Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-02 / 52. szám

NÉPLAP 1952 MÁRCIUS 2. VASÁE>'A.P A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL A kommunizmus ifjú építői Befejezéshez közelednek a hajózható Volga-Don csatorna építkezései. A 101 kilométer hosszú csatornán 13 zsilipet, több szivattyútelepet, kikötőt és hidat építenek. Nemrégiben már üzembehelyezték a karpovi szivattyútelepet. Jelenleg széles fronton folynak a szerelési munkálatok a csatorna vonalán Sze­relik a zsilipek gépi berendezését és a vilanyhálózatot. A csatornaépítkezés munkálatainál nagy elismerést vívott ki magának sztahanovista munkájával Ivan Hudjakov a 10-es számú „ES—1" lépő exkavátor komszomolista-ifjúságí bri­gádjának vezetője Hudjakov brigádja vágta át azt a földgátat, amely a Don vizét zárta el a karpovi szivattyúteleptől, A nők is derekasan megállják helyüket a kommunizmus Eg-y kiváló szovjet bányász egyón! terve a munkatermelékenység emelésére Tyihon Mihajlov kiváló bányász, a „Vorosilovgrád—Vgolj”-kombinát „Ntfikanor'’ bányájának szénkom- bdjn-gópésze a mérnökök és a technikusok segítségével egyéni tervet dolgozott H a munka ter­melékenységének emelésére, A tdm- áüványok szállítását a kombájn nagy építkezéseinél. Marija Boldirjeva villanyhegesztőnő a szta- hánovista békeműszakon a fémszerkezetek hegesztésénél 500— 600 százalékos kimagasló teljesítményt ér el. Ivan Hudjakov, komszomoiísta Hiúsági brigádvezető. Marija Boldirjeva, komszomoiísta villanyhegesztőnő. üzemszünete alatt végzi, s az így | megtakarított idő alatt műszakon-! ként 10 tonna szénnel termel láb j bet, mint azelőtt. A réselölánc- j fogak váltását fél óra helyett 10 perc alatt végzi cl, s az újabb idő­megtakarítás IS tonna szé-ntöbb- letet jelent. . A szénkombájn útját a fejtöhehjkijelölő munkások tisz­títják meg a lehulló széndargbok- túl és kőzetektől, s így Mihajlov további 20 percet takaríthat meg; 20 pere, alatt legalább 12 tonna szenet, termelhet ki. Régebben csak az első sebességre kapcsolta pépet minthogy azonban sikerült elérnie, hogy a brigádvezető utasítására robbantsák a piritzdródmányokat, most már csupáti nehéz feltételek között kapcsol az első sebességre; közepes feltételeknél a másodikra és a legjobbaknál a harmadikra kapcsol, aminek eredménye’-éppen további 25 tonnával emelheti a műszakonkénti átlagot. Az időmeg­takarításnak ez a mód ja lehetőn' teszi, hogy Tyihon Mihajlov min­den műszakban 60 tonna, sőt még ennél is több szenet termeljen ki terven felül. Decemberben már 732 bányász készített egyéni ter­vet a munkatermelékenység emelé­sére. Ez a bányász-kollektíva de­cemberben Íj nap alatt 1326 tonna szenet adott as államnak terven felül. A VOLGÁHOZ ADOM — A Volgát és a Doni csatorna köti össze. A csatorna kövezett medré­nek szabályos vonalát a behavazott sztyeppén a hideg szelek hóval fújják be. Ezekben a fagyos, hó­viharos napokban a ti­zenhárom vasbeton zsilip vendégszeretően tárta ki súlyos férni apuit a víz befogadására. A szovjet emberek meg­hódították a csendesdont. A folyó vize most két irányba folyik: egyik ré­sze a Cimljanszkajai ten­gerbe, a másik része pe­dig a hajózható csatorná­ba ömlik. Kulacsárnyékén a ha­józható csatorna széles torkolatába még a múlt évben behatolt a folyó zöldes vize. A viz vissza­tükrözi a kövezett párto­kat, a földszivattyúkat, a, lépegető exkavátorokat. A hajóút elkészült szaka­szán már a hajózás is megkezdődött: egyelőre a Donról vontatók és uszá­lyok mentek át a csator­nába. Az emberek ezrei scrcijlettck össze, hogy megtekintsék a hajózás­nak ezt a főpróbáját. Ez volt a kezdet. ősszel és télen a Vol­ga és a Don mentén élén­ken készülődtek a csator­na. három víztárolójának megtöltésére. A Volga- Don hajózható csatorna összesen szdzegy kilomé­ter hosszú, ötvenhat ki­lométeren mesterséges mederben halad, a fenn­maradó negyvenöt kilo­métert pedig a víztároló­kon keresztül teszi meg. A ..sztyeppe tengerei’’ — így nevezik a Karpov- szkojeí. Bereszlavszkojei és Varvarovszkojei víztá­rolókat, — kettős szere­pet töltenek majd be: ha­jókat hordoznak és ugyan­akkor vízzel látják cl a csatorna összes szaka­szait. Az alábbi néhány szám bizonyos mértékben érzé­kelteti a, „sztyeppe ten­gereinek” óriási mére­teit: a Varvarovszkojei víztároló — ez az első a Volga után — 124 millió köbméter, a llcrcszlav- szkojei 48 millió és a Karpovszkojei — a leg­nagyobb — 155 millió köbméter ürtartalmú. Ahhoz, hogy a Volga- Doni vízi út tavasszal megnyílhasson — legké­sőbb 1952 febr. 1-ig meg kellett kezdeni a Kar- povszkojei „sztyeppel ten­ger” leltöltését. A hatal­mas szivattyúknál: időre van szükségük százmillió köbméter víz dtszivattyú- zásához. Ezután lép üzembe a következő szi­vattyútelep, — a Mari- ■novszkojei. Ez a Karpov­szkojei ,,tengerből” a Bc- reszlavszkojci víztárolóba szivattyúzza a vizet. Vé­gül a harmadik szivattyú­telep a Bcreszlavszlcojei víztároló vizét juttatja el a Varvarovszkojei víz­tárolóba. Innen a viz a zsilipekbe kerül. Ekkor már az egész csatorna megtelik vízzel és készen áll a nagy hajók befoga­dására. Hogyan valósul meg ez a nagyszabású technikai művelet t A 13. számú zsilip kö­zelében a hajózható csa­tornából egy kisebb, úgy­nevezett tápláló csatorna ágazik el. Ezt a csator­nát azért építették, hogy a Don vize anélkül jut­hasson cl a Karporszko- je% „tengerbe”, hogy a hajózás és a 13. számú zsilip munkáját zavarná. Minthogy azonban medre jelentősen magasabban van, mint a Don szintje, a vizet ide csak szivaty- tyúk segítségével lehet felnyomni. A Karpovszko­jei szivattyútelep teljesít­ménye másodpercenként 45 köbméter víz. Kiszá­mították, hogy a három szivattyútelepen három­szor annyi víz megy ke­resztül, mint a Moszkva folyó vize. A Karpovszkojei szi­vattyútelep kellő időben történő üzembchelyezésé- töl függött az egész Vol- ga-Doni hajózható csa­torna megnyitása, A sze­relők és az építők a leg­nagyobb energiával, a grafikont túlszárnyalva, építették a. szivattyútele­pet. INDUL A szivattyútelep már készen van. A szivaty- tyútelep lábától a lankás horizontig pusztaság te rül cl. A „sztyeppéi ten­ger”4 megtisztították a fáktól és bozótoktól és lljevka, Szkacski, Plato­nov falvakat, valamint a gép- és traktordltomást és Krivomuzginszkaja vasútállomást más helyre telepítették át. A Karpovszkojei szi­vattyútelepet és a táplá­ló csatornát az építés alatt négyszeres földgát védte. A gátak elzárták a Don vizét és megóvták az építkezéseket a víz romboló hatásától. Március lő-re már a második szivattyútelep, a Marinovszkojei is műkö­dik és a Don vize egyre közelebb jut a Volgához. A Karpovszkojei szi­vattyútelep üzembehelye­zésével a Volga-Doni csa­torna a, kommunizmus nagy építkezéseinek első- szülötte, elérkezett a meg­nyitás korszakához. Már nincs messze az a nap, amikor a „sztyep­pék” tengerei és a csa­torna fölött lágyulnak a világítótornyok fényei ét felbúgnak a Szovjetunió öt tengeréi járó hajók kürtjei. Rjabcsilcov, az „Ogó- n no k” 1; ü lő n t adóst tója. Tavass kaszabén A bőséges termésért folytatott harcban igen nagy jelentősége •van a gondosan előkészített és idejében végrehajtott tavaszi munká­latoknak. A szovjet állam minden segítséget megad, hogy a kolhozok sikeresen felkészülhessenek és jól elvégezhessék ezt a feladatukat. A gép- és traktorállomásokon egész télen serény munka folyt. Most, hogy már tavaszias szelek fuj:: , a legtöbb gép- és traktor- állomáson már megjavítva sorakoznak a traktorok, ekék, vetőgépek, boronák és a többi gépi jelszó elések. A tavaszi munkák elvégzésénél komoly felelősség nyugszik a gép- és traktordllomdsok munkáján. Ezért igen alaposan átvizsgálják a kijavított mezőgazdasági gépeket, nehogy munkaidőben kerüljön se olyan javításra, amit még télen el lehetne végezni. A rjazani Dokucsajevről elnevezett védőérdösdv-állomds dolgozói befejezték a traktorok■ és mezőgazdasági gépek javításéinak műnkéi latéit. Kéjünkön a lijavít ll tra’-torok átvételét látjuk. V. Versek és M. Balinycckij, az ukrajnai sztalivecki gép- és tralcloráUomás dolgozói ellenőrzik a kijavított vetőgépeket. Baráti segítőnk: a Szovjetunió Bukin elvtárs a Vörös Csillag-traktorgyárban A Magyar-Szovjet Barátsági Hónapra érkezett szovjet kül­döttség tagja Mihail Afanaszjevics Bukin elvtárs a veliko-mihaj- lóvszki gép- és trf-ktorállomás igazgatója, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldötte Bukin elvtárs magyarországi tartóz­kodását arra használja fel, hogy gazdag tapasztalatait átadja mezőgazdasagi gépgyártásunknak és gépállomásainknak. Ennek során meglátogatta a Vörös Csillag-traktorgyárat, ahol a dolgo­zók nagy szeretettel vették körül és elhalmozták szakmai kér­désekkel. Képünkön szovjet vendégünk a traktorszerelő műhelyben ad hasznos tanácsokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom