Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-23 / 70. szám
N r FLAP 3.952 MÁRCIUS 28, VASÁRNAP 4 Ilf munkások, a közeljövő sztohőnovistéi az Alkaloidában \ nyírbátori Lenin termelőszövetkezet tagjai elhatározták: élen fognak járni a begyűjtésben Ifjú Szojka György elvtárs nem lelte helyét. A teverőtül ment a desztillálóhoz, onnan a szivattyúhoz; majd a lefej tóhoz. Közben gondolatai arról szövődtek, hogy vájjon sikerül-e valóraváltanl Rákosi elvtársnak tett fogadalmát -- a terv • túlteljesítését és az anyagnorma 10 százalékos csökkentését. Mivel az tizemben munkaerőhiány volt, az anyalúg üzemrész dolgozóinak létszámát hétről háromra csökkentették. ' zojka elvtárs leit 3 brioádvezetö Már így is nehéznek látszott teljesíteni a. felajánlást, ráadásul pedig^Szojka elvtárs két begyakorolt munkatársát is más üzemrészre helyezték és két új munkást irtottak be melléje. Szojka elv- társ nem bízott a felajánlás teljesítésében. Először azt gondolta, be- . úgy a vállalat. igazgatójához és rkginondjá, hogy nem tudja telje, ejteni harmadinagával a tervet és felajánlásnak sem tud eleget ni. Rákosi elvtárs küzdelmes fiaté azonban nem meghátrálásra tanította Szojka elvtársat sem. — Az üzemben mindenki telje* rí ti felajánlását, hát csak í-n vol-' iák az, aki meghátrál? —- kérdezte magától. — Nem-! Szojka György még nem hátrált meg soa ...! Nem Is fog! — Elhatározta, hogy mindent megtesz, hogy két új munkatársával megismerése a munka folyamatát és hárman elvégezzék azt a munkát, melyet azelőtt heten végeztek el. A műszak utolsó órájában Ss. Balogh Sdndomé és Rácsa Piros- ka megkeresték az új munkahelyet. óvatosan lépegettek az üzem, ben. Szívük az örömtől hangosan dobogott, hogy olyan szét) munkái kapnak, de ugyanakkor az aggodalom is ott lapult: vájjon meg tudják-e állni helyüket? Baloghné, mikor meglátta a sók' vezetéket a yok csappal, önkéntelenül ő is felsóhajtott. — Jaj, Piroska, mi ezt a munkát soha nem tanuljuk meg! — Nem örüöngős mesterség ez, - bátorította őket Szojka élvtárs, aztán mindjárt magyarázni js kezdte a munka folyamatát. Hogyan lenit Szóiké elvtárs I — Most lefejtjük a keveréket. Addig nem szabad a c-sapot megnyitni, míg az ember meg nem győződik, hogy a többi el van-e zárva, — tanította Szojlca elvtárs. Ellenkezőleg, olyan anyagok keverednek össze, amelyeknek nem szabad. Ha összekevered lk két anyag, a szétbontása sok anyag- veszteséggel jár. Szőj ka elvtárs a csap megnyitását Balogh Sdndoméra bízta. Ba- io'ghnó reszkető kézzel fogta meg ;íz első csapot. — Csak fogja meg bátran és nyissa meg. A folyadék tompa zajt csapva, kezdett rohanni a csőben. — Most pedig nézzük meg, hogy hová folyik a folyadék, — mondta Szojlca elvtárs és azzal egy emelettel lejebb mentek az épületben. Megállják egy tartály előtt. — Itt arra kell vigyázni, hogy a '.sapolás előtt üres legyen a tartály. Ha ezt elmulasztjuk, akkor ; tetején kicsap a keverék és az ; nyag kárbavész. — Ez pedig a : esztilláló készülék. A legnagyobb • ikarékosságot itt lebet .elérni. Nagyon fontos a gőz szabályozása, fért ha sok a gőz, a guzi-anyag kifut és a ledesztillált benzolt tájra "szennyezi. Akkor pedig az egész esztillálást újra kell kezdeni. Már ..dig minden desztillálás újabb eszteséggéí jár.. — Mennyi Ideig kell deszíillál- V — kérdezte Rácsa Piroska.- Nem az időhöz kell a clesztil- ’ Mást kötni, — s míg' Szojlca, elv- ■áis magyarázott, kezébe vett egy lUmlőcsövet, s a ki csörgő folyadék Jä tartotta. — A benzol, könnyebb ; víznél és ezért felül marad. Eb- 1 ti az iivcjrcsőlTT-Ti szépen látható. — Az ablak felé tartotta az üveg- csövet, — az alsó kékesszínű ‘folyadék a víz, s fölötte az a kicsi, a sárgás-fehér a lienzol. Addig kell desztillálni, míg az üvegcsőbe teljesen tiszta víz nem. jön. Eddig biztos senk benzol kifolyt, a visszamaradt anyaggal, mivel erre nem fordítottunk gondot. így oktatta naponta egy-két óra hosszat Szojlca György elvtárs a két új munkatársát. _ Ss. Balogh Sándorné és Rácsa Pirpská pár nap alatt jelentős szakmai tudásra tettek szert Megfogadták Szojka elvtárs minden tanácsát és ők is figyelemmel kísérik saját munkájukat. így vette észre Sz. Balogh Sándor né, hogy az egyik alkalomkor kevesebb kénsavat öntött az anyaghoz és mégis elérte a' lakmuszpapíron a kellő színeződést. Ezzel egy csapásra két legyet ütött, mert a sav közömbösítéséhez kevesebb hígra volt szükség. Egyszerre két anyagból ért el megtakarítást Szojka elvtárs büszkén újságolta Varga elvtársnak, a büdszent- mihályí. Alkaloida igazgatójának: 3 nők jobban megállják helyüket, mint a férfiak Varga elvtárs nem titkolta Oromét, do azért megjegyezte: kíváncsi vagyok, teljesítitek-e, amit ígértetek? — Szojka elvtárs kissé gondolkozott, majd határozottan válaszolt : — Igen, Varga elvtárs. Sőt, április 4,-re 15 százalékkal csökkentjük az anyag felhasználását. Szojka elvtárs két munkatársával újabb megbeszélést tartott. Elmondta, hogy mit mondott a gyár igazgatójának. Aztán a munkáról beszélgettek. Arra a megállapodásra jutottak, hogy más inunkamóa- szerrel keik dolgozni. Vannak olyan munkák, mint például a sava zás, amit' addig el lehet végezni., amíg a lefejtés folyik. Tervet készítettek, hogy milyen sorrendben kell a munkafolyamatokat ellenőrizni é-s milyen munkát milyen időben lehet elvégezni. A terv segítségéve’ sikerült a gyártási folyamatot meggyorsítani Arról Is gondoskodtak, hogy a kész anyagot azonnal továbbítsák más üzembe, bőgj- a termelést ne akadályozza a hely hiánya. Ifi. Szojlca György brigádja kiemelkedő megtakarítást és tervtúi- teljesítést ért el. Még a mérnökök •sem akarták elhinni, hogy a benzolból 57 százalékkal, a butilalko- holból pedig 51.1 százalékkal használtak el kevesebbet az előírtnál. Jelentős megtakarítást értek el kénsavból, babgátíóolajból és marónátronból is. összesen 10.091. forint értékű anyagot takarítottak meg Rákosi elvtárs születésnapjáig, amelynek nagyobb részét kül- f jldről kellett volna beszerezni. Átlagosan norma teljesítményüket 254 százalékra emelték, * tervüket pedig — napi átlagot számítva •— 172.2 százalékra teljesítették. A keresetük is megnőtt 350—400 forinttal. Szojka elvtárs 1.800 forintot kapott. A fizetés után I Tervkölcsin-sorsölásróí beszélgettek a brigád tagjai. — A miénket már kisorsolták, — mondta Baloghné és kezében meglobogtat ta a borítékot. Ha nem bővítették volna ki a gyárat, nem kerestél volna ío sem meg én sem 1.160 forintot — He még többet is kereshetünk, ha jobban vigyázunk és ügyesebben dolgozunk. — szóit közből ifjú Szojka György. A Szojka-brigád nagy meglepetést készít elő április 4,-re. Mind a hárman sztahanovisták akarnak lenni! Ha így dolgoznak továbbra is, ez már nem Ss lesz meglepetés. A brigád ugyanis április v 'gén care már n tervteljesí+asbeú. Március íiyolcadikán, már kora este ott szorongtak a nyírbátori Lenin termelőszövetkezet tagjai az iskola legnagyobb helyiségében. — Voltak, akit . kintrokedtek, de azért hűségesen kitartottak a gyűlés végéigAmikor a gyűlés megkezdődött, Donján József elnök javasolta a szövetkezet tagságának, hogy áp rilis 4. tiszteletére egészesztendei begyűjtési versenyre hívják ki a megye valamennyi tennél őszövet k o zetét és csoportját. — Én javaslóin a szövetkeze1 tagságának, — folytatta azután az elnök, — hegy a versenykih'vás keretében vállaljuk: a szövetkezetünk, határidő előtt, még ebben a negyedévben teljesíti a tojásbeadást. Ezt úgy tudjuk megoldani, ha a szövetkezeti parasztok összeadjál: a szükséges 14.000 tojást é? azt a szövetkezet majd .később visszafizeti. — És vállaljuk el azt, — mondotta ezután, — liógy az első negyedévi baromfibeadást március 25-re, a többit pedig mindig tíz nappal a határidő előtt teljesítjük A sertésbeadást meg úgy teljeMt- liik, • hogy megvesszük a sertéseket. Az elnök elvtárs szavalt viharos taps követte. Megnyilvánult aztán a tagság helyeslése a hosszú, sor hozzászólásban is. — Nekünk, szövetkezett parasztoknál:, mindenben élen kell járni —■ mondotta Orosz János, — de különösen PÉLDÁT KELT. MUTATNI A LEADÁS TELJESÍTÉSÉBEN A mi szövetkezetünk nemrég alakult, de mindenben az elsők közt vau a nyírbátori szövetkezetek között. Mutassuk meg, hogy nem maradunk le a beadás teljesítésében sem. Ezután dere Sándor szólalt fel. —• Nem fogunk elmaradni a beadás teljesítésével, mert az nagy szégyen lenne a szövetkezetre nézve. Meg aztán, sokba kerül az, ha elmaradunk. Tudom, mert tavaly ón is elmaradtam a tejbe adással és bizony kártérítést kellett fizetni érte. Az pedig biztos, hogy a tagok közül egy sem akarja, hogy a szövetkezet is így jár jón. Hadházi István ezután elmondta, hogy a verseny elősegíti majd az állatállomány fejlődését is. Szabd Lajosné arról beszélt, hogy mennyire MEGVÁLTOZOTT AZ ÉLETE, amióta a szövetkezetbe lépett, éppen ezért örömmel támogatja ezt a javaslatot. Szóval a szövetkezeti tagok elfogadták a javaslatot. Csak Bra- ddes Andrásáé aggódott, hogy „nőm lesz ez jó így”. Másnap már a korareggeii órákban igen megnőtt a forgalom a szövetkezet irodájában. Az egyik asszony szatyor! vitt, a másik meg kendőbe kötve, szorongatta kézében a tojást. Elsőnek, mint iliik, az üzenni pártszervezet titkára, Zslezi Mihály elvtárs és a tsz. elnöke teljesítették a beadást. Aztán sorba jöttek Hadházi István, Kiss Endre, Budák Mihály, meg a többiek. Nemsokára megjelent az irodában Bradács Andrásné is, — Elhoztam én is, — mondta, s letette az asztalra a tojásokat. Majd egy kis idő múlva megkérdezte az elnöktől: — Megcsinálták már a jegyzőkönyvet a tegnapi gyűlésről, elnök elv társ? — Meg, — felelt csodálkozva az elnök. — Miért? Az restelkedve folytatta: — Arra kérném az elnök elv társat, hogy húzza ki az én tegnapi felszólalásomat, mert az este még sokat beszélgettünk róla a családban, otthon is azt mondták, hogy nem volt igazam, amikor elk-nsz- tern ezt a begyűjtési de’ bírja.. már l>p is hőtan. — Na és hogy gondolták meg a dolgot? — kérdezte az elnök. .— Hát úgy, hogy eszünkbe jutott, mit felelnék arra, ha egy magángazdálkodó parasztember megkérdezné, hogy áll a szövetkezet a beadással? Mit felelnék én erre, ha mindenki azt mondta volna tegnap este, amit én? És mit mondana az a paraszt? Azt, hogy ráérek még a beadás teljesítésével, hisz még a szövetkezetiek sem adták be. Az első napon 4.000 tojás gyűlt be. Azon a napon határozták el a DISz-fiatalok, hogy elmennek azokhoz, akik még nem vitték be. Nemes verseny indult meg a fiatalok között: ki gyűjt össze legtöbb tojást. Befest írónké egy nap alatt 400, Kálmándi .Gyula 300, Debreceni Anna 300 darabot gyűjtött össze. A DISz-fiatalok összesen 8.000 tojást gyűjtöttek be. Eddig beadtak 10.000 tojást, több mint három mázsa baromfit, a hiányzó két mázsát pedig most veszik meg. a az összegyűlt 30.000 forintból vásároltak 32 sertést . é* 60 mázsa tengerit. Most a Lenin szövetkezet tagjai a begyűjtés mellett erősen készülnek . A TAVASZI MUNKÁKRA Ab encsencsi gépállomás trakto ros-brigádja már ott van a brigád szálláson, s rövidesen megkezdik a tavaszi szántás-vetést. A szövetkezet most mégegyszer felülvizsgálja a szerszámokat, megnézik a kijavított ekéket, boronákat, vetőgépe két, lókapákat: nincs-e valami hi ba. A trágyahordással a napokba*, végeznek, sietnek vele, s hogy a lemaradást behozzák, igénybe veszik az összes igaerőt. A melegágyakat elkészítették. A brigádok és munkacsapatok beosztása má megtörtént, most egyénekre bont ják fel a tervet, hogy minden ember felelősségteljes munkát vé gezzeu. Felkészültek jól a munkára, mert teljesíteni akarják vállalásukul, * amellett mindenből bőven jut n tagoknak is. Lakatos-tanuló lettem Budapesten töltöttem iskolai1 év utáni szabadságomat, amikor megtudtam, hogy lányok is mehetnek ipari tanulónak. A bátyám lakatos és olyan szépen beszélt szakmájáról, hogy én is az épületlakatos szakmát választottam. Még mielőtt hazautaztam volna, jelentkeztem épületlakatos tanulónak. Itthon, Nyíregyházán, mikor közöltem édesanyámmal elhatározásomat, eleinte neheztelt rám, különösen azért, mert attól félt, hogy az épületlakatos szakma megerö'- tető lesz számomra. Kimondhatatlanul boldog voltam, amikor végül beleegyezett, begy feljöhessek Budapestre ipari tanulónak. Budapesten már az állomáson kellemes meglepetés ért. Egyepru- hába öltözött ipari tanulók virággal fogadtak és ez a szeretetteljes fogadtatás még csak fokozódott az otthonban, Két napot az otthonban, illetve városnézéssel töltöttünk. A harmadik napon mentünk be először az üzembe. Néhány hónappal később iskola fa kerültem, Gyulára. Itt értettem meg igazán, mi az én feladatom. Fokozott szorgalommal tanultam és az eredmény nem is maradt el Kitűnő rendű tanuló lettem. Nem feledkeztem azonban meg azokró |a tann'.ótársaimrói sem, akiknek nehezebben ment a tanulás. Segítettem nekik és talán még snjái eredményeimnél is jobban örültem annak, hogy ők Is jő eredménnyé! tették le vizsgáikat. Három hete, hogy visszatértem az iskoláról és újból gyakorlat: munkán dolgoztam. Az oktató megkérdezte, meg tudnám e mondani, miért lettem épületlakatos ipari tanuló. Néhány percig gondolkodtam, aztán azt feleltem, .— mert tudom, liogy aki résztveher a házak, gyárak, hidak,, a hatalmas Sztálinváros, Inota építésiben, annál nincsen boldogabb é. büszkébb ember. KALÓZ TERÉZIA JS/6. Szakipari Vállalni. c/l fuzadőM „ Tjáneűeiban az eyáz immdhzd ugye, a kultúmumka Igv érnek el szép eredményt a járási bemutatón Tiszadoltról a múlt vasárnap vidám társaság indult a községtől távolesö állomásra. Énekeltek, daloltak. Rém csoda, hiszen szerepelni mentek Tikosra. Ez a vidám, jókedvű együttes a tiszado- bi Táncsics termelőszövetkezet SO tagü kul- tú> csoportja. Mindig nagy örömöt keli náluk az, ha valamelyik faluban vendégszerepelhetnek. Most is, amikor felszálltak a, vonatra, mindjárt énekelni kezdtek, de a feze l őjiik figyel merte ttc őket, hogy előadás előtt non tesz jót az éneklés, mert kerekedhetnek. Erre aztán törték a fejüket: mit csináljanak az úton, Egyikük észrevette, hogy Mc- gyásszal Józsefné nem ügyel a csizmájára. Eldugták . és jót mulattak aztán, mikor az ijedt Megyasszainénak visszaadták a csizmát. * Szép múltra■ tekint hét vissza a Hszadobi Táncsics termelőszövetkezet kultúr csoportja. Egyszer már hanglemezre is vették előadásukat. Már taralr is szép eredményeket értek cl o kvlt-úrrc senyeken. A körzeti versenyen az első és második dijat szerezték meg, g a járási veréeny alkalmával us első díjat hozták el. As idősebbek is tevékeny kultúr munkások. Itt van például Rovétk Sándor bácsi, aki igen lelkes tagja az együttesnek. Aztán itt van Hoch Mikéiig elvtárs, . aki. minden szereplésére elkíséri a kultúrcsoportot és minden segítséget megad nekik. Pedig nem szí,, vésőn engedi ct felesége. ígérgeti is sűrűn, hogy ,,megnevelem. én az asszonyt. ügy megszereti a kulUirmun- kát, mint az elnökünk felesége”. Farkas elvtársnő, a tsz. elnökének felesége úgy megszerette a kultúrcsoportot, hogy nem■ is tudna elképzelni előadást, ahol o ne lenne jelen. Jegyzetfüzettel szokott rész tv enni az előadásokon, jegyzi az előadás menetét s utána dicséretet mond a jó szereplésért, megbírálja a gyengébb számokat! Ragy segítségére van a- l:u 11 úr csoportnak Farkas elvtárs is, a tsz, elnöke. Éppen vonii fprr>clcr,i szőnek a jövőre nézve. népi zenekart jögrjal alakítani. A kisszámú és egészen fiatalokból álló tánccsoportot ki bővítik. De nemcsak ezeket a feladatokat kell megoldani a lcul- túrcsoporlna'-, hanem az eddigi éillandó jellegű mítsorssdmok mellett kuttúrbriydd műsorral kell a termelő szövetkezet dőlt álló soronköVetkező feladatok végrehajtására lel kesíteni, 'mozgósítani a tagokat. Csasztuskák ban éneklik majd Id g lustákat és dicsérd a. jól dolgozókat. Ragyobb gondot kell fordítani a termeté) sző vet kéz éten ki vili álU i dolgozó paraszlfiala- lokra Is. Meghivn< őket . a próbákra, szr regéljenek, táncoljanak együtt a tsz.-tagokkal Ma, hu szón harm adi kán újra kacagó jó kedvvel indulnak ct Tissalölcre a tiszadob> Táncsics Jcultúrcso- pnrtjdnak tagjai a járási Jcnltúrversehyrc. És azzal az erős ellw tarozással', hogy nem l őznek szégyent a ta ) ■ ü retkezetre. (1,ÉR ÍRT)
