Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-13 / 61. szám
2 NÉPLAP 1952 MARCJTTS 18, CSÜTÖRTÖK pábtépítés As Uráli Népi Együttes előadása k Megyei Pártbizottság kibővített ütése megtárgyalta a Járási titkárok országos értekezletének tanulságait Kulturális felem elkedésünu minden területén hatalmas segítséget kapnak a Szovjetuniótól Nagy szerepe volt népi tánccsoÍ ortjaiok fejlődésében annak« ogy eljöttek hozzánk a szöv et népi tánc- és énekegyüttesek. Annak, hogy megismertették' művészi előadásukon kérésziül, a mi csoportjainkkal táncaikat, dalaikat. Ilyen nagy tanulási le- i hetöség nyílik tánc- és énekesei - porijaink számára hétfőn, amikor Nyíregyházára érkezik az Állami Uráli Népi Együttes. Az MSZT-ben, ahol az együttest fogadják, tapasztalatcsere lesz a megye és a város legjobb kul- t úr csoportjai részére. Az előadás este léi hét órakor kezdődik a Városi Színházban, Falusi levelezők írják Hatalmas baromfitelepet létesít a nyírgelsei Béke őre tszcs. A Járás! titkárok országos értekezlete nagyjelentőségű esemény volt Pártunk életében — igen fontos feladatokat szabott meg a szocializmus további sikeres építéséhez. Az értekezlet jelentőségét aláhúzta, hogy maga Rákosi elv- társ is figyelemmel kísérte a tanácskozást s felszólalásával utat mutatott. A Járási titkárok országos tanácskozásán elhangzó ti útmutató szavak hosszú Időre megszabják a feladatokat és szükséges, hogy Pártunk valamennyi funkcionáriusa, tagja és tagjelöltje alaposan megismerkedjék ezekkel. A Megyei Pártbizottság kibővített ülése megtárgyalta az országos érié kéziét tanulságait. Gyére József elvlárs, a Megyei Pártbizottság titkára megjelölte a helyi feladatokat Gyére elvtárs többek között a kőveikezőket mondotta: — A járási bizottságoknak, az alap- szervezeteknek rendszeresen foglalkozniuk kell területük valamennyi problémájával, Ismerniük kell a falu termelési kérdéseit. Ehhez el kell sajátítani a vezetés kommunista módszerét. Törődni kell a termelés ellenőrzésével, ismerni kell' a tszcs-k problémáit. iMost különösen a termelési tervek elkészítésével, as állatte- , nyésztés kiszélesítésével, a beadási kötelezettségek teljesítésével kell foglalkozni. Ismerni kell a gépállomások terveit — mennyire biztosítják a szerződéskötések a gépek alapos kihasználását a tavasza kampány idején. Rákosi elv- társ felhívta a figyelmet a gépállomásokra és állami gazdaságokra. Mi is hajlamosak vagyunk e két fontos szektor elhanyagolására, pedig számunkra sem közömbösek, hogy ezek mennyire erősödnek, hiszen döntő szerepük van a falu szocialista átalakításában. A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése egyre nagyobb szakmai és politikai tudást körete! meg pártfunkclonárinsalnk- töl Az eddiginél jobban el kell sajátítani Pártunk parasztpolitikáját. A esengeri járási bizottságon most is előfordul még a kulák és nem- kulák fogalmának összekeverése. Meg kell ismerni az új agrotechnikai eljárásokat. A mi feladatunk: nevelni a tömegeket az új Iránti szeretetre s lelkesíteni őket a nagy feladatok elvégzésére. így nevelődnek azok az emberek, akik valóságos hőstetteket hajtanak végre. A bszaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezeti csoportban Hell László- né fejőnő szégyenbe hagyta a férfiakat. Elvállalta a leromlott tehenek helyrehozását, a napi 2 literes fejési átlagot napi 11 literre emelte. Ez hőstett volt az új agrotechnikai eljárások alkalmazásával. Sok helyen nem értik meg elvtársaink a pártepftés és a termelés szoros összefüggését Többhelyen öncélú pártépítés folyik. Vencsellőn elég jól folyik a I>áríoktatás, beszélnek az állami fegyelemről is, csak éppen a múltévá hátralékok beadását nem szorgalmazzák a községben. A másik véglet: elhanyagoljuk a pártépítést és túlzottan termelési feladatokat végzünk. A csengeri járási pártbizottság Igen sokszor a tszcs-- elxiökökön keresztül instruálja a párttitkárokat. Sokszor megsértjük az egyszemélyi vezetést és gyámkodunk a szakvezetés felett. Számosságén Bacskó Endre elvtárs, függetlenített párttiíkár állandóan a tanácsházán ül és sok feladatot ő e.A meg a tanácselnök helyett. A tiszabecsi, balkányí titkár clvtár- saknáí is mutatkozik ilyen jelenség. , Ahol a pártszervezetek maguk hk.arjük elütni a gazdasági yczgtés feladatait, ott háttérbe szorul a pártpolitikai munka. A mi munkánkban a legnagyobb hiányosság, hogy nem tudjuk munkamódszerünket úgy megjavítani, hogy a két kérdés: a termelés és politikai munka, amely lényegében egy, ne váljék ketté. Sokszor azt mondjuk: vagy a termelés vagy a pártépítés. A begyűjtési kampány alatt például visszaesett a tag- és tagjelültfelvétel, holott soha annyit nem foglalkoztunk a dolgozó parasztokkal, mint éppen ez alatt az Idő alatt. Még olyan jelenség is van megyénkben, hogy a tanácselnök igyekszik a párttitkárt irányítani, mint például Doinbrádon. Kemecsén az őszi nagy begyűjtés idején a tanácselnök tartotta meg a népnevelő« értekezleteket. Balkániban, Nagyhalászban, Nyírmadán a népnevelők a tanács „végrehajtóivá" váltak. Helytelen az. a módszer Is, amikor a kisvárdal járási pártbizottság az instrukciót a falusi párt- titkárok fámára a járási tanácsosul adatta le körtelefon útján. Ez elősegíti azt a helytelen nézetet, hogy a tanácsban lássák a legfőbb vezetést a falun, nem pedig a párt- szervezetben. Sokszor a tanácsháza a falu legszebb épülete, s ugyanakkor a párthelyiség el van hanyagolva. Sőt, ami még súlyosabb: egyáltalán nincs a faluban párt- heiylség. Biztosítani kell a falusi párttitkárok, vezetők és irányítók szerepét, támogatni kelt őket munkájukban, de hagyni kell őket önállóan dolgozni. Helytelen az, hogy sokszor a falufeleiősök útján elvesszük önállóságukat, ügy tudjuk a pártmunka minőségét megjavítani. ha Ismerjük a terület problémáit és ha az eddiginél többet tartózkodunk kinn a területen. A továbbiakban arról beszélt Győré elvtárs, hogy igen helytelen dolog a pártépités munkáját a tag- és tagjelöltfelvételre korlátozni. Többet kell törődni a párttagság eszmei színvonalának emelésével s ennek párosulnia kell o párttagéiig aktivizálásával. A pártélet megjavítása szempontjából döntő jelentősége van a szervezett és a jólmüködő pártcsoportok munkájának. A pártcsoportok kiépítése Igen nagy segítség a Párt és kormányhatározatok végrehajtásánál. Külöuösen fontos, hogy a termelőszövetkezeti csoportokban, gépállomásokon és állami gazdaságokban a munkacsapatokon belül ki legyenek építve a pártcsoportok. A ven- csellőí Szabadság termelőszövetkezeti csoportban Bríksz elvtárs párt- csoportja jól dolgozott, b ennek eredményeképpen a múlt évben elérték a 200 munkaegységet. Ki kell építeni a pártvezetőség mellett dolgozó aktívacsoportot és a falusi népne'velöcsoportok segítségével a pártszervezeteknek szoros kapcsolatot kell teremteniük a falusi törne- gekkel. Nagy gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti csoportokba belépett púrtonklvüll dolgozók nevelésére. Ezek után rámutatott Győré elvtárs. hogy mégnngyobb gondot kell fordítani a DISZ-szervezet megerősítésére, a taglétszámok növelésére. Az MNDSZ-re Is nagy feladatúk hárulnak, különösen u nők muu- kábavonása területén. Az egyre növekvő feladatok megkövetelik, hogy megjavítsuk munkamódszerünket A járási bizottságok munkatársainak el kell mélyülni a problémák tanulmányozásában és segítségadásuk ne átfutó munka legyen. Tóth elvtárs, a nyíregyházi járás: pártbizottság munkatársa egy nap alatt 5-G községen „végigfutott”, volt olyan hely, ahol mindössze 5-6 percet tartózkodott. Az ilye . segítség formális s elsősorban a titkároknak kell példát mutatni a helyes munkában. Sok még a körlevéllel való ínstruálás, valamint a sűrű teleíonntasffás. A mátészalkai járási pártbizottságnál volt olyan beszélgetés, ami 80 forintba került Súlyos hiba, hogy türelmetlenek vagyunk a falusi titkárokkal szemben — ahelyett, hogy őket dolgoztat nánk — s ezért sokszor elvesztik önállóságukat Meg kell szüntetni a kúderfluk- tuációt. Küszöböljük ki a hosszú ülésezéseket, mlntahogy nem egyszer 9-10 órás ülések voltak a nyíregyházi járási bizottságnál. A hangsúly, az legyen, hogy minél több ellenőrzést végezzünk, helyszínen, menetközben. így ismerjük meg alaposan a kádereket Is, és így válik a kádermunka kollektív mun- i kává. Befejezésül hangsúlyozta Győré elvtárs, hogy alaposan és mélyen kell tanulmányozni s a gyakorlatban megvalósítani a járási titkárok országos tanácskozásán elhangzott útmutatásokat. A hozzászólások Győré elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte. Felszólalt többek között Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. titkárhelyettese, Hajdú Sándor elvtárs a Megyei Pártbizottság szövetkezeti osztályának vezetője. Bernát elvtárs a tlszalöki járási pártbizottság titkára felszólalásában többek között elmondotta: A pártbizottság keveset foglalkozott a tanács, a tömegszervezetek járási vezetőinek munkájával, s nem ellenőrizték munkájukat a végrehajtás közben. Ennek lett a következménye, hogy a nyári aratási munkák Idején, mikor a járási tanácselnök bírálatot kapott, lemondott. Hiba, hogy a járási kádereket nem vonták he kellően az oktatásba. Beszélt arról is, Bernáth elvtárs, hogy a brigádvezetők az elfogadott üzemi terv szerint kézhezkapják a rájuk vonatkozó tervet, hogy azt legalább kéthetenként értékein! tudják. Ez előbbreviszi a versenymozgalmat. Hiba az, hogy a téli időszakot nem használták ki a brigádvezetők szakmai képzőiére s általában a csoporttagok nem ismerik az új agrotechnikát. Most úgy javítanak a hibán, hogy a gépállomás! és szövetkezeti agro- nómusok előadásokat tartanak a brigádvezetőknek. A brigádvezetők Ismertetik a tanácskozás határosa tait, a munkafegyelemre vonatkozólag is. A járás területén meg kellett javítani a népnevelőhálózatot, mert a népnevelők nagy- része alkalmazott volt az elmúlt évben. Ma már dolgozó parasztok a népnevelők és így sikerült a ti- szalöki járást az utolsó helyről az elsők közé emelni. Palkó elvtárs, a fehérgyarmati járás titkára felszólalásában a járás! pártbizottság munkamódszeréről beszélt. Elmondotta, hogy kapkodás mutatkozott náluk, mlnd'g csak a napirenden lévő feladatokkal foglalkoztak, s mikor az végétért, megálltak a munkában. Ezt a lábát nehezen tudták leküzdeni, ez a hiba hozzájárult, hogy nem állták meg helyüket a járás pártszervezetei a tsz. megszilárdításánál. Hiba volt a munkájukban, hogy a termelés és a pártépítés kérdését különválasztották. Ma már a járási pártbizottságon levő mir.den osztály aktivista-hálózatot épített ki. Palkó elvtárs azt is elmondotta, hogy keveset £ glal- koztak a járási tömsgszervezétek vezetőivel, keveset foglalkoztak a járási DISZ-titkárral is. Ez a hiba megnyilvánult a DISZ megyei bizottság részéről is. A továbbiak ban a járási pártbizottság napirendre tűzi egy-egy pártszervezet munkájának alapon, értékelését,. A nyirgeisel Bébe őre termelőcsoport tagjai nem akarnak utolsók lenni a megyében a tavaszi munkák elvégzésében. Ezért már most hozzákezdtek a munkák előkészítéséhez. összszövetkezeti vezetőségi ülésen megbeszélték a vezetők, hogy hétfőn megkezdik a melegágyak elkészítését s megkezdik a szervestrágya kihordását a megállapított helyre. A tagok már koNem meglepő, de felháborító dolog törént a napokban Érpatakon. Nem meglepő, mert az érpatak! dolgozó parasztok saját bőrükön tapasztalták annak a népi szólásai» ndásnak igazságát, amely azt mondja: „telhetetlen mint a papzsák”. Sokan emlékeznek még a községben Orosz Pál görögkatohkus pap mesterkedéseire. 70 holdja volt a Horthy-fasizmus éveiben. Mindemellett lóknpeckedéssel foglalkozott. Az egyik nap megvette a lovat, a második nap kipróbálta, a harmadik nap eladta — jó nagy haszonnal. Am sem a hetven hold uzsorahasznával, sem a lókupeckedésből származó jövedelemmel nem elégedett m g. Könyörtelenül és Irgalmatlanul zsarolta a népet, minden más formában visszaélve papi mivoltával. 1945 decemberében történt, hogy meghalt egy szegény özvegyasszony a faluban, Slrno- csik Andrásné Három árvát hagyott maga után, a legidősebb alig volt 10 éves. Az árvák nem tudták a temetési költséget kifizetni. Orosz fái nem sokat teketóriázott, elvitette padlásukról összes kukoricájukat. Nemcsak Érpatakon, hanem Gesztertden Is emlékeznek Orosz Pál becstelen tetteire, ő volt a geszterédieb ,,le!kiatyja” is. No- hát meg kell mondani, furcsán viselt gondo' híveire. Beállított egyszer Törő János dolgozó paraszthoz szekerestül. Azt mondta : „segítsen ki, rosszul állok.” Törő János azt válaszolta: -átlók pgy zsák krumplit”, A pap rán reggel munkához láttak és vidáman, megelégedetten végezték munkájukat, A melegágyak rakásán kívül a trágyát hotdják ki, ja vitják a kerítéseket, ahol egy hatalmas nagy baromfitelepet fognak létesíteni 5—0 ezer baromfi számára. Azon igyekszünk, hogy termelési terveinket 15 százalékkal túlteljesítsük. D. Tóth Gyónni. a Néplap levelezője. beleegyezett, aztán összesúgott a harangozóval, kántorral, hogy rakják fel Törő utolsó szem krumpliját is a szekérre, ő majd szóval tartja a gazdát a házban. így is történt. Mire Törő János felocsúdott, üres volt a venne, se krumpli, se szekér, se pap... Ezért érthető hát, hogy most. Orosz Pál újból zsarolni próbálta a dolgozók közül a hiszékenyebbeket, meg a könnyen fe- lejtőket. Háromnapi „missziót” rendezett Érpatakon, vejével, Végső Miklóssal együtt s az •Áhítat” közben összegyűjtött a faluban több, mint 300 tojást, két. és félmázsa finom lisztet, szalonnát, babot, krumplit, köleskását, gerslit, cukrot, tyúkokat — Nem, egy cseppet sem változott meg Orosz Pál kapzsi, kulák- letfce, egy cseppet sem szereti jobban a dolgozókat, csak ép- pen másféle fondorlattal próbálja őket zsarolni. De felháborítónak tartják a dolgozók azt, hogy gyalázatos módon rágalmazza a nép államát Azt hiresztelte, hogy „nem tudok megélni, nem ad az állam...” Ezt merészelte mondani akkor, amikor a nép állama közei 800 forint havi fizetést biztosít számára s ezcukívü: ingyenes gyógykezelést! Ilyen csalárd módon próbálta félreve zctn! a dolgozókat Nem csoda ha az érpataki dolgozó parasztok azt követelik, hogy éppen Ideje Orosz Pál zsákja száját végérvényesen bekötni,.» Versenyeznek a beadásban a gelénesi tszes-tagok A gelénesi Petőfi tsz. tagjai versenyre hívták ki a helybeli Kossuth tszcs-t, hogy melyik csoport tagjai fogják előbb, illetve nagyobb százalékban teljesíteni tojás- és baromfi beadási kötelezettségüket a háztáji gazdaság után. A versenyben eddig a Petőfi tsz. vezet Mind a tojás-, mind a baromfíbe- adásbact 10 százalékkal megelőzték a Kossuth tszcs-t. Sándor Lujospé 30 tojás helyett 60, Simon Miklós 00 tojás helyett 53, Varga- Jőzs; f 30 helyett 60 darabot adott be. K< Varga Dániel 2.20 kiló baromfi helyett 5.20, Józsat Józsefné 2.20 kiló helyett 5 30, Simon Péter 2-20 kiló baromfi helyett 5.50 kilót adott 1)0. A verseny tovább folyik. Luczai Mcnyliórt a Néplap levelezője. Fontos terv szerint fogunk dolgozni Ahhoz, hogy termelési tervünket teljesiteni tudjuk, igen fontos a terv ellenőrzése. Termelőszövetkeze- tünkben a soronlévő munkákat a brigádvezetőkkel megbeszélve, felbontjuk hetekre. Az előző hét utolsó napján átnézzük ütemtervünket, hogy tájékoztatást kapjunk, milyen munka elvégzése vár ránk a következő héten. Eat a brigádve- aetőkkel megbeszélve írásba foglaljuk. Ez azért helyes, mert a hanyagságokat nem hónapok múlva vagy esetleg zárszámadáskor, hanem minden heti munka után észrevesszük. Munkaerőszükségletünkrcü grafikont készítünk. Heti tervünk elkészítésére min dig meghívjuk a gépállomás vezető mezőgazdászát, vagy a nálunk dolgozó brigád vezetőjét. Ezt azért tesszük, mert a brigádvezető segítséget tud adni nekünk és át tudja adni a traktorosoknak terveinket. Mi, a Petőfi tszcs, tagja! így indulunk az 1952-es gazdasági évnek és nem fog előfordulni az, hogy termelési tervünk az irattár alsó polcán porosodjon. Szabó József, a Néplap levelezője. Ama telhetetlen papzsákról..
