Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-09 / 83. szám

2 NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 9 SZERDA P Á IS T É B* I I í) S jfr Tapasztalatcserén vitatták meg a nyírbátori pártiskola végzett hallgatói: hogyan segíti gyakorlati munkájukat a tanulás Gyakori eset, hogy vezető- és kü- zépkádereink rendszerint mint el­méleti képzésük főakadá’lyára, „nagy elfoglaltságukra” hivatkoz­nak. Ez nem helytálló, mert éppen elméleti színvonalunk emelésével tudjuk munkánkat tervszerűbben, jobban áttekinteni és megszervezni. Csak így lehetünk képesek a meg- növekedett feladatokat helyesen és maradéktalanul végrehajtani. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint a március 30-án Mátészalkán megtar­tott tapasztalatcsere. Ezen az érte­kezleten gyűltek össze a mátészal­kai járás pártiskolát végzett hall­gatói és elmondották: milyen se­gítséget adott munkájukhoz a nyírbátori négyhetes pártiskolu. Amit Itaráth elvtárs tanait a begyűjtésről Baráth elvtárs, a győrteleki alap- szervezet titkára decemberben vég­zett pártiskolút. Nem hiába volt a tanfolyam egyik legszorgalmasabb tanulója. Gyűrtelek példája — a begyűjtés terén — azt igazolja, hogy Baráth elvtárs helyesen hasz­nálta fel munkájában a pártisko- lán tanultakból többek között azt: miijén szerepe van a begyűjtési rendelet megvalósításának ötéves tervünk végrehajtásában. Ezen a tapasztalatcsereértekezleten mon­dotta el Baráth elvtárs : „Nálunk azelőtt a népnevelők csak akkor keresték fel a dolgozókat, ha vala­mire szükség volt. Ma már párttá, gokból és pártonkívüliekből álló ál­landó aktívahálózat működik. A csoportos agitáció elaődóit én ma­gam készítem fel és rendszeresen beszámolnak az elvégzett munká­jukról. Baráth elvtárs a párt iskolán ta­nulta meg, mit jelent a tanulás, mennyivel könnyíti meg a. felada­tok végrehajtását a jó elméleti fel­készültség. Ezért harcol minden erővel a politikai iskolák lemorzso­lódása ellen, aminek eredménye, hogy a középfokú politikai iskola 24-cs létszáma 36 főre emelkedett. DISZ-s*cpyezci alakult a nagyccscdí tszcs-Iien Dotnbrádi elvtársnak, a nagyecsedi tszcs, párt titkárának is komoly se­gítséget jelent munkájában a poli­tikai tanulás. „A pártiskola elvég­zése után — amit azelőtt soli:i~em teltem meg — munkatervet készí­tettem a községi szervezet vezető­ségével közösen, amiben többek közt azzal is foglalkoztunk, hogy meg­alakítjuk a csoporton beliil a DISZ szervezetet, amely ma már komoly segítséget ad a pártszervezetnek a munkák végzésében” -— számolt be Dombrádi elvtárs a tapasztalat­csere értekezleten. Csira elvtárs többek között az önálló munkát tanulta meg a pártiskolán, mert mint mondotta az Iskola elvégzése előtt minden esetben, minden ap­róbb kérdés elintézésében a felsőbb pártszervezettől várta az utasítást a feladatok Végrehajtásához. Nem volt tisztában azzal sem Csira elv. társ, bőgj' a párt vezetőségnek van-e betekintési joga a termelőszövetke­zeti esoport vezetőségének munká­jába. Ma inár Csira elvtárs kemé­nyen harcol a munka jó megszerve­zésóért, ellenőrzi a csoport vezető­ségét, helyesebben látja annak a feladatnak megoldását, amely ki­vezeti a csoportot a nehézségekből. Tanuljunk lovabl»! Túlzás lenne azonban azt mon­dani, hogy a végzett hallgatók most már valamennyien, hibátlanul dől. goznak. Fordulnak elő hibák és hiá­nyosságok az iskolát végzett elv­társak munkájában is, ami leg­nagyobb részben abból ered, hogy az iskoláról hnzamenve egyes elv­társak azt gondolták: „eleget ta­nultunk, most már megy a munka magától ás”. Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy ha nem képezik magukat rendszeresen to­vább. nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel és az újabb problémák előtt tehetetlenül fognak állani. Szívleljék meg Kovács István elvtárs szavalt: „A Pártépítés egyik legdöntőbb feladata a párttagok és tagjelöltek rendszeres eszmei-politi­kai képzése. Mennél képzettebb, aktívabb és harcedzettebb a falusi párttagság, annál nagyobb a párt. szervezetek ereje és harcképessége. Itt megy legjobban a termelés és azok a pártszervezetek érik el a legtöbb eredményt, ahol a vezetők szüntelenül törődnek a párttagok és tagjelöltek politikai képzésé­vel . ..” és természetes legelsősor­ban a saját maguk továbbképzésé­vel is. Sokat foglalkoztunk a pártisko­lán a Párt vezető szerepével, a Párt élcsapat jellegével. Gáti elv­társ. a szamoskéri termelőszövetke­zeti csoport párttitkára megtanul-1 ta a pártiskolán; hogy mi a szere- i pe a Pártnak a proletárdiktatúra-* ban. A tanfolyamról liazamcnyei helyesen, fejtette ki az egyik sze­mináriumon, hogy mindenért, ami ebben az országban történik, mi, kommunisták vagyunk a felelősek. A gyakorlati munkában azonban elfeledkezik Gáti elvtárs a Párt ve- zetőszerepélől. A csoporton beiül nem érvényesül a pártszervezet ve­zetőszerepe, taggyűlés helyett is c=oport gyűl őst tartó na k. A tapasztalatcsere tanulságait levonva megállapíthatjuk: hogy Pártunk komoly gondot fordít az oktatási munkára, ami egyre inkább megmutatkozik a termelő munká­ban. Az Iskola vezetősége számára is komoly segítséget jelent ez a ta­pasztalatcsere, amely rámutatott arra, hogy még nagyobb gondol kel! fordítani a/. elmélet és a gyaltorlaí összekapcsolására. Jla, amikor országos és .megyei viszonylatban újabb és újabb sike­reket érünk et a szocializmus épí­tése terén, mi is fogunk törekedni, hogy tudatosítsuk a pártiskola hall­gatóival saját szerepüket ebben a harcban. Politikai képzettségüket olyan szintre emeljük, hogy világo­san lássák és érezzék; mit jelent az 6 munkájuk, az alapszervezet jó munkája a további győzelmek el­érésében. Harkov it* Miklós pártiskolavezető, Nyírbátor. A fehérgyarmati járás MNDSZ-szervezeteinek munkája a járási értekezlet tükrében Vasárnap járási értekezletre gyűltek össze Fehérgyarmaton a járás legjobb MNDSZ-tagjai. Az. ér. tekezletnek az volt a feladata, hogy értékelje az eg.v év óta végzett 'munkát és megválassza a járási vá­lasztmányt, amely hivatott arra, hogy irányítsa az MNDSZ munká­ját a járásban. A járási MNDSZ-fitkár beszédé­ben megbélyegezte az amerikai im­perialisták koreai rablóháborúját és azt a szörnyű bűnt, amit elkö­vetnek Korea békés lakossága ellen a baktériutnbombák ledobásával. Ismertette a járás küldöttei előtt azt is, hogy milyen elnyomásban élnek Titó Jugoszláviájában a nők, ahol elbocsátják állásukból a nő­ket, a terhes anyákat. Elítélte a görögországi monarchofasiszták al­jas merényletét a béketábor ellen, hogy amerikai parancsra kivégez­lek'a nagy szabadságliőst, Belojan- nisz elvtársat és három társát. A fehérgyarmati járás MNDÍsZ- titkára felhívta ezzel kapcsolat­ban a küldöttek figyelmét, hogy ezők a gaztettek, amiket az. impe­rialisták elkövettek fokozott erőfeszítést, jobb munkát követelnek a járás asszonyaitól. Különösen n 4 unyoguiatolc.-i asz- szonytársaknak kell jobb munkát végezni, inert a község MNDSZ- s/.ervezetéuek csak -15 tagja vau, annak ellenére, hogy Tunyogina- tolrs lakosságának száma -t ezer. De tanunk olyan szervezőiek, ame­lyek jó munkál végeznek, mint a fehérgyarmati, jánkmajtisi szerve­zet, ahol ezelőtt nem volt kiépítve a nőnev elöhálózn t 6s most -10 nő. nevelő dolgozik. Dicséretet érde­mel jó munkájáért Tiszabrc? MNDSZ-,szervezete is. viszont még mindig nem fordít elég góndöt az oktatásra — mondotta Mikó Ilona. Azt, hogy nálunk megbecsülik az asszonyokat, hogy szakmunkássá, mérnökké, orvossá válhatnak, jó munkával hálálják meg járásunk asszonyai. Úgy, mint Tunyogmatol- cson Balogh Józsefné, aki 483 szá­zalékra teljesítette beadását, vagy Fehérgyarmat községben Szűcs I,ászióné, aki 3,80 százalékosan adott be. Kacsmarik Knrolyné kez­deményezésére pedig kihívták egy­mást az. asszonyok osibekeltetési versenyre. De nem lehet ilyen .ió munkáról beszélni «Cégénydányád. Zsarolván és Gyű re községben, almi még mindig nem választották meg az új vezetőséget. A választmányi tagok jó munká­jától függ az, hogy milyen eredmé­nyeket tudunk a továbbiakban el­érni 'járásunk területén. Különösen sokat kell segíteniük, hogy a tszcs, tagok feleségéi is munkába állja nak. V hozzászólások Szűcs 1 .ászióné (Fehérgyarmat) elmondotta, 110ay januárban b.-lé­pett a termelőszövetkezetbe 12 hold földdel é- hattagú családjából né­gyen dolgoznak a .«/.üt et kezet ben. ..Az egyik fiain február elsején állt munkába és már több, mint száz munkaegysége van” — mondotta. Tavaly 120 munkaegységet értem el, asszonytársak — mondotta Osány Lászlóné hozzászólásában — de ebben az évben legalább 350‘et akarok elérni. S ezzel bebizonyí­tom, hogy a családos asszonyoknak is van arra módjuk, hogy dolgoz­zanak a szövetkezetben. A tavaszi munkák elvégzése érdek fiién nálunk a „Győzhetetlen brigád” vállalta, hogy 2S-ra 7 múzsa dughagymát tesz a földbe. 30-ra a kelkáposzta és karfiol melegágyba kerül. Vállal­tuk, hogy jövő hónap 4-re elültet-, jiik a parudicsompalántát. A üszabecsi MSDSZ nevében be­szélt Kacsmarik Knrolyné, aki fel­ajánlotta, hogy egy-egy kotlóalja csirkét adnak a termelőszövetke­zetnek, hogy ezzel elősegítsék ba­romfiállományának kifejlődését. A tiszatbecsi asszonyok jó munkát vé­geztek a begyűjtésben — mondotta. Baromfibendásnal 170 százaiékor i értünk el, a tojásbeadást 100 szá­zalékra teljesítettük. Legnagyobb nemzeti ünnepünkre, április -l-re ■három nap alatt hatezer darab to­jást 'gyűjtöttünk Ír. A résztvevők kezdeményezésére bárom táviratot küldtek az ért.ekez létről. Egyet Rákosi elviársnak. egyet Vas.s elvtársnőnek, az MXDSZ főtitkárának, egyet pedig tiltakozásul az imperialisták koreai gaztettei ellen. A megye' kiüdütfek megválaszlá sóval éri véget az. értekezlct.­Termelési értekezletek elé r zzú lelkesedéssel, szívbőljövő szeretettel, mérhetetlen hálá­val ünnepelte az ország Rákosi elv- társ születésnapját és felszabaduld, sunk emléknapját. Uj munkagyőzel­mek születtek : kimagasló egyéni tel­jesítmények. ú.i sztahanovista brigá­dok és gyorsan terjednek a külön­böző szocialista mozgalmak. A kis- várdai Vulkán több mint 250 darab satut készített terven felül április 4. tiszteletére, a nagyhalászt fiata­lok a Rőiler-mozgalom eredménye­ként nagymennyiségű szálat, kúcot készítettek terven felül, az azelőt­tinél sokkal jobb minőség mellett. A 01/2 Építőipart Vállalatnál ki­bontakozó I.oy-moz.galom eredmé­nye Nagy Sándor 2111. Káté László 193, Tóth György. 187 százalékos eredménye is. A raunkaverseny je­lentősen emelte a munka termelé­kenységét és a tapasztalatok töme­gét adta a jobb, tervszerűbb mun­kához. a még eredményesebb ver senyszervezéshez. Ezeket a tapasz­talatokat kell, hogy megtárgyaljak üzemeink dolgozói most a második negyedévi tervfeladatok ismerteté­se alkalmából. \ termelési értekezletek mind y *- jelentősebbé válnak az tize­inek életében. Dolgozóink bírálnak, javasolnák, véleményt mondanak egymás munkája felett, megbélyeg­zik a munkafegyelem lazítóit. Ez a termelési értekezletek feladata: a dolgozók véleményét, tapasztalatait felszínre hozni, majd ezek szerint javítani, változtatni a munkán. Az első negyedévben a munka­versenyek ezerszámra termeltek gazdag ötleteket, új munkamód­szereket. És ezek felhasználása se­gítette az első negyedévi tervtelje- siíést. Azonban ezek a kezdeménye zések nem állhatnak meg, a szo­cialista munka versenyt tovább kell szélesíteni, erősíteni. Ki kell az eddiginél jobban szélesíteni a Loy-mozgalmat is és tovább kell fo­kozni a száz százalékon alul telje sítők megsegítését, hiszen a dol­gozók ezrei áramlanak szüntelenül Iparunkba, akiket tanítani, nevelni kell. Mindezek megvalósítását se­gítenie kell műszaki vezetőinknek, akik az első negyedévben is min­den eddiginél jobb munkával, ' a dolgozókkal való szorosabb kapcso lat kiépítésével segítették a tervek teljesítését. A '■ 1952-es év népgazdasági tervünk döntő esztendeje. Amikor a döntő esztendő második negyedének sikeres befejezéséért folyik a harc,, dolgozóinknak jól át kell gondolniuk munkájuk lehető­ségeit a termelés egyenletes emel­kedése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása és a szilárd munkafegyelem megteremtése te­rén. üzemi bizottságaink nyújtsa­nak segítséget a dolgozóknak, hogy jól készüljenek fel a termelési érte­kezletekre, hogy megtehessék vál­lalásaikat n második negyedévi terv időelőtti teljesítésére fs azon beiül május 1. tiszteletére. Nyújtsa­nak segítséget a beszámolók elké­szítésiéhez, hogy azok az üzem éic téré legyenek felépítve és dicsérjék a jól dolgozókat, bírálják a lema­radókat és jelöljék meg azokat ti faladatokat, amiket a második ne- ' .gyedévi terv teljesítése érdekében meg kell oldani, úgyhogy minden dolgozó megismerje abból a reá há- j í'ulú feladatot. Ezzel lehetőséget adnak arra, hogy a vetsenyváHalá- •sok reálisak, ösztönzőét legyenek. ; Tegyék üzemeink dolgozói a tér. j melési értekezletet a szocialista munkayerseny továbbfejlesztőjévé, a tervteljesítés fontos eszközévé. Őszi vetések tavaszi ápolása Az a regi helytelen felfogás kezd már a köztudatból kiveszni, hogy „elvetettük az ősziekét, aratásig ettől nyugodtan lehetünk”. Dolgozó parasztjaink egyre többen ismerik fel az őszi vetések ápolásának je­lentőségét. A korai őszi vetés már maga védekezés a fagyások ellen, a jól megerősödött vetés jobban bírja a hideget. A korai vetés azonban csak csökkenti a fagy veszélyt, de ki nem küszöböli. A fagykárok egyik formája a felfagyás. Felfagyás akkor következik be, ha a talaj erősen nedves és a nap­pali és éjjeli hőingadozás nagy. A talaj gyors mozgása következtében a finom hajszálgyükerek elszaka­doznak, a talaj megkél, szivacsos­sá válik és a növények szinte a le­vegőben lógnak. Az elmült hetek időjárása olyan volt, hogy felfa­gyást idézett elő, különösen ti mé- lyebbfekvésű kötöttéiül talajokon. Éppel) ezért gondosan vizsgáljuk meg őszi vetéseinket és ahol felfa­gyást észlelünk, az ápolást ne mu­lasszuk el. A fagy veszélyek megszűntével felfagyótt Vetéseinket — amint a talaj állapota megengedi — azon­nal síma hengerrel liengerezziik meg. A gondosan végzett hengere- zéssel a felfagyás következtében szivacsossá vált talajt lenyomjuk, a növényzet gyökeréhez földet nyo­munk. tehát Ismét megindulhat az élet. Hengerezés után, amikor 0 növényzet fejlődése megindult, könnyű fogassal járassuk meg ve­téseinket a sorokra kérésziben. A vízállások elvezetése Az utóbbi hetek csapadékos idő­járása folytán több helyen össze­szaladt a víz a mélyebb fekvésit helyekre. Ezek a vízállások min­denképpen károsak, főként ha őszi vetést nyomnak. Ha hosszabb ideig áll víz a vetésen, teljesen kinyom­ja, de néhány napos vízállás is ntegritkííja. losárgífja és visszaveti fejlődésében. A víz kiszorítja a talajból a levegőt és megád a bak­iét'! trail élet. így a víz nemcsak a vetésekben tesz kárt, hanem magú­ban a talajban is. Tehát mind-n szántóföldről le kell engednünk a vizet. A víz leeresztése a meglévő barázdák kitisztításával —- és ha szükséges — új barázdák készíté­sével történik. Egy a fontos: mi­nél előbb. Fejtrágyázás A kedvezőtlen időjárástól szen­vedett vetések fejlődése tavasszal .vontatottan indul meg. aminek kö­vetkeztében az érés ideje is kitoló­dik a legforróbb nyári napokra. A. fejlődés meggyorsítása érdekében szórjunk ki holdankint 30—50 kg pétisót és fogasoljuk a talajba. A fejtrágyázást akkor végezzük, ami­kor a növényzet fejlődése már meg­indult, felfagyásra már nem Szá­míthatunk és a talaj porhanyít- haló állapotban van. A fejtrágyá­zást az aránylag jól telelt vetések is meghálálják. Fogasolás, a cáfolás A kalászosok tavaszi fogasolása a kapálást helyettesíti. Fellazítjuk az összetömődött talajt, jobban be-' hatol a meleg, megélénkül a hasz­nos talajélőlények munkája és egy­ben irtjuk a kikelő gyomokat. Ezt az őszi tavaszi kalászosoknál egy­aránt el kell végezni. A kalászosok szárbaiudulása előtt végezzük el az acatolást. A gyomok tenyészterületet íoglaluak el elszívják kultúrnövényeink elől a tápanyagot, elveszik a fényt és a termény közé került gyominagvak rontják az értékét a gabonafélék­nek, illetve növelik a tisztítási költséget. Tökéletes gyomirtást he­lyes vetésforgóval, jó taíajmüve- lésscl és gondos vetőmagtisztítással érhetünk el. Végezzük el minél előlit* kalászo­saink ápolását, hogy mire a kapá­sok ápolása elkezdődik, minden erőt oda mozgósíthassunk. Juhász Nándor, a megyei tanács liuigronónmsa,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom