulás szélén állt. A végpusztu­lástól népünk élniakarása, munka­szeretete és a Szovjetunió önzetlen, baráti segítsége mentett meg ben­nünket. , — A hábbrú után három évig dolgoztunk azon, hogy újra felépít­sük azt, amit a háború lerombolt. Megtanultuk a mi nagy barátunk­tól, a nagy Szovjetuniótól, hogyan kell országunk természeti kincseit okosan felhasználni, s iparunk, me­zőgazdaságunk fejlesztésével azo­kat a dolgozó nép szolgálatába ál. lítani. Sorra építettük és építjük az új, nagyteljesítményű gyárakat, :i mel yekben n ügymennyiségben gyártunk különböző cikkeket. A gyárakban sok új munkásra van szükség. Az utolsó bárom év folya­mán több, mint háromszázezer új munkást foglalkoztattunk az ipar különböző ágaiban: a nagyiparban a munkások száma csaknem meg­kétszereződött. Fellendült az építő­iparunk. 1950-ben megszűnt a mun­kanélküliség, sőt külön intézményt kellett felállítani, amelynek fel­adata munkaerőt biztosítani az ipar számára. — Iparunk erőteljesen fejlődik, Egyes Iparágaink már nemcsak a hazai szükségleteket elégítik ki, ha­nem más országoknak is tudnak juttatni iparcikkeket. Ezután ismertette, országunk ho­gyan biztosítja a dolgozók számára az alkotmányunkban előírt jogokat az egészségvédelem, betegségi, rok­kantsági és öregségi biztosítás te. rén. Hazánkban a dolgozók száz és százezrei tizenkét-huszonnégy na­pig terjedő fizetett szabadságukat az ország legszebb üdülőhelyein tölthetik. — Nálunk — folytatta Bozsóki Ferenc elvtárs — törvény bizto­sítja a művelődéshez való jogot.-— Ha az általános iskola nyolc osztá­lyát elvégzett fiataloknak kedvűk és lehetségük van a továbbtanulás­hoz, erre megvan a lehetőségük is. Az elmúlt évben négy új egyetem nyílt meg. ' ’ Az Cj Kína Hírügynökség tudó­sítója jelenti: A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek alakulatai március utolsó hat napján további csapáso­kat mértek az ellenségre: Március 26-án a népi erők egy egysége Ivorangporitól öt kilomé­terrel északra két ütközetben meg­semmisítette az ellenség 182 kato­náját. Ugyanezen a napon Szang- j őrig tói tíz kilométerrel délre az ellenség mintegy hetven főnyi erő- vei támadást intézett egy magaslat eiiea. A támadást a népi erők he­ves közelharcban visszaverték és az ellenségnek harminc főnyi veszte séget okoztak. Március 27-én egy ellenséges zászlóalj Mundunnitól nyugatra tá­madásba kezdett, de a harcok so rán súlyos veszteségeket szenvedett és visszavonulásra kényszerült. A hessenek kereskedelmi kapcsolataik fejlesztésben. A magyar küldöttséget az osztrá­kok után most több más. országból — köztük Olaszországból és Mexi­kóból — érkezett küldöttek kere­sik fel ebből a célból. —• Országunk agrárországból ipari országgá lett, de mezőgazda­ságunk is sokat fejlődött az utóbbi évek folyamán. A fokozódó gépesí­tés lehetővé tette a nagyobb terme­lési eredmények elérését. így ipari exportunk mellett mezőgazdasági termelvényt is fokozódó mértékben tudunk külföldi piacoknak juttatni. Ismertette, milyen mezőgazdasági termelvényeket tudnánk hasonló ér­tékű ipari berendezés és nyers­anyag ellenében exportálni. Befeje­zésül a következőket mondta: —• Meg vagyunk győződve arról, hogy az országok közötti kereske­delem kiszélesítése nagyban hozzá­járulna a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséhez, szociális és kultu­rális problémáinak megoldásához. Szilágyi Béla a gazdaságilag kevésbbé fejlett or­szágok kérdéseivel foglalkozó szek­cióban a következőkben világította meg a magyar küldöttség vélemé­nyét : A háborúelőtti exportunk na­gy óbb része mezőgazdasági termé­kekből került ki s a magyar mező- gazdasági cikkek igen ismertek voltak Európában. A mezőgazda­sági cikkek exportja, természetesen ma is rendkívül fontos, noha az ipari termelés fejlesztése lehetővé teszi az iparcikkek- nagyobbmérvü exportját is. Kivitelünkben mind nagyobb szerepe Tan a szerszámgé­pek, egyéb ipari termelvények és fogyasztási cikkek exportjának. — Egyéb kiviteleink közül megemlít­hetjük még a villanyégőexportot, amely iparcikkünket minden or­szágban meg lehet találni» — Magyarországnak már sok kö­zel és távolkeleti piaca van és kapcsolatai vannak már la ti na me­ri kai országokkal is. Exportálunk például szerszámgépeket Indiába. Pakisztánba, Diesel-vonatokat Ar­gentínába és Egyiptomba, mezőgaz­dasági gépeket és traktorokat In­diába, Egyiptomba, Libanonba és Uruguayba. Elsősorban gépeket ex­portálunk a gazdaságilag kevésbbé fejlett államokba és ezzel is segít­jük ipari fejlődésüket. — Szívesen felvesszük a keres­kedelmi kapcsolatokat olyan terü­letekkel, amelyekkel eddig nem volt kapcsolatunk. — Vannak olyan áruk, amelye­ket azonnal vagy rövid időn belül tudunk szállítani. A kevésbbé fej­népi erők ezen a szakaszon még aznap további két ellenséges szá­zad támadását verték vissza. Az ellenség e harcokban több mint két­száz embert vesztett. Március 28-án délben két ellensé­ges század négy órán át támadott egy magaslatot Kumszontól délke­letre. A népi erőkitt is visszaverték a támadókat, akik több mint hat­van embert vesztettek halottakban, Illetve sebesültekben. Március 30-án egy ellenséges harccsoport tüzérségi támogatással támadást intézett egy magaslat ei­len Szaugjongtól délkeléire. A népi erők u támadást sikeresen vissza­verték. Március utolsó hat napján lefolyt tüzérségi párharcban a népi erők tüzérsége csaknem uyoleszáz főnyi veszteséget okozott az ellenségnek. lett államok részére ajánlhatunk szerszámgépeket, hűtőberendezése­ket, transzformátort és egyéb elek. tromos gépeket, orvosi röntgenké­szülékeket, autóbuszt, rádiót, mo­torkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, orvosságot, gyógyszeralapanyagot, pamut- és selyemdarabárut stb. másfelől készek vagyunk vásárolni nyersanyagokat, félkész árukat, gé­peket és műszereket. Nyersanya­gokban többek között érdekel ben­nünket a gurui, a gyapjú, a pamut és sok egyéb áru. Szeretnénk rámutatni arra, hogy a kevésbbé fejlett országokba — Ázsiába és Latinamerikába — ex­portálhatunk mezőgazdasági termé­keket, gépeket, berendezést és köz­lekedési eszközöket, híradás tech­nikai eszközöket s egyéb terméke­ket. Ennek ellenében könnyűipa­runk számára alap- és nyersanya­gokat kívánunk behozni. Kétoldalú kereskedelmet kívá­nunk folytatni, amelyben a ke- vésbbé fejlett államok előnyös üz­leteket köthetnének velünk. Hajlan­dók vagyunk eladott áruinkért a vevő ország valutáját elfogadni, ha azt ugyanott nyersanyag vagy félkész termékek vásárlására tölt­hetjük. Amint Boros József kilépett az irodából, megállt egy pillanatra, s körülnézett a kihalt nagy kallói gépállomáson. Ott minden csendes volt, csak a műhelyből hallatszott ki néha zörgés, kalapálás. A sok gép s ezzel együtt a Vidám zajos élet kiköltözött a mezőkre. Boros József, a brigádvezető, ahogy to­vábbindult, levette sapkáját, hogy a gyengén lengedező szél lehűtse fejét. Az előbb az irodában a gép­állomás igazgatója, alaposan „meg. izzasztotta”, a amint megindult a földekre a már alkonyatba hajló délutánon, egyre csak ez forgott a fejében. Boros József brigádjában ugyanis becsének, Ist­vánnak a gépén megrepedt a hen­gerfej. Az, hogy megrepedt, nem volt a legnagyobb baj, mert gyári hibából történt, hanem az volt in­kább a baj, ami ezután követke­zett. A traktornál kiírtjárt szereié mindjárt másnap elment a gépállo­másról, s nem szólt senkinek, mert azt hitte, tudnak róla Irént a gép­állomáson. így történt nreg az, j hogy a gép két napig ott állt és senki nem fogott a javításához. — Ekkor ő mór szólt, de ez sem ki­sebbíti hibáját. — Nagyon jól mondta ezt az igazgató elvtárs, — gondolta Bo­ros József. — De, lrogyis lehet így elfeledkezni valamiről, — korholta magát, — near is elfeledkezni, ha­nem így belenyugodni, hogy nem jönnél; a gépet javítani. Eszébe jutott, hogy mit hozott fel mentségül az igazgató elvtárs előtt. — De igazgató elvtárs, én vár­tam arra, lrogy jöjjenek ki, meg az­tán annyi a dolgom ... — Ejnye Boros elvtárs, én azt hittem nem érdemtelenül kaptad tegnap, a legjobb brigádvezetőnek járó pénzjutalmat. Mert az nem le­bet a legjobb brigádvezető, alti így gondolkodik 1 Most még a brigádod a gépállomáson a legjobb teljesít­ményt nyújtja, de ha így dolgozol, akkor azt Íriszem elűbb-utóbb lema­radtok. Szóval Boros elvtárs, nem sze­relne még egy ilyen beszélgetésen résztvenni. Amikor aztán haladt kifelé, mind- j jobban megnyugodott. Szeme szom­jasan Itta az eléje táruló képet. —- Majd minden nap látta ezt, de .mindig újra és újra elgyönyörkö­Az Uj Kúra Hírügynökség egy- egy klilöntudosítója március 24-éu, illetve április 2-án szemtanúja volt annak, amint amerikai repülő­gépek baktériumokkal fertőzött ro­varokat és tárgyakat dobtak le Koreában. Taj H uang, az Uj Kína Hírügy­nökség különtudósítója jelenti a koreai arcvonal középső szakaszá­ról : „március 21-én Szeporiban lát­tam. amint egy kétmotoros ameri­kai repülőgép mintegy kétezer mé- tér magasságban Délkelet felöl északnyugati irányban halad. Megfigyeltem amint a gép há­rom másodpercnyi időközökben há­romszor egymásután ledobott vala­mit. Rövidesen, még kétízben dobott le. nagy tömegekben sárgaszínü tárgyakat. A ledobott tárgyak pil­lanatok alatt szétszóródtak a leve­gőben. A község lakosai Szeporltól mintegy másfél kilométernyire északnyugatra egy magaslaton ro­varokat találtak, amelyeket a repü­lőgép dobott le. Saját szememmel láttam — írja a továbbiakban — a háborította ma­gaslaton mintegy 100 méter hosszú­ságú és 70 méter szélességű terüle­ten nyüzsgő hernyókat és legyeket. Helyenként több mint 300 rovart számoltunk meg egy négyzetméte­ren. A lakosság a helyi kormány­dött benne. Az alkonyat inindjob. i ban sűrűsödő fátylában, szinte vég­telennek tűnt a termelőszövetke­zet hatalmas búzatáblájának zöld­je. Fennt a magasban élesen kivált egy pacsirta alakja a lemenő nap­tól vörösen izzó égbolton, s messze elhallatszott dala. Boros elvtárs fejében elhatározás született meg. i — Meg kell mut3tnl, hogy meg­érdemlőin a legjobb brigádvezető címet! Nos, majd a most kezdődő Belő ja n nisz-héten bebizonyítjuk: még többet és még jobban dolgo­zunk, hogy behozzuk az egy gép kiesését. Igaz. a termelőszövetkezet megvan a munkákkal elégedve, de még jobban keli dolgozni! Amint továbbhaladt egyszercsak gépzúgás ütötte meg a fülét. Egy darabig haligatódzott, aztán megnyugodva felsóhajtott. A messzeségből a szél a G. 35-ös trab, tor ventillátorának jellegzetes vij­jogását hozta magával. Tehát a gé-« pet kijavították, megkezdte a mun­kát. Amikor odaért, már sötét este vol t. Nem messze attól a géptől egy másik traktor szántott, Boros elv­társ ahhoz ment először. Ott éppen müszakváltás volt. Hogyan elvtárs vette át a gépet. A brigádvezető is alaposan körülnézett, megvizsgálta a traktor minden részét, nines-e valahol valami hiba. — A gumikerekeket szedjétek le, ha a műtrágyaszórást befejeztétek — mondta Hogyan elvtársnak. — Aztán menjél egész éjjel, ne­hogy leálijúl, ha nincs komolyabb baj. — Már mért állnék le?! — fe­lelte az. A Boros-brigádban valóban csak akkor áll meg egy gép, ha már egyáltalán r.eiu tud menni, mert a brigádvezető és az igazgató is na­gyon komolyan Veszi a fegyelmet. A gépállomás igazgatója sűrűn jár ki ellenőrizni éjszaka is, a gépek­hez. A brigádvezetőről pedig tudják azt. hogy például tavaly ősszel, amikor egy éjszaka nem találta Garai Sándort ott a gépnél, elment érle haza és megkereste. Garai Sándor most is a brigádban van, de azóta nem fordult elő vele Ilyesmi. A Boros-brigád nem hiába kapta nevét, mert harcim Boros is van benne. Testvérek. De ne gondolja zatl szervek segítségével gyorsan elpusztította a rovarokat." Jen Tu, az Uj Kína Hírügynök­ség különtudósítója jelenti a nyu­gati arcvonalszakaszról: Elkísértem Vej Hszi professzor bakteriológust, aki résztvett az amerikaiak baktériuruháborújának kivizsgálásában. Április 2-án repü­lőgépek jelentek meg fölöttünk, majd nagy tömegben szórtak le apró pontoknak látszó tárgyakat. Amint azok közelebb értek a föld­höz, felismertük, hogy sárga- és barnaszínű tölgyfalevelek. A repü­lőgépek ezután szárnyasrovarokat szórtak le, amelyek közül több reánk hullott. A szomszéd község lakosai kato­nák segítségével rövid idő alatt megtisztították a terepet a ledo­bott rovaroktól és falevelektől. Emödí Irén, a büdszentmihályi női traktoros iskola hallgatója ar­ról írt, milyen nagyszerű körülmé­nyek között, tanulták meg a trak­toristák mesterségét a büdszentmi- hályi iskolán. Alig vártuk, hogy dolgozhassunk szövetkezeteinkben, s ezzel háláljuk meg Tártunk, álla­munk gondoskodását — írta. Meg fogjuk mutatni valamennyien, hogy mi leányok, asszonyok is meg­álljuk helyünket a munkában. ám valaki azt, hogy a brigádveze­tő a testvéreit könnyebben fogja mint a többit. Sőt, még többet kö­vetel tőlük. S ők a. nagykállói gép­állomás legjobb traktoristái. A Bo­ros-brigád tavaszi tervét 55 száza­lékra teljesítette. A' gépállomás eredménye 45 százalék. Boros Ist­ván 90, Boros Mihály pedig 72 szá­zalékra teljesítette már tavaszi ter­vét. A brigád1 vezető ezután bejárta az egész brigád területét, volt min­den gépnél. A munka mindenütt a legnagyobb rendben ment, minden, hol folyt a szántás. Amikor egy-cgy géptől eljött, nem messze tőle meg­állt és várt egy jó darabig, nem állnak-e meg. Nem azért, mintha nem bízott volna meg az emberek­ben, de ellenőrizni kell! Amikor visszaért arra a helyre, ahol a két traktoron az öccse és Hogyan szántott, már jóval elmúlt éjfél. Vaksötét Tolt, mert az eget teljesen beborították a fekete esőfollegek és hideg, éles szél támadt. — Megy jól a gép? — kérdezte öccsét, amikor odaért. — Igen, nincs vele semmi baj. A brigádvezető megállapította s megvizsgálta. — De aztán úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! — szólt, s ment tovább a másik traktoilioz, Hogyan elvtárshoz. — No, hadd forduljak én is vagy kettőt, mert egész e) ál mosód­ta ni — mondta neki, amikor oda­ért. Aztán szántott, még akkor is, amikor az eső szakadni kezdett. Az öccse, István már meg akart állni, de amikor látta, hogy bátyja tovább szánt, meggondolta. — „Igaza van neki”,— jutott kérőbb az eszébe, — legfeljebb megázunk egy kicsit, de azt sem nagyon, mert van esőköpeny. Addig menni kell, míg csak leltet, mert ba mi állunk, megáll a vetés is. A brigádvezető, amikor at eső egy kicsit csendesedni kezdett, Is­mét nekiindult a területnek a töb­biekhez. Reggel, amikor a harmatos bú­zatáblák közt a gépállomásra jgye. kezeit, kicsit fáradt volt, de a szá­ján büszke mosoly játszadozott. — Jelentheti a gépállomás igazgatójá­nak : „A Belojannisz-hót első nap ján az éjszakai műszak llő száza­lékra teljesítette tervét!" Bozsóki Ferenc és Szilágyi Béla magyar küldött felszólalása a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet két szekciójának ülésén A koi’Ciit-kiimi népi erők «mireins -<»• és III. kozott újabb csapásokat mértek az ellenségre Boros .József brigádvezető jelenti: „A Belojannisz-Iiét első napján az éjszakai műszak 115 százalékra teljesítette tervét

Next

/
Oldalképek
Tartalom