Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-11 / 59. szám

5 NÉPLAP 1952 MÁRCIUS 11, KEDD negyedév! tervének teljesítésén dol­gozik. A nagyécsedi Varga- és a kisvárdal Vigh-brigád tagjai ez- idáig 170 munkanapot takarítottak meg. A műhelyek közti versenyben ebben a hőnapban törtek az első helyre a hálózati lakatosok Tóth és Veres elvtársak vezetésével, meg­előzve a trafójavító üzemrészt. A hálózati lakatosok átlagteljesítmé­nye 137 százalékos, a trafójavítók 134 százalékával szemben. A TITASZ dolgozói most újabb fogadalmat tettek, hogy méltóképp ünnepeljék április 4-ét, felszabadu­lásunk évfordulóját. Koszta Elek, Szabó Lajos, Szaudar Ferenc szta­hánovlsták második negyedévi ter­vük május i-re való befejezésére tettek fogadalmat. Ugyanakkor Szauder Ferenc anyagmegtakarltást Is vállalt. A trafók szétszerelése során eddig használhatatlannak se­lejtezett térköztartó keményfát újra felhasználja. Szabó Tibor mérnök április 4-re vállalta, hogy elkészí­tenek egy kocsimosó berendezést a használaton kívül helyezett gépek­ből. Ezzel 8000 forint megtakarítást ér el a vállalat. Ontkó Magda ifjú­munkás vállalta, hogy április 4-re 112 százalékos átlagteljesítményt ér el, május 1-re pedig már 116 szá­zalékos lesz az átlagteljesítménye. 61\ 2. Építőipari Vállalat polgári építkezésénél B. Oláh András kőművesbrigádja Rákosi elvtárs születésnapjára tett foga­dalma az volt, hogy március 9-re befejezi első negyedévi tervét. — Vállalását február 29-re teljesítet­te. Most április-4. tiszteletére vál­lalta, hogy április elsején készen átadja a?t az épületet, amelyrek befejezését április 5-re tervez ék. Az építkezésen dolgozó kubikos bri­gádok közötti versenyben jelenleg a Szoták-brigűd vezet 245 százalékos átlaggal, a Káté-brigád 242 száza­lékos átlagával szemben. Hai ma­iik lett a Tóth sztahánovista bri­gád 183 százalékos átlagos teljesít­ménnyel. Mind a három brigád még februárban teljesítette első negyedévi tervét és níbst a máso­dik negyedévi terv még rövidebb idő alatti teljesítéséért harcolnak. A Tóth-brigád még külön elvesz­tett ’ elsőségének visszaszerzését tűzte k! célul. Takarékoskodnak a fűtőháziak A nyíregyházi fötőház mozdony- személyzete Rákosi elvtárs szüle­tésnapjára többek között 2 százalé­kos szénmegtakarítást vállalt. Ez­zel szembeD 7 százalékot értek el. A kocsijavítók olajmegtakarítás terén 10 százalékot vállaltak. El­értek 13 százalékot. Ugyancsak teljesítették az ócska anyagok fel- használására tett vállalásaikat is. ami 1246 forint megtakaritast je­lent népgazdaságunk számára. Tapp András 10 százalékos anyag- takarékossági vállalását 3 százalék­kal túlteljesítette i Most pénteken a termelési érte­kezleten újabb fogadalmak szület­tek a fötőház dolgozói körében Is. Papp András anyagtakarékosságl. olajmegtakarítási fogadalmat tett április 4. tiszteletére. Vállalta, hogy a mozdonyok részletvizsgála­tánál 5 százalékos olajme2tákarí- tást ér el. Nagy József öntő, aki mindezídelg 100 százalékon alul teljesített, vállalta, hogy Varga Jó­zsef művezető segítségével április 4-re már 100 százalékon felül telje­sít. 16.7 százalékkal tölteljesitetlc már negyedévi tervét a kétaji maiont Ma Is boldogan gondolok vissza üzemi értekezletünkre, melyen meg­születtek lelkes hangulat közepet­te a Rákosi elvtárs születésnapján ra tett munkavállalásaink. S most még boldogabbak vagyunk, mert üzenjünk nem március 9-re, hanem már február 21-re 103.7 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. E napon indultunk harcba tervü::k további túlszárnyalásáért, és ez si­került Is. Eddig 116.7 százaléknál tartunk. Szép munkát fejt ki Bodnár Mi­hály hengerőr csoportvezető, aki a Uőder-mozgakimba bekapcsolódva Benő József fiatal szitáért tanítja. Benő szorgalmas tanítványnak, Bodnár pedig jó tani lónak bizo­nyul. Ezért lehet ma már komoly feladatokat Is rábízni Benő Jó­zsefre. üzemünkben január és február hónapban megelőző karbantartás­sal igyekeztek dolgozóink az üzem­zavart csökkenteni. S bár ha még e téren sok javítanivaló van. el­mondhatjuk: szép eredményt ér­tünk el, így lett üzemünk a megye 45 malma között a hatodik. Mi azért harcolunk, hogy az elsők legyünk a malmok közötti ver­senyben. Reményi János. levelező, Kőtaj. JP AKTÉPÍTÉS TÉT A tivadari dolgozó parasztok teljesítettek félévi beadási kötelezettségüket A tívádari dolgozó parasztok a következő táviratot intézték a Me­gyei Pártbizottsághoz, március 9-én, Rákosi élvtárs születésnapján: „Rákosi elvtárs 60. születésnap­jára községünk dolgozói vállalásu­kat teljesítették, ügy ünnepeljük március 9-ét, hogy félévi baromfi- beadási tervünket ljl százalékra, éléin tojásbeadásunkat 103 száza­lékra, félévi sertésbeadásun at ljO százalékra, félévi vágómarhabeadá­sunkat 2j0 százalékra, félévi pénz­ügyi tervünket 151 százalékra telje- ritettük! Kívánjuk, hogy sok sok boldog évig vezessen bennünket Rákosi elvtárs a szocializmus út­ján l"­A Párt, Rákosi elvtárs iránti tö­retlen hűségükről, forró hazaszere­tetükről tettek tanúbizonyságot Ti­vadar dolgozó parasztjai félévi be­adási kötelezettségeik teljesítésé­vel. Kövessék példájukat megyénk dolgozó parasztjai, ünnepeljék nagy nemzeti ünnepünket, felszabadulá­sunk emlékünnepét, április 4-ét fél­évi beadási kötelezettségeik teljesí­tésével. A kulákpap volt cselédei mondják el a nyírlugosi politikai iskolán: hogyan garázdálkodott Képási „tisztelendő66 Fejleszteni akarom állatállományomat Népi kormányunk segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak az allulálloinány növelésére faj-apa­állatok tartásával, a betegségek el- 1 ni küzdelemben és egyéb téren. Ugyanakkor el is várja, hogy ml, dolgozó parasztok növeljük állat- állományunkat. Én eddig is különös gondot for­dítottam az állattenyésztésre, bár fit hold bérelt és saját fö’d.cskén dolgozom. Jelenleg két szép fiatal lovam, egy tehenem és négy kocá­nak való süldőm van. Hogy növel­jem ez évben az állatállományt, úgy határoztam: megtartom a két 'ovatnat, hisz gazdálkodás járó- .lészág nélkül nem sok pénzt ér. A tehenet viszont kicserélem, mert meddő és kevés tejet Is ad, én pe­rt g nem akarok a tejbeadással sem elmaradni. Két koca nem-okára le­fial és ez hozzásegít ahhoz, hogy négy malacot meghagyjak hízónak. Egyet beadásra, a másikat szabad értékesítésére szántam. Baromfiból negyvenöt darab sza­ladgál az. udvarunkon. De a fele­ségem kikötötte, Hogy az idén száz csirkét akar felnevelni, mert a té­len is jó pénzt kapott belőle. Az állatoknak azonban enni is kell. Ezért vetek 600 négyszögöl ta­karmányrépát, 1000 négyszögöl lu­cernám már van, de ehhez még vptek aratás után vagy 800 négy­szögölet a jövő évre. Sok másod­növényt is szoktam vetni. A nyá­ron S00 négyszögöl csalamádét és más takarmánynövényt vetek. A 1 tervemet igyekszem valóra váltani, I mert tisztában vagyok vele, csak íígy valósulhat m?g a kétéves állat- I tenyésztési állami terv is. Herman András Nyíregyháza, Yarga-bokor, Nyírlugoson nemcsak a politikai iskola hallgatói Ismerik a tanulta­kat és tanulnivalót, hanem a falu sok más dolgozója is. A politikai Iskola hallgatói rendszeresen elbe­szélgetnek hétköznapi munkájuk során a falubeliekkel: mit Is ta­nultak kedden este s mit fognak tanulni a jövőben?! így ment híre annak, hogy a következőkben a klerikális reakcióról beszélnek ! Meghallotta ezt Kazsamér András és Kazsamér György Is. György a cselédje, András a felese volt Ré­pás: Istvánnak, a falubeli kulák- papnak. Rögtön ez jutott eszükbe mindkettőjüknek. De sokmindent el tudnának mondani a politikai Iskolán! És mintha a gondolatuk­ban olvasott volna: az egyik dél­után bekopogtatott mindkettőjük­höz a politikai iskola propagan­distája. Azon nyomba el is mond‘a jövetele célját: „Meghívom magu­kat kedd estére, a politikai isko­lára. Árpi kérjük, beszéljenek Répásí Istvánról, mondják el szóról-szóra a valő igazságot I” Kazsamér György bólintott. — Nagy komolysággal, mert érezte, hogy nagy megtiszteltetésről van szó. Itésztvehet a politikai isko­lán. És így válaszolt a propagan­distának : — Elmegyünk! A harmincas évek egyikében újra srófolni akart rajtam egyet a pap, kevesebb lom- menciót adott. Én meg nem vállal­tam a munkát, aztán otthagytam. Erre a gazember törvény elé hur­colta tott a csendőrökkel. Azt vágta a szemembe: „Úgy megbélyegezem, hogy amíg él, mindig hordani f g- ja a homlokán.” Meg is hurcolt négy tárgyaláson keresztül, de, úgy érzem: tiszta az én homlokom 1 Én becsületes ember vagyok! De az ő homloka, az ő becsülete mocskos. Majd én felszólalok, aztán aki még nem tudja, az megtudhatja, hegy kicsoda Répási „tisztelendő úr” 1 S mintha nem tudnák egy per­cig sem magukban tartani, való­sággal elönti őket az indulat, a haragvás, a gyűlölet, újból elő ör s mindketten beszólni kezdenek Répási Istvánról, a nyírlugosi ku- lákpapról. Szavaik nyomán kibon­takozik a kép a fekete reakció egyik sötét ügynökéről, Truman és a Vatikán egyik atompapjáról! — Mindenki tudja a faluban, hogy milyen ember volt már a há­ború alatt' is Répási — mondják Kazsamérék s egészítik ki egymás szavát. Nagy barátja volt Hitler­nek, Horthy nak, meg a bandájá­nak. A templomban minden szavá­val a nácik győzelméért imádko­zott. A leventeparancsnokkal meg­beszélte, hogy a legényeket minden misére berendelik, akár katolikus, akár másvallású. Talán imád­kozni? Szó sem volt róla. Arról üvöltözött mindig, hogy: „Menje­tek ós jelentkezzetek a hadianyag- gyárakba dolgozni! Termeljetek bombát, lőszert a háború számá­ra !” Igen, így volt, nem másként, tanú rá a falu akkori fiatalsága. Répási így segítette a háborút. Ma 5 maga saját kezével nem is ölt, de vér tapad a kezéhez. Mit számí­tott neki a szegények fájdalma, az özvegyek és árvák könnyei?! Sem­mit ! Sohse volt a szegényember barátja. Amikor a nyírlugosi dölgozók arról olvasnak az újságban, hogy a pápa, , aki akkoriban Hitlernek volt ' a legnagyobb barátja, most Trumanhoz szegődött szolgálatra és áldását adta az amerikai rablók koreai gyilkosságaira — cseppet sem csodálkoznak. így cserélt g z. dát Répási is. Egy ideig még ki­tartott a nácik mellett. Egy SS- banditát a felszabadulás után is rejtegetett egyik „hívénél”, a szal- madnusztai tanítónőnél. Aztán úgy gondolta: átvált ő is Trumanhoz. Mert a háborút most már nem Hitler, hanem Truman kovácsolja. Egyszóval ura spekulál most is a fekete reakció nyírlugosi atom­papja. — Sokan már kezdték azt hinni a faluban, hogy „kezd megjavulni”. Már szinte azt sem vették figye­lembe, hogy a legjobb barátjainsk egyike Buczkó György, a volt nyi­las cséplőgéptulajdonos, akinek rá­diója van s szorgalmasan hallgatja „Amerika Hangját” — Truman hazugságait. S ezeket a hazugsá­gokat rendszeresen szállítja a pap­nak. Egyszóval kezdett pislogni az éberség. Pedig dehogyis javult meg Képási! Kutyából Sohse lesz sza­lonna ! Az egyik januári reggelen a falu nagy csodálkozására nagy áhitato- san elindult a „tisztelendő űr” t. r. ruelőesoportot szervezni. „Segítek a népnek” —- mondta ő, de csak­hamar kiderült, hogy miért. Létre­jött egy csoport, a „Rákóczi” — de befogadta magába Répási em­berét is, Fazekast, a volt csendőr­bitangot. Ezt szánta elnöknek a pap. A pártszervezet azonban éber volt, Ádámszki elvtái-s párttitkár leleplezte a csoport, tagjai előtt Répási mesterkedéseit, összetépték Fazekas belépési nyilatkozatát. Lett erre nagy felhördülés a pa­rókián ! összedugta Répási a fe jót a falu volt esendőiéivel. Ezek aztán „népnevelőútra” indultak. Felkeresték sorra a csojöorttagokat. Többek között Bakh Lajos közép­parasztot is. Hegy miről beszéltek, azt nem tudni, de másnap Bakh Lajos felballagott a tanácsházára és azt mondta: „Kilépek, mert nincs' tanult ember a csoportban.” Az elnök elvtárs aztán beszélgetni keid tt Bakh Lajossal. Kiderült: a csendőrök beszélték tele a fejét — s Fazekas lett volna a „tanult ombei-”. így üzente a tisztelendő... Talán jót akart Répási a Rákó­czi tagjainak?! Dehogy akart jót! Éppen az fájt neki, hogy a bresii letes dolgozók, boldogulnak végre, hogy Bakh Lajosnak az egyik fiá­ból traktorista lehetett, a más'kbúl re-dőr... Azt hitte Répási, h gy emberei segítségével sikerül visz szászé rezni a régi hatalmát, 56 hold földjét, újra cselédei lehetnek, mint a ipultban Kazsaméri György is az volt nála^ — Azt már ™m! Ezt nem en­gedjük ! — így beszél Kazsaméri György, Két esztendeig voltéin a cselédje 1 fizetésem néhány mázsa gabona és 40 pengő volt egy évre. Attól ugyan felkopott az állam, de an­nál jobban gyarapodott, gazdago­dott ő. Amíg nála gürcöltem, kőt év alatt nypic lovat, 15 hizét, í szarvasmarhát vásárolt. Rosszabb volt a sorsom nála, mint a kutyá­nak. Még ebéd kosztol sem adott eleget — kevesebbet, mint az uru- ságok az uradalmakban. Fedlg ott sem volt gyöágyélet, elhihetik! Az­tán, amikor a harmadik esztendő­ben már nem akartam dolgozni nála, esendőrkézre adott. Akkor mondta azt a megbélyegzést... — Hát most égjen az ő homlo­kán a szégyenbélyeg! De jól becsapta Kazsaméri Andrást is. Felese volt. Sertést is felesbe hizlalt neki. Bár ne tette volna. Nemcsak több részt követelt a végén a sertésből, hanem még ráadásul két és féimázsa kukori cát is. Hát ezeket akarják elmondani a politikai iskolán Kazsauiériék. Figyelmeztetésül. Hogy legyen minden dolgozó éber a faluban s legfőképpen a kommunisták! Aka­dályozzák meg minden erejükkel, hogy a nép gyalázatos ellenségei egy lépést is tehessenek a nép el len! Előrelendítik a munkát as erdőgazdaságokban» gépállomásokon és állami gazdaságokban a szakszervezetek Megyénkben eddig 32 helyen ala­kult meg a mezőgazdasági szak- szervezet 1822 taggal. Ebből közel hatszáz dolgozó idáig nem volt tagja egyik szervezetnek sem.’ A dolgozók mindenütt nagy sze­retettel fogadták a MEDOSZ meg alakulását. A balkányi állami gaz­daságban például az üzomegy-'é gekből fellobcgózott szekereken ér­keztek a dolgozók a választásra és kultúrműsorral fejezték be azt. A MEDOSZ-szervezetek a meg­alakulás után mozgósítják a dol­gozókat a tavaszi munkák előké­szítéséi-e és sikeres elvégzésére, az állattenyésztésben elért eredmé­nyek fokozására és az erdőgaiúasá gok munkálatainak végzésére. A fehérgyarmati állami gazdaság­ban a MEDOSZ kezdemAyezésé e verseny indult Rákosi elvtárs hat vanadik születésnapjának titztele téré, a tejhozam emelésére. Juhos Gergely, az állattenyésztési brigád tagja vállalta, hogy az egyedi ta­karmányozás és a napi három­szori fejős bevezetésével a • fejé i átlagot 11.1 literről 12.1 literre e e l. Ezt a vállalását már telje­sítette. A szatmárcsekei állami gazda Ságban Lőkös Magda sertésgondozó versenyre hívta ki Szlávik Mag­dát a takarmánydara 24 százalékos értékesítéséért és az elhullás há rom százalékra való lecsökkentésé re. E versenyhez aztán csatlako­zott a női sertésgondozó brigád 24 tagja. ■ A gépállomásokon folyó munka kát, is előbbre vitte a MEDOSZ megalakulása. A nagyijából gépál­lomáson például Papp György és Nagy György kovácsok vállalták hogy február 2S-ra kijavítanak 19 ekét, 30 levél boronát, 24 lókapát és 5 tárcsát, A munkához kiutalt anyagnak csak ötvenöt százalékát használják fel, a többit hulladék­anyagból pótolják. A kovúcsszén- nel úgy takarékoskodnak, hogy .a két hónapra kiutalt mennyiség kg. és fél hónapra legyen elegendő. A vállalásukat határidő előtt, már február 26-ra teljesítették. Az cucsenesl erdőgazdaság dol­gozói a MEDOSZ megalakulásakor Rákosi eivtárs születésnapjának tiszteletére vállalták, hogy 660 köb méter nyárfakitermelésüket már c!us 31 helyett március. 26-ra bo- fejezik. A 42 százalékos szerfakl- termelést 45 százalékra emelik. —» Ezenkívül az erdőgazdaság dolgo­zói elvállalták, hogy négy hold fa csemetét elültetnek. CYORSIRÓVERSENY Április 6-án lesz az ,1952. évi or­szágos . gyorsíróverseny .amelyre Sza. bolcs-Szatmár megyéből. benevezhet bárki, akár mint egyéni, hivatali, vagy üzemi, versenyző. Nevezni lehet 150. 200. 250 300-a- fokon. Egy-egy versenyző két szom­szédos fokon -is indulhat. Nevezési díj fokonkínt 1 forint, mely a nevezés­sel egyidejűleg fizetendő be a hely! verseny rendezőségnél. . Egy-egy fokon az 5 legjobb ver­senyző meghívást kap Budapestre az országos döntőre,, amely május hóban kerül lebonyolítási-». A nevezéseket a Közgazdasági középiskolában, Bálhory-utca 30. sz. alatt márciut 16-ig kel! benyújtani-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom