Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

H É F L' A F 1952’ MARCICS 2SÍ -.VMABNAF CLMÉLETI T IWA € SAD6 ^ 1 - " “ ....11 ™ " - -■ * I Az Önkéntesség és fokoz» tossag elve termelőszövetkezeti mozgalmunk fej5esztésében : Mezőgazdaságunk szocialista át­szervezésében az eddigi eredmív nyeket a szövetkezeti mozgalom egyik sarkalatos tétele: az önkén­tesség elve alapján értük el. Az Önkéntesség elvének messzemenő betartása a termelőszövetkezetek további kiszélesítésének egyik leg­döntőbb előfeltétele. Nagy tanítómestereink mindig hangsúlyozták, hogy a munkásosz­tály nem alkalmazhat erőszakot a dolgozó parasztokkal szemben, nem viheti őket kényszerrel a társas nagyüzemi, szocialista gazdálkodás útjára. J Már Engels figyelmeztetett ben­■ lünket : ,.A kispairasztságra vonat­kozólag a mi feladatunk mindenek­előtt abban fog állni, hogy magán- termelésünket és magánbirtokun­kat társas alapra helyezzük át, de vem erőszakos úton, hanem az er­re a célra irányuló példamutatás .és társadalmi támogatás révén”. Ez a politika természetszerűen ifcövetlkezik a munkásosztály és a dolgozó parasztság között lévő ba­ráti, szövetséges viszonyból. A pro­li rtáriö-tus diktatúrája a munkások és parasztok szövetsége alapján jött létre. A munkás-paraszt szö­vetség a proletárhataiom első és Hegiúélyöbb alapja. Az önkéntesség elvének megsze­gői tebát durván vétenek a prole- t)rhatalom alapja: a munkás-pa­raszt szövetség ellen. , A munkás-paraszt szövetség nem li ármilyen szövetség. Célja: a munkásosztály vezetésével a szóda- ista társadalom megteremtése. A fizoclalistá társadalom pedig eikép- •-.élhetetlen szocialista mezőgazda- íság nélkül. Nemhogy időtlen időkig, da még csak hosszabb ideig sem állhat fenn az a felemás állapot, melyben a népgazdaság két' külön­böző alapon áll: egyik lábával a szocialista nagyipar, másik lábával pedig a kisárutermelő, szétszórt, egyéni parasztgazdaság alapján. Mi is érezzük ennek hátrányát, ...de szerencsére nem vagyunk úgy megszorulva, hogy erőltetnünk kell­jen a szövetkezetei”, —• mondja tlúkoH elvtárs,- A szocialista mezőgazdaságot úgy teremthetjük meg, ha a mil- iiónyi szétszórt parasztgazdaságot iözös, nagyüzemü, szocialista gaz­daságba egyesítjük: de nem erő­szakkal, hanem a dolgozó parasz­tok önkéntes összefogása, szöret­- ezése útján, A szövetkezetek erőszakos szer­vezése — egyet jelentene a szövet­ség aláásásával. ,,ltt erőszakot al­kalmazni annyit, jelent, mint az ■ iész ügyet tönkretenni” — mon- •lotta Lenin elvtárs. Á kollektív gazdaság erőszakos -létrehozásáról azt mondja Sztálin elvtárs, hogy ,.ostoba és reakciós -7olog”. Azok a dolgozó parasztok, aki­det akaratuk és meggyőződésük el­lenére erőltetnek a szövetkezetbe való belépésre, nem fognak teljes- értékű munkát végezni, legtöbb esetben ezek a fegyelem megbon­tó!. Nem érzik magukénak a szö­vetkezet. tulajdonát, lelki ismeretle- tjüI, hanyagul dolgoznak. Azok, akik megsértik az önkéntesség él­vét, u dolgozó parasztokat n mun­kásosztály hatalma ellen fordítják, az ellenségnek, a kulákságnak Se­gítenék. A tulákság nyilván fel­használja-az ajkaimat és ahol csak nödjdban , áll; igyekszik szembeál- : liánt a' munkásosztályt a paraszt­sággal;. . : A' mezőgazdasági nagyüzemek megteremt ésónek előfeltétele: jó nölltikai felvilágosító munka a kolgozó parasztok .közön,- ugyan­kkor a kulákságnak kíméletlen . 'leplezése, u Tárt szívós nevelő munkája. A m A jó politikai munka mellett el- őd’.eges a szövetkezetek példamn- <atö munkája'. Az egyéni paraszto- ■ktif -saját tapasztalatuk alapján kell meggyőzni a nagyüzem elő­nyéről. A leninizmus arra tanít, hogy- a parasztokat az önkéntesség elv.; •lapján kell. » kollektív gazdaság vágányára átvezetni, meggyőzve őket arról, hogy a kollektív társadalmi gazdaság előnyösebb az egyérilgaz- daságnál. Nagy tanítóink hangsú­lyozzák, hogy a dolgozó parasztsá­got csak a példa és 'meggyőzés ere­jével vezetheti a munkásosztály a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A mi szövetkezeti mozgalmunk térén ezért legdöntőbb feladat, hogy a meglévő szövetkezeteket olyan erős­sé, szilárddá tegyük, ami vonzza a parasztságot a szövetkezet faié. A mi Pártunk — a lenini sztá­lini tanításokat követve — első pillanattól kezdve ügyelt árra, hogy a dolgozó parasztok önként és meggyőződésből lépjenek bo a termelőszövetkezetekbe s őket erre semmiféle eiőszakkal, ígérgetéssel vagy furfanggal senki nekénysze- ríthesse. Pártunk példás büntetés­ben részesítette azokat, akik meg­szegték az önkéntesség elvét és egyes esetekben erőszakosan léptek fel a termelőszövetkezetek szerve­zésénél. Mindenütt tapasztathattuk, ahol túlzásba vitt rábeszélésekkel, nyo­mással, fenyegetéssel kényszerítet­tek, vagy éppen ígérgetéssel csábí­tottak dolgozó parasztokat a ter­melőiszövetkezetbe, ott sokáig rosz- szul megy a munka. — Szaboles- Szatmárban is számos helyen elő­fordult, hogy erőszakkal próbálták beszervezni a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezeti csoportokba. A Belegrád-tanyán azzal fenyeget­ték meg. a dolgozó parasztokat, hogy ha öem lépnek be, akkor há­zaikból kiköltöztetik őket. Mándo- kon hasonló ,,módszereket” alkal­mazott á tanácselnök. Magosligeten azt mondta a tanácselnök: „ha néni lépnek be, nem adok sertés- vágási engedélyt’’. Nyilvánvaló, hogy az ilyen magatartás súlyosan árt a szövetkezeti mozgalomnak s a kulákofc, az ellenség malmára hajtja a vizet. Az Önkéntesség elvének megsze­gői nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésének ártanak, hanem közvetlenül a mär meglévő termelőszövetkezetek meg­szilárdításának is.' ■ Az önkéntesség elvével szorosan összefügg a fokozatosság elve. „Fontos, hogy ahol a fejlődés arra nem érett meg. -— mondotta Rákosi elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán, — ott ne javasoljuk a legmagasabb, a III. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk meg a legegyszerűbb, I. számú típussal, melynek előnye, az, hogy módot ad az egyénileg gazdálkodó, még' inga­dozó parasztoknak arra. hogy ki­próbálják a szövetkezés jó oldalait, akkor, amikor még félnek a fej­lettebb, számukra túlságosan kol­lektív, magasabb formától.” Termelőszövetkezeti mozgalmunk kezdeti szakaszán felütötte a fe­jét: a fokozatosság elvének elha­nyagolása. Pártunk idejében fi­gyelmeztetett bennünket erre a hi­bára. Azóta elért eredményeink bi­zonyítják, hogy helyes volt Pár­tunk útmutatása: közel 2.000 I. típusú termelőcsoport alakult és az Idái gazdasági évben már ezek­nek a nagyrésze—csaknem 1000 — tagosított nagyüzemi táblákon kezdi a gazdálkodást az országban. S szép számmal láttunk olyan eseteket is, hogy a dolgozó parasztok az I .típusú csoportban végleg meggyőződtek a szövetkezés helyességéről és ön­ként, meggyőződésből átléptek a magasabb típusúba. Termelőszövetkezeti mozgalmunk oddigi. eredményei bizonyítják, hogy egyáltalán nincs szükségünk, semmiféle' erőltetett agitációra, semmiféle nyomásra. Az elmúlt két esztendő alatt termelőszövet­kezeteink száma több, mint há­romszorosára, taglétszámuk pedig ötszörösére emelkedett. Ezidoig ne­gyedmillió dolgozó parasztcsalád tért út a szövetkezeti gazdálkodás­ra s ma már hazánknak szinte minden egyes községében van ter­melőszövetkezet, a községek egész sorában pedig több, is: számuk megközelíti a 4.700-at. A számbeli növekedéssel együtt gazdaságilag is nagymértékben erősödtek termelőszövetkezeteink: vagyonuk két év alatt tizenegysze­resére, szövetkezeti alapjaik érté­ke huszonhétszeresére növekedett. Százával vannak ma már hazánk­ban is milliomos termelőszövetke­zetek! Mindezek az eredmények -azt bi­zonyítják, hogy Pártunk politikája helyes: a meggyőzés, a jó példa erejével rá lehet vezetni a dolgozó parasztok tömegéit a, szövetkezeti gazdálkodás útjára. Meggyőző érvekre és beszédes eredményekre van hát szükségünk! Tartsuk mindig szemünk előtt Rákosi elvtárs bölcs tanácsát: „A legjobb agitáció, elvtársak, a leg­jobb propaganda az, ha a szövetke­zet jól működik, mintaszerű, ha termelése olyan messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hogy min­denki előtt' világos, hogy ez a leg­jobb termelési forma.” Felvilágosító munkánkban pe­dig állandóan gondoskodjunk róla, hogy termelőszövetkezeteink beszé­des eredményei tudomására jussa­nak minden dolgozó parasztnak. pártszervezeteink, a tanácsok, a termelőszövetkezetek tagjai lépje­nek fel szigorúan az önkéntesség elvének mindenfajta megszegése1 ellen és mindennapi szorgalmas munkával, kimagasló termésered­mények elérésével, meggyőző, fel. világosító szóval segítsék termelő­szövetkezeti mozgalmunk fejlődését SIPOS gyula J tavaszi munkák sikeres elvégzésével válaszolunk az Imperialisták gonosztettére: a baktéríumhábcrűra!" Izzóhangulat« ncpnevelőértekezletek toltak megyeszerte Az, elmúlt héten megyeszerto népneveíőértekezletekct tartottak pártszervezeteink. Az amerikai imperialisták " gbriosztettével fog­lalkoztak : a Koreában megin­dított baktériumháborúval. Mélysé­ges . felháborodással ítélték el a népnevelők ezt az embertelen cse­lekedetet s megfogadták: a tavaszi munkák sikeres elvégzésével vála­szolnak az i amerikai imperialisták gonosztettére. A *' gégényi népnevelöériekezteten többek között felszólalt ilatári István 15 holdas dolgozó paraszt is. Tiltakozását fejezte ki a bak- tériumháborúVal szemben,- vhiajd így fejezte be felszólalását: ,Y'öbb- termelésáel, a beadási kötelezettsé­gek maradéktalan teljesítésével válaszolunk s erre serkentjük a falu népét. Én április 10-ig hatvan szekér trágyát kihordok a földemre s eiső leszek a tavaszi, munkák befejezésében. 'Félévi adómat kifi­zetem, sertébbeadásl köreigzefctsé­gémet teljesítem!” PálH János ter­melőszövetkezeti • csoporttag a ház­táji-gazdaság után-járó félévi- be­adási kötelezettségét teljesíti, — erre tett ígéretet. Balázs István dolgozó paraszt szintén elhatároz­ta, hogy félévi tojás- és vágómar­habeadási kötelezettségét teljesíti ’s olyan népnevelő munkát fejt ki, hogy a Szegedi-utca lakói vala­mennyien teljesítsék a félévi be­adási kötelezettséget, A nagykáüói népnevelők értekez­leté alaposan értékelte a község beadási. tervének, teljesítését. Meg­állapították: nagy a. lemaradás.—. ÉlőáUatbeadáiSi tervüket 55 száza­lékban, sertésbeadási tervüket 20 százalékban, tojásbeadási tervüket 60, baroanfibeadási tervüket 70 százalékra teljesítették mindössze. A. népnevelők felajánlásokat tettek s elhatározták: őik .is azzal vála­szolnak az amerikai gyilkosoknak, hogy elősegítik a begyűjtési tervek április d-ie yaió túlteljesítését? F .1 H T f; 1* I 1 fe S ir Hogyan segíti a tavaszi munkák sikerét a tiszalöki egységes pártvezetőség A tiszuiüki egységes pártvezető­ség helyesen ismerte fel, hogy csak az agitácíós munka kiszélesítésével, csak a tömegekre támaszkodva le­het a soronlévő feladatokat időben és jól végrehajtani. Ugyanakkor szükséges a tanács gazdasági irá­nyító és szervezőmunkájának meg­javítása is. Ezért tanácsolta az egységes pártvezetőség a tanács­nak: hívja össze a község (élenjáró dolgozó parasztjait a tavaszi mun­kák megkezdése előtt. Ezen az ér­tekezleten fölszólalt többek között Tóth István, egyénileg dolgozó pa­raszt és elmondotta: ,.Én magam az elmúlt évben inár foglalkoztam a négyzetes kukoricavetéssel, ami nagyban növelté terméseredménye­imet.” Tornán Eászló dolgozó pa­raszt a tanács munkáját bírálta: „Nem elég papíron hirdetni a gyü­mölcstermelés fontosságát. Intéz­kedjen a tanács a perinetezSszeiék mielőbbi beszerzéséről, hogy meg­kezdhessük a gyümölcsfák perme­tezését.” Ezután az egységes pártvezető- ség értekezletre hívta össze a kisgy ülések előadóit, akik nagyrészt termelés­ben élenjáró dolgozó parasztok. Tóth elvtárs, az egységes pártszer­vezet titkára, arról beszélt, hogy minden pártvezetőségi tagnak, kis- gyülés-előadónak és népnevelőnek támogatni kell az új agrotechnika! módszereket, el kell terjeszteni az élenjáró tapasztalatokat. Róka elv­társ . —• a járási tanács agronó- tmisa — szakelőadást tartott a ta­vaszi munkáknál alkalmazható szovjet agrotechnikai módszerekről. Hogy mennyire helyes volt ennek az értekezletnek a megtartása, bi­zonyítja az, hogy Itt mondotta el Tóth István dolgozó paraszt: ,.A pótbepoázás jelentőségével most is­merkedtem meg. Az idén azt is: fogom alkalmazni, hogy még több termést takarítsak be a főidről.” Ezután az alapszervezetek nép­nevelői hozzákezdtek a kisgyülések szervezéséhez. Az egységes pártvezetőség már jó előre felhívta a tanács figyelmét, a verseny-mozgalom kiszélesítésére is, — „Nem elég egyszerűen tudo­másul venni és a népnevelőkön ke­resztül tudatosítani., hogy Tisza- eszlárral versenyben vagyunk —‘ mondotta Tóth párttitkár elvtárs. — Csak úgy nyerhetjük meg a ver­senyt, ha minden dolgozó paraszt versenyezni fog egymással a tava­szi munkálatok időbeni elvégzésé- ért.’’ Javasolta a tanácsnak, hogy minden utcán versenytáblát állít­sanak fel, s ezeken ismertessék a beadásban és á tavaszi munkák végzésében élenjárók nevét. Pél­dául már elsőnek kiírhatják Csikós Miklós dolgozó parasztot, aki egy hold földet bevetett. Ezzel a módszerrel — az élen­járó dolgozók bevonásával — eléri a pártvezetőség, bogy a Tiszaesz lárral folyó .versenyt'- megnyerik, a tavaszi munkákat batáridőre befe­jezi a község. . Helyes a szakmai ismertetés lievezetése az előadói értekezlet* - ken, a kisgyüléssken. Arra kell tö­rekedni hogy, minden dolgozó' pa­raszt megismerje az új agrotech­nika bevezetésének előnyét és fon­tosságát. A pártvezetőségnek úgy kell dolgozni, ahogyan ä szovjet unióbeli usztomszki-kerltiet ..Vörosö lov” kolhoz párttitkára, pártvozV- tősége dolgozik. Itt a népnevelők felvilágosító munkáját segítik -ftz agronúmüsok és tanítók, akik a ve­tés Idején a brigádoknál és munka csapatoknál előadásokat tártának a korszerű agrotechnikáról. A „Yorosilov” kolhoz tapaszin lata arra is felhívja n figyelműi' két, hogy a népnevelőrattnkn sike­rének előfeltétele az egyéni példamutatás Az a népnevelő tudja magáraira • gadni'társait, aki nemcsak szavak­ban de tettekkel' is méltó a mező gazdasági dolgözók elé tűzött- nagy feladtokhoz. Amilyen Csikós Miit lós dolgozó paraszt, népnevelő, aki a korai vetés fontosságát azzal i- bebizonyítotía a tiszalöki dolgozó parasztok előtt, hogy maga mát* megkezdte a vetést. Az egységes párt vezetőségnek feladata, hogy híz - íosítsa: mindsn népnevelő péida- mu’atóan dolgozzon. ­Szükséges, hogy a szóbeli, agitáció mellet t ­as. írásos agitáeiót is alkalmazzák. ErrűJ így ír Gc£a- szimova elvtárs, a „Vorosllov" kol hoz párttitkára: „A koliiozbati a felvilágosítás szóbeli eszközein kí­vül, széles körben alkalmazzák, au írásos szemléltető agitáeiót . is. Rendszeresen megjelenik a faliúj­ság. harci röplap, a villám, ' Az egyik röplap szövege a kővet­kező volt: „A kolhözparaszíok sok munkát fektettek a gyümölcsösbe, llöséges termést várnak. Ennek fel­tétele azonban a még hátralévő elég sok munka elvégzése. Jekaíye. rína Kjueskova otthon üldögél'és) gyönyörködik st virágzó kertben. Ez megengedhetetlen. Ideje, hogy ő is kimenjen munkára.” A rövid közlés alatt kis rajz volt látható: néhány virágzó fa, oldalt 1 pedig ablak, melyen égy nő néz ki. A rajz alatt magyarázó szöveg: „Kjueskova nézi a gyümölcsöst”. Ezeknek a tapasztalatoknak , a, felhasználása is segítséget ad as egységes párt vezetőségnek abban, hogy elősegítse a tavaszi munkála­tok Időbeni elvégzését, a- Tlsza- eszlárral folyó verseny rnzenyfré­sét. »Járási kul 1 íirvcrbcnye 1* le^iirk ma ii megye területén Megyénk kuíiúrcsoportjal lelkes munkával készülnek már hónapok óta a ma megtartásra kerülő járási kultűrversenyekre. Ezek a járási kultúrversenyek egyben hatalmas tapasztalatcsere lehetőséget biztosí­tanak a kultúrcsoportok számára, lehetőség nyílik ezeken a versenye­ken a gyengébb kultúrcsoportoknak arra, hogy átvegyék a fejlettebb együttesek munkamódszerét, ta­pasztalatokat szerezzenek, Nyfregj - házán a Városi Színházban kerül megrendezésre V a járási' kúltürver- sény ma reggel kilenc Órakor. Ma 17 kuitúresoport mutatja Ite váro­sunkban . legszebb . műsorszámait, többek között- az úJfehértöí, .itji'ú- nyl, nyírszőlős! és napkori kultúr­csoportok vesznek részt a váró sunkban megtartandó versenyen, Á Magyar-Szovjet Barátsági Hónap programja Ma délelőtt 10 órakor a Szovjet­unió sixu'tjáról tart előadást Ba­csóka Péter az MSZT-ben, utána vívóbemutató lesz. Délután három órakor a felsősimái iskolában Suszta Sándor elvtárs. a Dózsa tsz. elnöke tart előadást a Szovjet­unióban szerzett tapasztalatairól „A Szovjetunió szocialista mező- gazdasága” címmel. Az előadást képkiállítással kapcsolják össze. A Salaij'óE-tíOkQrüau astp S &akor. előadást, üirínunk 0 Szovjetunió szocialista ' mezőgazdaságáról kép kiállítással, kultúrműsorral egybe­kötve. A kultúrműsort a helyi szer­vezetek kultűrcsoportjai adják. Este 6 órakor a nyíregyházi városi szék ­házban Székely Zoltán központ: előadó tart beszámolót:' a Szovjet unióban szerzett képzőművészet t tapasztalatairól. Ezt az előadást ä £e!r? köTCti,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom