Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-28 / 74. szám

J.9S2 MARCI LS 2S, PANTER K i P L A. P a Nagy Imre elvtárs begyűjtési miniszter beszéde a begyűjtési feladatokról A megyei tanácsok és a fővárosi tanács végrehajtó bizottsági elnö­keinek értekezletén Nagy Imre elvtárs begyűjtési miniszter beszé­det mondott, amelyben ismertette n begyűjtés jelenlegi állását és a legközelebbi felad»’ okát. Mindenek- előtt a sertésbegyüjtés kérdésével foglalkozott, és megállapította, hogy ugyanakkor, amikor teljesítjük, sőt túlteljesítjük tervünkét a szarvasmarhahegyüjtés terén, el­maradás mutatkozik a sertésbe­gy ii'j lésben. ■A sertésbegyüjtés fellendítésére egész sor Intézkedést tettünk — mondotta —. Az eltelt rövid idő azt bizonyítja, hogy helyesek az intézkedések, A megyék többségé­ben. a lemaradás behozása és a terv teljesítése terén komoly neki­lendülés látható, A megyék eredményeinek vizsgá­lata alax>ján megállapítható, hogy —7 bár mindenütt adva vannak a feltételek — az eredmények má­sok, az egyik megye a tervteljesí­tés terén előre megy, a másik egy­helyben topog, a harmadik lema­radt. Azt hiszem, nem ártana, ha a tanácselnökök kicserélnék egymás közt tapasztalataikat —- mondotta Nagy Imre elvtárs. Foglalkozott ezután a süldő- és roalacbegyüjtés problémájával és felhívta a tanácselnökök figyelmét a kérdés fontosságára. A termelő- szövetkezetek sertésbeadásával fog­lalkozva kijelentette, hogy ahol la­zaság mutatkozik a tszcs-k beadási kötelezettségének teljesítése terén, ott szigorú állami fegyelem és ha. tékony intézkedések kellenek, hogy az ilyen szövetkezeteket a jó gaz­dálkodás és pontos kötolességtelje- sítés helyes útjára vezessük. Az 1952—1)3. évi begyűjtés kér­désével foglalkozva megállapította, hogy az előkészítés munkáját nagy körültekintéssel kell végezni, majd foglalkozott a begyűjtési tervek felbontásának tapasztalataival. Nagy elvtárs beszédét így fejezte be: Feladataink nőnek, de erőink is megnőttek és nagyobb tapasztala­tokkal rendelkezünk. A Párt és a kormány által kitűzött feladatokat maradéktalanul végre keü és végre is fogjuk hajtani! Keresztes Mihály elvtárs beszéde a tavaszi mezőgazdasági munkák kérdéséről A megyei tanácsok is a fővárosi tanács végrehájtöbizottsági elnökei­nek szerdán megtartott értekezle­tén Keresztes Mihály elvtárs, a íö dmüvelésiigyi miniszter első he­lyettese mondott beszédet a tavaszi mezőgazdasági munkák kérdéséről. Beszéde elején a tavaszi munkák területén észlelhető bizonyos mér­tékű lemaradásokról , szólva elmon­dotta, hogy a lemaradásnak a ked­vezőtlen időjáráson kívül az oka volt az is, hogy a mezőgazdasági szervek nem használtak ki minden lehetőséget a munkák elvégzésére. A mezőgaziadság feladatairól hang­súlyozta, hogy a mezőgazdaság te­rületén a termésátlagokat állan­dóan növelni kell. A termés ebben az esztendőben sem lehet kisebb, mint az elmúltban volt. Ezért fon­tos, hogy a munkákat most már erőteljesebben kezdjük meg. Egyes helyeken- találkozunk olyan néze­tekkel, hogy ne vessünk, mert még fagyok is lehetnek. AU bajunk le­het, ha vetünk és közben még lesz fagy? A világon semmi. Egy do­log történhetnék, hogy a földben természetes jarovizáciö menne vég­be. ami nem csökkenti, hanem még inkább , növeli a terméshozamot. ■— 1 .éhet séges, hogy ez egyesek előtt idegen, de így van. Nem február második felében, hanem március második felében vagyunk. így tehát nem kell félni a mezőgazdasági munkák elkezdésétől, a vetések minél előbbi végrehajtásától. Keresztes elvtárs ezután a kor­szerű talajelőkészítés munkájáról, a símitózásról, a talajlazításról be­szélt, majd felhívta a figyelmet an­nak fontosságúra, bogy a termelő­szövetkezetelv minél több gépi «aua- ka elvégzésére kössenek szerződést a gépállomásokkal.­Országunk szocialista fejlődése során — folytatta — ma már nem elégséges, hogy a mezőgazdaságban csak egyszerűen elvessünk, ez már rendkívül minimális feladat. Azt is meg kell nézni, hogyan van el­vetve és milyen földbe vetettünk. Tehát nekünk mindig nagyobb ter­mések elérése érdekében, minél nagyobb mértékben kell alkalmazni a fejlett agrotechnikai eljáráso­kat. Ezután az állattenyésztés kérdé­seiről beszélt s hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az állatállomány szaporítása. Állat tenyésztésünk fej­lesztésének egyik előfeltétele a tá- kannáfiybázis biztosítása, A ta­karmánybázis k 1 szélesítésé nek egyik legeredményesebb eszköze a másodvetés, silózás. Mindkettőt to­vább kell fejleszteni és el kell ér­nünk azt is, hogy ebben az észtén-/ dö-beu ne legyenek gazos legelők. A mult év során, ahol végrehajtották, komoly eredményt értek el a sza­kaszos legeltetéssel és a legelőt sokkal hosszabb ideig gazdaságosan tudták felhasználni. Befejezésül* foglalkozott a ver­seny jelentőségével. Segíteni kell a mezőgazdaság dolgozóit a termelés és állattenyésztés területén, hogy a' versenyek lendííői, emelői legye­nek a termelékenység fokozásának, a mind nagyobb terméseredmé­nyek elérésének — mondotta. — A mi versenyünkben a főhiba az, hogy egy-egy gépállomás, vagy ter­melőszövetkezet versenyállását u legtöbb esetben nem vitatják mega gépállomás összes dolgozóival, vagy a termelőszövetkezet tagságával. — Ezen sürgősen: változtatni kell, a verseny-vállalásokat egészséges és helyes útra kell terelni és ennek során a tanácsi szerveknek nyil­vántartással, jó szervezeti és szak­tanácsokkal . kell . segíteni a ver- .«eoyvállalások megvalósulását. Egymást segítve kesétek meg a vakamasi dolgosé parasstok a tavassi munkákat Még a gyalogos Is alig tud el­menni az utcán, egymást kerülge­tik az ekével, boronával megrakott szekerek, vetőgépek. Igyekszik min­den ember ki a határba, hisz régen várják mär a rakamaziak, hogy megkezdhessék a tavaszi saántást- vetést. Megindult az élet odakinn a földeken. Sutler Mátyás is szapo­rán fordul a vetőgéppel a fölél vé­gén, — Igyekszik az árpavetéssel, hisz Muzhek* György már tegnap­előtt elvetette a tavaszárpát. Versenyre hívta egymást a két gazda — ki fog hamarabb végezni a vetéssel, növényápolással, ki fog többet termelni. Muzbek György volt a verseny-kihívó. i— Nem bánom, versenyezzünk — egyezett bele Stiller. — Be ne olyan verseny legyen, az, bogy ha­ragos tekintettel nézzünk egymás­ra, ha együk előbbre van a munká­val, hanem egymást kisegítve igye­kezzünk minél többet, termelni. — Meg is egyeztek. Könnyebb ám úgy, ha nem a két kis tehénke húzza a vetögépet, hanem négyet foghatnak elébe. Most is figyelik egymást, ki van előbbre a munká­val, de segítenek Is, ha a munka megkívánja. Muzbek Györgyre 'tavaly büszke volt az egész falu ő vitte az első búzát a nép raktárába. — Az is a közös munka eredménye volt — mondja Muzbek bácsi — közösen hordtunk Sallerrel, azért tudtam én elsőnek el csépel ni a faluban. — Tavaly még csak a hordásnál volt ez meg, de most így lesz egész év­ben. De Muzbek Mcslék nemcsak ket­ten fogják egymást kisgíteni a munkában. A mezőgazdasági állan­dó bizottság átszervezte a házcso­portokat. 10 család tartozik most­mär egy házcsoporthoz. Az a 10 ember segíti , egymást, dg jba a szomszédos házcsoport lemarad a munkával, segítségükre sietnek va­lamennyien, Szloboda Mihály Is helyeselte, mikor tervezték az új beosztást. —- mondja Muzbek bácsi. Csak Prak Károly csóválta a fejét: „Jobb az, ha én magamnak dolgo­zom. ügy végzem a munkát, ahogy akarom.-’ — Igen átn — felelte rá Muzbek György nem engedve a maga iga­zából. — De ha a családodból meg­betegszik valaki, vagy a jószágnak lesz valami baja, ügye jólesne a segítség? Nézd csak a termelőcso­portot! A közös erőnek köszönhe­tik, hogy a rozs olyan szép volt és a kukoricának egyrésze is jól fize­tett. »Sokkal eredményesebb a mun­ka, ha közösen összefogva dolgo­zunk. Suller Mátyás és Muzbek György kezdeményezése csakhamar általá­nos lett egész Rak amazon. Míg a férfiak kint a határban közösen végzik a vetést, odahaza d csalá­dok ugyancsak egymásnak segítve válogatják át a vetőburgonyát. Mi­nél előbb földbe akarják tenni a magvakat, hogy az idő felmelege­désével gyorsan fejlődésnek indul- janak a vetemények. ügy vállalta a község, hogy április ló-re befejezik a vetést. — Én ennél sokkal előbb elvetek — mondja Tóth Mihály tanácstag. Az árpa és mákvetést április ne­gyedikére befejezem, de már bur­gonyát is vetek negyedikére. Méltóan akarja megünnepelni azt a napot Tóth Mihály, amelyen az 5 családja új életet kezdett. Azóta dolgozik és él gondtalanul a Tóth­osnlád, azóta tanulhat a gyerek !«. — Nekem is nagy kedvem volt fiatal koromban a tanulásra. De nem volt pénz hozzá. Készesmunka volt az én kenyerem fiatalabb ko­romban. Más a lie’yzet már a gye­rekeimnél. A kislányom Nyíregyhá­zán tanul gimnáziumban. Jóformán meg sem érzem a taníttatást, hisz majdcsak ingyen tanul. Ezt akarja meghálálni a hős szovjet népnek, a Pártnak Tóth Mihály azzal, hogy hazánk felsza­badulásának tiszteletére korán el­veti a tavasziakat. — De a munkám mellett segítek azoknak a szomszédoknak Is, akik­nek a fogatuk gyenge, vagy nincs is nekik. Mudri komám két kis te­hene elég gyenge szántásnál, vetés­nél, •— segítek hát. neki az én erő3 ökreimmel, hogy ő is Idejében vet­hessen el. így indult meg egymást kisegít­ve Itakamazon a tavaszi szántás­vetés. Teljesíteni akarja a község vállalását: „Április 15-re mindent elvetünk” — ezzel a jelszóval in­dultak el szerdán reggel a dolgozó parasztok a határba és ez serkenti őket munkájuk közben. Pénteken kezdték meg a vetést a rakamaziak és már az első napon 15 hold árpát, 5 hold mákot és 2 hold cukorrépát vetettek el. Ezek a vetemények az idő felmelegedésé­vel korán kikelnek és sokkal előbb fejlődésnek indulnak mint az, amit már a talaj teljes felmelegése után vetnek. Ez is a céljuk a rakamazi dol­gozó parasztoknak: többet termelni fiáját maguk és a haza javára. 1 békeszerető emberek milliói felháborodva bélyegeik meg az amerikai imperialisták koreai baktérium gaztetteit MOSZKVA A Krusznaja Znamja nevű mosz. kvakörnyéki gyapotszöyetgyár' hét­ezer munkása gyűlésen tiltakozott az amerikai beavatkozók példátlan koreai gaztette ellen. Többezren vettek részt egy mosz- kvakörnyéki mezőgazdasági gép­gyárban tartott tömeggyűlésen Is. Hruscsov esztergályos beszédében hangsúlyozta: követeljük a bakté­riumháború azonnali megszünteté­sét és a bűnösök legszigorúbb fe- lelősségrevonását. SZÓFIA Kedden nagy tiltakozó tötneggyü- lést tartottak Szófiában. A gyűlésen hozott határozati ja­vaslatban követelik az ENSZ-től: foganatosítson intézkedéseket a baktérlumháborű és a Koreában el­követett egyéb gaztettek megszün­tetése érdekében és követelik az amerikai háborús bűnösök bíróság elé állítását. VARSÓ A lengyel szakszervezetek, köz­ponti tanácsa titkárságának felhí­vására számos szakszervezet veze­tősége jelentős pénzösszeget aján­lott fel az amerikai imperialisták baktóriumbáborújától szenvedő ko* real nép megsegítésére, védooltó anyagok és egyéb, a járványok le- küzdésére alkalmas gyógyszerek beszerzésére. PRÁGA Prágában a csehszlovák tudomá­nyos dolgozók tiltakozó gyűlésükön határozatot fogadtak el. Ebben fel szólítják a nyugati országok tudo­mányos dolgozóit: tagadják ineg tudományos Ismereteik átadását az emberiség tömeges pusztításá­nak céljaira, követeljék, hogy vés senek véget a szörnyű háborúnak Koreában. LONDON James Crowther, a Tudományom Dolgozók Világszövetségének fótit» kára üzenetet Intézett a Békevilág­tanácshoz: „Mindazokban az országokban, amelyeknek kormányai csapatokat küldtek Koreába, a békebizottsi goknak követelniük kell, hogy kor­mányuk foglaljon állást a civilizá­ció ellen irányuló vad amerikai merénylettel szemben és haladék­talanul vonják vissza csapataikat Koreából” — hangzik az üzenet. Sikeresen működnek a járványelbárítő osztagok A Koreai Központi Távirati Iro­da jelenti Dél-Hamgen tartomány­ból, hogy ott amerikai repülőgépek fertőzött rovarokat szórtak le, kü­lönleges fadobozokban, konzervdo­bozokban és papírcsomagokban. A lakosság segít a fertőzött rovarok elpusztításában. Minden faluban osztagokat szerveztek a légtér mes- figyelésére, a rovarok megsemmi­sítésére, továbbá a fertőtlenítés és egyéb egészségügyi feladatok ellá­tására. Az amerikai repülőgépek által ledobott rovarokat Idejekorán felfedezték és megsemmisítették. Súlyos muukaszerenesétlenség Dél-Olaszországban Az utóbbi idők egyik legsúlyo­sabb munkaszerencsétlensége tör­tént kedden a dálolaszországi Cas- sino melletti Mignanoban. A sze­rencsétlenség következtében Sí) munkás vesztette életét, 42 pedig megsebesült. Mignanoban egy vil­lanytelep épül. Ehhez egy föld­alatti folyosót fúrnak, amely be­omlott. A súlyos munkáskatasztró­fáért elsősorban az építkezések végrehajtásával megbízott elektro­mos trösztöt terheli a felelősség. Buliéi* angol pénzügy miniszter iieismerése o fontsterling vásárlóerejének csökkenéséről Butler angol pénzügyminisz­ter március 25-én az alsóhazban elhangzott kérdésekre válaszol­va beismerte, hogy a íontjter- !ing vásárlóértéke ez év ’anuár- jában mindössze negyvenöt szá­zaléka volt az 193b. évinek. 9 szabadság és a béke ellenségei A Román Népköztársaság külügyminisztériumának könyve az amerikai imperialisták beavatkozási kísérleteiről A Román Népköztársaság kiü­ti gycui ni szt é rí urnának ki a dúsában könyv jelent meg, amely leleplezi az amerikai imperialisták beavat­kozási kísérleteit, békeellenes poli­tikájukat, A könyvben felsorolt té­nyek napnál világosabban bizonyít­ják, hogy az amerikai és angol Imperialisták minden eszközt fel­használtak, hogy továbbra is bizto­sítsák maguknak azt a profitot, amelyet a román néptől azelőtt zsa­roltak. Utal a könyv a Churchill-féle tervre, amelynek lényege az volt, bogy a délkeleteurópai államokat még a háború folyamán Titóék se­gítségével szállják meg az amerikai és angol csapatok. A háború után az imperialisták minden népi de­mokratikus országban megerősítet­ték kémszervezetüket, s hazaáruló, népellenes elemekből fegyveres csa­patokat szerveztek, államcsínyeket készítettek eh". Közvetlenül a fel- szabadulás után minden segítséget megadtak a román reakciós pár­toknak is, azonkívül különböző rablóbandák fegyveres felszerelését vállalták, amelyeknek fasiszta ál­lamcsíny végrehajtása lett volna a feladatuk. A népi demokrácia megerősödő sével aztán egyre szőkébb térre szo­rult a legálisan működő reakció, sorozatos vereségek érték az impe­rialistákat, s féktelen dühüket mu­tatták azok a terrorista akciók, jszabotázscselekmónye^ amelyeket megbízásukból a román nép árulói elkövettek. Ezek a banditák sem kerülhették el azonban sorsukat, s a tömegesen „munkába állított’ ké­mekkel együtt elvették méltó bün­tetésüket. S fi sorozatos kudarcok láttán az imperialisták teli torok­kal kezdték kiabálni: „A Román Népköztársaság megszegi a béke. szerződést”, — „A Román Népköz­társaságban megsértik az emberi jogokat.” Az emberi jogokat maradéktala­nul biztosítja a Román Népköztár­saság alkotmánya. Bebizonyítják ezt a könyvben idézett számok, adatok. .— A kémeknek, a kárte- v ők nek azonban nincs „emberi jo­guk” és nem is lesz soha. Ezt a gondolatot fejezi ki a multévi de­cember 0-1 román kormánynyilat­kozat,amelyet a Truman-féle „köl­csönös biztonságitörvény” elleni tiltakozásul adtak ki. (Az ameri­kai törvény — mint közismert — 300 millió dollárt irányoz elő a Szovjetunió és a népi demokrati kus országokban szervezett kém­es szabotázsakciókra.) A romáu kormánynyilatkozat kimondja: A román nép még határozottabban folytatja majd a harcot szabadsá­gáért és függetlenségért, a világ békéjének megvédéséért, az impe­rialista agresszió meghiúsításáért.. A román nép undorral bélyegzi meg az imperialisták zsoldjában álló árulókat, ezeket a hazátlan és megátalkodott gonosztevőket,’5,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom