Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

NÉPLAP 1952 . MÁRCIUS 23, VASÁRNAP G NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL Kiirtva — a szocialkmii!) épltéüének nj győzelme Csehszlovákiában Kladno vidéke a bányászat folytán már évek óta vízhiánnyal küzd, melynek megszüntetésére a környék vizét akarták igénybe- veimt. Ez az elgondolás azonban nem vezetett eredményre, mert nem lehetett elegendő talajvizet találni. Éppen ezért felvetődött az a gon­dolat, hogy felszíni víz segítségével fogják a vízhiányt megoldani. Ennek érdekében dr. lírán kg és dr. Bulioka mérnökök már 1934 ben tervet dolgoztak ki, melynek alapján a Klieava folyón Zbeena mel­lett duzzasztó felépítésével oldanák meg Kladno vízszükségletét. Az akkori uralkodó kapitalista kötöknek azonban nem volt ítéljük, hogy segítséget nyújtsanak a szocialista és bányász Kladno-nak és az em­lített terv abban az időben nem valósult meg, pedig a bankokban elegendő pénz állt rendelkezésre és a munkanélküliek száma is száz­ezrekre rúgott. A Vörös Hadsereg felszabadítása után 1945. végén a kladnói helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére újból foglalkozni kezdtek ezzel a kérdéssel. Az illetékes prágai hivatalnak benyújtot­ták a duzzasztó építésére vonatkozó terveket, melyeknek megvalósí­tásával végérvényesen megoldódna Kladno és közvetlen környékének vízellátása. A. duzzasztóból hatalmas vízvezeték fog haladni, amely ivó és egyéb vízzel látja majd el a környező falvakat. Több, mint százezer embernek lesz haszna ebből a hatalmas szocialista építkezésből. A duzzasztó másodpercenként 150 liter vizet fog szolgáltatni, ami kö­rülbelül napi 13.000 köbméter vizet jelent majd. Az elárasztott terü­let nagysága, amely magában foglalja a klicavai és a láni völgyet, meghaladja a 10 hektárt. Ebből a területből körülbelül 50 százalék erdő, 38 százalék rét, a többi szántóföld és legelő. A Klicavából kiinduló fővízvezetéb 49 km., a kiegészítő elvá­lasztó hálózat 30 km. és a községek helyi elválasztó hálózata 154 km. hosszú lesz. A vízvezetékek összköltsége körülbelül 450 millió korona lesz. A. klicavai duzzasztónak ezenkívül védőszerepe is lesz az áradásoknál, amelyek főként Zbeena vidékét fenyegetik. Az 1939-es katasztrofális áradás hatalmas károkat okozott ezen a vidéken. A duzzasztó felépítésével ilyen veszélyek teljesen megszűnnek. A duzzasztó építését 1948. decemberében kezdték meg. Elsősor­ban a kövekkel vívtak kemény harcot. Jelenleg és a jövőben is sok akadályt kell leküzdeni.. Eaen munkálatoknál nagy segítséget nyújta­nak a kladnói brigádok. Emellett azonban Prága és a rakovnlcei Járási Nemzeti Bizottság is szép számmal küld brigádokat az akadá­lyok leküzdésére. Kiadós segítséget nyújtanak Prága vidék ifjúsági brigádjai, amelyek háromhetes turnusokban váltják egymást. A duz­zasztó építkezésein egész évben szünet nélkül dolgoznak. Az eredeti tervek alapján a duzzasztó felépítését az ötéves tervben, vagyis 1953- ban kellett volna megvalósítani. Hála a szocialista lendülettel dol­gozó mérnökök és dolgozók erőkifejtésének, akik tudják, hogy mit je­lent a dolgozó nép részére a duzzasztó mielőbbi felépítése, ezt a müvet jóval a kitűzött határidő előtt fogják rendeltetésének átadni. Az új duzzasztó felépítésével örökre megszüntetik a kladnói bá­nyavidék katasztrofális vízhiányát. A népi demokratikus Csehszlová­kiában nemcsak terveznek, de a nép érdekeit szolgáló terveket végre is hajtják. Szlavcsev mérnök módszere HimiU'ovgrád építése során a j bolgár dolgozók a munka igazi bol- i sevik stílusát teremtették meg. Az élmunkásokhoz és a sztahanovis­tákhoz való csatlakozás valóságos töm-gmozgalommá vált. A dimitrov- grádi. „Sztálin” vegyészeti kom­binát építkezéseinél alkalmaz­ták először Szlavcsev mérnök újí­tását és munkamódszerét. Szlav­csev mérnök olyan zsaluzási mid szert talált fel, amellyel rengeteg faanyagot és munkát lehet megta­karítani. Módszerét „hordozható zsaluzásának nevezték el. öt hó­nap alatt 9.100 négyzetméter „hor­dozható zsaluzás”-t építettek be, | amellyel több, mint 2,500.000 léva értékű faanyagot és 1,631.000 léva értékű munkát, vagyis összesen 4,131.000 lévát takarítottak meg a bolgár nép államának. \x önköltség­csökkentés A szófiai „Runo” textilkombinát' két tagjának, Maria. Lefc-senkonak és Georgij Muhanovnok — kezde­ményezésére szovjet sztahanovisták példája nyomán, nagy önköltség­csökkentési mozgalmat indítottak 1950. novemberében, ami hatalmas eredménnyel járt. A textil kombinát fonódájában mindkettőjük brigádja a vállalatvezetőség és a műszaki vezetőség irányítása, a helyi párt- szervezet és az üzem! szakszervezet támogatása mellett az új önkölt- ségcsökkentésl módszer alkalmazá­sával 21 nap alatt több mint 450 ezer léva önköltségcsökkentést ér­tek el. 1951 első 9 hónapja alatt a megtakarítás hatalmas összegre növekedett. önköltségcsökkentési módszerük lényege abból áll, hogy kizárólag csak elsőrendű minőségű árut termelnek. A „Runo” textil­kombinát kezdeményezéséhez Szó­fia valamennyi vállalata csatla­kozott. BEETHOVEN SZONÁTA írta: SZ. 8ZMIRNOV (Részlet az írónak; ..Harsban Budapestért" efmü regényéből, amely Rozvány Szidónia for­dításában az üj Ma. gyár Könyvkiadónál Je­lenik meg.) .4? ellenség észrevette, mennyire kímélik csapa­taink a város történelmi emlői.müveit és épületeit, A németek igyekeztek is kihasználni katonáink e nemes törekvését. Gép­fegyvereiket egyenesen a, szobrok talapzatára he­lyezték. Á város legszebb építészeti műemlékeit, kí­mélet nélkül, erödítmény- nyé alakították át,. így vált erődítménnyé a Ti­sza Kálmán téri Városi Színház, igy lett hatal­mas haditámaszpont 11 Parlament, a Lndovika I kadémia. Ugyanakkor Oöbbels i. iőstérikűsan arról ordí­tozott és hazudozott, hogy e.z oroszok lerombolják Budapest történelmi em­lékeit: A budapesti „kat­ionba'' szorult német tá­bornokok pedig kárör- rendően a markul ba ne­vettek, amit or a szovjet tüzérség, hogy az építé­szei ritkaszép műemlé­keit megkímélje, a tüzet leszüntette és a gyalog­ság inkább vállalt nagy és nehéz kerüíőutakat, hogy ' a legkisebb pusztí­tás árán foglaljon el ilyen épületeket. Érdekes jelenet játszó­don fr o belvárosi har­cokban. Egy ház előtt folyt a harc, amelyet gya­logságunk már minden oldalról körülvett, s amelybe Szálasi fickók jókora, alaposan felfegy­verzett csoportja bujt meg. Az /Makókat, ajtó­kat cltorlaszolták és bár többször megadásra szólí­tottuk fél őket, folytatták a lövöldözést. A ház szilárd épít meny volt, rohammal bevenni nem lett volna könnyű. A csapat parancsnoka, mint­hogy a házat megszállva tartók makacskodtak cs elutasították f elszólttá sainkat a megadásra, el­határozta, hogy felrob­bantja a házat. Az árká- szok előkészít ott ók a- rob­bant ó-anya got. Ekkor öszhnjú, öreg magyar bukkant fel lövé­szeink rajvonalában. — Rend'ívül felindulton, ideges kézmozdulatokkal mutogatott az ostromlott házra és igyekezett meg­értetni magát. Katonáink érdeklődése felébredt, tol­mácsot hivattak. Kitűnt, hogy az öreg magyar — zenetanár, az épület pedig, amelybe a Ezálasi-emberok befészkel­ték magúkat, Budapest . egyik , legnagyobb zenein- tezete. Az öreg könyör- gött, hogy ne robbantsa’: fel a házat. Megmagya­rázta, hogy ott néhány tucat nagyértékű zongora van, melyek drágák, szin­te pótolhatatUmok. Azt javasolta, küldjék öt par­lamenternek a Szálasi- fideákhoz és biztosra ve­szi, hogy sikerül ölcet megadásra bírni. — Hát jól van! — mondotta- a csapatpa­rancsnok. — Próbálja meg! Valóban, Mr lenne ilyen tincset felrobban­tani. Botot adtak a magyar kezébe, amelyre fehér kendőt kötöttek és az öreg, e zászlócskát ma­gasra tartva, a ház felé indult. A Hzálasi-fickók nem lőttek. Az öreg az úttest közepén megállt és emelt fővel kiáltott vala­mit magyarul. Válaszul részeg röhögés hallatszott a második emelet abla­kából, majd géppisztoly- sorosat, kattogott. A fe- hérkendös bot a földre hullott és az öreg zene­tanár, kezét vérző nya­kára, szorítva, visszatá- molygott. ■A golyó — szerencsés véletlen — csak könnyen horzsolta az öreg nyakát. Míg az egészségügyi ka­tona a sérülést bekötözte, az őszhajú magyar így szólt a parancsnokhoz: — Robbantsák fel! Hadd vesszenek a zongo­rák is, de ese' ct a gaz­embereket el kéü pusztí­tani. A tiszt azonbim mégis sajnálta az értekei hang­szereket. — Elvtársak; rohamra menjünk? — kérdezte a köré csoportosult gyalo­gosoktól. * — Rohamra! Bevesz- szűk!... — zúgták a ka­tonák. És félóra múlva a ze­neintézetet ellenállhatat­lan rohammal bevettük. A Szálasi-fickdkból álló őrség elkeseredett ellen állás után mind egy szá­lig elpusztult. Az öreg határtalan és izgatott örömében magá­hoz ölelte a szovjet kato­nákat. Nagy ünnepélyesen a második emeletre vezet­te őket, ahol a nagyterem­ben, tört ablakok előtt álltak a zongorák. Lassú, óvatos mozdulattal fel­emelte az egyik zongora fedelét. A teremben még a roham löporfüstjc go- molygott, amikor öreg barátunk a zongora elv ült és ujjat alól Beetho­ven Pathelikus szonátája hangzott fel. Értettünk a zenéből, a felszabadít ól­nak szólt a köszönet és a dicsőség himnusza. •I­Múlnak az évek. Sok víz lefolyt már a Dunán. A pusztulás nyomai is eltűntek Budapest utcái­ról, De a nagy csata em­léke örökké élni fog Ma­gyarország földjén és a Szovjetunió beláthat a ti a n térségein. Az Állami Uráli Orosz Népi Együttes Nyíregyházán Forró szeretettet .fogadta Nyír­egyháza dolgozó népe városunkban az Állami Uráli Orosz Népi Együt­test, A szovjet művészek már dél­után megérkeztek Nyíregyházára s az MSzT. nagytermében tartott ankéton Ljev Hrisztianszen elv- társ, az együttes művészi vezetője értékes tanácsokat adott kultúr- munkásainknak. Képünk az MSzT. előtti fogadást mutatja be. Elöl Ljev Hrisztianszeií elvtárs. Szárnyalón zengett a dal iize- I netet hozott a messzi, gazdag XJral- | bál, a csodálatosain dús bányák, füstölgő kohók és kolhozmczök vi­dékéről. A kommunizmust építő szovjet emberek diadaláról szólott a dal és a tánc. A képen az éneke együttes, amint az Urairól szóló népi dalt adja elő. As Állami Uráli Orosz Népi Együttes ének- és tdnccsoportjánalc felléptét a megye dolgozói nevében Kovács Sándor élvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. titkárhe­lyettese köszönte meg. „Gazdag erőforrást jelentett ez a mai este számunkra s még acélosabbá tette a népeink közötti örök barátságot, a Szovjetunió, Sztálin -clvtárs irán­ti hűségünket” — mondotta Ko­vács elv társ. — A kép job őszéiért Ilrisstianszen elvtárs áll, baloldalt középen Kovács Sándor elvtárs. A fiatalok békeindulójával bú- ró szívvel, elszánt akarattal: „Egy lesúztak tőlünk az együttes tagjai, a jelszónk: a. béke!” | 8 a közönség is velük énekelt for­Fílmíelelősi értekezletet tar-' toíiak Ljfehértóit, melyen megvlzs- ' gálták, hogy milyen munkát végez­tek a töm eg szervezetek a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap keretében megrendezett filmelőadások közön- | AAiiok .szervezésénél. A vándor­zászlót a DXSZ-szervezet kapta! meg, mert 703 mozllátogatót szer­vezett. Második a KIOSZ, harma­dik a földmüvesszövetkezet, negye­dik a Kísérleti Telep. A vándor- zászlóért a verseny tovább folyik*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom